Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-22 / 305. szám

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Kádár János válássá as NDK rádiójának kérdéseire

Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerdán délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több kérdésére. A válasz a Német Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, valamint több nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelenlétében hangzott el.

Pánik as ellen forradalmarok soraiban

MII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

PÉNTEK. 1956 DECEMBER 21

A műszaki értelmiség feladatai

Országunk súlyos gazdasági nehézségekbe jutott. Az csaknem két hónap, amely alatt üzemeink, gyáraink vajmi keveset, vagy egyáltalán nem termeltek, nemcsak napjainkban, hanem hosszabb időre is érezteti hatását. Addig is, amíg kellő energiát nem tudunk üzemeink működéséhez biztosítani, nem tétlenkedhetünk, terveznünk, szerveznünk kell.

Az ország gazdasági vérkeringésének mielőbbi megindításáért és tokozásáért nehéz, felelősségteljes, de nagyszerű feladat hárul műszaki értelmiségünkre, elsősorban bányász műszaki értelmiségünkre. Az elmúlt hetek eseményei sok olyan béklyót ráztak le a műszaki értelmiségünk kezéről, amelyek egyáltalán nem segítették elő, sőt akadályozták elképzeléseik, önálló kezdeményezéseik megvalósítását. Az elkövetkező hónapok majd bebizonyítják, hogy hogyan élt műszaki értelmiségünk az új lehetőségekkel, hogyan igyekezett a múlt kötöttségektől j mentesen a lehető legjobb 1 munkát végezni. A komlói és a pécsi bányáknál is sűrűn elő-’ fordul, hogy számos munkás idő előtt elhagyja munkahelyét. Az ilyen fegyelmetlensé- gek felett ne hányjanak szemet, hanem kérjék a munkás-, tanácsok segítségét is, mert aj fegyelmezetlen munka sem aj munkások, sem az ország ér-| dekének nem használ. Tudjuk,) nem könnyű a műszaki értei-) miség munkája, különösen) neúi mostan, amikor bányáink) jelentős része pillanatnyilag) hasznavehetetlen, sok fejtési nem alkalmas művelésre. Sí mégis azt kérjük tőlük, tegye-1 rtek meg minden tőlük telhe-i tőt, nyújtsanak segítséget aj fizikaiaknak, hiszen érdekük j közös: működő gyárakat, füs-j tölgő kéményeket, meleg ott-j honokat akarnak. j

De nemcsak a bányák, ha-j nem az üzemek és gyárak mű-j szaki értelmiségére is olyan* feladatok hárulnak, amelyek«1 talán még soha. Egy egész sori olyan problémát kell megöl-1 daniuk, amelyekben ezideig • kevés gyakorlatot szereztek: mint például az önálló tervezés. a nyersanyag felkutatása, a piac megszerzése, az önköltség megállapítása, a kooperáció kérdése, stb. A műszaki értelmiség természetesen egyedül nem képes ezekkel a feladatokkal megbirkózni. Szükséges, hogy meghallgassa, kikérje az üzemek dolgozóinak véleményét, javaslatát, hogy a legszorosabban együttműködjön a munkástanácsokkal. Az ilyen jó összműködésre már van példa. A Pécsi Bőrgyárban már kidolgozták az 1957. évi tervet, a várható nyereséget, megkezdték az összeköttetések megteremtését rendelőikkel, hozzáláttak a piac kutatásához. Nagyon helyes ez a tevékenység, mert műszaki értelmiségünknek tisztában kell lennie azzal, hogy az üzem rentabilitása jórészt rajtuk múlik, s tevékenységüket az üzem összes munkása érdeklődve figyeli, hiszen kezdeményezésük, gyors és határozott munkájuk nagyban hozzájárulhat a fizikai dolgozók keresetének növekedéséhez is. A ható rozailansag, az immel-ámmai végzett munka pedig megbosz- szulja magát, mert azokat, akik nem adják tudásuk legjavát az üzemnek, a hozzáértőbbek, a szakmailag képzettebbek félre fogják állítani.

Becsületes, odaadó és határozott munkát vár a műszaki értelmiségtől a gazdasági nehézségből mihamarabb kilábol- Bl akaró dolgozó magyar nép.

Január kiisepén várható komoly javulás as energiaellátásban

Napközben is járnak már a villamosod Nem lesz esténként áramszünet

Tegnap már napleözben is jártak a villamosok, az energiahelyzet javulásának első fecskéi. Tartós lesz-e a javulás, vagy csak átmeneti? Mire számíthatunk holnap és mire az ünnepek után?

Kérdéseinkre Lévai Jánostól, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemviteli osztályának vezetőjétől kértünk választ. A válaszok megnyugtatóak voltak.

— Az itt járt budapesti szakemberek szerint január közepe felé várható komoly javulás az energiaellátásban — mondta többek között Lévai János — de kisebbmértékű javulás máris van. Az országos hálózatból két megavattai több energiát kapunk a tegnapi naptól kezdve. Ez lehetővé teszi azt, hogy reggel hattól délután négy óráig közlekedhetnek a villamosok, és esténként nem kell a város egyes részeit kikapcsolni az áramszolgáltatásból.

Mi újság az újhegyi erőműben? Termelnek-e már?

Áz erőmű jelenleg még nem ad áramot az Áramszolgáltató Vállalatnak. Jelenleg -még folyik a tíz megavattos generátor forgórészének a javítása. Ezzel előreláthatólag az ünnepek után készülnek el. Akkor az újhegyi erőmű is ad napi 10 megawattot. Igaz, hogy akkor arányosan kevesebb energiát kap majd a város az országos hálózatból.

Ha már az áramszolgáltatásról van szó, miért volt tegnapelőtt este városszerte áramszünet?

— Ennek az áramszünetnek az időjárás volt a főoka — válaszolta Lévai János. — Ugyanis a Csehszlovákiából jövő ve- zetélcen a nagy köd miatt ívkisülés keletkezett. Mivel nymodon megszalcadt a csehszlovák kooperáció áramszolgáltatása, az országos hálózat olyan nagy mértékben leterhelte a hazai erőműveket, hogy azok rövid idő alatt kénytelenek ■ voltak leállni. Ezért aludtak el tegnapelőtt mindenütt a villanyégők.

2000 MSZMP iag Pécsett

A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről szólva Kádár János elmondotta:

— Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szén védték. Az tette ezt lehetővé, hogy a magyar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvőm bekapcsolódtak és hogy a nép meglehetősein széles rétegei támogatják a körme.ív alapvető célkitűzését: ■ örvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai veresége viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tárt és még nem ért véget. Ez főként abból adódik, Hogy az ellenforradalom nem nyílt sisakkal harcol, hanem leplezi magát.

— Jellemző ebből a szempont bé! ' Miindszenty bíboros magatartása. November 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseke: hangoztatott, november 4 után viszont, az Amerikai Egyesüli Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hogy célszerűnek tartaná, ha a Kádár kormányt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. Különleges érdekességet kölcsönöz Mind- szenty kardinális nyilatkozatának az, hogy ő monarchiáin. Habsburg Ottó felesküdött híve, aki még Horthy Miklós politikájával sem békült meg most ilyen véleményt nyílva nított.

Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek, kiemelte, hagy a magyar munkásosztály torradalmi párt ja a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezi erőit és az egész országban megkezdte működését. A másik új tényező aV..

hogy Budapest és egyes vidd« ki városok u fáin megjelentek azok a munkástömegek. ame- :yek a forrada.om és a szocializmus igazi hívei, s ezzel pánikot idéztek elő az ellenfor- ’•adalmárok soraiban.

Jelenleg már az a helyzet — mondotta — hogy Budapest kerületeiből, gyáraiból azt kérik, hogy az ellenforruda'om ellen, a kormány mellett tüntethessenek. A harmadik ilyen jellemző vonás, hogy az új magyar forradalmi karha'-’om erői sikerre! vették fe > uarcot az ellenforradalom -"en. Az ellénforrada'máTok véres ) ■ szeütközéseket akartak ki- orcvokálni fegyvertelen polcán személyek és szovjet; katonák között, hogy ezeket az eseményeket azután belíö’dón és külföldön egyaránt kihasználják a kormány ellen. ■ ■

I munkástanácsok megtisztítása a munkások feladata

Kádár János ezután rátért a munkástanácsokkal kapcsol a - tos kérdésekre.

— Az üzemi munkástanácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hozini. — mondotta. -- Ezek hasznos szervek az üzemek gazdasági irányításának további demokratizálódására. Kir alakításuk azonban bizonyos időt kívánt volna meg.

Sajnos — folytatta a miniszterelnök — az üzemi munkástanácsok első választásaira az antikommu nista. antidemokratikus hulláim és uszítás nyomta rá bélyegét. Ilyen körülmények között, a munkás- tanácsok vezetőségeibe olyan újsütetű „munkások" is bekerültek. akik azelőtt a kapitalista osztály tagjai voltak. A munkástanácsok megtisztítá- sa ilyen elemektől nem kor- ' ' mányfeladat, maguk a munkások már részben elvégezték és ami még hátra van, azt Is ők maguk végzik majd el.

—- Az ellenforradalom taktikájának hajlékonysága abban is megmutatkozott, hogy a műnk ást aniácsokat befolyása

alá akarta keríteni, hogy azokat felhasználja a kormány, tehát lényegében a nép, a forradalom ellen.

— Demokratikusnak egyáltalán nem mondható módszenehezen ellenőrizHlindenl elkövetek, hogy a pécsi bányászok jogos igényei teljesüljenek

Vajda Józsefnek, a mecseki szénbányák kormánybiztosának

nyilatkozata

Lapunk munkatársa csütörtökön délelőtt felkereste Vajda József elvtársat, a mecseki szénbányák kormánybiztosát és tájékoztatást kért a pécsi bányászokat érintő problémákról. Vajda József a hozzá intézett kérdésekre a következő válaszokat adta:

Milyen intézkedéseket tettek a széntermelés fokozatos növelése érdekében?

— Az első és legsürgősebb teendőnk az volt, hogy felmértük a bányák s különösen a tömegtermelő munkahelyek, a fejtések helyzetét. A bányák állapota a hetekig' tartó munkaszünet és a sztrájkok következtében nagyon leromlott s p. féltéseknek körülbelül egv- harmada használhatatlanná vá't. Ezenkívül nagymértékben csökkent a földalatti létszám is. Ma — bár kétségtelenül vannak problémák a vágatok összeduzzadása, stb. miatt -— a legnagyobb hibát — véleményem szerint — a jelenlegi telepítési módban kell keresni. Indokolatlanul kic.- az a létszám, amit jelenleg a | fejtések!»® efetanak

— A létszámhiányt fokozta egészen a legutóbbi időkig a vidékről bejáró bányászok gyakori — szállítási okokból eredő — hiányzása. Az autóközlekedési vállalat sok esetben nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének s előfordult olyan eset, hogy a munkára igyekvő bányászok helyett fizető utasokat szállítottak. Intézkedtünk, hogy a munkásszállítás a jövőben zavartalan legyen s erre ígéretet is kaptunk. Amennyiben a vidéki bányászok szállítása mégsem lesz folyamatos, kénytelenek leszünk felbontani az autóközlekedési vállalattal kötött szerződést s a tröszt fog gondoskodni a bányászok munkahelyre- és hazaszállításáról.

A folyamatos, három műszakban szervezett munka kialakulását nagyon zavarta a kijárási tilalom. Az illetékes szervek kérésünkre ezt két órával meghosszabbították s így a jövő héttől kézdve már erősebbé tehetjük a délutános harmadol 's. Az olyan javítási munkáltát, amelyek több idol vesznek igénybe, vagy a termelést akadályoznák, az éjszami célokat szolgáltak: azzal az igénnyel léptek fel, hogy a hatalmi funkciókat átvegyék a Magyar Népköztársaság törvényes és alkotmányos hatalmi szerveitől. A kormány kénytelen volt 37. ilyen törekvések ellen fellépni.

— Kívülről is beleszóltak a vitába, amely pedig — nézetünk szerint — a magyar nép saját ügye. Amikor a Szabad 'Európa Rádió azt követelte, hogy a központi munkástanács hatalmi funkciót kapjon, sajnálatos módon — bár meggyőződésem szerint egészen más meggondolásokból kiindulva, — a testvéri Jugoszláviában Kardelj elvtárs hasonlóan nyilatkozott.

— Karde'.j eivtársat mi ismerjük, — magam is személyesen ismerem, tisztelem és becsülöm őt, mint a Jugoszláv munkásmozgalom egyik kimagasló vezetőjét. Kardelj elv- társ kijelentette: néni helyes, hogy a magyar kormány nem támaszkodik a munkástanácsra. Eltekintve attól, hogy mi itt Magyarországon — véleményem szerint — jobban tudjuk megítélni saját ügyeinket, mint Kardelj elvtárs Belgrádbam, elvileg sem lehet helyeselni az ő álláspontját. Kardelj elvtárs Leninnek 1917 tavaszán és nyarán kiadott jelszavára hivatkozott „minden hatalmat a szovjeteknek!” ez a lenini jelszó feltétlenül helyes volt. A történelem igazolta. Amikor azonban Lenin a szovjeteknek követelte a hatalmat, akkor egy burzsoá államhatalommal szemben állított fel ilyen követelést.

1956. november végén Magyarországon proletár hatalom volt, tehát elvileg helytelen proletár hatalommal szemben felállítani azt a követelményt, hogy a munkástanácsnak adja át a hatelmat, politikailag még

helytelenebb. A kormány nem ' ámaszkodhat ellenforradrlmi török által létrehozott szervezetekre még akikor sem, ha azokat történetesen, „központi munkástanácsnak“ nevezik. Amikor ebben a kérdésben Kardelj elvtárs nyilatkozott, valószínűleg nem tudta, hogy ez a munkástanács az üzenték dolgozóit arra akarta rávenni, hogy a munkástanácsokból tegyék ki a kommunistákat.

— Kardelj elvtárs történelmi analógiája helyett a mi mostani helyzetünkre jobbam ráillik egy másik történelmi analógia. A kronstadti ellenforradalmi felkelés idején áz ellenforradalmárok tudták, hogy a szovjetek a tömegek között népszerűek, azért nem a szovjetek ellen léptek fel. hanem kiadták a jelszót: „sapv ietek kommunisták nélkül!"

— Megítélésünk szerint—és ez a tények alapján is világos — a központi munkástanács nevében hangoztatott követe- 'és, hogy a karhatalom felett 5 rendelkezzék —, hogy úgy mondjam — vegytiszta ellén- 'xrradalmi követelés.

— Ha Kardelj elvtárs közelebbről megismeri ezeket a tényeket, — úgy gondolom — módosítja álláspontját. Ezt annál is inkább feltételezem, mert a volt budapesti munkástanács 12 tagja — bár korántsem rendelkeznek olyan marxista tudással, mint Kardelj elvtárs — a tények ismeretében nekünk adott igazat. — Helyeselték a területi munkástanácsok felszámolását és ma is támogatják a kormányt.

— Az ellenforradalom poíi- tlkai megsemmisítése politikai eszközzel véleményünk szerint nem tü1 hosszú idő alatt befejeződik. Ebben elsőrendű

(Folytatás a 2. oldalon)

A Pécsi SzéflMnzati íriszt jelenti:

Csütörtökön délelőtt 1545, délután 717 leszálló bányász volt a pécsi szénmedencében. A délelőttös műszakban a tröszt üzemeiben összesen 1015 tonna szenet küldtek külszínre a pécsi bányászok. *

Üj alapszervezetek alakultak — Számbeli növekedés a régebbi pártszervezetekben — Sok üzemben sürgetik a szervezést.

vezet megalakulását., Akkori mindössze 29 elvtárs jött ősz-1 sze a kis párthfelyiség-ben esi vita.kozojt' a jövőről. Egy héti múltán 86-án, majdnem három I szór annyian vettek részt al taggyűlésen. És ma kerek 120 < meszest bányász, háziasszony,* nyugdíjas tagja a pártnak. A* Hirdi Kenderfonógyárban, a< Sopianában, és másutt is gya-< rapodott a pártszervezet létszá-l ma. 1

A város néhány üzemében* még nincs pártszervezet, a * MÁVAUT-nál, az Erdőgazd?-* Ságnál, a Pinommeehanikai * Vállalatnál.' csak az előkészít* leteknél tartanak. Mindenütt1 7—8 elvtárs sürgeti a meg-* alakulást. '

a. A. a. a. a. a. m ^ a t ^

[ A pécsi városi pártintéző | bizottságot naponta keresik j fel az üzemekből, hogy el- [ mondják: megalakult az

MSZMP-szervezet. December 119-ig a városban 50 alapszer- | vezet jött létre, mintegy 2000 taggal. Közülük sokan korábban semilyen pártnak nem voltak tagjai.

Tegnapelőtt és tegnap ismét : több üzemben alakult párt- | szervezet. A Borforgalmi Vál- ! lalatnál tíz, a Növényolajipari ; Vállalatnál hat elvtárs jelen- | tette ki, ismét a párt tagja ! kíván lenni, a Kokszművekben ! viszont tizenöt.

. Meszesen, talán a városban \ elsőnek, ünnepélyes taggyűlésen mondották ki a pártszeri

, Mire kellenek

\mauyar menekültek Kanadában ?

i (Részlet az Izvesztija cikkéből)

kai műszakban fogják elvégezni.

— Az említetteken kívül lehetővé tettük, hogy azok a föld alatt dolgozó bányászok, akik a fizetett szabadságukat vagy annak egy részét még nem vették igénybe, s nem is kívánják igénybe venni, kérhetik annak pénzbeli megvál-, tását. (

Hány nyugdíjas bányász je- « lentkezett már munkára? <

— Az eddigi tapasztalatok«

azt mutatják, hogy nagyon ke-< vés nyugdíjas bányász jelent-« kezik munkára. Véleményem« izerint ennek oka a bizalmat-« lanság. Vannak nyugdíjas bá-l nyászok, akik attól félnek « hogy ha újból dolgoznak a bá-* nyában, az a nyugdíjukra ki-J hatással lesz. Felelősségem tu-« datában kijelenthetem, hogy* egyetlen nyugdíjas bányász< nyugdíjára sem lesz hátrányod . következménye annak, ha eb-« ben a rendkívüli nehéz hely-! zetben segíti az ország szén-* ellátásának biztosítását. .

< FoMoHíp * t , eidolon ) \

HP

. Ottawában úgynevezett ,Ma- [ gyarországért“ szervezet áll ) jent, ami nyíltan hirdeti célját, I önkéntesek szabad hadseregé- I nek megalakítását, akik ké- ^ szék aktív segítséget nyújtani iCgy e i le nf orradalo mna k Ma- I uyarországon. Ez a szervezet «Itatonai brigádot alakít, amely> bén a horthysta rendszer ma- «gyarországi visszaállításának l nemes híveit szándékozik be- « vonni a magyar menekültek I ''őréből, akik most Kanadába I kéznek.

> A kanadai iapo/cüau elhangzanak kanadai államtér fiák

cinikus beismerései arra vonatkozólag. hogy senkinek sincs szüksége ezekre a menekültekre magukbanvéve, hanem szakképzett és nem nagyon drága munkaerő kell.

Ezt bizonyítja az a tény. hogy Kanadában jelenleg ‘több mint 160 ezer munkanélküli tengődik és még ennél is több a sztrájkolok száma. Vilá* gos, hogy a magyar menekülteknek a sztrájktörők szerepét kell tehat jatszaniők. akiktől elvárjál hogy beleegyezésükkel es tudtukkal letörjék a helyi munkások -munkabéreit