Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

2 N A P E 6 1957 PEBRT7Ä* S ' Törvényerejű rendelet (Folytatás az 1. oldalról.) berek kaphatnak, akiknek földjét 1919. szeptember el­seje után tagosítás, föld- rendezés, közérdekű Igény- bevétel útján vagy más mó­don, kártalanítás nélkül Igénybcvették. Kártalanítás címén a dolgozó parasztok, továbbá a mező­gazdasági szakemberek leg­feljebb tíz, dolgozó kisemberek legfeljebb egy kát. hold cse­reingatlant kaphatnak, azon­ban a kártalanítandó szemé­lyek, valamint a velük közös háztartásban élő családtagok tu1 a jdonában, haszonbérleté­ben vagy bármilyen- címen használatban levő összes föld­terület a kártalanítás beszámí­tásával a 25, illetőleg az egy kát, holdat nem haladhatja rrii — t" r "«orban a kevesebb földdel rendelkező, nagycsalá- dú igénylőket kell kielégíteni. Csereingatlan hiányában pénz- kártalanítást megállapítani nem lehet. Azok részére, akik földjüket az államnak 1951, augusztus el­seje után felajánlották vagy elhagyták, csak abban az esetben lehet földet vissza­adni, ha a kártalanítások ren­dezése után még marad 25 kát. holdnál kisebb, szétszór­tan fekvő állami tartalékterü­let. A rendelet ugyanakkor le­szögezi, hogy épületeket megtarthatja, kőte les azonban az épületet megvá­sárolni, vagy használatáért bért fizetni. A rendelet hatály ba lépése előtt kártalanítás nélkül igénybevett, lebontok vagy egyébként megsemmisült épületekért kártalanítás nem igényelhető. az állami tartalékföldek használatára kötött klsha- szonbérleti szerződéseket a szerződésben megállapított határidó előtt kártalanítás vagy földvisszaadás céljá­ból megszüntetni nem sza­bad. Rendezi a törvényerejű ren­delet a dolgozó parasztoktól és dolgozó kisemberektől 1949. szeptember elseje után tagosí­tás, földrendezés, közérdekű igénybevétel útján, vagy más módon kártalanítás nélkül Igénybevett bel- és külterüle­ten lévő, nem nagyüzemi gaz­dasági épületek használatát is. Eszerint, lla az épület nincs termelőszövetkezet, állami gaz­daság, állami szerv, intézet, Intézmény vagy vállalat tény­leges használatában, azt ere­deti tulajdonosának kell visz- szaadni. Nem adható az épü­let vissza, ha az igénybevételt követően harmadik személy azt megvásárolta. A termelő­szövetkezet, állami gazdaság, állami szerv, Intézet, intéz­mény vagy vállalat a tényle­ges használatában lévő ilyen f ebruár 28-ig kell a kérelmet beny újtani Kártalanítási, Illetőleg föld­visszaigénylési kérelmet csak az ingatlan volt tulajdonosa vagy özvegye terjeszthet elő és azt 1957. február 28-áig a föld fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerü­leti) tanács végrehajtó bi­zottságához lehet benyújtani. A községi végrehajtó bizott­ság határozata ellen az érde­keltek tizenöt napon belül fel­lebbezhetnek a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságá­hoz. A földtulajdon és föld- használat rendezése folytán bekövetkezett változásokat a határozat jogerőre emelkedésé­től számított kilencven napon belül a telekkönyvben és az állami, földnyilvántartásokban át kell vezetni. A közérdekű Igénybevéte­lekről és a folyamatban lévő kisajátítási ügyek felülvizsgá­latáról a rendelet akként intéz­kedik, hogy a termőterület vé­delme érdekében felül keli vizsgálni a közérdekű Igénybe­vételeket és a folyamatban lévő mezőgazdasági ingatlant érintő kisajátítási ügyeket s ha a körzérdokű létesítmény megvalósítására nem került sor vagy az Igénybevétel a szükséges mértéket meghalad­ja, a felszabaduló területet ál­lami tartalékföldnek kell mi­nősíteni és az erre vonatkozó szabályok szerint hasznosítani. Legfeljebb öt hold földet lehet vásárolni Intézkedik a rendelet az in­gatlanforgalomról és haszon- bérletről is. Magánszemélyek vétel, ajándékozás vagy csere útján mező- és erdőgazdasági ingatlan tulajdonjogát a járási mezőgazdasági osztály engedé­lyével szerezhetik meg. Engedélyt kell adni az élet­hivatásszerűen földművelés­sel foglalkozók részére. Ide­értve a mezőgazdasági szak­embert is öt katasztrálls holdnál nem nagyobb föld tulajdonjogának megszerzé­sére, feltéve, hogy földlcrü- lete a megszerzett földdel együtt nem haladja meg a 20—25 kát. holdat. A földműveléssel nem élethi­vatásszerűen foglalkozó sze­mély által megszerezhető föld­terület nagysága nem halad hatja meg az egy kát. holdat, összefüggő zárt terület esetén az egy kát. hold négyszáz négy­szögölet. A föld tulajdonjogának meg­szerzése szempontjából egy kát. hold erdő vagy termo szőlő, illetőleg gyümölcsös öt kát. hold mezőgazdáság! ingatlannak felel meg. Ez utóbbi rendelkezést azon­ban nem lehet aLkalmazni ab­ban az esetben, ha a földmű­veléssel, nem élethivatássze­rűen foglalkozó személy szerez Ingatlant a megengedett ha­tárig. Kimondja a rendelet, hogy magántulajdonban lévő és termelőszövetkezet vagy ter­melői társulás használatában nein álló földjét bárki ha­szonbérbe adhatja, illetve ré­szes művelés útján haszno­síthatja. A haszonbérelhető terület élet­hivatásszerűen földműveléssel foglalkozó személyek esetében a 20—25 kát. holdat, nem élethivatásszerűen földműve­léssel foglalkozó személyek esetében az egy kát. holdat nem haladhatja meg, figyelem- bevéve a tulajdonában lévő haszonbérelt vagy egyébként használt összes mezőgazdasági területet Is. Egy kát. hold erdő vagy termő szőlő, illetőleg gyümölcsös ez esetben is öt kai hold mezőgazdasági ingat­lannak felel meg. Állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek területi korlátozás nélkül vehetnek földet haszonbérbe. A haszonbérleti szerződés fel­tételeit a felek a polgári jog szabályai szerint szabadon ál­lapíthatják meg. A Szerződés érvényességéhez hatósági jóvá hagyás nem kell, a szerződés írásbafoglalésára és bejelenté­sére vonatkozó kötelezettség azonban továbbra is: érvény­ben marad. A termelőszövet­kezetbe bevitt haszonbérelt földek után az 1956—57 gazda­sági évtől kezdődően a terme­lőszövetkezet köteles a földtu­lajdonos és a belépő tag között szerződésben megállapított haszonbért fizetni. Ha a ha­szonbérlet Időtartama lejárt és a tulajdonos a haszonbérletet meghosszabbítani nem kfván- jn, részére az állami tartalék- földből lehetőleg azonos mű­velési ágú és azonos értékű őserdőidet kell adni, A törvényerejű rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a gazdálkodási területek meg­felelő kialakítása céljából, Ön­kéntes megállapodás alapján, b termelőszövetkezetek, termelő: ársulások és állami gazdasá­gok egymással és a magántu­lajdonban levő, — termelőszö­vetkezet vagy termelői társu­lás használatában nem álló — földek tulajdonosaival l kölcsönösen megegyezhetnek a használatukban illetőleg tulajdonukban levő földek kicserélésére. Csak bírói úton lehet valakit birtokából kimozdítani A rendelet hatálybalépése után azt, aki valamely mező­gazdasági ingatlant tulajdon, haszonélvezet, haszonbérlet, vagy más jogcímen használ (kivéve a kisajátítás, a rend­kívüli veszély Idejére való ideiglenes igénybevétel és a jelen törvényerejű rendelet­ben, más törvényben vagy tör­vényerejű rendeletben megál­lapított eseteket) csak a bíróság határozata alapján lehet az Ingatlan birtokából kimozdítani. A rendelet hatálybalépése után keletkezett, a mezőgazda- sági ingatlan tulajdonjogával vagy használatával kapcsolatos mindennemű jogvita — ha a törvény vagy törvényerejű rendelet kivételt nem tesz — a bíróság hatáskörébe tarto­zik. A jelen törvényerejű rende­let kihirdetésének napján lép hatályba. Szc&átyoztáU a Uikütdelisl káiUéfr&Uel A kormány rendelétet adott ki a közszolgálati alkalmazottak bel­földi kiküldetésénél felszánlllliatö költségekről. A közszolgálatban álló hivatalos kiküldetés (külszol­gálat) teljesítésekor egységesen nahi 31 förlilt napitUjfa (élelmezési költségre) Jogosultak, A rendelet hatályba lépésével a külszolgálat! mcgküiunltöztetés megszűnik. a kiküldetésben töltött id8 ki­számításánál a menetrend szerinti közlekedési eszközök menetidejé­hez indulásnál és érkezésnél egv- egy további órát lehet ügyeimbe venni. Szállás-költség elmén szállodában vagy vendégszobában történd el­zatéka seáHittbaiö fel. Az ilyen tat« tös kiküldetést a dolgozóval a ki­küldetés kezdete etott közölni kell. Nem Illeti meg szállásköltség azo­kat. akiknek a kiküldő szerv in­gyenes szállást biztosít. Ebben az esetben csak a tényleges költség számítható fel. A tartós kiküldetésben levő dol­gozók a négyhetertkSttti haza- és visszautazás költségeit Is felszá­moltatják. Uven utazásoknál — ha az út személyvonat használatával n bégy órát meghaladja, vagy a dolgozó száz w-métevn*' ......... 0b távolságra utazik — gyorsvonat Vehető igénybe. szállásolásnál a vendéglátói jtrtjd tarifa szerinti igazolt szállási get, magánszállás Igénybevételénél városokban napi 20, községekben napi 15 forint síállásköpséggt le­het felszámítani. EZ az Összeg a fűtési időszakban napi öt—öt fo­rinttal emelhető. Ugyanazon helyi­ségben harminc napot meghaladó kiküldetés esetén a 91-Ik napjától kezdve a szállásköltség ötven szá­A kormány felhatalmazza a munkaügyi minisztériumot, UogV a vállalati dolgozók költségeit a jelen rendelet alanel- Velvel, VnlatHlht áz egyes terüle­tek (mezőgazdaság, magas- és mélyépítőipar, stb.) sajátosság ól­nak figyelembevételével, a Szik- szervezetek Országos Szövetségével és a pértZÜevmiHIstíérlommal egyetértésben külön szabályozza. HÍREK A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat Deák utcai 45-ös szá­mú bútorüzletébe újabb bútor szállítmányok érkeztek. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságból egy vagon konyhabútor jött, ezenkívül szombaton be­futott egy vagon magyar gyárt­mányú konyhabútor is. Ezeket a bútorokat elsősorban a ba­ranyai bányászok kapják utal­ványra a bányászcllátásl ke­retre. Összesen 700 000 forint értékű bútort kapnak a bá­nyászok. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki a földre­formmal és telepítésekkel kap­csolatos korlátozások megszün­tetéséről és a megváltási ár Magyar jegyzék az osztrák külügyi hivatalhoz A külügyminisztérium sajtó- osztálya közli: A Magyar Népköztársaság bécsi követsége folyó év ja­nuár 31-én jegyzéket juttatott el az osztrák külügyi hivatal­nak, amelyben megállapítja, hogy nem tartja kielégítőnek a 14. évüket ugyan már betöl­tött, de a magyar törvények szerint még kiskorú gyerme­kek haza tel építésé ügyében az osztrák külügyi hivatal által adott kúria, elutasító választ. A külügyi hivatal elutasító álláspontja megakadályozza a magyar hatóságokat abban, hogy a magyar családok egy­ségének fenntartására irányuló kötelességüket teljesítsék. A jegyzék végezetül leszö­gezi, „a magyar hatóságok a hazatérő kiskorúak ellen sem­miféle megtorló, vagv megkü­lönböztető intézkedést nem fognak tenni azon a címen, hogy azok az október 23-át kö­vető eseményekben fegyvere­sen résztvettek" és felkéri az osztrák külügyi hivatalt fent említett elutasító álláspontjá­nak felülvizsgálására. megállapításáról. Ugyancsak törvényerejű rendeletet adott ki az Elnöki Tanács a magán- személyek által megvásárolha­tó mező- és erdőgazdasági föld­területek felső halárának meg­állapításáról. A Magyar Történelmi Tár­sulat két évvel ezelőtt Ráesett alakította meg a történészek déldunántúli első csoportját. Az elmúlt év őszén azonban hasonló csoportok alaku'tak meg Tolna, Somogy, Zala és Veszprém megyében is. Az öt megyében most több, mint fél­száz helytörténész munkVko- dtk Dél-Dunántúl történetének feltárásán és megírásán. Nem­sokára sor kerül első évköny­vük kiadására, amelyben ti­zenhárom nagyobb tudomá­nyos értekezés jelenik meg. Az évkönyv a feudalizmus, a ka­pitalizmus és a népi demokrá­cia koréból közöl gazdaság- és társadalomtörténeti, ^ jogtörté­neti, munkásmozgalmi és ha­ladó hagyományokat megvilá­gító politikai természetű íráso­kat Pécsváradon hosszú ideig senki sem jelentkezett vér­adásra. Az utóbbi hetekben azonban egyre többen jönnek Pécsre, hogy a véradóállomá­son életmentésre felajánlják vérüket. Pénteken újabb négy Véradó jelentkezett Pécsvárad- ról és ezzel a pécsváradl vér­adók száma tizenkettőre emel­kedett. ■é Október óta sokat hal« lünk a hazafiságról. Hol így, hol úgy. November közepetá­ján például viszolyogva hall­gattam, hogy a munkástaná­csok egy külöttgyűlésén az egyik szónok így beszélt: — Gazember, aki nem adja utolsó csepp vérét is o haza szabadságáért, a függetlenség­ért, a magyarságért. S mondott még egyebeket is, amelyekhez hasonlót az októ­ber előtti időben talán egyedül a „Hannibál tanár úr" című film szereplőitől hallhattunk. Amolyan igazi „talajgyökeres” dolgokat. De aztán megkér­dezte valaki: — Mondja csak, van fegyve­rei — Nincs —* tiltakozott Ijed­ten, — nem is lesz. Én nem fo­gok fegyvert.,. (Az ilyen hazafiaknak Kos­suth egyszer azt találta mon­dám, hogy az első csepp vérü­ket szeretné látni.) Persze, mit Is várjunk a za­varos idők alkalmi szónokai­tól? Megdöbbentő volt azon­ban, hogy majd két hónap múltán szinte ugyanezt hal­lottam a helybeli Irodalmi élet egyik képviselőjétől, aki­nek a véleménye n művelt pécsi értelmiség körében mindig mértékadónak számított, szé­leskörű műveltségre valló kri­tikáit tanulmányait írók és nem írók mindig haszonnal ol­vashatták. „Vesszen, ha kell hatmillió magyar, de a mara­dik négymillió Igazán magyar tegyen!” Ezt kiáltotta hévvel, ■ nem hiányzott az a kijelen­tés sem, hogy fegyvert nem Szándékozik fogni, Természete­HAZAFFYAK ÉS PETŐFI sen a négymillió kő2ött kíván maradni, Nem két emberről van szó. Ea a nemzetlszínű magyarkodás eléggé elterjedt, mondhatnám, divattá vált ok­tóber óta. Mint ahogy divattá vált Petőfit idézni. De csak a nemzetiszínre pingált Petőfit, s nem azt, aki így mennydör­gőt! haragosan a hazaszeretet­ről szájalókra: „Meddig tart ez őrüli hangzavar még1 Meddig bőgtök még a hon nevében? Kinek a hon mindip ajkain van, Nincsen annak, soha sincs szívében!” Nem szívesen emlékeznek hangos hazafiaink arra a Pe­tőfire, akit barátja, Egressy Gábor figyelmeztetett: „Egy gondolat bánt engemet: Agyban, párnák közt halni meg!” Ezt mondád egykor. Az emberek jogosítva voltak, a martiusi napok után téged a harezosok élén látni, a csaták tűiében”. S nem hiába, Petőfi nem ta­gadta meg szavalt. Ment meg­halni a csatatérre, ahol a sza­badságért küzdöttek „plrolsó arccal és piros zászlókkt.l, a a zászlókon eme szent jeltzóvalt Vllágszabadság!” Nehéz felháborodás nélkül hallgatni, amint az Amerika Hangja, a Szabad Európa, az angol rádió adásaiban meg­szólal egy-egy „volt magyar" és éPPe*1 Petőfivel próbálja igazolni tetteit. Fnczi Endrét, az Irodalmi Újság volt szer­kesztőjét hallgattam nemrég, amint kenetteljes képmnutatás- sal vallotta magát Petőfi kö­vetőjének — az amerikai rádió európai adásában, miután át­lépett a határon. „Meddig bőgtök még az ő nevében Eszemágában sincs persze arra biztatni az előbb említet­teket, hogy — mint Petőfi — szavaik szerint cselekedjenek. Nem. Dobják csak sutba elcsé­pelt szólamaikat, feledjék el, tegyenek úgy, mintha sohasem modták volna, Zavaros Idők­ben megbocsátható a zavaros beszéd, még ha károkat oko­zott, még ha sokakat félreve­zetett is. Próbáljanak inkább — ha késve Is, de még mindig nem későn — józanul gondol­kodni és legyenek jó hazafiak. Ez az, amit kérni sze­retnék: legyenek jó hazafiak. Szeressék a hazát, mert ha igazán szeretik, akkor azt fog­ják tenni, ami valóban a haza javát, a haza népinek érdekeit szolgálja. Ma nem hősködésre van szükség, hanem tettekre, gaz­daságot teremtő, alkotó mun­kára. Arra, hogy helyrehoz­zuk az ország gazdaságát és a múltbeli hibákat kijavítva egészséges, erős, állandó fej­lődésre képes szocialista or­szággá tegyük hazánkat. Haza­szeretetről beszélni és az or­szág gazdasági gondjaira le­gyintett! — ez nem más, mint a részeges ember magatartása, aki úgy szereti a családját, hogy csak könnyekig érzéke­nyülve tudja emlegetni, de azért a keresetét elissza. A munkások és parasztok túlnyomó többsége könnyen meg Is találja feladatát, tenni­valóit. Kételyek leginkább az értelmiségieket gyötrik. Okkal. Nemcsak nyolc év alatt látott hibák miatt, — bár ezek ön­magukban Is okot adtak a ké­telkedésre, s tetejébe még eze­ket az amúgyis elég nagy hi­bákat manapság csak felna­gyítva, eltúlozva és rendsze­rint egyoldalúan emlegetjük, — hanem azért Is, mert a nyolc év sehogysem lehetett elég ahhoz, hogy új értelmiség nőjön fel, de még ahhoz sem, hogy a régi a korábbi évtize­dek sokféle hatását le tudja küzdeni magában. Uj, jobb utat keresne az értelmiség, de csak a régit ismeri. Ez az oka annak, hogy október óta, sőt már október előtt Is csak ezt hallottuk: „valami más kell az eddigi helyett", de hogy ez a „valami más” ml legyen, arra nem kaptunk választ. Nem is „valami más” kell. Azt kell folytatnunk, amit 1945-ben elkezdtünk és a to­vábbi években folytattunk — megtisztítva az Időközben el­követett hibáktól és azok kö­vetkezményeitől. Ezt kell elfo­gadnunk, ha nem akarunk tév­útra kerülni. Hazafiságról és haza­fiakról beszélve nem kerülhe­tem meg a függetlenség kér­dését, Sokszor hallunk róla, s többnyire a „tiszta és teljes függetlenség” értelmezésében. Nem akarom a marxizmus idevágó tételeivel bizonyítani, hogy a „tiszta és teljes függet­lenség” egyszerűen képtelen­ség, inkább hadd hivatkozzam mai, nyugati példára. Az angol és amerikai rádió nekünk, ma­gyaroknak Igen melegen ajánl­ja a körömszakadtáig való har­cot a teljes függetlenségért. De ugyanezek a rádióadók egyre gyakrabban közölnek olyan szellemű kommentáro­kat, amelyek szerint Anglia külpolitikájában „nem ragasz­kodhat a régi értelemben vett függetlenséghez”. Magyarül: Anglia, bár nagyhatalom, kénytelen politikájába Ameri­kához Igazodni. Macmillant, az új miniszterelnököt éppen azért dicsérik, mert figyelem- beveszl ezt a követelmény^ A mi politikánk sem lehet független a nemzetközi erővi­szonyoktól. Nem azért, mintha nem szeretnénk a független­séget, vagy feltétlenül csak függő viszonyban éreznénk jól magunkat, hanem azért, mert reális politikát csak az adott helyzet alapján lehet folytatni. Helyzetünket pedig az hatá­rozza meg, hogy országunk szocialista ország, amely mind politikailag, mind földrajzilag nem is tartozhat máshova, mint a többi szocialista ország közé. S mivel a legerősebb, legtapasztaltabb, legtekintélye­sebb szocialista ország a Szovjetunió, kétségtelen, hogy elsősorban vele kell szövetség­ben és Jóbarátságban élni. Ép­pen függetlenségünk is sza­badságunk követeli, hogy így tegyünk. Persze sokan vannak, akik előtt nem népszerű az Ilyen érvelés. Akadnak, akik szívre- ható, de egyébként ködös frá­zisoknak szívesebben' hisznek. Még annakidején, a zajosabb novemberben kaptam is névte­len levélkét, amelynek szerzői udvariasan „moszkoVlta söpre­déknek” tituláltak és kilátásba helyezték, hogy „közszemlére tesznek”, dehát ez sem új do­log. Már szézegy#éhány éve is előfordult. Sőt éppen Petőfi Sándorral, hogy ismét csak rá hivatkozzam, akit ma annyian Igyekeznek félremagyarázni é* saját szólamaik fémjelzésére felhasználni, ö maga írja le szabadszállási választási har­cának egy jelenetét: „A jel meg volt adva, min­denhonnan tódultak felém, s több, mint száz torok bőgte körülöttem: >— Ez a hazaáruló, ez az akasztófáravaló muszka spion, a ki el akarja adni az orszá­got; szaggasd szét, üsd agyon! —• Megálljotok polgárok, kiálték, hagyjatok szólni, hadd igazoljam magamat! Nem hagyjuk szólni, agyon ütjük!.,,* Körülbelül éppen eny- nyl joggal nevezik nyugaton ma Is „moszkovltáknak” azo­kat, akik felismerték a haza igazi érdekeit. S éppen ezért semmi okuk a szégyenkezésre, mert nem attól lesz hazafi va­laki, hogy annak nevezi magát vagy annak nevezi más, hanem attól, amit a haza érdekében teszj Mészáros Ferenc V» I

Next

/
Thumbnails
Contents