Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-07 / 292. szám
9nNANIQLI NAPLÓ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZD BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Folyik a szénbányák bely/elének országos felmérése (III. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 DECEMBER 1 Pécs Város Szovjet Katonai Parancsnokának 5-ös számú parancsa 1956. december hó 7-én Tárgy: a tüntetések, gyűlésit, felvonulások betiltása, a ijávási tilalom szigorú betartsa. A szétvert ellenforradalmi r«k maradványai a mai nap! folytatják a város dolgozóiak provokál ását. különböző llenforradalmi tüntetések. Sülösek és felvonulások megírásával. Különböző ólakon igyekezet megzavarni Magyarország olgozóinak az ország és a ép életének normalizálására t'ányuló törekvéseit. Piszkos munkájukban fel- asználják az ifjúságot, nőket s a gyerekeket. Lazítják és provokálják őket rra, hogy a népnek és az álamnak anyagi veszteséget kozzanak, alkalomadtán még célnélküli vérontásra is uszítanak. A rend fenntartása érdekében megparancsolom hogy: 1. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány ellen irányuló tüntetéseket, gyű- léseket, felvonulásokat betű- . tóm. 2. Szigorúan tartsák be a kijárási tilalmat. 3. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a munkástanácsok kérésére, azon személyekkel szemben, akik a jelen parancsot nem tartják be, a legszigorúbb eljárások lesznek foganatosítva. Pées város szovjet katonai parancsnoka: BOJCOV sk. gárdaezredes. * ^ ^ ^ IS Kedves olvasóink! Ma két oldalon jelenik meg újságunk. Sajnálattal kell ezt közölnünk, mert jól tudjuk, hogy olvasóink igénylik a tájékoztatást megyénk, országunk és a nagyvilág eseményeiről. Tudjuk, hogy napi négy vagy hat oldal is kevés ahhoz, hogy valóban részletesen számolhassunk be akár csak a fontosabb eseményekről is. Az október 23. óta lezajlott események során azonban papírt csak fogyasztott, de nem termelt az ország, s a papírhiány — amely egyébként is állandó nehézséget jelentett a magyar sajtónak — egyre súlyosabb. Emiatt voltunk kénytelenek mai terjedelmünket két oldalra korlátozni. Reméljük azonban, hogy sikerül megoldást találnunk és lehetőleg már a következő napokban ismét négy, illetve hat oldalon tudjuk tájékoztatni kedves olvasóinkat. Szerdán a bányaüzemekben csaknem tízezerrel több dolgozó látott munkához, mint a megelőző napokban. Csütörtökön ismét ezer fővel növekedett a munkába állók száma. A borsodi bányákban csütörtökön reggel ötszázzal többen kezdtek a szónfejtéshez, mint szerdán. Csütörtökön az üzemek teljesítési lehetőségeit is felülvizsgálták. Dorogon is javul a helyset, jóllehet itt a tá- ,vol lakó dolgozók közlekedési nehézségek miatt még nem jelennek meg a bányában. A dorogi erőműnek 340 tonna. a mátravídéki erőműnek pedig 773 tonna szenet adtak bányászaink. Komlón csütörtökön az első műszakon 1 800 bányász jelent meg, a távollakók közlekedési nehézségek miatt itt sem tudtak megjelenni. A kom- 1 lói bányákban megkezdték a 'munkahelyek tervszerű telepi - 1 tését. A munkástanácsok mind 'határozottabban veszik keztik- 1 be üzemük műszaki és gazda- 'sági irányítását. Ennek hatása mutatkozik a napról-napra javuló termelésiben. Az öthetes munkaszünet ide- i jén a bányák állapota rendkí- i vüli módon leromlott. Éppen i ezért szükségessé vált, hogy i országosan felmérjék és megvizsgálják a ■bányák helyzetét, megállapítsák a bámyászlétszá- i mót. Ezt a munkát még az el- i múlt. héten megkezdték a bányák vezetői, a trösztök veze- i tői, a legkiválóbb bányászok, (Szakemberek. A felmérés előreláthatólag a jövőhét elejére .megtörténik. Ugyanakkor megB, tegnapi tüntetés Tegnap délután kisebb tűnte tés zajlott le a Széchenyi téren. A kesztyűgyári asszonyok egy csoportja elhatározta, hogy némán, zászlóval felvonul, s megkoszorúzza a Kossuth- szobrot. A koszorút két asz- szony helyezte ei a szobor előtt, egy munkás pedig hat gyertyát gyújtott, amelyek ott égtek még sokéig. A kesztyűgyári asszonyok ezután rendben elvonultak és Kossuth Lajos utcán át visz- szatértek a Kesztyűgyárba. A Széchenyi tér környékén azonban elterjedt a hír, ■*¥> gy tüntetés készül, s a hírre sok kíváncsiskodó gyűlt össze a Széchenyi téren, különösen a tér déli és nyugati oldalán. Az ösz- ■szegyülték később valóban tűn telni kezdtek, néhányan közü- 1ük papírbó’ csavart fáklyákat gyújtottak, mások jelszavakat klá'toztek. Mivel a tüntetés során több kétes elem rendzavarást kísérelt meg, a magyar és szovjet keirhatatmisták fél öt óra tájiban szétoszlatták a tömeget. állapítják, hogy egyes trösztnél, bányaüzemnél mennyi a létszám és a bányák állapotának rendbehozása után hány munkahelyet lehet telepíteni. Természetesen a felméréssel egyidejűleg a legtöbb helyen termelés is folyik. Kétségtelen, hogy a következő hetekben meg kell állapítani azt is. hogy a korábban megkezdett beruházások közül melyekre van szükség, melyek azok. amelyeket le lehet állítana. A bányászatban jelenleg rendkívül nagy a létszámhiány Néhány megyéből, fgv például Győr-Sopron megyéből üzemi munkások jelentkeztek bányamunkára. tudván, hogy üzemük addig nem dolgozhat, amíg a bánya nem ad elegendő szenet. Előreláthatólag a jövő h ,en kedden sor kerül olyan országos tanácskozásra, amelyen a trösztök vezetői, a mérnökök, a munkástanácsok vezetői elmondják, mit tettek eddig a bányák rendbehozatala érdekében és megvizsgálják, milyen intézkedéseket kell foganatosítani a bányák jobb munkája érdekében. A szénbányászati minisztérium megállapította, hogy a bányagép- gyártó üzemeknek elsősorban ka parókát és kaparóteknőket kell adniok a bányászatnak. Az egyiptomi agresszió—visszatérés a gyarmati rendszeredhez Nehru indiai miniszterelnök beszéde Az indiai kormány külpolitikájával kapcsolatos parlamenti vita záróülésén felszólalt Nehru miniszterelnök. Beszédében főként Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni agressziójának kérdéseivel foglalkozott, amelyeket a gyarmati módszerekhez való visszatérésnek nevezett. Nem tárgyalhatunk más kérdésekről, mint például a csatorna megtisztításának kérdésé ről mindaddig, amíg ténylegesen, nem pedig csak nyilatkozatokban ki nem vonják az összes idegen csapatokat Egyiptomból. Sellvin Loyd angol külügyminiszter alsóházi beszédéről szólva Nehru csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy az angol külügyminiszter a szuezi kérdésben megpróbálta feltámasztani a 18 ország ismert javaslatát, amelyet egyébként annakidején elutasították. Sellvin Loydnak azzal a próbálkozásával kapcsolatban, hogy bagatellizálja az Egyiptom elleni agresszió során okozott károkat, Nehru ezeket mondotta: „Megvizsgáltam a Port Saidban készült fei vételeket. Azok a háború szörnyűségeiről tanúskodnak. Port Said nagyrésze romokban hever." Az Egyiptomba vezényelt ENSZ erőkről szólva Nehru hangsúlyozta, hogy ezek az erők nem azért mentek Egyiptomba, hogy folytassák az angol-francia agressziót. Indiai osztagot is küldtünk, mert Egyiptom hozzájárult ehhez — mondotta, majd hozzátette — az indiai osztag mindaddig ottmarad, ameddig az egyiptomi kormány szükségesnek tartja. Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy az ENSZ megfigyelőket küldjön Magyarországra, Nehru azon a véleményen volt, kívánatos lenne, ha a magyar hatóságok megvitat, nák ezt az ENSZ főtitkárával. Befejezésül az "ú miniszterelnök közeli 'gtoni látogatásáról be.. ; hangsúlyozta, hogy a Iá.ugatás lehetőséget nyújt majd számára arra, hogy az Egyesült Államok kormányának vezetőivel megvitassa a nemzetközi problémákat. Nehru rámuta t arra. hogy India és az Egyesült Államok között sok tekintetben véleménykülönbségek vannak, azonban mint mondotta, közös szempontok is vannak. Nehru miniszterelnök beszéde után a parlament egyhangúlag jóváhagyta az indiai kormány külpolitikáját. DocenibiT 25-e és 26-a fizetett munkaszüneti nap A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány december 25-ét és 26-át, a karácsony mindkét napját fizetett munka szünet! nappá nyilvánította. Barcmyct megyei és Pécs városi ifjúmunkások, fiatal műszaki értelmiségiek, ipari tanulók! Az 1956 október 23-i nemzeti felkelés idején országosa:: Megalakultak az ifjúmunkások önálló szervezetei. Ennek iredményeként jött létre a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség. A Szövetség Országos Ideiglenes Bizottsága felívással fordult az ország minden ifjúmunkásához, fiatal mű- *aki értelmiségéhez, ipari tanulóihoz, hogy csatlakozzanak a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetséghez. 1956 december )-én megalakult a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetig Baranya megyei Ideiglenes Bizottsága. Halálaink! Felhívunk benneteket, hogy csatlakozzatok az ifjúmunkás szövetséghez. Alakítsátok meg üzemi, területi szervezetiteket. Küldjétek el hozzánk képviselőiteket. (Pécs. Színház ér 1. II. em. 1.) A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, a pártoktól, kormánytól független szervezet.. Független. demokratikus, kocialista Magyarországot akarunk. Segítjük a rend helyre- Ulítását, a termelőmunka beindítását. Feltételek nélkül? Nem! Mindenekelőtt továbbra is a leghatározottabban fenntartok a sztrájk jogát és élni fogunk azzal, ha követeléseinket 1 kormány nem teljesíti, és eddigi ígéreteit nem váltja valóra. Bár követeléseink egy részét: a gyermektelenségi. adó eltörlését, a fizetés felemelését, az üzemi munkástanácsok jogkörének kiterjesztését, a kötelező begyűjtés megszüntetését, Kossuth címernek állami címerré való elfogadását, március 15-e nemzeti ünneppé való nyilvánítását eddigi harcunkkal elértük. hatul munkástestvéreink ! Minden magyar ifjúmunkás fámára szent, hazánk, függet- knségének. önállóságának meg valósítása. Követeljük, hogy népi demokratikus rendünk, a Munkásosztály hatalmának biztosításához szükséges ma- 83’ar katonai és karhatalmi erök megteremtésével párhuzamosan előbb állomáshelyeik- J’s vonják vissza, majd egész hazánk területéről-vonják ki a s?-ovjet csapatokat. Erről a kormány nyújtson b|ztosítékot, a megegyezést pe- big hozza nyilvánosságra. Ami az új karhatalmi szerieket illeti: erős, szilárd, valóban népi karhatalmat akarunk, '‘■mely megvédi szocialista rendünket. Ne csempésszék be a*okat. akik a múltban részt- '■'ettek a népellenes, bűnök elkövetésében, de nem kaphatlak helyet azok sem, akik az ®'lenforradalmat akarják hátaimra segíteni. Vonják be viszont a becsületes ifjúmunkásukat és munkátokat, a munkáshatalom alappilléreit. Te- Syék lehetővé, hogy a karhatalomba kerülhessenek azok a fiatalok, akikért az Ifjúmunkás Szövetség felelősséget váltul. a karhatalomba felvette- ket kötelezzék arra, hogy harmat folytassanak a Rákosiklikk és az ellenforradalom 'binden restaurációé követelése «Hem. övezze megbecsülés az október 23-i felkelés résztvevőit, •kiket becsületes, hazafias cé- ‘«k vezettek. Azokat pedig, •kik egyéni terrorral, fosztogassak st.b, szennyezték be fortadalan>rtk tisztaságát. Wissetlen magyar bíróság nyilvános tárgyaláson Ítélje el. Követeljük, hogy az ifjúmunkások választott képviselőit vonják be a munkástanácsokba és minden szervbe, ahol képviselni kell az ifjúmunkások érdekeit. Az ifjúmunkásokat, az október 23-i felkelésben résztvett fiatalokat, bátran, határozottan vonják be a politikai és gazdasági irányító munkába. Követeljük, hogy az ország- gyűlés mellett a dolgozók választott képviselőiből hozzák létre a termelők tanácsát. Követeljük, hogy a népünk tragikus helyzetét kihasználó feketézőkre és árdrágítókra, a nép vagyonát tékozló fosztogatókra a legszigorúbban sújtson le a törvény. Követeljük, hogy a középületek jelentős részét a kormány és a különböző társadalmi szervek lakás céljaira adják át az arra rászorultaknak. A Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Baranya megyei Ideiglenes Bizottsága felkéri az üzemi munkástanácsokat, hogy ■ szervezeteink megalakulását és működését segítsék. Az Ifjúmunkás Szövetség Baranya megyei Ideiglenes Bizottsága kijelenti, hogy mint eddig is. a jövőben is teljes egységben kíván működni az egyetemi diák és paraszt ifjúság szervezeteivel, a közös célok elérésében. Pécs, 1956 december 5. A Magyar Forradalmi Hiú- munkás Szövetség Baranya megyei Ideiglenes Bizottsága A kivándorlók kozott A magyar sportirodalom nak Pásztor Árpád — az ország első atlétája — volt az úttörője, aki később, mint újságíró külföldi riportjaival vált híressé. Pásztor Árpád egyike volt azoknak, akik megteremtették az irodalmi riport műfaját. Számos újság nál* dolgozott és külföldi ri- portútjainak tapasztalatai a kivándorlás kérdésének tanul mányozására indította. Nagy tengeri utakat tett meg, járt Észak-Amerikában. körülutazta a földet, majd újra áthajózott Észak- és Közép- Európán. végül pedig hosz- szabb időt töltött Észak-Ame rikában. Számos útikönyve jelent meg. Az alábbi részlet „regényvázlatok“ c. riport gyűjteményéből való. * A harmadik osztályon vacsorára csengettek s míg föltálalták a makarónit, lassan leszállt a nap, hogy reggelre már New York vizein üdvözöljön. És jött a reggel.. Ragyogó tiszta. Mint Kolumbus Kristóf, állott mindenki a fedélzeten. bár tudta, hogy Amerikát és nem Indiát indult fölfedezni, — beteges vággyal nézte a várost, mely messze, messze valami fekete, keskeny csikón tört meg. Fecskék csaptak le előttünk... Föld, föld! Tíz napra, Gibraltár után végre újra föld! Aki csak épkézláb, a fedélzetre sietett. Szegény fedélköziek kitódultak a napfényre, szinte részegre itták szemüket a part látásával. Hát. itt a cél! Elérték az ígéret földjét, itt van Amerika, a moloch, amely falja szakadatlanul és tehetetlenül a többi Világrész népeit. Nézik s úgy érzik, hogy ott messze dollárokkal vannak kövezve az utcák és Carnegie künn az avenue-kon osztogatja a bankókat. A daru zakatolva húzza föl a hajó mélyéből a poggyászt. Kis alföldi kufferek, zsákbutyrok, pesti, Rákóczi úti piros kendőkbe kötött holmik repülnek föl a négyemelet mély üregből: kis magyar faluk minden kincse, leggazdagabb kivitelünk Amerikába. És mindenfelé gyönyörű, színes szigetek tűnnek föl. Zászlók az erődítéseken, zászlók a hotelek ormán, gondozott, előkelő kertek, mintha valóban a paradicsom köszöntene bennünket. Elmaradnak sorra Ney York nyaralótelepei, lassan és méltóságosan vonulnak a. Hudson felé. És egyszerre felbukkannak a felhőkarcolók. Huszonöt. harminc,- negyvenhat emeletes házak tömege: az ezer kürtőből előtóduló fehér gőz úgy tűnik fel, mintha hó ülné meg. Messziről hatalmas ívben emelkedik a. brook- lyni híd, a Hudson torkolatánál büszkén köszönt a patinás Szabadság-szobor, száz és száz árboc mered elénk, hajók a szélrózsa minden irányából, egész városok a vizen, közöttük szerte rohannak a ferry- boatok, tülkölés, csengetés, si- vítás, búgás, ezer és száz riadó hang: benne vagyunk a világ egyik legnagyobb vásárának a torkolatában, kezdődik a nagy rohanás, amelyben minden üzlet: — az ember is az. A megérkezés pillanata hatalmas. Nincs hozzá fogható sehol a világon. Itt nem a természet szépségei ragadnak magukkal. hanem a lüktetés, a közlekedési eszközök ragadó áradata, a félelmetes méretek és a bizonytalanság egy különös érzete. Mintha itt minden óriási sietséggel dobódott volna össze, az ezreket befogadó hajók, a negyvenhat emeletes házak, a vörösfalú raktárak, mintha mind csak a mának volnának. Hol van itt a megnyugvás, hol. egy zöld platán, amely alá le lehet ülni gondolkodni? És már künn vagyunk a parton és rohan velünk a villamos. Utcákon, házakon alagutakon keresztül. Le a Hudson alá, föl, hatemeletes házak fölé és a házak, amelyek mesz- sziről, a tenger hazugságokat festő színes távlatából oly gyönyörűek voltak, közelről rettenetesek. szomorúak. Majdnem mind téglából rakott, emelet emeletre halmozva, füst és gépek zúgása és amerre a villamos elrohan, amint hirtelen benézek az ablakon, száz és száz embert látok egymás mellett ingujban asztalok fölé hajolva számolni, könyvet vezetnek. Gyárak és műhelyek, műhelyek és gyárak, raktárak és árucsarnokok. a , vonatok csengetve rohannak Vés hogy első pillanatra New York földjére értem, láttam, éreztem, hogy a szabadság földjén a legnagyobb szolga az ember, géppé válik, rohan a rohanókkal és az üzlet nagy birodalmában elsősorban magát adja el. Mint a villám cikázik vonatunk, fából épített külvárosok között járunk, amilyeneket fiatal korunkban Mark Twain könyveinek illusztrációin láttunk, a vasút töltése nem gondozott, csak kőóriások egymásra vetve, földdel leszórva, lehengerelve. rajta a sin. — mehet. Egy régi temetőn fut keresztül a vonat. A sírok között teleg- ráf, az oszlopok huzallal vannak a hantokhoz erősítve. Mintha még a halottakat is az üzlet érdekelné. A börze utolsó hírei. És a kivándorlók? Testvéreim a tizenhétnapos úton ? Ök a hajón maradtak, csak délután viszik Ellis-Islandra. Holnap azután a vásárra.;; EUis-l standon. — Mennyi pénze van? Még fülembe cseng a kövér, ingujjra vetkőzött amerikai kérdése; mikor újra a ferry - boaton ülök és a Battery-park felé hajókázonr. Mögöft^m elmarad a Liberty-Island híres szobrával s elvesznek Éllis- Island piros házai. Meg egy pillantás. Mintha kellemes. Itedves nyaralótelep volna, úgy emelkednek épületei a virágos utak között .aztán a hajó hirtelen fordul egyet és a kis sziget eltűnik. Az előkelő közönség, aki látogatóba ment a szigetre, fönn a magas fedélzeten társalog, lenn a közönséges, szegény halandók helyén azok a boldogok szoronganak, akik immár átestek az Ellis-Island-i vizsgálaton, akik szabadok, s elérték álmaik földjét_• NewYorkot. Mielőtt útnak bocsátották őket. még megkérdezték: — Mennyi pénze van? Mert az amerilcai hivatalnok a legfontosabb dolgokat meg- tanultá magyarul s a. szokvány-kérdéseket mind anya- nyelv ükön kérdezi a kivándorlóktól. És aki két, három dollárt felmutat, akit New Yorkban vár valaki, az mehet. De aki tovább utazik, annak egy pillanatra sem szabad kiszál- lani, ott marad Ellis-Islandon, míg nem raktározzák vonatra. Nincsen fedélközi utas. nincsen kivándorló, aki elkerülje Ellis- Islandot. A hatalmas Egyesült. Államok ezen a kapun bocsátja be a harmadosztályú idegent. aki elhagyva eme pur- gatóriurhot, úgy érzi, hogy megszűnt minden küzdelme, minden szenvedése: övé a jövő, a gazdagság. Elfelejti a tizenhétnapos szomorú tengeri utat, a fedélköz dohos levegőjét. a rossz ételt, elfelejti a sok hazai gyötrelmet és kizsákmányolást, amely arra kényszerítette, hogy hajóra üljön s idegen földön keresse meg kenyerét, idegen földnek adja erejét. Ellls-lsland az utolsó állomás, mely vissza- kényszeritheti Magyarországra. Ha ezt elhagyta, abban a pillanatban Amerikáé s a régi hazában csak mint StOÜtZtikiai adat szerepel:: t ■
