Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-28 / 50. szám

1951. FEBRUÁR 29. NAP r: ö 3 Legfrissebb híreink Az ENSZ-közgyűlés középkeleti vitája NEW YORK: (MTI). Az EN SZ-közgyűiés kedden dél­előtt folytatta a középkeleti helyzetről szóló vitát, amelyet pénteken félbeszakítottak, hogy újabb tárgyalások váljanak le­hetővé az izraeli kormány, az Egyesült Államok és az ENSZ főtitkára között. Szoboljev, a Szovjetunió de­legátusa szót emelt Izrael kö­vetelései ellen, amelyeket, ha kielégítenének, „annyit jelen­tene, mintha az agressziót ju­talmaznák meg”, Az Egyesült Államok azt ál­lítja magáról, hogy az izraeli csaptatok kivonásának híve, ugyanakkor — mondotta Szo­boljev — Amerika arra bújto- gatja Izraelt, hogy továbbra is maradjon a gazai övezetben és az akabai sávban, Szoboljev hangsúlyozta: amikor az ame­rikaiak támogatják a hajózás szabadságát az akabai öböl­ben, ezt azért teszik, hogy még jobban behatolhassanak e tér­ségbe. Az Eisenhower doktrína az arabok ellen irányul. Kocsa Popovics Jugoszlávia külpolitikájáról BELGRAD: (MTI). A TASZSZ közli: A Jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés, szö­vetségi tanácsának és termelői tanácsának együttes ülésén Fokozódott Lengyelország politikai ereje Czyrankiewicz beszéde a szejm február 26-i ülésén VARSÓ (MTI) A PAP hír­ügynökség jelentése szerint Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a szejm feb­ruár 26-i ülésén nyilatkoza­Az indiai sajtó a Szovjetuniónak a közel- és középkeleti béke és biztonság megóvását szolgáló javaslatairól DELHI: (MTI). A TASZSZ középkeleti országoknak szóló közli: Az indiai sajtó tovább fegyverszállításról, az említett c x. ob ( tot tett az új kormány össze­február 26-án este Kocsa Popo- tételér51 ^ programjáról. Cyrankiewicz beszéde elején megjegyezte, hogy a kormány fő feladatát a nemzeti egységfront válasz­tási programjának, annak a programnak megvalósításá­ban látja, amely a LEMP októberi központi bizottsági ülésén győzött. vies külügyi államtitkár tartott beszámolót a nemzetközi hely­zetről. K. Popovics szólott a jugo­szláv külpolitika elveiről, hangsúlyozta, hogy a béke nemcsak lehetséges, de szüksé- i ges is. 4 K. Popovics behatóan foglal-(' kozott Jugoszláviának a Szov- !1 Ez a szocializmus építésének jetunió-vezette demokratikus! az eddiginél jobb, bölcsebbés táborhoz való viszonyáról. # reálisabb programja a len­, . _, , , , __ . * i. .... . {gyei munkásosztály és az egész ko mmentálja a Szovjetuniónak országok területen megszűnte- A „IVlagmtS Viking44 nép, a Lengyel Egyesült Mun- - i^Vna,l_ TmT^nV^VH tv-v.. tik a külföldi katonai támasz- vis-zsin dilit Tokióból' ^ásrváT-t és a testvéri rwn.-4 a közel- és középkeleti béke és biztonság megóvását szol- - gáló javaslatait Az Indian Express azt ÍTja, hogy az Egyesült Államoknak el kell fogadnia a szovjet ja­vaslatot, amely szerint kölcsö­nösen lemondanak a közel- és tik a külföldi katonai támasz­pontokat és nem vonják be ezeket az országokat a katonai tömbökbe. A lap hangsúlyozza, hogy a közel- és középkeleti problémát nem lehet a Szov­jetunióval való kölcsönös meg­értés nélkül megoldani ^v< TOKIO: (MTI). A ,Magnus Viking” a skandináv légifor­galmi társaság négymotoros repülőgépe, amely elsőként re­pült át Koppenhágából Tokió­ba menet az Északi sarkkörön, szerdán délelőtt ugyanezen az útvonalon visszaindult fővárosba; káspárt és a testvéri paraszt és demokrata párt tapaszta­lataiból leszűrt program, ame­lyet támogatnak a pártonkí- vüliek tömegei. A kormány a maga területén e program vég­rehajtója kíván lenni. Az elmúlt időszakban a kor­mány három alapvető irány- jján^ban fejtett ki tevékenységet: 1. A népgazdaság tervezési A fedélzetén tartózkodó 69 Irányító apparátusának meg negyvenhét utas között vannak# JaVTtasa: a japán asztalitenisz játékosok, # 2- Azoknak a gazdasági ágak akik Stockholmban a világ- # nak fejlesztése, amelyek az bajnokságot akarják meghódí- elmúlt időszakban az állami tani, továbbá a japán sízok, I vállalatok javára rendkívüli akik a holmenkollend verse- | korlátozásokat szenvedtek és nyen vesznek részt. A fedélze-, i amelyeken súlyosan éreztette ten tartózkodik még az ame-(i hatását a hatéves terv néhány rifcai újságírók egy csoportja, hibája. amely világkörüli úton van. 4 S. A munkásosztály vonat­f hozásában a kormány a leg- } nagyobb erőfeszítéseket tett a 4 gazdasági lehetőségek keretein } belül: rendezte a mumkásosz- ) tály különböző csoportjainak I bérét. Lényegesen növekedett i a béralap és az átlagbér. 1 A minisztertanács elnöke a # továbbiakban a gazdaságpoli- Párizs (MTI). Az Hnmanité 4 tikai tervekkel foglalkozott, szerdai számában Etienne Rámutatott arra, hogy a múlt Fajon „Kettős törvénytelen- 4 évben az ipari termelés majd- ség" című vezércikkében til- # takozik a lap előző napi szá- #' mának elkobzása és a szerda# estére a párizsi Téli sport- csarnokban tervezett nagy­gyűlés betiltása ellen. Fajon ^ rámutat arra, hogy ezek azi intézkedések el választhatót-! lanok a francia miniszterei-! nők washingtoni útjától. A< miniszterelnök elutazott, < hogy Eisenhower Jóváhagyá-! sának vesse alá Franciaor- < Miért tiltották be az A külügyminisztérium jegyzéke az amerikai követséghez A külügyminisztérium sajtóosztály® közű: A külügyminisztérium február 22-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Amerikai Egyesült Államok budapesti követ­ségéhez: „Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma 1956. július 10-én agrément-t kért Edward Thompson Wailes úr részére, akit az Egyesült Államok elnöke rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterként az Egyesült Államok budapesti képviseletének vezetésével kívánt megbízni. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa 1956. július 13-án ez agrément-t! megadta Wailes úr részére, aki 1956. novemberének első nap- i jaiban megérkezett Budapestre. Annak ellenére, hogy megérkezése óta már közel négy hónap eltelt, Wailes úr megbízólevelét még nem adta át, sőt a külügyminisztériumban sem tett hivatalos látogatást. A mi­nisztérium érdeklődése elől az Amerikai Egyesült Államok bu­dapesti követsége különböző indokolásokkal tért ki, majd arra hivatkozott, hogy a követ úr még nem kapott utasítást Wa­shingtonból megbízólevele átadására. A minisztérium megíté­lése szerint önkéntelenül felvetődik az a gondolat, hogy Wailes úr szándékosan halogatja megbízólevele átnyújtásáí. Ez a ké­sedelem nemzetközi jogi szempontból is tarthatatlan, mivel a Magyar Népköztársaság államrendjében változás nem történt, sőt jelenleg is ugyanazon szerv és személy van mégbízva ilyen jellegű ügyek lebonyolításával, amely szerv Wailes úr részére az agrément-t megadta. Ugyanakkor a minisztérium tudomására Jutott, hogy Wailes úr jelenleg olyan hivatalos tevékenységet folytait, amelyre a# szág algériai politikáját s. ——™ ---------­nemzetk özi jog szabályai értelmében csak a már megbízóleve- # pénzügyi támogatást alkud- f kancellár válaszát N. A. Bul­iét átnyújtott misszióvezetőnek van joga« j«n ki. J 6aJ13rin február 5-i üzenetére. Tekintettel a fent elmondottakra, a magyar külűgymimisz- j | tórium kénytelen megállapítani, hogy Wailes úr tevékenysége > jelenlegi formájában összeegyeztethetetlen a nemzetközi gya-i A* Egyesült Államok egyes „Akasztójára azzal a kilenc ál* késen készültek arra, hogy a korlattal. Ezért a magyar kormány kéri az Egyesült Államok I nAmanOutn obikor int Aismnruil n lenteisn híró- xrínethnrü tnnnlÁlrnt it hóin­lrotnvAÓmrói í-teo ol lign ^ ■< *- * — *■ — — - < TIT«: I . ÍMM Bnlppali ar Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke február 21-én fo­gadta Wilhelm Haast. A nagykövet átnyújtotta Konrad Adenauer szövetségi nem tíz százalékkal, a mező- gazdasági termelés hat száza­lékkal emelkedett. A gazdasági haladás mellett — mondotta a minisztertanács elnöke — novemberben szovjet-lengyel megállapodással rendeztük a fizetési mérleget érintő leg­fontosabb kérdéseket. Ennek ellenére a külkereskedelmi áruforgalom terén a helyzet még mindig feszült és még nehezebb lenne, ha a Szov­jetunió nem tekintene el adósságunktól és nem folyó­sítana Lengyelországnak hosszúlejáratú hiteleket. Az ország gazdasági helyzete az eredmények ellenére sem könnyű. A minisztertanács elnöke megjegyezte, hogy bár az el­múlt időszak hibáit jóvátették, még mindig nem számolták fel maradéktalanul annak az időszaknak következményeit. A gazdasági fejlődés további irányvonalát az határozza meg, hogy előmozdítsa a munkáskollektívák alulról jövő kezdeményezését. Biz­tosítják az üzemekben a to­vábbi munkásdemokráciát. Az 1957-es terv legfőbb jel­lemző vonását a miniszterta­nács elnöke abban látta, hogy reálisan, négy százalékban ha­tározza meg az ipari termelés növelésének mértékét, vagyis az előző éveknél kisebb mér­tékben. Cyrankiewicz hangsúlyozta, hogy az 1957-es költségvetést » szociális és kulturális ki­adások növelése, másfelől a katonai kiadások csökkenté­se és a felesleges adminisz­tratív állások megszüntetése jellemzi. Az elnök ezután a lengyel külkereskedelem problémáinak ismertetése után a nemzetkö­zi politika kérdéseivel foglal­kozott. Megjegyezte, hogy az utóbbi hónapokban észrevehe­tően emelkedett Lengyelország nemzetközi jelentősége, mivel fokozódott a lengyel állam belső politikai ereje, hangsú­lyozta, hogy Lengyelország nemzetközi jelentősége a többi szocia­lista államhoz fűződő kap­csolatoktól, a szocializmus világszerte megtalálható erőihez fűződő kapcsola­taiktól függ, és hogy ku­darc vár minden olyan pró­bálkozásra, amely megkí­sérli letéritcmi Lengyelor­szágot a szocialista erőkkel való együttműködés útjá­ról. A lengyel külpolitikai erő­feszítések fő irányvonala a béke megszilárdítása, a szo­cialista államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítése, a szo­cialista tábor egységének m g- szilárdítása, mély intemacio- nális alapokon. Az előadó le­szögezte, hogy Lengyelország továbbra is védelmezni fogta a népek egyenlőségének és önrendelkezésének elvét, har­colni fog a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett éléséért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Az előadó a továbbiakban megjegyezte, hogy a n yn gatn cmetországi ese­mények alakulása árnvékot vet a Lengyelország bizton­sága szempontjából leglénve- sebb dolgokra, s ilyen kö­rülmények között alapvető jelentőségű az a szövetség, amely Lengyelországot a szocialista táborhoz és el­sősorban a Szovjetunióhoz fűzi. Az előadó kiemelte a varsói szerződés jelentőségét Lengyel- ország függetlenségének meg­védése szempont jábóL Cyrankiewicz ezután elmon­dotta, hogy a lengyel—jugosz­láv viszony rendeződött, baráti kaocso’attá fejlődött és ma már sikeresen fejlődik a két ország együttműködése. A lengyel kormány támo­gatja a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és helyesnek tartja program­ját. A továbbiakban elmondotta ezután, hogy Lengyelország rendezi viszonyát olyan álla­mokkal, amelyekkel eddig nem volt kapcsolata. Az előadó megjegyezte, hogy a kapitalista országokkal fenn­tartott kereskedelmi és pénz­ügyi kapcsolatokban Lengyel- ország saját gazdasági életének szükségleteit tartja szem előtt, az egyenlőség és a kölcsönös előny elvéhez ragaszkodik. A közelmúltban tárgyalások kez­dődtek az Egyesült Államok­kal az ilyen alapon álló gaz­dasági kapcsolatok kiszélesíté­séről; Beszédének befejező részé­ben Cyrankiewicz tájékoztatta a szejmet az új kormány ösz- szeté teléről; __ déli városaiban olykor ko rmányát, távolítsa el Magyarország területéről Wailes urat, 11 feltűnik egy rokonszenves kül- ha továbbra sem kívánja megbízólevelét átadni. \ sejü fiatalember alakja, aki A magyar kormány — amely az Amerikai Egyesült Álla- (i megnyerő mosollyal állítja mokkái való kapcsolatainak megjavítását és szívélyessé tételét (| mfü az utcán a járókelőket — kívánja — őszintén reméli, hogy amerikai kormány ugyanilyen (i nőket és férfiakat vegyesen• szándékoktól vezérelve, meg fogja szüntetni ezt a két ország i csendesen elbeszélget velük, kapcsolatát kétségkívül zavaró helyzetet” maJd előzékenyen köszön és Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége feb- tovább megy. már 27-i jegyzékében közölte, hogy Wailes követ elhagyta Ma- 4 Kereskedelmi vtazónak néz* gyaronszág területét. 4 né az ember, aki pénzt gyűjt, ___________________________________________# hogy befejezhesse tanulmá­ny aü A 1\TT?TTT7TT7 5 A valóságba« John Kasper /\ fiI I Vj/j fi/Síf í.111/ #— mert így hívják a fiatalem­v f bért — Amerika jövő Hitiere, ! # akinél nem ismertek veszedel­mesebb agitátort Amerikában. A múlt hónapban Kasper Montgomerybe (Alabama ál­lam) érkezett, ahol a négerek egy kemény küzdelem után kivívták maguknak azt a jo­got, hogy az autóbuszokon a J fehér utasok mellett ülhesse- ’ nek. Személyes ügyben jöttem ide jelentette ki Kasper az újságíróknak. De a város la­jas disznóval a Ságtól!” Arra a kilenc magasrangú bíróra céloz, akik az ország legfőbb bírósági fórumát alkot­ják, s akik három évvel ezelőtt, azt követelték, hogy szüntessék legfelső bíró- színesbőrű tanulókat is befo­gadják, amikor megjelent a színen Kasper. A város lakosai között olyan fényképeket ter­jesztett, amelyeken néger fiúk fehér lányokat csókolgatnak. «a. Látjátok, ez fog történni, QYÜLÖLE7 MOST KÖVETKEZIK! A ' nyugati miniszterelnö­kök között végre megegyezés jött ’étre. Megoldották a még mindig fennálló vitás kérdé­seket. Az európai piac és az európai atomközösség egyez­ménye aláírásra készen áll. Az aláírást március elején Rómában ejtik meg; A miniszterelnök tegnapi ülése véget ért. Utána a szak­értők folytatták a munkát, hogy olyan szöveget dolgoz­zanak ki, amely összeegyez­tetheti a hat európai ország különböző, ha ugyan nem el­lentétes érdekeit. Még így is a miniszterelnököknek teljes két órára volt szükségük ah­hoz, hogy kis kiigazításokkal jóváhagyják az ajánlott szö­veget. Mint ismeretes, Franciaor­szág ahhoz a feltételhez kö­tötte csatlakozását az európai piachoz, hogy valamennyi tagállam lehetőségeihez mér­ten hozzájárul a francia gyár mátok fejlesztésére szánt be­ruházási alaphoz. A nagyon is erélyesen megfogalmazott francia követelést végül is az öt másik állam, ha nem is szívesen, de elfogadta, és megegyezett abban, hogy együttesen öt év alatt 580 millió dollár összegű alapot Belgium és Hollandia 70—70, Y \ ne “ t 'I meg a faji megkülönböztetést az iskolákban. Egy alkalommal amikor na­gyobb csoport előtt arról be­szélt, hogy mennyi nehézségbe ütközik a bírósági főtisztvise­lők elmozdítása, azt kiáltozta: „Úgy látszik, könnyebb meg­ölni egy embert!” Kasper német származású. aÍ 3 # ujsagiroicnaK. ue a varos iá- Kasper nemet származású. M) mA^^r^tfátosságát csakhamar borzalmas a fasiszta hitvallást Ezra 200-200 millióval vesz rfezt. ( terrorcselekmények híre döb- Pound, a hírhedt amerikai köb A fennmaradó 180 millióból bentette ^g. ievegőbe röpítet- *x manAha nki , ~r °----~—-r -- | ten a negereK négy tempio­Olas zország pedig 40 mUJtót ^ bombákat dobtok tokd­Azzal azonban, hogy már- , Amikor a rendőrség végre aus elejére Romában alaír- f letartóztatott hét fehérbőrű egyezményeket, ko-f „„vént John ják az rántsincs minden megóvva. Még csak ezután jön a legbi­zonytalanabb szakasz: a par­lamenti jóváhagyások vihara Kérdés, hogy a német, belga egyént, John Kasper már nem volt a városban. Kaspert többször is letartóz­ták, de mindannyiszor szaba­don engedték. Most megfelleb­bezte egyévi börtönbüntetését, és holland adófizetők hajlan- # amelyre azért ítélték, mert sú- dóak-e fedezni a francia gyárban megsértette az egyik . , .... . .. TT (i Tennessee állambeli bírósagot. matosatás költségeit. Ha(| Egyébként persze nem sokat nemm akkor bizony „vízbei törődik a bíróságokkal. Pél- esdk" a közös piac.- dául ilyenekre biztatja híveit: tő révén szívta magába, aki a második világháború idején mint rádióbemondó Mussolini szolgálatában állott. Poundot árulás miatt elítélték, majd őrültnek nyilvánították és egy washingtoni elmegyógyintézet­be zárták, ahol Kasper rend­szeresen meglátogatja. A nagy- szakálla költő is nagyra érté­keli törekvő tanítványát és valahányszor Kasper újabb rendzavarást provokál, dicsére­tekkel halmozza el. Ilyen zavargások színtere volt tavaly nyáron Clinton vá­ros Tennessee államból. Az ot­tani középiskolában éppen bé­ha nem akadályozzátok meg a fehér faj meggyalfczását — „figyelmeztette” Kasper az embereket. Es mi lett az eredményi Az iskola megnyitását olyan heves összetűzések követték, hogy könnyfakasztó bombákkal fel­szerelt tankegységeket kellett kivezényelni a verekedők szét­választására. Kaspert letartóztatták azzal a váddal, hogy zavargásokra uszított. A per tárgyalásakor tisztelői elözönlötték a tárgya­lótermet. Uszító beszédeinek másolatai eltűntek a rendőr­ségi aktacsomóból. Mire Kas- pert természetesen felmentet- ték. Néhány nappal később újabb zavargások törtek ki Clinton­ban. A zavargások tetőpontja­ként brutális támadást intéz­tek egy fehérbőrű pap ellen, aki néger gyermekeket kísért az iskolába. Kasper egy másik lázító szó­nokkal Asa Carterrel együtt addig uszította a déli államok­beli fehérbőrű lakosságot, míg egyesek valósággal felbőszül­tek az északiak ellen. — Pokolba mindazokkal, akik a fajkeveredést akarják — hirdette Kasper. Azokon a helyeken, ahol Kasper prédi­kált, ismét megjelentek a regi Ku-Klux-Klan tagjai fehér kámzsáikban, égő keresztekkel. Egyik gyűlölködő hangú brosúrájában Kasper egy ka­lap alá veszi, „az alávaló progresszistákat a gyengejelle- mű értelmiségiekkel, a züllött elemekkel a gyulladtszemű szo­cialistákkal, a fábiánusokkal, a társadalom söpredékével”. Kasper zsidóellenes kiroha­násai Hitler uszító hangú be* szédeire emlékeztetnek. Louisvilleben (Kentucky ál* lám) egy gyűlésen Kasper fel­vetette a „kérdésí”, vajon a négereknek van-e lelkűk? — Több embert ismerek, aki azt állítja, hogy látott olyan négereket, akiknek farkuk van — mondotta. Néhány évvel ezelőtt Kasper­nek könyvkereskedése volt Greenwich Villageben, New York bohémnegyedében. Üz­letében főleg náci irodalmat és természetesen Ezra Pound mü­veit terjesztette. A helybeliek úgy emlékeznk rá, mint egy mogorva fiatalemberre, aki nemigen érdeklődött a lányok iránt és az a vágy fűtötte, hogy „helyet biztosítson magának a történelemben”. Ez az ember és gyűlöletet hirdető propagandája nyilt provokáció az amerikai néppel szemben. Vajon meddig tűrik még? JOHN SAMPSON (Megjelent a Daily He* raid 1957. 11. 8.-i számá­ban.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents