Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-30 / 76. szám

1957, MÁRCIUS 30. NYILATKOZI Szovjetunió Korminista Pártja és a Hagy« küldöségei között folytatott tár (Fólytatás a 2. oldalról.) pirt ügy véli: rendkívül hasz­nos és gyümölcsöző, a kommu­nista és munkáspártok közötti együttműködés, barátság meg­erősítését szolgálja, a nemzet­gyakorlatára támaszkodik után a szoeializr «továbbra is azokra fog tá- célzó köztársasági szkodni. az 195G október rlagyarország éppen ügy, na,pok.*)an’ az. elIe>4 it a népi demokráciák r®* af, *“*« .‘melyik más országa, a je- n,?ko? c!e.m. | közi helyzet és a nemzetközi ^ g{. Jjt ^ vetkezményeinek munkásmozgalom legfontosabb y. ,,”‘a megőrizni fugget- kérdéseiben, valamint a pár- íseSe‘* ”a a. szocialista^ or- tok belügyelre vonatkozóan agob barati családjának kialakult és az utóbbi időben yenjogú tagjaként halad a különösen kifejlődött tájék az- ocial izmus útján. Ezért az tatás gyakorlata, ezért ezt a ,Semleiressé«n“ gyakorlatot meg kell erősíteni fynevezett „semlegessegi és tovább kell fejleszteni. 1820 a valóságban nem más, A tárgyalások résztvevői ki- ‘n* a reak°i0s erők törek- fejezték azt a szándékukat, ése arra, hogy elszakítsák hogy továbbra is erőfeszítése- [agyarországot a szocialista két tesznek a szocializmus esz- . máiért küzdő munkáspártok, lborto,‘ ho^ megtagadtas- valamint politikai irányzatok »k vele nemzeti függetlensé- és csoportok közötti kapcsolatét és a külföldi imperialista és együttműködés megterem- namoknak vessék alá. téseért a munkás vilagmozga- _ . lom akcióegységének létreho- Az SZKP küldöttségé ki­zása, céljából. elentette, hogy a Szovjetunió Az S/KP és az MSZMP kül-‘épei nagyra értékeUk a ma* lására irányuló kában, és a népei nagy ke; zik a szovjet k Oroszországban b gyár forradalmá cionalisták emlék A magyar fi részvétele az szocialista forrai zelméért vívott Szovjetunió segit gyár népnek 19- siszta leigázás baditásában, vak rial izmus építést ban az ellenfon madásának vissz mindez ragyogó megnrnv<»..u­nkáspért is együttműkö- , és a magyar ( és az MSZMP ( :t és a magyar, , valamint if- ;ársadalmi szer- a legcélraveze­16 Kommunista agyar Szoclalis- t minden ére­tt, hogy tovább 5 erősödjék a rszágok, ázott és munttáspárt- inös barátsága idése, hogy síi­ben az orszá- irialista tábor JVITA Szülő és az iskola Jj'igyelmesen olvasgatom *■ és az iskola” cím a a Dunántúli Naplóban „Szülő és az iskola” cím alatt megjelenő cikkeket. Egy­szer én is hozzászóltam már, elmondtam véleményemet e vitában. Ügy érzem, helyes, ha még egyszer hozzászólok. Ügy látom, hogy az eddig megjelent cikkek írói — magamat is beleértve — megfeledkeztek, vagy csak érintettek olyan fon­tos kérdést, mint például a gyermekek önállóságra való neve­lésének kérdése. Ezzel szeretném tehát folytatni előző cikkei­met. A tanulók önálló munkája tulajdonképpen odahaza törté­nik a családban. Mi, nevelők itt az iskolában főként a szem­pontokat adjuk meg, melyeknek alapján a tanulóknak otthon kell tanulniok. A nevelők útmutatása azonban nem elégséges, különösen akkor nem, ha a szülők otthon a tanulók figyelmét elvonják, vagy más irányba terelik. Hogy a tanuló önálló j munkája jó legyen, az a szülők és a nevelők közös irány tá- , sán, mégpedig egyöntetű irányításán múlik. Most pedig sze- . retném elmondani, hogyan kell egy gyereknek odahaza ön- > állóan tanulnia, s hogyan kell a szülőknek azt irányítaniok. E lőljáróban szeretném erősen kihangsúlyozni: a szülők- ■*-' nek sohasem szabad elfelejteniük, hogy az iskolás gye­iiz ijfcivr ca iá msemr __ .... „„ i*sa döttségei nagy megriég^éssel'adai0",^ nagyra értéke- nek és tartós alapját képezi köÄÄ - 'Sä fr £ SAé£ barátság, a kölcsönös testvéré"^«™ megértés, az együttműködés és"a?ya,t’ 1a™Ky k legragyo- a kölcsönös segélynyújtás SzeT?6bban.. 1919_*b«}- .a. Ma"yar Szocialista Tanácsköztársaság lemében fejlődik. RamutatnaHmcgrtereln|^sejcor> a niagyar hogy az SZKP és az MSZMfyommunlsták vezette 25 éves kö’csönös viszonya a marxlz- kitartó fasiszta-ellenes harc­eje. a szoclaiiz- ' réknek legfontosabb feladata és alapvető munkája a tanú1 ás ommunizmus si- \ Hogy a gyerek jól, vagy rosszul tanul-e, az jórészt attól függ, a népek biz- •bo0,y hogyan szervezik meg az otthoni tanulását. Ha otthon ... ... . ]| nyugodtan, idejekorán elkészíti leckéit, rendszeresen dolgozik, világhétté erde-'|ba a szmok nem zavarják semmiféle más munkával, alarto- 'l sabban tanul, s jobban halad előre. Vannak szülők, akik nem egészen értik, hogy a tanulás a gyermek legfontosabb felada­ta. Számtalan olyan példát tudnék felsorolni, hogy amikor o gyermek otthon leckéit írja, ugyanakkor a felnőttek békap- KÄDAR JANOS ácsolják a rádiót, vagy hangos telefonbeszélgetést folytatnak az SZKP és az MSZMP kö- .,. Nem ügyelnek arra sem, hogy a gyermekek leckéiket meg­zöttl barátság és «gyfittmű- ftz MS T V ^ U zo'"‘ határozott időben végezzék el, hogy rendes munkahelyük le ködés további megszáiárdítá- saganatt einöttc, Jgyen. Nincs napirendjük, feladatukat kapkodva végzik el, ké sának és elmélyítésének. az gZKP küldöttsége meg- f nyelmetlenül, számtalan esetben az asztal sarkán. lása az igari nem^iközlség- MSZMP költsége meg­bízásából A Szovjetunió Kommunista Pártja és a MAgpar Szocia­lista Munkáspárti kijc’entik. N. bízásából SZ. HRUSCSOV Kiállításra készül a kesztyűgyár, a Sopiana és a kisioar i.niniTtnnc Aiv„: irányán nyilvánultak meg. továb- hogy minden mólon szilárd!- a® SZKP Központi Blzottsá mus-lenm zmus elvei iránti^ m4sodik világháború tani és fejleszteni fogják a ba- gának első titkára, tántoríthatatlan hűséggel, a forradalmi törekvések közössé-- gén, valamint a szocializmus és a kommunizmus felépíté­sén, a népek közötti békcér és barátságért folyó harc kö­zösségén nyugszik. Az MSZMP küldöttség' hangsúlyozta, hogy a szocializ mm felépítésére irányuló gya korlati tevékenységében a vi lágtörténelmi jelentőséggel bi ró nagy lenini tanításra, a SZKP és a szovjet nép tapasi taUvtaira. továbbá más szőri? lista országok és marxista-le 1/annak szülők, akik az ellenkező hibába esnek, s fölös• * leges módon, apróságokban gyámkodnak telette nőm felette, nem degy esetben üvegházi légkört teremtenek a gyermek körül. Elmondok egy konkrét esetet: A gyerek alig kezdett a lecke­tanuláshoz, anyja nyomban mellé ült. Elég volt, hogy egy ki­csit elakadjon, a szülő abban a pillanatban a segítségére sietett, s tövéről hegyéig megmagyarázta a dolgot. A gyerek­nek ez tetszett. Sőt, annyira megszokta ezt a gyámkodást, hogy már meg sem kísérelte feladatát önállóan megoldani. Ha anyja elment hazulról, a gyermek a legegyszerűbb fel­adatot sem tudta megoldani. Idegeskedett, nem beszélve ar­ról, hogy a gyerek tanulmányi eredménye hétről-hétre rom­lott. Mikor az anya a tanítónő tanácsára lemondott erről a kicsinyes gyámkodásról, természetesen még sokáig érezhető ?*^*»m**?.■. suss» ÄÄS! *í «Stell- ÄÄTSÄ2 KÄS41‘ff a Im« . HUló„éa « Mttő tetekböl Ítélve a máim vésőn Sajók. Sőt a kiállított (énytó- 200-« J“»“'! élrtfc félreérté,I X.m arról ... ,aó. hogy o ma megnyíló Budapesti Ipari Kial- pék azt if bemutatják majd, és egy pacalttsztitó gépet állt (, ^sgn elzárkózzék a gyerek segítésétől. Fontos, hogy a szülik lítás egyik leglátványosabb hogyan kés.’ iilnekapécsigyar- tojt ki A ufeikéfzüU — figyelemmel otthon is a gyerek iskolai munkámt, pavilonja a Pécsi Kesztyűgyáré ban a_du bőreiből a^_g-Pkónyye segítsenek a leckék elkészítésében, de szükséges rávezetni t azaz A pacaltisztítónak ... , , . . ,, segítsenek a leckék elkészítésében, de szükséges re lesz. A gyár a Budapesti Dísz- a világhíri.xesztyuk. egyelőre Mak magyar nyeiv-en m“ercket arra is> hooy saját magsat ellenőrizzék, azaz mar műbőrgyárral közösen állítja Akial|ít,son kerül elosziwr a T’J1®rbo.,JyI, .^{iskolás korukban szokják meg az önálló gondolkodást, az ön­___________ki készítményeit. A kiállításon közönség 1 .é a mosható sertés- ból felvilágosítást kaphatnak J -munkát. ni nlsta pártok tapasztalataira -teMt usosasak a kész kesztyű- ól-fű t0 "i Cem pedagógusoknak, sem a szülőknek nem szabad meg­----------1--------------------------------------------------------------------- divatszíáe.ben es_ a legújabb jesítmenyére vonatkozólag. ^ feledkezniük arról, hogy a gyermek a szocialista tár­Ne m lehet lakást eladni divatlapokban. De aki a ser­tésbőrt rém kedveli, az meg­található a gidabőr kesztyűket sadclom tagja lesz, ami annyit jelent, hogy emberi értéke és f tekintélye attól függ, milyen hasznos munkát végez, s e mun­A Várost tanács igazgatási «ztálya vezetőjének. Schwer» Ném dór elvtárs kérésére belyesbitjUk a március 28-án megjelent szer- Hetztfll üzenetekben „Egy régi MflzeW" címre adó« válaszunkat, libben az üzenetben arra a kérflisre válaszoltunk, hogy ha valaki Kulfolci látogatóknak Sem kell saját házába költözik vagy nincs szüksége új lakás kiutalására, ak- tanáí&alanul csak a színek­kor lakását eladhatja vagy elcaeréheti a( INKOZ-Ön keresztül. ben éj a formákban gyönyör- EheJyett a helye« szöveg: A lakásrendelet S5/19». M. T. 32. ködú'ik. A készülőben lévő áss- rASWÄSSffÄi1ÖM6’" •w”*t úgy vábgathat, tnlnt a sertés bőrből cészült kesztyűknél. A kwztyűgyárl pavilonban a pész férfi, női és gyermekszan­dálokkal Indul el Pestre, Tár­*•-?*' «***'*n »*<*?*** SfáESiÄS nokl Lajos bólyi és Gindér Já-{Napló március 2fl-i számában megje­b«a álruházni ttios. i-akását tebik senki tt nem adhatja és • Pécsi bánsággal eligazítja majd a nos ^én^j mézeskalácsosok'» iniatiankezelő Vállalat sem vásárdhatja meg • bérlett jogot. Ez a választékot ^ S^igThfres tar a nyal bábké-J; . „ . . jojszabály 1936, évi november i. n»pJa 6* van hatályban. Tehát ba n»h kesztyűországban, szítményekkel Tárnoki Lajos, i lent „Meghívom valaki saját házába költözik, akkor * v0u lakása felett általában a A egyébként nem újonc kiállítói»az igazgató elvtór­lagásügyt hatóság, szolgálati lakás esetébm a szerv, személyi tulaj- már, Több díjat nyert már aísat" című cikkel dumán «io házban Uvö lakás esetében pedig Mzonyoe feltételek j Sopiana Gépgyár Is kép- helyllpari és a mezőgazdasági#kapcsolatban köz- msHett a tulajdonos Jogosult rendelkezni. (59. ».) 'ffrlteti magát a kiállításon, kiállításokon Is löm, hogy az meg­CSONKA KAROLYNE pedagógus a kiállításról. Sajnos, nagyon ________ ke vesen szánták rá magukat a .. . kiállításon való részvéteire, mrálatunk nyomán Mindössze hárman jelentkez-|» _ » .. ». Banics Antal mohi«., «-I Sep! ocsiiot állítanak be a menyei korltázloz Dunántúli felel a valóság­nak. Valóban, 24- ón kertvárosnál, valamint a kór­háznál többen le­maradtak. Intéz­kedtem, hogy a jövőben több ko­csi álljon a kórhá­zi látogatók, va­lamint a kertvá­rosi lakosok ren­delkezésére. Recensek Antal a Pécsi Köz’eke- dési Vállalat igaz­gatója Én mindig azt gondoltam• ahogy öregszik az ember úgy elmúlik a ypagaláza U. Tévedtem, mert ahogy elnézem -J a he- Utjai tandcshizin a uizapabizottaáp^il: Lu­kács Antallal, Baracs Józseffel, Tartsai Im­rével és Bencze Jánossal szemben illő őszü­lő hajú embereket, ugyanolyan bmomást keltenek, mint az érettségizők. Szurkolnak, mert mind a tizenhétnek a két év alatt ta­nultakról kell számot adni, És ez bepnv nem kis dolog, mert még felkészülésre fjnes idő. Csak kimondja Bencze János tanfolyamve- zető a kérdést: „Beszéljep a kenyérgabona termesztéséről cs annak jelentőségéről” és Angyal Lajos v. b. elnöknek máris meg kell kezdenie. Ó az első és úgy beszél arról, hogy a búza nagyon igényes az elővetetnényeire, hogy melyik búzafajta a legjobb — mintha könyvből olvasná. Aztán egy gyakorlati kér­dés: — Mit kell csinálni most a búzával? — Le kell hengereznl, mert fölfafyoti. — Miről állapítja meg, hogy fölKimiott? — Arról, hogyha meghúzom a búzát, köny- nyen kijön! Izsa Sándornak kedvenc témájáról, a ku- ícoricatermeszíésrül kell beszélnie. Elmondja, hogyan kell a földet előkészíteni: augusztus­ban jól meg kell trágyázni a tarlói — 150— 200 mázsa trágyát kell adjni egy holdnak — aztán lebuktatni, és később jöhet az őszi ■mélyszántás. Tavasszal meg kell simitózni, boronálni és ha nagyon gyomos, altkor men­jünk rá tárcsával vagy kultivátor-al. ■ — Ha nem áll rendelkezésre se tárcsa, se kultlvátor, akkor mit csinál7 | — Iglivel porhanyítom meg a földet/ — vágja rá kis gondolkodás után. Aztán a kukoricafajtákról esik szó. El­mondja, hogy a legjobb a hybrid . kukorica, mert az bőtermő. — Igényeltek-e mdr Óvári ötöst m — kéri! Baracs elvtárt. Czfaikalá&zús gazdám fogadd** — Még ne1"! — felelnek egyszerre többen is, — Pedig lényelhetnek. Egy mázsa ■másik kukoricáért apnak egy mázsa Óvári ötös ve­tőmagot, de lehet cserélni zabért és más egyébért U, ' , Tetszik Isa Sándor felelete, aki most ép­pen arról beszél, hogy itt Baranyában leg­jobb, ha /—5 centi mélyre és 50—60 centi sortávolsa/ra vetjük a kukoricát■ De nem kell félni a 7—8 centis mélységtől sem, kü­lönösen fkkor, ha szárazság van. A vepbúza előkészítéséről Varga István­nak kel] számot adnia. Azt mondja, hogy 100 szem b'-zát kiszámol, tányérba teszi és ami­kor kidírázott, kiveszi. Ha 90—95 kicslrázott, akkor l búza alkalmas vetésre. A csdvázdst, a búzi. megbetegedéseit is úgy elmondja, mint ahogy az meg van írva a nagykönyvben. Szó esik - vadkárok elleni védekezésről is. Tár­csái Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályinak munkatársa veti fel ezt a kérdést: — Tavaly, amikor én tartottam itt a tan­folymot maga említett valamit. Megcsénát- ta-1? — A sas fogót? Megcsináltuk), Igaz, elő- szjr kinevettek. Azt mondták, hogy: „Mi Ufjyan abba bele nem megy a sas. Legföllebb álkor lesz benne valami, ha te beleülszí” Sze­rencsére nem kellett beleülnöm, mert már pgtunk egy sast vele! — és ezen a kijelen­tésen mindenki derül, csak Bartos Dezső ren­dezi a gondolatait, hogy a feltett kérdésre a legjobban válaszolhasson. Neki a rovat- is állati kártevőkről kell beszélnie. Beszél is a szipolyokról, poloskákról, egerekről, a bur­gonyabogáéról. Ügy ismeri mindegyiket, úgy elmondja őket, mintha csak előtte lennének, áií> é^oo«4faáoaara*- még nem ■mert náluk, az ő határukban még nem volt. Szó esik a futrinkáról, meg a répabarkóról is. Azt mondja, hogy — Csúnya kártevő mind a kettő. Sok. kárt tehet. Hogyan lehet ellenük védekezni? A répabarkó ellen úgy, hogy jó tömött ta­lajt készítünk a répa alá. Olyan simára mun­káljuk el, mint a billiárdasztal és ebbe a földbe sekélyen vetjük el a magot. így gyor­san kikel és nincs ideje a répabarkónak arra, hogy tönkretegye. Szűk Imre bácsi, a tanfolyam legidősebb tagja, aki már túlhaladt talán még a hetve­nen is, a világhírű magyar szőlőről, annak telepítéséről beszél. Megemlíti, hogy az 1880- as években a flloxera tönkretette a magyar szőlőt. De újjávarázsolták. Ügy beszél a fran­cia kutatókról és olyan tisztán ejti a legkaci- . fántosabb neveket is, mintha nem is egyszerű paraszt ember lenne, hanem kutató. A vizsga- bizottság látja, hogy itt biztos és megalapozón a tudás, ezért csak kérdéseket tesznek fel neki és elnézését kérik, hogy félbeszakítják. — Milyen szőlőt telepítene maga itt a he- Usfai határban? — Kadarkát, mézest, rizlinget. Csak olyat, amit es a környék természetszerűleg kisze­lektált. Es most a legidősebb hallgató után a leg- fiatalabbá, Romvári Lajosé a szó. Romvári Lajos mindössze tizenhat éves, de ez egyálta­lán nem látszik meg a feleletén. Ügy elmond­ja, hógv miről lehet megismerni a jól ;ejelő tehenet, hol kell megtapogatni, mit kell fen- nt az éltéinél, hogy az idősebb embernek is a becsületére válnék. Csak egyszer bizony­talankodik, amikor Tárcsái ePjcdrs felteszi — Mondd csak, hányszor fejed a tehenet nyolchónapos vemhes korában? — Egy... Egyszer se! — jön rá a turpí* ságra és mindenkivel egyszerre nevet azon, hogy nem sikerült a beugratás. Még hárman felelnek: Tischler József a pillangóstakarmány-termesztésről beszél és megemlíti, hogy a legjobb a lucerna, mert azt évente ötször is lehet kaszálni. De jó elő- vetemény is, különösen, ha az első kaszálás után leszántják. Angyal Ferenc a mélyszántás csinjáf-binját mondja el, míg Konfár Márton a földek tavaszi elmunkálásáról beszél. — Az eddigi feleletek azt mutatják — áll fel Tárcsái Imre, a vizsgabizottság elnöke —, hogy mindenki meg tudna felelni a kérdé­sekre. Az idő későre jár, ezért elnézést ké' vünk azoktól, akik nem felelhettek... Ezután Tárcsái Imre a következőket mond­ja: — önöket ezüstkalászos gazdává fogadoml Derűs, csillogó szemű, idős emberek Járul­míc az asztalhoz és amikor megfordulnak, mellükön ott csillog már az ezüstkalászos jel­vény, kezükben pedig ott zizeg az erről szóló oklevél. Most látom csak igazán, hogy mind­össze egy fiatal van köztük, Romvári Lajos, meg két női az egyik Keller Ilona, a másik Szabó Ferencné, a többi mind idős ember. Szép dolog az, hogy az idősebb emberek ta­nulnak, sőt nagyon is szép, de hol vannak a fiatalok, mi lese, ha kihalnak ez öregek? Ezek a gondolatok foglalkoztatnak va­csora és poharazgatds közben. Eszembe jut­nak Szűk Imre bácsi szaval, aki ezt mondta nekem: — Lassan, lassan odajutnak a fiatalok, hogy nem tudják megkülönböztetni a szólót a csa­lántól. Tudja, hogy mit jelent ez? Tudom, nagyon is tudom. Est ezt tudnia kell minden olyan embernek, aki a mezőga*» dasáct fellendítését akarja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents