Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-30 / 76. szám

1957. MÁRCIUS SO. a p r ó NYILATKOZAT a Szovjetunió Kommunista Pártja is a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei között Hytatott tárgyalásokról Moszkva (MTI) 1957 március 27—28-án tárgyalások folytak a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségei kö­zött. A tárgyalásokon részt- vettek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja részéről: _N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, továbbá N. A. Bulganyin, G. M. Maleiikov, A. I. Miko- jan, M. A. Szuszlov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja el­nökségének tagjai és D. T. Se- pilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Elnöksé­gének póttagja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt részéről Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, továbbá Apró Antal, Kállai Gyula és Kiss Károly elvtársak, az MSZMP intézőbizottságának tagjai. Az SZKP és az MSZMP képviselői megtárgyalták a nemzetközi helyzetet és a nem­zetközi munkásmozgalom kér­déseit, tájékoztatták egymást az SZKP és az MSZMP belső életéről, megegyeztek a két párt közötti viszony és együtt­működés kiszélesítésének in­tézkedéseit illetően és véle­ménycserét folytattak a két pártot érdeklő más kérdések­ben. A tárgyalások meleg ba­ráti légkörben, a teljes kölcsö­nös megértés és mindkét kül­döttség nézetének azonossága szellemében folytak le az ösz- szes meghatározott kérdésekre vonatkozóan. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták: az imperialista körök az utóbbi időben fokoz­ták kísérleteiket a nemzetközi légkör megmételyezésérc, hogy meghiúsítsák a különböző po­litikai rendszerű államok egy­más közti viszonyában meg­mutatkozott javulást, és alá­ássák szocialista országok együttműködését. A legkomolyabb provokációk egyike az imperialisták által Magyarországon szervezett el­lenforradalmi támadás volt. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői teljesen egyetértettek a Magyarorszá­gon 1958 október—novemberé­ben végbement események jel­legét illetően és azt úgy érté­kelték, mint ellenforradalmi lázadást, amely a népi demo­kratikus rendszer megdöntésé­re irányult Magyarországon és arra, hogy az országban vissza állítsa a tőkések és földesurak hatalmát és aláássa a szocialis­ta tábor egységét, Magyaror­szágot pedig Európában hábo­rús tűzfészekké, az imperialis­ta hatalmak agresszív körei­nek eszközévé változtassa. A második világháború fo­lyamán a szovjet hadsereg a hitleri hadak szétzúzásával fel­szabadította Magyarországot az idegen elnyomás alól. Ma­gyarország a német Habsburg- monarchia négy évszázados el­nyomása és a fasiszta Horthy- rendszer 25 éves uralma után, amely az ország gazdasági és politikai életét a külföldi im­perialista erők érdekeinek ren­delte alá, elsőízben kapott nemzeti függetlenséget. A fel­szabadult magyar nép lerázta a népellenes fasiszta rendszert, megsemmisítette a tőkések és a földesurak hatalmát, népi demokratikus rendszert létesí­tett és a szocialista építés út­jára lépve, a Magyar Dolgo­zók Pártjának vezetésével, az élet minden területén nagy sikereket ért el, A népi demokratikus hata­lom átadta a földet a dolgozó parasztságnak, a gyárakat és az üzemeket az egész nép tu­lajdonává tette, ezzel megsza­badította a dolgozókat a kapi­talista kizsákmányolás ször­nyűségeitől, és széleskörű de­mokratikus jogokat biztosított a dolgozó népnek. A népi ha­talom évei alatt a magyar ipar termelése több mint há­romszorosára növekedett. Ko­moly lépések történtek a me­zőgazdaság szocialista átalaku­lásának útján. Növekedett a lakosság életszínvonala. Je­lentősen felvirágzott a formá­jában nemzeti, tartalmában szocialista magyar’ kultúra. Ugyanakkor a szocialista építés gyakorlatában a párt régi vezetősége komoly hibá­kat követett el, ami elégedet­lenséget váltott ki a párton belül és a párton kívül a dol­gozók körében. A magyar el­lenforradalom népellenes res­tauráció céljából felhasználta ezt az elégedetlenséget. Igye­kezett minden módon azt a népi demokratikus rendszer ellen irányítani, a rendszer ve­zető erejét, a munkásosztály pártját aláásni. A külföldi im­perialista erők á’tal uszított ellenforradalmi összeesküvők dühödt propagandát indítottak és megkísérelték, hogy befe-emokratikus rendszer vívmá- állt a rend, a nyugalom és a ketítsék a népi demokratikus yait. Ilyen módon útját áll- forradalmi törvényesség. Jelentős sikereket értek el az rendszert, gyalázzák Magyar- k annak a veszélynek, hogy országon a szocialista építés lagyarország Európa kellős (Folytatás a 1. oldalról.) Németország felfegyverzését, a militarista szellem újjáéleszté­sét, mert ez súlyosan veszé­lyezteti az európai békét. A két kormány megállapítja, hogy Nyugat-Némctországnak a támadó Jellegű atlanti tömb­be való bevonása és atomfegy­verekkel való ellátása súlyos akadályokat gördít Németor­szág jelenlegi kettészakítottsá­gának megszüntetése, a német egység helyreállítása elé. Egy­ben elismerésüket fejezik ki azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya a két német állam közeledése végett kifejt, mert enélkül Né­metország egyesítése elképzel­hetetlen. Franciaország, Belgium, Hol­landia és a NATO-hoz tartozó más országok népeinek felhá­borodása, valamint Lengyel- ország, Csehszlovákia és a fa­siszta megszállás összes ször­nyűségeit elszenvedett más európai államok népeinek jogos méltatlankodása ellenére ma a NATO európai parancsnoksá­gába ugyanazokat a hitlerista tábornokokat nevezik ki, akik nemrég véres gaztetteket kö­vettek cl Európa országaiban. A történelem tanulságai úgy látszik nem sokat használtak íz imperialista államok veze­tő köreinek. A Magyar Népköztársaság É lánya teljesen egyetért * jetunió kormányának a relé» ügyében 1856. no­vember 17-eu totó tával. Az ebben foglalt javas­latok megvalósítását alkalmas­nak tartja a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a fegyver­kezési hajsza megállítására és a közvetlen háborús veszély el­hárítására. A két kormánykül­döttség közös megállapítása szerint az atom- és hidrogén- fegyverek betiltása, az orszá­gok és elsősorban a nagyhatal­mak fegyveres erőinek és fegy­verzetének csökkentése, a kül­földi államok területén lévő katonai támaszpontok felszá­molása. valamint az európai kollektív biztonság rendszeré­nek létrehozása a béke meg­őrzésének és a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatai megjavításának leghathatósabb eszközei. A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi szilárd meg­győződését. hogy a tárgyalások során történt sokoldalú véle­ménycsere hozzájárul a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti igaz barátság és együttműködés további meg­szilárdításához és fejlődéséhez a két orezág népeinek érdeké­ben, elősegíti a szocialista or­szágok egysegének megerősí­tését. a világ békéjének és biz­tonságának megszilárdítását. Moszkva, 1957. március 88. KADAR JANOS, a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány elnöke. N. A. BULGANYIN. a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Mlniszter­tanácaám& ainölur eredményeit és azt az elvitat­hatatlan tényt, hogy éppen a népi demokratikus rendszer évei alatt ért el a történelem §orán eddig nem tapasztalt virágzást Magyarország nép­gazdasága és kultúrája, jelen­tősen javult a magyar dol­gozók élete. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége hangsú­lyozta, hogy az összeesküvők­nek mindenekelőtt azért sike­rült ellenforradalmi lázadást kiprovokálniok, mert a Nagy— Losonczy árulócsoport szemé­zepén egy agresszió tűzfész- Vé és az imperialisták ka- tai támaszpontjává változ­ni Felszámolták azt a reális v’télyt, amely a szocialista 0,ágok népeinek életbevágó érkei és a világ békéjét tengette. A Magyarországon tarjkodó szovjet csapatok a jelt viszonyok között a ma- gyanép szabadságát és füg- getlfcégét védelmező felada- tokaiáfnak el a nemzetközi reaki agresszív terveivel szenén. A Wjetuniónak a magyar lyében szövetségeseik voltak nép ^segítésére irányuló in az MDP köreiben, amely cso­port már jóval az októberi események előtt együttműkö­dött az ellenforradalmárokkal és emellett magát a szocializ­mus iránti hűségnyilatkoza­tokkal palástolta. tézkedei egyöntetű támoga­tásra táltak a Kínai Kom­munist,párt, a Bolgár Kom- munisbpárt, a Román Kom- munistuPárt, a Csehszlovák Kommusta Párt és más ipari és a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében és a la­kosságnak a szükséges áruk­kal való ellátásában. Sikere­sen normalizálódik az ország egész gazdasági élete, amelyet az ellenforradalmi összeeskü­vők megzavarlak. A Magyai Szocialista Munkáspárt a dol­gozókat a termelékenység to­vábbi emelésére, az ország ter­melő erőinek további kibonta­koztatására mozgósítja. Az MSZMP figyelembe véve a me­zőgazdaság fejlesztésének fon­tos jelentőségét a magyar nép életszínvonalának emelése ér­dekében, a dolgozó parasztság erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés sokoldalú és gyors fel­lendítésére irányítja. Az MSZ­MP küldöttsége hangsúlyozza, hogy a gazdasági élet normali­zálásában a magyar dolgozók saját erőfeszítésén kívül nagy- . . , , . oajai tiuícsziiuacu hívni . . „j1*® ** Munkáspártok szercpet játszott a testvéri szo­Ez a csoport huzamos ide- ’ Kn , °'y*n. , , V.e* cialista országok segítsége, je belülről bomlasztotta a * «*» w.sfsa ásta sorainak egységét, revi zionista nézeteket terjesztett és nacionalista hangulatot szí­tott. A Nagy—Losonczy-cso- port pártcllcnes céljaira fel­használta azt, hogy a múltban elkövetett hibák következté­ben a Magyar Dolgozók Párt­ja soraiba nagy számban fu- rakodfak be megalkuvó kar­pcfc békéjds biztonsága ügyé­nek. Valarmnyl országban a békéért t a demokráciáért küzdő körö egyre nagyobb és nagyot) részel helyeslik ezeket az hézkedéseket. A magyarság! események megmutatták az imperialista erők nem haynak fel kísér­Az MSZMP és az SZKP kül­döttségei megelégedéssel álla­pították meg, hogy a magyar dolgozók túlnyomó többsége helyesen értékeli az október— novemberi eseményeket, az or­szágban kialakult helyzetet, és erőfeszítéseit arra irányítja, hogy minden módon szilárdítsa a népi demokratikus államot, mielőbb helyreállítsa és tovább ka a szocialista országok sza­badságának és függetlenségé­nek, hatalmas támasza azok­nak a népeknek, amelyek vagy már lerázták a gyarmati rend­szer igáját, vagy harcolnak az imperialista elnyomás alóli fel- szabadulásért. Az SZKP és az MSZMP leg­fontosabb feladatuknak tart­ják, hogy országaik népeit to­vábbra is a proletárnemzeikö- ziség és a dolgozók nemzetközi szolidaritásának szellemében a burzsoá nacionalizmus és a so­vinizmus minden megnyilvá­nulása elleni kérlelhetetlen harc szellemében nevel'ék. Mindkét párt határozottan sík- raszáll mindennemű kísérlet ellen, amely revízió alá veszi a marxizmus—leninizoius olyan alapvető tényeit, mini a proletárdiktatúráról, a párt vezető szerepéről szóló taní­tást: harcolni fog a marxista- leninista ideológia bármilyen elferdítése és meghamisítása ellen, a bárhonnan jövő külön­böző kísérletek ellen, amelvek arra irányulnak, hogy az ideo­lógia területén széttépjék és elkülönítsék a szocialista or­szágokat, azok kommunista- és munkáspártjait. Az SZKP és az MSZMP úgy vélik, hogy az utóbbi do­bén egyes „teoretikusok” által terjesztett úgynevezett „nem­zeti kommunizmus" eszméi ártalmasak, semmi közük sincs a marxizmus-lenlnlzmushoz -és , __■ fejlessze az ország népgazda' ____________, „ ri eristák, sőt a szocializmus- léteikkel, hog;bármilyen esz- ságát, megerősítse testvéri,sző- agy kárt okoznak aTzöeía!U~ sál szemben ellenséges ele- közzel megbouák a szociális- vétségét a szocialista tábor or- ta tábornak. Ezek az eszmék mek: ez a csoport felhasznál- ta tábor egjégét és ezzel szagaival. ta továbbá a párttagok esz­mei és szervezeti összetartásá­nak és a pártfegyelemnek a meggyengülését. A pártmunka gyakorlatában nem fordítot­tak kellő figyelmet a sovi­niszta és nacionalista irány­zatok elleni harcra, nem szá­moltak kellő mértékben t az­zal, hogy a reakciós Ho'rthy­megtiróbáliák rycnk*nt szét­zúzni a szocH’ta országokat, aláásni a szoaUsta világ­rendszert. Ezek íz események újra me’rerőaiteék, hogy a szocialista orszáokon hvül a burzsoázia melöntése után sem szűnik me az osztály- harc, hogy a hallómból el­távozott klrsákiányoló osZ­Hangsúlyozták, hogy az el­lenforradalom sikeres leverésé­ben, továbbá az ország társa­dalmi és gazdasági életének helyreállításában nagy érdeme van a Magyar Szocialista Mun­káspártnak. Kudarcot vallot­tak az ellenforradalmi körök­nek a magyar munkásosztály marxlstar-leninista pártja rendszer 25 év folyamán fa- tályok és lakájai! szövetség- megsemmisítésére irányuló siszta ideológiát terjesztett és a revansizmus eszmélt véste be a néptömegek tudatába. Nagy Imre és cinkosai a revi­zionisták szokásos útját tet­ték meg. Eltérve a marxizmus- lcnlnlzmus elveitől, hamarosan saját népük ellen, ben a külföldi imerlalisták- erőfeszítései. A Magyar Sze­kál, felhasználva proletár- dallsta Munkáspárt, amely diktatúra és a lártvezetés összeforraaztotta » marxizmus bármilyen meggengülését, —lenlnlzmushoz hű erőket él tevékenyen harcolok a népi biztosította sorainak egysegét, demokratikus remdser ellen, a széles néptömegeket a rd­az ellenforradalmi erők nyüt támogatásának útjára sül­lyedtek és a reakció akaratá­nak végrehajtóivá váltak. Az M8J5MP küldöttsége rá­mutatott továbbá: frakciók kapita­listák és a fö'desnrk hatal­mának visszaállításáét. Minden egyes szoclllsta or­szág és az egész szooiílsta tá­bor dolgozóinak érdek*; a bé­ke biztosításának, a néek blz­akcló megzabolázására, a nép­ellenes és szocialista-ellenes erők szétzúzására, az ellenfor­radalmi lázadás következmé­nyeinek felszámolására moz­gósította. Az SZKP és az MSZMP rá­létezése a munkásosztály ha- tons~ágánák,~a szociallzmi'győ- mutatnak: Magyarország pél- . hoev minden erves orszáe talmon lévő marxista-leni- «elmének érdeke megatáro- dája újra bebizonyította Marx h™Somán£iLk fe nlata partjában, mint ezt a «ottan megköveteli a npl de- •“ * sajátosságainak figyelembevó­nagry fftHltOinS-K ^IlOfíy jnió1rnl 1nhnlienn'n«Mlr .«Le «tml/nru a munkásosztály marxista pártja döntő szerepet játszik, mint a nép mozgósító, vezető és szervező ereje, bogy milyen lényegében véve arra irányul­nak, hogy megingassák a pro­letár nemzetköziség szik'»szi­lárd alapjait, szétválasszák és egymással szembeállítsák » szocialista országok népeit, kettészakítsák a szocialista tá­bort, meggyengitsék a kommu­nista mozgalmat, aláássák a dolgozók bizalmát a kommu­nista és munkáspártok Iránt, feltartóztassák a népek előre­haladását a szocializmushoz vezető úton. A marxista-leni­nista nagy tanítás nem nem­zeti, hanem nemzetközi Jelle­gű. A szocializmus építése a marxista-leninista tudomány feltárta törvényekre támasz­kodva különböző országokban a fő és alapvető kérdésekben közös úton halad, és továbbra is ezen az úton fog haladni és a marxista-leninista tudomány által feltárt törvényekre tá­maszkodni. Emellett termoszé­magyar tapasztalat Is bizo­nyítja, oda vezet, hogy a párt dien harcoló opportunista 'rakclók. amelyek antlmarxls- ta, antilenlnlsta nézeteket val- 'anak, egybeforrnak az ellen­forradalommal és annak esz­közévé válnak. Az SZKP küldöttsége tel­jes egyetértését fejezte ki az MSZMP küldöttségének állás­pontjával. A magyar kormányt 1956 október—novemberében mokrattkus rendszer állíttató« továbbszilárdítását, étink a rendszernek erélyes vélelme­zését az imperialisták « a belső ellenforradalmi erők minden mesterkedésével sem- ben; megköveteli a forrnd.lmi éberség állandó fokozását. Az ellenforradalom széteü- zása Magyarországon meg­semmisítő csapást mért a gn- dallzmus országaiban létető szocialista-ellenes erőkre is külföldi imperialista pártfi­óriási jelentősége van a párt eszmei és nevelő tömegmun­kájának, a párt él vezetősége szóró? mindennapi kapcsolatá­nak a néptömegekkel. A ma­gyarországi cseméeyck meg­mutatták továbbá, hogy a munkásosztály pártjában min­den módon szilárdítani kell a október—novembereben ve- fegyelmet és erélyesen harcol­Unw áruló poUtí- ni kell a pártegység megbon­kája megtisztította az utat az ollenforradalomnak, és a fa­siszta terror rombolásához ve­zetett. Az a veszély jött létre, hogy megsemmisülnek a ma­gyar nép összes forradalmi vívmányai, Magyarországon telével lehetségeseké gyakor­latilag is vannak a szóéin1 iz­mus építésének kü'önhözö for­mái és módszerei, a szoeH’l-ta építés feladatainak kü’öu'éle megoldásai. Ennek azonban semmi köze sincs a nemzeti korlátoltságokhoz, egyik szo­cialista ország tapasztalatának a másikéval való szembeA'M- tásához, a proletár nemzetkö­ziség elferdítéséhez, a naciona­lizmus álláspontjára való sül­lyedéséhez. A marxizmus-leninlzmus óiáHA^ó^^mcffsmnmisUésérc ****** irányuló bármilyen ki- nemzetközi tanítás, ugyannk­ÄS Ä SE“- «>*- «w« * gok nagy baráti közössége kéz- pártjának vasfe^S­zclfoghatóan megmutatta, hogy *“Á si n a oroíctárdlk­határozotlan és keményen visz- * f? frfSSS "iw?" '““SÄ”? iSSSÄS «Lb "Ä <L™» ion icire cs az ország jaien ...... iuao szeri1« válik az imperialista reakció kezében. Az országban kialakult ne­héz viszonyúk között a ma­gyar nép egészséges erői kon­szolidálódtak, megalakították a forradalmi munkás-paraszt kormányt, és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vezetésé­vel határozott harcot folytat­tok az ellenforradalom ellen. A szovjet hadsereg, amely a magyar kormány felszólítá­sára lépett fel, segítette a ma­gyar népet az ellenforradalmi erők szétzúzásában és a tör­vényes rend helyreállításában. A nemzetközi kötelességét tel­jesítő szovjet hadsereg test­véri segítségével a magyar nép megvédte országa nem- neT és t mé dekelre törnek. Megmutatta, Az SZKP és MSZMP kül- hogy nem hagyja bántani e ba- dóttségcl klhangsúl,'ózták, hogy ráti közösség egyetlen részt­vevőjét sem. Az SZKP és az MSZMP kül­döttségei nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a ma­gyar nép a Szovjetunió és más szocialista országok baráti se­a magyarországi események újra kifejezésre juttatták a szocialista országod, azok né­pei, valamint a kommunista és munkáspártok egységének és tömörülésének szükségességét. A szocialista tábor országai­gitségére támaszkodva komoly nak akcióegysége a olt az a ha­sikereket értek el az ellenfor­radalmi lázadás következmé­nyeinek felszámolásában és az ország életének normalizálásá­ban. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével megvédte a szocia­lista vívmányokat, helyreállí­totta és állandóan szilárdítja a dolgozó parasztsággal szövet­ségben lévő munkásosztály ha- Mmit. Ax Mwáfitaő M*t* talmas erő, amely segítette a magyar népet a fasiszta rend­szer vlsszállítása fenyegető veszélyének gyors felszámolá­sában. Biztosította a feltétele­ket a magyar népnek, hogy to­vább haladjon előre a szocia­lizmus felé. Mindkét párt hang­súlyozza megmásíthatatlan el­határozását, hogy továbbra Is fárudhatutlaiiul szilárdítani fogja a szocialista 'áttör egysé­gé! •* orcád, ami 'ö biatowté­népek alapvető nemzeti érde­kelt. A marxista-leninista ta- nításra épülő párt politikáin, tevékenysége teljesen megfelel az adott ország néptömegei életbevágó nemzeti érdekelnek és biztosit ja ezeknek a he've* összeegyeztetését a munkás- osztály és minden dolgozó nemzetközi érdekeivel. A tárgyalások részvevői rá mutattak, hogy az egyenjogú ság cs a testvéri együttmű ködé« elvei alapján mennyír fontos a kommunista és rnuv káspártok közötti érintkez« s«k és kölcsönös baráti kapcs< latok sokoldalú kiszélesítése Párt vezető funkcionáriusain' esetenkénti találkozásai és t tekezései formájában, a pá’ küldöttségek kicserélése, i pártmunka tapasztalatát* kölcsönös tanulmányozása, i pártkiadványok és okmányt kicserélése, valamint máz Ilf1 intézkedések útján. Mind! (refc'HítS" « «Óér Ha.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents