Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-26 / 72. szám

I9S7. MÁRCIUS 2«. NAPLÓ Ülést tartott a megyei tanács | a ÍMÍH<^MÍzetUMt (Folytatás a 2. oldalról) Döntő többségük igyekezett tá­voltartam magát az esemé­nyektől és megőrizte higgadt­ságát. Sőt, tudunk olyan pe­dagógusokról, akik az ellen- forradalom ideje alatt pártál­lásuk, népi demokráciánkhoz való hűségük, vagy haladó gondolkodásuk miatt egyene­sen üldöztetésnek voltak ki­téve. Ez volt- a sorsuk Beszik Lajos dunaszekcsői, Rejtő Já­nos bezedeki, Lőrincz József szászvári, Bodó László sásdi, Tolnai Dezső siklósi, Kiss Emil vajszlói tanítóknak. Ezek a pedagógusok a legnehezebb helyzetben sem tagadták meg elveiket. Ezekre a pedagógu­sokra büszkék vagyunk, mint ahogy azokra is, akik jelenleg is sokat tesznek azért, hogy az ifjúság erkölcsi, politikai nevelése ismét egészsé|es fej­lődésnek induljon. Katona elvtárs ezután is­mertette az első félév tanul­mányi eredményeit, beszámolt a hitoktatás, valamint a nyelv- oktatással kapcsolatos problé­mákról, majd így folytatta: — A további feladatok kö­zül első helyen, kell megem­lítenünk az ifjúság és pedagó­gusok politikai nevelésének kérdését. Türelmesen. tapintatosan, következetes szívós munká­val el kell érni, hogy az ifjú­it pedagógusok végképp kigyógyuljanak az ellenforradalmi káros esz­mékből. Semmilyen körülmények kö­zött nem szabad megenged­nünk, hogy iskoláinkat — az elmúlt hónapokhoz hasonlóan — ellenforradalmi erők fel­használhassák provokációkra, rendzavarásokra. Ha ilyen je­lenségek felütnék fejüket, a ; leghatározottabban, a legszi- • gorúbban kell eljárni. E harc- • ban támaszkodnunk kell az 5 iskola haladó erőire annak ér- ■ dekében, hogy a szocialista 5 konszolidáció az iskolák életé- j ben is minél előbb bekövet- : kezzék. Bizalommal és hűséggoi Tisztelt Tanácsülés, Kedves Elvtársak! Ügy gondolom, ha a tanács­tagok az elmondottak alapján helyes politikai tisztánlátással, nagy akarással fognak hozzá a feladatok végrehajtásához, eredményeink nem maradnak el. Ha mindannyian örökre szívünkbe zárjuk a Szovjet­unió nagy felszabadító tettét, s ha ugyanakkor nem felejtjük népünk ellenségeinek garáz­dálkodásait, s ennek minden újabb kísérletét csirájában el­fojtjuk, — akkor az ellenfor­radalomra hazánkban minden téren örökre döntő csapást mé­rünk; Ha bizalommal és hűséggel követjük a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a for- : radalmi munkás-paraszt kor- i mány által megjelölt utat, • akkor rövidesen kilábalunk • a nehézségekből. Ha minden igyekezetünkkel j azon leszünk, hegy töretlenül ; érvényesüljön a munikásosz- 5 tály hatalma, népi demokrá- i ciánk valóban a proletárdik- s tatúra állama legyen — akkor ■ népünk jólétének emelkedésé- • vei mind közelebb kerülünk : célunkhoz, a szocializmushoz. ■ Meg vagyok győződve arról, ■ hogy munkánkat, erőfeszíté- : seinfcet siker koronázza, — s fejezte be a végrehajtó bízott- ■ ság beszámolóját Katona La- • jós elvi ám, a megyei tanács ■ elnöke. A hozzászólások alátámasztották a beszámolót Katóm Lajos elvtárs beszá­molóját élénk vita követte. A hozzászólók főleg az elleníor­a varos A város napi gázfogyasztá­sa átlagosan 11 500 köbméter. De napú 14 ezer köbméter is elfogyna, ha teljes egészében kielégíthetnék az igényeket. Jelenleg azonban az a hely­zet, hogy a város északkeleti részébe nyolcvanéves csőháló­zaton keresztül jut el úgy ahogy a gáz. A Tettye-kömyók lakóinak állandó panasza, hogy kevés gázt kapnak és csúcsfogyasztási időben rend­szerint, nem használhatják tűzhelyeiket, vízmelegítőiket. A Gázművek igyekszik segí­teni a bajon. A régi gázcső tisztítását a közelmúlt napok­ban kezdték meg a Kilián György utcában. A csőtisztí­tók most a Rákóczi úton dol­goznak, majd a Felső-Malom, és’ a Sörház utcán át egészen a Tettyéig haladnak. Remé­lik, hogy a csőtisztítás után ritkábbak lesznek a panaszok, s ez a városrész is több gáz­hoz jut. A Kokszműveknél nemrég generátorjavítás gátolta a gáz­termelést — mint a gáz nyo­másán érezhették is a fogyasz­tók. Most azonban jó a gene­rátor s előreláthatólag meg­felelő lesz a gázszolgáltatás is. A Gázmű és a Kokszmű­vek szerződése szerint a kö­vetkező negyedévben naponta 36 ezer köbméter gázt kap a város. Ennek nagyobb részét természetesen a parcelángyári kemencékben égetik el. A vá­ros gázellátását javítja az a 300—1000 köbméternyi bio­gáz ás, amelyet naponta a szennyvíztelepen nyernek. Havonta tíz-tizenöt család­dal növekszik a gázfogyasztók száma. Ebben az esztendőben a Jókai utcai új házakban 11 lakást kötöttek be a csőháló­zatba. Olyan régi lakásokba is bevezetik a gázt, amelyeknek közelében régebben lefekte­tett csőhálózat van. radaJamnalk az ifjúság kft- ( rében végzett világnézeti fér- : tőzó munkájával foglalkoztak. • Sürgették, hogy a pedagógu- j sok városban és falun egy- : aránt behatóbban foglalkozza- ■ nak az ifjúság nevelésével. Ezt j kérte Bencsik Pál mohácsi dől- : gozó paraszt. Nagy Gyula, a * megyei tanács v. b. elnökbe-Jí, lyettese, Krancz Pál elvtárs és több más hozzászóló. A tanács­ülés elfogadta Majzik Jere­miásnak, a pécsváradt járási tanács elnökének javaslatát, hogy a tanács egyik legköze­lebbi ülésén tűzze napirendre az ifjúság kérdését. A tanácsülés tudomásul vet­te dr. Görcs Lászlónak, az ok­tatási állandó bizottság elnöké-- nek beszámolóját, az oktatási állandó bizottság munkájáról, majd tanácsi rendeletet hozott a Harkányban fizetendő üdü­lőhelyi díjakróiL Kopár, csupasz falak, közepén boltíves kapu. Ugyan mit is rejthet maga mögött? A kapun apró tábla: Zsolnay-kiálUtás. Pécs legrégibb épülete előtt állunk. Az elmúlt években kezdték meg helyreállítását. Ez azon­ban támogatás hiányában abbamaradt. De az idén folytatják a munkát. A Műemléki Csoport megbízásából már dolgozik a terveken Bán Attila mérnök, és a meg­maradt freskók mellett az épület jellegéhez alkal­mazkodó barokk és re­neszánsz stílusnak meg­felelő borítás kerül a fa­lakra. Tehát ismét szebb lesz városunk! Méltóbb keretbe nem is lehetett volna helyezni azt a hatalmas értéket, amit Zsolnay Vilmos és a gyár dolgozóinak munkája je­lent nem csupán Pécsnek, hanem as egész ország­nak i*. 8 000 darabból áll a gyűjtemény. Az eozinok mellett áttört diszü kerá­miák sorakoznak. Külön élmény Zsolnay Vilmos sa­játkezű munkáit, kobald- kék vázáit látni. Az áhltatos csend, a művészet varázsa, a szép csodálata, a színek pazar pompája minden látogató örök élménye marad. M. B. Miért drága a széntermelés? Több mint kétszeresére emelkedett Pécsbányán a szén önköltsége Ellenforradalmi banditák a bíróság előtt A pécsi megyei bíróság különtanácsa Szekszárdon ellen­forradalmi banditák fölött ítélkezett. A bíróság Romvári Jó­zsefet népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel miatt 14 évi börtönre, Zsödő Sándort tiltott fegyver, lőszer és robbanószer tartása miatt 5 évi és 6 hónapi börtönre, Zsödő Istvánt pedig ugyan­ezen bűncselekményért 6 évi börtönre ítélte. A széntermelés nala az a terület, ahol gazda­ságilag nagyon rosszul állunk napjainkban. Pécsbányán pél­dául az elmúlt év októbere óta több mint két és félszeresére emelkedett a széntermelés ön­költsége. Ennek vannak objektív okai is. így például 16 százalékkal emeli a szén önköltségét — és ez országos viszonylatban így van — a bányászok bérének a felemelése, s 12,5 százalékkal emeli a munkaidőcsökkentés. Emelő tényező még a karban­tartások nagy aránya, amit no­vember és december sztrájk­jai tesznek még mindig sziik­Tény az, hogy van egy-két olyan ok és tényező, amit nem kell bírálni, amit el kell fo­gadni, még akkor is, ha nö­veli az önköltséget. ewVTWTTVWTWWWWVTWWVTfTf fTTTTTWVyyiyTVIVTTTTf yfVTIVf IVTTTtttf ITVtfTlflftttl» n ryyyy Beszélgetés a leendő technikusokkal f kel már elmúlt, de még csendes az ” építőipari technikum diákotthona, A lakók iskolában vannak, s míg meg nem érkeznek, az épületet tekintem meg, Rétfalvy Rudőlfné, a gondnok ka­lauzol. A diákotthon szép és tiszta: tükőrfé- nyes parkettás hálószobák, neonvilági- tásii tanulószobák, mintegy 400 kötetes könyvtár, társalgó áll a diákok rendel­kezésére. Jelenleg 131-en laknak itt. A technikumot általában 14—18 éves diá­kok látogatják, tehát a szálló lakóinak többsége is 14—18 éves. Az ellátásért a szociális körülményektől és a tanulmá­nyi eredményektől függően havonta 50— 450 forintot fizetnek a gyermekek szülei. S mit kapnak ezért az összegért? Na­ponta négyszeri étkezést, szállást, fűtést, világítást. Még ágyneműről sem kell gondoskodniok. A diákotthon napirend­ié: 6-kor ébresztő, 7-kor reggeli, 8-tól ?-ig tanítás, 2-től 4-ig szabadidő, 4-től ~-ig tanulás, majd vacsora és este 9 óra­kor lefekvés. Szabad a szombat és a va­sárnap. Míg beszélgetünk, lassan benépesül az épület. Az egyik szobából harmonika­szó hallatszik. Megtelnek a tanulószo­bák is. Nézzünk be az egyikbeI Diákok ülnek az asztal mellett, előt­tük rajzlapok. Rajzolnak, terveznek. Az egyik asztalon nagy rajzlap fölé 4 diák hajol. A rajz egy iskola tervét ábrázol­ja. — A nyáron végzünk, s most minden időnket a tanulásra fordítjuk — mondja ®z egyik. Szakmai kérdésekről beszélge­tünk, majd szóba kerül a politika is. El­mondják, hogy figyelemmel lásérik az eseményeket, érdeklődéssel (Avassák az újságokat. — Mit tartanak most a legfontosabb politikai eseménynek? Szinte egyszerre válaszolják a moszkvai magyar-szovjet tárgyalásokat. Aztán a szó egyre jobban rákanyarodik az októberi eseményekre. Tiltakoznak az ellen, hogy ők bármiben is részt vettek volna. — A diákotthont lezárták, lei sem me­hettünk az utcára — mondja az egyik. Aztán kiderül, hogy az ellenforradalom itt sem maradt hatástalan. Ók is meg­szövegezték a tíz pontból álló követelé­süket, amelyekbe többek között ilyene­ket írtak: külföldi tanulmányút, kollé­giumi dijak csökkentése, ifjúsági szerve­zet létrehozása stb. — Magas a kollégiumi díj? — teszem fel hirtelen a kérdést. — Magas — mondja az egyik, m töb­biek helyeselnek. — Ügy tudjuk, hogy a költség a ta­nulmányi eredménytől is függ. Aki job­ban tanul, kevesebbet fizet? l\agy a csend. Csak nincs valami hi- ba a tanulmányi eredmény kö­rül? Kiderül, hogy bizony akad. A diák­otthonnak mindössze egy kitűnő tanuló­ja van, Liebhauser József. Nos, talán először magukkal szemben kellene kö­vetelőzni: jobb tanulmányi eredménye­ket elérni! — Nézze — mutatja az egyik a piros melegítőjét — ebben kell járnom, mert nincsen más. Pedig már 20 éves va­gyok. .. Kiderül azonban a „turpisságM. El­mondja, hogy Győrött járt építőipari technikumba 3 évet, de viselkedése miatt kizárták. Két évet az ország kü­lönböző helyein dolgozott. Később rájött arra, hogy mégis jó lenne elvégezni a technikumot. Addig-addig könyörgött, míg tavaly ismét felvették, s most vé­gez. A tanulság? Ha rendesen viselke­dett volna, most tisztességes keresetből bizonyára jutna rendes nadrágra is. A külföldi tanulmányút szükségessé­gét mindannyian hangoztatják. Nem vi­tatkozunk, mert megismerni más népek életét, hasznukra válik. De azért áll­junk meg egy pillanatra azzal a külföldi tanulmányúttal! Fiatal, 14—18 éves fiúk­ról van szó. Vajon milyen élettapaszta­latokkal rendelkeznek, hogy számukra már csak a külföld tudna újat nyújtani? A külföldi utat természetesen úgy gon­dolják, hogy az állam pénzén. Nem. elő­ször itthon mutassák meg, mit tudnák, s ha szorgalmukkal kiérdemlik a „vi­láglátás t", akkor majd szó lehet róla. A beszélgetésben az ifjúsági szervezet megalakítását is érintették. Igazuk van, valóban kell egy, az ifjúságot összefogó életképes szervezet. De ennek megala­kítása sem probléma már. Mi akadálya van annak, hogy megalakítsák a KISZ-t? Kérjék ki a tapasztaltabb fiata­lok véleményét, s rajta: inkább ma, mint holnap! Semmi akadálya, JETéső délutánba nyúlott a beszélge- -**- tés, s még bizonyára sok megvi­tatni való kérdés lenne. De készülniük kell az órára, mert közeledik az év vé­ge * az októberi ellenforradalom miatt amúgy is sokat kell pótolniok. Zavarta­lan tanulásukhoz minden lehetőséget mép tMákotthon. GARAT FERENC költség- Vannak azonban olyan té- színvo- nyezők is, amelyeket már bí­rálni kell és amelyeket a kö­zeljövőben feltétlenül meg kell változtatni. Ilyen mindenek­előtt a termelés mennyiségé­nek alacsony színvonala. Ha csökken a szénbányászatban a termelés, ugyanakkor minden más feltétel változatlan, ez ön­magában is megnöveli az ön­költséget. Ennek az az oka, hogy a szénbányászatban a termelési költségek felét úgy- nevezétt állandó költségek ké­pezik, amelyek nem emelked­nek akkor, ha emelkedik a termelés és nem csökkennek, ha csökken a termelés. Ilyen például az amortizáció. 1956 szeptemberében egy tonna szénre 14,51 forint, 1957 feb­ruárjában pedig 26,39 forint amortizációs költség esett Pe­dig az amortizációs költségek összege nem változott lénye­gesen, sőt februárban 560.000 forint volt a szeptemberi 570.000 forinttal szemben. Az egy tonnára eső költségna­gyobbodást az okozta, hogy a februári amortizációs költsé­gek jóval kevesebb tonna szén között oszlottak meg, mint tavaly szeptemberben; Az amortizációs költség csak egy példa volt az állandó költségek közül, amely nem csökken még akkor sem, ha a termelés csökken. Sokáig sorol­hatnánk még egyéb ilyen jel­legű költségeket, mint például a víz és gáz eltávolítását, a fenntartást, adminisztrációt, szállítást, az anyag- és bér­költségek nagy részét Mi tehát elsőrendű feladata bányáinknak, így Pécsbányá­nak is? — Az, hogy növelje a termelést, mert ezzel lényege­sen tudja csökkenteni a ter­melési költségeket A jelenlegi ráfordításokkal legalább 50 százalékkal tudnának Pécsbá­nyán is többet termelni. Vál­tozatlan ráfordítással többet termelni annyit jelent, hogy olcsóbban termelnek, tehát csökken a termékegységre eső termelési költség. Ez év januárjában egy ton­na szénre vonatkoztatva 8.75 forintot, februárban pedig 19.15 forintot takarítottak meg Pécs­bányán az anyagköltségekből a tervezettel szemben. A főkönyvelőhöz naponta jelentés fut be, hogy hol, mi­lyen, mennyi anyagot, mi cél­ból használtak fel. Ezeket az anyagokat aztán a könyvelő- ségen csoportosítják és össze­sítik. így azonnal meglátják, ha valahol valamilyen szokat­lan kiugrás mutatkozik az anyagfelhasználásban. Ezt a főkönyvelő azonnal jelzi a mű­szakiaknak, akik utána néz­nek a kivételezett anyag szük­ségességének. így meg tudják akadályozni a helytelen vagy indokolatlan anyagfelhaszná­lást, A szén önköltségének a ■ Tgg csökkentése nem kampányfeladat. Ezt nem elég csak néha napirendre tűzni, ezt állandóan napirenden kell tartani. A műszaki és számvi­teli dolgozók együttműködve a bányászokkal, nagyon sok, ma még nem ismert lehetőséget tudnak feltárni, olyan lehető­ségeket, amelyek olcsóbbá te­szik a széntermelést és ezzel egész népgazdaságunkra ked­vező hatást gyakorolnak. Gyenis János Nőtt a pécsi kisiparosok száma Tavaly júniusig 1277 kisipa­ros dolgozott a városban. Szá­muk azóta jelentősen növe­kedett. Legtöbben kőműves, asztalos, bognár és kárpitos szakmára, a képesítéshez nem kötött iparban pedig a gyap­júfonásra, kelmetestésre és a játékkészítésre kaptak ipar- engedélyt. Pécs területén négy hentes és mészáros működését is engedélyezték. Március 1-ig már 1438 kisiparost tartanak számon. Kiapadtak a kűtjaink A Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt a pécsszabolcsi Arany János utca elején légaknát lé­tesített E létesít­mény következté­ben kínjaink ki­apadtak. Már a múlt év­ben kéréssel for­dultunk a Vízmű­vekhez, hogy az utcánkban a víz­ellátást biztosítsa. Most a vízvez lé­ket kb. 400 méter ho-«zú utca 100 méteres szakaszán elkészítik. Az ár­kokat már jelenleg ássák is. S mi lesz velünk, akik a 100 méteren túl la­kunk? Tóth Jattomé

Next

/
Thumbnails
Contents