Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-08 / 33. szám

MS'? FEBRUAR 8 NAPÍ Ó 8 Káros lenne megbolygatni az utolsó 10 évben kialakulj- mezsgyékef A magyar páráéit nemcsak műveli, de szereti is a földet. S hogy az utóbbi években mégis elhagyta, azt elsősorban az önálló kezdeményezésen alapuló gazdálkodás korlátozá­sának rovására kell írnunk. Most, amikor csökkentek a korlátozások, újra kedvet ka­pott a paraszt. A községi tanácsok alig győ­zik a sok kérelem és panasz végighallgatását. S hol van még az intézkedés, az orvos­lás! A kérelmek különfélék s ezért külön-külön kell azokat meg vizsgálni. Sablonos megoldás csak újabb bajokat idézne elő. Van, aki leadta a földjét, mert a beadás és családi kö­rülményei miatt nem tudott megélhetést biztosítani magá­nak és családjának. Teher lett a föld. Másik úgy csökkentette a földjét, hogy a tagosításkor kevesebbet méretett magának. Voltak olyanok is, akik felé- böl-harmadából művelték föld­jüket. Ez ha területileg nem is, de minőségileg romláshoz ve­zetett. Pedig Baranya földje *— szakemberek véleménye sze­rint — kiváló termőtalaj. Hi­szen csalcnem fele középkötött, s mint ilyen is, Fejér megye után területileg a második az országban. A jól művelhető homokos talaj is eléri az ösz- szes terület 18 százalékát. A többi vízjárta vagy beépített terület, azonkívül erdő és kö­ves rész, Minden feltétel megvan te­hát a jó cs okszerű gazdál­kodás megteremtéséhez. S ezt altarja a baranyai pa­raszt. Ehhez segíti hozzá a napok­ban megjelent „kormányhatá­rozat a mezőgazdasági ingat­lanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről.1’ Nem egyszerű és általános rendezésről van itt szó. Inkább arról, hogy megyénk területé­nek 56,9 százalékán — ami szántó —* hogyan gazdálkodhat a pa­raszt több haszonnal és az ország érdekeit jobban szol­gálva. Mert ezután is lesz, alti nem tud kellően megbirkózni a földjével, De nem adja le az államnak, hanem eladhatja olyannak, alti még négy-öt hol­dat családja erejével könnyen megmunkál Természetesen helytelen, sőt sok esetben káros lenne, ha megbolygatnánk az utolsó tíz esztendőben kialakult mezs­gyéket. Az új tulajdonosok és bérlők már sok fáradtságot és munkát öltek a földbe s csak újabb haraghoz, nézeteltérés­hez vezethe, ha kimozdítanánk őket helyükről. Ugyanakkor a legsúlyosabb és mások megkárosítása nélkül, szép­szerűvel urvosolható bajokra meg kell és meg is találják a tanácsok az orvosságot, A legfontosabb, hogy a jövő­ben ne forduljanak elő hasonló viszásságok. Ezt — és főleg ezt — a célt szolgálja a kormány- határozat. Azt, hogy az elkö­vetkező években minden kény­szer és felsőbb irányítgatás nélkül annyi földet tartson minden paraszt, amennyit a családjával meg tud művelni s azon olyan terményeket ter­meljenek, melyek neki is, az államnak is nagyobb hasznot hoznak. Nagy-nagy megértést köve­telnek az elkövetkező hetek a parasztoktól is, tanácsainktól is. De minden fájó panaszon, emberi megértésen és baráti jóviszonyon túl elsőrendű kö­telességünk: a törvényesség legmeszebbmenő betartása; Máséi kezdve olcsóbb az alma A napokban összesen 1.200 mázsa, javarészt Jonathán al­mát szállítottak Pécsre és ezt a gyümölcs- és zöldségboltok­ban hozzák forgalomba. Az ex­port minőségű almát február 8-től, péntektől kezdve tíz szá­zalékkal olcsóbban árusítják. A Cabinet-alma ára 12 forint, az egyéb almák ára pedig 5.40 —11 forint között változik. A .jövő héten a MCK még ennél is olcsóbb, úgynevezett kom­mersz almát hoz forgalomba. Felülvizsgálják a feloszlott termelőszövetkezeteket A sésdi járási tanács mező- gazdasági osztálya felülvizsgá­ló bizottságot hozott létre. Tag­jai: három könyvelő és két építési szakember. A bizottság feladata felülvizsgálni a fel­számolt termelőszövetkezete­iket. Különös gonddal ellenőr­zik az elszámolásokat, könyve­lést és a tagoknak kiadott ré­szesedést. Szeszélyes időjárást hoz a napfoltmaximum Az enyhe idő tovább tart A Meteorológiai Intézet agrome­teorológiai osztályától kapott tájé­koztatás szerint: noha a február eleji általános enyhülés a szoká­sosnál nagyobb, egyáltalán nem le­het kivételesnek és véglegesnek tekinteni. A megfigyelések ugyan­is azt mutatják, hogy a február eleji meleg napoknak mindig meg­jön a böjtje, azaz újból téllesre ■ “ “—“kei fordul az idd. E int erre utal gosan 10—lí évenként megújuló erős napfolttevékenységgel, az úgynevezett napfoltmaximummal magyarázható. A napfolttevékeny­ség most a nyáron éri el tetőfokát. Ä teleld gabonaféléknek és az egyéb növényeknek kedvez az időjárás: a januárban kialakult vastag hótorlaszok elolvadtak, az árvizek és a belvizek veszélye csökkent, s a lassú olvadással sok a Gyertyaszentelőkor kibúvó med- téli csapadék szivárog a talajba, vével kapcsolatos ismert néphit is, Az enyhe Idő tovább tart. a visz- aruely évezredes tapasztalatokon sza-visszatérő kisebb fagyoktól alapszik. Az idén számítanunk nem kell félteni a vetéseket, csí­kéit az Időjárás hirtelen, erős, szc- korgó nagy hidegekre pedig semmi szélyes fordulataira, ami az átla- jel nem mutat. Ha valahol a bizottság meg­állapítja, hogy államadósság áll fenn, kötélért az adóst — a rendelet értelmében — hogy azt 15 napon belül térítse meg. Természetesen minden ügyet egyénenként vizsgálnak meg és ha a fizetésre rövid időn belül kilátás van, akkor csak zálo­golást hajtanak végre, A honvédelmi minisztérium közleménye Az utóbbi időben egyes mi­nisztériumok, vállalatok, Intéz­mények és egyéb szervek mind gyakrabban fordulnak közvet­lenül a honvédelmi miniszté­riumhoz, hogy részükre gépko­csit, szerszámgépeket, felszere­lési tárgyakat, s egyéb anyago­kat utaljon ki. A fentiekkel kapcsolatban a honvédelmi minisztérium közli, hogy a jövőben semmi­féle anyagot nem utal kt köz­vetlenül. A minisztérium a fe­leslegessé vált felszerelési tár­gyakat, gépeket, gépkocsikat az Országos Tervhivatalnak je­lenti be és a Tervhivatal hatá­rozza meg a feleslegessé vált anyagok további sorsát. A honvédelmi minisztérium éppen ezért kéri a vállalato­kat, intézményeket és egyéb szerveket, hogy ne a honvédel­mi minisztériumhoz, hanem felettes hatóságuk útján az Országos Tervhivatalhoz for­duljanak igényléseikkel. Őrizetbe vették Pálfi Gyulát aki társaival lefegyvereste a ssentlőrinci rendőrőrsöt 1956. november 6-án Pálfi Gyula bácsbokodi lakos több társával együtt felment a Me­csekre, ahol résztvett a fegyve­res harcokban. Amikor már úgy látta, hogy a mecseki el­lenállás reménytelen és hurok­ra kerülhet, társaival együtt, fegyveresen Kaposvárra indult. Útközben megállítottak egy Megköveteljük a fegyelmet Beszélgetés egy bányász műszaki vezetővel Hégi sérelmet orvosolt a kor­mány azzal, hogy rendezte a bányász műszaki vezetők bé­rét. Amikor megkérdeztem Országh Miklóst, Pécsbánya mérnökét, hogyan vélekedik a műszaki középkáderek munká­járól — ő is a bérrendezésről kezdett beszélni. — Sokat javult az aknászok, körletvezetők munkakedve — mondotta. — De azért nem mindenki elégedett. Az a baj, hogy a régi béralap nagyon alacsony, aknászoknál mind­össze 1150 forint volt. Most — pénz hiányában — legtöbbjük­nek csak az engedélyezett bér­skála alsó határát, vagyis 1 700 forintot tudtak fizetni. Hát bizony nálunk egy fiatal ak­nász fizetése még most sem éri el az átlagos vájárkeresetet. Míg a múlt hónapban az átla­gos vijárkereset pótlékokkal együtt 99 forint volt műsza­konként, az 1700 forinttal be­sorolt aknászok pótlékokkal együtt 97 forintot kerestek mű­szakonként. Ez így igaz, csakhogy hozzá keli számítani, ha a bánya­üzem teljesíti a tervét, a mű­szaki középkádereket prémium illeti meg. Ennek összege alap­fizetésük ötven százaléka is le­het. Természetesen nem akar­juk azt mondani, hogy az akná­szok nem érdemelnének a je­lenleginél magasabb alapfize­tést. de .figyelembe véve az or­szág nehéz helyzetét., azt kell mondani, hogy a műszaki ve­zetők bérének rendezése na­gyon jelentős eredmény. — Ez kétségtelenül így van. — smeri el Országh Miklós — Me1 "zik az aknászok mun­ka n :« Mint már mondtam, sokkal jobb kedvvel végzik feladataikat. Ez lemérhető a fe­gyelmen. Um mmi a tec«« akad még jócskán javítanivaló. Különösen a „klecnik” miatt van sok baj. Vannak, akik el­vágják a használható bányafá­kat csupán azért, hogy egy darabot haza vihessenek. Ép­pen ma tárgyalták Rostás Ist­ván vájár és csillésének fegyel­mi ügyét. A bányaműszaki fel­ügyelőség Rostás Istvánt 50, csillését pedig 30 forint pénz-’’ bírsággal sújtotta. ' : t— Sok kívánni való van a\ fenntartók munkájánál. Egye-; sek még a műszakonkénti 20- centiméteres teljesítményeket: sem érik el — habár műszaki; akadályra — a főszállító vága-jj ton dolgozók kivételével —: nem panaszkodhatnak. Termé-J szetesen ennek következmé-; nyeit lemérhetik majd a bori-: tokjukon is, mert munkabért: csak munkáért engedünk kifi-; teljesítmények tehát még nem érték el az októberi szintet, de mindent elkövetünk, hogy ez a különbség minél kevesebb le­gyen s a munkakörülmények megjavításával elérjük, hogy a teljesítmények is túlhaladják az októberi szintet, tehergépkocsit és soffőrjét fegyverrel arra kényszeri tették, hogy szálljon ki belőle. Ami­kor ez megtörtént, elvették tőle a gépkocsit és Szontlőrinc felé haladtak. Berobogtak Szentlő- rincre, ahol megtámadták a rendőrőrsöt. Géppisztolyokkal, golyószórókkal felfegyverkez­ve, bementek a rendőrőrsre és a rendőröket lefegyverezték. Utána feltörték a rendőrőrs fegyverraktárát és az ott lévő fegyvereket magukhoz vették, majd a tehergépkocsival to­vább robogtak. A rendőrségnek azonban Ho- mokszentgyörgynél sikerült el­fognia a csoport tagjait. Pálfi Gyula és több társa azonban megszökött. A rendőrség to­vább körözte őket, míg végülis február 5-én, kedden Pálfi Györgyöt sikerült elfogni. A rendőrség őrizetbe vette. Kerüljük a végleteket! JJa végig megyünk Pécs utcáin és végignézzük a ki* rakatokat, azt tapasztaljuk, hogy mindenütt eltűn* tek a szovjet szépirodalmi könyvek, nemcsak az ideológiai ^ hanem a legnépszerűbb szépirodalmi írók könyvei is, mint például Maxim Gorkijtól „Az anya”; vagy Makarenkotól „Az új ember kovácsa”. Ugyanez a helyzet: a zenei életben is. Hiába kapcsol* juk be a Kossuth adót reggel, délután Vagy este, a műsor« ból teljesen hiányoznak az igen népszerű szovjet melódiák, keringők. Nem tudom, mi lehet ennek az oka. Annyi azonban bizonyos, hogy nem helyes ez így. Ideje lenne már felébrednünk az október 23-1 ese­mények tespedtségéböl. Vagy talán ellenségünk nekünk a Szovjetunió? Nem! Nem ellenségünk! Ellensége azoknak, akik az október 23-1 tragikus eseményeket 12 év szocialista vívmányainak sárbataposására, a földesúri rend visszaállt- t&sára akarták felhasználni. őrizzük, meg u nemzeti hagyományainkat, nemzeti érzelmeinket! Ne sértsük meg, mint ezt Rákoslék tették, akár a hadseregben, akár az iskolákban, vagy a kulturális életben. Ezt még a szovjet nép sem kívánja. De álljunk meg ”gy pillanatra! Most már elmúlott az az úgynevezett sztálinista— rákosista időszak, de elmúlt 1936. október 23-a is. Most már 1957-et írunk. Az ellenforradalmat katonailag a szovjet hadsereg segítségével szétzúztuk, gazdasági helyzetünk meg­szilárdult, ebben az országban továbbra is munkás-paraszt hatalom van és lesz. Ne felejtsük azt, hogy ma proletár­diktatúra van Magyarországon, a Szovjetuniónak köszön­hetjük. A szovjet katonák mentettek meg másodszor is ben­nünket a fasizmustól. Ha ezt elismerjük — s ezt napról-napra egyre többen ismerik el akkor miért vetjük meg a szovjet nép kultúrá­ját, miért nem hasznosítjuk belőle a jót, miért öntjük ki a gyereket a fürdővízzel együtt?! Sokan vannak, akik igen szerelik az úgynevezett nyu­gati civilizált nemzetek kultúráját. Helyes! Azok vegyenek nyugati könyveket, tarkaregényeket, vagy nézzenek cowboy filmeket, amelyet ha 10—12 éves gyermekek megnéztek, akkor másnap rablóbandát, játszottak! Ha nekik ez tetszik, ám legyen. Mi viszont ragaszkodunk olyan szovjet filmek mű­sorra tűzéséhez is, mint például „Örs a hegyekben", szovjet szépirodalmi könyveket is akarunk olvasni, mint a „Parti­zánok élén”, s,Egy partizán feljegyzései”, „Csendes Don" stb. De akarunk szovjet lemezeket is hallgatni. Azt hiszem, ez igazán nem sértené nemzeti hagyományainkat, zenei ér- . zéseinket, sőt magyarságunkat sem. Ha az ittlévő fasiszta urak és társaik ragaszkodnak annak a művelt Nyugatnak a kultúrájához, amely Nyugat minden esztelenséget ordít felénk, akkor nekünk bányá­szoknak, munkásoknak, minden becsületes dolgozónak, joga van ragaszkodni a keleti kultúrához, legyen az szovjet, kí­nai, indiai stb. Remélem ezzel nem sértem meg nemzeti önérzetünket, nem sértem meg népünk nemzeti hagyomá­nyát sem. Ügy gondolom, nem ártana, ha kultúréletünk irá­nyítói felülvizsgálnák jelen ténykedésüket, 's még időben javítanának rajta. BÁNÓ JÓZSEF Pécs, Ujmeszes A szerkesztőség postájáJÍóJÍ Nem működik a postahivatal A közigazgatásilag egyesített Marótszentanárion és Márők községeiknek közel két hónap­ja nincs működő postahivata­Köszönet az itaiaknak Szabolcs-bánya dolgozói ez­úton köszönetét mondanak az átai parasztoknak azért azélel- mlszcrküldeményért, amelyet a bányászoknak küldtek. A küldeményt átadták a nyugdí­jas bányászoknak, akik szintén köszönetüket fejezik ki. — Michelutti Ferenc, a szakszer­vezet elnöke. inmiiHifiHiiuiiiKiMniwiaitmfcnnmMimiiiiitiuaiiiiiini Szá<z lakás Itwcl VU fcitdkz'Z’ziHek tnfy Ukolácót, owtei wtddaioi, bottoUiól! Március elsején ad­ja át a Pécsi Tervező­iroda a kivitelező vállalatnak az első száz bányászlakás terveit. Ez lesz az el­ső része annak a — Mivel a szakmánybérck is: né0Vszáz lakásnak, ösztönzőbbek a korábbi bérek-; amelyet meg ebben nél, a műszaki vezetőknek nem- cjz, erben építenek kell a fejtések dolgozóit annyí-j ■<il Meszesen, ra ösztökélniük, így több ide-: Az új lakótelep a jük jut a műszaki feladatok■ rádióállomástól délre megoldására. Ennek eredmé-j a Tolbuchin út éi a nyei lassan már mutatkoznak: földszintes házak kö- is. A kerületek közül nálunk a* -ölti területen épül legjobb a szén minősége s örü-j fel. lünk annak, hogy soha még: , ... olyan jó nem volt a csillétől-: y\ lakások ot s.il­lés, mint most. ; f0,Pka ’^omszobás. teljés Ítmc-S hafmincbt a frontéi A egyszobás, — S javulnak a nyék is. Januárban a frontfej-: tésekben a mű/íő teljesítmény: IZnfít.iZ.* 20 mázsa 93 kiló szén volt. A; KOlas lesz‘ fejtési összteljesítmény 20 má-S zsa 78 kiló, a produktív telje-: sítmény pedig 15 mázsa és 33; kilogramm volt. Ezzel szembe;: október 19-én a frontfejtések-? ben a teljesítmény 22 mázsa 1?: százaléka hatvan pedig két­Blzonydra . nagy örömet jelent majd hogy nem építeneI 'öbbé csökkentett ér 'kü 'okosokat. Azc ’ lakások nem mos­kiló. a fejtés. össztcl.fee,'mén‘ ; 'jfülkével. vagy zu- 21 mázsa 97 kilogramm a pro-: 'xanyozóvat, hanem duktív teljesítmény pedig 18; fürdőszobával épiil- máüss 8ft Mé Rgifc. 4Í. Milyenek lesznek az új lakások? Az első ütemben 1953-as tervek sze­rint építik meg az új lakásokat. Az első száz-kétszáz lakás elkészülte után kez­dik meg a legújabb tervek szerinti laká­sok építését. Mindkét terv szerint készülő lakások tágasak, össz komfortosak és szé­pek lesznek. Igen sok lakás készül majd erkéllyel. Es a házak külse­je? — Igyekszünk szép külsejű, modern, az eddigieknél szebb épületeket tervezni. — mondja Bálint Já­nos, a tervezőiroda ‘ ö mérnöke. — Igyek­ezünk elkerülni a fe- ■< sieges és nem he- •énvaló díszítéseké1 tz, hogy ez a törek vésünk mennyire si­kerül, (ertné«zcíesen a kivitelezőkön is multéh M». m* hogy rendezik-e majd az új település kör­nyékét, vagy pedig nem. Hiszen a leg­szebb ház is csúnyá­nak tűnik sáros, kiet­len, parkírozatlan környezetben... De az épületek szépsége vagy csú­nyasága mellett na­gyobb probléma is felbukkan az új lakó­telep építésével kap­csolatban. Hová jár­nak majd az új lakó­telepen lakó gyere­kek iskolába és az asszonyok boltba, hová járnak moziba, szórakozni, vagy hol találnak majd orvost, ha. arra lesz szük­ség? A lakótelep mellé ugyanis nem tervez­ek sem iskolát, sem 'ölcsődét, sem üzle- zket. sem orvosi ren 'löt... Be-slések szarint luk. A közel 230 házazámot kitevő község postaügyeit egy kézbesítő látja el Magyarbóly- bóL, illetve Villányból. Hogy ez gyakorlatban mit jelent, az bő­vebb kommentárt nem kíván, A községi tanács telefonja be van ugyan kötve a magyarbó- lyi postához, s így lehet érint­kezni a községgel, feltéve ha a tanácson bent vannak. Kérvények, kérelmek és pa­naszok százai mentek a posta­igazgatósághoz emiatt, de az intézkedésnek legkisebb Jele sem mutatja, hogy valaki ts kezébe venné az ügyet és vég- .. érvényesen rendeznék ezt a te­lhetetlen állapotot. — Temes­: váry Béla, agronómu* ■ •Sálakozzák fel • a Szilágy! Dezső utcát tsk^a^pedig^képtelen \ több utcáját kellene Ja­ennyi új tanulónak jvítani, mi a sok közül a SJzi- helyet adni. Még a -lágyi Dezső utca járdáinak délelőtti és délutáni ;megjavítását kérjük. Az utcá­iskolai foglalkoztatás esetén sem. Vgyan- igy képtelenek lesz­nek a bölcsődék és a napköziotthonok is a többletlétszám befo­gadására. • ban ugyanis oly nagy a sál', : hogy a közlekedés majdnem te­lhetetlen. Pedig igen sok a já­• rókclő. A vasutasok egy része [erre jár munkára, és a hentes, „.. . , :fűszeres, trafik és autóbusz­len^SmelkreXm Émcsá,,óhc,Jci Is 111 Mzclftt'c­késedelem nélkül :twk ,ncS leggyorsabban. Ezért megkezdhessék ezek- -kérjük, hogy az utca gyalogja- [róját pillanatnyilag legalább isalakozzák fel. — Kun László­mintegy iskolaköteles mm mm háromszáz gyér­nek a létesítmények­nek a tervezését és kivitelezését. Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy hiába épülnek majd fel a szép lakóházak, ha a lakók gyermekei nem jutnak iskolá­hoz, az asszonyok- nak félórákat keli nutóbuszozni n boltid *s a dolgozó anvó' nem tudják máj-’ kire hi'n\ anrósággi kát. Erre félts*!--'1 Slondolniok kell az ; Autóbuszt kcnick a ladiak. SUWMPU——W—w ■■■ i ■■ ■ ■ ■ Szigetvár és Lad község kö- jzött lakunk. Kérjük, hogy erre fis indítsanak autóbuszt, mivel Ja vasúttól távol vagyunk. ~>k­• tóber 23-a előtt köz’ek ett [autóbusz, de azóta Csak nun- ;ká-okat szállító korsiko- ni, {amelyek természete«er cm • á'lnak meg itt. Gvern nk Í is Szigetvárra tártak isk. aba és most nem mehetnek. —> íéáia JmöMac, Somogyba!.van.

Next

/
Thumbnails
Contents