Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-20 / 17. szám
4 N \ P f A 1951. januAr «•. ’ A MEFESZ-nyilatkozat LUXEM BURQ a Pécsi Nemzefi Színházban Különös eseményeknek voltunk szemtanúi a múlt héten a pécsi egyetemi jogi karán. A jogi kar ideiglenes MEFESZ vezetősége összeállított egy programjelleggel bíró nyilatkozatot és minden vita nélküli két perces szavazással (!) elfogadtatta az ifjúsággal. A nyilatkozat úgy hallgat a MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottságának, a fővárosi és vidéki egyetemek, illetve főiskolák küldötteinek január 12-i tanácskozásáról, mintha meg sem történt volna, és egy szót sem szól arról, hogy egyetért-e a MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottságának a tanácskozás után kiadott nyilatkozatával vagy sem. A pécsi nyilatkozat ugyanakkor az országos nyilatkozattal sok tekintetben szembenálló új programot tűz a jogi kar Ifjúsága elé. Mit Jelent ez? Csak azt Jelenteti, hogy a jogi kar ideiglenes MEFESZ vezetősége anarchikusán szembehelyezkedik az országos ideiglenes intéző bizottsággal, a fővárosi ós vidéki egyetemek illetve főiskolák közel kétszáz kiküldöttjének véleményével és korántsem azt a célt szolgálja, amit az országos nyilatkozat la hangoztat: „Ma, mikor az a veszély fenyeget, hogy a hallgatók évet veszítenek, elsősorban érdekvédelmi kérdésekkel kívánunk foglalkozni. Biztosítani kell, hogy fé'év alatt elvégezhessék a hallgatók egy óv tanulmányi feladatait, ehhez pedig nyugodt egyetemi élet szükséges.“ Attól függetlenül, hogy az országos nyilatkozattal szembenálló provinciális jellegű >,programokat” elítélem, azt hiszem érdemes lesz a jogi kar Ideiglenes MEFESZ vezetőségének nyilatkozatával röviden foglalkozni. S mivel a kétperces „szavazás" miatt az egyetemein nem tudtam elmondani a véleményemet, így a Dunántúli Napló hasábjain fejtem ki nézetemet. Az országos ideiglenes intéző bizottság nyilatkozata — amellyel egyetértek — határozottan leszögezi: szocializmust akarunk, elősegítjük” ... a bennünket egyetemre Juttató népi demokrácia megújhodását és megtisztítását a Rákosi—Gerő-kllkk módszereitől... De mind a múltban, mind a jelenben elhatároltuk és elhatároljuk magunkat mindenfajta jobboldali ellenforradalmi restauráclós törekvésektől. A fö’desurak, a tőkések, a klzsákmányolók uralmából nem kérünk és ezért harcolunk a kapitalizmust visszaállítani akaió minden próbálkozás és kaland ellen”. A pécsi nyilatkozat ezzel ellentétben egy szét sem szól arról, hogy mit szeretne Magyarországon: szoclallzmust-e vagy sem, szocialista demokráciát-e vagy valamilyen más demokráciát. Pedig ezt a két fogalmat nem lehet elválasztani egymástól, mert mi, az egyetem jrfúnkás-paraszt és haladó értelmiségi származású fiataljai szocializmust és szocialista demokráciát akarunk. A jogi kar ideiglene* MEFESZ vezetőségének nyilatkozata kijelenti, hogy az ifjúság ökmargá/ára tóberi követeléseinek alapján áll. Ezek a követelések — mint tud;uk — többségükben helyesek voltak, de akadtak közöttük helytelenek Is, amelyeket az ellenforradalmi erők dobtak köztudatba. A nyilatkozat azonban nem tesz különbséget helyes és helytelen követelések között és ezzel olyan követelésekkel íg képviselni akar bennünket, amivel mi munkás-paraszt fiatalok nem érthetünk egyet A pécsi nyilatkozat, azután, hogy kijelenti: az ifjúság októberi követeléseinek alapján áll, azt hangoztatja, hogy politikától mentes egyetemet akar. Szerintem a két tétel ellentmondásos; mert az októberi követelések többsége politikai követelés volt. az ideiglenes MEFESZ vezetőség tehát a nyilatkozat ellenére Is politizálni akarl Ami pedig a politikamentesség jelszavát illeti: a politikamentes jelszó maga Is politizálást jelent. Jelentheti burkoltan azt la, hogy ne támogasd azt az államot,4 amely ösztöndíjat ad neked és munkás-paraszt többséget biztosít az egyetemen és főiskolán. És végezetül: nem különös a jogi fakultáson politikámén tsségről beszélni, amikor a tematikája tele van társadalomtudománnyal és politikával? Szerintem az. Az ideiglenes MEFESZ vezetőség nyilatkozata még azt Is leszögezi, hogy pártoktól független ifjúsági szervezetet akar. Úgy vélem pontatlanság csúszott a fogalmazásba, ugyanis a MEFESZ valóban független a párttól szervezetileg. Politikailag viszont csak közös lehet a céljuk, hiszen szocializmust akar a MEFESZ is. Szocializmust építeni a munkásosztály forradalmi pártja nélkül pedig nem lehet. Ezért elképzelhetetlen véleményem szerint, hogy a nyilatkozat semlegességet hirdessen a párt politikájával szemben vagy éppen ellentétbe kerüljön a proletárdiktatúra államával. Ez a politika helytelen útra vezetné az Ifjúságot ezért nem fogadhatjuk eb Mégegyszer hangsúlyozom, hogy ha vitázunk akkor a MEFESZ országos ideiglenes intéző bizottságának a nyilatkozatáról kellene beszélgetnünk. E levéllel is az a célom, hogy több MEFESZ vezetőt alaposabb és mélyebb gondolkodásra késztessek, ugyanakkor felhívjam egyetemi hallgató társaim figyelmét, hogy felelősségünk ma nagyobb mint bármikor, ezért ne szavazzunk meg mindem kényelmesen. Remélem, az egészséges vitában olyan nyilatkozat születik meg a Jogi karon, amely maid minden jószándókú hallgatót egyesít szocialista hazánk építése érdekében. PATAKI GYULAnE másodéves joghallgató. A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ ismét műsorára tűzte Lehár örökszép melódiájú nagyoperettjét, a Luxemburg grófját. Operett, s máris siker szokás mondani. De Lehár operett — az biztos siker! Ezt bizonyítja a „táblás-ház” — az elő- adásról-elöadásra megérdemeli vas taps. A rendszeresen színházlátogató közönségnek nem ' kell különösképpen ismertetni ennek az 1908-ban Párizsban játszódó darabnak tartalmát. Témája a szerelem s a nagy kérdés: vajon egymáséi lesznek-e a szerelmesek? Hogy egymásra lelnek-e? Ez nem is vitás, a harmadik felvonás- végére ki-ki megtalálja párját. S mi történik addig, amíg a szerelmesek „tűzön-vízen” át legyőzik az akadályokat? Dal, tánc, vidámság — szóval amit egy operettől a szórakozni vágyók megkívánnak. A váratlanul grófi címet örökölt René Dupont festő szerepében Wagner József lépett színpadra. Wagner Józsefet nem először látja már a pécsi közönség, s szívesen találkozik vele Ismét a darab bonviván szerepében. Termete, hangja alkalmassá teszi ennek a látszólag „könnyű” szerepnek eljátszására. Az a színész, aki René Dupont alakításában nem törekszik következetesen végigvinni szerelme Angela Didier utáni vágyakozását, aki nem „harcol” Angela bírásáért, — s ezek a buktatók nagyon is adottak — az a színész ennek a szerepnek csak a felszínén Jár. Wagner József sikeresen kerülte ki ezeket a buktatókat. Alakításában őszinte, mély szerelem érződik Angela iránt. Nem segítené azonban színészi fejlődését, ha elhallgatnánk játékának gyengébb oldalát, a kissé szögletes mozgást. Kétségtelen, fejlődést látunk ezen a téren is, de erejét, tudását továbbra Is a könnyed mozgás elsajátítására kell összpontosítania. Egész Párizs által ünnepelt primadonnát Angela Didiért Bárdos Anna játssza. Bárdos Anna Szegedről került hozMiért nem jelenhet meg JBerze JMagy János könyve ? Bem Nagy János, a baranyai népmesék és néphagyo- mányok egykori lelkes kutatója, gyűjtője huszonnyolc évig dolgozott élete legszebb alkotásán a „Magyar népinesctlnács népművelési osztályának lenne a feladata, hogy a „Magyar népmesetípusok“ kiadásáról mielőbb gondoskodjon. PUSZTAI JÓZSEF A Honvéd-tiszti Fe ölvizspá'd Bizottság fiira A karhatalomban szolgálatot teljesítő tisztek és tiszthelyettesek felülvizsgálása megkezdődött. Ha valaki a tiszteknek és tiszthelyetteseknek ellenforradalmi, né pel lenes, vagy gyáva magatartásáról tud, jelentse a felülvizsgáló bizottságnak. A jelentést írásban vagy szóban, személyesen mindenki tegye meg a bizottságnál 1957. január 25-ig, Batthyányi u. 1. (Fehérvári laktanya) Telefonszám: 22-87_ zánk és ezzel a szereppel mutatkozott be. Sikerült! Annak ellenére, hogy ez volt az első pnmadonnaszerepe, nagyszerű alakítást nyújtott. Az első (elvonásban talán a bemutatkozás és az első primadonnaszerep miatti félénksége szinte peroről-percre felengedett s mindjobban magára talált. Jóleső érzés tudni azt. hogy a pécsi színház egy nemcsak jo színészi képességű, hanem iskolázott hangú színésznővel erősödött. René és Angela házasságát megakadályozni akaró öreg, szenilis Sir Bazil szerepében Szabó Samu Kossuth-díjas művészünket láttuk. Örömmel tapasztaltuk, hogy alakításában ügyelt a játék és a szöveg egységére. Játéka mindig alátámasztotta mondanivalóját. S ez nem kis eredmény, hiszen Szabó Samu hajlamos, hogy egy-egy akár rögtönzött jó poén kedvéért néha eltépjen a figura alapkarakterétől. Ezt a hibát most elkerüli s mindhárom felvonásban töretlenül a szenilitást domborítja ki. A szöveg és Játék összhangbaho- zása, ez sikeres alakításának alapja. KÜLÖN TANULMÁNYT érdemelne Takács Margit Madame Fleury szerepében. Igazi, nagy alakítás, éli szerepét. Mint Angela barátnője és tanácsadója egyaránt ravasz, kacér és számító. A háttérből szövi az eseményeket, de ha a helyzet megkívánja „nyíltan is porondra lép”. Ebben a szerepben az operettszerep megkívánta színészi skálájának csaknem minden fokát megmutatja. Énekszámaival, madame Fleury sanzonjaival méltán arat kirobbanó tapsot, ismét és ismét új ráznia kell. Ragyogó alakítás! A másik fiatal szerelmespárt, az örökké pénzgondokkal küzködő Brissard zeneszerzői és szerelmét Jullettet, Galambos György és Péter Gizi, illetve Bázsa Éva Játssza kettős szereposztásban. Péter Gizi mint szubrett a tőle megszokott bájjal és kedvességgel telítette meg ezt a „nagyvonalú”, de mégis „kislányos” szerepet. Partnere Galambos György jól oldotta meg feladatát. Sajnáljuk, hogy Juliette szerepében most még nem volt módunk Bázsa Évát látni, pedig ahogy a pécsi közönség őt Ismeri, bizonyára élmény ez a szerep az ő előadásában is. A három lord „kicsi” szerepében Tomanek Nándort, Marpusok“ című könyvén. Közbejött halála miatt azonban ez,i a 3778 oldalas, kézzel írott i1 A mecseknádasdi „forradalmárok kó Sándort és Falud! Lászlót tapsolja a közönség. Úgy tűnik, hogy a pécsi előadások Közül ez a három „lordegyüttes” a legsikeresebb. Mindhárom különböző egyéniség. Tomanek Nándor mint Lord Lanchester, a hideg, a száraz ember, az „agytrószt”. Markó Sándor mint Lord Worschester higgadt, sodródik az eseményekkel. Faludi László mint Lord Winchester — az örökké részeg. Világosabb pillanatai csak akkor vannak, am kor üzletről van szó. Szerepe csábítóan alkalmas a túljátszásra, s éppen ezért erénye, hogy ha egy-két pillanatra már súrolja is a túljátszás határát — m is mértéket tud tartani. Széplaky Endre a .megvesztegethetetlen” bíró és Szalma Sándor az anyakönyvvezető szerepében nagyban hozzájárul az előadás sikeréhez. Rabb József a lakáj kurta szerepében bizonyítja, hogy nincs „kis szerep”, A kórus lelkes és szép munkát végzett. Akár az első felvonás farsangi jelenetét, akár a harmadik felvonás tárgyaló- termi jelenetét véve, éltek a képek s az összhatás is jó volt. A sikeres előadást Hortobágyi Margit rendezte. Az új. a jobb kereséáe meglátszik a darabon. A példák közül csak egyet: a harmadik felvonás Dán helyesen emelte ki,' hogy ennek a felvonásnak főszereplői nem a bírák, hanem a tárgyalóterem közönsége. Ezért eltérve egy korábbi előadástól a bírói emelvényt nem szemben, hanem oldalt helyezte. Elősegítette ezzel, hogy a bírák játéka ne hasson zavnrlólag a tárgyalóterem közönségének Játékára. A zenekar jó munkájában Paulusz Elemérnek jelentős része van. Paulusz Elemérnek ez volt az első pécsi dirigálása. Jó zenészt ismertünk meg benne. A zenekar most nem „nyom ta el” az énekeseket, a hang „lejött a színpadról”. Szívesen látjuk a pécsi színház zenekarának élén. A Luxemburg grófja sikerében méltán osztozik a díszlet- tervező, a jelmeztervező, & koreográfus és a maszkmester AJÁNLJUK, aki még nem látta és jól akar szórakozni, az minél előbb nézze meg a darabot, * Nem bánja meg! Garay Ferenc // munka nem jelenhetett meg. | Ortutay Gyula volt vallás- (i és közoktatásügyi miniszteri' 1917-ben a kéziratot azzal az1 ígérettel vette át Berzc Nagy(i János özvegyétől, hogy a mü-| vet kiadja. Ennek érdekében <• azonban semmit sem tett. A kéziratot „védetté“ nyilvánítót-1| ta ugyan és „családi letétként” < a Pázmány Péter Tudomány-i egyetem Néprajzi Intézetébe * helyezte el. 1950-ben átad ta az ? Országos Néprajzi Múzeum- ? nak. A Berzc Nagy-csaláű tud-? ta és beleegyezése nélkül a? kéziratot lefényképezték, de i kiadásáról tíz év óta senki sem ? gondoskodott. 195G-ban azután i a kézirat végre visszakerült * Pécsre Bcrze Nagy János flá-i hoz. Azóta ott hever az íróasz-J ta) fiókjában. é Mi a jelentősége ennek a? magyar folklore irodalomban f egyedülálló műnek? Az, hogy? 1620 népmese indítékára mu- ? tat rá. A meseanyagot min- ? dencgycs típusnál összehason- ? lítja a velünk, vagy körülüt- a tünk élő rokon népek hagyó- 4 Hiányaival, a típus anyagának 5 tárgytörténctl. Irodalmi, mű- t velődcstörténetl, mitológiai ési nye'vtudományl vonatkozásaival együtt. Itt lenne a* Ideje, hogy kul-? tűrélelilnk vezetői ne hagyják? ükallódni ezt az értékes inun- \ bit. 1910-ben Baranya vár:ne-(| <ye a saját költségén kiadta (| Berzc Nagy Jánosnak egyik (i másik munkáját a „Baranyai ^i nópliagyományok' című három A A m4»ffvpi ta- 9 KÉT HELYEN lobbant fel a tűz majdnem azonos időpontban. Kint az udvaron és bent a tanácsirodában. A tömeg ujjongott. Ujjongva taposták be az iratszekrények furnérlemezből készült hátulját és kegyetlen bosszúval hordták az iratokat. Egyre magasabbra csaptak a lángok. Kataszteri könyvek, birtokivek, hadlgondozói iratok, adófőkönyvek, szépirodalmi könyvek és ki tudja felsorolni milyen okmányok pernyéje szállt a levegőben. Ami mozgatható és megfogható volt, mindenben ellenséget látlak a mecseknádas- dlak és' kíméletlenül törték, zúzták. A felkorbácsolt kedélyek egyre nagyobb oktalanságokba sodorták a tömeget. Kondlcs István székkel dobálta le a csillárokat, a faliórát. Révi István földhöz verte a hatalmas világvevő rádiókat. Jakab Antal az írógépet kapta el és bedobta a tűzbe, mások fejszével próbálták szétverni a páncélszekrényt. Az utóbbi azonban nem sikerült. Mikor kitombolták magukat és már nem maradt zúzni, égetni való, lassan elszállingóztak. örültek, de nem elégedtek meg. Már az is valami, ha forradalomban feldúlják a tandcsirodát7 Fegyverek kellenek, át kell venni a hatalmat! Ennek már van értelme, ez már izgalmasabb. Végh József a rendőrséghez ment. Azt mondta: meg kell alakítani a nemzetőrséget és követelte, hogy adjanak fegy- vert Norm arl.tate *— Mihelyt felsőbb utasítás jön, azonnal adunk. Előbb nemi — kapta a rövid választ. Erre dühösen bevágta maga után az ajtót és telefonált a bonyhádi „nemzetőrséghez”. Mintegy 15 főnyi fegyverzett „nemzetőr” hamarosan meg is érkezett Mecseknádasdra. Tizen körülfogták a rendőrséget, öten pedig Koppány Antal vezetésével bementek az őrsre. Fellengzős, nagyképűséggel kezdődött a társalgás. — ELISMERIK-E önök a nép hatalmát? — kérdezte Koppány. — Hajlandók-e szolgálni a nép ügyét? Miért ne? Hiszen mindig a nép ügyét védték ezek a rendőrök, s a nép hatalma szó sem volt ismeretlen egyikük előtt sem. — Na jó — fontoskodott a brigádvezér — tartsák őrizet- ben a bajtársakat, amíg viszszajövök. Néhány másodpere telt el és már jött vissza Bareith Józseffel és Végh Józseffel. Pökhendien végig sétált a szobában, majd így szólt: — Vannak itt az őrsön olyanok, akik nem közénk valók. Nem akarok senkit megnevezni. Aki érzi, hogy nem idevaló, lépjen ki... A rendőrök egymásra néztek. Senki sem érezte, hogy nem való a rendőrségbe. — Akkor majd én megmondom — fűzte tovább Koppány is egy papirt húzott elő. — Fürsteinhnffer János — nlimstn n nnnirrAl Für steinhoff er előlépett és Koppány azonnal pisztolyt szegezett rá. — Tartsa fel a kezét! — kiáltotta. — Tegye ki a pisztolyát. Hat rendőr volt az Őrsön, s Koppányék tizenöten voltak. Minden rendőrre egy-egy pisztoly, géppisztoly, vagy karabély csöve ásítozott. Bareith József közben neki- hevülve hátrafont karokkal sétált a szobában. Dagadt a melle, hősnek érezte magát, pedig 6 csak a „nem kívánatos rendőrök” névsorát adta át Koppánynak. Gúnyosan Für- stclnhoffer képébe röhögött. — Na mi van, nagylegény? — Most reszketsz? Mi? Koppány tovább olvasta a névsort. — Nagy >zsef.»• Előállt az őrsparancsnok, de Bareith gyorsan heu'~~t',,",t — Nem róla vai v szakaszvezető a ki Es Sebők szakaszv< tatott. Sebők 02 ávo-s, mert 1954-bi AVH-nál szolgált, katona. S milyen népelle két követett el Fü János? Azt, hogy emberek testi épsé engedte, hogy kt lámpa nélkül, var f- ■. 1 kül kerékpározza1 ka, és 10 forivf,ai azokat, akik ketten rékpáron. Ezért lökdö lék 1. ronnyal, ez*rt ntem az őrs előtt lévő Vp)**éno ónr.^-1 nk ______________ őr sre, és mikor '"‘a, mit müveinek férjével, nyomban ösz- szcesclt Koppány úgy döntött, hog;/ Bonyhádra viszik az áldozatokat. De előbb még meg kell alakítani a nemzetőrséget ét a nemzeti bizottságot, ELMENTEK hát a nagygyűlésre. — önök itt el vannak maradva egy héttel — heveske- dett Koppány szemrehányóan a gyűlésen. —'Még semmit sem csinált a falu. Vannak itt kommunisták? Ha Igen, álljanak fel — adta ki a parancsot. Ketten álltak fel. Máté János és Budai Viktor. Többen nem mertek felállni. Mátét kihű lte, de Budai Viktort nem, mert 6 rendőr volt. — Most szóljon a nép — harsogta a vezér. — Milyen panaszuk van a szakaszveze- őre? Kérem a polgártársakat mondják el véleményüket minden rendőrről. Egyetlen panasz sem hangtett el. Ezután megválasztot- ák a nemzetőrséget. Amíg Koppány itt rendezte íz új hatalom dolgait, addig ildasi Géza volt jegyző javas- atot terjesztett a gyűlés elé. lavasolta, hogy Schmidt Ke- resztélyt távollétében válaszszák meg a nemzeti bizottság tlnökévé. Shmidtet 1952-ben 15 évi lörtönre ité..ék az óbányai anácselnök meggyilkolásával kapcsolatban. A megválasztásán azért nem lehetett jelen, nert mén büntetését töltőta Jf U/tVii »«■ <aruM«««« , sett küldöttséget menesztettek érte, de mire a küldöttség Komlóra ért, Schmidtet már sehol sem találták. Ezalatt Mecseknádasdon Hidasi jegyző úr sz rvezle kollégája fogadtatását. Köszöntő szöveget szerkesztett és a hangoshíradón többször felszólították a falubelieket, hogy méltón fogadják a főjegyzőt, a község elnökét. Mikor Schmidt megérkezett, Hartmann János köszöntötte és kérte, hogy foglalja el a főjegyzői széket, de nem Mecsek:. 'asdon, hanem Püspök- nádasdon. A PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁG nem tartott sokáig. Pedig a volt csendőrök, önkéntes SS legények, volt főjegyzők és más vérengzők már szépen összeverődtek és igen nagy egyetértésben dolgoztak. Szán dékukat azonban néhány nap alatt is félreérthetetlenül elárulták. Hidasi jegyző úr maga mondta Soós Ede tanácselnöknek: — Ezt az Időt vártam már rég. Azt, hogy őszintén megmondhassam én vagyok Mecseknádasdon a legnagyobb reakciós... Maga mesélte azt is, hogy mikor Adán volt jegyző az 6 párnázott ajtaja mögé nem igen jutottak be. őszinteségében nem kételkedünk... De hatalmi törekvéset ellen és társai túlbuzgó lépései ellen mindenkor kemi-t nyen fogunk fellépni. __________V irvA esryTS* T/jefPWWI
