Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-05 / 54. szám

NA P EC

1957. MARCTDS 5,

süss

SuieJczssé^eA 1

a nagyvilágból

Az angóranyúl „cslnyje“

Montevideo: IVIourove ür — »hl közUmert vadás» a kornyéken — súlyos sérüléssel került a kórházba. Egy puskalövés felnyitotta a mellét. Az történt ugyanis, hogy angóranyula ráugrott egy ládára, melyen Mourove űr a vadászfegyverét „tartotta, A fegyver töltve volt és elsült.

A Szovjetunió technikájáról

Párizs: A nagyvezérkarban igen bizonytalan légkör uralkodik. Gerardot tábornok egyik tanulmányában kifejti, hogy a Szovjetunióban néhány cv múlva Összehasonlíthatatlanul nagyobb számú technikai szakember lesz, mint bárhol a világon. A generális emlékeztet arra, hogy mialatt 1830-ben Amerikában 50 ezer végzett mérnök hagyta el az egyetemeket, addig 1934-ben már 20 ezerre csökkent a számuk. Ugyanakkor a Szovjetunióban a mérnöki diplomát nyert egyetemi hallgatók száma 1931- ben elérte az 50 ezret.

Két Ismeretlen mű ¥

Bertold Brecht, a nagy dramaturg özvegye azzal tölti Idejét, bogy rendezgeti fé-|c hagyatékát. MlkBzben a csaknem 200 ezer oldalas kézlrathalmazt rakosgatta, a sok érdekes mü között eddig ismeretlenekre bukkant. Az egyik cime: Einstein élete. A másiké: Hitler.

Párizsi férfidivat-mazsolák

A férflcipök formáját visszahódította Párizs harminc év után. Olyan hegyes cipók talán még az 1925-ös slmml-ldökb'en sem voltak, mint most. Tehát szimplatalpú, hegyesorrú francia cipő, a kéttal- pas, „amerikaiorrü”, harcsafejü rlpök helyett. Sőt, nyakkendővel ja találkozni, amelyik kísértetiesen hasonlít a slmml-korszak pertu-szélességű csokornyakkendőire, azonban most nincs szó egyszerű és egyenlőszárú pillangókról, hanem bubi-kötésben díszeleg a gallér alatt, azaz a pillangó két szára majd húsz centimétert lóg le a mellre. Egyelőre főleg diákokon, egyetemi hallgatókon, az akadémiák növendékein látni.

„Bomba reklámok**

Amerikában, a reklámok hazájában néha a végletekbe mennek az emberek. így az egyik utasszállftő repülő-vállalat Ilyen hirdetést közöl: „Gépeink olyan gyorsait, hogy ha egy 40 centiméteres ágyúból golyót küldenek rá és a pilóta meg látja, nemcsak, hogy kikerüli, de vissza is fordul és ha akarja, utoléri az ágyúgolyót”. De nem mindig ilyen hátborzongatók ezek a hirdetések, noha a szentimentaliz- mus hangján szólnak az emberekhez, különösen az asszonyokhoz. Egy mosógépet reklámozva Így hangzik a hirdetés: „Vegye meg mosógépünket. Ez a leggyorsabban dolgozó szerkezet és több ideje jut önnek a szerelemre”.

^uiLvt'fük witty cl wagtyaildty&t!

Új zón »idő-határok a Szovjetunióban

Hároirazöíwí ember beszélij a világ MIKább nyelvét

MAJDANPEK

moszkvai idő szerint 0 órakoij mindenütt úgy kellett beállítani! az órákat, hogy annyi égés ! órával többet mulassanak ej

; A föld minden pontjának » megvan a maga helyi I deje. 1884-ben a washingtoni : íemzetközi konferencián a tu; lósok megállapodtak abban, moszkvainál, mint amennyi a » 55 200 Jő,

• íogy a greenwichi cstllagvizs- illető zóna és a moszkvai zón; : csak 355-t : áló kupoláján áthaladó dél- számának a különbsége. *

! ;ör hosszúságát fogadják el a a zónaidő-térképen példáu S

* ’.u'la foknak. Abban a pilla- Novoszibirszk a 6. számú öve-;

zetbe tartozik. Novoszibirszk ! ken. A századfordulón

i Jugoszlávia legnagyobb wolfram bányája

I A

jnatban, amikor Greenwichben : ) óra, 0 perc, 0 másodperc ván,

■ .olygónk bármely pontjának a

■ -.elji idő egyenlő az illető pont ! dobén kifejezett földrajzi 5 lOSRzüságával

[ Általában az embereket ki- [ iégíti, ha 1 perc pontossággal

■ smerik az időt. Ez lehetővé.1 : eszi, hogy meghatározott terű-:

J eten belül ugyanazt az Időt;

■ használják. Ezért hát egységes!

! dől állapítottak meg egész!

J területek, sőt államok száma-;

[ra. I

j Oroszországban a zónaidőt a;

■ tfagy Októberi Szocialista For-i ! tdalom után vezették be. A!

: tfépbiztosok Tanácsának 1919 ;

: frbruár 8-i dekrétuma 11 zóna-!

; dót állapított meg és feltün j | ‘ ett« azok határát. E zónahatá-:

! *ok a folyók és vasútvonalak •

; a kevésbé lakott területekért

• pedig a délkörök mentén ha-!

I ladtak. A Népbiztosok Tanácsr*

; még abban az évben határo-1

• zatot hozott arról is, hogy e!

I vasútvonalakon és a távírdák- •

! ban a moszkvai időt kell hasz ■

• nálni.

■ •

! A Szovjetunió gazdasági éle- ■

5 te azóta lényegesen megváltó-!

■ zott, s ezért a régebben meg-|

I állapított zónaidők ma már*

: kellemetlenségeket okoznak. A ! •régi zón aidö-h a tárok még sí [nem nagy területeket is !mint például az ivánovoi, a*

5Vlagyimir!, a rjazanyi, a voro-!

■ nyezsi területet — két részre;

! osztják. A folyók mentén hú-8 W:. ; zódó zónaldő-hatáir a folyó 1

• mentén húzódik, ezért a város4“*" ! keleti részében az órák mindig Jegy órával előbbre járnak,

• mint a nyugati részben.

Man sziget lakói beszélik a , . Szcrb Népköztársaság

világ legritkább nyelvet: az észak] részén hömpölyög „Manx“-ot. A statisztikai ada- j x pgk folyó, amelyet „arany- tolc, szerint a sziget lakossága j i’olyó^-nak neveznek. IVlár de ezek közül már : rraianu8 római császár légióén beszélik azt a rit- ; láriusai aranyat mostak a kis ka nyelvet. A rnnnx nyelven j folyóból. A Pék aranya hívta beszélők száma állandóan csők- ! »gj a figyelmet erre, az ércekI ben oly gazdag vidékre. A XV.

ben tehát március 1-én 0 óraI i 650 ember értett ezen a ! rzázadban, Lazárevics István 0 perckor (moszkvai idő szr • nyelven, 1921-ben már csak 91 j • , .

rint) az órák négyet mutattak] és 1931-ben pedig mindössze peseta uralkodása idején ve- mivel ennyi a novoszibirszk : 529. ! -ódtek ide a Ragusai Köztarzóna (hat) és a moszkvai zónr; (A „The Daily • saságból az első bányászok,

(kettő) számának különbsége. I Tele graph’'-bál.) lakik arany után kutattak. MiBÉKÉS KOREA

Épül a koreai népi demokratikus köztársaság hatalmas vízlerőmííve. Mély völgyet zárnak cl a többemclet magas betongátak az Amnokan (talu- cejan) folyón. A vlzierőtnű a Koreai Népköztársaság legnagyobb elektromos energiát szolgáltató alkotása lesz.

A Román Népköztársaság kincsei

• E hibák kiküszöbölése érde- ! kében az illetékes szervek úgy ; határoztak, hogy új zónaidő- ■ határokat vezetnek be a Szov- ! jetunió területén.

• Az országban továbbra is 11 I időövezet marad, de határaik ; lehetőleg egybeesnek á köztár• sasági, területi vagy más köziigazgatási határokkal. Kivételt : képez a krasznojarszki határ• terület és a Jakut Autonom s SzSzK. A krasznojarszki határ I őrületen a régi négy helyett ! három, a Jakut Autonom

• SzSzK-ban. pedig a régi öt he- I ’yett három zónaidőt állapítot- ! iák meg.

I Az új zónaldő-határok a ! szovjetunió egész területén •1937. március 1-től léptek ér- S vénybe. Ezért március 1-én

I A Román Népköztársaság Európa egyik leggazdagabb országa rádióaktív ásványi kincsekben. A román tudósok, kutatók és műszakiak nagymértékben hozzájárulhatnak az atomenergia békés célokra való felhasználásához. A román geológusok kiterjedt alkotó munkája következtében a román nemzetgat- daság nyersanyagbázisa szédületes ütemben növekszik. Csak néhány év alatt új olaj- és szénmezőket hasznosítottak. Rovinarinál, a Motru völgyében és másutt többszáz millió tonnás szénlelőhelyeket tártak fel. A kutatók most dolgoznak a Bánátban és Brassó környékén újabb kokszolható szénlelőhely feltárásán. A mérések és a feltáró munkák során kiderült, hogy sok helyen több milliárd tonna sómennyiség rejlik a föld alatt. Ahhoz, hogy csupán a slatioarai és a mercheassai sót vasúti kocsikra rakják, olyan vonatra lenne szükség, amely hetvenötször ölelné körül a földet az Egyenlítőnél. A román geológusok most rengeteg uránium, titán, tórium, molibdén és

után ez nem járt nagyobb ered. ménnyel, elterjedt az a htéde* lem, hogy a Pék folyó mát ki« mosta a környékbeli hegyek aranyát és így a kutatások is abbamaradtak. A XIX. század első felében a törökök ismerték fel e vidék gazdag érctartalmát: bányát nyitottak, amelyet a Pék folyóról Máj-- danpeknek, vagyis peki bányának neveztek el. Ma is ez a neve. Abban az időben ez volt a Balkán legkorszerűbb bá• nyuja. Az arany mellett nagyimennyiségű rezet, piritet és Iwalframot is találtak.

■ Jugoszlávia felszabadulása

• után az első kutatások arra ! engedtek következtetni, hogy

• peki lelőhély rézben olyan gaz- jdag, mint Jugoszlávia legna- Igyobb rézbányája, a bori bá- •nya. Ez majdnem meg is'felel !a valóságnak. Majdanpek réz■ tartaléka mintegy 82 millió [tonnára becsülhető. Ha tehát- I naponta továbbra is 6 000 ton- ; nát termelnek, még 34 évig ad [rezet á bánya. Évente mind- I össze ezer tonna tiszta rézzel ■ad kevesebbet, mint a bori [bánya. De a majdanpek! báli nyában még mintegy 6 és fél_ . ,, s millió tonna limonit és magneSzeszeJyes völgy katlanokban -, . . .

folydogálnak a koreai folyók. |tU’ 6ot pirIt * van'

Néhol szétterülnek a mocsaras ! Az utóbbi években Woliram- sík vidéken, másutt meg me- !ra bukkantak a majdanpek! redek sziklafalakat vágnak át.

A Gyémánt hegyeknek neve- [bányában Ma már két nagy zett hegyszoros az ország leg- ; tárnában bányásszák a wolfra- szebb vidéke. ;mot, úgyhogy Majdanpek Ju......................................................ígoszlávia legnsgyobb wolfram

bá

nyájának tekinthető. \j

Hajdan a 6zerb parasztok birtokában voltak ezek a lelőhelyek, de később a Karagyor- gyevics dinasztia tulajdonába kerültek, úgyhogy az arany a király zsebébe ömlött, a jogukból kisemmizett parasztok ve- , rejtéke pedig a Pekbe folyt.

A bánya bejáratánál nagy kőtábla jelzi azt a napot, amikor a bánya ismét a dolgozók tulajdonába, a munkaközösség igazgatása alá került. A környékbeli falvak parasztjai az ekét bányászlámpával cserélték fel, és éppen most határozták el, hogy újabb nagy ) kutatásokat indítanak a Pék felső folyásánál.

foszfor lelőhelyet találtak. E ritka fémek hasznosítása folytán lehetővé válik olyan kiváló minőségű acél romániai gyártása, amely megfelel a modern technika legújabb követelményeinek. Piaira, Craiului vidékén igen értékes bauxit-lelőhelyeket találtak.

Dobrudzsában, amelyet a múltban mindig szegény vidéknek tartottak, gazdag kén, ólom és ón lelőhelyet találtak. Megállapították. hogy a dobrudzsal lelőhelyek barlumszulfál tartalma esetenként magasabb, mint a külföldié. Ez a tény előreláthatólag^ hozzájárul majd a kőolajipar, a gumiipar és a festékipar importszükségleteinek csökkenéséhez. A geológiai bizottság az utóbbi időben többmillió tonnás gipsz és anhidrit lelőhelyet bocsátott a vegyipari minisztérium rendelkezésére.

A Bánátban többmillió tonnás nikkel és nagnézlum-lelőhelyet találtak, ami bizonyára ténylegesen elősegíti a kohóipar, a vegyipar és a gyógyszeripar fejlődéséi.

Fordította: BABITS MIHÁLY IV.

—: Aztán volt itt nemrég egy olyan is — vágott közbe átellenből egy magas, vékony úr, — aki azt vette a fejébe, hogy ő — szamár; ez ugyan, lehet mondani, allegorikus értelemben teljesen igaz is volt. A szamár igen nyűgös páciensnek bizonyult; sok bajunk volt vele, hogy kordában tartsuk. Sokáig mást se akart enni, mint bogáncsot; de ebből a szeszélyből csakhamar kigyógyítottuk, oly módon, hogy nem is adtunk neki egyebet. Hogy örökké rugdalt a sarkával, így, így...

— M. de Kock, hálás lennék, ha mérsékelné magát! — szakította félbe egy öreg hölgy, aki a szóló mellett ült.-—- Kérem, tartsa a lábát magának! Egész eltépte a brokátomat! Muszáj Ilyen szemléltető módon illusztrálni a szavait? Uj barátunk bizonnyal megérti önt enélkül is. Mondhatom, ön majdnem oly tökéletes szamár, amilyennek az a szegény szerencsétlen képzelte magát. A produkciója túlságosan is természetim.

— Miile pardons! Ma’m'selle! — felelte Monsieur de Kock, — óh ezer bocsánat! Nem volt szándékomban sérteni. Ma’m'selie Laplace Monsieur de Kot.! bátorkodik megtisztelni magát azzal, hogy egy pohárka bort ürít az ön egészségére.

Itt Monsieur de Kock mélyen meghajolt, ceremóniástul csókot hintett, és koccintott Ma’m’selle Laplacc- szal.

EDGAR POE: DR. TOLL ES PROF. KATBANY

11

— Engedje, mon ami, — szólított meg most engem Monsieur M’aillard, — engedje meg, hogy egy darabkát küldjék önhöz ebből a borjúszeletből ú la St. Mé- nehoult, különösen finomnak fogja találni.

Épp ebben a pillanatban sikerült három tagbaszakadt felszolgálónak épségben helyezni az asztalra .egy óriási tálat, amelynek tartalmáról azt lehetett volna gyanítani, hogy ez az a bizonyos .monstrum hor- rendum, informe, ingens, cui lumen ademptum”. De szorosabb vizsgálat meggyőzött, hogy csak egy kis borjú volt, egészen megsütve és térdére ültetve, almával a szájában, ahogy Angliában a nyíjlat szokták föltálaim.

— Nem, nem, köszönöm, — tiltakoztam. — Igazai szólva, nem vagyok túlságos kedvelője az ilyen borjúszeletnek á la — hogy is hívják? —, mert úgy találom, hogy nekem nem igen felel meg. De talán tányért váltok és megpróbálok egy kis nyúlpecscnyét...

Az asztalon több mellékfogás volt, s a tálakban olyasvalamit láttam, ami a közönséges francia nyúlhoz hasonlított: delikát morceau, amit ajánlhatok.

— Pieríe! — kiáltott a házigazda. — Cserélj tányért a nagyságos úrnak, és adj neki egy gerincdarabot ebből az au chat nyálból.

— Köszönöm, meggondoltam, nem kérek. Majd segítek magamon egy kis sonkával.

Az ilyen délvidéki vendégségeken, gondoltam magamban, az ember sohse tudhatja, mit eszik. Nekem ugyan nem kell az ó macskamódra elkészített nyuluk; de bizony, ha már erről van szó, nyúlmódra elkészített macskájuk se!

— Azonkívül — kezdte, egy hullaképű ember az

asztal vége felé, ismét föl véve a beszélgetés fonalát, ahol megszakadt — azonkívül, más furcsa alakok közt. volt egyszer égy páciensünk, aki makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy ő cordovat sajtból van és késsel a ••..'•-■'Vn, 'vnd'dvi vitait, .kóstoljanak meg

egy szeleiket a labszara \ .istagúból.

lí

EDGAR POE! DR. TOLL ES PROF. KÁTRÁNY

— No az igazán nagy bolond volt, — szólt közbe valaki —, de mi az avval a másikkal összehasonlítva, akit az idegen gentleman kivételével valamennyien jói ismerünk? Arra gondolok, aki pezsgősüvegnek képzelte magát és folyton durrogott és füttyentett, így ni’

Itt a szóló, érzésem szerint meglehetős neveletlenül, jobb hüvelykjét a bal arcára tette s a dugó durranásához hasonló hang kíséretében rántotta vissza; aztán nyelvét egy ügyes mozdulattal fogához értetve, éles füttyentést és szisszenést hozott létre, amely percekig tartott, a pezsgő zajos habzását utánozva. Ez a viselkedés — nyilván láttam — nem nagyon tetszett Monsieur Maillardnak; de nem szólt semmit, s a társalgá> fonalát egy óriási parókája, nagyon sovány kis embt" ragadta meg.

— Es volt itt egy hülye, — mondta —, aki békánál nézte magát: mellesleg jóformán hasonlított is valam békához. Látnia kellett volna uraságodnak, — itt egye nesen énhozzám fordul: — bizonnyal nagyszerűen mulatott volna rajta, hogy milyen pompásan játssza szerepét. Uram! ha ez az ember nem volt béka, csa’-» annyit mondhatok: nagy kár, hogy nem volt az! A brekegése — körülbelül így: bre-ke-ke! kutty-ku-rutty’ — koax — h mollban! — a legszívrehatóbb melódia volt a világon; és mikor a könyökét az asztalra tette, így! — miután megivott egy-két pohárka bort — és a száját kétfelé húzta, így: és a szemelt égnek vetette így! és forgatni kezdte megdöbbentő gyorsasággal, így! akkor, uram, határozottan állítom és minden szavamért vállalom a felelősséget: ön hasraesett volna bámulatában ennek az embernek a zsenialitása előtt.

— Nem kételkedem benne, — válaszoltam.

— Aztán még — vetette közbe másvalaki — Itt vo)‘ Petit Gaillard, aki egy csipet tubáknak hitte magát ér őszintén búsult rajta, hogy nem tudja a saját hüvelykes mutatóujja közé csípni.

(hulyiatas a csütörtöki szamunkban.)