Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-24 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM. ARA 50 FILLER VASÄRNAP, 1957. FEBR. 84. Mai számunkban: Beszélgetés az igazságügyi kormánymegbízottal Hősi harcokra emlékezünk Htíial bevzíttythttU a „spMtU&zp&HibG-H'' Nehru bírálja az USA politikáját Hatékonyabb szakszervezeti munkát! A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete XVI. kongresszusának határozata többek között foglalkozott a szakszervezeti bürokrácia felszámolásával, a tömegekkel való kapcsolat megerősítésével, a szakszervezeti demokrácia kiszélesítésével E határozat szellemében figyelemreméltó eredményeket értek el a baranyai bányák szakszervezetei is. Az októberi ellenforradalmárok azonban — a szakszervezeti munka hiányosságait eltúlozva — nagyfokú támadást indítottak a szakszervezetek ellen, mindenekelőtt igyekeztek megbontani a szervezett bányászok egységét. Céljukat nem érték el A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után a bányaipari dolgozók szakszervezete hatékony tevékenységet fejtett és fejt ki bányászaink valóban jogos kielégítéséért Emelték a bányászok fizetését. Január 1-től szakmánybérezésben dolgoznak, s külön számolják el a 30 százalékos földalatti pótlékot Részben valóraváltak a munkaidő csökkentésére irányuló javaslatok is. A munkaruha kihordásának idejét 3—9 hónappal megrövidítették. Csak Pécsett 100 bányásznak engedélyezték 1957-ben kertes családi ház felépítését, sőt 25 év alatt visszafizetendő kölcsönt is bocsátottak rendelkezésükre* Január 29-én a bányász szakszervezet határozatot hozott a női dolgozók szakszervezeti munkába való bevonásáról, érdekeik fokozottabb védelméről. E határozat kimondja: létre kell hozni a nőbizottságokat és a különböző szakszervezeti vezető szervekben biztosítani kell a nő-dol- gozók képviseletét. A nőbizottságoknak feladatul szabja: kísérjék figyelemmel a munkakörülményeket, a terhes anyákkal való bánásmódot, segítsenek megoldani az élelmezési, bevásárlási problémákat, gondoskodjanak a napközik, óvodák rendszeres ellenőrzéséről, Nem kétséges: a kormány és a bányaipari szakszervezet november óta kiadott rendelkezései, intézkedései, nagymértékben segítik az üzemi bizottságok munkáját. Szak- szervezeteink élnek is a lehetőségekkel. A határozatok maradéktalan megvalósításáért azonban még sokat kell tenni. Helyesen cselekszenek szakszervezeteink akkor, amikor munkájukban előtérbe helyezik az érdekképviseleti szerepet. Csak dicsérni lehet az olyan szakszervezeti bizottságokat, amelyek éberen őrködnek afelett, hogy a rendeletekben előírt béreket ki is fizessék a dolgozóknak. Csak helyeselni lehet az olyan intézkedésüket, amikor vigyáznak arra is, hogy a kifizetett bérek mögött meg legyen a termelési érték. Október után legtöbb támadás a munkaverseny miatt érte a bányák szakszervezeteit. Kétségtelen, hogy voltak hibák, ami főként a pártvezetés helytelen módszeréből, a vetélykedés íróasztal melletti bürokratikus vezetéséből adódott. De! Vajon képviselni tudják-e bányász szakszervezeteink a szervezett dolgozókat akkor, ha most átesnek a. ló másik oldalára. Nem a régi hibás gyakorlat követéséről van szó. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szén tonnái mögött, érző, gondolkodó emberek állnak. Bányászaink érdeke azonban megköveteli azt is, hogy a termeié| problémáival is foglalkozzanak. Nem, nem hajcsárkodásról van szó, de ki merné azt állítani, hogy bányászainkban nem él a vetélltedés iránti vágy, hogy nem akarnak holnap többet keresni, mint ma. Nos, mi kivetni való van abban, ha a szakszervezet az üzemvezetéssel karöltve nyilvánosságra hozza az emelkedő teljesítményeket, terjeszti a jól bevált tapasztalatokat, időnként megdicséri és jutalmazza a munkásokat. Ebből egyetlen bányásznak sem származik kára. Éppen ezért a szakszervezeteknek nem szabad lemondaniok a vetélkedésben rejlő hatalmas erőről, sőt a jövőben is jobb, gazdaságosabb munkára kell buzdítaniok a szervezett bányászokat, mert csak igy, ezen az úton biztosíthatják életszínvonaluk fokozatos emelkedését. Ma, amikor száz és száz feladat megoldása vár bányász szakszervezeteinkre, legfontosabb talán az új munkásokkal való foglalkozás. Az októberi ellenforradalom óta többszáz olyan új munkás került bányaüzemeinkhez, akik talán még soha nem voltak szervezett dolgozók, nem ismerik a szak- szervezeti tagsággal járó gazdasági előnyt, nincsenek tisztában annak politikai jelentőségével. Szakszervezeteink az első naptól kezdve karolják fel az új munkásokat, s biztosítsák számukra az őket is megillető jogukat, megfelelő munkahelyeket! Szép és megtisztelő feladat vár azokra a kommunistákra, akik szakszervezeti vonalon tevékenykednek. Ezekre az elvtársakra vár az a feladat, hogy a kommunista szak- szervezeti tagokon keresztül érvényesítsék a párt, a kormány útmutatásait, irányelveit a szakszervezeti munkában. Komoly erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az új s gyakran a régebbi munkások is megértsék: igazi érdekvédelem a jogos panaszok orvoslása, a bérek törvényes alapon való kifizetése, a munkakörülmények, szociális kulturális és sportlehetőségek biztosítása mellett semmivel sem kisebb értékű az a munka, amit bányász szakszervezeteinknek a tetmelés, az egy főre eső teljesítmények növelése, az önköltség csökkentese érdekében kell végezniük. Bányász szakszervezeteink eddig is bebizonyították, hogy méltó képviselői a széncsata hőseinek, s a legutóbbi szakszervezeti aktíva határozata nem hagy kétséget az iráni, hogy a jövőben is azok maradnak. Díszül nnepségr a szovjet hadsereg megalakulásának 39. évfordulóján A szovjet hadsereg megalakulásának 39. évfordulója alkalmából szombaton este díszünnepséget rendeztek a Magyar Néphadsereg Színházában. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Dögéi Imre, Horváth Imre, dr. Münnich Ferenc, Ró nai Sándor, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kiss Károly, az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának tagjai, Pongrácz Kálmán, Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, a fegyveres erők tábornoki karának több tagja, kiváló tisztek, tiszthelyettesek, harcosok, dolgozók, a tudományos, kulturális élet vezetői. Az elnökség tagja volt V. V. Asztafjev, a Szovjetunió budapesti ideiglenes ügyvivője, P. M. Capenko ezredes, a budapesti szovjet nagykövetség katonai attaséja. Jelen volt az ünnepségen számos Budapesten akkreditált katonai attasé. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután dr. Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere mondott ünnepi beszédet. Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde ilektrosazda^ig'i tárgyalások Jugoszláviával Belgrad (MTI). Ljubljanában efejeződtek a Jugoszlávia és Magyarország között ez év február 15-én kezdődött elektro- azdasági tárgyalások. A két fél képviselői tanulmányozták a Jugoszlávia és Magyarország közötti áramsere lehetőségeit és módjait, rre az áramcserérc elsősorban a Varasd—Söjtör és a Szabadka—Szeged között létesi- endő 110 kilowattos távveze- ék megépítése útján kerülne or. A tárgyalásokról jegyzőkön y et írtak alá. A XX. század az emberi társadalom történeiének világraszóló eseményekkel sűrített korszaka, az imperialista világrend feltartóztathatatlan pusztulásának és az új szocialista világrend feltartóztathatatlan győzelmének korszaka. Negyvenedik esztendeje, hogy Lenin pártjának, a Bolsevik Pártnak vörös gárdistái elfoglalták a petrográdi téli palotát, a moszkvai Kreml tornyaira felitűzték a szocialista forradalom győztes vörös lobogóját s a két világrészre kiterjedt cári birodalom csaknem egész területén megteremtették a munkások és parasztok államát; a szovjet államot. * Uj korszak nyílt meg az emberiség, a társadalom törté-, netében, amelyben minden út, — a nemzetközi imperializmus, a nemzetközi reakció minden erőfeszítése és aknamunkája ellenére — a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezet. Oda vezet a mi népünk, a mi országunk útja is. Münnich elvtárs ismertette a szovjet hadsereg megalakulásának és az intervenciós csapatok elleni küzdelmének körülményeit, a Narvánál kivívott 1918. február 23-á győzelmet, amelyet a szovjet hadsereg születésnapjának tekintenek. A te ..bbiaWhan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi kihatásait elemezte, majd a magyarországi eseményekre gyakorolt hatásait ismertette. 1918. októberében kezdtek hazatérni Oroszországból a magyar hadifoglyok, akik ott résztvettek az októberi forradalom és a polgárháború harcaiban, a magyar munkások és (Folytatás a 2-es oldalon.) Koszorúzósi ünnepség a szovjet hadsereg megalakulásának évfordulóján A szovjet hadsereg megalakulásának 39. évfordulója alkalmából, szombaton délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Gellert téri szovjet hősi emlékműnél. Az ünnepségen megjelent a politikai élet számos vezető személyisége, a fegyveres erők tábornoki karának tagjai, ott voltak a budapesti üzemek munkásküldöttei. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos katonai attaséja és tagja. Dr. Münnich Ferenc, a fegy-j veres erők minisztere ellé-j pett a felsorakozott díszszá-j zad előtt, majd a magyar és aj szovjet Himnusz hangjai után! megkezdődött a koszorúzási: ünnepség. Elsőnek a Magyar Szocia-! lista Munkáspárt ideiglenes: Központi Bizottságának ko-j szóróját helyezték el Kiss Ká-j roly és Biszku Béla, azi MSZMP ideiglenes Intézőbizottságának tagjai. A magyar- forradalmi munkás-paraszt! kormány és a Népköztársaság: Elnöki Tanácsa koszorúját dr.! Münnich Ferenc, a fegyveres- erők minisztere és Nagy Dá-i niel, az Elnöki Tanács elnök-: helyettese helyezte el. A Szovjetunió magyaror-j szági nagykövetsége nevében; V. V. Asztafjev nagykövetségi! ' a Minisztertanácsi í határosat A magyar forradalmi mun-l kás-paraszt leormány határoza ta értelmében a vállalati] kulturális és sportalapot, vala-l mint a költségvetési szervek] alkalmazottainak kulturális és; sporttámogatást 1957. évi ja-\ nuár l-től számított hatállyal.- együttesen mint „kulturális és- sportalap”-ot a művelődésügyi: minisztérium költségvetésébe] kell felvenni. Az alap felhasz-] válásáról a művelődésügyi] miniszter és a szaktanács re«-! delkczése alapján a szakszer-í vezetek gondoskodnak. » tanácsos, ideiglenes ügyvivő és P. M. Capenko ezredes, katonai attasé koszorúzták meg az emlékművet. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Úszta Gyula vezérőrnagy és Garamvölgyi Vilmos rendőrvezérőmagy, a szovjet katonai alakulatok parancsnoksága nevében Szkoszarev vezérőrnagy, Litvinov ezredes és Majákov ezredes helyezett el koszorút. Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottsága koszorúját Pongrácz Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke és Mikó József, a végrehajtó bizottság titkára helyezte el, majd megkoszorúzták az emlékművet a Csepeli Vas- és Fémművek, a MÁVAG és a Ganz vagon és gépgyár dolgozóinak küldöttei. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget, majd a díszszázad díszmenetben vonult el az emlékmű előtt. Szabályozzák a patakokat A Vízügyi Igazgatóság tervet olgozott ki a patakok és vízevezetőárkok szabályozására. Eszerint Endröc határában kötőgép bővíti a Gyöngyös patak medrét. Kistótfalu határában avaly 135 hold rét és legelő annyira elvizenyősödött, hogy a cözeli községek határait is átnedvesítette. A villány-pogá- yi árkon most kotrógép dolgozik a baj megelőzésén. A bor- ádi határban pedig kézierüvel olgoznak a Karasica bővítésén. Alsómocsolád és Bikái között a Hábi csatornát bővítik. csatorna alsó szakaszán a munkát 1945-től folyamatosan égezték. A nagynyárádi Borza patak bővítése is szükségessé vált. A szomszédos Sátorhelyi LUami Gazdaság közel 359 hold területén vízlevezető csa- ornát építenek. A lánycsóki csatorna mellett a patak ménén töltéseket építenek, hogy szántóföldeket a jövőben ne önthesse el a víz. Tavaly a Duna vize Mohácsnál áttörte a betonfalat. Ezt szakaszt most megerősítik a betonnál is erősebb, vasbeton- allal. CtH&eeeU a nyugati váiósié&zen Domsxcs Jani bácsi a nyugati városrész építkezésének főépítésvezetője mondta, hogy régen volt már ilyen építkezésen, ahol úgy megértették volna egymást az emberek, mint itt. Jól halad a munka, jól dolgoznak a fiatalok is, az idősebbek is, szóval nagyjában* egészében meg van elégedve. Ha pedig így mondja a Jani bácsi, akkor így is van, hiszen aligha van még egy ember Pécsett, aki úgy ismerné az építkezéseket, az ott dolgozó embereket, mint ő, aki már az ország minden zegében, zugában építkezett és itt, Pécsett is valamennyi nagy építkezésnél jelen volt. Major Károlyra fi ő hívta fel a figyelmemet. Látja, 6 az egyik legjobb brigádvezetőnk — mondta — írjon róluk, megérdemlik. Majorék jelenleg a tizenötöt és tizenhatos épületen dolgoznak. Mindkettő három emeletes lakóépület lesz. ök végeznek ezeken az épületeken az állványozáson kívül csaknem mindent. Nagy a brigád, ötvennyolcán vannak. Jelenleg. De hamarosan még többen lesz nek. — Olyan brigádot szeretnénk szervezni — fejtegeti a terveket Major Károly, a brigád- vezető —. hogy az alapok kiásásától a födémezésig mindent al tudjunk végezni. Szeretnénk, ha a ránkbizott épületeket teljesen, az utolsó simításig mi építhetnénk fel. A brigád kibővítése nem lesz nehéz ügy. Eddig sem kellett senkit sem kényszeríteni, hogy legyen tagja a Major brigádnak, mégis felszaporodtak. Tavaly augusztusban még csak tizennyolcán voltak összesen. Ma pedig a kőművesek száma huszonegy fő. És az igazat megvallva most is akad jelentkező, aki szívesen átjönne hozzájuk, dehát szigorú elveik vannak. Az építkezés munkahelyeiről nem vesznek át senkit a brigádba. Nem „szipkáznak’'. Ha szükségünk lesz új tagokra, keresünk majd magunknak — mondja Major Károly. Ehhez még azt is meg kell jegyezni, hogy a Major-brigádban szigorú munkaerkölcsök is honosodtak meg, és az új tagoknak ilyen szempontból is meg kell felelniük* Náluk nincs lógás, ~ Miért? — Hát azért, mondja a brigádvezető — mert én nem szégyellek szólni senkinek, ha látom, hogy csak ücsörög és nem akaródzik dolgozni. Meg merem kérdezni: miért leap maga fizetést? Az is igaz, hogy ilyesmit nálunk nemigen kell kérdezgetnim —> És kik a legictAy vesek a brigádban? Mondjam, hogy a Wellenreiter, vagy a Steinger? — töpreng. — Az ujjaink sem egyformák, ők sem egyformák. De ahogy az ujjaink mindegyike elvégzi a magáét, hát ők is egytől-egyig megteszik a magukét. Jó mindegyik. Fiatalok csaknem mind, de nagyon jó szakemberek. Ez az igazság. A brigád egy másik oldala: híresek arról, hogy nem vész kárba náluk jóformán semmi. A pocsékolást nem ismerik. /I féltéglát éppúgy beépítik a falba, mint az egészet, a szakadt cementeszsákokat sem dob ják félre félig telten, hanem ládában gyűjtögetik a cement minden kilóját. És a fájó pont? — Mert. ugye ki hinné, hogy az nincs? A bérezésnél kell azt keresni. — Teljesítménybérben szeretnénk dolgozni. Ez a brigád kívánsága. Szeretnénk, ha a teljesítménnyel együtt növekedne a kereset is, — mondja. Major Károly. — Akkor sem végeznénk silányabb munkát, azt garantáljuk, de hogy többet végeznénk, mint az órabér mellett, az biztos.. * Ilyen tehát a Major-brigad Ott dolgoznak az épülő nyugati városrészen, a toronydaruk árnyékában* az egyre növekvő falakon.. Kuni ez P'I
