Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-23 / 306. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ . \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XlII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM ÄRA SO FILLÉR SZOMBAT, 1956 DEC. 22 ^apró1 •napra a baranyai hányák termelése A I . fe r 9 ■ *» a *# a *® H »» komlóiak csütörtökön 144 va^on szenet termeltek A pécsiek eredménye: 1233t ionná Hogyan dolgozzanak a gépállomások? Az elmúlt napúkban már hirt adtunk a gépállomási igazgatók, munkástanácselnö­kök, főkönyvelők értekezleté­ről, amelyen a, gépállomások önállóságát tárgyalták meg. Ezen az értekezleten egy bi­zottságot alakítottak igazgatók, niunkástanácselnökök, főköny­velők, agronómusok és főmér­nökök részvételével. Ennek a bizottságnak az volt a feladata, hogy elkészítsen egy terveze­tet a gépállomások önállóságá­ról. Ezt a tervezetet a kormány elé terjesztik, hogy a gépállo­mások véleményét figyelembe Véve születhessen meg a dön­tés. A tervezet már elkészült. Első részében mégegyszer le­szögezi: a megyében a jelen­leg meglévő 15 gépállomás megmarad úgy, ahogy volt, azonban a célja megváltozik. A tervezet a továbbiakban az önálló vállalati gazdálkodás meiletl foglal állást. Helyes­nek tartják, ha a gépállomá­sok állami tervfeladatot köte­lező formában nem kapnak, 1' . a gépállomás vezetősé­gé. munkástanácsa állapítja meg az üzem vezetésének és gazdálkodásának tényezőit. A gépállomások semmiféle meg- kuiotiboztetest nem alkalmaz­nak a jövőben az egyéni és a termelőszövetkezeti gazdasá­gok között. A bizottság tagjai javasolják, ha a kormány a termelőszövetkezeteket kedvez­ményes gépi munkával is tá­mogatni kívánja, úgy ezt ne olcsóbb gépállomási díjtétellel, hanem a ténylegesen elvégzett r.; .1 ,i k i. után a termelőszövetke­zeteknek nyújtandó hozzájáru­lással, dotációval oldja meg. A tervezetben szó van arról is, hogy á gépállomási dolgo­zóknak a jövőben is háztáji földet kell biztosítani. Ahol erre nincs lehetőség, ott lehe­tővé kell tenni, hogy a gépál- lómási dolgozók a cséplési vámkeresmenyből indokolt mennyiségű gabonát szabad­piaci áron vásárolhassanak. A bizottság állást foglal amellett %■ is, hogy a gépállomások dolgo- j zóinak a jövőben két hold j föld szántását és 10 óra szál- t lítási munkát önköltségi áron t kell biztosítani. t A bizottság á tervezetben f kifejezi azt a véleményét is, hogy a gépállomás belső szer­vezete hasonló maradna, azon­ban a takarékosság és ésszerű­ség követelményeinek megfe­lelően mégis bizonyos változ­tatásokra szorul. Elgondolá­suk alapjául egy 56 erőgépes gépállomást vettek, amelynek egy igazgatója, három igazga­tó helyettese (főmezőgazdász, főkönyvelő, főmérnök), egy üzemgazdásza, két segédköny­velője, egy bérszámfejtője, egy gépiró-adniinisztrátora, egy raktárosa, anyagbeszerzője, ta­karítója, két éjjeliőre, három gépkocsivezetője, 10 műhely­munkása, egy műhelyvezetője, öt brigádvezető agronómusa, ö* b •'■■•'■ •vezet és 56 trak­torosa lenne. Ezek évi mun­kabére 1 705 200 forintot tesz ki egy évben. A számítások alapján 39.200 normálhold el­végzése esetén 130 forintos alapdíjtétellel 5 096 000 forint lenne a gépállomás bruttó, be­vétel«', ».melyből ha levonjuk a 1 T>o 230 forint összkiadást, ah kér 736 770 forint tiszta jö­vedelme lesz a gépállomásnak. Tehát, amint láthatjuk, a gépállomások a .jövíiben nem ráfizetéses, hanem jövedelme­ző vállalatok lesznek. Ez el­sősorban annak köszönhető, begy a gépállomások a jövö- Iten ■ -'.Vósn ('■vzdn'k'sdhalnak és a dplgorúk olyan embereket állíthatnak a vállalat élére, akik valóban végre is tudjak hajtani e*t a Felhívás a pécsi szénbányák dolgozóihoz A Pécsi Szénbányák Központi Munkástanácsa és a Pécsi Szénmedence Kormánybiztosa a karácsonyi ünnepekre az energia biztosítása érdekében kéri a munkatársakat, hogy hétfőn, december 24-én, délután 2 óráig a teljes önkéntesség elve alapján tartsanak termelő műszakot. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy fenti kérésünk és felhívá­sunk kizárólag a rendkívüli súlyos helyzetből adódik és mind- annyiunk érdeke, hogy a karácsonyi ünnepeket meleg otthon­ban és világos szobában tudjuk eltölteni. A központi mun­kástanács és a szénkormánybiztos kéri a munkatársakat, hogy minél többen támogassák ezirányú kérését. Biztosítjuk a 100 százalékkal pótlékolt bérnek előlegként, közvetlenül a kiszál­lás utáni kifizetését. Pécs, 1956 december 20-án. VAJDA JÓZSEF szénkormán ybiztós Pécsi Szénbányák Munkás tanácsa: JIÉSZAROS JENŐ TÓTH JÄNOS PANTA FERENC BISCHOFF JÄNOS KREUTZER JENŐ Már hetek óta ezrek és ez­rek figyelik érdeklődve: ho­gyan alakul a szénbányászai termelése. Ma amikor óriási szénihiánnya! küzdünk, ért- helő ez, hisz mindenütt jól tudják, hogy, csak akkor szá­míthatnak az áramkorlátozás, a vízhiány megszüntetésére, a tüzelőellátás megjavítására, ha van, ha lesz elegendő szén. Ma még nincs de, hogy «így hót vagy egy hónap mú’va lesz-e az egyedül a bányászo­kon múlik. S a bányászok, mint már annyiszor amikor az ország nehézséggel küzdött, most is segíteni akarnak. Nemcsak szavak, hanem egyre több tény is bizonyítja ezt. A komlói bányászok már .he­tekkel ezelőtt - elhatározták, hogy UlefcményszaniUE egy ré­szének .felajánlásával segítik a budapesti, elsősorban a cse­peli dolgozókat. A szénihiány okózta terhek, nehézségek, ilyen forrna könnyítése di­cséretre méltó cselekedet, de a komlói bányászok is tudják, hogy igazam segíteni, az egész országot súlyosan érintő bajo­kat elhárítani csak a terme­lés fokozatos növelésével le­het. A pénzügyminisztérium közleménye a borforgalmi adóval kapcsolatban A pénzügyminisztérium fel­hívja a bortermelők ügyeimét arra hogy a borforgalmä adóról szóló 36/1955 VI. 30. M. T. szá­mú rendelet és az ennek vég­rehajtására vonatkozó 16/1955. IX. 30. P. M. számú rendelet hatályban van. E rendelet ér­telmében minden boa-termelő köteles szőlőből préselt összes musMermését — az esetleg már értékesített, vagy a bor- for-galmi vállalatnak átadott mennyiséget is — a területi­leg illetékes pénzügyőri sza­kasznál bejelenteni. Ez a bejelentési kötelezett­ség azokat is terheli, akik nem bortermelők, az általuk- bár­milyen címen megszerzett, vá­sárolt szőlőből előállított mustra és borra nézve. A rendikívüli helyzet követ­keztében a bejelentések eddi­gi elmulasztásáért a pénzügy­minisztérium mellőzi a bírsá­golást azokkal szemben, akik ennek a közleménynek megje­lenését követő három napom belül bejelentési kötelezettsé­güknek eleget tesznek. , A bejelentést írásban kell megtenni az erre a célra rend­szeresített — a községi és a városi tanácsoknál és a pénz­ügyőri szakaszoknál díjmente­sen kaipható — levelezőlapon; ilyennek hiányában postai le­velezőlapon, vagy személyesen is meg lehet tenni a bejelen­tést az illetékes pénzügyőri szakasznál. • , i A boi-forgalmii adó tételei, a termelőket megillető kedvez­ményes mennyiségek az emlí­tett rendeletiben megállapítot­tak szerint, változatlanbk. A termelő a bort.-y/g vételi jegy ellenében felvásárló szer­veken kiyül '— rriás vevőnek csak akkor adhatja át, ha a vevő a bo «forgalmi ádót be­fizette és az erre vonatkozó befizetési lap elismervény- szelvényét a, termelőnek át­adja. A bortermelők, adózatlan italt (must. bor) csak az' ille­tékes pénzügyőri szakasz., ál­tal- kiállított termelői!, igazol­vány birtokában szailltbathak. 'A bórforgakni, adó befizeté­séhez szükséges négyrészes be­fizetési lap — utalványok a postahivataloknál szerezhetők be. Kétségtelen, hogy a komlói bányászok egy-egy napi ter­melése még nem közelíti meg az október eleji terme és’ szintet, de nagyon örvende­tes, hogy a kom ni bányászok által kitermelt szón tonnái napról napra növekszenek. Különösen hétfő óta jelentős a javulás. Hétfőn, december 17-án 108 vagon szenet ter­me'tek. Kedden ez a szám már 116 vagonra emelkedett. A szerdai termelés 131, a csü­törtöki pedig már -144 vagon volt. Remény van arra, hogy az elkövetkezendő napokban a termelés növekedése tovább fog folytatódni s ezt nem bányászok létszámának eme’- kedése idézi majd elő. Mer: sajnos az egy főre eső terme- 'és alakulásánál még nincs a fentihez hason'C javulás. A munkaidő kihasználásának hiánya, c sva kori fegveimezet- 'ensések. a rendszertelen munkába járás még nagyon ■’ontja a . te jesít-ményeket De ha bányászaink igazán segíteni akarnak — és ez nem kétsé- "•es — a gazdasági élet helyre­állításában, ezeket a hibákat -'’őbb utóbb ki fogják .javíta­ni. A pécsi bányaüzemekben pénteken délelőtt és délután :-°mét kétezernél több bányász szállt le a banyába. A pécsi bányászok csütörtökön 1238 terma szenet termeltek. Teg­nap a délc'öltös harmr.d 760 ‘orma szenet küldött a fel­színre. A szesztilalom részleges feloldása T. paragrafus. A szesztilalom elrendeléséről szóló 5/1956' XII. 13./K. K. számú rendelet 1. paragrafusa a következők szerint módosul: Az ország egész területén 1956. évi december hó 22-én 0 órától bort. sört- cs minden­fajta égetett szeszesitalt pa­lackozva, bort és sört utcán át is szabad árusítani. Tilos bort, sört és égetett szeszes­italt helyben fogyasztás cél­jára, akár kimérve, akár pa­lackozva kiszolgáltatni. i 2. paragrafus. Az 5/1956./ XII. 13./K. K. számú rendelet 2. paragrafusának (2) bekezdé­se helyébe a következő rendel­kezés lép: A Borforgalmi Vállalatok, valamint a sörgyárak és ezek összes telepei bort, iliető'eg sört, valamint a szeszgyárak és ezek összes telepei minden­féle égetett szeszesitalt sza­badon szállíthatnak. 3. paragrafus. A je’én ren­delet rendelkezéseit 1956. de­cember hó 22-i napjától kell alkalmazni. Budapest, 1956. december 21. NYERS REZSŐ közellátási kormánybiztos. Egyszerűbben, jobban Abból indulunk ki, hogy a Szövetkezetek Országos Szö­vetsége dekrétumot készített, melyben többek között javasol­ja, hogy állítsák vissza a föld­művesszövetkezetek számára az 1948-as állapotokat, legye­nek, isméi a földművesszövet­kezetek tulajdonában mindazok az intézmények és vállalatok, melyek akkor is birtokukban voltak. A dekrétum alapján a föld­művesszövetkezetek megyei központjában szeretnék a? alábbi felvásárlási és termelő vállalatokat -átvenni: A ter- ményfelvásái-lást. az aprómag­A MÉSZÖV tervei vak termeltetését és felvásár­lását, az. . áUatfelvásárlást, a tei felvásárlását és feldolgozá­sát. Sőt! Mint annak idején volt, most is lehetne — s ezt tervbe is vették — a földmű- vesszövefckezetnefc cséplőgépe és egyéb mezőgazdasági erő és munkagépe, melyet a gépállo­másoktól vennének át. A MESZÖV-nél abból az egyszerű és régi alapigazság­ból indulnak ki, hogy a pa­rasztokhoz a földművesszövet­kezetek állanak legközelebb. Közvetlenül érintkeznek a pa­rasztokkal, szerződéseket köt­DCtu'áesonij — a rádióban ... Olvasóink közül többen ta­lálgatták, vajon milyen mű­sort közöl karácsonykor a Pé­csi Rádió ? Olyan lesz-e, mint az elmúlt években, vagy pedig még szebb, ünnepibb? Megkerestük Právicz Lajos elvtársat, a Pécsi Rádió veze­tőjét, s tőle kértünk felvilágo­sítást, hogy választ adhassunk a kérdésekre, rnegnyugtassuk a várakozókat. A következőket tudtuk meg: A Pécsi Rádió munkatársai a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészeivel karöltve szép, leeel­ves műsorral jelentkeznek ka­rácsony este, amikor falun és városon egyaránt karácsony­fához ülnek a családok, s egyetértésben, békében töltik az ünnepi órákat. A karácsony­hoz nagyon sok emlék, gondo­lat, érzés fűződik már évszáza­dok óta. Talán ez a magya­rázata, hogy a magyar iroda­lom nagyjai szinte kivétel nél­kül megajándékozták ihletett nercükben az utókort egy-egy "agyogóan szép karácsonyi verssel, vagy elbeszéléssel. S talán éppen ezért, mert sokan, s szebbnól-szebb gondolatok­ban fogalmazták meg a kará­csonyi érzéseket, nehéz, va­gyon iieh.őz u ráta'zt as. melyek remekművei : dm ácsol­ják hallgatóiknak, melyik feje­zi ki leg jobbet» az ünnepi ér­szilveszteri elképzelésekről is érdeklődjünk Právicz elvtárs­tól. Megtudtuk, hogy a szilveszteri műsor is zéseket, s melyik elégíti ki leg­jobban a csendességre, meg­nyugvásra. békességre vágyó embereket: Az összeállított karácsonyi műsorban látjuk Móra Ferenc: Szép karácsony szép zöld fája című elbeszélését. Juhász Gyu­la Karácsonyi bánat című ver­sét, Jókai Mór Melyiket a ki­lenc közül című ' elbeszélését, József Attila Betlehemi kirá­lyok című versét, Babits Mi­hály Karácsonyi ének című versét, Dosztojevszkij Kisfiú Krisztus karácsonyfájánál cí­mű meséjét, s más remekmű­veket. Az egyes prózai számo­ltat a verseknek és elbeszélé­seknek megfelelő hangulatú zene köti össze. .4". előadásnál olyan ismert művészek működ­nek közre, mint Kerpely Judit, Somló Ferenc. Galambos György, Szabó Ottó és mások. Várakozásnak megfelelő te­hát a Pécsi Ró ' i karácsonyi műsora. így a '".gye rádió hallgatói most ■ csalódnak maid. De még '"lg is, amin a karácsonyi i iT ,-a sor ke­rül. értékes adu l lepi meg hallgatóit a rádió. Vasárnap délután fél négytől fél nyolcig helyszíni közvetítést ad a Pécsi Nemzeti Színház Bánk bán elő­adásáról. Az előadás szünetei­ben pedig a rendes vasárnapi "-; :o*-f hí tkH, t.ndósíté-okai■ Pórié - ' 1ií-,"' '■ rA'J'é. Az cWcürétkező'n-xpajs tervei­ről, műsoráról beszélgetve meg ragadtuk az alkalmat, bogg-a jurában készül. Vidám, zenés, könnyű, szórakoztató műsort kívánnak adni, sok tréfával sok nevetéssel, kellemes zené­vel. Hangjátékra, is sor kerül. Szilveszter este többek között Szabó Samu Kossutli-díjas mű­vészt és a pécsi gong együttest is halljuk majd. A tervek azt bizonyítják, hogy a rádió munkatársai igye- keznek az eddiginél is jobban kielégíteni hallgatóik igényeit. Vajon sikerül-e ez a jövőben is? Megmarad-e a százötven perces adásidejük, vagy vissza­állítják a régi ötven perces adást? Mert ötven perc alatt nehéz szépet, jót és sokat adni. Erre a találgatásunkra azt a választ kaptuk, hogy naponta 15—20 levél is érkezik be a szerkesztőségbe. s egyebei: mellett a hosszabb a Jé'idő megtartását is kérik a hallga­tók. Ez persze nem S Pécsi Rádió vezetőitől függ, hanem a Budapesti Rádió hivataltól. A leveleknél tartva megtud­tuk még, hogy sok tanácsadó és köszönti levél érkezett be re munkástanácsok problé máivá l *r ’■ialkózó cikkekre, riportokra. •"' ’■'•irir' a gycrr-iekmiro ■ apásaival kapcsolatban. A rá­dió hallgatói egyre• jobban be­kapcsolódnak e fontosabb kém­desek megvitatásába, s véle­ményükkel, tanácsukkal segí-, tik, előreviszik a munkát. So- { kát vár a rádió a közeljövőben meginduló, vasárnaponkénti, félórás mezőgazdaságfejlesztési vitától is. Remélhetőleg nagy lesz a visszhangja. A külön­böző érdeklődésű hallgatók ki­elégítésére ezután . hetenként egyszer orvosi, egészségügyi előadást közvetítenek. A kép- zőművészet kedvelői pedig a „műterem-sarok“ ismertetéseit, előadásait, híreit hallgathatják. A változatos, sokrétű prózai műsor mellett viszont elenged­hetetlen a zene. Zene nélkül egyhangú a rádió. Ezért úgy tervezik, hogy a meglévő sok­sok lemezen kívül, ami kétség­telen nagy érték, de korántsem Kielégítő, saját nyolctagú zene­kart tartanak majd fent. A saját zenekar megkönnyítené, s talán egy ideig meg is oldaná a zenei gondokat. Ezek a tervek. S remélhető­leg a tervek mind meg is való­sulnak s napról-napra színe­sebb, érdekesebb, szórakozta­tóbb lesz a rádió, amely min­den délben fél egykor és min-1 den este fél hatkor bejelent-' kezik ismert mondatával: ,,IU' ■i Pécsi Rádió!..." s híreiv l,' riportjaival, előadásaival, da­laival tanít, nevel, szórakoz­tat bennünket nopróLníuara< nek velük, felvásárolják ter- melvényeiket és jó árat fizet­nék érte. Mert mi is volt eddig a hely­zet? A földművesszövetkezetek szervezték a sertéshizlaló szak­csoportokat, lekötötték a ser­téseiket parasztoknál, s végül átadták az Adatforgalmi Vál­lalatnak. Vagy: A Földműves- szövetkezetek létrehozták a géphasználati társulásokat, megszervezték a munkát, sőt hitelezték a munkadíjat, a gépállomás felé, A gépállomás dolga csupán az volt, hogy el- 1 ment a parasztok földjére és elvégezte a már megszerve- % zett munkát. j) Most ezeket a közbeeső ál * lomásökat szeretnék és akar- é ják a megyei Szövetkezeti f Központban kiküszöbölni úgy, ) hogy ebből a parasztnak ’s, ) az államnak is csak haszna f legyen., f A paraszt haszna: A faluban ) megtalálja mindazt, amire J szüksége van, mert a földmű- J vesszövetkezet biztosítja szá- f mára. Azonkívül év végén a i föld mű vesszővé tkezet nél érté- f kesített termékek után visz­el szatérítést kap a nyereség t arányában. S ez az összeg sok if gazdánál eléri az 1 000 forintot i is. Az átszervezés után pedig f csak növekszik. if Az ország haszna: A szarn- f tálán és egyoldalú munkái ( végző vállalatok összevonásé­it v al sok irodaépület és munka- r ci ő is felszabadul. Az iroda- t épületekből kevés átalakítás- f sál lakásokat lehet készítem. t melyek pécsi viszonylatban i- t nem kevés családnak biztosí- <t innak jobb. kényelmesebb la- f kést. A munkaerő felszabadu- f lása is nagymérvű. Azonban f nem lehet elmenni a munka- f nélküliség veszélye mellett szc r nélkül. Épen ezért már mósi t a vállalatok összevonása elüü r kell gondoskodni olyan — kn r befektetéssel megvalósítható J — üzemekről, melyek felveszik Ja felszabaduló munkaerőt. J Reméljük, a( Szövetkezetek f Megyei Központja és a Megyei J Tanács már gondolkodik ezen. P fi, dekrétuma, és a f MÉSZÖV tervei nem marad- \ hatnak sokáig helyes eIgorti > . ’• é-ru:.>v.- I'-' ­. tolt. A parasztok és az öfszug J érdekében azokat mielőbb meg * is keli N&fettítem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents