Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-13 / 37. szám

2 NAPLÓ 1957 FEBRUAR If Elutasították egy újabb háromhatalmi értekezlet Írták a francia-szoviet kereskedelmi egyezményt Új önkormányzatok Afrikában ? gondolatát Washington (MTI). A Reuter jelenti: Hivatalos körök febru­ár 11-én kijelentették: elutasí­tották egy újabb nyugati há­romhatalmi értekezlet megtar­tását, mivel Eisenhower és a két miniszterelnök közötti kü­lön megbeszélések egyszerűsí­tik az eljárásokat Arra gondoltak — mondja a jelentés — hogy a külön tár­gyalások eredményeit diplomá­ciai úton megbeszélhetik és a három nyugati nagyhatalom találkozóját, amennyiben úgy vélik, hogy szükséges, az év későbbi időszakában is meg­rendezhetik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa megválasztotta a Legfelső Bíróság tagjait Moszkva (MTI): A moszkvai Kremlben kedden délelőtt tíz órakor megkezdődött a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa szö­vetségi és nemzetiségi tanácsá­nak együttes ülése. A TASZSZ beszámolója sze­rint az ülésen a Szovjetunió Legfelső Bíróságának működé­si szabályzatáról tárgyaltak; A Legfelső Tanács egyhan­gúlag jóváhagyta a Legfelső Bíróság működési szabályzatát. Megválasztották a Legfelső Bíróság tagjait is. A Legfelső Bíróság elnöke Alekszandr Gorkin lett, aki eddig a Leg­felső Tanács Elnökségének tit­kára volt A Legfelső Tanács Elnökségének titkárává Gor­kin helyére Mihail Georgadzét választották meg, aki eddig a Grúz SZSZK minisztertanácsa első elnökhelyettesének tiszt­ségét töltötte be, Párizs (MTI): Párizsban hétfőn délután aláírták a francia—szovjet hároméves kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény, amely az 1957. január 1-től 1959. december 31-ig terjedő időre szól, 96 milliárd frank értékben Irá­nyoz elő árucserét a két or­szág között. A Szovjetunió antracitot, petróleumot, man­gánércet, azbesztet, fát, ro­tációspapírt, kaviárt, szőrme­árut, stb. szállít Franciaor­szágnak, ahonnan viszont mozdonyokat, villamossági anyagot, szerszámgépeket, bá­nyaipari anyagot, kábeleket, bőrárut és kakót kap cserébe. 1957-ben Franciaország hús­árut Is szállít a Szovjetunió­nak, kivált sertéshúst. Mi rejlik a francia parlament döntése mögött ? Ünnepélyes keretek között hétfőn délután került sor Párizsban a szovjet—francia kereskedelmi egyezmény alá­írására. Szovjet részről Jelen volt Kumikin, külkereskedelmi miniszterhelyettes és Vino­gradov, a Szovjetunió párizsi Ha a szenátus is jóváhagyja a francia par­lament döntését, akkor Afrika tizenhárom területe önkormányzatot kap és gyarmatból vagy protektorátusból a Francia Unió tagál­lamává válik. Kongó, Uganda, Szenegál, Ele­fántcsont-part: — ezek a nevek a rabszol­gák elmaradott dzsungelére emlékeztetnek bennünket és most több afrikai ország mel­lett — ha nem is önálló államok, de leg­alábbis — önkormányzattal rendelkező tarto­mányok lesznek. A kormányzó-intézmény még megmarad. Né­ger miniszterek lesznek ugyan, de ezeknek a néger minisztereknek nem lesz beleszólá­suk a külpolitikába, a pénzügyekbe, a honvé­delem kérdéseibe, mert ezek továbbra is az anyaország hatáskörébe tartoznak. E tekin­tetben sokkal rosszabb helyzetben lesznek, mint szomszédaik, Nigéria vagy az Arany­part, amelyek a brit államközösség tagjai, sokkal szélesebb önkormányzattal. Az ango­lok mindenáron el akarják kerülni a felkelé­seket és forradalmakat, Robespierre és Dan­ton utódai viszont úgy látszik azt hiszik, hogy a történelem őket bízta meg azzal, hogy vég­rehajtsák a forradalmat, méghozzá amikor akarják. Ezzel az angolok & franciák fejére hárítot­ták azt a bajt, amit eddig közösen viseltek. Franciaország a klasszikus gyarmattartó ha* talom maradt. Éppen ez kény szeritette rá a Negyedik Köztársaságot, hogy taktikát vál­toztasson, és nehéz szívvel és nem sok siker* rel megpróbálja átvenni az angol tapasztala* tokát. A francia gyarmati elképzelés a gyarmati népek beolvasztásának kísérletén alapszik. A franciák hallani sem akarnak arról, hogy ezek külön nemzetiségekké fejlődjenek. Szá­mukra csak egy út van: úgy fejlődjenek, mint az oszthatatlan francia gyarmatbiroda­lom részei. Erre az oszthatatlan francia unió­ra Marokkó és Tunisz olyan csapást mért, hogy már maga az oszthatatlanság is kérdés­sé vált. Marokkó é• Tunisz ez a két volt francia protektorátus ma már független ál­lam, amely csak ezután nyilatkozik arról, hogy belép-e a Francia Unióba vagy sem. Végül o Francia Unió új önkormányzati te­rületei sem azt az eszményt tűzték man-k elé, hogy az oszthatatlan Francia Unió ré­szeivé váljanak. Az a veszély fenyeaet. hooy Kongó az Elefántc.sont-part vagy Szénánál népeit megfertőzi Nigéria és Aranypart pél­dája. Ez a veszély kény szeritette a franria parlamentet arra. hogy öt nap alatt mensza- vazza a már évek óta halogatott önkormány­zatot. Mi újság Közép-Keleten ? New York (MTI). Az AP je­lenti: Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára hétfőn különleges je­lentést terjesztett az ENSZ közgyűlése elé, amelyben köz­li, hogy Izraelnél nem sikerült eredményt elérnie az izraeli csapatoknak Egyiptomból és a gazai határsávból történő visz- szavonására. A főtitkár utasí­tást kért a közgyűléstől, ml le­gyen következő lépése ebben a kérdésben; Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ szankciókat készül al­kalmazni Izraellel szemben, Hammarskjöld hangsúlyozta, hogy a közgyűlés errenézve csak javaslatokat tehet. Egy­úttal azonban felteszi a kér­dést, hogy ezek nem szolgál­nák-e mindössze azt a célt, hogy az Egyiptom és Izrael kö­zött fenálló konfliktus még jobban elmélyüljön, ami annyit jelent, hogy az ENSZ- nek Izrael ellen alkalmazandó büntető szankciói ez idő szerint még bonyolultabbá tennék a középkeleti helyezteti nagykövete. Francia részről Paul Ramadler francia gaz­dasági és pénzügyminiszter, Jean Masson gazdaságflgyi ál­lamtitkár és Joxe, a francia külügyminisztérium főtitkára volt jelen az egyezmény alá­írásánál. Kumikin szovjet küTkerea­Algériáról néhány sorban Algéria gazdasági élete tipi­kusan gyarmati jellegű, s pon­tosan megfelel ófrancia hódí­tók célkitűzéseinek, amelyet kcdelmi miniszterhelyettes GéJard tábornok, Fnandaor- horrv er a* „evez- sz&9 egykori gyarmatügyi ml­hangoztatta, hogy ez az egyez- - -- -- . . két nép kö- nlsztere még 1930. novembert mény megfelel a zös érdekének s kijelentette: reméli, hogy ez az egyezmény más egyezmények előfutára is lesz. Kiemelte a szovjet kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, hogy a tárgyalások a köl­csönös megértés baráti légkö­rében zajlottak le. nyilatkozatában a következő­képpen fogalmazott meg: ,,Al­géria terjedelmes térsége nagy lehetőséget nyújt nekünk la- kosságtöbletünk elhelyezésére s készárutermékeink kivitelé­re." Tlyen körülményeik között adta ki a jelszót Bugeoud mi­niszter még 1940-ben, a fran­cia parlamentben, „a gyarma­tosítókat mindenütt ott kell elhelyezni, ahol a legjobb, a legtermékenyebb a föld, anél­kül. hogy megkérdeznék, kié a föld". Az európai gyarmatosí­tóknak így sikerült megkapa­rintaniuk Algéria területének felét (Dél-Tetuan nélkül). A csehszlovák népgazdaság 1956. évi fejlődéséről Befejeződött a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Algéria mezőgazdaságát a nagybirtokok túlsúlya jellemzi (5411 európai vagy 8055 ben- szülött földbirtolcos akkor<9 földterülettel rendelkezik, mint 435 537 kisgazda). zik, külkereskedelmét tengeri kereskedelemnek tekintik, amely kizárólag „francia zász­ló" alatt bonyolódik le. E ki­váltság eredményeként — a helyi kapitalisták minden til­takozása ellenére — tíz francia tengerhajózási társaság rend­kívül magas viteldíj ellenében bonyolítja le Franciaország és Algéria egész kereskedelmét és csaknem az egész algériai külkereskedelmet.-sh Prága (MTI) A CTK jelenti: A csehszlovák állami statiszti­kai hivatal most adta ki je­lentését Csehszlovákia népgaz­daságának 1956. évi fejlődésé­ről. A jelentésbőS megállapítha­tó, hogy 1956-ban Csehszlová­kia népgazdaságának fejlődé­sét az ipart termelés gyors emelkedése és a beruházások volumenének tekintélyes mér­tékű növekedése jellemezte. Emelkedett a mezőgazdasági termelés, valamint a szállító­ipar teljesítőképessége. Tekin­télyes mértékben bővült mind a bel, mind a külkereskede­lem. A foglalkoztatottak szá­mának emelkedése és a munka termelékenységének fokozódá­sa hozzájánilt ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem hat száza­lékkal túlszárnyalja az 1955. évi eredményeket A lakosság életszínvonalának növekedése kifejezésre jutott abban, hogy hót százalékkal emelkedett az egy főre eső fogyasztás. Ehhez hozzájárult a bérek és fizeté­sek, valamint a mezőgazdaság­ban dolgozók jövedelmének növekedése, nemkülönben az állami kiskereskedelem árai­L on dón (MTI): A moszkvai rádió jelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka befejeződött — je­lenti az AP. Szovjet-csehszlovák szercfidés Algériának nincs alap-ipara: az ország egész bányaipari ter­melését (3 300 000 tonna kiter­melt vasércből 3 200 000 tonnát és 600 ezer tonna kitermelt foszfátból 560000 tonnát) nyers állapotban Franciaországba szállítják. a határ rendjéről és a ha tár incidensek rendezéséről Minthogy Algéria Francia- ország vámterületéhez tarto­Algéría főbb tartományaiban — Algírban és Oranban — ahol az európai lakosságnak több, mint a fele s a benszü- löttek egytizede él, minden 1400 lakosra csupán egy orvos jut. Algéria többi részében tíz- ezer, egyes vidékeken 20 000, sőt a déli területeken csak 30 000 emberre jut egy-egy or- vos. Az algériai kórházak ősz* szesen 25 000 ággyal rendelkez* nek, vagyis ezer emberre 2.5 kórházi ágy jut. (Franciaor­szágban ezer emberre 9 kór­házi ágy.) nak ismételt leszállítása, Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: A Szovjetunáó Legfelső Tanácsának Elnöksége 1957. február 9-én ratifikálta a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségének és a Csehszlo­vák Köztársaságnak 1956. no­vember 30-án Moszkvában aláírt, a szovjet—csehszlovák határ rendjéről és a határi n- cldensek rendezéséről szóló szerződést £idekestéfyek a Gyermekrajz-verseny latoqatas az írónál •■■■■■«■«■■a s Az UNESCO japán szekciója nemzetközi gyermekrajz ver­senyt hirdetett. Az egyedüli feltétel, hogy a rajzok 50x75 nagyságúak legyenek és ^Az anya" témakört öleljék fel. A beérkezett rajzok közül kiválasztják a legjobb mun­kákat és május 12-én Tokió­ban kiállítást rendeznek. Új életrajzregény Korán rétidéi I körülbelüli 9 óra-----------------------­- felé látogattam el Mihail Solohov lakására. Az író asz­talkájánál ült és valamit irt Időnként végigsimltatta haját, gondolkodott, majd folytatta munkáját. — Ülj le, — mondotta anélkül, hogy egy pillanatra is felnézett volna a pa­pírról. — Néhány perc az egész..; Alighogy leültem, máris félretette a ceruzát és felállt. Most szemügyre vet­tem élénk arcát, harciasán felpenderí­tett bajuszát és szemét, amelyből fiata­los hév áradt. — Hát úgy látszik, máris megírom a regényt a rzűzföldekről, — jegyezte meg, miközben üdvözölt. — Tavaly ősz­szel több hónapot töltöttem Kazahsztán­ban. Sokat utaztam a mezőkön és ren­geteget tapasztaltam, Ezután beszélni kezdett a földeken dolgozó emberekről, a szűzföldek gazdag terméshozamáról, a végtelen sztyeppe új lakótelepeiről, az új élet kezdeti ne­hézségeiről és arról a lelkesedésről, amellyel a fiatalok minden akadályon túljutnak. — No és ml lesz a regénnyel? kér­deztem. Solohov mosolygott. — A regény még a toliamban van. Egyelőre csak a vázlatokat írom, — $ mintegy igazolva szavait, hozzátette: <— Hát igen, az újságíróknál ez gyorsan menne. De én... — s legyintett kezével *— hiszen tudod, milyen lassan dolgo­zom. De azért elkészül majd az elbeszé­lés Is. Felállt és az íróasztalához lépett, ahonnan egy köteg gépelt papírt nyúj­tott felém. — Ez minden. Akarod, hogy felolvas­sam? Hát hogyne akartam volnál Solohov csendesen, csaknem suttogm, de csodálatosan szépen olvasott. Hang­lejtése olyan változatos és annyira pon­tosan fejezi ki az érzéseket, hogy ehhez hasonlóval még egy írónál sem találkoz­tam. A költők vagy fennhangon szól­nak, vagy pattognak szavaik, a prózai műveket azonban a hangámyalatok te­szik s'zínessé. A költő kiáltása már egy­magában is magára vonja a hallgatók figyelmét, regényt azonban csak igazi művészek tolmácsolhatnak élethűen. „Az ember sorsa“ című regényét ol­vasta. De, amikor a 14. oldalhoz ért és a regény hőse a vasútállomáson felesé­gétől búcsúzik (ez a regény legszebb je­lenete) egy pillanatra elhallgatott és ki­tekintett az ablakon. Rövid gondolkodás után folytatta az olvasást. Amikor be­jfejezte, félretette a lapokat és elmondta a tervezett folytatást. Az író sajátos modorban, szűkszavúan, röviden, a szavak között kis szünetek­kel beszélt. Gondolatainak heves árada­tát nem mindig érték utói a szavak. De azért mindent megértettem, mert szavait élénk arcjátéka kisérte. Aki vele beszél, érdeklődéssel figyeli arcát. If iá koromban,1 amikor csupán ------------------------fényképről és mű­vei alapján Ismertem Solohovat, büszke, megközelíthetetlen mesebeli daliának hittem. Első beszélgetésünknél azonban egy középmagas termetű, szokatlanul szerény és rendkívül szívélyes ember­rel találkoztam. Solohov mindenkivel megtalálja a megfelelő társalgási módot. Ha egy akadémikussal beszél, a tudós észre sem veszi, hogy nem egy kollégája áll vele szemben. Az irodalmár a toll szerelmesét látja benne. A paraszttal úgy beszélget, mintha maga is a föl­det művelné. A katona a társalgás köz­ben bajtársának tekinti. De már az első percekben mindenki érzi az Író. az ,,egy­szerű ember" szellemi nagyságát, M i ndezt azonban nehéz szavakban ki­fejezni. Irodalmi nagysága talán abban mutatkozik meg, hogy szavai mindig mélyértelmüek, nemcsak egy jelentésük van, hanem sok más is és ezekre csak gondolatainkba merülve jövünk rá. Vesenszkaja városkában, ahol Solo­hov él, sokszor látják az írót, aki hosszú órákon át szokatlanul sétál kertjében. Tekintete messzire néz. Gondolkodik. Solohov rendkívül igényes saját ma­gával szemben, de éppen ilyen igényes­séggel figyel minden irodalmi alkotást. Ilyen magas követelményeket talán egy jelenkori írq sem állít magával szem­ben. Gyakran előfordul, hogy egy is­mert orosz vagy nyugateurópai író mü­vét olvassa, majd haragosan megjegyzi: — Hát nem szégyellt magát, hogy ilyen müvet kiadott? Hiszen tehetséges írói Miért siette el a munkát!? Solohov íróasztalán gyakran láttam regényeket, amelyeknek oldalaira ceruza jegyzeteket irt. Egyszer megkérdezte. — Mondd Mihail Alekszandrovics, a jegyzetekkel ellátott példányt elküldöd az íróknak? Ügy nézett rám, mint egy iskolásgye­rekre. De nah vagy! A regény íróját a kriti­kusok az egekig magasztalták és akkor az én széljegyzeteimet fogja bújni! í MusszorgszM j -életrajzregényt ; adott ki nemrég az egyik ■moszkvai könyvkiadó vállalat I Jos zip Csemi, a kötet szerző­ije nemcsak Ismeretlen adatok­ikai gazdagította a nagy orosz ■ zeneszerző életrajzát, hanem 5 merészein szakított az életrajz 5 regények eddigi Irányzatával: Musszorgszkij életét Igyeke­zett hűen bemutatni, minden szépítés nélkül. Az író több oldalt szentelt Musszorgszkij fő műveinek, a Borisz Godunov és a Hovánscsina születésének leírására, és életkörülményei­vel magyarázza operáinak pesszimista vonásait; Mire jó a majomvese? Mihail Solohov] jelenleg a „Fél- —" 1 1 ' szántott föld" cí­Épfil a „Barátság útja" A Szovjetuniót Kínával összekötő vasútvonal építését kezdték meg, a Turkménia- Szibéria vasút Aktogaj nevű állomásától kiindulva. Már mű regényének második könyvén dol­gozik. Nemrégen azt mondta, hogy Idén, tavasszal vagy legkésőbb nyárra befe­jezi ezt a művét is. Mert nagy munka vár rá. Regényt ír a szovjet nép Nagy Honvédő Háborújáról a hitleri fasiszták ellen. E rövid látogatáson meggyőződtem ar­ról, hogy az 52 éves Mihail Solohov te­remtő erejének és alkotó gondolatainak teljében él, M. S KE RUM 5 Tudományos díjak Kínában • A 10 000 yuanos első tudo­Smányos díjat (1 400 font) két : matematikus — Hua Lou-keng és Vu Ven-csun — kapta, öt, egyenként 5 000 yuanos díjat és 26, egyenként 2 000 yuanos díjat természettudósok kap­ták; A társadalom tudományi dí­jakat később ítélik oda; Kuo A Salk-féle gyermekparili zis elleni védőoltás elkészíté­séhez egy indiai majomfajta veséje is szükséges. Egy-egy majom veséje körülbelül 500 adag gyógyszer elkészítéséhez elegendő. Az eljárás a következő: a majmot elaltatják, majd műtéttel kiveszik a veséit. Ezután különleges húslevesben megmossák, majd apróra vagdosva táptalajba helyezik. Eb­ben az edényben marad 37 fokos hőmérsékleten hat napig. Ezután minden edénybe kétk öbcentiméter élő gyermekpara- lizis vírust tesznek, s mikor ezeknek életfunkciói megindul­nak, formaiinnal megölik őket A Salk-féle oltóanyag több­fajta virus keveréke. A védőoltás bizonyos fokú védelmet nyújt a veszedelmes és eléggé elterjedt gyetmekparallzis el­len. sole kilométeren lefektették a síneket a kínai-szovjet ha­tár irányában. Ebben az év­ben 150 kilométeres szakasz készül el a vasútvonalból. Mo-zso, a kínai tudományos akadémia elnöke, a tudomá­nyos dijakat odaítélő bizottsáf elnöke ezt mondta: A díjazott tudósokat 400 sze mély közül válogatták kJ. A megjutalmazottak munkája magas akadémiai színvonalon mozog;

Next

/
Thumbnails
Contents