Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-26 / 72. szám
2 nap t: ó 1957. märctes Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás a» I. Oldalról) letes, párt, és tanácsi vezető, két, üldözni kezdték a kamrát. Először csak begyűjtési munistákat. Csak tanácsi vo- Iratokat égettek és semmisítet- nalan több mint 200 községi tók még, több helyen pedig v. b. elnököt, és közel 100 közhozzákezdtek a községi tanácsok hivatali pecsétjeinek megsemmisítéséhez is. Ez volt a kezdet. Utána rövidesen sor került a szovjet emlékművek ledöntésére, a hazánkban hősi halált halt szovjet katonák »frjainak meggyalázására, mint pé’dául Siklóson. A megalakult különböző ..bizottmányok* eltávolították a becstíségi v. b. titkárt váltottak le az elleníorradalmárok Baranyában. Helyükre természetesen hasonszőrű barátaikat, ku- iákokat, volt nyilasokat, csendőröket és jobboldali szociáldemokratákat helyeztek. A Budapesten és más magyar városban elkövetett ellenforradalmi vandalizmus nálunk sem maradt hatástalan. Budapestről vélték a példát Szahadsxentklrályon újra fe'bátrrodtak a fasiszták és fel akarták akasztani Kovács e'vtársat, a község párttitkárát. Máriagyűdön Böhönyei Dezső korábban kitelepített személy november elején ki- jeentette, hogy a lakosság „egyszer úgy te megbánja, mert nem nyírta ki a piszkos komcsikat", SMiattiakon pedig Komj&thl György volt földbirtokos, horthysta tiszt irányította Bányai Dániel és társai terrorista cselekedeteit. A késő esti érákban házkutatást tartottak a falu vezetőinél, a kommunistáknál. Az eredménytelen kutatás után Darvas István községi DISZ titkárt bántalmazták. Az áeyból keltették fel a népi demokráciához hű Kiss Józsefet, akit a tanácsházára kísértek. Az ellenforradalom falusi vezére, Komjáthi úgy látszik túlságosan enyhének találta a vele szemben tanúsított bánásmódot, mert így uszított: „Na mi lesz már a büdös kommunistával?“ Erre neki estek Kiss elvtársnak és 200 méteren keresztül, míg a tanácsházához nem értek, állandóan ütötték, rugdalták. Ehhez hasonló bánásmódban részesítették Gál Pál elvtársat te a községi tanács v, b. elnökét. A „kökény! köztársaság“ ■kikiáltása tsaknem egybeesett az ellenforradalom fellépésével, csak azért késtek néhány napot a kökényi .hazafiak", mert csak később jutott el hozájuk az ellenforradalom híre. Amit mulasztottak időben, azt bőven pótolták cselekedeteikben, A börtönből nem régen szabadult Szinyárovics György, a bűnöző Koleszarics János, a hírhedt Sztánics Máik. Bosnyák Mihály és Taragyia (18) János uralkodása alatt egymásután gyulladtak ki a fészerek és szálmjűraalak. Gyakoriak voltak az éjszakai lövöldözések, a golyók csupa véle t fenségből mindig valakinek a füle mellett süvítettek el. A másik két kökényi fenegyerek: Kovács Dezső és Jakobovlcs György október 26-án ddsznóölőkést vet tele magukhoz, berontották az iskolába és a megrémült gyerekek előtt villogtatták. Miközben ezeket ordítozták: „Ma minden kommunistát leszúrunk"; Ag községben is megalakult az úgynevezett „nemzeti tanács“. Működését október 29- én a község v. b. elnökének leváltásával kezdte, amikor november 4-én a v. b. elnök újra visszatért falujába, az időközben „forradalmi bizottsággá’1 átalakult „nemzeti tanács" a V. b. elnök bosszújától félve, elhatározta, hogy őt ismét eltávolítja a községből. Kérték személyi igazolványát. Amikor az elnök megtagadta, Szabó Géza a községben folyó ellenforradalom egyik szervezője úgy megpofozta, hogy az kénytelen volt odaadni. Ezután a másik „forrófejű", Tóth István az elvett személyi igazolványba bejegyezte, hogy „Ag községből kitiltva“. Majd kocsira rakták, a „nem kívánatos v. b. elnököt“ és a falu elhagyására kényszerítették. Ehhez hasonló eset játszódott le Hidason is, ahol a község előtt köztiszteletben álló kommunista v. b.-elnököt két- ízben te eltávolították munkahelyéről a bánya legényszállá- sán székelő eUenCorrádalmémebiHasonlóan jártak el a gyei tanács végrehajtó zottságánál Is. Első ténykedésük a kommunisták, munkáskáderek, a végrehajtó bizottság vezetőinek leváltása volt. Nem lehetett használni az elvtárs szót. egyre szélesebb körben a rövidesen megszületendő „alispáni“ hivatalról beszéltek, összeállították a kivégzendők listáját, melyen Igen sok kommunista szerepelt a megyéből s azon tanakodtak, hogy az életrehl- vandó horthysta államgépezetben miképpen osszák meg egymás közt a vezető pozíciókat. »Ezek előrebocsátásával fel kell tennünk a kérdést. Tűrhették-e mindezt pártunk legjobb vezetői, nézhették-e ölhetett kézzel az ellenforradalom pusztításait. Erre minden hazáját és népét szerető magyarnak csak egy Az ellenforradalom fegyveres leverésével még távolról sem oldottunk meg minden feladatot. Hátra van még az ellenforradalom politikai és ideológiai síkon történő teljes szétzúzása. Itt kell megemlékeznünk arról a nagy küzdelemről, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetősége és tagságá végzett és folytat jelenleg is az ellenforradalom ellen a munkáshatalom m essz i1 á rd í tásáért. a rend helyreállításáért. Az előttünk álló feladatok nem könnyűek hisz számolnunk kell az ellenforradalom romboló hatásán kívül azokkal a súlyos károkkal is, amelyek a termeléskiesés következtében ál’ottak elő. így az országosan okozott 16 milliárd kárból 9 milliárd veszteség állt elő annak a kéthónapos szóróiknak következtében, ame’y szintén az ellen- forradalom érdekeit szolgálta. Gazdasági problémáink megóvásához azonnal segítségünkre sietett a Szovjetunió és a többi népi demokratikus állam. 826 millió forint segélyt kaptunk, valamint 150 ezer vagon árut, amit nem kell visszafizetni. A Szovjetunió ezenkívül 200 millió rubelt adott hosz- szúlejáratú hitelre is. Tisztelt tanácsülés! Az ellen- forradalom általános bírálata után szeretnék beszámolni az ellenforradalom konkrét kihatásairól, megvizsgálva megyénk legfontosabb tanácsi területeit. Bár harci cselekmények és más ellenforradalmi tevékenység következtében zésre álló előfeltételeket használják ki helyesen á termelés fokozatos emelése és gazdaságossága érdekében. A Végrehajtó bizottság terv- bevette és rövidesen meg is kívánja valósítani, hogy egyes vállalatok közvetlen irányítása az alsóbb tanácsi szervek részérói történjen. Már korábban is kértük több miniszteri vállalatnak a megyei tanács alá való rendi-lé sét, aminek — sajnos — még mindig komoly akadályai vannak. Ismét e észsétesen fe'l dh* ' a termet ősz Svetf*e?e! moz galom A mezőgazdaság is megérezte az ellenforradalmat, annas ellenére, hogy itt távolról sem tudott olyan bomlasztó murikát végezni, mint városban. A parasztság zöme higgadtan végezte a soronlévó mezőgazdasági feladatokat, nem igen hallgatott az ellenforradalmi uszításokra. Főként ennek tudható be. hogy az őszi betakarításban és a kenyérgabonavetésben számottevő lemaradás sehol sem volt. Az őszi mélyszántás tervének nem kielégítő teljesítése ts Inkább az október 23-a előtt is megmutatkozó üzemanyaghiányban keresendő. A gépállomások dolgozói többségükben józanul, megfontoltan viselkedtek, nem hallgattak az ellenforradalmi jelszavakra. Mcgvédiék a gépállomásokon levő társadalmi vagyont, gép- széthurcolásokkal egy gép-, állomáson sem találkoztunk Ezzel szemben a falusi ellenforradalmi erők, a volt csendőrök, földbirtokosok, ku- lákok, gzolgabírák céltudatos támadást indítottak a terme’ő- szövetkezetek ellen, s nem is Ífiíf, n<m &?****• kis eredménnyel. Felnagyító váltak ki jelenlegi vezetőink az akkori Nagy Imre-féle áruló kormányból, ezért alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány Kádár Jánossal az élen. értékek nem semmisültek meg — a termelésben bekövetkezett nagymérvű visszaesés mégis igen káros hatással volt megyénk egész gazdasági helyzetére. Legnagyobb veszteség iparunkat érte Amint már korábban te említettem, országos viszonylatban 9 milliárd forintra tehető az ipari termelés kiesése, Baranya egész Iparára ebből mintegy 218 millió forint értékű termeléskiesés esik, Pécs városát te beleszámítva. A 218 milliós károsodásból 178 millió a minisztériumi ipar, 13 millió a városi tanács vállalatait és 27 millió a megyei tanács vállalatait érte. Köztudomású, hogy a megye iparán belül a bányákban állt elő a legsúlyosabb helyzet. Elhanyagolták a fenntartást, s több, mint 3000 szénbányász hagyta el önkényesen munkahelyét. Mindez tovább te következményeket von maga után. Míg szeptemberben 23 000 vagonon felül termeltek feketeszenet a pécsi és komlód bányák, addig novemberben ez a szám 1511-re és decemberben 4584-re csökkent, összegezve: • bányákban február végéig i.Jntegy 64 000 vagon termeléskiesést okozott az ellenforradalom. Ez a szénmennyiség 13 évig kielégítette volna egyik legnagyobb szénmennyiséget fogyasztó Beremendi Cementgyárat, vagy e mennyiségből egy 75 000 lakosú város szén- szükségletét fedezhettük volna. melési érték a könnyűiparban 42.5 százalékkal, az élelmiszeriparban pedig 12 százalékkal csökkent 1956. IV. negyedévében. A kisipari szövetkezetek szervezeti szétbomlasztását nem tudta elérni az ellen- forradalom. Néhányan kiléptek ugyan a szövetkezetből, egy-két vidéki részleg meg te szűnt, a szövetkezetek száma azonban lényegében nem változott. Annál komolyabb károk keletkeztek ezen a területen is n sztrájkok és más ismert okok miatt. Az 1957-es gazdasági évet kedvezőbb körülmények között kezdtük meg. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedésed következtében a szénbányászat termelése állandóan emelkedik a termelőszövetkezeti mozgalomban elkövetett hibákat, bomlasztották a mezőgazdaság szocialista szektorait, s ezen keresztül igen súlyos károkat okoztak egész mezőgazdaságunknak. Ennek következtében a korábban nyilvántartott 244 termelőszövetkezetből mindössze 39 maradt meg. Sok vita folyt az elmúlt hónapokban akörül, hogy a termelőszövetkezetek ily nagymérvű feloszlása a termelőszövetkezetek belső ellentmon- dá.?alból-e, vagy az ellenforradalmi események következtében adódott. Kétségtelen, a termelőszövetkezetek hordtak magukban olyan ellentmondásokat, melyek gátolták fejlődésüket, határt szabtak a nagyüzem teljes kibontakozásának. Tények ismeretében azonban ma már határozottan állíthatjuk, hogy ezek a belső bajok sohasem vezethettek volna a szövetkezetek említett arányú csökkentéséhez, ha nem lett volna falun is ellenforradalom. A szövetkezés gondolata erősen él a baranyai parasztban, és maga a szövetkezés, minden problémája ellenére is, különböző társulás működik megyénkben. Mindezek taglétszáma meghaladta a 4 és fél ezret, földterületük pedig 33 ezer kátasztrá- lis hold fölé emelkedett. A megyei tanács egyik eg- fontosabb feladata, hogy teljes egészében felkarolja, támogassa a szövetkezeti mozgalom helyes irányú kibontakozását. A tanácstagok mindenütt ismertették a forradalmi munkás-paraszt kormány álláspontját. melyből világosan ki derül, hogy egyáltalán nem mond le a mezőgazdaság átszervezésiéről. Sőt. döntő feladata a falu szocialista átépítése — természetesen nem a parasztok nélkül, hanem a parasztokkal együtt. Katona elvtárs ezután a kereskedelemről. a kereskedelmet ért károkról, a nagyfokú vásárlási lázról számolt be a tanácstagoknak, maid rátért a/, állampolgári fegyelem kérdésére. Javul a pénzügyi Ieg-~ elem — Az ellenforradalmi események az egész országban, a megyében is kedvezőtlen hatást gyakoroltak az adófizetésre. Míg október 20-án 14 százalékra álltunk az utolsó negyedévi adóbevételi terv teljesítésében, addig az év végére a teljesítési százalék mindössze 25 százalékra emelkedett. Az adóbevételi tervet a tanácsok megalakulása óta ilyen rosszul nem teljesítették. Év végén a megye adófizetői 20 millió forinttal maradtak adósai államunknak. Történt ez akkor, amikor a forradalmi munkás-paraszt kormány eltörölte a beszolgáltatást, ami országos viszonylatban 4 milliárd forint, megyei viszonylatban pedig mintegy 200 millió forint kedvezményt jelent a parasztságnak. Történt ez akkor, amikor megszűnt a biztosítás kötelező jellege, a mezőgazdaság-fejlesztési járulék, a gyermektelenek adója, de ugyanakkor megmaradt minden olyan adókedvezmény, amelyet a dolgozó parasztok azelőtt is élveztek. A bevételi tervek nem kielégítő teljesítését nagyban befolyásolta a pénzügyi appará* tus erélytelen fellépése a notórius nemfizetőkkel szemben Az ellenséges propaganda hatására a pénzügyi dolgozókat sok helyen megfenyegették, •miatt munka luk távolról sem vo’t zavarta'an. Az új év első negyedében i he'yze’ „esan de b ztosan lavult. Az a hivatalos he'yről -’ban-zo** nví'atkózpf me y tzertn* mérve a niu t év; szint n fog mozoani — megnyugvást kp'tf-M ^ -to sózó paritásé? k;'réVy'-n A ma- tárn*n Í’t r>-"r •«gri 'Dporótiis is merkezdt“ fevlláFoídtó munkáiét. - érinek nvn án meeindu'- az adófizetés Teen’ee epvre emVkedik sevételi terv teij-sCósóne'. ? nt- je a lemtfóbbi március 23-i értékelés szerint a me^vc globálisan 94 százalékra áll az e’ső negyedévi adóbevételi tervhez viszonyítva. 5 munkában külön dicséretet érdeme! a mohácsi, pécsvé’-sdi és pécsi járás, melyek már 100 száza ék felett tartanak, s dicséretet érdemel a siklósi járás a 97 száza'ékes id':"rá- nyos tejesítésével. Ezzel szemben egész medvénket visszahúzza a szigetvári járás 74 százalékos, valamin* a sel’yel járás 66 száza’é'’os, igen gyenge eredménye. Vannak olyan községeink is ahol a tervteljesítés kétrésbeei’öen alakul. Somogvviszlón például február végéig 0.7 százalékra, Hobo'on 4 százalékra, Sósvertikén 2 százalékra Ma- rázán pedig 3 százalékra álltak a teljesítéssel. Lehet, hogy az ilyen községekben mé'yen szántott az elleníorrada Vm. Lehet, hogy különösen félre vannak vezetve az emberek. Ugyanakkor az is biztos, hogy ezeken a helyeken a tanács és a pénzügyi apparátus munkája is kifogásolható. Négy hónapig magyaráztunk, felvilágosítottunk. Türelmünk nagy és továbbra is végzünk meggyőző munkát. De azt te félreérthetetlenül ki kell jelentenem a végrehajtó bizottság nevében, hogy az olyan helyeken, ahol nem használ a szép szó, ott szigorúan alkalmazzuk a törvényes eszközöket Is. Zálogolásra és a zálogtárgyak értékesítésére kerül sor mindazokkal szemben, akik államunktól mindent elfogadnak, de a maguk részéről semm'vel sem járulnak hozzá az állam- háztartás költségeihez. I'ye- nekkel szemben nem leszünk elnézőek! Katona elvtárs ezután a tanácsok 1957. évi költségvetéséről, költségvetés csökkentéséről beszélt, majd így folytatta: decemberben mindössze «teret vert megyénkMíg négy és félezer vagon szenet adtak a baranyai bányák, addig Januárban már 12 és fel ezer vagon, februáriján pedig rövidebb hónap ellenére is 14 ezer vagon a termelés. Mind ezek hatása megmutatkozott a helyiipari vállalatoknál is. Ez- évben az energiaellátás jobb volt és lényegesen javult az anyagellátás is. Január 1-én, egyes üzemekben már 1956. december 1-én vállalataink emelték a béreket. Ennek következményeként ben. Ebből következik, hogy az amúgy ts gyengén működő termelőszövetkezetek feloszlásán kívül egyetlen szövetkezet sem szűntette volna meg működését, ha az ellenforradalom erre nem irányult volna. Sok helyen, mint például a villányi Alkotmány Tsz-ben ellenfor- radalmlsták kergették szét, illetve akarták szétkergetni a tsz-tagságot. Rózsafán, Szent- dénesen és még jó egynéhány községben az ellenség jogtalan El kell érnünk» hogy ifjúságunk kigyógyuljon as ellenforradalmi eszmékből — Az 4956—57-es tanévet eléggé jó feltételekkel kezdték meg iskoláink. A kedvezően meginduló oktatási munkát azonban nagymértékben megzavarta az ellenforradalom. Ez az iskolai nevelésben te nagy visszaesést, óriási károkat okozott. Károk alatt nem a tanítási kieséseikre kell gondolnunk, hanem az ifjúság körében végzett romboló hatásra. Igaz, az elmúlt évek_____________________^_____ követelésekre uszította a . tszA bányászathoz hasonlóan a a "munkások fizetése ei 1956. ben^öwttünk d" hibákat az nak másik módja a megfélemlítás volt. Kátolyban, Sombe- , ilyen _ lelMismeretreken és Fiskón levélben fe- en£^’®’ felelótlenseg az nyegették meg a szövetkezet vezetőit és tagjait. Ez a fenyegetés még november 4-e után is egészen decemberig folytatódott. A termelőszövetkezet feloszlatásának megakadályozása érdekében sokkal többet tehettünk volna. Hiba, hogy csak a legutóbbi időben sikerült megfelelően eljárni a szövetkezetek ellenségeivel szemben, s helyiiparban is komoly kárt okozott a folytonos sztrájk, majd ezt követően az anyag- és energiahiány. A termelés ütemének lassulása több helyiipari üzemben vezetett a munkáslétszám kényszerű csők kerítésére. Ennek következtében a megyei helyiipar IV. negyedévi termelési tervét nem teljesítette, csupán 94.2 százalékot ért el. Ezen belül legfeltűnőbb a könnyűipar lemaradása, itt csak 53.5 százalékos negyedévi tervteljesítésről számolhatunk be. január havi átlagos keresethez viszonyítva a helyiiparban 32.4 százalékkal emelkedett. Most legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy az említett Jelentős béremelés ne okozzon vállalatainknál önköltségnövekedést. Ennek egyedüli előfeltétele az, ha minden vállalat termelési és termelékenységi tervek mellett a béralap tervét U pontosan betartja. Csakis a gazdaságosság elifjúságigal szemben, mint ami most az ellenforradalom részéről megmutatkozott, ilyen még nem volt. nem saját sőt Az ellenforradalom átalotta felhasználni céljaira az ifjúságot, a gyerekeket is. Felelőtlenül, a történelemben szinte páratlan módon fegyvert adott még a 10—12 éveA normát »«MM. S' *5£ ilarmnt az ellenforradalmi i , ______________________ueneueK eiou, nogy az euen t4«*ni a« va lamint az ellenforradalmi agitációk hatására, több helyllpari üzemünkben Is nagymértékben lazult a munkafegyelem, csökkent a munka intenzitása, s ennek következtében természetesen a termelékenység is. Az 1955. IV. negyedévét alapul véve, az egy főre eső tér* hoz, hogy minél előbb végképp kiláboljunk az ellenforradalom okozta gazdaság] nehézségekből. Ehhez a feladathoz kell nagy segítséget adniok az ellenforradalmi elemektől nagyjából megtisztult munkástanácsoknak is. A munkástanácsoknak minden igyekezetükkel azon kell lennlök, hogy a vállalatok as tauet rendelkatássál és csábításokkal szöktette a kiskorúakat külföldre. Az ellenforradalom fegyveres leverése után az iskolákban Indult olyan politikai támadás, amelynek következtében a gyermekek egymással kerültek szembe. Az ellenség hosz- s2ú idő óta hamis, álhazafias •ági szövetkezet. 34 termelő- jelszavakkal megzavarta az ií- szövetkezett csoport és 45 júság tisztánlátását, világnéforradalom milyen mértékben vezette félre őket, csapta be őket. Ennek hatására a bomlási folyamát megszűnt, a szövetkezeti mozgalom az önkén tesség szigorú betartásával ismét egészségesen fejlődik. Jelenleg már 80 mezőgazdazetd fejlődését. Ennek következtében még ma te sok a zavaros nézet, sőt nem egyszer szocializmus-ellenes magatartást tanúsít az Ifjúság. Igen hosszú időre lesz szükség, míg ifjúságunk végképp kigyógyul az ellenforradalom eszmei fertőzéséből. Az ellenség nemcsak az ifjúság, hanem a pedagógusok körében is Igen komoly zavart keltett. Nacionalista, irredenta szovjetellenes, revizionista, anti- kommunista nézetek terjedtek el közöttük, amelyek további súlyos következményeket vontak maguk után. Voltak nevelők, akik közvetlenül ie résztvettek a tüntetések szervezésében, a kommunisták leváltásában, vagy a termelő- szövetkezetek -bomlasztásában. így tett a már elítélt Kajsza László apátvarasdi tanító, de hasonlóan cselekedett a o- vászhetényi Pejstick Mária tanítónő is, aJd még a forradalmi fegyveres nemzetőrségbe is jelentkezett. Kátolyban He- tényi Adolf tanító biztatására törték össze az 1848-as szabadság em’ékművét. Mindezek ellenére meg kell mondanunk, hogy e hibák nem jellemzőek a pedagógusok egészére. (Folytatás a 3, oldalon)
