Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-05 / 54. szám

1957. MÁRCIUS 5. NAPLÓ 5 A szülő és az iskola d UuMfanbú-i* ló&t' tUM A nevelés terén elköve­--------------tett hibák után a h ogyan neveljünk egyre jobban előtérbe kerülő kérdés lett. A szülő és az isko­la kapcsolatát vizsgálva tart­suk szem előtt, hogy az iskola a nevelés egész területének csak egy része. A sok nevelési tényező között legfontosabb a család. Sok 6Zülő csak felszí­nesen foglalkozik gyermeke ne velősével, „majd az iskola meg­neveli“ jelszóval hárítja el a nehéz és felelősségteljes fel­adatot, mert a nevelés sok ál­dozatot, nagy önfegyelmet kö­vetel. Pedig a nevelés csak akkor eredményes, ha az iskola és a csa’ád a legharmonikusabban együttműködik. A szülőknek ismerniök kell gyer­mekük iskolai magatartását, tanulmányi téren a teljesítmé­nyét, fejlődését. A fiatalok ma­gatartása sok esetben más . családi házban és más az is ko'ában. Az elfogult szül (mert mindnyájan elfogulta vagyunk egy kissé, ha gyerme künkről van szó), gyakra mádképp látja gyermeke ma gatortását, mint az iskola. Ez a kétféle meglátást kell egy »égéssé tenni. Az iskola a szü lő őszinte megnyilatkozás alapján egyéni módon tud fog lalkozni a gyermekkel, íigyc lembe tudja venni annak éi zék°ny, vagy nagyon is ner érzékeny természetét. A szü1 ilyen bizalmas beszélgetés fi lyamán pontos jellemzést ka gyermekéről és ennek alapja az'iskola nevelőjével együ kialakíthatja azokat az eljára sokat, ámenekkel gyermek fejlődését helyesen irányítha ja. Itt tudhatja meg részletesen hogy tanuhrányaiban megá1 ja-e gyermeke a helyét.. Ke pességének megfelelően tel­jesíti-e kötelességét. Itt kap információt arról, hogyan viselkedik gyermeke az iskolában, milyen a maga­tartása tanáraival, megnyugta­tó-e a kapcsolata tanulótársai­val. Ne gondoljunk arra, hogy nagy dolgot úgy sem követ .el a gyermek, nem fontos, hogy érdeklődjünk utána. Ha felet­tesével vagy társával szem­ben tanúsított magatartását te­kintjük, nemcsak akkor kell beavatkoznunk, amikor nagy sértések történnek, hanem már akkor, amikor csekély, de nem megnyugtató tiszteletlen­ség. fegyelmezetlenség jelent­kezik. Ha a kis magatartási helytelenségre érzékenyen rea­gálunk, nem kerül sor általá­ban nagyobb hibák elköveté­sére. Az iskolában tudjuk meg mekkora a vállalkozókedv gyermekünkben, ha nemcsa saját érdekeiről van szó, tá saival szemben önző-e va nem, jól illeszkedik-e a tanú közösségbe vagy nem. A nevelés eredménye szem pontjából nem lehet ellen az iskola és a családi ház k zött. Hosszú és fáradság mun Ica eredményét teh tönkre egy otthon látott ke legyintés. Az általános elvi ■----------------......------ n fáshoz szükséges a szülői tekezletek aktív látogatása, gyermek igen gondos alaki sa érdekében szükséges és I Íves állandó kapcsolat az o tályfőnökkel és a szaktanáré kai. Achálz Hmréné tanulmányi felügye a Nagy Lajos Gimn zium tanára HiMfiiinMiNiniiHmiiiMiuiiiiiiiimiiiiiiniiitimiiiiiiinnHini Van, helye a negyedik mozinak negyedik mozi céljára, mert egyrészt (kisebb átalakítással (elválasztó fal építése) a ta­nácsház bejáratától különálló előcsarnok és pénztárfü'lce is létesíthető. Másrészt a terem­nek másik oldalán külön na­gyobb kijárása van és a szük­séges vészkijáratok máris meg­vannak. Kovács István, az I. bér. tanács vb-elnöke. A pécsi kerületi tanácsokhoz *' _ f'sücs — mondja a Hul­! ' l ám-bár zenekarának mintegy zett, az 40 1949 kérelem óta különböző A Dunántúli Napló március 2-i számálban megjelent cikk szerint a Pécsett felállításra kerülő negyedik mozival kap­csolatos tárgyalások megakad­tak, mert az lile tőkések eddig megfelelő helyiséget nem talál­tak. Ezzel kapcsolatiban közlöm, hogy az I. kerületi tanács te­rületén, a Fürst Sándor utca 69. sz. alatti tonácsházépület- ben, — amely eredetileg kul- túriház céljára épült - - - egy 350—400 személy befoea-j : ’•■gyik tagja, ami annyit jelent, Ihogy 10 perc szünet követke­zik. A táncoló párok visszaül- erke- \tek az asztalhoz, ml pedig Me­cseki Jenővel, a zenekar tag­• 7 hpsT’ólnpfii'nlc címeken elvett vagy elhagyott ! Nem olyan könnyű a mi ingatlanok ügyében. Ezen ki- : nunkánh, mint amilyennek vül az 1951. augusztus elseje ! látszik — mondja. — Igaz, után felajánlott ingatlanokra ■ J10.3} délután 5 órától este 10 vonatkozóan jelentettek be ész- S0rat0 tart a munkaidőnk, de ez 2ai,arba ha vagy one­revételt. Az ezzel kapcsolatos \}em A®/”!* ,hogv naP]toz' réttzenét kér a közönség Nem kérelmek felülvizsgálása októ- pe'\ tétlenkedünk ..... ----------—•«»­bé r i-ig megtörténik. ; Elmeséli, hogy ha meghalla­, nak egy-egy uj tánczenei, hát ha a legújabb számokkal tud­ják szórakoztatni a közönsé­get. Zenekaruknak négy tagja van, s mindegyikük „él-hal” a zenéért. Mind a négyen több hangszeren is tudnak játszani. Ö harmonikázik és vibrafnno- zlk. A vibrafont saját maga készítette. De nemcsak tánczenét játs~a- nak. Nem jönnek akkor sem dá-ára alkalmas, színpaddá1; ellátott terem van, amely jc-I ’enleg úgyszólván kihasználat-! lenül áll. Ezt a termet minden telein-; télben megfelelőnek tartom ?! hti úfa&fr Baranyában? SZTK-tanácsüdtí X létszámcsökkentés során elbo­csátott dolgozó a munkaviszony megszűnésétől számított egy évig a társadalombiztosítás minden szol­gáltatására — táppénz kivételével — jogosult. Azokra a szolgáltatá­sokra, amelyek bizonyos feltéte­lekhez vannak kötve (szülési se­gélyek, családtagi temetési segély, költségesebb gyógyászai! segéd­eszköz (akkor jogosult, ha az elő­zetes biztosítási időt a munkabér­rel ellátottság utolsó .napjáig meg­szerezte. Az említett egy év tartama alatt a jogszabályokban meghatározóit igényjogosult családtagok is jogo­sultak a betegségi biztosítás szol­gáltatásaira ugyanúgy, mintha az eltartó dolgozó munkaviszonyban állana. Táppénzre Is jogosult az elbocsátott dolgozó, ha a munka­bérrel ellátottság utolsó napját követő 1 napon, vagy 15 napon belül válik keresőképtelenné. Az a dolgoző, akit táppénzes be­tegségének ideje alatt bocsátottak el munkabérrel ellátottságának A Pécsi Dohány­gyárban állítják elő a húszas cso­magolású Kossuth cigarettát, amely a napokban kerül forgalomba. A ci­garetta enyhébb lesz a jelenlegi Kossuth-nál. Cso­magonként 2,40 fo­rintért árusítják. * Azonban a keresőképtelen dolgo-. zónák az alatt az idő alatt is je-« lentkeznle kell a kezelőorvosánál; valamint a felülvizsgáló orvosnál.; Erdőtűz volt a A vállalat (stb.) köteles az SZTK-; Misináiétól! Már­nák bejelenteni, lia táppénzes ál-; ‘vasíir­lományban levő dolgozót bocsátott." Llus> t.. . vagy bocsát cl. • nap délután fel 1 A létszámcsökkentéssel elboesá-; órakor gyulladt tott dolgozó és családtagja az em-J „var A Illett egy év alatt a társadalombiz-; avar. ív to sít ás szolgáltatásait „Biztosítási" tűzoltóknak Slke- igazolvány”-nyal igényelheti. AS rült megfékezniük biztosítási igazolvány mellett bei kell mutatni az elbocsátáskor ki-; d.tuz toyatei jecie- adott iratot, melyben a vállalat! set. Háromszáz közit a dolgozóval a felmondási négyszögölnyi terű napját, a munkatörvénykönyv sze-! . r , rlntl felmondási idő és a munka-! téten egett el az bérrel ellátottság utolsó napját I avar. A tüzet eldo- valamlnt a kifizetett bérösszege-! bott cigaretta nVoz két. A „Biztosítási igazolvány”-t. . az SZTK alközpont. Illetve üzemi. íű- kifizetőhely érvényesíti. Az érvé-. * nyesítéshez a dolgozónak munka-« könyvét és „Biztosítási igazol-! Kelnek a kiscsi- vány”-át kell beküldeni az SZTK-; bék a Xavér utcai Az első keltetésből 3 000 csibe lesz. Ezeket a földmű­vesszövetkezetek kapják és dara­bonként 4,50 fo­rintért árusítják, A következő hóna­pokban hetenként már két alkalom­mal leélnek ki a csibék. Hetenként mintegy 2 000 csi­be kerül eladásra. Tavaszra elkészül az új üzem és ak­kor ez a szám meg kétszereződik. * Elkészült az el­ső öt ND 200-as húsdaráló a Sopia- nábam. Ezeket a húsdarálókat az Élelmiszeripari Mi nisztérium húsipa­ri igazgatósága kapja meg. A bur­kolattal ellátott húsdaráló korsze­rű, de még ennél is jobbat kívánnak pianábaai. Az üzem tervez',! máris ezen dolgoz­nak. Még ebben, az évben elkészítik az új húsdaráló prototípusát. * Nyolcvannyolc ezer forint értékű cukrászsütemény hagyta el január­ban a Dél-Bara­nya Megyei Üzem- élelmezési Vállalat zt a „föld alól is” előteremtik, lonyan? Magnetofonnal. Sza- i'radidejiikben magnóval „búj- ! ák a rádiót” s a legújabb szá- ; 1'okat szalagra veszik. Ez csak l: könnyebbik — bár sok időbe l elő — része a dolognak. Ez- ! ’tán hangszerelnek, ha ez kész, • negkezdik az új szám próbá­lását. Hetente két-három dél- ! '.lőtt is eltelik a próbával. De 5 'zívesen dolgoznak, mert — ; n’.nt mondja — örül annak, egy saját szerzeményük is van. Vér Ernő, a zenekar ve­zetője s egyben komponistába is. Szerzeményei közül „Vár­lak a Mecseken ..”, „Jaj de jó a tengerésznek...” az is­mertebbek. Létéit a szünet s a fiatalság táncolni akar. Befejezzük mi ;s a beszélgetést. A zenekar ismét elfoglalja helyét, a párok a táncparkettre igyekeznek. Jól farsangozik a Hullám közön­sége. (—ray) Anyakönyvi hírek Születtek: ! Szász Klára, Hauer László, Ben­Rózsa Ferenc ut- !Cze Béla, Krisztián Angela, Kovács ideje alatt táppénzre nem jogosult, hoz. ; baromfikeltetőben. előállítani a So- falathoz. .senrampr Magaoina, Mate Janos ^“"«'olomp á^Káim&Vl cat és a komlói cukrászüzemeit. Már 20—25 félc cukrászsüteményt készítenek. A sü­teményeket a bá­nyász és a főisko­lai valamint a Kő- vágószőlősi büfék­ben árusítják. * Két vagon pipe­reszappan érkezett Csehszlovákiából a Vegyi anyag Nagy­kereskedelmi Vál­lalathoz. jTerézla, Hohner Zsuzsanna, Kls- ;pap Lajos, Benkő János, Padragi ; Zoltán, Kopcsányi Emma, Müller ■Tünde, Koltat Péter, Blumenschein ; Klári, Szentesi Erika, Világos ; Eleonóra, Be ven Attila, Kövecses ■Anna, Juhász Csilla, Rattlnger Ist­ván, Kalló Klára, Bdröez Károly, ;Szto.1ka József, Fuller Valéria, De­fies Ildikó, Fehér Erika, Nenzl Ede, ;Tóth János, Beisz Klára, Kosa Pál, ;György János, Király Ágota, Trapo ;jozefin, Fülöp Tibor, Orbán Gyula, ;Bokros Ferenc, Mezei János, ;Osztertag Mária, Trényi Ibolya, ;Szekfü Terézia, Dörmő Károly, !Gyulasi Elvira, Meglicser János, ; Szabó Zsuzsanna, Keresztes Adam. ■ Házasságot kötöttek: Simon Ferenc segédmunkás és MÁV szállítmányozási hivatalnok és Csirke Mária MÁV forgalmi szolgálattevő, Varga István szerelő és Jeremik Ilona segédmunkás. Mogyorósi Ernő segédmunkás és Meggyesi Erzsébet, Bodó József gépkocsikfsérő és Szűcs Julianna ■segédmunkás, Magyarlak] József főiskolai hallgató és Gregor Etelka főiskolai hallgató ,dr. Máday Péter orvos és Szakács Anna orvossya- kornok. Deák János B, M. dolgozó és Mese Piroska statisztikus, dr. Orbán Dezső íárásbfró és Galam­bos Mária, Kárpáti Károly gépla­katos és Tóth Jolán MÁV kalauz. Laky József kocsis és Harsányt Ilona. Hamarics József segédmun­kás és Hauser Hona, Pagony! Ist­ván bányacslllés és Till Márta gépíró, Fehér József technikus *s Hegyi Mária technikus. Reizinger János kocsis és Kiss Erzsébet. Meghaltak: ■ schrumpf Magdolna, Máté János Árvái Istvánné szül. Stettner Ka­1.11m áff /.*as V V A 7 rvs ,t m 1 JClmzpítketM&ty^ lílCSGSTÚR rWTVVVVVVTVVVVTVVT„..TVVTTVIITVTVTTTVTTTTTTrrTmrTTTVVTTTVTVTV»rtVTVVTTTTTVVyWTVTTVTTTVTVVVTTVrTTTTTTTrrVVTVTVTT Joody Péter ötvösművész töveken át figyeltem, hogy keresi a nyilvánosságot, hogy keresi a helyét megyénk iparművészete, népművészete •— és nem találja. Nem a mú­zeumi népművészetre gondo­lok, annak ott a helye, hanem az élő népművészetre, mely mindennap újat alkot. Sajnor 1 nyilvánossági kísérletek csak kísérletek maradtak, mert a próbálkozások egyéni próbálkozá­sok voltak. Hiány­zott a közösség ereje. Az erők ősz- szefogása. Ez indí­tott arra 1955 végén, hogy né- hányad magam­mal összefogva a megyei erőket kö­zösségbe forrasz- szűk és lehetőséget adjunk egyrészt az alkotók fejlődésé­re másrészt az iparművészet és népművészet nyil­vánosságára. ölig egy eszten­deje, hogy a Dok­tor Sándor Műve­lődésiház egyik termében mintegy tizen-tizenketten összejöttünk és ma 38 ipar­művészt és több mint negyven népművészt tart nyilván veze­tőségünk. Igaz, nem egyértékűek, de az elmúlt esztendők közös mun­kája, megbeszélései, közös bí­rái.. már is sokat tettek azért, hogy az évekig és nem egy esetben egy életen át ma­gukra hagyott művészek, vagy műkedvelő művészet-barátok nagy lépésekkel haladjanak előre. Most is előttem van a 65 éves Kovács bácsi, öreg vas­úti nyugdíjas, ahogy — talán egy esztendeje — letett elém az asztalra egy ölre való fa­rag ványt. Egy utazó bőrönd színültig volt szebbnél szebb használati tárgyakkal és farag- ványokkal. Hová juthatott vol­na ez az ember tehetségével, ha valaki negyven-ötven évvel ezelőtt hóna alá nyúl és segíti az útkeresésben! De nemcsak Kovács bácsi­ról van szó, hanem a Kovács bácsik és fiatal kovácsok lel­kes táboráról, akik a nap ne­héz, fárasztó munkája után a fehérre izzított vas csillogó, sistergő szikráiban, a diófa ke­sernyés illatában keresik éle­tük szépségét, örömét, Az ötvö­sök közül Joody Péter bácsi, s sorolhatnám tovább: fa- és csont-faragó. textil-tervező, díszműves, vaskovács, bútor- tervező, keramikus, kisplasz- tikus, reklámgrafikus... mi­lyen gazdag ez a megyei kin­csestár, mellyel édes-keveset törődtünk eddig. »TTTyTyyyTTVTTTTTyTTTTTTTfVTTTVTTTTTTTTrrTTTTTTTTi Vöm szabad azonban megáll­ni az alkotó kérdésénél. Nyil­vánosságra van szükség. Erre gondoltunk, amikor elhatároz­tuk. hogy a múlt év novembe­rében megyei kiállításon mu­tatjuk be a meglévő iparmű­vészeti és népművészeti alko­tásokat. A kiállítás nem való­sult meg, el kellett halaszta- nunk, közben váratlan fordu­lat következett be a csoport éleiében. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága működési engedélyt adott, mint alkotó közösségnek, anyagi segítséget nyújtott a kezdeti nehézségek áthidalására és állandó kiállí­tás céljára kilátásba helyezetí egy nagyszerű üzlethelyiséget. Olyan szép és olyan jó ez, hogy eleinte el sem akartuk hinni, hogy mindez igaz. Pedig igaz és néhány héten belül, ha min­den jól megy, megnyílik az ál­landó kiállítás és ezzel váro­sunk egy olyan színfolttal gaz­dagodik, melyhez hasonló ke­vés van hazánkban. Arról van szó, hogy megyénk iparművé­szeti, népművészeti, esetleg képzőművészeti értékeit is, ál­landó kiállítás keretében mu­tatjuk be helybelieknek és ide­geneknek egyaránt. Hogy ez mit jelent mind helyi, mind idegenforgalmi szempontból, úgy érzem nem kell kommen- tálni. Van azonban egy másik fontosabb szempont is. Ma sok szó esik exportról, importvalu­táról. Megyénkben olyan export-értékek vannak ezen a téren, melyek — minden túlzás nélkül írhatom — legalább annyi valutát jelentenének, tnint egy közepes exportáló ipari üzemünk kivitele. A napokban azt olvastam va­lahol, hogy Mezőkövesden ma­tyóházat létesítettek. Mi, Ut Baranyában, élve lehetősége­inkkel, nem egy, hanem leg­alább hat „matyóházat” ren­dezhetnénk be csak a megye népművészetét véve figyelem­be. Komlóssy Sándorné, ez a lel­kes szerelmese a népművészet­nek már be is szervezett vagy három tucat szövöasszonyt akik anyagot és megrendelést várnak, és ha ez megvan, azon­nal indulhat a munka. A pad­lásokról lekerülnek a pók-hasz­nálta szövőszékek és életre kel­hetnek ismét Baranya csodála fos népi szőttesei. — di — hónapos, Metz Antal 68 éves. Biró Lázár l hónapos. Kungl Jánosnó szül. Schwarevelder Mária 61 éves, auöel Jakab 85 éves. Tömör Ist­án I hónapos, Baka Jánosné szül. ütő Adél 70 éves, Urwald Miklós . hónapos, Paál Gergelyné szül. ónás Anna 77 éves, Farkas János éves, Hébenstreit Jánosné szül. esser Magdolna 72 éves, Diborzán ánosné szül. Milos Terézia 00 vés, Csapó József 77 éves, Döv— yei Ferenc 51 éves, Sebők János éves. Csók Pál 86 éves, Zugor ándor 72 éves, Jozlpovies József éves, Illa Georglev Kancsev 3l vés, Rlpperger Emilia 92 éves, alázs Géza 27 éves, Grätsch An- alné szül. Marksz Magdolna 73 vés, Kocsis József 25 éves.- Czeg- édl Istvánná szül. Szügyi Julianna éves, Augsberger Józseíné szül. Domonkos Sarolta 69 éves, Biró mre 73 éves. Hatóság elleni erőszak Kis Sándor traktoros, tcrc- hegyi lakos — akit korábban már 11 ízben büntettek meg s clenleg 2 ügyben is folyik cl- ene az eljárás — és Horváth Mária foglalkozás-nélküli, ma­gyarszéki lakos az egyik sik- ósi vendéglőben tartózkodott. Amikor a rendőr igazoltatta 3ket, sértegették, majd tettleg iántalinazták. Hatóság elleni erőszak miatt mindkettőt eiő- ictes letartóztatásba helyezték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents