Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-21 / 304. szám

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYET INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA

Kádár János válássá as NDK rádiójának kérdéseire

Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke szerdán délelőtt válaszolt a Német Demokratikus Köztársaság rádiójának több kérdésére. A válasz a Német Demokratikus Köztársaság, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió sajtója és rádiója, valamint több' nyugati kommunista pártlap munkatársainak jelenlétében hangzott el.

Pánik as eilen forradalmárok soraiban

arm. évfolyam, sói. szám

ARA 50 FILLÉR

PÉNTEK, 1956 DECEMBER 21

Január kösepén várható komoly javulás as energiaellátásban

Napközben is járnak már a villamosul* Nem lesz esténként áramszünet

Tegnap már napközben is jártak a villamosok, az energiahelyzet javulásának első fecskéi. Tartós tesz-e a javulás, vagy csak átmeneti? Mire számíthatunk holnap és mire az ünnepek után?

Kérdéseinkre Lévai Jánostól, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemviteli osztályának vezetőjétől kértünk választ. A válaszok megnyugtatóak volték.

— Az itt járt budapesti szakemberek szerint január közepe felé várható komoly javulás az energiaellátásban — mondta többek között Lévai János — de kisebbmértékű javulás máris van, Az országos hálózatból két megavattai több energiát kapunk a tegnapi naptól kezdve. Ez lehetővé teszi azt, hogy reggel hattól délután négy óráig közlekedhetnek a villamosok, és esténként nem kell a város egyes részeit kikapcsolni az áramszolgáltatásból.

Mi újság az újhegyi erőműben? Termelnek-e már?

Az erőmű jelenleg még nem ad áramot az Áramszolgáltató Vállalatnak. Jelenleg még folyik a tíz megavattos generátor forgórészének a javításé. Ezzel előreláthatólag az ünnepek után készülnek el. Akkor az újhegyi erőmű is ad napi 10 megawattot. Igaz, hogy akkor arányosan kevesebb energiát kap majd a város az országos hálózatból.

Ha már az áramszolgáltatásról van szó, miért volt tegnapelőtt este városszerte áramszünet?

— Ennek az áramszünetnek az időjárás, volt a főoka — válaszolta Lévai János. — Ugyanis a Csehszlovákiából jövő vezetéken a nagy köd miatt ívkisülés keletkezett. Mivel üy- módon megszakadt a csehszlovák kooperáció áramszolgáltatása, az országos hálózat olyan nagy mértékben leterhelte a hazai erőműveket, hogy azok rövid idő alatt kénytelenek voltak leállni. Ezért aludtak el tegnapelőtt mindenütt a villany ég ők.

A jelenlegi gazdasági és politikai helyzetről szólva. Kádár János elmondotta:

— Az ellenforradalmi erők lényegében már vereséget szén védték. Az tette ezt lehetővé, hogy a magyar forradalmi tömegek ebbe a harcba cselekvőéin bekapcsolódtak és hogy a nép meglehetősein széles rétegei támogatják a kormány alapvető célkitűzését: a törvényes rend helyreállítását. Az ellenforradalom katonai veresége viszonylag rövid idő alatt következett be, a politikai harc azonban hosszabb ideig tart és még nem ért, véget. Ez főként abból adódik, hogy az ; ellénfonra^alom nem nyílt sisakkal'harcol, ‘haneiifi- leplezi magát.

— Jellemző ebből a szempontból- Mtortezeníy - bíboros magatartása. November ■ 3-i rádióbeszédében nyíltan restaurációs követeléseket hangoztatott, november 4. után viszont, az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén úgy nyilatkozott, hogy célszerűnek tartaná', ha a Kádár korrpáp-yt a kommunista Nagy Imre vezetése alatt álló kormány váltaná fel. Különleges érdekességet kölcsönöz Mimd- szenty kardinális nyilatkozatának az, hogy ő monarchists, Habsburg Ottó felesküdött hive, aki még Horthy Miklós politikájával sem békült meg, most ilyen, véleményt nyilvánított.

Kádár János ezután a magyar politikai helyzet fontos új vonásairól beszélt. Elsőnek kiemelte, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja a Magyar' Szocialista Munkáspárt szervezi erőit és az egész országban megkezdte működését. A másük új tényez» az,

hogy Budapest és egyes vidéki városok u cáin megjelentek azok a munkástömegek, amelyek a forradalom és a szocializmus igazi hívei, s ezzel pánikot idéztek elő az ellenfor- radatmárok soraiban.

Jelenleg mar az a helyzet — mondotta — hogy Budapest kerületeiből, gyáraiból azt kérik, hogy az ellenforradc’om ellen, a kormány mellett tüntethessenek. A harmadik Pven jellemző vonás, hogy az új magyar forradalmi karhat?’em erői sikerrel vették fel a harcot az ellenforradalom o'kn. Az ellanforradalmárok véres összeütközéseket akartak ki- provokáM fegyvertelen polgári személyek és szovjet katonák között, hogy ezeket az eseményeket azután belföldön és külföldön egyaránt kihasználják a kormány ellen.

A munkástanácsok megtisztítása a munkások feladata

2000 HSZMP tag Pécsett

Oj alapszervezetek alakultak — Számbeli növekedés a régebbi pártszervezetekben — Sok üzemben sürgetik á szervezést.

A műszaki

értelmiség

feladatai

Országunk súlyos gazdasági nehézségekbe jutott. Az a csaknem két hónap, amely alatt ijzemeink, gyáraink vajmi leveset, vagy egyáltalán nem termeltek, nemcsak napjainkban, hanem hosszabb időre is érezteti hatását. Addig is, amíg kellő energiát nem tudunk üzemeink működéséhez biztosítani, nem tétlenkedhetünk, terveznünk, szerveznünk kell.

Az ország gazdasági vérkeringésének mielőbbi megindításáért és fokozásáért nehéz, felelősségteljes, de nagyszerű feladat háml műszaki értelmiségünkre, elsősorban bányász műszaki értelmiségünkre. Az elmúlt hetek eseményei sok élj an béklyót ráztak le a műszaki értelmiségünk kezéről, amelyek egyáltalán nem segítették elő, sőt akadályozták elképzeléseik, önálló kezdeményezéseik megvalósítását. Az elkövetkező hónapok majd be- bi’ohyítják, hogy hogyan élt műszaki, értelmiségünk az új lehetőségekkel, hogyan igyekezett a múlt kötöttségektől mentesen a lehető legjobb munkát végezni. A komlói es_ a pécsi bányáknál is sűrűn cló- forduk hogy számos munkás idő előtt elhagyja munkahelyét. Az ilyen fcgyelmetlensé- gek felett ne hányjanak szeme1, hanem kérjék a munkás-) tanácsok segítségét is, mert a; fegyelmezetlen munka sem aj munkások, sem az ország ér-jl dekének <nem használ. Tudjuk, i nem könnyű a műszaki értei-j miség ' 'munkája, különösen^ nem mostan, amikor bányáink 4 jelentős része pillanatnyilag ^ hsovíiavehetetlen, sok fejtés nem alkalmas művelésre. 8 mégis azt kérjük tőlük, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, nyújtsanak segítséget a fizikaiaknak, hiszen érdekük közös: működő gyárakat, t'üs- iölgő kéményeket, meleg- otthonokat akarnak.

De nemcsak a bányák, hanem az üzemek és gyárak műszaki értelmiségére is olyan feladatok hárulnak, amelyek talán még soha. Egy egész sor olyan problémát kell megoldaniuk, amelyekben ezideig kevés gyakorlatot szereztek: mint például az önálló tervezés, a nyersanyag felkutatása, a piae megszerzése, az önköltség megállapítása, a kooperáció kérdése, stb. A műszaki értelmiség természetesen egyedül nem képes ezekkel a feladatokkal megbirkózni. Szükséges. hogy meghallgassa, kikérje az üzemek dolgozóinak véleményét, javaslatát, hogy a legszorosabban együttműködjön a munkástanácsokkal. Az ilyen jó összmüködésre már van példa. A Pécsi Bőrgyárban már kidolgozták az 1957. évi tenet, a várható nyereséget. megkezdték az összeköttetések megteremtését rende- 1 tikkel, hozzáláttak a piac kutatásához. Nagyon helyes ez a tevékenység, mert műszaki értelmiségünknek tisztában kell lennie azzal, hogy az üzem rentabilitása jórészt rajtuk múlik, s tevékenységűket az üzem összes munkása érdeklődve figyeli, hiszen kezdeményezésük. gyors és határozott munkájuk nagyban hozzájárulhat a fizikai dolgozók kéréseiének növekedéséhez is. A határozatlanság. az immeT-ámmal végzett munka pedig megbosz- szulja magát, mert azokat, akik nem adják tudásuk legjavát az üzemnek, a hozzáértőbbek, a szakmailag képzettebbek félre fogják állítani.

Becsületes, odaadó és határozott munkát vár a műszaki értelmiségtől a gazdasági neKézségből mihamar*bb kilábalni 4l*rö dofgoee inagysr nép.

A pécsi Városi pártintéző bizottságot naponta keresik fel az üzemekből, hogy elmondják: megalakult az

MSZMP-szervezet. December 19-ig a városban 50 «laptervezet jött létre, mintegy 2000 taggal. Közülük sokan korábban semilyen * pártnak nem voltak tagjai.

Tegnapelőtt és tegnap ismét több üzemben alakult párt- szervezet. A Borforgalmi Vállalatnál tíz, a Növényolajipari Vállalatnál hat elvtárs jelentette ki, ismét a párt tagja kíván lenni, a Kokszművekben viszont tizenöt.

Meszesen, talán a városban Isőnek, ünnepélyes tag'gyűlé- en mondották ki a pártszervezet megalakulását. Akkor mindössze 29 elvtárs jött ösz- sze a' kis párt helyiségben és vitatkozott'a jövőről. Égy hét múltén 86-an. majdnem három szer annyian vettek részt. a' taggyűlésen. Es ma kerék 120 meszes! bányász, háziasszony, nyugdíjas tagja a pártnak. A Hirdi Kenderfonógyárban, a Sopianában,. és jpásutt is gyár rapodott a pártszervezet létszáma.

A város néhány üzemében még nincs pártszervezet, a MÁVAUT-nál, az Erdőgazdaságnál, a Finommertianikai Vállalatnál, csak az ’előkészületeknél tartanak. Mindenütt

7—8 elvtárs sürgeti a megalakulást.

■k. m m -m m m ■ m a. — —

Kádár János ezután rátért á munkástanácsokkal kapcsolatos kérdésekre.

— Az üzemi munkástanácsokat már az október 23-i események előtt létre kívántuk hózni. —. mondotta. — Ezek hasznos szervek az üzemek gazdasági irányításának további demokratizálódására. Kialakításuk azonban bizonyos időt kívánt volna meg.

— Sajnos — folytatta a miniszterelnök — az üzemi munkástanácsok első választásaira az antikommumsta, antidemokratikus hulláim és uszítás-«nyomta rá bélyegét. Ilyen kö- Lrüimények között, a munkás• tanácsok vezetőségéibe olyan

i újsütetű ..munkások" is beke- i i-ültek, -akik azelőtt á kapi- 1 te lista osztály ta gjai voltak. A s munkástanácsok megtisztítássá ilyen e! femektől nem- -kor* mányfeladat, maguk-a mun- »késok már részben el végezi íték és ami még .-hátra vari, azt fis ők • maguk -végzik' majd el'. í Az eilerű'orrada’oin takti- f Icájának hajlékonysága abban fis megmutatkozott, hogy a

{ múnk'áfetp.'náösóKat

.....befolyása

r alá akarta keríteni, hogy azo- r hat felhasználja,, a kormány, r tehát lényegében a nép, afor- r radalom ellen.

J — Demokratikusnak egyál- J talán nem mondható. módsze- erekkel, és nehezen ellenőriz? he tő körülmények között, jöt[ tók létre . a területi munkás- ?tanácsok, mint 'központi ssjer!

" vek. Ezek . a központi szervek ténykedéseikkel ellenfotradalMindent elkövetek, hogy a pécsi bányászok jogos Igényel teljesüljenek

Vajda Józsefnek, a mecseki szénbányák kormánybiztosának

nyilatkozata

Lapunk munkatársa csütörtökön délelőtt felkereste Vajda József elvtársat, a mecseki szénbányák kormánybiztosát és tájékoztatást kért a pécsi bányászokat érintő problémákról. Vajda József a hozzá intézett kérdésekre a következő válaszokat adta:

Milyen intézkedéseket tettek a széntermelés fokozatos növelése érdekében?

— Az első és legsürgősebb teendőnk az volt, hogy felmértük a bányák s különösen a tömegtermelő munkahelyek, a fejtések helyzetét. A bányák állapota a hetekig tartó munkaszünet és a sztrájkok következtében nagyon leromlott s p fejtéseknek körülbelül egy- hatmada használhatatlanná vált. Ezenkívül nagymértékben csökkent a. földalatti létszám is. Ma — bár kétségtelenül vannak problémák a vágatok összeduzzadása, stb. miatt —• a legnagyobb hibát — véleményem szerint a jelenlegi telepítési módban kell keresni. Indokolatlanul kicsi az a létszám, amit jelenleg' a fejtésekbe osztanak,

— A létszámhiányt fokozta egészen a legutóbbi időkig a vidékről bejáró bányászok gyakori — szállítási okokból eredő — hiányzása. Az autóközlekedési vállalat sok esetben nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének s előfordult olyan eset, hogy a munkára igyekvő bányászok helyett fizető utasokat szállítottak. Intézkedtünk, hogy a munkásszállítás a jövőben zavartalan legyen s erre ígéretet is kaptunk. Amennyiben a vidéki bányászok szállítása mégsem lesz folyamatos, kénytelenek leszünk felbontani az autóközlekedési vállalattal kötött szerződést s a tröszt fog gondoskodni a bányászok munkahelyre- és hazaszállításáról.

A folyamatos, három műszakban szervezett munka kialakulását nagyon zavarta a kijárási tilalom. Az illetékes szervek kérésünkre ezt két órával meghosszabbították s így a jövő héttől kezdve már erősebbé tehetjük a délután0"* harmadat is. Az olyan javít*»! munkákat, amelyek több időt vesznek igénybe, vagy a. tóiméiért akadályoznák, a* éti«»•

mi célúkat szolgáltak: azzal az igénnyel léptek fel, hogy a hatalmi funkciókat átvegyék a Magyar Népköztársaság törvényes és alkotmányos hatalmi szerveitől. A kormány kénytelen volt az ilyen törekvések ellen fellépni.

— Kívülről is beleszóltak a vitába, amely pedig — nézetünk szerint — a magyar nép saját ügye. Amikor a Szabad Európa Rádió azt követelte, hogy a központi munkástanács hatalmi ^rnkoiót kapjon, sajnálatos módon — bár meggyőződésem szerint egészen más meggondolásokból kiindulva, — a testvért Jugoszláviában Kardelj élvfcárs hasonlóan nyilatkozott.

— Kardelj elvtársat mi ismerjük, — magam is személyesen ismerem, tisztelem és becsülöm őt, mint a Jugoszláv munkásmozgalom egyik kimagasló vezetőjét.Kardelj ely- iárs 'tójélewtétte: .nőm beiyes,

ra. Eltekintve attól, hogy mi itt- Magyarországom-----vélemény

em szerint—jobbam.-tudjuk megítélni saját ügyeinket, mint Kandelj elvtárs Belgrádijain, el- 'vileg sem lehet helyeselni az ő álláspontját. Kardelj elvtárs Lenininek 1917 tavaszán és nyarán kiadott jelszavára hivatkozott “„minden hatalmat a szovjeteknek!“ ez a lenini jelszó feltétlenül helyes volt. A történelem igazolta. Amikor azonban Lenin a szovjeteknek követelte a hatalmat,' akkor egy burzsoá államhatalommal szemben állított fel ilyen követelést.

.1956, november végén Magyarországon proletár hatalom volt, tehát elvileg helytelen proletár hatalommal szemben felállítani azt a követelményt, hogy a muníkástanácsnak adja át a hatalmat, politikailag még

helytelenebb. A kormány nem támaszkodhat ellenforradalmi körök által létrehozott szervezetekre még akkor sem, ha azokat történetesen, „központi munkástanácstniafe11 nevezik. Amikor ebben a kérdésben Kardelj elvtárs nyilatkozott, valószínűleg nem tudta, hogy ez a munkástanács az üzemek dolgozóit arra akarta rávenni, hogy a munkástanácsokból tegyék ki a kommunistákat.

—. Kardelj elvtárs történelmi analógiája, helyett a mi mostani helyzetünkre jobban ráillik egy másik történelmi analógia. A kronstadti ellen- forradalmi felkelés idején az ellenforradalmárok tudták, hogy a szovjetek, a tömegek között népszerűek, azért nem a szovjetek ellen léptek fel. hanem-kiadták a jelszót: „szov jelek kommunisták nélkül!''

— Megítélésünk szerint — és ez a tények alapján is világos — 'a'központi munkástanács nevében hangoztatott követelés, hogy a karhatalom felett ő rendelkezzék —, hogy úgy mondjam — vegytiszta ellen- forradalmi követelés.

— Ha Kardelj elvtárs közelebbről megismeri ezeket a tényeket. — úgy gondolom — módosítja álláspontját. Ezt annál is inkább feltételezem, 'mert ' a volt ‘ budapesti munkástanács V> tagja — bár korántsem rendelkeznek olyan marxista tudással, mint Kardelj elvtárs — a tények ismeretében nekünk adott igazat. —■ Helyeselték a területi munkástanácsok felszámolását és ma is támogatják a kormányt

— Az ellenforradalom politikai megsemmisítése politikai eszközzel véleményünk szerint nem túl hosszú idő alatt befejeződik. Ebben elsőrendű

(Folytatás a 2. oldalon)

kai műszakban fogják elvégezni. .

— Az említetteken kívül lehetővé tettük, hogy azok a föld alatt, dolgozó bányászok, akik a fizetett szabadságukat vagy annak egy részét még nem vették igénybe, s nem is kívánják igénybe venni, kérhetik annak pénzbeli megváltását. i

Hány nyugdíjas bányász je- • lentkezett már munkára?

— Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon kevés nyugdíjas bányász jelentkezik munkára. Véleményem^ szerint ennek oka a bizalmat- ü lanság. Vannak nyugdíjas bá-t nyászok, akik attól félnek, hogy ha újból dolgoznak a bányában, az a nyugdíjukra kihatással lesz. Felelősségein tudatában kijelenthetem, hogy egyetlen nyugdíjas bányász nyugdíjára sem lesz hátrányot következménye annak, ha ebben a rendkívüli nehéz helyzetben segíti. az ország szén- ellátásának biztosítását,

* •*- - - * -Mi

_It- .. ■

m.- ib

büim.?

:

A Pécsi Szénbányászati íriszt jelenti:

Csütörtökön délelőtt 1545, délután 717 leszálló bányász volt a pécsi «KémnedcRcében. A délelőttös műszakban a tröszt üzemeiben összesen 1015 tonna szenet küldtek külszínre a pécsi bányászok.

Mire kellenek

magyar menekültek Kanadában ?

í'Réaaieí az Izvesztija cikkéből

Ottawában úgynevezett Ma- » gyarórszágérV szervezet éli uy aszok. akik attól temek ^ fewt, ami nyíltan hirdeti célját, hogy ha újból dolgoznak a bá-f önkéntesek szabad hadseregé- nyában, az a nyugdíjukra ki-ji uek megalakítását, alák kihatással lesz. Felelősségein tu-iszek segítséget nyújtani

, ... .... .. . , .«öt/ eilenforradalotanalt Madataban kijelenthetem, hogy I gyarországon. fiz a szervezet egyetlen nyugdíjas bányász' katonai brigádot alakit, amely- nyugdíjéra sem lesz hátrányos i ben a horthysta rendszer ma- következménye annak, ha eb-, i fiyarorszá/j-i visszaállításának

ben a rendkívüli nehéz hely-?“™?

i vonni.a magyar menekültek

zecben s.egítj, az ország szén- \ \örébÖL akik most Kanadába

ellátásának biztosítását, ^ érképük.,

{

A kanadai lapokban elha-ng- somk kMánW

einikus beismerései arra vonatkozólag, hogy senkinek sinc: szüksége ezekre a menekültekre magukbanvéve, hanem szakképzett és nem nagyon drága munkaerő kell.

.Ezt bizonyítja az a tény, hogy Kanadában jelenleg több mint 160 ezer munkanélküli tengődik és még ennél is több a sztrájkolok száma. Világos, hogy a magyar menekülteknek a sztrájktörők szerepé' kell tehát játszaniuk, akiki >1 elvárják, hogy beleegyezésükkel és tudtukkal letörjék a kefur ntwtfrfréo* mankót) éréit-