Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-23 / 306. szám
2 NAP I ö 195S DECEMBER *f Nehru washingtoni saj tóértekezlete Nehru megérkezett New Yorkba Néhru indiai miniszterelnök, az Egyesült Államok elnökének különrepülőgépén Washingtonból New Yorkba érke zett — jelenti az AFP. Az ENSZ leszere'ési bizottságának ■ I . ■■ _ ■■ ■ ■ csütörtöki «■ t u ese A Tryhuna Ludu a lengye'-szovjet egyezményről Varsó: A lengyel sajtó nagy ügyeimet szentel a lengyelszovjet egyezménynek, amely rendezi az ideiglenesen Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogi státuszát. A Trybuna Ludu többek között ezeket írja: „Azt bizonyítja ez az egyezmény, hogy a Szovjetunió következetesen törekszik mindannak megszüntetéséie, amely a múltban megzavarta a lengyel-szovjet kapcsolatokat. Ez a szerződés kirántja a talajt azok alól, akik mind az országokon belül, mind a határokon kívül incidenseket provokálnának. A nemzetközi helyzetié, a német militarista törekvésekre, a lengyel határszéli területek biztonságára való tekintettel a szovjet csapatoknak I-engye!- orszáe’- kell maradniuk, — Írja a Trybuna Ludu — ez természetesen nem csorbí thatja szuverén jogainkat. Ebben a helyzetben a szovjet csapatok jelenléte valóban hozzájárul Lengyelország biztonságának megszilárdulásához.’* A lap befejezésül megállapítja, hogy a Varsóban most aláirt egyezmény gyakorlati példa a szocialista országok közötti együtt működésre. Az egyezmény az egyenjogúság elvén épült, és mindkét nép érdekeit, valamint a világbéke ügyét szolgálja. Horváth Imr* Londonba érkezett London (MTI): Horváth Imre magyar külügyminiszter New Yorkból jövet csütörtökön Londonba, érkezett, ahonnan pénteken vagy szombaton folytatja útját Budapestre. Karácsonyi ajándék A Mezőgazdasági Szeráru- gyár kultúrtermében tavain karácsonyfa ünnepélyt tartota dolgozók gye, . . Jelenlétében. Fénykép is készült róluk a csillogó karácsonyfa alatt... Az idén sem maradt el a gyermekek jutalmazása. Az üzem munkástanácsa a szakcélra 1 000 forintot fordított. Kis» József né ü. b. elnök és ]Nagy Istvánná munkástanácstag az irodai dolgozók bevő- 1 -'A'* " * * 4 1 l. magot készített. A fehér zacskón a zöld fenyőfáig** < piros szalaggal kötötték át. Mindegyik csomagba négy alma, 30 deka cukorka, ló deka drazsé, 10 deka praliné és né■< .j „a, ab puszedli került. Az ajándélecsomagohat. örömmel vették át . gyermekes szülök. akiknek egy része a nappali, másik részük pedig az éjszakai műszakban dolgozik- Idán valamivel szerényebb volt az ajándék, mini az elmúlt vek során. Jövőre azonban násként lesz, mert a gyermekek ajándékozására többet tudnak majd fordítani. Bizonyára játékokat is kapnak, és negint körülveszik az üzem ’illogó karácsonyfáját a kul- úrteremben, ahol az üzem dolgozói együtt örülnek a gyermekekkel ... Nehru miniszterelnök beszéde az ENSZ-küldöttségek tagjainak össze övetelén i London (MTI) Nehru mi- a iszterelnok csütörtökön este New Yorkban beszédet mondott egy, az ENSZ-kudöttsé- jek több mint ezer tagja és ezek vendégei által látogatott ’Esze jövetelen. Beszédében — a londoni rádió §zer:nt — síkraszállt a katonai paktumok és szövetségek politikájának felszámolásáért. Ezek a paktumok — mondotta — a mai világban már teljesen időszerűtlenek és semmivel sem járu’nak hozzá bármely ország erejének növeléséhez. Nehru ezután kijelen- *ette, hogy az. ami Magyarországon és Egyiptomban történt, igen fomos egyben azonban igen szerencsétlen is. Szerinte mindkét fejleményben .w® vannak ugyan a jónak is bizonyos elemei, nemcsak mariikban a történetekben, hamm következményeikben is Mindebből egy nagyfontcsvágú lény szűrhető le, mégpedig az, hegy a világ közvéleménye ma napság már eléggé erős tényező ahhoz, hogy ne tűrje meg azt, amit rossznak tárt. \z indiai mlnisztere'nök el- ’smeréssel szólt a továbbiakban arról a bátorságról, aine’y- 'yel az ENSZ kezelte a legutóbb felmerült problémákat. Végül pedig bírálta azt. amit ..hidegháborús magatartásnak” mondott és hangoztatta: ezt fel kel! számolni az emberei-: agyában. Végétért a francia nemzetgyűlés kü'politikai vita a Washington (MTI): Mint az AP közli, Nehru indiai miniszterelnök szerdán sajtóér tekezletet tartott Washingtonban. Az indiai miniszterelnök válaszolt az amerikai újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy Nehru hozott-e Eisenhower elnök számára üzenetet Csou En-laj- tól és hogy mi a véleménye a kínai miniszterelnökről, az indiai miniszterelnök ezt mondotta: „Semmilyen különösebb üzenetet nem hoztam magammal Csou En-lajtól. De természetesen tanácskoztam vele és erről tájékoztattam az elnököt is, elmondtam neki beszélgetéseink lényegét néhány bennünket közösen érintő kérdésre vonatkpzóan. Miként Önök közül sokan tudják, Csou En- laj igen figyelemreméltó ember, olyan aki hatást gyakorol az emberre, ö elmondta nekünk Kína nézetét Ázsia bizonyos kérdéseiről és én ezt közöltem az elnökkel, nem Csou En-lajtól származó üzenet formájában, hanem előadtam, hogy miként gondolkodnak a kínaiak”. A Newsweek tudósítójának arra a kérdésére, hogy India miért nem volt hajlandó elítélni a Szovjetunió magyar- országi lépéseit, Nehru így válaszolt: „nem arról van szó, hogy India hajlandó, vagy nem hajlandó bármit is elítélni... j.A-i„o^4ben arról volt szó, hogy megelégszünk-e erélyes megbélyegzéssel vagy elítéléssel, vagy pedig valamiféle konstruktív megközelítési módot keresünk a problémához. India' konstruktív megközelítési módot keresett, ami, lényegében abból állt, hogy az ENSZ főtitkára a világszervezet nevében maga tegyen lépéseket, hogy a dolgok működésbe lépjenek, máskülönben az emberek egymástól elkülönülnek, elítélik egymást és semmi sem történik. Az Itt felmerült kérdés igen komoly ügy. Segíteni akarunk Magyarországon, sok mindent * akarunk tenni. Nos, hogyan tegyük ezt? Ha az a vélemény, hogy az elítéléssel a dolog önmagától megoldódik, ám legyen. Mi azonban úgy véltük, hogy valamilyen más konstruktív megközelítési módra van szükség, kifejezésre juttattuk a Magyarországon történtekkel kapcsolatos helytelenítésünket, méghozzá igen erős szavakkal”. A következő kérdés a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsá- gára vonatkozott. „Nos, ami azt illeti, törvényes és alkotmányjogi szempontból nézve a dolgot — mondotta Nehru — csupán egy Kína van. Arról beszélek, hogy a kínai szárazföld országa nem ismer különálló for- mózai kormányt és a formózai kormány sem ismeri el a másik kormányt. Egyikük sem beszélt kettőről, mindegyikük egyről beszélt. Nem hiszem, hogy a mai körülmények között vagy a történelmi összefüggésekben valószínűség van arra, hogy továbbra is két kormány működhet. Nyilvánvaló, hogy a formózai kormány — és ez a legtöbb, ami mondható — Formóza kormánya, nem pedig Kínáé”. Az American Broadcasting Company képviselőjének arra a kérdésére, hogy a Szovjetunió jelenlegi politikája Néhru megítélése szerint „a jó ereiének” tekinthető-e a világban. Nehru többek között ezt válaszolta : „Ami a Szovjetuniót illeti és ez éli minden országra, Indiát is beleértve, úgy gondolom, hogy sok jót és sok rosszat fog egvaránt találni benne. Az aranyok változhatnak. N51T1 tudom, azt kívánja-e tőlem, New York (MTI): Az ENSZ leszerelési bizottsága csütörtöki ülésén meghallgatta az Egyesült Államok delegátusának felszólalását — jelenti az AFP. Az amerikai küldött beV»r>£v kormán vj' újabb kezdemérfyezéseket kíván tenni a leszereléssel kapcsolatos megegyezés elősegíté- s érdekében. Az amerikai megbízott azt javasolta, hogy a négy nagyhatalom és Kanada képviselőiből álló leszerelési albizottság hogy kommunizmusról, mint olyanról beszéljek, vagy annak alkalmazásáról; ezek nagy kérdések. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunióban mind a múltban, mind a jelenben sok olyan dolog volt és van, amelyekkel nem értek egyet. Sok minden történt. De én úgy tapasztaltam, hogy a Szovjetunió népei rendkívül barátságosak, vendégszeretők és szenvedélyesen kívánják a békét. Ezenkívül azt is hiszem, hogy a Szovjetunióban a közelmúltban kialakult sok irányzat a liberalizálódás, a demokratizálódás helyes irányában indult meg és én azt szeretném, ha ezek az irányzatok fokozódó mértékben fejlődnének és működnének. Hiszem, hogy így lesz. Ezután a leszereléssel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A részletekről aligha tudnék beszélni — mondotta — de úgy gondolom, hogy á leszerelésről folytatott oly hosszú vitázás után a két fő érdekelt fél rendkívül közel van egymáshoz, amit előterjesztettek, az nem nagyon tér el egymástól és könnyen el is tüntethető az ellentét. Természetesen a háttérben ott van a bizalom hiánya és ez jelenti az igazi problémát, nempedig a javaslatok”. márciusban, az ENSZ közgyűlés ülésének elnapolása után üljön össze. A szovjet delegátus rámutatott a leszereléssel kapcsolatos munkák sürgősségére, s felhívta a bizottság figyelmét a november 17-i szovjet javaslatokra. A leszerelési bizottság ezután vita nélkül elfogadta a közgyűlés elé terjesztendő jelentést, majd meghatározatlan időre elhalasztotta ülését. Lenin-renddel tüntették ki Rokosszovszkijt A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége törvény- erejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében Lenin- renddel tüntették ki K. K. Ro- kosszovszk.j marsallt — jelenti a TASZSZ. A kitüntetést Rokosszovszkij 00. születésnap* n «11 ’ - ~ 1 V. AT —•»» t <-*+ V) sereg és a szovjet állam szolgá. >an szerzett érdemeiért kapta. Párizs (MTI) a francia " nnzet,gyűlés külpolitikái vi- 1 újában csütörtök délután Mol- ’eí miniszterelnök közölte, a kormány lehetővé kívánja tenni a képvise'őknek, hogy minél többen vegyenek részt a szavazásban és ezért nem veti fel a bizalmi kérdést. A kormány a szocialista párt részéről benyújtott határozati javaslatot teszi magáévá és nmek elfogadását kéri. Több felszólalás után a nemzetgyűlés végül 332 szavazattal 213 ellenében elfogadta a Szocialista Párt határozati javaslatát é« ezzel jóváhagyta a kormány külpolitikáját. A Javaslat ellen főleg a kommunista és a pujadeista képviselők szavaztak. A Pravda cikke E. Kardelj beszédéről Moszkva (MTI) Mint a TASZSZ közli, a Pravda december 18-1 számában megjelent J. Pavlov cikke E. Kardeljnek, a Jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés ülésszakán elhangzott beszédéről. A cikk szövege a következő: I. Az utóbbi hetekben világszerte igen éles harc indult meg a reakciós burzsoá ideológia és a kommunizmus között. A reakció sötét erői arra igyekszenek felhasználni a magyarországi eseményeket, hogy új hadjáratot indítsanak a kommunizmus ellen, megrágalmazzák a kommunista mozgalmat, széthúzást keltsenek a mozgalmon belül, hatást gyakoroljanak az állhatatlan, ingadozó elemekre, amelyek annak idején csatlakoztak e mozgalomhoz, újból felszítsák a „hidegháborút”, megmérgezzók a népek közti kapcsolatokat, gyűlölséget és ellenségeskedést szítsanak. Aki a kommunizmus hívónak vallja magát, természetesen nem foglalhat el „középutas álláspontot“ eboen a harcban. Az Ilyenfajta próbálkozások csak azt jelenthetik, hogy kisebb-nagyobb engedményeket tesznek a reakciós ideológiának. Ez az osztályharc kérlelhetetlen logik íja. Ezt az igazságot szembetűnően illusztrálja E. Kardelj elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége egyik vezetőjének a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi nemzetgyűlése ülésszakán elhangzott terjedelmes beszéde. E. Kardelj beszédében főleg a magyar eseményekkel foglalkozott és valamilyen „harmadik úton“ próbáit járni. Lényegében azonban csak azt bizonyította be, hogy ilyen „harmadik út” ne.u lehetséges. E. Kardelj beszédében helyesen jelenti ki, hogy a régi burzsoá Magyarországnak nem szabad újjászületnie. Ebben az esetben — mondja — nyugati politikai bázisok megteremtésére kerülne sor Magyarországon. Ez a helyzet nagyon megzavarná a mai európai erőviszonyokat, igen súlyos zavarokat idézne elő, sőt még az európai békét is veszélyeztetné. (Az ilyen Magyarország — mondjuk meg ezt közvetlenül — revansista követeléseivel állna elő Jugoszláviával szemben is.) A szónok azonban — bármennyire paradoxnak hangzik is ez — a magyarországi népi demokratikus rendszer megszi-, lárdításával sem lenne megelégedve. E. Kardelj tiltakozik az ellen a következtetés ellen hogy „az ellenforradalmat el kell nyomni, a múlt egyes hibáit ki kell javítani és a prob- 'éma megoldódik“. Ügy véli, a dolog lényege egyáltalán nem abban van, hogy ki kell javítani a Rákosi—Gerő-Tóle vezetés súlyos politikai hibáit és megszüntetni a hibák következményeit. Kardelj véleménye szerint ki kell cserélni ,a. politikai rendszert, amely Magyarországod tíz éven át épült“ Kardelj többször ismételgeti: „A politikai rendszerben van szükség gyökeres változtatásokra”, „a politikai rendszert kellene megváltoztatni“, stb. Magyarországnak körülbelül azon az úton kellene járnia, amelyet Jugoszlávia elméletileg kidolgozott és a gyakorlatban megvalósít: e következte- lés felé vezeti hallgatóit E. Kardelj. Ezt alátámasztja például az ilyen kijelentésekkel: „A magyarországi haladó szo- cialíSLa erőknek, ahelyett, hogy meddőt?) kísérleteket tettek a kommunista és más haladó pártok restaurálására, azokban a forradalmi napokban küzdeniök kellett volna a közvetlen demokrácia elvé- nekjf?) győzelméért, olymódon, högy megszilárdítják az egységes munkástanácsokat és az önkormányzati kommunákat, mint az új szocialista hatalom pilléreit.“ Milyen politikai helyzetben tette Edvard Kardelj ezt a kijelentését és milyen lehet annak a jelentősége? Ismeretes, hogy ma a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megoldja a legfontosabb feladatokat, hogy biztosítsa az ország szocialista fejlődésének útját. Kádár János kormánya az ellenforradalom leverésére törek szik, amely a reakciós erők tombolását megtűrő Nagy Imre kormányának napjaiban széles béreteket öltött. A magyar forradalmi munkás-párnáz, kormány határozottan kiküszöbölt a Rákosi—Gerő-féle előző vezetőség hibáit. Ez a kormány céljául tűzte ki a népi demokratikus rendszer megszilárdítását, a magyar dolgozók szocialista vívmányai nak megvédését, a lakosság életszínvonalának növelését az ország gazdasága fokozásának alapján. Ilyen körülmények között Edvard Kardelj beavatkozását Magyarország Delügyeibe nem lehet másként magyarázni, mint úgy, hogy a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány programja megvalósításának fékezésére törekszik. Akár akarja ezt Edvard Kardelj, akár nem, az ilyen beavatkozás a magyarországi reakciós erőket segíti A Magyar Szocialista Munkáspárt óriási szerepet tölt be a népi demokratikus rendszer megszilárdításáért folyó harcban és a szocialista építés feladatainak megoldáséban. A Magyar Dolgozók Pártja a Rákosi—Gerö-féle hibák és Nagy Imre szakad ár — tevékenysége következtében dezorientálódott és meggyengült A Nagy Imre kormányának működése idején kifejlődött ellenforradalmi elmélet sok jó magyar kommunistának, a magyar munkásosztály sok jó fiának megsemmisítéséhez vezetett A magyar munkásosztály most arra törekszik, hogy újból megteremtse pártját, amely következetesen kifejezi és védelmezi törekvé- eil és érdekeit Az új magyar- országi marxista-leninista párt • egalnki ' ’Iramé! tölti el minden ország kommunistáit. Ezzel szemben Edvard Kardelj arról igyekszik meggyőzni a magyar kommunistákat, hogy állítólag a párt ujjáte- remtésére irányuló harcuk „meddő erőfeszítés” — ami a legenyhébben szólva különös marxista*’ állásfoglalás! Vajon nem világos-e mindenki számára, aki marxistának tartja magát, hogy a „politikai rendszer gyökeres megváltoztatása” Magyarországon tulajdonképpen elkerülhetetlenül a kapitalizmus visszaállítását Jelentené az országban? Lenin annakidején a forradalmi Oroszországban a kapitalizmus visszaállítására megindított kísérleteket elemezve azt mondotta: „Nemcsak az októberi fordulat tapasztalataiból, hanem a különböző határ- területek és különböző olyan -észek tapasztalataiból is tudjuk, amelyek korábban az orosz birodalomhoz tartoztak, s ahol a szovjet hatalom képviselőit más hatalom képviselői váltották le. Emlékezzünk a szamarai demokratikus bizottságra! Valamennyi az egyenlőség, a szabadság, az alkotmányosság jelszavával jött és nem egyszer, hanem sokszor kiderült róluk, hogy egyszerű lépcsőfokot, hidat jelentenek a 'ehérgárdista hatalom felé.” Ma is vannak olyanok, akik szívesen „megfeledkeznének” országunk szocializmusért vívott félévszázados harcának »pasztatatairól. A történelmi apasztalatokat azonban nem ’ehet megsemmisíteni valamiven kiagya't séma javára, a örtóneimet nem lehet egyet- ’an tollvonással áthúzni, mint tollbamondásban a nyelvtani hibát. Az osztályharc objektív törvényei nem mellőzhetők! Kardelj e törvények félreve- tésével jelentette ki: „A legutóbbi magyarországi eseményekben a legmeglepőbb az, „ I■r.rr.rpnnisfák rCtt *?(?- nek(?)I a munkástanácsoktól, .emunak annakidején volt bátorsága meghirdetni a „minden hatalmat a szovjeteknekF jelszót, bár a bolsevikoknak nem volt többségük a szovje'-„'.boij.1'. • De Kardelj „elfelejtette” hogy L; ún volt bátor visszavonni ezt a jelszót 1917 júliusában, amikor a szovjetekbe betelepedett mensevikek és eszerek a harc tüzében átálltak a munkásosztály ellenségeinek olda- 'ára. Kardelj „megfeledkezett” arcól is, hogy Lenin minden Ingadozás nélkül, teljes erély- lyel szembeszállt a Kronstadt i 'ázadókkal, — akik ezt hangoztatták: „szovjetek, de kommunisták nélkül.” A kronstadtá felkelés idején Lenin azt mondotta, hogy akkor kispolgári, anarchista spontaneitás jutott kifejezésre és hogy ez a hangulat „igen széles körben rányomta bélyegét a proletériátusra*’, mind ezeket a hangulatokat, bár a munkásosztálynál is jeléntkez- tek, Lenin a proletárjába* diktatúrája ellen irányuló kispolgári ellenforradalomnak nevezte. Lenin azt mondotta, hogy ha a politikai hatalom a bohevikoktól különböző, a bolsevikoktól „csak kissé jobbra”, vagy „csak kissé balra” álló elemek meghatározatlan ■''•y'zev'.ssznsfigánaJc. vagy szö- 'Zt'.égének kezébe kerülne, e: az ellenforradalom győzelmét jelentené. (Folytatjuk)
