Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-13 / 11. szám

4 IN A P f A 19V7 TANTTÄR » Megkezdte az iparművészek alkotó közössége A közelmúltban jelentette be a Pécsi Rádió, hogy megalakult a Pécs-Baranya megyei iparművészek alkotó közössége. A közösség alapsza­bályát a megyei tanács jóvá­hagyta és működését engedé­lyezte és hogy lehetővé tegye a megindulással járó nehézségek áthidalását, 20 000 forint se­gélyt szavazott meg az alkotó közösség számára. A közösség vezetősége arra kérte a tanácsot, hogy- bocsás­sa rendelkezésére a tanács épületének délnyugati sarkán lévő üzlethelyiséget állandó kiállítás, iroda és műterem cél­jára. A vezetőség erre vonat­kozóan biztató ígéretet kapott g az üzlet kirakatait máris rendelkezésére bocsátották. Egy-két héten belül, az üzlet átadásáig is, itt mutatják be az iparművészek és a megye most élő és dolgozó népművé­szei legszebb alkotásaikat. Az iroda és műterem átmenetileg a Doktor Sándor kultúrotthon- ban működik. Az alkotó közösség életrehí- vásával új színnel gazdagodott városunk, megyénk művészeti élete. Ha megyénk eljövendő idegenforgalmára gondolunk, megállapíthatjuk, hogy a kö­zösség életrehívása szükség- szerű volt. Hiszen a közösség tagiai, akik az iparművészet csaknem minden ágát képvi­selik, a közösség állandó ki­állításán keresztül, mely egy­úttal nyiltárusítású üzlet is, olyan eredeti, művészi bara­nyai jellegű alkotásokat nyúj­tanak majd helybelieknek és idegeneknek egyaránt, amelye­ket eddig hiába kerestek. E mellett a megye tiszta népmű­vészetének bemutatása és jel­legzetes baranyai népművésze­ti tárgyak forgalombahozása, szintén hiányzott a múltban. Szó van arról is, hogy a város és megye képzőművészeinek alko­tásait is forgalomba hozzák, illetve folyamatosan bemutas­sák állandó kiállítás keretében. Természetesen szintén bara­nyai, pécsi tárgyú alkotások­ról van szó. Lehetővé teszik, hogy kispénzű emberek is hoz­zájuthassanak értékes művészi alkotásokhoz, ezért biztosítják a részletfizetésre történő vá­sárlást is. Egy másik és nem kevésbé fontos területe a közösségnek a reklám grafika, kirakat, plakát, kiállítások, iskolai tab­lók, dekorációs munkák, emblémák, címkék, stb. terve­zése és művészi kivitelezése, olyan áron, mely nem jelent túlzott megterhelést sem az egyén, sem a közületek, intéz­mények számára. A művész) színvonalat állandó zsűri biz­tosítja. Csak azok az alkotá­sok kerülnek forgalomba, ame­lyeket a neves művészekből álló zsűri elfogad és forgalom­ba hozásukat javasolja. Az alkotó közösségnek eddig 36 tagja van, részben belső és részben külső tagok. További jelentkezéseket is elfogadnak. Egyedüli feltétel a művészi igényesség. Az új jelentkezők kötelesek alkotásaikat bemu­tatni. Alkotásaikat csak akkor hozza forgalomba a közösség, ha a zsűri azokat elfogadja illetve forgalomba hozásukat javasolja. Az alkotó közösség címe: Pécs-Baranya megyei Iparmű­vészek Alkotó Közössége, Pécs, Déryné utca 18. Telefon: 24-50. zonet a II HZ tanács végrehajtó bl- Pécs város kereske­A Baranya megyei és Pécs városi zottsága megtárgyalta a megye és delmi helyzetét. Az ülésen a végrehajtó bizottságok elisme­résüket fejezték ki a keresked elmi dolgozóknak, akik a város és a megye lakosságának ellátása érdekében, a legnehezebb időkben is helytálltak. A Baranya megyei és Pécs városi tanács végrehajtó bizottsága. A P EGY ÉV LMVILÄGBAN Különösebb megrázkódtatás nélkül telt el egy esztendő a filmvilágban. A televízió-veszélyről kevesebbet beszéltek, noha nem is olyan régen a film sírásójaként emlegették Hollywood és a többi központ feltalálta magát, különféle, rendszerű szélesfilmekkel ismét a moziba csalták a nézőt, a régi filmeket pedig eladták a televíziónak. Világrengető mű nem született, vagy legalább is a film­versenyeken nem mutattak be. Ellenben az átlagos színvonal emelkedett, sokkal több a jó film, mint régen. Ennyit általánosságban. Most pedig nézzünk szét egyes országok portáján. SZOVJETUNIÓ Nagy átalakulás tapasztal­ható a szovjet filmvilágban. Minél több filmet gyártani, a mai életet hamis patetika nél­kül bemutatni — sokat han­goztatott jelszavak most. Ta­valy mégis két klasszikus író művének megfilmesítésével értek nagy sikert világszerte: Shakespeare Othello és Gorkij az Anya című filmjükkel. Az idén az új irányzattól sókkal többet várnak. ANGIJA Akárcsak Olaszországban, Angliában is válság van, sőt ott fokozottabb mértékben érezhető. A televízió itt veszé­lyesebb ellenfél, a producen- sek nem tudnak szembeszáll­ni az amerikai filminvázióval. Lavrence Olivier III. Richard- ja az év legjobb filmje. Szép sikert ért el a poklon át című Szent Johanna Rigoletto A mosoly országa V a színházban Az októberi események után a Pécsi Nemzeti Színház a „Bánk bán”-nal kezdte meg előadásait. A falragaszok útján arról is értesültünk, hogy a következő műsor a „Szabin nők elrablása” és a „Luxem­Mi újság? A rendőrségen Mostanság sűrűn nyílik a fogda ajtaja. A rendőrök meg­gondolatlan, kalandvágyó fia­talembereket hoznak be, aki­ket elkapott a dfsszidálási láz. Ezek közé tartozik Balázs De­zső tizenkilenc éves, Kossuth Lajos utca 1. szám alatti la­kos, az urániumbánya volt fém gyalusa is. December 15-én megkapta felmondólevelét és ekkor határozta el, hogy Hor- may Tibor, húsz éves grafi­kus barátjával együt átszökik a határon. Felültek a nagyka­nizsai vonatra^ de örtilosnál elfogták őket A bíróságon a tárgyalóteremben most nem mindennapos ügyet tárgyalnak A vádlottak padján Marosvöl­gyi József harminc éves ács- segéd, megyefalusi lakos ül. A vád ellene: szándékos ember­ölés. 1956 december 1-én tör­tént. hogy Marosvölgyi József a délutáni órákban összeszólal­kozott anyósával: Szokola Já­nosáéval. A szóváltás hevében Marosvölgyi József a konyha- asztalból kivette a disznóölő­kést és azzal hátbadöfte anyó­sát Szokola Jánosné pillanatok alatt elvérzett. A bírósági tárgyaláson Ma­rosvölgyi arra hivatkozott, hogy anyósa állandóan szidta, sértegette, szembeköpte és ezt már nem tudta elviselni. Fele­sége viszont ezt megcáfolta. A bíróság megállapította, hogy Marosvölgyi és anyósa között már régóta haragos viszony volt. A bíróság Marosvölgyí Józsefet bűnösnek mondotta ki szándékos emberölés bűn­tettében és ezért 12 évi bör­tönre ítélte. A mentőknél a hét vége eléggé csendes vott. Az utóbbi 48 óra alatt több mint száz esetben vonultak ki a mentők, szállítottak ‘beteget, vagy szülő asszonyt. — A legtöbb bajunk a részeg emberekkel van. Tóth János 57 éves asztalost, Dobó István 44 szám alatti lakost ittas ál­a földön a budai vámnál — mondja az ügyeletes mentő. Január 11-én összesen három részeg embert kellett elszállí­tanunk. A tűzoltóknál a hét végén nem jelentettek tűzesetet. Csupán egy alkalom­mal vonultak ki a Felsőmalom utca 5—7 számú házhoz mű­szaki mentésre. — A háznak egyik oldala ugyanis bedőlt és a tűzoltóság támasztotta alá. burg grófja” lesz. De melyek a további tervek, mire számít­hat a pécsi színházlá|»gató kö­zönség? Ezt kérdcfNIk Katona Ferenctöl, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójától. — Február közepén mutat­juk be Bemard Shaw: „Szent Johanna” című darabját, már­cius elején pedig a „Rigolet- tó”-L Mai nyugati darabot is keresünk, —számításba jöhet az „Egerek és emberek”, vagy a „Fenegyerek” című mai tár­gyú ír darab. Előadjuk még a „Mosoly országát", a „Noszty fiú esete Tóth Marival" és a „Víg özvegy" című darabokat. A kamaraszínház februárban a Mágnás Miskával kezd. — Utána játsszuk a „Wárenné mestersége”, „A bolond Asvai- né” című darabokat, valamint három egyfelvonásost egy mű­sorban. Ezeket Molnár, Zilahy és Herceg művei közül vá­lasztjuk. Ugyancsak a kamara­színházban mutatjuk be a „Mirandolina" és a „Veszélyes forduló” című darabokat is. A tájszínház műsorán csak­nem ugyanazok a darabok szerepelnek, mint a nagyszín­házén. Január 2-a óta már vidéken is játsszuk a Szabin nők elrablását és a Bánk bánt. örömmel tölt el bennünket, hogy műsorunkat teljesen sza­badon tervezhetjük. Reméljük, hogy ez továbbra is így ma­rad, mert népszerűbb, jobb és feltétlenül gazdagabb műsort tudunk összeállítani. Eddig er­re, a korlátolt kultúrpolitikai prakticizmus miatt nem volt lehetőség. Igyekszünk, hogy — a lehetőségek szerint — mű­sorunk modernebb és szélesebb skálájú legyen; Ezek tehát a terveink s re­méljük, sikerül megvalósítani. Szeretnénk sok kellemes estét szerezni előadásainkkal a pé­csi közönség számára. filmjük is. De ettől eltekintve Európában mégis az angol film van legrosszabb helyzet ben. vrancjaorszAg A franciák soha annyi fil­met nem készítettek, mint ta­valy. Tehát meglehetnek elé­gedve. Jellemző, hogy filmjeik időszerűtlenek, főleg irodaim1 műveket fllmesítettek meg: Esmeralda. (Notredamei _ to­ronyőr). Bűn és bűnhődés Gervaise, Till Eulenspiegel Sztrogoff Mihály stb. Ezek vál­takozó színvonalúak, nem egy érdekes is van közöttük, de legnagyobb művészi sikerüké- azokkal a filmekkel érték el amelyek valamiféleképpen kapcsolatban vannak a mával mint Clousot Picassoról készí­tett filmje. Cousteau: A csend birodalma, vagy Lamorisse költőien szép bisfilmje a Piros léggömb. SVÉDORSZÁG A nagy hagyományokkal rendelkező svéd filmgyártás nagy sikert ért el a Nevetés egy nyári éjszakán című ro­mantikus vígjátékával. Egy egész sereg fiatal tehetség is jelentkezett, úgyhogy a svédek joggal tekinthetnek bizakodva az új esztendő elé. Az amerikai filmgyártás az elmúlt, évben ismét magara- vonta a figyelmet. A konfor­mizmus béklyóit, amely pedig annyira szorongatta az ameri­kai filmet is, sikerült néhány helyen szétzúzni. Ü.1 irányzat születésének lehettünk szem- kínul: kritikus realizmusnak ohetne nevezni. Ezekben a filmekben a hősök embermód­ra kezdtek viso'kednJ. A Mar­ty című filmmel kezdődött, majd ezt követte az Aranykezű ember, Piknik, Viharban Tá­madás, Dzsungel az Iskolában és még néhány. Ezekkel a fi'mekkel a kisember St’V isi­vel és gondjaival bevonu’t az amerikai filmbe. Persze nem maradtak el a nagy befektetéssel gyúrt att lát­ványos filmek sem. lay pél­dául az olaszokkal eeviitf ké­szített Háború és béke, a Maby Diók, Van Gogh élete, stb. Olaszország Olaszországban bizonyos vál­ság tapasztalható, főleg az anyagiak hiánya és a rende­zetlen viszonyok miatt. A neo- realizmus haldoklik. Csupán két ehhez az irányzathoz tar­tozó film váltott ki figyelmet: Pietro Germi Vasutas és De Sica Tető című alkotása. Ugyanakkor az olasz műter­mekben nyakra-főre készítik a hazai és az amerikai kom­merciális filmeket. spANVotnnszír, A spanyol filmről Bardem rendező jóvoltából beszéltek az elmúlt esztendőben. Már régebben is felfigyeltek rá, s ezért az egész kultúrvilág meg botránkozott, amikor a Nagy utca című filmjének forgatá­sa közben letartóztatták. A Nagy utca mégis elkerült Ve­lencébe és a legjobb filmnek nyilvánították. Bardem külön­leges jelenség egy sikertelen és fizionámiátlan filmgyártás­ban. „Slukt“ elment. •. Az „Aranykacsa’4, a „Halász­tanya“, a „Béke4’ söröző, több mint húsz vendéglő fehérka­bátos pincére csütörtök dél­után bezárta a vendéglő ajta­ját. A Jókai téren gyülekeztek, ahonnan három különautnbusz szállította őket a temetőbe. A ravatalozóban, kandcllá- berek fényénél, régi kolléga, a 19 éves Szabó Ká'mán, „Sluki’4, a Tettye vendéglő üzletvezető­je örök álmát aludta. S kopor­sója mellett, régi barátai, kol­K endőrségi krónika VALLOM * \ „Tomi* embert ölt. Lelőtte legjobb barátját, Schmidt Ervint, november 17- én, a pécsszabolcsi áramszolgáltató vál­lalat épületében. „Tomi“, — azaz hogy Tomas Vencel villanyszerelő, — most megtört arccal, fásultan nézegeti füzőt- len bakancsát, a rendőrség egyik szobá­jában. — Nem akartam megölni. Véletlenül történt az egész. Aznap sokat ittam, tudja, az embert itt is, ott is megkínál­ják munkaközben, aztán..; Elhallgat. Nehéz szóra bírni, belefá­sult ebbe a tragikus történetbe, ame­lyet annyiszor elmondott már itt a nyomozó tisztek előtt. S az emlékezés felszaggatja a lelkét, szeretné ezt az utóbbi két hónapot örökre kitörölni az életéből, de sajnos, ami egyszer meg­történt, azt visszapergetni soha többé nem lehet. Ha homályosan is, de valamiképpen visszaemlékezik arra a napra. Bement a központba, az egyik szobában munka­társai beszélgettek, viccelődtek, rajta te nevettek, mint látták, hogy eléggé ittas. Tomi ezután — maga sem tudja miért, — elővette a pisztolyt, babrált rajta valamit és isten tudja hogyan, egy nagy dörrenés, a szoba megtelik lőporfüsttel ... Nem, nem! Nincs semmi baj, a mennyezetbe fúródik a golyó, de Tomi annyira megijed, hogy remegő újakkal ismét elsüti a fegyvert és a második golyó már barátja vállába fúródik. Er­vin sápadtan néz Tomira: — Mit csináltál, te... — s a hangja elhalkul, soha többet nem szólal meg. Az ütőerét találta a lövedék, Tomi a zsebkendőjét gyömöszöli barátja ingja nlA „orr, itt mjír »emfflL Amikor a megdöbbenéstől felocsúd­nak, valaki elkiáltja magát: — Tomi, menekülj! Három napon belül már Ausztriában volt. — Sopronnál mentünk át, azon az éjszakán vagy nyolcszázan. Nem mon­dom, nagy reményekkel léptem át a határt. Azt hittem, minden bajtól, gond­tól megszabadulok. Hogy a remények beváltak-e, az ki­tudódott később. Tomas Vencelnek ma már beszélhet bárki, a menekültek hely­zetéről. Másfél hónapi hányódásból csak az emlékek maradtak meg. — Az első hét viszonylag jól eltelt. Akkor még csak néhány ezer magyar tartózkodott a táborokban. De ahogy jöttek át a többiek, úgy rosszabbodott a helyzet. Sankt Pöltenbe szállították később a menekülteket. Az ellátás ebben a tá­borban már kibírhatatlan volt: — Zsírtalan ételeket kaptunk, azt is keveset. Egy hétig a nők valahogy tar­tották magukat, de később... A kény­szer nagyon sok nőt rávitt arra, hogy néhány shillingért azt csináljanak ve­lük, amit akarnak.... S a másik baj az volt, hogy a magyarok közül sokan loptak. Furcsán hangzik úgye, hogy ép­pen én, aki embert öltem, én méltat­lankodom ilyesmik fölött, — de ez az igazság. Tomas Vencel néhány hét múlva ott­hagyta a tábort. Azt a tábort, ahol fér­fiak, nők egyetlen zsúfolt helyiségben éltek éjjel-nappal. Ahol tizenöt—-tizen­hat éves lányok kétszer olyan idős fér­fiakkal kötöttek házasságot, hogy ki­„Tomi* egy üveggyárba került mun­kára. ígértek ezerhatszáz shillinget havonta, s kapott kilencszázat. S azt a kilencszáz shillinget még meg is cson­kították: — Egyik héten kerestem háromszáz shillinget. Százhúszat lefogtak adó fejé­ben, hatvanat fizettem a lakásért, hat­vanöt a hat napi ebédért. Mi maradt? Semmi. Az igaz, hogy a déligyümölcs olcsó volt, de hát azért nem érdemes kivándorolni Ausztriába. Sokat tépelődött, sok álmatlan éjsza­kát élt át, amíg végre elhatározta, hogy hazajön. Pedig tudta mi vár rá itthon, hiszen embert ölt, még ha akaratlanul is, de egy ember életét vette el és ezért mindenképpen büntetés jár. Hazajött. Az utolsó shillingért csoko­ládét vett és átlépte a határt. Nem tö­rődött a rémhírekkel, amelyekből pedig akadt bőven elég. „Fölakasztják, aki hazajön! Deportálják, aki visszamerész­kedik.. ,« — mesélték neki a „jólérte­sültek" — Tomi mégis hazajött. Itt ül a rendőrségen, fáradtan, fásul­tan, de mégis nyugodtan várja a sor­sát. — A barátom életéért bűnhődni aka­rok. Akár két év, akár öt év, nekem az megjár. Aztán majd, ha kiszabadulok, a két kezem még meg van, dolgozok, úgy mint más... Tomi cigarettát kap a nyomozótól, elszívja, aztán lekísérik a fogdába. Furcsa történet. Kint szabadon mo­zoghatott volna, itthon barátja haláláért börtön jár neki. Ménis hazajött. légái, pincérek álltak díszőr­séget ... S ott volt a be'kcres- kedelmi minisztérium képvise­letében Tauszig László is. Végétért a gyászszertartás* s hat jóbarát, régi pincér, vál­lára vette a koporsót .Lássál léptekkel megindult a gyász- menet. ... Dörömböző Géza prímás és tíz népi zenész he­gedűjén pedig felcsendült a mélabús magyar nóta: „Most van a nap lemenőben Kivisznek a temetőbe..44 Letették a koporsót a sírba és a döbbenetes csendben, egy­szerre tíz hegedű húrján csen­dült fel Szabó Kálmán ked­venc nótája: „Lehullott a rez­gőnyárfa levele..,4’ Hullottak rá a göröngyök, tompán koppantak a koporsón. Pillanatok alatt virágerdő bo­rította a friss sírhantot. Szétoszlottak a jóbarátok, régi és új pincértársak. Csak egyvalaki nem mozdult «, sír mellől, özvegye. Róla sem fe­ledkeznek meg a Pécsi Ven­déglátó Vállalat pincérei, üz­letvezetői. Ha beköszönt a ta­vasz, virágbaborulnak a gyü­mölcsfák, „Szabó Kálmán vil­lámtornát“ rendeznek. Ennek tiszta jövedelmét Szabó Kál­mán özvegyének juttatják. Meg­teszik, mert szívükben tovább él a jóbarát emléke.... PUSZTAI JÓZSEF 102 éves Hódmezővásárhelyen, Tükör utcai kis ház nádfedeles házá­ban meghalt 102 éves korában Csorognád megye egyik legöre­gebb embere. Égető János föld műves. Az idős parasztember húsz évvel élte túl feleségét, akivel ötvenhárom évet töltött együtt. Haláláig jó egészségnek ör­vendett, az Italt nem kedve’te, pipájától azonban csak 100 éves korában vált meg. A me- pye egyik legidőseb bembe rét szombaton temették el Hód­mezővásárhelyen.

Next

/
Thumbnails
Contents