Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Tor áhh niivehsstik a ssénfermelés KEDD: 5787 TONNA NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ARA 5« FILLÉR CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 21. A szénbányászati trösztö Egyaránt jó eredmények vár kivételével minden bányád rí bányászok egyre javuló tel törlesztik. A Komlói Szénbányászat dig már 8,6 százalékkal adtak A pécsi tröszt bányászai jobb eredményt. Tegnap is 1 112,9 százalék. A pécsbányaia százalékra teljesítették s ezzel ebben a hónapban már 2836 k jelentik: et értek el tegnap a pécsi és zem jelentősen túlteljesítette jesítménye is arra mutat, hog i Tröszt termelése már mégha több szenet, mint amennyit a közül ebben a hónapban a v 14 százalékra teljesítették na k havi előirányzatukat eddig jelentősen hozzájárultak ah tonna terven jelüli szenet adt a komlói bányászok. Szász* havi előirányzatát s a szászvá* y tartozásukat a hó végéig le* ladja a napi 300 vagont s ed* tervük előírt. asasi bányászok érték el a leg* pi tervülcet s havi átlaguk 103,6, a szabolcsiak pedig 106,2 hoz, hogy a pécsi bányászok ak a népgazdaságnak. Van erőnk! A második világháború befejezése óta meglehetősen rövid időszakonként újra meg újra előtérbe kerül a „há­ború vagy békeb kérdése. Félelem és reménykedés váltako­zik az emberek szivében, szinte olyan rendszerességgel, mint az ár és apály a tengeren. Most ismét félelem-hullám remegtet meg igen sok embert, egyre többen vélekednek úgy, hogy ismét a háborús lehetőségek kerültek túlsúlyba. Egyszerű lenne elintézni a dolgot azzal, hogy ez a nyu­gati országok újra erősödő háborús propagandájának a kö­vetkezménye. A propaganda — propaganda. Inkább jel­zője a háborús politikának, mint előidézője. Ha a háborús propaganda erősödik, ez csak jelzi, hogy azok, akik az im­perialista országok bel- ét külpolitikáját a háttérből irá­nyítják, már korábban elszánták magukat egy újabb kísér­letre, amelynek végső célja egy új háború kirobbantása. A háború persze csak végső cél Egy-egy ihren diplomá­ciai- és propagandasíkon indított kísérlet közvetlen célja rendszerint inkább valamely közbeeső lépcső. Például ka­tonai költségek megszavaztatása, új támaszpontok létesíté­sére, a feszültséget fokozó diplomáciai lépésre elfogadható indok teremtése, a hangulat előkészítése. A háború közvetlen veszélyétől félni csak azért, mert jsdaáC nekivadult hangok bizonygatják, hogy fegyverrel ken fellépni a wkommumzmus veszélye" ellen, nem lenne okos dolog. Félelemre nincs ok, de arra sem, hogy tétle­nül nézzük az imperialista hadikészületeket. Reálisan kell számotvetnünk azzal, hogy milyen erővel rendelkeznek a háború hívei, s milyen erősek vagyunk mi; milyen esélyek vannak egy esetleges háború esetén az egyik, milyenek a másik oldalon. Az ugyanis senki előtt sem kétséges, hogy bármely ország kormánya indít is háborút, csak akkor teszi, ka van reménye a győzelemre. Az erőviszonyok áttekintése persze nem könnyű, mivel ezek az erőviszonyok önmagukban is rendkívül bonyolultak és szüntelenül változnak. Van azonban néhány szilárd pont, amelyet figyelembe kell vennünk és vannak a nemzetközi politikánál« olyan alapvető irányzatai, amelyek segítségé­vel tájékozódhatunk. Nem csalódhatunk például, ha megál­lapítjuk, hogy ha valamelyik imperialista ország háborút indítana, csak a többi imperialista ország támogatására szá­míthatna, de ha szocialista ország ellen irányul a háború, ez is feltétlenül számíthat valamennyi szocialista ország segítségére. Nem lehetünk ilyen határozottak, ha arról van szó, hogy a semleges országok valóban semlegesek marad­nak-e vagy ha nem, melyik félt támogatják. Ami pedig a külpolitikai irányzatokat illeti, világosan meg tudjuk kü­lönböztetni egyrészről a szocialista országoknak azt a tö­rekvését, hogy békében éljenek minden más országgal, másrészről azt a valamennyi imperialista országra jellemző törekvést, hogy terjessze gazdasági, politikai és katonai befolyását, mindegy, hogy melyik, de lehetőleg egy-egy gyengébb ország rovására. Ez az utóbbi irányzat — mint a szuezi események is bi­zonyították — az egész imperialista tömb érdekeit tekintve nem kedvező. Láthattuk, hogy Egyiptom ellen Anglia és Franciaország együttesen támadt, de már Amerika nem­csak kimaradt a támadásból, hanem még ellenezte is, mi­vel nyilvánvalóan nem Anglia és Franciaország érdekeit tartja szem előtt, hanem sajátjait, amelyek azt diktálják, hogy gazdasági, politikai és katonai terjeszkedését, akár a másik két imperialista nagyhatalom rovására is, más úton valósítsa meg. A második világháború tapasztalatai is bi­zonyítják, hogy a szocialista Szovjetunió tőkés országokkal is szövetségre léphetet* az agresszor ellen. Egy esetleges háborúban az imperialistáknak azzal is számolniok kell, hogy nemcsak szocialista országokkal kerülnek szembe. Hogy azonban semmiképpen te csalódjunk, ezt a kü­lönben reális eshetőséget hagyjuk figyelmen kívül és szá­moljunk azzal, mintha háború esetén valamennyi imperia­lista ország összefogott erejével kellene szembenéznünk. Ez esetben a lakosság számát tekintve nagyjából egyenlő felek állnának szemben, mivel a szocialista országokban 900 millió ember él, s ennél többet a három imperialista nagyhatalom összes csatlósaival együtt sem tud felmutatni. Ezt a látszat-egyensúlyt azonban egycsapásra felbillentené India, amelyet sokkal erősebb szálak fűznek a Szovjet­unióhoz és Kínához, mint bármely más országhoz. Ha pedig nemcsak az emberek számát tekintjük, hanem a gazdasági erőt, az ipar fejlettségét, a nyersanyagtartalékokat, akkor a ma még fejlettebb technikájú nyugati országok előnyét jelentősen csökkenti, hogy a hadifontosságú anyagokat, el­sősorban a kőolajat főleg a gyarmati országokból szerzik. Az imperialista kormányok háborús terveiben igen w7c a bizonytalan tényező. Ezért is nem kockáztatták meg mindeddig az újabb háború kirobbantását. Miben remény­kednek mégis? Abban, hogy sikerül megbontani a szocia­lista országok egységét, „gyenge pontokat" létrehozni a szocializmus táborában. Erre irányult a lengyelországi és magyarországi próbálltozásuk, amellyel azonban kudarcot vallottak. Most az atomháború korában a támadó előnyéről szóló elméletekkel igyekeznek bátorítani magukat. A várat­lanul, meglepetésszerűen támadó agresszor valóban szerez is némi előnyt — ideíg-óráig. Hitler is épített ilyen előnyre, de hogy milyen sikerrel, azt a második világháború bizo­nyította. A_ „háború vagy béke" kérdését továbbra is elsősorban az erőviszonyok döntik eL A szándék megvan az imperia­listákban, s csak azért nem válik tetté, mert a mi erőnk, a békét kívánó emberek ereje nagyobb. Bárhogy hangos­kodnak is a nyugatiak a békét megőrizhetjük, ha ezután sem hagyjuk gyengíteni magunkat, hanem növeljük erőn­ket. Tizenötezer forint gazdát keres Csökkentik az angol haderőt | TU—104-essel Peking be Újfajta műanyag- tárgyak kerülnek forgalomba Ezután is harcolunk a békéért és kollektív biztonságért N. A. Bulganyin beszéde a szovjet—bolgár barátsági gyűlésen Moszkva (MTI): A TASZSZ jelentése szerint N. A. Bulga­nyin, a Szovjetunió miniszter­elnöke beszédet mondott a szovjet—bolgár barátsági gyű­lésen. Beszédében többek kö­zött a következőket mondotta: Ma abból az alkalomból gyűltünk össze, hogy a Szovjet- unióbem tartózkodik a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Ju- gov elvtársnak, a miniszterta­nács elnökének és Zsivkov elv­társnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. Nagy öröm számunkra ven­dégül látni a minden erejét a béke és a szocializmus ügyé­nek áldozó bolgár nép küldöt­teit A szovjet és a bolgár nép ba­rátságénak nagy és dicső tör­ténete van. Gyökerei a rég­múltba nyúlnak vissza. Az orosz és a bolgár nép e kapcso­latai ébrentartották a szabad­ságszerető bolgár nép nemzeti öntudatéit és a nemzet felsza­badításáért vívott harcra lelke­sítették. A bolgár nép, élén a Bolgár Kommunista Párttal és annak kiváló vezetőivel, Georgi Di- mitrowal és Vaszil Kolarowal, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi győzelmének jótékony hatásá­ra, annak következtében, hogy a bátor szovjet harcosok ki­űzték Bulgáriából a hitleri megszállókat, lerázta a Coburg- monarchia régi jármát, meg­teremtette a népi demokratikus rendszert és eltökélten a szo­cialista társadalom építésének útjára lépett. Ezek a nagy események éj lapot nyitottak a szovjet—bol­gár kapcsolatok történetében. Uj, magasabb fokra emelték népeink kapcsolatait A szocia­lista országaink közti kapcso­latokat a politikai, a gazdasági és kulturális élet minden te­rén az állandó növekvő és erő­södő barátság és együttműkö­dés jellemzi. (Folytatás • 3, otdakm) A közeli napokban, hetek« ben sok újfajta, műanyag-tár­gyat hoz Jogiaméba a kereske. delem. így például polytálén- ből készült, törhetetlen poha« rat, ami különösen kirándulá­sokon hasznos. A poharak ára négy forint lesz. A kábelgyár áttetsző mű­anyagból csipkét présel, ame­lyek márciusban kerülnek az űrietekbe. Különféle műanyag tálcákat is készítenek, érdekes­ségük, hogy megtévesztésig ha­sonlítanak az ólomkristályhoz; A tálcák árusítását a jövő hé­ten kezdik meg. A húsvéti műanyaglocsolók gomblyuk­ban viselhetők, a látható ré­szük ktDönf3e állatfigurákat n—i -■ Horazafc Szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre Szerdán délben a szakta­nács meghívására szovjet szak- szervezeti küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség ve­zetője L. N. Szolovjov, a Szov­Magyar jegyzék a francia külügyminisztériumhoz A külügyminisztérium sajtó­osztálya közli: A Magyar Nép­köztársaság párizsi követsége jegyzéket intézett a francia külügyminisztériumhoz, amely­ben részletesen ismerteti a francia hatóságok által a Pe­tőfi népi együttes tagjaival szemben alkalmazott provoká­ciós eljárást. A sajtóban már közölt tények ismertetése után a párizsi követség jegyzéke hangsúlyozza: s;, „A Magyar Népköztársaság követsége kénytelen e tényeket a fran­cia külügyminisztérium elé tárná, hogy jobban megvilá­gítsa előtte: a normális kul­turális kapcsolatokban meny­nyire különös és szokatlan el-«**' járásmódnak voltak kitéve a! magyar állampolgárok. A fía-L tál magyar művészek a fran-j cia közönség annyi rokonszen- vének és barátságának meg-* nyilvánulása után nem értet-" ték, hogy miért kellett fran­ciaországi művészi kőrútjuk­nak ennyire kellemetlen mó­don végződnie a vendéglátó or­feleiőtlen tiszt- beavatkozása szág nébiány viselőjének miatt.“ A párizsi követség jegyzéké­ben felhívja a francia kül­ügyminisztérium figyelmét az incidensek súlyosságára és til­takozik a francia tisztviselők eljárása ellen, végül kifejezi azt a meggyőződését, hogy a francia külügyminisztérium in­tézkedni fog a felelősök meg­büntetésére, s annak megaka­dályozására, hogy a jövőben, ilyen incidensek veszélyeztet­hessék a magyar—franci* jó kulturális kapcsolatokat. jet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese, tagjai: V. Sz. Retávoj, a gép­ipari munkások szakszerveze­tének elnöke, A. I. Olejnyik, a Moldvai Szakszervezetek Ta­nácsának elnöke, P. I. Srinyi- cdn, a kolomeai Diesel moz­donygyár szakszervezeti bi­zottságának elnöke, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsa elnökségének tagja, P. M. Csertkova, az ukrán textil és könnyűipari munkások« szervezetének elnöke és Y. E. Szergejev, a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsa nem zetköri osztályának csoportve­zetője. A szovjet küldöttséget a fe­rihegyi repülőtéren Somogyi Miklós, a szaktanács elnöke, Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára, valamint a titkárság tagjai fogadták; Ott volt a fo­gadtatáson Sz. Sz. Szalu®in. a Szovjetunió budapesti nagy- követségének «feő titkár«. Zerge- és báránybőrbol is készítenek kesztyűket Pécsett A Pécsi Kesztyűgyár hoeszá idő óta sertésbőrből gyártja a kesztyűket. Az üzem vezetősége februárban kísérleti gyár­tást folytatott bárány-, gida- és zergebőrbőI. Az eredmények igen biztatóak s az üzem a második negyedévben fokozatosan bevezeti ezek gyártását. A fenti bőrökből készült kesztyűk helyet kapnak a külföldi piacokon is. Mint ismeretes, tetszető- sek a Kesztyűgyár munkái külföldön is. Még ezeknél is szebb, tetszetősebb kesztyűket kívánnak előállítani. A szebb kivitelű kesztyűk gyártására eredménye* kísérletek folynak, Ártalmatlanná teszik az elhagyott robbanó­anyagokat Az eHenforradaimárok no-, vember 4-e után a város te­rületén több kéri gránátot és lövedéket hagytak eh A légol- talmlsták, a tűzszerészek ösz- szeszedtók az elhagyott rob­banóanyagok nagy-részét és hatástalanították. A Madách Imre utcai hulladékgyűjtő te­lephelyre azonban még a na­pokban is vittek a gyermekek fel nem robbant rövedéket, amit jóhiszeműleg ócskavas ként eladtak. Ezért a Légol­talmi Parancsnokság felhívja a város lakosságát, de különö­sen a Mecseken járókat, ha lövedéket és más aknákat ta­lálnak, ne nyúljanak hozzá. Az ilyen eseteket jelentsék a 10-72, vagy a 31-19-es telefon-! számon, vagy személyesen a* Légoltalmi Parancsnokságon hogy 3 szétszórt még meg neír semmisített kézigránátokat, aknákat és hasonló lövedéke­ket ártalmatlanná tehessék. • •••••*••*•*■•■»mme llj gépet phó&áÉt Iá a. — Még egy effienkeaő irány­ban forgó henger kellene ide a hátsó részre, hogy felfogja a belet. Akkor nem kellene sen­kinek a gép mögött állnia, megtakarítanánk egy embert — mondotta tegnap délután Dudás Rezső, a Pécsi Húsipari Vállalat dolgozója, aki néhány társával és a központi kikül­döttekkel együtt résztvett a Sopiana Gépgyár új gépének, a bélsá m yomónak a kipróbá­lásán. — Reeézni kellene a henge­reket — szólt Szűcs János gép­kezelő — akikor jobban befog­nák a belet, gyorsabban men­ne az egész. A gép tervezői és készítői gondosan mérlegelik a meg­jegyzéseket Hiszen ők tudják legjobban, hogy a gép jelenle­gi szerkezeti megoldása nem végleges, hogy a használat alatt szerzett tapasztalatok alapján még se* javítani, iga­zítani való akad majd rajta. Czakó János, a Sopiana Gép­gyár fiatal főmérnök» — ép­pen erről beszél: — A pacal tisztítót te sokszor leszereltük, míg végre a jelen­legi állapotában kifogástalan munkát végez. Ezzel is így lesz. Mi a tervezők elképzelé­se alapján szerkesztettünk egy gépet, elkészítettük a marha­béfaér-nyomó pro tó típusát. Most fel vagyunk készülve ar­ra, hogy a kapott tanácsok alapján módosítsunk, alakít­sunk rajta. Egészen addig, amíg az új gép kifogástalanul nem működik. Tornán Zoltán, a Húsipari Igazgatóság műszaki osztályá­nak vezetője Budapestről ér­kezett, hogy szemtanúja le­gyen az új gép kipróbálásának. Fehér köpenybe öltözve érdek­lődve nézi, mint kapja el a henger a tisztításra «szánt be­let. 0, már nemcsak az egy­szerű érdeklődő szemével fi­gyel, mert nemcsak ama gon­dol, hogy ennek a gépnek jól kell szolgálnia a Pécsi Húsipa­ri Vállalat dolgozóit, hanem már magasabb „szempontokat” mérlegel, amikor kijelenti: —- Vászonnal teli áthúzni a hengereket Úgy jobb lesz. Ko­pó sabb lesz külföldön is, Tehát az export, ami tó- gabb teret jelentene a Sopiana Gépgyár dolgozóinak, s gazda­sági előnyöket, jóh ímevet az országnak, Az egyik pesti kiküldött so­káig figyeli a gépet, aztán le­mondóan legyint: — Nem jó az egész megol­dás.,, Tovább nem folytathatja, To­rnán Zoltán azonnal leinti. — Azt hiszed, hogy a jé gé­pek csak úgy, maguktól szü­letnek? Hát akkor rosszul gon­dolod. Ez a gép megvan már, de arra vár, hogy úgy alakít­suk, hogy valóban jó legyen. Es jó is lesz, bízhatsz benne... Mert tudnak a Sopiamósok és akarnak is! Hogy tudnak? A húsipari munkásai sokszor megemlege­tik őket Príma a darálógép, amely legutóbb egy próbada- rá 1 ásom 35 mázsa húst „vitt le” egy óra alatt de állítólag hat- vamat is képes megőrölni. Jó a töltőgép, amelyen naponta mázsaszám töltik a kolbászt, a rizsesmájast és a többi tölte­lékárut Kifogástalan a köszö­rű, amit az elmúlt hetekben heyeztek üzembe. Európában egyedüálló — és nagyszerűen működik —• * töltelókkeveiő- gép, amelyet „legközelebb” csak Amerikában gyártanak s ezek mind-mind a Sopiana Gépgyár- dolgozóinak kezemun- káját dicsérik. Ezek a gépek mind itt születtek Pécsett, s az új gép, a bélsárnyomó ezek­nek édes testvére. Hogy akarnak te a Sopia- nában? Persze. — Mi azt akarjuk — jelen­tette ki Czakó János főmérnök — hogy ez az új gép is kifo­gástalan legyem. Erről gondos­kodunk is.

Next

/
Thumbnails
Contents