Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

DUNÁNTÚLI # NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XTV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP 1957 FEBRUAR 3 Mai számunkban : A pécsi MEFESZ programnyilatkozata $<zabáty&zták a kiküldetési költségeket Harminc milliót fordítanak Komló fejlesztésére ÉPÜL AZ ATOMJÉQTÖRÖ Volentík Béla edző a Pécs-Baranyáról FARKASOK HUMANIZMUSA Naponta hallhatjuk a méttatlawkodúst: „Hol itt a huma­nizmus?“ A forradalmi munkás-paraszt kormány intézke­dései, a népköztársaság bíróságainak Ítéletei váltják ki ezt a, méltatlankodást — főleg Nyugaton. S itthon, persze van­nak, akik érzékeny antennaként fogják fél és sugározzák tovább. Hol itt a humanizmus? —■ kérdik ók. De mi megkér­dezhetjük, hol ott a humanizmus? Az emberek szeretete, az emberségesség, az emberi méltóság tiszteletbentartása szép és szent. Világszerte a leg­haladóbb emberek küzdenek érte, s nem is nevezhetjük haladónak, tiszta szándékúnak azt, aki nem humanista, akt nem szereti embertársait, tx emberiséget áltálában. Mi az, amiért Nyugaton olyan lelkendezve vonják két­ségbe proletárdiktatúránk humanizmusát? A kormány szi­gorú intézkedéseket hozott. Statáriumot rendelt el a fegy- oerrejtegctők, gyilkosok, rendbontók, fosztogatók ellen. En­gedélyhez kötötte a gyülekezést, a felvonulásokat. Tiltja és szigorúan bünteti a munkásosztály hatalma, a társadalmi tulajdon elleni izgatást. Nem lehet már büntetlenül fasiszta jelszavakat üvöltözni az utcákon, sztrájkra és lövöldözésre biztatni az embereket. Ez fáj azoknak, akik szeretnék, ha nálunk berozsdásodnának a gépek, összeomlanának a bá­nyák, s újra vér folyna az utcákon. Ezért tiltakoznak kor­mányunk szigora ellen, s hogy tiltakozásuk jobban hasson a szívekre, ezt ,a humanizmus nevében“ teszik,» Valóban — mondhatnánk —> micsoda kegyetlenség meg­fosztani ifjú embereket attól az örömtől, hogy fegyverek­kel szórakozzanak. Milyen súlyos megsértése az emberi sza­badságnak, ha nem engedjük meg, hogy fegyveres csopor­tokba verődve katonásán játszanak! Utóvégre, ha valaki cppen abban le« kedvét, miért ne ölne és rabolna, miért ne üldözhetne másokat? Ez mégis túlzás? Nem, nincs benne egy csepp túlzás sem» Az a „humanizmus”, amelyet ma a Nyugat kér szá­mon tőlünk, pontosan ezt jelenti. Nem az október végén, november elején elkövetett gyilkosságok miatt, hanem a gyilkosok megbüntetése miatt méltatlankodnak. Akik em­bereket öltek és fegyvereket rejtettek el, hogy alkalomad­tán ismét öljenek és ezért kötélre, vagy börtönbe kerültek — a nyugati rádióadásokban úgy szerepelnek,. mint haza­fiak. Miért így értelmezik a humanizmust az imperialista kormányok? Könnyén megérthetjük, társadalmi rendjük ön- niagában megmagyarázza. Előbb azonban tisztázzak, mit nevezünk mi humaniz­musnak? Szerintünk az emberi méltóságot sérti a kizsák­mányolás, mert egyik embert (akinek pénze, vagyona nincs) arra kényszeríti, hogy eladja a munkaerejét, tudását, lelki­ismeretét, becsületét, a másik embernek pedig (mert pénze, vagyona van) megengedi, hogy mindezt megvásárolja és sa­ját céljaira felhasználja. Ezért humanista követelmény sze­rintünk a kizsákmányolás felszámolása, annak a lehetőség­nek a megszüntetése, hogy egyik ember a másiknak a mun­kaerejét, tudását, becsületét megvásárolhassa. Szerintünk a gonosztevők rettegésben tártják az embereket. Ha azt akarjuk, hogy az emberek félelem nélkül éljenek, ne kese­rítse életüket rettegés, akkor meg kell szabadítani őket a gonosztevőktől. A tőkés országokban azonban azt mondják: az embe­reknek joguk van munkaerőt (azonkívül tudást, becsüle­tet, szerelmet és mindent) éppúgy eladni, mint megvenni. Aki. ezt a jogot korlátozza, korlátozza a szabadságot. Csak­hogy az emberek nagy többsége nem vesz, hanem elad munkaerőt és nem azért teszi ezt, mert élni akar a jogá­val, hanem mert kénytelen vele. De mit törődik ezzel a tő­kés? Kezében a hatalom, ha a munkásnak nem tetszik, moz­gósítja a rendőrséget, s art mondja: 6 csak a jogával él, megvédi a szabad adás-vétel jogát. Ebben gyökerezik ez a kétértelmű „humanizmus”, ímely panaszosan jajául, fel, ha nálunk kemény kézzel fojt­juk el a nép ellen, a munkásosztály hatalma elten irányuló kísérleteket. Szemforgató kétszínűséget takar a „humanizmus'’ gya­núsan gyakori emlegetése. A rend megszilárdításához ná­lunk néhány átmeneti intézkedésre volt szükség. De. tőkés országokban állandó az, ami nálunk rendkívüli. Emlékezze­nek csak vissza az idősebbek, miken lehetett Magyarországon a felszabadulás előtt például rendőri engedély nélkül gyüle­kezni? Melyik tőkés országban nem kiséri be a rendőr azt a munkást, aki szónokolni próbál az utcán, hát még ha bírálja is a kormányt? Kétszínű, hazug „humanizmus” az, amit tőlünk ma Nyugaton számonkérnek, A farkasok humanizmusa, amely megengedi a farkasnak, hogy felfalja a bárányt és „megen­gedi” a báránynak, hogy ezt bégetés nélkül tűrje. Nem ké­rünk belőle. Mi az embert akarjuk szolgálni, az ember bé­kéjét és boldogságát, s nem az emberi fenevndak telhetetlen mohóságát. Tör vény er ej fi rendelet a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben, szabályozta a me­zőgazdasági ingatlanok tulaj­doni és használati viszonyát. A rendelet mindenekelőtt kimondja, hogy az ezzel kap­csolatos jogviták rendezését 1957. október elsejéig be kell fejezni. A folyamatos terme­lés érdekében az 1956—57. gazdasági év­ben minden termelő részére annak a törvényesen kiala- adó, kított földterületnek zavar­talan használatát kell biz­tosítani, amelyen a jelen törvényerejű rendelet ha­tályba lépésekor gazdálko­dik. Az 1957—56. gazdasági év­től kezdődően a földek tulaj­donára és használatára a je­len törvényerejű rendelet alapján végrehajtott rendezés­sel kialakított állapot az irány­Kik kaphatnak kártérítést? A rendelet értelmében a vi­tás kérdések rendezésére és a kártalanítások céljaira szolgá­ló ingatlanokat úgy kell ki­jelölni, hogy állami-, kísérleti-, tan- és célgazdaságoknak és ter­melőszövetkezeteknek a tör­vényesen kialakított terüle­tét elhelyezésében megvál­toztatni vagy csökkenteni nem szabad. Nem vonatkozik ez a ren­delkezés a termelőszövetke­zetből történt kilépésekkel kapcsolatos földkiadásokra. A a rmelő s zőve tkeze tből kilépők részére az általuk bevitt föld­del lehetőleg azonos művelési ágú és azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetke­zet tagosítatlan földterületé­ből, ilyen hiányában a tábla szélén -fekvő földekből kell kiadni. Az állami tartalékföldek­ből kártalanításra kizárólag a 35 kai. holdnál kisebb, szétszórtan fekvő területet lehet felhasználni, s a földek kijelölésénél meg­egyezésre kell törekedni az ér­dekeltekkel, akik egymással földjeik kicserélésére szerző­dést köthetnek. Az 1957. októ­ber elsejéig végrehajtott ilyen földcserék nem esnek illeték alá. A rendelet kimondja, hogy kártalanítást azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisem­(Folytatás a 2. oldalon.) Mindkét tröszt túlteljesíti lenit Jól kezdték a hónapot a szénbányákban. A pécsi bá­nyaüzemek kivétel nélkül túl­teljesítették napi előirányza­tukat. a komlóiak közül egy, az északi üzemek közül ugyan­csak egy olyan akadt, amely­nek dolgozói nem érték et az előirányzatot. Az üzemek kö­zül legjobb Máza. amely 107.6 százalékra teljesítette napi tervét. Végeredményben a komlói trösztnél az előirányzott 280 helyett 386, a pécsinél 355 he­lyett 360 vagon szenet termel­tek február elsején. Jóváhagyták a Pécsi Szénbányászati Tröszt szervezeti felépítését Lakásügyeket ezentúl az igazgatási osztályok intézik nács, 116 pedig a kerületi ta­nácsok létszáma. Ezentúl az első kerületi tanácsnak csak 38, a másodiknak 51, a harma­dik kerületi tanácsnak pedig 33 dolgozója lesz. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott az egyes osztályok át szervezésével is. Ügy döntöt­tek, hogy a lakásügyeket ezen­túl nem a városgazdálkodási osztály, hanem a végrehajtó bizottság igazgatási osztálya intézi a központban és a ke­rületekben is .Szó van arról, hogy az Ingatlankezelő Válla­lat is az igazgatási osztály felügyelete alá kerül; Pécs megyei jogú város vég­rehajtó bizottsága február 1-én délelőtt ülést tartott. Az ülés napirendjén a központi és a kerületi tanácsok dolgozóinak racionalizálása szerepelt. A végrehajtó bizottság úgy hatá­rozott, hogy a tanácsi appará­tus dolgozóinak létszáma az eddigi 321 helyett, csak 238 lesz, beleértve a kerületi taná­csokat is .A 238 tanácsi dol­gozó közül 122 fő a váróéi to­U' / Péntektől kezdve 188 helyett csak 133-an jelentkeznek mun­kára a Pécsi Szénbányászati Tröszt iga gatóságán. A pécsi tröszt vezetői — a Nehézipari Minisztériummal egyetértés­ben — mintegy 30 százalékkal csökkentették az igazgatóság létszámát és ezer. kívül több, a munkát egyszerűsítő intéz­kedést tettek. — A minisztérium jóváhagy­ta a tröszt új szervezeti felépí­tésének tervét — mondotta tegnap Pataki Mihály a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazga­tója. — Az igazgatóságon hol­naptól kezdve 11 osztály lesz. Lényeges változásnak számít a szénórtókesítő vállalat és a termelési osztály megszünteté­se. A szénértékesííést ezután saját magunk végezzük. A ter­melési osztály feladatait a műszaki osztály fogja ellátni. — A tröszt 11 osztályán kí­vül megmarad a kísérleti és kutatási osztály is, mivel ezt a mecseki szénmedence nehéz geológiai viszonyai szükséges­sé teszik. Ennek az osztálynak a költségei azonban a minisz­tériumot terhelik; — Az átszervezés során az újhegyi MEO-t — eddig köz­vetlenül a tröszthöz tartozott — az újhegyi üzemhez csatol­tuk. A MEO munkáját termé­Sxabályosták i kijárási tilalmat A Megyd Rendőrkapitány­ság vezetője a városparancs­noksággal egyetértésben sza­bályozta a kijárási tilalmat. A megye, sellyel járás, sik­lósi járás, és mohácsi járás területére 21 órától reggel 4 óráig rendeli el a kijárási ti­lalmat. Míg a megye többi te­rületére — Pécs városára is — a régi kijárási tilalom marad érvényben, tehát 23 órától reg­gel 4 óráig. A megye három járásának területén azért vált szüksé­gessé a kijárási tilalom kor­látozása, mert nagyon meg­növekedett a kijárási tilalmat megsértőik száma« szelesen a tröszt illetékes ve­zetői továbbra is közvetlenül fogják irányítani és ellenőriz­ni. Ugyancsak az újhegyi üzem hez csatoltuk a brikettgyárat is, mivel közvetlen kapcsolat­ban áll az újhegyi mosóművel. — Megszüntettük a tröszt vegyesüzemét. Helyette — a korábbi tervektől eltérően — egy építési üzemet létesítet­tünk. — A jövőben a minisztérium nem avatkozik be operatív mó­don a bányaüzemek munkájá­nak irányításába, hanem lé­nyegében három fő tényező meghatározásában és ezek végrehajtásának ellenőrzésé­ben nyilvánul meg tevékeny­sége. — Először: A minisztérium továbbra is kötelezően előírja különösen a népgazdaság szá­mára rendkívül fontos gáz­szén esetében — a szükséges szénmennyiséget, a kitermelt szén minőségi mutatóját, a tel­jes termelési értéket s ezen belül természetesen az önkölt­séget ÍS; — Másodszor: A minisztéri­um biztosítja a beruházási ke­reteket. Terven felüli beruhá­zást a jövőben is csak a mi­nisztérium külön engedélyével lehet eszközölni; — Harmadszor: A miniszté­rium határozza meg, hogy mennyi nyereséget köteles a Pécsi Szénbányászati Tröszt befizetni^ A lakosság bejelentene! alapján, a belügyminisztérium szervei ellenforradalmi szer­vezkedés gyanúja miatt, több budapesti egyetem diákottho­nában házkutatást tartottak. A házkutatás során ’egyes diák­otthonokban géppisztolyokat, pisztolyokat, lőszereket, ellen­forradalmi röpinatokat, ellen- forradalmi sajtótermékeket és jegyzőkönyveket, valamint fosztogatásból eredő értékekei találtak. A rendőrség több sze­mélyt őrizetbe vett. Új farsang? szórakozóhelyek 7.án.co.s t&czdéÉután cl H-uMám&aid - aH VAlíÍjö. (hixtßJüm 1/ Ftosang van. Min­denki szórakozni vá­gyik és a pécsi fcul- túrotthonok, a ven­déglátóipar gazdag és változatos új szóra­kozási lehetőségeket biztosít. Szombaton délután öt órakor nyílt meg a Hullám étterem. Minden este vidám zene várja a táncolni- vágyókat. Délután 5- től este 10 óráig tart a szórakozás. A Pécsi Vendéglátó Vállala! zenekarai a változa­tosság kedvéért két­hetenként váltják egymást} Újabb és újabb zenekarok gondoskodnak arról, hogy mindenki jól érezze magát. Kávé, forralt bor, coctail, palackozott sor, rövid italok, ezen kívül cukrászsütemények is kaphatók itt II, osz­tályú áron. Ha a ki­járási tilalmat éjfél’g meghosszabbítják, a Pécsi Nemzeti Saíav ház művészed hangu­latos műsorszámok­kal szórakoztatják a vendégeket. A November 7 Kul­túrotthon február 9- én, szombatom * órától négj fás vidám rendez a hon termi ma Teri" Vili“ ezer tartiják 1 kait A vi tői nem vi dékot, en gondoskod denegyes term ás vi« nafc meg. szabad < mert a há sértődnie, esten a Pi Színház Bázsa Év *-• ' laki Endt o.» A zen hat tagú kar, a tá gyókat p< túró Mho® kara saőr Ä Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szákszerveze­tének a József utcai Petőfi Sándor Műve­lődési Otthona feb­ruár 4-én, hétfőn es­te fél 6 órakor és fél 8 órai kezdettel a Pécsi Nemzett Szín­házban rendezi meg a „Vidám farsangi est“-et Közreműkö­dik: Szabó Samu Kossuth-díjias mű­vész, Bárdos Anna és Bázsa Éva, Nagy Jó- zsa és Rafob József magyarnóta éneke­sek. Fellép a Pécsi Rádió gongegyüttese is: Galambos György, Széplaki Endre, To- manefe Nándor és Bí­ró Attila, és a KP- DSZSZ tánczenekara: A műsoron a Gong­együttes új műsor­számai, ‘ magánszá- mok, kettősök, paró­diák és tánczenekari számok szerepelnek. Pécs várai lakossá­gának hkráoaágára szombaton délután két órakor nyitották meg az Üdülő Szálló bárhelyiségét. A bár­terem most szebb mint volt. Az aszta­lokat új térítők bo­rítják és virág sem hiányzik róluk, az ablakokat pedig ú.t függönyök díszítik. Á vendégeket két ,agú zenekar szórakoztat - . ja; Bor, palackozott sör, rövid italok és szendvicsek kapha­tók; A bárhelyiség — szerda kivételével — mindennap délután 2-től este 10 óráig tart nyitva. Az utolsó busz háromnegyed 10 órakor érkezik meg az Üdülő Szállóhoz cs negyed 11 órakor in­dul vissza a Széche­nyi térre. Tavasszal új meglepetés éri a pécsieket. Rendelke­zésükre áll majd az üdülő terrasza is. Itt zenekar szórakoztat­ja a vendégeket, tu* ntetákat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents