Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-28 / 50. szám

2 195T FFBRTTÄR 29. ' / napi; ö Minden szerv a inasra munkáját végezze ! Az alapvető kérdésekben közös nevezőre jutoitak Pécsbányán! Jó lenne, ha ismét vetélkednénk egymással Pécsbányán | húzódott el ........legtovább a sz trájk. Itt sikerült az ellen- forradalomnak leghosszabb Idd re megtévesztenie az embere­ket. Amikor a megye több bányájában a dolgozók már jól látták, hogy a sztrájk nem szolgálja a becsületes dolgo­zók érdekét, s megindították a termelő munkát, Pécsbányán még egynéhány nagyhangú be­folyása alatt állt a dolgozók jelentős része. A régi bányá­szok itt is látták, hogy azok­nak a követeléseknek, egy ré­sze amelyeket széltében-hosz- szában kiabálnak, megvalósít­hatatlan. A megvalósíthatók is csak úgy válnak lehetővé, ha minél előbb munkához lát­nak Pécsbányán is. Nehezen indult el a termelő munka, fieri a megértés he­lyett a gyűlölködés osztotta meg a dolgozókat. Ez volt a helyzet még január elején is. A gazdasági, műszaki és tár­sadalmi szervek vezetői nem értették meg egymást. Igen komoly vita alakult ki az üze­mi pártszervezet megalakulása körül. Néhányat! a pártot az üzemen kívülre szerették vol­na száműzni, de nem sikerült. A pártszervezet él és dolgozik, ugyanígy a szakszervezet. A kommunista párt nem a gyű­lölködést szítja, hanem egy­ségbe szólítja az üzem vala­mennyi dolgozóját. Csak ott le­het jól dolgozni, ahol közös akaraton vannak, csakis úgy tudják pótolni a lemaradást, ha a vezetők és fizikai dolgo­zók összefognak. Hosszú és göröngyös út.at jártak meg a pérsbányai vezetők, de ma már valamivel közelebb kerül tek egymáshoz. Az alapvető kérdésben, a termelés növelé­sében közös nevezőre jutottak. többsége lát­ja, hogy lehet­lamint a társadalmi szervek vezetői közötti helyes mun­kamegosztás. Minden vezető a maga mun­káját végezze. Enélkül nem alakulhat ki egységes és jó vezetés. Másrészt a zűrzavar és a bizalmatlanság sem csökken, hanem nő. A munka további javítása céljából meg kellene szüntetni a munkástanács munkájában tapasztalható ve­gyeskereskedés jelleget. Ma még a munkástanácsnak 15 szakbizottsága van. S ezek a bizottságok mindennel foglal­koznak. Ez pedig nem egész­séges jelenség, mert sok eset­ben hatásköri összeütközések fordulnak elő. Nem utolsósor­ban ezekből adódnak a külön­böző szervek közötti nézetelté­rések is. Sok esetben egy-egy kérdés felett többen is gyám­kodnak, előfordul, hogy a sok gyám között elsikkad a fele­lősség. A másik kérdés pedig az, hogy ha a munkástanács mindennel akar foglalkozni, okkor képtelen az eredeti fel­adatát megoldani. Ma pedig elsőrendű kérdés Pécsbányán is, hogy olcsóbbá tegyék a ter­melést A munkástanács veze­chönlg Imre elővájásl csapatvezető 28 éve zók jogos kulturális, stb. tgé-: ^ dolgozik a bányában. Várpalotán kezd- nyeinek kielégítésével, ezzel: ‘e- *e komlóinak vallja magát, közvetve segíti elő a terme-! -a J° bányász, o is buszke a szak­• tudasara, szorgalmára, eredményeire. Kulono- j sen arra, hogy csapatával augusztusban 06 üzemi: méter szénelővájást végzett el. Beszólni kell\ ** párt szer­; — Otthon az előszobámban I A találmányok és az államérdek a: mondotta né­vezet, és a többi vezető re«-! hány nappal ezelőtt — nem is tudom hány vek együttműködéséről Is. Az! díszoklevelem, kitüntetésem van szépen be- eredményes együttműködésnek! keretezve. A szomszédom szólt is miatta, egyik legfontosabb feltétele,! mondta, hogy vegyem le de én nem hallgat- Vjogv bízzanak csvmásban 5 iái A díszoklevelekért, Kltlintotosokért Enélkül nem alakulhat ki sz\-l becsületesen megdolgoztam, lárd üzemvezetés. A másik do-5 — En nem tudom, hogy a többi Kossuth- log; a pártszervezet vezetői aj bányai bányásznak ml a véleménye a munka­korábbi gyakorlattól eltérően! versenyről, de nekem nagyon jól esett az az saját feladatukat végezzék: po-5 elismerés, jutalom, amit a jó munkámért kap- littkal nevelő munkával segít-! tam- Ha ha* hónapig tartottam az előirt ter­sük a szakvezetők munkáját!« Magyarázzák meg a dolgozók-: nak, a különböző határozatok! fontosságát, s ezek végrehaj­tására segítsenek mozgósítani.. Ezek nem azt jelentik, hogy a: pártszervezet passzív legyen a! vezetéssel kapcsolatos kérdé-5 W újítási és találmányi ren- sekben. Ellenkezőleg. A mun-5 delet jelenik meg a közeljövő- kástanács ülésein gazdasági és! — adta hírül a „Műszaki műszaki kérdésekben mondják« Ulet“ legutóbbi száma. el észrevételüket, javaslataikat ! Ez a hír osztatlan örömet Ilymódon segítsék elő a gazda-; keltett az újítók és feltalálók ac!ní a feleletet. sági vezetők munkáját. A jó: köreiben. Remélik, hogy az új 1952-ben az egyik, pécsi üzem együttműködés megjavítása: rendelet méltányosan, egysze- műszaki beosztású _ dolgozója ________________________ feltétlen csökkenti a vezetők« rűen és igazságosan rendezi bejelentette, hogy új gyártási tő inek a szakvezetők segítségé- egymásiránti bizalmatlanságát,: majd az újítások és találmá- eljárást dolgozott ki egy mü­vei azon kellene fáradozniok, lehetővé teszi a szervezettebb: ny0h ügyét és egy jó pár ré- szerfinomságú ^ gyártmány el­hogy biztosítsák minden vonat- munkát, s ennek eredménye-« nebbl keletű találmányt is ki- feszit es ere. Eljárásával a szó kozásban a napi tervek telje- Mn* J* kell ^érrü a termelés: ránclgá; jelenlegi találmányi — sítését. Természetes, nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a gazdaságosság kérdését sem. Meg kell találni azokat a té............................. nyezőket, amelyek kedvezően,: . , , . • ... vagy éppen fordítva befolyá-5 MotClUS 5-011 fnGQKGZdlk solják a szón tonnánkénti Ön-« melési szintet, mindig komoly pénzjutalmat is kaptam érte. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy most kezdjék el újból a felaján'ások szervezését, hogy rakják vissza a versenytáb­lákat, mert azt,hogy valakit a csigára ültettek, meg a béka alá raktak, nekem sem tetszett. De igenis jó lenne, ha ismét vetélkednénk egymással, ha azokat, akik jól dolgoznak, a nyilvánosság előtt is megdicsérnék, sőt meg is jutalmaznák. — Mert nem minden ember egyforma. Az, aki szereti a családját, aki Jobban akar élni. mindig azt akarja, hogy több pénzt keressen h azt is tudja, hogy ha nem ad több munkát, nem Is várhat több pénzt. Vannak azonban olyanok Is, akik lent a bányában csak arra várnak, hogy leteljen a munkaidő. Nem árt tehát a megkülönböztetés, hanem csak hasz­nál, a legtöbbször serkenti az elmaradókat. Nagyon szüksége van már az egész népgazdaságnak erre az új rendeletre. Hogy miért? Er­re talán legjobban egy talál­mány ötéves sorsa tudja meg­ként el kell érni a termelés« állandó növekedését. : renüelet bürokráela-teremtette Baris István! mocsarából. la kamatozó kötvények kicserélésétj* banforgó gyártmány egysze­rűbben és lényegesen olcsób­ban készíthető el, mint bár­mely eddig ismert hazai, vagy ii külföldi eljárással. Az új gyár­tási eljárás csaknem selejt- • mentessé tette a termelést a imás eljárások hatalmas selejt­százalékaival szemben és emeI­A vezetők] költségét. _________________. Mu nkavédelem, kulturális,! i’ett növelte a gyártmány minő­pedig a megyeszékhelyeken és , . nagyobb válásokban működő ! Ugv.ahon ózt a törvények OTP fiókok azonnal kiadják a leírják a feltaláló felajánlot- cserekötvényeket. A többi ;« találrnAnyit « államnak. OTP fiók elismervényt ad a iT<i[álmánvát_az allam nem fo­szociális és sport ügyek, stb.« Az I. és a II. békekölcsönt ezek többségét bízzák a szak-: nyeremény és kamatozó köt- szervezetre, mert az az ő fel-; vény formájában bocsátották adatuk. Persze, ez nem jelenti« ki. A kamatozó kötvényeket azt, hogy a munkástanács ve-: most bevonják, mivel ezek le- zetöinek ezekkel nem kell fog-: járási határideje módosult. növelik exportjukat. A talál­mányt tehát minden kétséget kizárólag bevezették. Ezután jött az, amiről kö­teteket lehetne imi. A felta­láló természetesen követelte, hogy találmánya használatáért a jogos dijat fizessék meg néki. Elkezdődött a huzavona. Meg­állapították a találmány beve­zetése folytán előállt megta­karítások értékét. Tárgyalások sorozata után megállapodtak egy összegben, amit aztán ké­sőbb a harmadára alkudtak le. Végül évekre húzódó tárgya­lások után egy kisebb összeget utaltak ki a feltalálónak. A tárgyalások azóta is folynak, a feltaláló követeli a maga igazát, de mindenütt beleku- szálódik a találmányi rendelet ellentmondásaiba. Államérdek a feltalálások körüli huzavona? Nem. Hiszen sok esetben többe kerül az sé"es egy fedél alatt dolgoz- niok kommunistáknak és pár- tonkfvüTieknek. Kezd a bizal­matlanság szűnni. A munkás- tanács üléseire rendszeresen meghívják a párt és szakszer­vezet vezetőit, közösen vitat­ják meg az üzem problémáit, és ezek megoldására közös erővel mozgósítanak. A mun­kástanács kezdi felismerni sa­ját feladatát. Mint mondják egyik fontos kérdés a szén lalkoznok, de igen, csak köz-« Helyettük a visszafizetési, fel- küldi el. A megyei fiókokhoz :‘!Z?nb®n ,uav, b*raíto cl- ^°ÜV vetve. Az üzem különböző: tételeknek megfelelően „Ma- ajánlott vagy értéklevélben is ii találmányl bejelentés tárgya. szerveinek együtt kell működ-: gyár Népköztársaság négy szá- elküldhetők a kötvények, s az kötvényről s az újakat postán jtadía eí- 4 Ta^}v]dnyí Hivatal évekig húzódó tárgyalások költ sége, mint amennyit a feltalá- érte a találmányi színvonalat megillető díj kitesz. De ez minőségének a megjavítása és a csillék jó töltése. Az utóbbi években vajmi keveset törőd-« tek a csillék jó töltésével : Egyszerű számítással ki lehet; mutatni azt, hogy ha minder« rosszul megtöltött csillére 5C! kilogrammal többet töltené-! nek (de még ennél többet isj lehetne tölteni akikor, ha a pécs-I bányai bánya egy napi terme-: lését vesszük alapul egy-ké’ 5 vagon szénnel is növelhetnék! a termelést minden különö-: sebb intézkedés nélkül; ! niök, mint egy jól olajozott; zalékkal kamatozó törtesztéses gépnek, melynek minden része! kölcsöne“ elnevezéssel egysé- megoldja a maga feladatát. A! gea, azonos értékű kötvényeket különböző szervek együttes; adnak. A kötvénytulajdonosok munkája kell, hogy eredmé-; kívánságára a kamatozó köt- nyezze az üzem rendszeres,! vényt VI. békekölcsön köt- gazdaságos működését. Ha a: vényre is kicserélik, szakszervezet jól megszervezi a; Az Országos Takarékpénztár munkaversenyt, és megfelelően! fiókjai március 5-én kezdik jár el a munkavédelmi kérdé-j meg a kötvények cseréjét. Bu- sekben, vagy törődik a dolgo-; dapesten a kerületi, vidéken újakat szintén postán kapja meg a tulajdonos. A kamatozó kötvények ki­cserélésének határideje: 1957 június 30. az új kamatozó köt­vények első törlesztéses sorso­lása — nyereményhúzásokkal _ egyidöben — szeptember lesz. általat is meg volt elégedve, A kamatokat pedig féléven- liícsérték és bizonyították, kint április és október első i'ogy nagyszerűen tudják hasz- napján fizetik ki. 5 nálni, segítségével jelentősen • is kiadta a feltalálónak a sza- l’mdalomlevelet találmányára. ! i találmányból tehát egyéni i-zabadalom lett. j Az új gyártási eljárást be is J-ezeftélc a feltaláló üzemében. ■ \ gyártmánnyal a kooperáló a kisebbik baj. A nagyobb az, hogy a huzavona láttán az újí­tók, feltalálók elkedvetlened­nek. Azok is, akik nem estek át a huzavonán. így nem tíz­ezrek, hanem talán milliót érd találmányok maradnak meg fejekben, vagy otthon az író­asztalfiókokban. tonitart a? őszi vetéseket! A tisztántermelés is csak: papíron volt, s közben olyan­szenet küldtek néha a felszín-! re. hogy még maguk a bányá-! szók is méltatlankodtak, ami-S kor megkapták a porció sze-; nüket. Még januárban is ma-! gas volt a szén, pala- és hamu-! tartalma. Most próbaképper; két csapaton elengedtek egy-! két tized százalékot a szak-S mányból azzal a kikötéssel ; hoey javítsák meg a szén mi-! nőségét. Eredmény: biztonsá-! gosabb a munka, tisztább letts a szén ezen a két csapaton. ! ■ JA álon haladnak |j- ■' 1 ■ ■■■■■■■ - '■■ ■ a pécsbányalak is. De igen« lassan. A munkástanács tag-! jai ma még elaprózzák az ide-! jüket. sok olyan munkát vé-| geznek, amely nem az ó fel-! adatuk lenne. Hiányzik az! üzem műszaki, gazdasági, va-! Ú1 magyar szabadalom: j ■ • a permetezve-porozvaj csávázó gép A Mezőgazdasági Gépkisér ! Ictl Intézet műhelyében bemu-S tatták a magyar gépgyártás! új szabadalmát, PC-típusú per-! metezve-porozva csávázó gé-! pet. Három évi kísérlet után! a múlt évben elkészített min-; tapcldányokat ősszel már több! gazdaságban igen jó sikerrel: üzemeltették, í Az ősszel az előírtnál keve­sebb kenyérgabonát vetettünk a megyében. Nagyobb tehát a lehetősége parasztságunknak ahhoz, hogy több takarmányt, jövedelmezőbb ipari növénye­ket termeljen, vagyis jelentős lépést tegyen a belterjesség felé. Vetéseink jók A kevesebb kenyérgabona- terület természetesen intenzí­vebb gabonaápolást kíván meg ahhoz, hogy a termés mennyi­ségében ne legyen csökkenés. Megvan-e a csökkenés elkerü­léséhez a lehetőségünk? A bú­zákat nem tudtuk mindenütt a legkedvezőbb körülmények között elvetni. Szeptemberben, októberben szárazság volt, no­vember közepén pedig a be­következett esős, hűvös időjá­rás akadályozta a vetést. Több helyen az tapasztalható, hogy a korábbi búzavetések ritkák maradtak, még a későbbi veté­sek is gyengék. Ez érthető Is, hisz októberben, novemberben a vetések nem erősödhettek meg, nem bokrosodhattak, gyö­kereik gyengén fejlődhettek. A kenyérgabonák lényegében a kedvező tél, az enyhe és csapa­dékos február következtében keltek ki, illetve indultak fej­lődésnek. Bár a vetések beál- lottsága jónak mondható jobb­nak, mint az elmúlt tél után — fejlődésükben azonban elma­radottak, igen nagy gondozást kívánnak meg ahhoz, hogy a „kevesebb területen többet ter­meljünk” célkitűzésben ne csa­latkozzunk. Legelső teendőnk tehát min­denekelőtt az, hogy átnézzük veztéselnket, tisztában legyünk helyzetükkel és megtegyük a gyengébb, vagy rosszul telelt vetéseink megjavításához a szükséges előkészületeket. Sok csapadék hullott le a télen, elég nagykiterjedésű őszi ve­tésünket borítja kisebb, na­gyobb területen belvíz. A víz alatt a vetés kipállik, kipusztul, csökken a termés. Sok esetben egy barázda meghúzásával ne­gyed, félnapi munkával holda­kat menthetünk meg a kipusz­tulástól. Ne mulasszuk el ha vetéseinket megnéztük — ahol erre lehetőség van — azokról a belvizet minél előbb vezes­sük le. Ne sajnáljuk a műtrágyát! A nem bokrosodott őszi ve­tések fejlődésének meggyorsí­tásában a nitrogén-fej trágyá­zásnak ebben az évben különö­sen nagy jelentősége van. Ta­valy pétisóval nem Judtunk minden igényt kielégíteni. Idén más a helyzet. A kormány gondoskodott arról, hogy a ta­valyinak kétszerese álljon ren­delkezésünkre nitrogén tartal­mú műtrágyából. Több mint 100 vagon nitrogéntartalmú lin­zi műtrágyát hoztunk be már eddig a megyébe és a földmfl- vesszövetkezetek nagy részét — persze azokat, amelyek kel­lő időben rendeltek — már el­láttuk műtrágyával. Még egyre szeretném felhívni a figyelmet: ne idegenked jünk a linzi sótól. Ez is ugyanolyan műtrágya, mint a pétisó 20,5 százalékos — és árban sincs különbség. A termelők, — ha gyengén kelt vetéseik vannak, vagy kedvezőtlenebb elővetemények után vetették el azokat — sür­gősen gondoskodjanak nitro­génműtrágyáról. Mert, ha a reggeli fagyok lehetővé teszik, azonnal gondoskodni kell a műtrágya elszórásáról. Ha nincsenek olyan fagyok, hogy műtrágyázni lehet, akkor amint a talaj olyannyira felszikkadt, hogy kártétel nélkül a földre lehet menni, a fejtrágyázásnak kell a legelső tavaszi munkának len­nie. Az idejében adagolt mű­trágya a még szívós talajban gyorsan oldódik és elősegíti a vetés tavaszi bokrosodását. Tény az, hogy vetéseink jelen­legi állapota a minél gyorsabb segítségadást követelik. Rég­óta figyelem Baranyában a fejtrágyázás hatását, annak mennyiségét. A tapasztalatom az, hogy eléggé bátran kell bánni a pétisóval. A talajaink eléggé nitrogénéhesek és na­gyon Is meghálálják a 60—70, sőt ennél nagyobb mennyiségű adagokat is. Természetesen a talaj tápanyagtartalma, előve- temény, csapadék, gyomosság, a vetések fejlettsége döntse el végső soron, hogy milyen mennyiségű fejtrágya adagot szabunk meg kataszteri hol- dankint. Számolni kell a felfagyással Tekintve, hogy talajaink fel­áztak, eléggé gyenge a kenyér- gabonák gyökérzete, számol­nunk kell esetleg felfagyással is. Gondolnunk kell az ezzel kapcsolatos teendőkre Is. Tud­valévő, hogy a felfagyott nö­vény gyökereinek egy része el­szakad, a megmaradó gyökér­szálak képtelenek elegendő nedvességet szállítani a fiatal levelekbe. Ilyenkor aztán be­következik az, amit senki sem kíván — a növényke kiszárad. Ezt úgy akadályozhat­juk meg a legjobban, ha a fel­fagyott növényeket vissza­nyomjuk a talajba. így új gyö­kerek képződnek és megmen­tettük a vetésünket a kipusztu­lástól. A sima, nehéz henger a legjobb orvossága a felfa­gyott vetéseknek. A hengere- zést mindig akkor kell végez­ni, amikor a felső kéreg kivé­telével még nedves a talajunk, azonban a hengerre már nem ragad rá. Amennyiben felfagyás nem lesz, a sok téli csapadék kö­vetkeztében a vetések meg­nyomódnak, a talaj felső ré­tege összeiszapolódlk, lerom­lik a talaj légjárhatósága. Az ilyen összetömődött talaj las­sabban melegszik fel, később kezdődik meg a talajélet, las­sabban indul fejlődésnek a fia­tal növényke. Tehát feltétlenül fontos az ilyen talaj porha- nyítása, átszellőztetése. A régi szakkönyvek azt ír­ják, hogy az ilyen ülepedett vetéseket feltétlenül fogasol- nunk kell a tavasszal. Két­ségtelen, amíg a küllős kapát nálunk nem alkalmazták, a porhanyításnak egyedüli esz­köze a fogas volt. Ma már azonban a gépállomások több küllős kapával rendelkeznek. Ez a talajporhanyításnak, la­zításnak a legjobb és egy­ben legolcsóbb eszköze. Sok­kal jobb munkát végez, mint a fogas, kevesebbet tép ki és ezzel még a felfagyott vetése­ket is korábban meg lebet jár­ni. A felfagyott vetéseket ahen gerezés után ezért lehetőleg küllős kapával porhanyítsuk meg. Agritox'szal a futrinka ellen Fel kell hívnom a figyelmet arra is, hogy az idén is jelen­tős futrinka kárra lehet szá­mítani. Az enyhébb február máris több helyen előcsalta ezt a gabonákra veszede^es kártevőt. Eddig főleg őszi ár­pákban jelentkezett, de Bere- menden már a búzákban is fellépett. Figyelni kell a veté­seket és ha futrinkát észle­lünk, azonnal jelentsük a köz­ségi tanácsnak. A tanács tu­datja a futrinka fellépését a szederkényi növényvédő á’lo- mással, amely Ingyenesen bo­csát agritoxot a károsult ter­melő rendelkezésére. Kisebb foltokat magának a termelő­nek kell háti porozóval bepo­roznia, míg a nagyobb tárák­nál a növényvédő állomás po­rozó gépeivel igyekszik meg­akadályozni a futrinka további pusztítását. Ebből a szempont­ból különösen azokat a vetése­ket kell figyelni, amelyeket gabona után vetettek el. Pa­rasztságunknak nem szabad engednie, hogy a nagy mun­kával, fáradtsággal, költséggel elvetett gabonáinkat megegye a futrinka. Ha idejében ész­revesszük és azonnal meg­kezdjük a védekezést, a fut­rinka kártétele elszigetelhető, vagy legalábbis a minimálisra tudjuk lecsökkenteni. Baracs József, megyei fóagronómus.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents