Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-30 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! : DUNÁNTÚLI Magyar Népköztársaság kormány- és pártkiildöltségo elutazott Moszkvákéi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA xiv. Évfolyam, 76. szám. ara: 50 fillér szombat, 1957. március Moszkva (MTI). Csütörtökön este elutazott Moszkvából a Magyar Népköztársaság rtnány- és pártküldöttsége, amely több, mint egy hetes tárgyalásokat folytatott a Szov- tunió kormányának és az SZKP Központi Bizottságának vezetőivel. Negyed tíz előtt néhány perccel érkezett meg a pályaudvarra Bulganyin, Hruscsov, orosilov, Malenkov, Mikojan Szuszlov, Zsukov és Gromiko. Röviddel utánuk érkeztek meg magyar küldöttség tagjai Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöké- lek vezetésével. A katonai tiszteletadás után N. A. Bulganyin mondott búcsúbeszédet. A beszédre Kádár János válaszolt. Kádár János beszédének elhangzása után a megjelentek búcsút vettek egymástól, majd a magyar kormányküldöttség tagjai felszálltak különvonatukra, mely az egybegyűlt hatalmas tömeg lelkes tapsától kísérve, a zenekar hangjai mellett, pontosan fél tíz órakor gördült ki a pályaudvarról. í A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kornányának nyilatkozata A magyar-szovjet tárgya lásőkról kiadott záróközlenié ny első részét munkban közöltük. Ma a nyilatkozat befejező részét ismertetjük. 'if: II. A tárgyalásom mindem oldat­ról megvizsgálták a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság kapcsolatainak kérdéseit. A felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökerei vannak. Az elnyo­mott magyar népnek is a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom mutatta meg a szocializ­mushoz vezető utat. A magyar nép büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomban a magyar nép legjobb fiai is resztvettek, mintegy hetven-nyolcvanezer magyar hadifogoly harcolt a szocialis­ta forradalom győzelméért. A szovjet nép hű szövetsé­gest talált az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkás- és paraszthatalmában. Magyaror­szágon a Horthy-rendszer cél­tudatos szovjet-ellenes fasiszta propagandája sem tudta elfoj­tani a magyar dolgozók leg­jobbjainak szolidaritását a vi­lág első munkás- és paraszt­állama iránt. Amikor a szov­jet hadsereg felszabadította a magyar népet a fasizmus Igá­ja alól, ez az érzés a két nép közötti igaz barátsággá fejlő­dött. A magyar munkás és pa­raszt tudja, hogy csak a szov­jet hadsereg felszabadító har­cának eredményeképpen ve­hette birtokába a gyárat és a földet és szabadulhatott meg a tőkés és földesúri kizsákmá­nyolástól; A két fél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió viszonya a teljes egyen­jogúságon és az önzetlen, test­véri barátságon alapszik. Ez az egyenjogúság gyökeresen kü­lönbözik attól az úgynevezett „egyenjogúságtól", ami az im­perialista államok és a kis or­szágok között áll fenn és ami valójában a kis országok né­együttműködése a fentiek sze­rint értelmezett egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsö­nös segítés elvei alapján fej­lődik. Ez az együttműködés nagyjelentőségű volt Magyar- ország népgazdaságának fej­lődése szempontjából és meg­teremtette annak lehetőségét, hogy Magyarország független­né váljék az imperialista álla­moktól A kormányküldöttségek meg elégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti ■ - r!:: tása 1957. első felében rSt**r" ténik. Mivel a hosszúlejárati?f»yez" mények mindkét orszá£az<?a‘ ságának tervszerű fejtésére kedvező hatással vann;> a fc‘ Iek megállapodtak abl*1’ h°sy megbízzák az illetéke szerve­ket, dolgozzanak ki egfelelő javaslatokat és fogassanak az 1957. év folyamárar®^a*a' sokat az 1958-60- évekre szóló kölcsönös ^szállítási egyezmény létesítés céljából. A szovjet kormai' hogy se­gítséget nyújtson4 Magyar Népköztársaság jfmanyanak kereskedelmi kapcsolatok ered . -----„ -, mén yesen fejlődtek, a köicsö- a magyar népgaz«?as megszi- nős áruszállításokról szóló éves lárdításához és ivabbfejlesz- és hosszúlejáratú egyezmények téséhez, hogy Iel*®v®_ *egye alapján. Az áruforgalom a Ma- az ország növeki belső szuk- gyar Népköztársaság és a ségletének kiélezésén túlme- Szovjetunió között az utolsó nőén külkereskí®*®“ forgal- nyolc év alatt több mint há- mából eredő fixesek egyén­ről« és félszeresére növeke- súlyának biztos^8®4’ e® a ,a* dett. kosság életszín<nala emcleset is ez évben felhasználható A Magyar Népköztársaság, hgtszäzötven íJHó rubel ösz- minthogy nem rendelkezik sze„ü hosszújára« hitelt elegendő hazai nyersanyag- nyújt Magyar/szágnak. A hitelből ftszáz millió Ki­forrással, nyersanyagszükség­letének jelentékeny részét a SzovjetunióbóJ származó beho­zatal útján fedezi. így többek között a vasércből, nyersvas- hól, gyapotból, kőolajból, ólom­ból, nikkelből, műtrágyagyár­táshoz szükséges alapanyagok­ból, épületfából és egyéb fa­anyagokból 1956-ban a Szov­jetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 százalé­ka volt a nyersanyag, segéd­anyag és félkészgyártmány. Magyarország a Szovjetuniótól bel szabad-dfiza. A Szovjet unió a hite kedvezményes feltételekkel ivi kétszázalékos kamat mellé nyújtja. A hitel törlesztése a 1961. évben kez­dődő tíz év ala*4 a Magyar- ország által általában expor­tált áruk «állítása útján tör­ténik. A Szovj'Unfő a már koráb­ban nyújttt hitelek alapján ez évben további nyolcvanöt millió ruVl értékű árut szállít előnyösen megoldottak a két ország közötti pénzügyi elszá­molásokkal kapcsolatos min­den kérdést. A felek a többi között meg­alapították, hogy a nem ke­reskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biztosit. A felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a tu­dományos-műszaki és ter­melési tapasztalatok kölcsö­nös és térítés-mentes kicseré­lése, ami mindkét ország népgazdasága számára rend­kívül jelentős. A felek szük­ségesnek tartják, hogy min­den módon elősegítsék a Ma­gyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki- együttműködés további fej­lesztését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az atomenergia békés célokra való felhasználásának, Véle­ménycserét folytatott az e té- ■ ren történő további fokozott együttműködésről. A Magyar Népköztársaság a továbbiak­ban is részt vesz az egyesített atomkutató intézet munkáid­ban. A Szovjetunió gazdasági A tárgyalásokon megvitat­ták a két félnek a varsói szer­ződésben való részvételére vo­natkozó kérdéseket. számos, népgazdasága számára és negyvA millió rubel össze­fontos egyéb árut kap, ideért­ve az ország számára szüksé­ges ipari berendezéseket is. A Szovjetunió a magyar ipar exporttermékeinek nagy és állandó piaca. 1956-ban a Szovjetunióba irányuló ma­gyar kivitelnek hetvenkét szá- , .. . zaléka volt ipari készáru, túl­peinek az imperialista mono- nyom(j részben gépipari tér­né’isták (által történő kIzsák- A mtgyar népgazdaság mányoiását, országuk kirabla- ^vábbi fejlődésének ez fontos unión* a magyar export szo­IM«««. tényezője. kásos árucikkeiből a többi kö­-1 zött a következő árukat szál­A kormányküldöttségek meg lítj hajókat, úszó- és kikötő­állapították, hogy & Szovjet- (|anfcat, vasúti személykocsi­unió és Magyarország közötti ^at forgácsoló szerszámgépe­kereskedelefn jelenleg mint j^et ellenőrző mérőműszereket, korábban is — világpiaci' ára- hűpberendezcseket, varrógé­kon bonyolódik le, Szovjetunió kormánya, gű szalui devizát ad át Ma­gyarországnak. Ezek zerint Magyarország 1957-bei összesen 875 millió rubel étékű árut és szabad devizát kap hitelbe a Szovjet­uniótól A üiitemlített hitel által nem filézett szovjet szá’lítások ellenéíékeként a Magyar Nép- köztásaság 1957-ben a Szovjet­sát jelenti. Az efajta burzsoá-naciona- lisfa „egyenjogúsággal“ szem­ben az egyenjogú magyar­szovjet kapcsolatok lényege az ezen országok dolgozóinak jó­létéről történő, a proletárinter­nacionalizmus szellemétől át­hatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozók és hogy megkönnyítse a Magyar következésképpen az egész Népköztársaság gazdasági ne­y/,ocialista tábor érdekében Is a Szovjetunió széleskörű gaz­dasági és egyéb segítséget nyújt Magyarországnak, abból a célból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőz­hczségcinek leküzdését, telje­síti a magjtr forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak azt a kérését, hogy 1957-ben jelcn­pe’ct, bútorokat és más ipar- cllkeliet, valamint bizonyos mezőgazdasági termékeket. A Szovjetunió kormánya hisszabb haladékot adott a pfagyarországnak korábban gyújtott hitelekből fennálló több mint 150 millió rubel tar­A két kormány véleménye szerint mindaddig, amíg a nyu gáti hatalmak fegyverkezési hajszát folytatnak, makacsul elutasítanak a leszerelésre, va­lamint a katonai tömbök meg­szüntetésére és az európai kol­lektív biztonsági rendszer ki­alakítására vonatkozó javas­latokat, a szocialista tábor országai kötelesek minden in­tézkedést megtenni, hogy megőrizzék országaik dolgo­zóinak összes vívmányait, Eu­rópa és a világ békéjét és biztonságát. A Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kife­jezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogat­ja és erősíti a varsói szerző­dést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresz- szív köreinek minden mes­terkedésével szemben. tősen növeli a nyersanyagok, ínzás törlesztésére is és elen- félgyártmányok, berendezések Wdte a magyar kormánynak besse az ellenforradalom követ és egyéb, a Magyar Népköztár- korábban Magyarország szá­kezménycit, és tovább halad­jon az anyagi és kulturális fe’.’endülés, a szocializmus si­tire* építésének útján. Ezt a cgitséget nem valamely áru­saság népgazdasága számára, mára átadott volt nemet tulaj* valamint a lakosság szükségle- bonért és a volt szovjet—ma- telnek kieléí'tcsére szükségei gyár vegyestársaságok szovjet áruk szállítását. A folyó évben érdekeltségéért .járó több mint Szovjetunó összesen 1010 egymllliárd forint összegben í’es’eg elhelyezése céljából millió rubel értékű árut szálút fennálló tartozást. yújtiák, ahogy ez a kapitalis- i világban szokásos, amikor cgé'yt“ adnak. A szovjet nép ■gítséget nyújt a baráti orszá- iknak a szocializmust építő ilameiinyi nép közös érdeké­in, a kommunizmus nagy ivéért. A Szovjetunió a pro- ]<ir hil rnacionalízmus • ne­Magyarorszsgnak, többek kö- A fentemlitett célokból zött négyszizötvenezer tonna kiindulva a Szovjetunió kor­búzát, kéíszizezer tonna takar- mánya a Magyar Népköztár- mánygabomt, több mint 1,2 sasai? kormánya kívánságának millió tonns vasércet, százöt- megfelelően kész arra, hogy venezer tonna hengerelt árut, jóindulatúan megvizsgálja száztizezer tonna nyersvasat, egyes magyar ipari vállalatok ötszázezer twina kokszot, 1.2 építéséhez és rekonstrukciójá­........... . _ ... millió tonna szenet, kilenc- hoz, va'amint a közlekedés ni e’ vci alapján építette és százezer torna kőolajat, négy- fejlesztéséhez szükséges gaz­ét! ki kapcsolatait a szocia- százezer köbméter fűrészelt- dasági és műszaki segítség lii tábor országaival, köz- árut, nyolcezer tonna rezet, nyújtásának kérdéseit. Á fe- tüa testvéri Magyar Népköz- nyolcezer tonna alumíniumot lek megbízták az illetékes táisággal. Hidakban, ezenkívül ónt, ól- szerveket, hogy 1957. évben-tárgyalásokon sokoldalúan mot. nikkelt és közfogyasztási fo’ytassanak e tárgyban tár- hwlzsgálták és megvitatták cikkeket. Kétszázötvenezer ton- gyalásokat és készítsenek meg k aagyar-szovjet gazdasági na búza, százötvenezer tonna felelő javaslatokat. A kor- fapolatokat. Megállapították, takarmánygabona és egyéb mányküldött'égek n-egvizsgál- joí » két ország gazdasági áruk jelentés részének szüli- tak és mindkét fél számára Az ellenforradalmi propa­ganda most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Ma­gyarországon való tartózkodá­sának tényét nacionalista han­gulatkeltésre használja ld, hogy a kispolgári elemeket és a magyar dolgozók legelmara­dottabb rétegeit a Szovjetunió ellen uszítsa. A magyar kor­mány kijelenti, hogy mindazok, akik szívükön viselik a pro­letariátus és a népi Magyar- ország ügyét, világosan lát­ják, hogy a jelenlegi nemzet­közi helyzetben a szocialista országok dolgozói számára a legfontosabb kérdés szocialis­ta vivmánya’k megvédésének biztosítása. A szovlet hadse­reg egységeinek te’enléte Ma­gyarország területén döntő tényező az imneriallsták min­den agresszív kísérletének meg­fékezésére, — amint ez a műit év október—november! napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti, hogy a varsói szerződésben résztvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdése nem úgy o’dódik inog, ahogy az imperialisták és a zsoldjuk­és műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az urán-előfordulások geológiai feltárásában, speciális beren­dezések, készülékek, valamint műszerek szállítása útján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy továbbra is nyújt ilyen segítséget: a Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atomerőmű­vek építésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A felek meg­egyeztek abban, hogy Ma­gyarország uránérctermelésé­nek megszervezése után az érc azon részét, amely nép­gazdasága számára nem szük­séges, igazságos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapít­va, hogy a szocialista orszá­gok közötti együttműködés és a kölcsönös segítség kiszéle­sítése és megszilárdítása elő­segíti ez országok gazdasági fejlődését és népeik életszín­vonalának növelését, egyetér­tőén elhatározta, hogy min­den erővel fejleszti a szoros gazdasági együttműködést mind a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy je­lentőséget tulajdonit a kultu­III. A két kormány abból indult ki, hogy a kialakult nemzet­közi helyzetben, amikor fenn­áll az agresszív Északatlanti Tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Németor- szágot és ott aktivizálják a revansra vágyó erőket, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az Északatlanti Tömb más országai nagylétszámú hadse­reget és sok támaszpontot tar­tanak fenn a szocialista orszá­gok határainak közelében, va­lamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen, s nem hajlandók elindulni a leszere­lés, az atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alap­ján ideiglenesen szovjet csa­patok tartózkodjanak Magyar- országon. A varsói szerződés szervezete teljes egészében vé­delmi jellegű, azt az Északat­lanti Tömb agresszív tevékeny ségének fokozódása, valamint az c tömbben résztvevő álla­mok vészes fegyverkezési haj­szája és más katonai intézke­dései miatt kellett megalakíta­ni. A két fél megegyezett, hogy a közeljövőben tanácskozáso­kat folytat a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásá­nak, létszáma és állománya meghatározásának, valamint elhelyezésének kérdéséről és c célból egyezményt köt. amely szabályozza a Magyar Népköz- társaság területén Ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jo­gi helyzetét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, mi­után megvitatlak a jelenlegi nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáit, egyöntetűen megállapítják, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzet paran­cséban szépségessé teszi a szocialista tábor még szilár­rálís együttműködésnek, mert ennek fontos szerepe van a magyar—szovjet barátság to­vábbi megszilárdításában és hozzájárul a két ország né* pei kultúrájának kölcsönös gazdagításához. A magyaror­szági ellenforradalom éppen ezért nagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok to­vábbi erősítése végett arra az egyöntetű véleményre jutot­tak, hogy tovább fej’eszt’k tudományos és kulturá’is együttműködésüket az 1956 június 28-án Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége között meg­kötött tudományos és kultu­rális együttműködési egyez­mény alapján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kap­csolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket köt egyes állampolgársági kérdések ren­dezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyújtá­sáról, vagyoni, nyugdíj- és örökösödési ügyek rendezésé­ről, valamint a felek meg­egyezése alapján más kér­désekről; ban . álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista tá­borhoz tartozó valamennyi or­szág népeinek érdekében, a közöttük érvényben lévő meg­állapodások alapján úgy; ahogy azt biztonságuk és népeik békés épitőmunkájáboz szük­séges feltételek megteremtése mec köve teli. dabb összefogását. Az e tábor országaiban élő dolgozók vív­mányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresszív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaál­lítsák mindazokban az orszá­gokban, ahol a proletariátus kezébe vette a hatalmat. Az imperialisták arra törekszenek, hogy egyes országokat kisza­kítsanak a szocialista tábor­ból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tábort, s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista kizsákmányolás alól való felszabadulásért küz­dő proletáriátus érdekeire. Az imperialista államok re­akciós körei nem titkolják, hogy új háborút készítenek elő a szabad népek, elsősorban a szocialista államok népei ellen. Éppen ezért agresszív katonai tömböket kovácsolnak, katonai és légitámaszpontok rendszeré­vel kerítik be a szocialista tá­bor országait. Megalakították az egységes katonai parancs­nokságot Európában (NATO' és Délkelet-Azsiában (SEATO). Most azon kísérleteznek, hogy egységes parancsnokságot léte­sítsenek a Közel- és Közép- Keleten is, hogy e térség or­szágait bevonják az imperialis­ta hatalmak agresszív tervei­be, politikai és gazdasági rab­ságba döntsék őket. A népi de­mokratikus rendszer fegyveres megdöntését célzó kísérlet Ma­gyarországon; Anglia, Francia- ország és Izrael agressziója Egyiptom ellen; a közel- és középkcleti népek nemzeti fel­szabadító mozgalmának el­nyomására, az arab népei; gyarmati leigázására és av amerikai monopolisták ural­mának megteremtésére szol­gáló hírhedt „Eisenhower- doktrina” meghirdetése ismét arról tanúskodik, hogy a né­peknek szívós és mindennapi harcot kell vívniok a béke- megőrzéséért és megszilárdí­tásáért. A Szovjetunió kormánya megérti és osztja ama-rvar 'cl aggodalmát Nyugat-Némel- ország njrafelfegyverzése miatt. A két kormány elítéli Nyugai­(Folytatáse a >, oldalon ) JL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents