Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 17. szám

4 N \ P f A 1951. januAr «•. ’ A MEFESZ-nyilatkozat LUXEM BURQ a Pécsi Nemzefi Színházban Különös eseményeknek voltunk szemtanúi a múlt héten a pécsi egyetemi jogi karán. A jogi kar ideiglenes MEFESZ vezetősége össze­állított egy programjelleggel bíró nyilatkozatot és minden vita nélküli két perces szavazás­sal (!) elfogadtatta az ifjúsággal. A nyilatkozat úgy hallgat a MEFESZ orszá­gos ideiglenes intéző bizottságának, a fővárosi és vidéki egyetemek, illetve főiskolák küldöt­teinek január 12-i tanácskozásáról, mintha meg sem történt volna, és egy szót sem szól arról, hogy egyetért-e a MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottságának a tanácskozás után kiadott nyilatkozatával vagy sem. A pé­csi nyilatkozat ugyanakkor az országos nyilat­kozattal sok tekintetben szembenálló új prog­ramot tűz a jogi kar Ifjúsága elé. Mit Jelent ez? Csak azt Jelenteti, hogy a jogi kar ideig­lenes MEFESZ vezetősége anarchikusán szem­behelyezkedik az országos ideiglenes intéző bi­zottsággal, a fővárosi ós vidéki egyetemek il­letve főiskolák közel kétszáz kiküldöttjének véleményével és korántsem azt a célt szolgál­ja, amit az országos nyilatkozat la hangoztat: „Ma, mikor az a veszély fenyeget, hogy a hall­gatók évet veszítenek, elsősorban érdekvédel­mi kérdésekkel kívánunk foglalkozni. Biztosí­tani kell, hogy fé'év alatt elvégezhessék a hall­gatók egy óv tanulmányi feladatait, ehhez pe­dig nyugodt egyetemi élet szükséges.“ Attól függetlenül, hogy az országos nyilatko­zattal szembenálló provinciális jellegű >,prog­ramokat” elítélem, azt hiszem érdemes lesz a jogi kar Ideiglenes MEFESZ vezetőségének nyilatkozatával röviden foglalkozni. S mivel a kétperces „szavazás" miatt az egyetemein nem tudtam elmondani a véleményemet, így a Du­nántúli Napló hasábjain fejtem ki nézetemet. Az országos ideiglenes intéző bizottság nyi­latkozata — amellyel egyetértek — határozot­tan leszögezi: szocializmust akarunk, elősegít­jük” ... a bennünket egyetemre Juttató népi demokrácia megújhodását és megtisztítását a Rákosi—Gerő-kllkk módszereitől... De mind a múltban, mind a jelenben elhatároltuk és el­határoljuk magunkat mindenfajta jobboldali ellenforradalmi restauráclós törekvésektől. A fö’desurak, a tőkések, a klzsákmányolók ural­mából nem kérünk és ezért harcolunk a kapi­talizmust visszaállítani akaió minden próbál­kozás és kaland ellen”. A pécsi nyilatkozat ezzel ellentétben egy szét sem szól arról, hogy mit szeretne Magyaror­szágon: szoclallzmust-e vagy sem, szocialista demokráciát-e vagy valamilyen más demokrá­ciát. Pedig ezt a két fogalmat nem lehet el­választani egymástól, mert mi, az egyetem jrfúnkás-paraszt és haladó értelmiségi szár­mazású fiataljai szocializmust és szocialista demokráciát akarunk. A jogi kar ideiglene* MEFESZ vezetőségé­nek nyilatkozata kijelenti, hogy az ifjúság ök­margá/ára tóberi követeléseinek alapján áll. Ezek a kö­vetelések — mint tud;uk — többségükben he­lyesek voltak, de akadtak közöttük helytele­nek Is, amelyeket az ellenforradalmi erők dob­tak köztudatba. A nyilatkozat azonban nem tesz különbséget helyes és helytelen követelé­sek között és ezzel olyan követelésekkel íg képviselni akar bennünket, amivel mi mun­kás-paraszt fiatalok nem érthetünk egyet A pécsi nyilatkozat, azután, hogy kijelenti: az ifjúság októberi követeléseinek alapján áll, azt hangoztatja, hogy politikától mentes egye­temet akar. Szerintem a két tétel ellentmon­dásos; mert az októberi követelések többsége politikai követelés volt. az ideiglenes MEFESZ vezetőség tehát a nyilatkozat ellenére Is poli­tizálni akarl Ami pedig a politikamentesség jelszavát illeti: a politikamentes jelszó maga Is politizálást jelent. Jelentheti burkoltan azt la, hogy ne támogasd azt az államot,4 amely ösztöndíjat ad neked és munkás-paraszt több­séget biztosít az egyetemen és főiskolán. És végezetül: nem különös a jogi fakultáson poli­tikámén tsségről beszélni, amikor a tematikája tele van társadalomtudománnyal és politiká­val? Szerintem az. Az ideiglenes MEFESZ vezetőség nyilatko­zata még azt Is leszögezi, hogy pártoktól füg­getlen ifjúsági szervezetet akar. Úgy vélem pontatlanság csúszott a fogalmazásba, ugyanis a MEFESZ valóban független a párttól szer­vezetileg. Politikailag viszont csak közös lehet a céljuk, hiszen szocializmust akar a MEFESZ is. Szocializmust építeni a munkásosztály for­radalmi pártja nélkül pedig nem lehet. Ezért elképzelhetetlen véleményem szerint, hogy a nyilatkozat semlegességet hirdessen a párt po­litikájával szemben vagy éppen ellentétbe ke­rüljön a proletárdiktatúra államával. Ez a po­litika helytelen útra vezetné az Ifjúságot ezért nem fogadhatjuk eb Mégegyszer hangsúlyozom, hogy ha vitázunk akkor a MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottságának a nyilatkozatáról kellene beszél­getnünk. E levéllel is az a célom, hogy több MEFESZ vezetőt alaposabb és mélyebb gondol­kodásra késztessek, ugyanakkor felhívjam egyetemi hallgató társaim figyelmét, hogy fe­lelősségünk ma nagyobb mint bármikor, ezért ne szavazzunk meg mindem kényelmesen. Re­mélem, az egészséges vitában olyan nyilatko­zat születik meg a Jogi karon, amely maid minden jószándókú hallgatót egyesít szocialista hazánk építése érdekében. PATAKI GYULAnE másodéves joghallgató. A PÉCSI NEMZETI SZÍN­HÁZ ismét műsorára tűzte Le­hár örökszép melódiájú nagy­operettjét, a Luxemburg gróf­ját. Operett, s máris siker szo­kás mondani. De Lehár operett — az biztos siker! Ezt bizonyít­ja a „táblás-ház” — az elő- adásról-elöadásra megérdemeli vas taps. A rendszeresen színházlátoga­tó közönségnek nem ' kell kü­lönösképpen ismertetni ennek az 1908-ban Párizsban játszódó darabnak tartalmát. Témája a szerelem s a nagy kérdés: va­jon egymáséi lesznek-e a sze­relmesek? Hogy egymásra lel­nek-e? Ez nem is vitás, a har­madik felvonás- végére ki-ki megtalálja párját. S mi törté­nik addig, amíg a szerelmesek „tűzön-vízen” át legyőzik az akadályokat? Dal, tánc, vidám­ság — szóval amit egy operet­től a szórakozni vágyók meg­kívánnak. A váratlanul grófi címet örökölt René Dupont festő sze­repében Wagner József lépett színpadra. Wagner Józsefet nem először látja már a pécsi kö­zönség, s szívesen találkozik vele Ismét a darab bonviván szerepében. Termete, hangja alkalmassá teszi ennek a lát­szólag „könnyű” szerepnek el­játszására. Az a színész, aki René Dupont alakításában nem törekszik következetesen végigvinni szerelme Angela Didier utáni vágyakozását, aki nem „harcol” Angela bírásá­ért, — s ezek a buktatók na­gyon is adottak — az a szí­nész ennek a szerepnek csak a felszínén Jár. Wagner Jó­zsef sikeresen kerülte ki eze­ket a buktatókat. Alakításában őszinte, mély szerelem érző­dik Angela iránt. Nem segíte­né azonban színészi fejlődését, ha elhallgatnánk játékának gyengébb oldalát, a kissé szög­letes mozgást. Kétségtelen, fej­lődést látunk ezen a téren is, de erejét, tudását továbbra Is a könnyed mozgás elsajátítá­sára kell összpontosítania. Egész Párizs által ünnepelt primadonnát Angela Didiért Bárdos Anna játssza. Bárdos Anna Szegedről került hoz­Miért nem jelenhet meg JBerze JMagy János könyve ? Bem Nagy János, a bara­nyai népmesék és néphagyo- mányok egykori lelkes kutató­ja, gyűjtője huszonnyolc évig dolgozott élete legszebb alko­tásán a „Magyar népinesctl­nács népművelési osztályának lenne a feladata, hogy a „Ma­gyar népmesetípusok“ kiadá­sáról mielőbb gondoskodjon. PUSZTAI JÓZSEF A Honvéd-tiszti Fe ölvizspá'd Bizottság fiira A karhatalomban szolgálatot teljesítő tisztek és tiszthe­lyettesek felülvizsgálása megkezdődött. Ha valaki a tiszteknek és tiszthelyetteseknek ellenforradalmi, né pel lenes, vagy gyáva magatartásáról tud, jelentse a felülvizsgáló bizottságnak. A jelentést írásban vagy szóban, személyesen mindenki tegye meg a bizottságnál 1957. január 25-ig, Batthyányi u. 1. (Fehérvári laktanya) Telefonszám: 22-87_ zánk és ezzel a szereppel mu­tatkozott be. Sikerült! Annak ellenére, hogy ez volt az első pnmadonnaszerepe, nagyszerű alakítást nyújtott. Az első (el­vonásban talán a bemutatko­zás és az első primadonnasze­rep miatti félénksége szinte peroről-percre felengedett s mindjobban magára talált. Jól­eső érzés tudni azt. hogy a pé­csi színház egy nemcsak jo színészi képességű, hanem is­kolázott hangú színésznővel erősödött. René és Angela házas­ságát megakadályozni akaró öreg, szenilis Sir Bazil szerepé­ben Szabó Samu Kossuth-díjas művészünket láttuk. Örömmel tapasztaltuk, hogy alakításá­ban ügyelt a játék és a szöveg egységére. Játéka mindig alá­támasztotta mondanivalóját. S ez nem kis eredmény, hiszen Szabó Samu hajlamos, hogy egy-egy akár rögtönzött jó poén kedvéért néha eltépjen a figura alapkarakterétől. Ezt a hibát most elkerüli s mindhá­rom felvonásban töretlenül a szenilitást domborítja ki. A szöveg és Játék összhangbaho- zása, ez sikeres alakításának alapja. KÜLÖN TANULMÁNYT ér­demelne Takács Margit Mada­me Fleury szerepében. Igazi, nagy alakítás, éli szerepét. Mint Angela barátnője és tanács­adója egyaránt ravasz, kacér és számító. A háttérből szövi az eseményeket, de ha a hely­zet megkívánja „nyíltan is po­rondra lép”. Ebben a szerep­ben az operettszerep megkí­vánta színészi skálájának csaknem minden fokát meg­mutatja. Énekszámaival, mada­me Fleury sanzonjaival méltán arat kirobbanó tapsot, ismét és ismét új ráznia kell. Ragyogó alakítás! A másik fiatal szerelmes­párt, az örökké pénzgondokkal küzködő Brissard zeneszerzői és szerelmét Jullettet, Galam­bos György és Péter Gizi, il­letve Bázsa Éva Játssza kettős szereposztásban. Péter Gizi mint szubrett a tőle megszo­kott bájjal és kedvességgel te­lítette meg ezt a „nagyvonalú”, de mégis „kislányos” szerepet. Partnere Galambos György jól oldotta meg feladatát. Sajnál­juk, hogy Juliette szerepében most még nem volt módunk Bázsa Évát látni, pedig ahogy a pécsi közönség őt Ismeri, bizonyára élmény ez a szerep az ő előadásában is. A három lord „kicsi” szere­pében Tomanek Nándort, Mar­pusok“ című könyvén. Köz­bejött halála miatt azonban ez,i a 3778 oldalas, kézzel írott i1 A mecseknádasdi „forradalmárok kó Sándort és Falud! Lászlót tapsolja a közönség. Úgy tű­nik, hogy a pécsi előadások Közül ez a három „lordegyüt­tes” a legsikeresebb. Mindhá­rom különböző egyéniség. To­manek Nándor mint Lord Lanchester, a hideg, a száraz ember, az „agytrószt”. Markó Sándor mint Lord Worschester higgadt, sodródik az esemé­nyekkel. Faludi László mint Lord Winchester — az örökké részeg. Világosabb pillanatai csak akkor vannak, am kor üzletről van szó. Szerepe csá­bítóan alkalmas a túljátszásra, s éppen ezért erénye, hogy ha egy-két pillanatra már súrolja is a túljátszás határát — m is mértéket tud tartani. Széplaky Endre a .megvesz­tegethetetlen” bíró és Szalma Sándor az anyakönyvvezető szerepében nagyban hozzájárul az előadás sikeréhez. Rabb Jó­zsef a lakáj kurta szerepében bizonyítja, hogy nincs „kis sze­rep”, A kórus lelkes és szép mun­kát végzett. Akár az első fel­vonás farsangi jelenetét, akár a harmadik felvonás tárgyaló- termi jelenetét véve, éltek a képek s az összhatás is jó volt. A sikeres előadást Hortobá­gyi Margit rendezte. Az új. a jobb kereséáe meglátszik a da­rabon. A példák közül csak egyet: a harmadik felvonás Dán helyesen emelte ki,' hogy ennek a felvonásnak főszereplői nem a bírák, hanem a tárgyalóte­rem közönsége. Ezért eltérve egy korábbi előadástól a bírói emelvényt nem szemben, ha­nem oldalt helyezte. Elősegí­tette ezzel, hogy a bírák játéka ne hasson zavnrlólag a tárgya­lóterem közönségének Játéká­ra. A zenekar jó munkájában Paulusz Elemérnek jelentős ré­sze van. Paulusz Elemérnek ez volt az első pécsi dirigálása. Jó zenészt ismertünk meg ben­ne. A zenekar most nem „nyom ta el” az énekeseket, a hang „lejött a színpadról”. Szívesen látjuk a pécsi színház zeneka­rának élén. A Luxemburg grófja sikeré­ben méltán osztozik a díszlet- tervező, a jelmeztervező, & koreográfus és a maszkmes­ter AJÁNLJUK, aki még nem látta és jól akar szórakozni, az minél előbb nézze meg a darabot, * Nem bánja meg! Garay Ferenc // munka nem jelenhetett meg. | Ortutay Gyula volt vallás- (i és közoktatásügyi miniszteri' 1917-ben a kéziratot azzal az1 ígérettel vette át Berzc Nagy(i János özvegyétől, hogy a mü-| vet kiadja. Ennek érdekében <• azonban semmit sem tett. A kéziratot „védetté“ nyilvánítót-1| ta ugyan és „családi letétként” < a Pázmány Péter Tudomány-i egyetem Néprajzi Intézetébe * helyezte el. 1950-ben átad ta az ? Országos Néprajzi Múzeum- ? nak. A Berzc Nagy-csaláű tud-? ta és beleegyezése nélkül a? kéziratot lefényképezték, de i kiadásáról tíz év óta senki sem ? gondoskodott. 195G-ban azután i a kézirat végre visszakerült * Pécsre Bcrze Nagy János flá-i hoz. Azóta ott hever az íróasz-J ta) fiókjában. é Mi a jelentősége ennek a? magyar folklore irodalomban f egyedülálló műnek? Az, hogy? 1620 népmese indítékára mu- ? tat rá. A meseanyagot min- ? dencgycs típusnál összehason- ? lítja a velünk, vagy körülüt- a tünk élő rokon népek hagyó- 4 Hiányaival, a típus anyagának 5 tárgytörténctl. Irodalmi, mű- t velődcstörténetl, mitológiai ési nye'vtudományl vonatkozásai­val együtt. Itt lenne a* Ideje, hogy kul-? tűrélelilnk vezetői ne hagyják? ükallódni ezt az értékes inun- \ bit. 1910-ben Baranya vár:ne-(| <ye a saját költségén kiadta (| Berzc Nagy Jánosnak egyik (i másik munkáját a „Baranyai ^i nópliagyományok' című három A A m4»ffvpi ta- 9 KÉT HELYEN lobbant fel a tűz majdnem azonos idő­pontban. Kint az udvaron és bent a tanácsirodában. A tö­meg ujjongott. Ujjongva ta­posták be az iratszekrények furnérlemezből készült hátul­ját és kegyetlen bosszúval hordták az iratokat. Egyre magasabbra csaptak a lán­gok. Kataszteri könyvek, bir­tokivek, hadlgondozói iratok, adófőkönyvek, szépirodalmi könyvek és ki tudja felsorolni milyen okmányok pernyéje szállt a levegőben. Ami mozgatható és megfog­ható volt, mindenben ellen­séget látlak a mecseknádas- dlak és' kíméletlenül törték, zúzták. A felkorbácsolt kedé­lyek egyre nagyobb oktalan­ságokba sodorták a tömeget. Kondlcs István székkel dobál­ta le a csillárokat, a faliórát. Révi István földhöz verte a hatalmas világvevő rádiókat. Jakab Antal az írógépet kap­ta el és bedobta a tűzbe, má­sok fejszével próbálták szét­verni a páncélszekrényt. Az utóbbi azonban nem sikerült. Mikor kitombolták magukat és már nem maradt zúzni, égetni való, lassan elszállin­góztak. örültek, de nem elé­gedtek meg. Már az is vala­mi, ha forradalomban feldúl­ják a tandcsirodát7 Fegyverek kellenek, át kell venni a ha­talmat! Ennek már van ér­telme, ez már izgalmasabb. Végh József a rendőrséghez ment. Azt mondta: meg kell alakítani a nemzetőrséget és követelte, hogy adjanak fegy- vert Norm arl.tate *— Mihelyt felsőbb utasítás jön, azonnal adunk. Előbb nemi — kapta a rövid vá­laszt. Erre dühösen bevágta ma­ga után az ajtót és telefonált a bonyhádi „nemzetőrséghez”. Mintegy 15 főnyi fegyverzett „nemzetőr” hamarosan meg is érkezett Mecseknádasdra. Ti­zen körülfogták a rendőrséget, öten pedig Koppány Antal vezetésével bementek az őrs­re. Fellengzős, nagyképűség­gel kezdődött a társalgás. — ELISMERIK-E önök a nép hatalmát? — kérdezte Koppány. — Hajlandók-e szolgálni a nép ügyét? Miért ne? Hiszen mindig a nép ügyét védték ezek a rend­őrök, s a nép hatalma szó sem volt ismeretlen egyikük előtt sem. — Na jó — fontoskodott a brigádvezér — tartsák őrizet- ben a bajtársakat, amíg visz­szajövök. Néhány másodpere telt el és már jött vissza Bareith Jó­zseffel és Végh Józseffel. Pök­hendien végig sétált a szobá­ban, majd így szólt: — Vannak itt az őrsön olyanok, akik nem közénk valók. Nem akarok senkit megnevezni. Aki érzi, hogy nem idevaló, lépjen ki... A rendőrök egymásra néz­tek. Senki sem érezte, hogy nem való a rendőrségbe. — Akkor majd én megmon­dom — fűzte tovább Koppány is egy papirt húzott elő. — Fürsteinhnffer János — nlimstn n nnnirrAl Für steinhoff er előlépett és Koppány azonnal pisztolyt szegezett rá. — Tartsa fel a kezét! — kiáltotta. — Tegye ki a pisz­tolyát. Hat rendőr volt az Őrsön, s Koppányék tizenöten voltak. Minden rendőrre egy-egy pisz­toly, géppisztoly, vagy kara­bély csöve ásítozott. Bareith József közben neki- hevülve hátrafont karokkal sétált a szobában. Dagadt a melle, hősnek érezte magát, pedig 6 csak a „nem kívánatos rendőrök” névsorát adta át Koppánynak. Gúnyosan Für- stclnhoffer képébe röhögött. — Na mi van, nagylegény? — Most reszketsz? Mi? Koppány tovább olvasta a névsort. — Nagy >zsef.»• Előállt az őrsparancsnok, de Bareith gyorsan heu'~~t',,",t — Nem róla vai v szakaszvezető a ki Es Sebők szakaszv< tatott. Sebők 02 ávo-s, mert 1954-bi AVH-nál szolgált, katona. S milyen népelle két követett el Fü János? Azt, hogy emberek testi épsé engedte, hogy kt lámpa nélkül, var f- ■. 1 kül kerékpározza1 ka, és 10 forivf,ai azokat, akik ketten rékpáron. Ezért lökdö lék 1. ronnyal, ez*rt ntem az őrs előtt lévő Vp)**éno ónr.^-1 nk ______________ őr sre, és mikor '"‘a, mit mü­veinek férjével, nyomban ösz- szcesclt Koppány úgy dön­tött, hog;/ Bonyhádra viszik az áldozatokat. De előbb még meg kell alakítani a nemzet­őrséget ét a nemzeti bizott­ságot, ELMENTEK hát a nagy­gyűlésre. — önök itt el vannak ma­radva egy héttel — heveske- dett Koppány szemrehányóan a gyűlésen. —'Még semmit sem csinált a falu. Vannak itt kommunisták? Ha Igen, állja­nak fel — adta ki a paran­csot. Ketten álltak fel. Máté Já­nos és Budai Viktor. Többen nem mertek felállni. Mátét kihű lte, de Budai Viktort nem, mert 6 rendőr volt. — Most szóljon a nép — harsogta a vezér. — Milyen panaszuk van a szakaszveze- őre? Kérem a polgártársakat mondják el véleményüket minden rendőrről. Egyetlen panasz sem hang­tett el. Ezután megválasztot- ák a nemzetőrséget. Amíg Koppány itt rendezte íz új hatalom dolgait, addig ildasi Géza volt jegyző javas- atot terjesztett a gyűlés elé. lavasolta, hogy Schmidt Ke- resztélyt távollétében válasz­szák meg a nemzeti bizottság tlnökévé. Shmidtet 1952-ben 15 évi lörtönre ité..ék az óbányai anácselnök meggyilkolásával kapcsolatban. A megválasztá­sán azért nem lehetett jelen, nert mén büntetését töltőt­a Jf U/tVii »«■ <aruM«««« , sett küldöttséget menesztet­tek érte, de mire a küldött­ség Komlóra ért, Schmidtet már sehol sem találták. Ezalatt Mecseknádasdon Hi­dasi jegyző úr sz rvezle kol­légája fogadtatását. Köszöntő szöveget szerkesztett és a han­goshíradón többször felszólí­tották a falubelieket, hogy méltón fogadják a főjegy­zőt, a község elnökét. Mikor Schmidt megérkezett, Hart­mann János köszöntötte és kérte, hogy foglalja el a fő­jegyzői széket, de nem Me­csek:. 'asdon, hanem Püspök- nádasdon. A PÜNKÖSDI KIRÁLY­SÁG nem tartott sokáig. Pe­dig a volt csendőrök, önkén­tes SS legények, volt főjegy­zők és más vérengzők már szé­pen összeverődtek és igen nagy egyetértésben dolgoztak. Szán dékukat azonban néhány nap alatt is félreérthetetlenül el­árulták. Hidasi jegyző úr maga mondta Soós Ede tanácselnök­nek: — Ezt az Időt vártam már rég. Azt, hogy őszintén meg­mondhassam én vagyok Me­cseknádasdon a legnagyobb reakciós... Maga mesélte azt is, hogy mikor Adán volt jegyző az 6 párnázott ajtaja mögé nem igen jutottak be. őszinteségében nem kétel­kedünk... De hatalmi törek­véset ellen és társai túlbuzgó lépései ellen mindenkor kemi-t nyen fogunk fellépni. __________V irvA esryTS* T/jefPWWI

Next

/
Thumbnails
Contents