Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI Tor áhh niivehsstik a ssénfermelés KEDD: 5787 TONNA NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM ARA 5« FILLÉR CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 21. A szénbányászati trösztö Egyaránt jó eredmények vár kivételével minden bányád rí bányászok egyre javuló tel törlesztik. A Komlói Szénbányászat dig már 8,6 százalékkal adtak A pécsi tröszt bányászai jobb eredményt. Tegnap is 1 112,9 százalék. A pécsbányaia százalékra teljesítették s ezzel ebben a hónapban már 2836 k jelentik: et értek el tegnap a pécsi és zem jelentősen túlteljesítette jesítménye is arra mutat, hog i Tröszt termelése már mégha több szenet, mint amennyit a közül ebben a hónapban a v 14 százalékra teljesítették na k havi előirányzatukat eddig jelentősen hozzájárultak ah tonna terven jelüli szenet adt a komlói bányászok. Szász* havi előirányzatát s a szászvá* y tartozásukat a hó végéig le* ladja a napi 300 vagont s ed* tervük előírt. asasi bányászok érték el a leg* pi tervülcet s havi átlaguk 103,6, a szabolcsiak pedig 106,2 hoz, hogy a pécsi bányászok ak a népgazdaságnak. Van erőnk! A második világháború befejezése óta meglehetősen rövid időszakonként újra meg újra előtérbe kerül a „háború vagy békeb kérdése. Félelem és reménykedés váltakozik az emberek szivében, szinte olyan rendszerességgel, mint az ár és apály a tengeren. Most ismét félelem-hullám remegtet meg igen sok embert, egyre többen vélekednek úgy, hogy ismét a háborús lehetőségek kerültek túlsúlyba. Egyszerű lenne elintézni a dolgot azzal, hogy ez a nyugati országok újra erősödő háborús propagandájának a következménye. A propaganda — propaganda. Inkább jelzője a háborús politikának, mint előidézője. Ha a háborús propaganda erősödik, ez csak jelzi, hogy azok, akik az imperialista országok bel- ét külpolitikáját a háttérből irányítják, már korábban elszánták magukat egy újabb kísérletre, amelynek végső célja egy új háború kirobbantása. A háború persze csak végső cél Egy-egy ihren diplomáciai- és propagandasíkon indított kísérlet közvetlen célja rendszerint inkább valamely közbeeső lépcső. Például katonai költségek megszavaztatása, új támaszpontok létesítésére, a feszültséget fokozó diplomáciai lépésre elfogadható indok teremtése, a hangulat előkészítése. A háború közvetlen veszélyétől félni csak azért, mert jsdaáC nekivadult hangok bizonygatják, hogy fegyverrel ken fellépni a wkommumzmus veszélye" ellen, nem lenne okos dolog. Félelemre nincs ok, de arra sem, hogy tétlenül nézzük az imperialista hadikészületeket. Reálisan kell számotvetnünk azzal, hogy milyen erővel rendelkeznek a háború hívei, s milyen erősek vagyunk mi; milyen esélyek vannak egy esetleges háború esetén az egyik, milyenek a másik oldalon. Az ugyanis senki előtt sem kétséges, hogy bármely ország kormánya indít is háborút, csak akkor teszi, ka van reménye a győzelemre. Az erőviszonyok áttekintése persze nem könnyű, mivel ezek az erőviszonyok önmagukban is rendkívül bonyolultak és szüntelenül változnak. Van azonban néhány szilárd pont, amelyet figyelembe kell vennünk és vannak a nemzetközi politikánál« olyan alapvető irányzatai, amelyek segítségével tájékozódhatunk. Nem csalódhatunk például, ha megállapítjuk, hogy ha valamelyik imperialista ország háborút indítana, csak a többi imperialista ország támogatására számíthatna, de ha szocialista ország ellen irányul a háború, ez is feltétlenül számíthat valamennyi szocialista ország segítségére. Nem lehetünk ilyen határozottak, ha arról van szó, hogy a semleges országok valóban semlegesek maradnak-e vagy ha nem, melyik félt támogatják. Ami pedig a külpolitikai irányzatokat illeti, világosan meg tudjuk különböztetni egyrészről a szocialista országoknak azt a törekvését, hogy békében éljenek minden más országgal, másrészről azt a valamennyi imperialista országra jellemző törekvést, hogy terjessze gazdasági, politikai és katonai befolyását, mindegy, hogy melyik, de lehetőleg egy-egy gyengébb ország rovására. Ez az utóbbi irányzat — mint a szuezi események is bizonyították — az egész imperialista tömb érdekeit tekintve nem kedvező. Láthattuk, hogy Egyiptom ellen Anglia és Franciaország együttesen támadt, de már Amerika nemcsak kimaradt a támadásból, hanem még ellenezte is, mivel nyilvánvalóan nem Anglia és Franciaország érdekeit tartja szem előtt, hanem sajátjait, amelyek azt diktálják, hogy gazdasági, politikai és katonai terjeszkedését, akár a másik két imperialista nagyhatalom rovására is, más úton valósítsa meg. A második világháború tapasztalatai is bizonyítják, hogy a szocialista Szovjetunió tőkés országokkal is szövetségre léphetet* az agresszor ellen. Egy esetleges háborúban az imperialistáknak azzal is számolniok kell, hogy nemcsak szocialista országokkal kerülnek szembe. Hogy azonban semmiképpen te csalódjunk, ezt a különben reális eshetőséget hagyjuk figyelmen kívül és számoljunk azzal, mintha háború esetén valamennyi imperialista ország összefogott erejével kellene szembenéznünk. Ez esetben a lakosság számát tekintve nagyjából egyenlő felek állnának szemben, mivel a szocialista országokban 900 millió ember él, s ennél többet a három imperialista nagyhatalom összes csatlósaival együtt sem tud felmutatni. Ezt a látszat-egyensúlyt azonban egycsapásra felbillentené India, amelyet sokkal erősebb szálak fűznek a Szovjetunióhoz és Kínához, mint bármely más országhoz. Ha pedig nemcsak az emberek számát tekintjük, hanem a gazdasági erőt, az ipar fejlettségét, a nyersanyagtartalékokat, akkor a ma még fejlettebb technikájú nyugati országok előnyét jelentősen csökkenti, hogy a hadifontosságú anyagokat, elsősorban a kőolajat főleg a gyarmati országokból szerzik. Az imperialista kormányok háborús terveiben igen w7c a bizonytalan tényező. Ezért is nem kockáztatták meg mindeddig az újabb háború kirobbantását. Miben reménykednek mégis? Abban, hogy sikerül megbontani a szocialista országok egységét, „gyenge pontokat" létrehozni a szocializmus táborában. Erre irányult a lengyelországi és magyarországi próbálltozásuk, amellyel azonban kudarcot vallottak. Most az atomháború korában a támadó előnyéről szóló elméletekkel igyekeznek bátorítani magukat. A váratlanul, meglepetésszerűen támadó agresszor valóban szerez is némi előnyt — ideíg-óráig. Hitler is épített ilyen előnyre, de hogy milyen sikerrel, azt a második világháború bizonyította. A_ „háború vagy béke" kérdését továbbra is elsősorban az erőviszonyok döntik eL A szándék megvan az imperialistákban, s csak azért nem válik tetté, mert a mi erőnk, a békét kívánó emberek ereje nagyobb. Bárhogy hangoskodnak is a nyugatiak a békét megőrizhetjük, ha ezután sem hagyjuk gyengíteni magunkat, hanem növeljük erőnket. Tizenötezer forint gazdát keres Csökkentik az angol haderőt | TU—104-essel Peking be Újfajta műanyag- tárgyak kerülnek forgalomba Ezután is harcolunk a békéért és kollektív biztonságért N. A. Bulganyin beszéde a szovjet—bolgár barátsági gyűlésen Moszkva (MTI): A TASZSZ jelentése szerint N. A. Bulganyin, a Szovjetunió miniszterelnöke beszédet mondott a szovjet—bolgár barátsági gyűlésen. Beszédében többek között a következőket mondotta: Ma abból az alkalomból gyűltünk össze, hogy a Szovjet- unióbem tartózkodik a Bolgár Népköztársaság küldöttsége Ju- gov elvtársnak, a minisztertanács elnökének és Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. Nagy öröm számunkra vendégül látni a minden erejét a béke és a szocializmus ügyének áldozó bolgár nép küldötteit A szovjet és a bolgár nép barátságénak nagy és dicső története van. Gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. Az orosz és a bolgár nép e kapcsolatai ébrentartották a szabadságszerető bolgár nép nemzeti öntudatéit és a nemzet felszabadításáért vívott harcra lelkesítették. A bolgár nép, élén a Bolgár Kommunista Párttal és annak kiváló vezetőivel, Georgi Di- mitrowal és Vaszil Kolarowal, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi győzelmének jótékony hatására, annak következtében, hogy a bátor szovjet harcosok kiűzték Bulgáriából a hitleri megszállókat, lerázta a Coburg- monarchia régi jármát, megteremtette a népi demokratikus rendszert és eltökélten a szocialista társadalom építésének útjára lépett. Ezek a nagy események éj lapot nyitottak a szovjet—bolgár kapcsolatok történetében. Uj, magasabb fokra emelték népeink kapcsolatait A szocialista országaink közti kapcsolatokat a politikai, a gazdasági és kulturális élet minden terén az állandó növekvő és erősödő barátság és együttműködés jellemzi. (Folytatás • 3, otdakm) A közeli napokban, hetek« ben sok újfajta, műanyag-tárgyat hoz Jogiaméba a kereske. delem. így például polytálén- ből készült, törhetetlen poha« rat, ami különösen kirándulásokon hasznos. A poharak ára négy forint lesz. A kábelgyár áttetsző műanyagból csipkét présel, amelyek márciusban kerülnek az űrietekbe. Különféle műanyag tálcákat is készítenek, érdekességük, hogy megtévesztésig hasonlítanak az ólomkristályhoz; A tálcák árusítását a jövő héten kezdik meg. A húsvéti műanyaglocsolók gomblyukban viselhetők, a látható részük ktDönf3e állatfigurákat n—i -■ Horazafc Szovjet szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre Szerdán délben a szaktanács meghívására szovjet szak- szervezeti küldöttség érkezett Budapestre. A küldöttség vezetője L. N. Szolovjov, a SzovMagyar jegyzék a francia külügyminisztériumhoz A külügyminisztérium sajtóosztálya közli: A Magyar Népköztársaság párizsi követsége jegyzéket intézett a francia külügyminisztériumhoz, amelyben részletesen ismerteti a francia hatóságok által a Petőfi népi együttes tagjaival szemben alkalmazott provokációs eljárást. A sajtóban már közölt tények ismertetése után a párizsi követség jegyzéke hangsúlyozza: s;, „A Magyar Népköztársaság követsége kénytelen e tényeket a francia külügyminisztérium elé tárná, hogy jobban megvilágítsa előtte: a normális kulturális kapcsolatokban menynyire különös és szokatlan el-«**' járásmódnak voltak kitéve a! magyar állampolgárok. A fía-L tál magyar művészek a fran-j cia közönség annyi rokonszen- vének és barátságának meg-* nyilvánulása után nem értet-" ték, hogy miért kellett franciaországi művészi kőrútjuknak ennyire kellemetlen módon végződnie a vendéglátó orfeleiőtlen tiszt- beavatkozása szág nébiány viselőjének miatt.“ A párizsi követség jegyzékében felhívja a francia külügyminisztérium figyelmét az incidensek súlyosságára és tiltakozik a francia tisztviselők eljárása ellen, végül kifejezi azt a meggyőződését, hogy a francia külügyminisztérium intézkedni fog a felelősök megbüntetésére, s annak megakadályozására, hogy a jövőben, ilyen incidensek veszélyeztethessék a magyar—franci* jó kulturális kapcsolatokat. jet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökhelyettese, tagjai: V. Sz. Retávoj, a gépipari munkások szakszervezetének elnöke, A. I. Olejnyik, a Moldvai Szakszervezetek Tanácsának elnöke, P. I. Srinyi- cdn, a kolomeai Diesel mozdonygyár szakszervezeti bizottságának elnöke, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökségének tagja, P. M. Csertkova, az ukrán textil és könnyűipari munkások« szervezetének elnöke és Y. E. Szergejev, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nem zetköri osztályának csoportvezetője. A szovjet küldöttséget a ferihegyi repülőtéren Somogyi Miklós, a szaktanács elnöke, Gáspár Sándor, a szaktanács főtitkára, valamint a titkárság tagjai fogadták; Ott volt a fogadtatáson Sz. Sz. Szalu®in. a Szovjetunió budapesti nagy- követségének «feő titkár«. Zerge- és báránybőrbol is készítenek kesztyűket Pécsett A Pécsi Kesztyűgyár hoeszá idő óta sertésbőrből gyártja a kesztyűket. Az üzem vezetősége februárban kísérleti gyártást folytatott bárány-, gida- és zergebőrbőI. Az eredmények igen biztatóak s az üzem a második negyedévben fokozatosan bevezeti ezek gyártását. A fenti bőrökből készült kesztyűk helyet kapnak a külföldi piacokon is. Mint ismeretes, tetszető- sek a Kesztyűgyár munkái külföldön is. Még ezeknél is szebb, tetszetősebb kesztyűket kívánnak előállítani. A szebb kivitelű kesztyűk gyártására eredménye* kísérletek folynak, Ártalmatlanná teszik az elhagyott robbanóanyagokat Az eHenforradaimárok no-, vember 4-e után a város területén több kéri gránátot és lövedéket hagytak eh A légol- talmlsták, a tűzszerészek ösz- szeszedtók az elhagyott robbanóanyagok nagy-részét és hatástalanították. A Madách Imre utcai hulladékgyűjtő telephelyre azonban még a napokban is vittek a gyermekek fel nem robbant rövedéket, amit jóhiszeműleg ócskavas ként eladtak. Ezért a Légoltalmi Parancsnokság felhívja a város lakosságát, de különösen a Mecseken járókat, ha lövedéket és más aknákat találnak, ne nyúljanak hozzá. Az ilyen eseteket jelentsék a 10-72, vagy a 31-19-es telefon-! számon, vagy személyesen a* Légoltalmi Parancsnokságon hogy 3 szétszórt még meg neír semmisített kézigránátokat, aknákat és hasonló lövedékeket ártalmatlanná tehessék. • •••••*••*•*■•■»mme llj gépet phó&áÉt Iá a. — Még egy effienkeaő irányban forgó henger kellene ide a hátsó részre, hogy felfogja a belet. Akkor nem kellene senkinek a gép mögött állnia, megtakarítanánk egy embert — mondotta tegnap délután Dudás Rezső, a Pécsi Húsipari Vállalat dolgozója, aki néhány társával és a központi kiküldöttekkel együtt résztvett a Sopiana Gépgyár új gépének, a bélsá m yomónak a kipróbálásán. — Reeézni kellene a hengereket — szólt Szűcs János gépkezelő — akikor jobban befognák a belet, gyorsabban menne az egész. A gép tervezői és készítői gondosan mérlegelik a megjegyzéseket Hiszen ők tudják legjobban, hogy a gép jelenlegi szerkezeti megoldása nem végleges, hogy a használat alatt szerzett tapasztalatok alapján még se* javítani, igazítani való akad majd rajta. Czakó János, a Sopiana Gépgyár fiatal főmérnök» — éppen erről beszél: — A pacal tisztítót te sokszor leszereltük, míg végre a jelenlegi állapotában kifogástalan munkát végez. Ezzel is így lesz. Mi a tervezők elképzelése alapján szerkesztettünk egy gépet, elkészítettük a marhabéfaér-nyomó pro tó típusát. Most fel vagyunk készülve arra, hogy a kapott tanácsok alapján módosítsunk, alakítsunk rajta. Egészen addig, amíg az új gép kifogástalanul nem működik. Tornán Zoltán, a Húsipari Igazgatóság műszaki osztályának vezetője Budapestről érkezett, hogy szemtanúja legyen az új gép kipróbálásának. Fehér köpenybe öltözve érdeklődve nézi, mint kapja el a henger a tisztításra «szánt belet. 0, már nemcsak az egyszerű érdeklődő szemével figyel, mert nemcsak ama gondol, hogy ennek a gépnek jól kell szolgálnia a Pécsi Húsipari Vállalat dolgozóit, hanem már magasabb „szempontokat” mérlegel, amikor kijelenti: —- Vászonnal teli áthúzni a hengereket Úgy jobb lesz. Kopó sabb lesz külföldön is, Tehát az export, ami tó- gabb teret jelentene a Sopiana Gépgyár dolgozóinak, s gazdasági előnyöket, jóh ímevet az országnak, Az egyik pesti kiküldött sokáig figyeli a gépet, aztán lemondóan legyint: — Nem jó az egész megoldás.,, Tovább nem folytathatja, Tornán Zoltán azonnal leinti. — Azt hiszed, hogy a jé gépek csak úgy, maguktól születnek? Hát akkor rosszul gondolod. Ez a gép megvan már, de arra vár, hogy úgy alakítsuk, hogy valóban jó legyen. Es jó is lesz, bízhatsz benne... Mert tudnak a Sopiamósok és akarnak is! Hogy tudnak? A húsipari munkásai sokszor megemlegetik őket Príma a darálógép, amely legutóbb egy próbada- rá 1 ásom 35 mázsa húst „vitt le” egy óra alatt de állítólag hat- vamat is képes megőrölni. Jó a töltőgép, amelyen naponta mázsaszám töltik a kolbászt, a rizsesmájast és a többi töltelékárut Kifogástalan a köszörű, amit az elmúlt hetekben heyeztek üzembe. Európában egyedüálló — és nagyszerűen működik —• * töltelókkeveiő- gép, amelyet „legközelebb” csak Amerikában gyártanak s ezek mind-mind a Sopiana Gépgyár- dolgozóinak kezemun- káját dicsérik. Ezek a gépek mind itt születtek Pécsett, s az új gép, a bélsárnyomó ezeknek édes testvére. Hogy akarnak te a Sopia- nában? Persze. — Mi azt akarjuk — jelentette ki Czakó János főmérnök — hogy ez az új gép is kifogástalan legyem. Erről gondoskodunk is.
