Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-26 / 72. szám

TILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA JC1T. ÉVFOLYAM, T8. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. MÁRCIUS 8«. nuiiniMmttfim* Mai számunkban: Újabb életmeghosszabbító eljárás 11 500 köbméter gázt fogyaszt a város Re&tauuttiáU a 2s<rfMty-inú<zeuínU Közlemény a bermudai meqbeszélésekrő! A magyar párt- és kormányküldöttség folytatja látogatását a Szovjetunióban (MTI) A Szovjetunióban tartózkodó magyar kormány- és partküldöttség leningrádi látogatásának befejeztével két cso­portban folytatja körútját. Az egyik csoport Kádár János ve­zetésével Szverdlovszkba, a másik csoport pedig Dobi István vezetésével Sztálingrádba látogatott. Mindkét küldöttséget ün­nepélyesen fogadták megérkezésük alkalmából. Szverdlovszk- ban Kirilenko, az SzKP szverdlovszkl kerületi bizottságának első titkára, Sztálingrádban pedig Dinkin, a sztálingrádi vá­rosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke köszöntötte a ven­dégeket. A mmwállamférfiak Sztálingrádban Hagyjövőjű nép vette kezébe sorsának irányítását Koasa István pénzügyminiszter nyilatkozata tuniszi útjáról Moszkva (MTI). A Sztálin- arádban tartózkodó magyar kormány- és pártküldöttség tagjai a kíséretükben lévő szovjet vezetőkkel együtt hét­főn délelőtt látogatást tettek Dinikinnél, a városi tanács végrehajtó bizottságának el­nökénél, akt megismertette a magyar vendégeket Sztálin­grád történetével. Ismertette Sztálingrád történelmi múlt­ját, majd a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után el- '•rt fejlődését. A világháború nemcsak, hogy megakadályozta a város fejlődését, hanem a hitleri fa­siszták ellen vívott harcban Sztálingrád szinte teljes egé­szében elpusztult. A város vé­delmében folyó harcok két­száz napon át tartottak, s a harcok végeztével a városban és a környékén 147.000 halott Icatonát temettek el, akik kö­zül 47.000 volt a szovjet harcos és tiszt. Súlyos veszteséget szenvedett a polgári lakosság is. Sztálingrád egyetlen épüle­te sem maradt épségben, sőt túlnyomó többségüket teljesen szétrombolták a pusztító har­cok. Közvetlenül a harcok befe­jeztével megindult már az új­jáépítés munkája. Központilag kidolgozott tervek alapján, gyors ütemben láttak az épít­kezéshez s Sztálingrád ma szebb, mint a háborít előtt volt. 1949-ben a város iparának teljesítménye már meghaladta a háborúelőtti színvonalat, la­kossága felül van a félmillión. Nagyszámban épültek fel köz­épületek, kulturális és szociá­lis intézmények. Természete­sen a legnagyobb gondot a la­kások építése jelenti. Az el­múlt évben 120.000 négyzet- méter lakást építettek állami erővel, és körülbelül ugyan­ennyi volt a magánerőből tör­tént építkezések száma. Az idén már állami erővel 240.000 négyzetméter, magánerőből pe­dig 150.000 négyzetméter lakó­területet építenek. A városfej­lődését nagyban elősegíti az, hogy néhány évvel ezelőtt Sztálingrádtól délre megnyitot­ták a Volga—Don-csatornát, s a várostól északra elkezdték a hatalmas sztálingrádi vízierő­mű építkezését. Ennek az erő­műnek a teljesítménye kettő- millióháromszáztízezer kilo­watt villamos energia lesz, az­at elmúlt héten két tagé korménydeleg&cté — ____ pé nzügyminiszter és Sík Endre liülügyminiszterhelyettes — látogatott el Tuniszba a tuniszi nép függetlenségének első évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségekre. A delegáció hazaérkezése után Kossá István pénzügyminiszter a követk ezőket mondotta a látogatás ta­pasztalatairól: — Meghívásunk tt függet­lenségi ünnepélyre szó ti. Az egész ünnepély, de különösen a kaszárnya udvarában tar­tott gyűlés hatalmas de­monstrációja volt az arab népek egységének — s ezt még Nixonnak, az USA delnőké­nek állandó színpadias sze­replése sem tudta megzavar­ni. A háromnapos ünnepségso­rozat idején a kilenc százezer lakosú városnak szinte ap~a- ja-nagyja éjjel-nappal az ut­cán VOÜ. Ahol a magyar dele­az ElnSH Tanács és a kor­mány üdvözletét, ajándékait — Rövid tisztelgő látogatá­son voltunk kollégámnál, Hé­di Nuira pénzügyminiszternél, aki kifejtette azt a vélemé­nyét, hogy bár egyes népeket a földrajzi távolságok és egyéb okok elválasztanak, azért az állami és a gazdasági kap­csolatok lehetségesek és remé­li, hogy gazdasági kapcsola­taik Magyarországgal élénkül­ni fognak. — A főkérdés Tuniszban Bizalommal és hűséggel követjük a pártot és a kormányt Ülést tartott a megye! tanáes Hétfőn délelőtt 10 órakor a megyei tanács megtartotta rendes ülését a pécsi járási tanács nagytermében. A vég­rehajtó bizottság beszámolóját Katona Lajos eflvtárs. az MSZMP megyei intéző bízott- délutáni diáktüntetése« — ságának tagja, a megyei ta- megjelentek a kimondottan el- nács elnöke mondotta el. Ka­lenforradalmi követelések is, mint például „Le a vörös ceil- tona elvtárs többek között a laggall", „Ne használd az elv­következőket mondotta: társ szét!’1, „Nem, nem soha!“. „ . r , s megkezdődött a vörös zászlók Katona Lajos elvi ars beszámolója ‘|®y<J^i8Igy történt ey- Ba_ Az ellenforradalom hossz.! gáció megjelent, mindenütt most az ország gazdasági el­— Pontosan fél éve annak, hogy itt ebben a teremben legutóbb találkoztunk és meg­vitattuk megyénk legfonto­tapssal, „Éljen Magyarország!" maradottságának felszámolása, sabb problémáit Hat hónap- _ telt él azóta, hogy a tanács megjelölte a korábban felis­mert hibák kijavításának mód­ját, s megjelölte a legfonto­sabb feladatokat. Célkitűzé­seinket azonban — sajnos — nem válthattuk valóra Nem, mert kiáltással fogadtak. Üdvözöl­tek bennünket. Egyébként is lépten-nyomon nagy szerete­det és megbecsülést tapasztal­tunk országunk iránt. — Jelen voltunk őfelsége Szidi Lanin bej fogadásán is, akinek átadtuk a magyar nép, Iparosítani! — Ez a fő jelszó. — Mi úgy láttuk ott-tartóz- kodásunk alatt — mondotta befejezésül Kossá István pénzügyminiszter —, hogy egy nagy jövőjű, szabadságszerető, harcos nép vette kezébe saját sorsának intézését. Uj autóbuszokat kapott a város A minap érkez­tek Pécsre azok az új autóbuszok, amelyek a város ■közlekedésének to váJbbá javulását lesznek hivatva szolgálni. A .kocsik igen szépek. Áramvo­nalas külsejűi: most még a tá­volsági buszok szí­neit viseli Belse­jüket, üléseiket galambszürke kár­pit borítja. Tar­tozékaik gazdagon nikkelezettek. Most a Közle­kedési Vállalat Bacsó Béla utcai központjában vár­ják a változást Ez nem jelent mást minthogy külső­re egy kicsit meg­változnak és fel­veszik a pécsi autóbuszok jelleg­zetes kék-ezüst színét. No és az ajtókon van még egy Ids módosíta­ni való. Ugyanis — exportból visa­szamaradt távol­sági közlekedésre készült kocsikról lévén szó — aj­tóik kifelé nyila­inak, s ezeket most átalakítják. A Pécsi Közle­kedési Vállalat egy hét múlva ad­ja át a forgalom­nak az első új, negyven szemé­lyes autóbuszt, két hét múlva pedig már mind a há­rom résztvesz a közlekedésiben: a politikai, gazdasági és kul­turális életünk fejlődésében törés állt be, s így sokmin­dent csaknem elölről kell kezdenünk. Még az államhatalom legma­gasabb megyei szervének te­vékenysége is — hasonlóan az alsó tanácsokéhoz — hosszabb ideig szünetelt, s igen komoly akadályok hátráltatták az államigazgatási feladatok végrehajtását. Mindez a népi demokráciánk megdöntésére irányuló ellenforradalom kö­vetkezménye. „Köszönhetjük“ azoknak a fasiszta elemeknek, akik irigyelve szocialista fej­ti atona etvtáns ezután rész­letesen foglalkozott a nem­zetközi imperializmus népi demokráciánk elleni támadá­sával, majd elemezte a Nagy Imre—Losanczy-féle hazaáru­ló politikai vonalat. Elvileg tisztázta a „forradalom’* vagy „ellenforradalom“ szavak fo­galmát, majd így folytatta: — Az októberi események minden résztvevője tudja, hogy már a budapesti felke­lést megelőző órákban :— a ideig gondosan álcázta magát a tömegek előtt és csak októ­ber 23-a után lépett fel nyíl­tan. álarc nélkül. Baranya fal­vaiban először csak felvonulá­sok, tüntetések voltak és az egyre feszültebbé vált köz­hangulat hatására mindenüti eltávolították a vörös csilla­gokat, a népköztársaság cfme­(Pcéytotds m 2. tOdaloni az jelentősen meghaladja egész Magyarország villamosenergia termelését. A magyar kormány- és párt­küldöttség tagjai több kérdést tettek fel a végrehajtó bizott­ság tagjainak, majd kíséretük­ben városnézésre indullak. El­sőnek a város közelmúltban létesült planetáriumát lteres- ték fel. A magyar vendégek­nek itt bemutatták a sztálin­grádi harcokról készült doku­mentum filmet. A vendégek megtekintették a planetárium berendezését, majd a város fő­építésze ismertette Sztálin­grád újjáépítésének tervét és az erről készült hatalmas ma­kettet. A kormányküldöttség tagjai és a kíséretükben lévő szovjet vezetők ezután a város neve­zetes pontjain tettek látogatást, felkeresték a többi között azt a házat, ahol a sztálingrádi harcok idején a legendáshírű Pavlov őrmester küzdött, s amelyet mindvégig megvédett a fasiszták támadásai ellen. A magyar vendégek ezt kö­vetően a V. 1. Leninről elne­vezett 9. számú tízosztályos iskolába látogattak el. Megte­kintették az iskola több szak­körének munkáját, a magyar államférfiak tiszteletére az is­kola művészeti csoportja elő­adást rendezett. A műsorban a többi között magyar láncot is bemutattak. Az előadás ve­gén a pionírok pionír-nyakken­dőkkel és egyéb tárgyakkal 'ajándékozták meg kedves ma­gyar vendégeiket és átadták azokat a leveleket is, amelye­ket a magyar úttörőknek kül-. denek. A küldöttség tagjai ígé­retet tettek arra, hogy a le­veleket továbbítják a sztálin­grádi pionírok magyar pajtá­saihoz. A magyar küldöttség tagjai ezután rövid sétát tettek a Volga partján, majd megko­szorúzták a város védelmében elesett hősök emléművét. BARANYA L Mohács mindig nevezetei volt zöldség- és gyümölcster­meléséről. A környéken első­sorban salátát és korai ká­posztát termelnek, de gazda­gon jövedelmez a petrezse­lyem. sárgarépa, görögdinnye, gyümölcsből pedig jó termést hoz a híres Jonathan alma és A mezőin már mindenfelé kapálják a korai káposztát és a salátát Április elején meg­kezdik az első szállítást és et­től kezdve naponta több ez«' fej káposztát és salátát kül­denek az ország különböző részedbe. Minden évben Mo­hács és környéke látta el zöld­_ a kajszi. Az ország minden ... - , . , . „ lődésünk tagadhatatlan ered- résiébe küldik a zöldségfélesé- ségféleségekkel^ a balatoni ményeit — etek lerombolásé- geket, sőt 1951-ben a mohács- üdülőket szállítottak az ipari ra, végeredményben népünk szigeti állami gazdaság ex por- városoknak és Cseh szlovákja­vesztére törtek. tálta az almát. Esküt tett a rasasi munkásőrség Czép, derűs, ünnepi napru ébredtek & vasárnap reggel a vasasi Petőfi- akna kommunistái és bányászai. Ezen a napon fogott fegyvert és tett ünnepélyes külsőségek között esküt az akna munkás őrsége. A kommunisták már kora reggel összegyűltek a bányászotthonban, hogy ünnepi taggyűlésen beszéljék meg leg­fontosabb dolgaikat s új, arra érdemes tagokkal gyarapítsák soraikat; és hogy jelenlétükkel is bátorítsák, biztassák az eskütételre készülő munkáisőr&ket. A szépen feldíszített nagyterem egyik oldalán — a taggyűlés befejezése után — felsorakozik a munkásőrség Petőfi- aknai egysége, élén Lévárt György sza­kaszparancsnokkal. Hamarosan megér­kezik a 30 tagú bányász-zenekar, s míg megkezdődik a díszszemle, indulókkal szórakoztatja a várakozókat. A kemény, barázdált arcokon izgalom. Nemcsak az avatandók, de a vendégek, meghívottak is izgalommal várják a percet, amikor legjobbjaik fegyvert fog­nak kérges kezükbe, hogy megvédjék a munkásság hatalmát, hazánk szabadsá­gát és hogy biztosítsák: ne találhasson mégegyszer fegyvertelen munkásosztályt az ellenforradalom. Pontban 11 órakor « zenekar rákezd a Rákóczi indulóm, s néhány másodperc múlva megjelenik az ajtóban Schántzl Antal őrnagy, a munkásőrség zászlóalj- •parancsnoka. Lévárt szakaszparancsnok fogadja, jelentést tesz parancsnokának, aki a zene hangjai mellett eltép a fel­sorakozott egység előtt, majd katonásan köszönti őket. Katonáinktól megszokott módon, de talán mélyebbről és mégha- tottabban zúgja rá a válasz; JSrőt, egészséget, őrnagy elvtársi“ A parancsnok elfoglalja a helyét az elnökségben, ahol a városi, a vasast és a Petőfi-aknai MSZMP-szervezettek kép­viselőin kívül a munkásőrség megyei és városi parancsnokságának tagjai várják. Schántzl elvtárs ezután rövid beszédben köszönti a felsorakozott munkásőröket, majd a Himnusz hangjai után felolvas­sa az eskü szövegét. Egyerhberként zúg­ja utána az egység. Két ujjúkat magas­ra tartva esküsznek a párt, a munkás- osztály és államunk iránti mindhalálig tartó hűségre, kitartásra. Megfogadják, hogy a párt határozatait és parancs*., utolsó csepp vérük árán is végrehajt­ják. Ezután megható jelenetek következ­nek. A munkásőrség igazolványainak kiadását a Petőjí-aknaiak legjóbbjainál kezdi Schántzl őrnagy elvtárs. Elsőként Altesberger János bácsit, a 60 esztendős volt vöröskatonát szólítja maga elé, utána egymást követve meghatódva, né­ha-néha kissé megzavarodva a nyilvános szerepléstől, de mindig keményen, hatá­rozottan és katonásan állnak parancs­nokuk elé, hogy átvegyék kezéből az igazolványt és kézfogásában mxndtuty- nyiunk meleg, szerető üdvözletét. Az ünnepség az lnternacionálé hang­ijaival ért véget. Oszolj után fel­bomlik a sor, barátok, elvtársak ölelik egymást. Körülveszik parancsnokaikat, hogy legalább egy-egy mondatot vált­hassanak velük, s legalább egy-egy kéz­fogással juttassák kifejezésre szivük ér­zelmeit. Kemények ezek a kézfogások, mert mindannyian érzik: ma megint erősebbek, legyözhetétlenebbek lettünk. 1PPER PÁL nak is. Idén úgy tervezik, hogy Ausztriába is exportál­nak zöldséget Nem túlzás, ha sast mond­juk. hogy Mohács és környé­ke híres export területté vál­hatna, ha az illetékesek fel­figyelnének a lehetőségekre és többet foglalkoznának vele. A sziget adottságai óriásiak. Ég­hajlata, talaja egyaránt kivá­lóan alkalmas gyümölcs- és zöldségtermelésre. A feloszlott Vörös Fény Termelőszövetke­zetnek csupán hat hold gyü­mölcsöse volt és volt olyan esztendő, amikor egy-egy csa­lád öt-hat mázsa aknát vitt haza. A tavalyi év ac árvíz miatt gyenge termést hozott, mégis 87 mázsa aknát oeteH- tok ki a tagoknak. A Vörös Fénynek csupán hat hold gyümölcsöse volt. De alma-termelésre alkalmas az egész sziget és itt nincs is olyan gazda, akinek ne lenne a postáján néhány almafa: De nincs egy olyan szerv, vállalat, termelőszövetkezet vagy társulás, amely kiaknázná az óriási lehetőségeket és nagy­ban is foglalkozna gyümölcs­termeléssel. Ugyanez a helyzet a zöld­ségtermeléssel is. Termelnek, termelnek zöldségféleséget, de nem olyan mértékben, ahogy azt a lehetőségek kínálják. Jellemző erre, hogy öntözéses kertészete csupán a bári ál­lami gazdaságnak van, s ön­töznek egy csekély területet a szigeten is. A lehetőségekhez képest ezek a területek el- «nyészőek. Csak egy példa. Dunafa'.vám, a felosztott Ság- ▼ári Tsz területén legalább 250 holdon foglalkozhatnának ön­tözéses kertészettel. Itt van a Dunának egy holtága, amely­nek mindkét oldalán csekély befektetéssel esöigedeztető or­tetest lehetne létesíteni Az összes munkálatok belekerül­nének 200 000 forintba és egy év alatt 20 hold kertészet is több mint 200 000 forintot jö­vedelmez. A Duna két olda­lán, motorral is meg lehetne emelni a vizet, hisz ezt teszi a bárt állami gazdaság is. Jó volna, ha valami köl­csönhöz juthatnának azok a gazdák, akik hivatásszerűen szeretnének foglalkozni zöld- ségtermeiéseel és öntözéses kertészetre akarnak beren­dezkedni; Ez nem csupán egyéné érdek, hanem állami is. Jó volna, ha megfontolnák ezt az illetékesek, többet be­szélnének a lehetőségekről, és még többet tennének e lehe­tőségek kiaknázásáért. l/ípóczki József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents