Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-13 / 11. szám
2 NÄ'PCÖ 1951 JANUAR IS 1 Lukács Antal elvtárs nyilatkozik A termelés biztonságáról, a műtrágyaellátásról és a szerződéskötésekről Az elmúlt napokban országos értekezleten vettek részt a megyei tanácsok mezőgazdasági igazgatóságának vezetői. Az alábbiakban Lukács Antal elvtárs beszámol az értekezletről: két vetési célokra zároltuk. Itt-ott a megyében, de az ország más területein is foglalkoztatja mind a termelőszövetkezeti, mind az egyéni parasztokat a mezőgazdasági termékek árkérdése, ami összefügg a szerződéses termeléssel is. A szerződéses akciót a jövőtermeloszo-2 __ A* értekezlet elősor- ban a termelés biztonságával foglalkozott — mon dotta Lukács elvtárs. — Bár a megyei tanács végrehajtóbizottságiának határozatai és eddigi intézkedése is a termelőszövetkezeteket támogatták, meg kell mondani hogy, e körül még mindig sok baj van a megyében. Különböző elemek még mindig több vetkezetünket akarják szétrob-: bántani. Ez történt Rózsafán- és Babarcon. Azóta azonban- a szövetkezeti gazdálkodás hí-: vei újból alakítottak szövetke-: —.. , zetet. Mi nem akarunk többé- SOIOt 02 UtCO • • > erőszakosan fermelőszövetke-j zetet fejleszteni, de határozot-í tan fellépünk azokkal szemben: akik a szövetkezni akaró pa-- rasztokat a szövetkezésben gá-j tolják. ' Egyik igen fontos feladatunk: naik látjuk még a földkérdés" mególdását. Ezzel egyidöben a tavaszi munkákat is sökolda-i luan kívánjuk előkészíteni Ismeretes, hogy az elmúlt! őszön üzemanyaghiány és azj októberi események következtében kevés mélyszántást tűdben még tovább szélesítjük, [.ehetőséget adunk arra, hogy a termelő több növénytéleségre, főleg ipari növényekre köthessen szerződést. A jövőben a termelési feltételek mellett — mint eddig is — meghatározzuk az átvételi árat is. — Ezek azok a tapasztalatok és legfontosabb tennivalók, amelyek a budapesti értekezlet gerincét képezték és feladatainkat a mi megyénkre vonatkozólag is megszabták. Csepelen helyreállt a rend A péntek délelőtti zavargás után helyreállt a rend a csepeli gyáregységekben. A legtöbb üzemben csak rövid Időre szakadt meg a munka, a kohászat egész nap dolgozott. Zavartalanul dolgoztak az éjszakai műszakok is. péntek dél- sem került TOLLHEQYEN... tunk elvégezni. A szigetvári gépállomás például csak négy ven százalékra végezte el a mélyszántást, de hasonló aj helyzet a megye többi gépállomásánál is. Gondot okoz a műtrágya is. Foszfor és káliműtrágyában már elegendő áll rendelkezésre, a nitrogén műtrágya igényeket előrelátható-j lag nem tudjuk teljes egészében kielégíteni. De tudomásunk szerint kormányzatunk ebben a kérdésben is tárgyaié-; sokat folytat külföldi' államokkal. A vetőmagakció körülbelül olyan mértékű lesz, amilyen az elmúlt esztendőben volt. Ez az akció kiterjed a kukoricára! tavaszi árpára, zabra is. A mi-í nőségi vetőmagvak mellett az előrelátható tavaszi búza vető-' mag igényeket is biztosítani kívánjuk. Ezért a megyében meglévő tavaszi búza készlete-'-.-«————— .......... Jól betörölközött atyafi énekelte a minap úgy esti tíz óra körül a Búza-téren: „Sötét az utca, sötét a város, nem lesz...!" Szóval valahogy így. De meg kell hagyni, jobb helyen nem is juthatott volna eszébe ez az „aktuális“ nóta, mint a Búza téren. Mert ott valóban olyan sötétség honol, hogy az ember majd hogy orra nem bukik. Nem kell szépíteni a dolgot, nem egyetlen estéről van szó, amikor is azt hinnénk, hogy talán a villanykörte mondta fel a szolgálatot és esetleg másnap lecserélik. Hetek — sőt — hónapok óta csetlik-botlik a késői járókelő, aki éppen áthalad a téren vagy a vizle- folyó fölötti „Erzsébet-hídon". Sok káromkodásnak, méltatlan kifakadásnak voltak tanúi a környék ósdi házainak falai, de hát... sajnos a falak nem beszélnek, a szavak nem jutnak el az illetékesek íróasztaláig. Pedig a napokban már- már úgy látszott, hogy világosság „lészen“ a Kossuth utca végén is. Tíz-tizenöt új utcai lámpát raktak le a Büfével szemben lévő oldalra, nyilván azért, hogy a közvilágítást megjavítsák. KözRendzavarásra előtt óta sehol sor. Tasnádi István, a csőgyár lemondott munkástanácsa a bérekkel az elbocsátásokkal és bizonyos személyi ügyekkel kapcsolatos kérdések miatt mondott le. Véleménye szerint a béralap tíz százalékos növelése a csőgyárban kevés, a munkástanács javaslata hu- • szonot-huszonnyolc százalékos béremelés. Ezenkívül felsőbb szervekkel nem tudtak megegyezni különböző személyek elbocsátásáról. Híre jött annak is, hogy rövidesen ismét Zso- finyecz Mihály, a régi vezér- igazgató veszi át a Csepel Müvek irányítását, amivel a munkástanács szintén nem ért egyet. Mint mondotta, a mun- "kástanács nem kapott elég önállóságot az ügyek intézéséhez, s nézeteltérések támadtak felvilágitás nem lett, hanem csak, — közsötétség... Ha most „hangosújság" lennénk, a Búza téri lakók nevében „Szív küldi“ keretében eljuttatnánk egy dalt, az Áramszolgáltató Vállalat vezetőjének. Mondjuk azt, hogy „Sötét az utca, sötét a város..." Botcsinálta ..találóskérdés" ső irányító szervekkel az adminisztráció leépítése miatt is. Munkástanácsuk hajlandó ismét dolgozni abban az esetben, ha a gyáregységnek gazdája lehet és a kormány határozatait szem előtt tartva legjobb belátása szerint irányíthatja a munkát. Bár a Csőgyár munkástanár csa jelenleg nem működik, mégis mindent elkövetett, hogy a pénteki események ne okozzanak zavart a termelésben. Ennek is köszönhető, hogy munkabeszüntetésre a Csőgyárban nem került sor és a Csőgyár dolgozói közül legjobb tudomásom szerint, senki sem vett részt a pénteki rendzavarásban. Tasnádi István volt munkástanács-elnök nyilatkozatával kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést intézett Csergő Jánoshoz, kohó és gépipari minisztérium vezetőjéhez, aki a következő választ adta: Mind a Csepel Művek Csőgyára, mind más üzemek megkapták azt a béremelést, amit a kormány korábban megígért. Huszonöt-huszonnyolc százalékos béralap kiegészítést természetesen a Csepeli Csőgyár sem kaphatott, mert az ily je’entős arányú béremelést az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem birja ki, inflációhoz vezetne, aminek a dolgozók látnák kárát. Ami a személyi ügyeket illeti — a mi- n'sztérium semmiféle kötelező létszámot nem adott sem a Csepeli Csőgyárnak, sem más üzemnek. Az ottani munkástanács dolga, hogy a gyár munkájának megfelelően mennyi dolgozót tudnak foglalkoztatni, s hányat nélkülözhetnek. Tény azonban, hogy a központi szervek hét dolgozót elbocsátottak a Csepeli Vas és Fémmű vektől, olyanokat, akik zavarták, akadályozták a termelő munkát. A ZsofinyecZ Mihállyal kapcsolatos híresztelések alaptalanok. Annál inkább sem veheti át a Csepeli Vas- és Fémművek vezetését, mert már korábban más beosztásba került. Azzal egyetértek — hangzik a minisztérium vezetőjének tájékoztatása, — hogy a munkástanácsoknak nagyobb önállóságot kell adni és segítséget kell . nyújtani ahhoz, hogy a gyárak Igazi gazdáivá váljanak. ■ I Félmillió telefonbeszélgetés Javul a csomagforgalom Tízezer levél Találd ki kedves olvasó, mi az: „Délelőtt, — amikor nem g _. , ., ... kel l, — van, délután — I " pécsi 1. ez. postára láto- amikor kell, - nincs! Jattunk el. Először a kéii Egyébként szűk kis szobák- ; '-apcsolásu te.efonkozpontot ban'árulják, — amikor — tűztük meg. A több mint 10 v a n t« ■ méter hosszú teleionközpont No,’ törjed csak a fejed! ? -ap«olótáblá: mellett fülhallRiport a postáról Gondolkozz csak: dólutánon:gatóval a fejükön hosszú sorként hol veri fel zajos ká- Van ülnek az asszonyok, romkodás, ez istenáldotta ■ — Ez az interurbán közhétköznapok csendjét?! :pontúk, a Hát a trafikokban! Mert a ■ __ régvárt Kossuth cigaretta : 01 árusítását délelőtt szorgal- ; mázzák derék dohányáru- \~ mondja kísérőnk Hargitai saink, s délután már csak az ; A.dám osztályvezető, üres polcok fogadnak, ha ■ A kapcsolótáblákon sok-sok munka után betévedsz a tra- jpiros és zöld lámpa gyűl és fikba. Ez az! Miért nem a : alszik ki gyors egymásután- délutáni órákban, — mond- -ban. A piros hívást, a zöld juk négy órától kezdve — jfoglaltat jelez. Nagy figyelmet árusítják a cigarettát, amikor jigényel a telefonközpontosok az üzemekből és a hivatalok- :>nunkája. Jóformán pillanatból jönnek a dolgozók? Első- -nyi szabad idejük sincsen. sorban őket illetné meg a ci- : c. _, ga retta, nem igaz?! •“ Blzony **“" idegszimató’ 6 * jnum ez a munkakor — mondja mosolyogva Lévai JózsefNaponta jönnek asszonyok, férfiak, fiatalok és idősek Be- remendre, akik Jugoszláviába igyekeznek. A határ közelében már csoportokba verődve teszik meg az utolsó kilométereket. Nem ritka eset, hogy teljesen ismeretlen személyek indulnak el, hogy meglátogassanak: távoli rokont. Mire a határhoz érnek, már jó ismerősök és közösen vállalják a kockázatot, hogy átjussanak egy idegen országba. Különös „eljegyzés“ Kis csoport igyekszik Kásádnál a határ felé. Lehetnek vagy tizen. Sietve eltűnnek a falu szélén egy házban. Reménykednek, talán nem vették észre őket és este, a sötétség leple alatt majd sikerül. Tévedtek. Határőr tiszt lép a szobába és igazoltatásra szólítja fel a jövevényeket. Egy fiatal lány elébe ugrik és fennhangon magyarázza: — Itt ma az én eljegyzésem lesz. Ez a fiú a vőlegényem, — és egy ballonkabátos, csinos magas fiúra mu- tßt. — A többiek a vendégeim. Itt nem kell senkit igazoltatni. Hiába minden taktika és önfeláldozás, az „eljegyzési” vendégkoszorút bekísérik az őrsre. Mire beérnek, kiderül, hogy nem is menyasszony a „menyasszony", s a „vőlegénynek" sem kell vele ma gyűrűt váltania. Családi tragédia Nehezen lehet szólásra bírni. Egyre csak a földet nézi, mintha keresne valamit. Talán azt az elvesztett nyolc évet keresi s kereste volna „odaát" is, amiről halkan, szégyenkezve beszél. ^úalái'LÍi'tfrk e-t Nyolc éve elhagyott az uram. Kőműves volt. Eltűnt. Nem tudom hová. Azóta semmi hír róla. Magamra maradtam a két gyerekkel..: A lányka ott áll mellette. Tizennégyéves, a fiúcska fiatalabb. Gondosan, szépen, tisztán öltözöttek mind a hárman. Ha rájuk néz az ember, a jó gyerekszoba jut az eszébe. Az asszony tovább beszél: — Kevés a fizetésem. Még nyolcszáz forintot sem keresek. Többet akarok juttatni a gyerekeimnek. Azért mentem volna át. — Es most7 — Engedjenek át, ez a kí- vánságom. Mikor közük vele, hogy trtmaviszik Pécsre és mehet dolgozni, már követelődzik. Már sürgős számára a munka és az otthon, amit olyan könnyen otthagyott volna, ha a határőrök meg nem állítják. — Reggel hétre megyek dolgozni. Engedjenek el. — S ha sikerül a határátlépést — Az más! Igen! Az valóban más. Most néhány nap múlva munkába állhat s a legújabb rendelkezések szerint nyolcszáz forintot biztosan megkeres. De ha átmegy, ki tudja mikor kap munkát, mikor jut el a férje öcc séhez Buenos Airesbe. S ha eljut, lesz-e munka számára. A mindenki „rokonai“ Bizony hamarosan elfogy nának a beremendi hízók, a sonkák és kolbászok, ha valóban rokoni vendéglátásban kellene részesíteni mindazokat, akik magukról azt tartják, hogy Beremenden rokonuk van. — Hová igyekeznek ily nagy csomaggal? — Beremendre. — Átutazóban? — Rokonokhoz. — Hogy hívják « kedves rokonokat? Osszenéznek. Aztán a leleményesebb mond egy nevet. Ilyen nevű lakosa fennállása óta nincs a falunak. De a „vendégek” erősködnek. Igenis a rokonukhoz men- nk, csak már elfelejtették a nevét, lehet, hogy azóta már magyarosította, megváltoztatta, vagy férjhez ment Engedjék őket tovább. Előkerülnek az igazolványok. Kiderül, hogy a férfi se nem férje, se nem rokona annak a nőnek, akibe éppen karol, ügy ismerkedtek meg az úton, s mivel „egy” a céljuk, hát összebarátkoztak. Kalandvágyó fiatalok Ilyenek is akadnak szép számmal. Alig tizenhat-tizenhét évesek és búcsú nélkül váltak meg a szülőktől. Erről így panaszkodott egy apa. — Milyen jó dolga volt idehaza. Éppen aznap vette meg a feleségem a vadászbakancsot, amire régen vágyott. Feltette a fiam a lábút a székre s még be is fűzte neki. Aztán elment hazulról és azóta sem láttuk. Kényeztetés, túlzott ked- veskedés — nem utolsó oka annak, hogy sok fiatal elindul világot látni. Hárman vannak. Mind fiatalok, egyik sem töltötte be a IS évet. Tagadnak. Vendégeskedésről, baráti látogatásról beszélnek, de a levéltárcákból hamarosan előkerülnek a külföldi címek: Henry Leo- bolt, 4910 Metzel, Öve Clev- land 9 Ohió. Egy borítékszélen nyomtatva ez áll: Kari Hangovszki Schumacher meister Schulzlager Eberstadt (Baden). Térképük is van. Rajta a pontos útvonal és idő. MB (Magyarbóly) mint kiindulási pont. Innen Ivándárda és túl már várja őket Baranyavár. Mellette az idő — fél tíz óra — ekkor érkezik meg a vonat. Csakhogy elszámították magukat, mert a határőrség is tudja, mikor és melyik hely a legalkalmasabb „átkelésre”. így a három kalandvágyó fiú rajtavesztett. Meddig még? Egy hete, hogy megkezdődött a nagy vándorlás a déli határ felé. Ennek egyik oka, hogy lezárták a nyugati határt, a másik pedig: lelketlen emberek pénzért, egyéb holmiért rászedik embertársaikat, hogy hagyják el az országot. S a megtévesztett emberek hajlanak a ragyogó ígéretekre, csupán azt nem látják meg mögötte, hogy a csábítók maguk maradnak és vígan élnek a kizsarolt áldozatok pénzén. Eddig már négy ember- csempész került a hatóság kezére s a többi után is nyomozás folyik. Itt az ideje már, hogy megakadályozzuk jóhiszemű embertársaink félrevezetését, egész családok szomorú tragédiáját. GALDONYIBÉLA né. — Sok a hívás és sok a türelmetlen telefonáló is. Pedig nem tétlenkedünk. Csak egy példa erre: volt már eset, hogy 1 óra alatt 56 percnyi beszélgetést bonyolított le az egyik munkatársnőnk. A kapcsolásokra tehát mindössze 4 perc jutott. Igaz, méltányolták munkáját, két éve már, hogy nem 8, hanem csak 7 órát dolgozunk naponta. — Fizetése? — 920 forint. Serény munkájukra még egy adat: decemberben csaknem 100 ezer interurbán telefonhívást bonyolítottak le. Külön asztalnál „trónol“ a tudakozó, a 08 Éppen egy telefonszám után érdeklődik valaki. Kérdésére azonnal választ kap. Vajon mennyi telefonszámot ismerhet ez az asszony?! Háromezernél is többet — fejből. A szomszéd teremben van az automata központ. Németh Antal vezetőtől megkérdezzük: miért fordul elő a „téves kapcsolás”? — Régi már a berendezés, most éppen negyedévszázados — mondja. — Sok a kopott alkatrész, nagy a terhelés. Uj központ kellene, hiszen fejlődik a város, meg sok az új telefonigénylő is. — Még egy kérdés: mennyi átlagban a havi telefonhívás? — Jóval több mint félmillió. A csomagrakiár Következő állomásunk a csomagraktár. — Itt a munka dandárját már reggel öt órakor elvégezzük — mondja Deményi Károly — Most már alig egy-két csomag árválkodik. — Sok a munka? — Szerencsére most már Igen. Naponta több mint félezer csomag érkezik s mind több jön külföldről is. A vám- mentesség növelte a külföldi csomagok számát.:; — Kézbesíthetetlen csomagok akadnak? — Pár darab, de ezeket is igyekszünk kinyomozni. Igaz, egyszer akadt egy .kézbesíthetetlen csomag“ — mosol yo- dik el — máig sem találtunk rá.;s — Az úgy volt, hogy élő galambot küldtek az egyik csomagban. Amikor a postás a csomagot felvette, lejött a csomag teteje s a galamb e’re- pült. Azóta a csomagok gondos kezelésére szállóige lett „Vigyázz a galambra!1’ A levél osztályon Csaknem 10 ezer levél érkezik naponta. A leveleket gyorsan szortírozzák. Minden kézbesítőnek van egy kis fiókja, reggelenkint innen kiveszi napi „adagját“ s viszi szerte a városba. Szil agyi Sándor csoportvezető kis kötetre való levelet mutat. — Nézze — mondja, — egy nap alatt hiányos, vagy rossz címzés miatt ennyi a kézbe,ít- hetetlen levél. Ezt a mai postából szedtük ki. Van vagy 150 darab. — S mi ezeknek a sorsuk? — Amelyiket tudjuk, kinyomozzuk, amelyiket nem, azt visszaküldjük a feladónak, ha ráírta a címét. A pénzfelvevő ablaknál A legnehezebb munkakörök egyike a postán. Állandó figyelmet ,gyons és pontos munkát kíván. Néha hosszú sor áll az ablaknál. Ugyanis nagyon sok esetben a vállalatok nem teljesítik az előírást. Többszázezer forintot hoznak egyszerre s ennek a megszámlálása időbe kerül. A 6or addig gyűl és vár. Néha türelmetlenül. Tehát vállalatok figyelem! Ne egyszerre, hanem napjában többször adják postára a pénzt! S a riport vége egy Jókívánság: minél többször kopogtasson be a házakba és sok pénzt vigyen a postái:», Garay Ferenc Hentesek, mészárosok is kaphatnak iparengedélyt A megyei tanács élelmiszeripari osztálya tizenkét hentes és mészáros ipar gyakorlására ad engedélyt február 15- én. Az lparjogosítványok kiadása a községi tanács és a megyei tanács élelmiszeripari osztályának szakmai javaslata alapján történik. Eszerint a nagyobb községekbe két engedélyt is kiadnak. A kérelmezők között szerepel hentes és mészáros Szigetváron, Szentlőrincen, Bolyban és más községekben is, A továbbiakban olyan községekből fogadnak el kérelmet, ahol a húsellátás nincs biztosítva. A kérelmezőknek lgazolniok kell szakmai gyakorlatukat A tanács ipari osztálya október 1-től, 168 iparengedélyt adott ki. Harmincnyolc kőműves, 13 kovács, 8 cipész, 5 lakatos és számos más szakmabeli kezdte meg a munkát. — Pécsett a II. kerületi tanács januárban hét kisiparosnak engedélyezte ipara gyakorlását.
