Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-19 / 302. szám
1958 DECEMBER 19 NAPLÓ 3 Ki-ki a maga helyén A két és fél órás beszélgetés «tárt, a búcsúzás közben Németh László, a pécsújhegyi munkástanács tagja szerényen megjegyezte: — Nem sok hasznos tanulságot visz a tarsolyában ... MI AZ IGAZSÁG? A munkástanács irodájában legalább tizen voltunk, nem számítva az állandóan jövő-menő embereket. Mindenki mondott valamit a munkástanács eddigi tevékenységéről. — Most jártam az óvodában — mondta Kalmár János elnökhelyettes — a faház ügyét Intéztük el..; — Hagymát szereztünk a dolgozóknak — jegyezte meg Fekete Ernő. És a többi: a cukorbeszerzés, lakás-problémák intézése ... Akinek valamilyen panasza van, az a munkástanácsnál keres orvoslást. Mindkét keze tele van munkával s nagyon becsületesen, azon fáradozik, hogy tőle telhetőén a munkások, a választók érdekében dolgozzon. Nem értik például, — s magam sem — miért kap ugyanannyi fizetést az, aki nem dolgozott, mint aki a legteljesebb zűrzavar idején is munkahelyén tartózkodott. Itt tartják számon a villamosvasút munkásainak kérelmét, az egyenruhát, a bányakerületek üzleteinek ellátását, a karácsonyfa elosztást, s mindent megmozgatnak, hogy intézkedhessenek. — Többre nem tellett.;; — mondta Kalmár János. — Az adminisztratív létszám csökkentését, csak javaslatunk meg valósítása — az újhegyi üzemek összevonása után — üthetjük nyélbe.,; A munkástanács — mindenes. Nincs ideje, módja, hogy igaz! feladatával, az üzem gazdasági irányításával foglalkozzon. A szakszervezet önmaga árnyéka, s addig nem is lesz más. amíg demokratikusan újjá nem választják a vezetőségét. a -— És a pártszervezet? Mily«» a kapcsolatuk? — kérdem. .»• — Hát.. . Nincs kapcsolat közöttünk — mondták többen is. A BESZERZÉS, tetejére a politikai munka, a politizálás is a munkástanács vállára nehezedik. „Kapkodunk ide-oda“ — ez a vélemény. Pedig az üzemben nyolcvan kommunista dolgozik, igaz nem tevékenyen, még nagyon ritkán hallatják hangjukat. Bizonytalanok. Nemcsak a jövőt, hanem helyüket, szerepüket illetően is, Milyen lesz az új pártszervezet? — ez a kérdés ma nagyon sokakat foglalkoztat, köztük a munkástanácsot is. Ebből fakad az a bizalmatlanság is, amelynek következményeként néhányon jobbnak ’ótnák, ha a pártszervezet az üzemen kívül tevékenykedne. — Együtt akarunk dolgozni a munkástanáccsal — mondta a beszélgetés során Huppert Ferenc, az intéző bizottság tagja, — A napokban akartuk megkeresni az elnökséget, hogy ezt elmondjuk nekik és egy néhány dolgot meg is beszéljünk ... S ott nyomban — ha már így hozta a helyzet — el is mondta, miként gondolják az együttműködést. Ami volt, az a múlté. A függetlenített tit- károskodás, a jelentésgyártás, az irodai oártmunkn a hatalmi szó nem az ő módszerük. A párttagok nevelésére, a párt politikájának népszerűsítésére, ismertetésére gondolnak. A munkástanács, az üzem gazdája, az ó dolgukba nem akarnak beleszólni. Inkább segítenek: helyes határozataik megvalósításában és javaslatokkal. Nem, dehogy is akarják rájuk erőszakolni véleményeiket! Ha valamivel nem értenek egyet, készek vitatkozni, érvelni. — Mindjárt el is mondanék A harkányi Első Megyei Tanácskozás Termelőszövetkezet tagsága kimondta a feloszlást. A hites meiegágyi kertészet is gazda nélkül maradt, de nem sokáig. A községi tanács vette kezelésibe, hogy továbbra is biztosítsa a könnyék és Pécs ellátását zöldségfélékkel. A napokban kétezer fej friss salátát szállítottak Pécsre. A saláta darabját egy fovalamit... Az intéző bizottság úgy látja, hogy a munkástanács és a szakszervezet munkája egybefolyik. Természetesen ez gátolja a munkástanácsot abban, hogy a termelés megszervezésére fordítsa figyelmét. Ezzel mindnyájan egyetértenek. — A munkástanács nem is zárkózik el attól, hogy tanácsokkal lássák el, még ha az a pártszervezettől is jön.,, — mondta egy fiatalember. A PARTSZERVEZET — ha korábban bizalmatlanul is méregette a munkástanácsot — ma akar és tud Is támogatást nyújtani a munkástanácsnak. Ezzel politikai „túlmunkájuk“ zöme átkerül a pártszervezetek hatáskörébe, s minden idejüket a termelésre összpontosíthatják. Mellettük pedig egy erős bázis, a kommunisták serege áll, hogy közösen, a munkások érdekében cselekedhessenek. Kl-ki a maga helyén — ezt a nagyon fontos tanulságot szűrtem le a beszélgetésből. Bizonyára nem máról holnapra alakul majd ki a teljes megértés légköre, addig még nagyon sokat fognak vitatkozni — s vitatkozzanak is — de egyszer közös erővel Ide is eljutnak. Hisz ugyanazokért a célokért küzdenek. B. .1. rin tért adták el. Már van ehető paprika is a harkányi melegágy! kertészetben. Arról is értesültünk, hogy egy-két napon belül már a paradicsom is beérik és élvezhető lesz. Egy másik hír arról ad tudomást, hogy bár feloszlott a termelőszövetkezet, de már nyolcán vannak, akik szeretnének ismét közösen gazdálkodni. pénzed, amíg az apád ajser — vágja oda a csokornyakkendőshöz a szót a feketehajú. — Ne veszekedjetek, mert szétütök közietek — csititja a beszélgetést a vállas férfi, s kihúzza magát. — Mi veszekszünk? — Teh-lily e, — szól vissza a feketehajú. — Igaza van a Macának, amíg mi iskolába járunk, addig mások jó partit csinálnak. Ott van az Ila is. Kimaradt a suliból, hozzáment ahhoz a vén kappanhoz « mi baja? Eleaáns, szórakozik. fütyül az egészre .,. Hm. Tehát ő is iskolás, nemcsak a Maca. Biztos barátnők. El vannak keseredve. Ök vannak elkeseredve, ők méltatlankodnak a 16—17 évükkel ... Mert tanulniuk kell... Mert iskolába járhatnak... És ha el vannak keseredve, akkor biztosan vigasztalódni ültek be az eszpresszóba. Most vigasztalódnak. A rumosfekete mellett... — Mindenki szerencsét csinál, csak mi maradunk meg magnak — szólal meg ismét a Maca olyan kesernyés ajk- biggyesztéssel, mint akinek nem jutott a levesesfazékból. r most éhen kell halnia. /I, hogy tudom sajnálni szegénykét.. ■ mert megmaradt magnak. így érzi s talán azon gondolkodik, hogy •klánná megy, mert szűk neki- rf n<y nv<tzáQ > ■ ; —rtr\ illik Mire ~,gyik? Tálán ö maga sem. tudja. Vagy talán igen? A „lütláhtyok",a Uí-mazfeke-te megt de A z eszpresszó falilámpái**■ nak halovány fényét a vastag cigarettafüst még si- padtabbá tompítja. A zongorista szünet nélkül üti a billentyűket. Javára legyen írva: halkan Játszik, Néha falsot fog, de most kevesen veszik észre... Pohárcsörgés, kávészürcsö- lés, halk beszélgetés ... — Még egy duplát kérek — szól valaki a pincérnek, A pincér hozza, leteszi az asztalra. Jó kis fekete lehet, érzem az illatáról. Rumosfekete... Az eszpresszó zsúfolt. A mellettem lévő kétszemélyes asztalkánál négyen szorongnak. Két nő és két férfi. Az egyik nő szőkehajú, frufrus frizurája a homlokára bukik. Nem lehet több 16—17 évesnél. Eléggé csinos. A másik feketehajú, legalábbis annak látszik ebben a félhomályban. Rosszul festi magát, túl széles a rúzscsik a szája szélén. Sovány arcához határozottan jól áll, fiús, rövidre vágott haja. Nem különös tünemény: középszerű. A két férfi közül az egyik '•ú'.'as. zömök és gyorsbcszédű Lehet úgy 30 év körüli. A másik mintha fiatalabb lenne Csokornyakkendőt hord. Asztalukhoz már harmadkor hozza a pincér a feketét, rumosat... — Na mit szóltok az Eva- )o-? _ hailili az asztad kö, ,zi.ahn Ui M‘” 1- . .' i/i ' Jógin — '/tát, sím — válaszol u 'básik nő. Kis szünet után ^zzdteszi: — Ha ** után fizetik, akkor sokat keres, ha az esze után, akkor éhen- hal ■ ■ ■ Ezen aztán jót nevetnek. — De úgy hallottam, hogy valami rokona van Amerikában — kapcsolódik a beszélgetésbe a csokornyakkendős. — Igen, s akinek az isten a barátja, könnyen üdvözül — toldja hozzá a vállas férfi. Nem szólnak egy kis ideig semmit, csak az asztal közepét nézik. Ki tudja hol jár a gondolatuk?... A csendet a szőkehajú töri meg: — ... Igen... az Éva. ö már éli világát... — sóhajt nagyot. — Mi meg itt rothadunk a suliba — tör fel belőle valami elfojtott indulat. Aztán gyorsan kevergetni kezdi a feketét, majd az egészet egyszerre föl- hörpinti. if zóval iskolás a kicsike, iskolás, aki úgy érzi, hogy „rothad a suliba”. Igaz. pillanatnyilag az eszpresszóban üldögél, issza a feketét, a rumosat ... Itt most valószínű „tanul”. Az eszpresszóba biztosan azért jött, mert a napi munka után jól esik egy fcke te. Vagy talán másért ül Itt? — Ne búsuljatok lányok, amíg engem láttok — szól vi- gasztalóan a csokornyakkendős. A Plstukánál — mutat magára — mindig akad egykét százas, jut abból nektet• is — mondja hízelgőn i bele- 1Úr lce^f'Drl n qv'ffc.n Kilóba v 1 •! • ' ‘11takozik-, úgy túsz ml.uha üstre sem venné. ** Neked is csak addig van Kétezer fej saláta 217.000 forint nyereményt V""-" fizettek ki Az Első Békekölcsön tizen egyedik sorsolása után, az Or- f szógos Takarékpénztár ég a postahivatalok megkezdték n nyeremények kifizetését. Az f OTP pécsi fiókja az első két r napon 1096 darab nyeremény-1 kötvényt váltott bn és össze-1 sen 217 000 forintot fizetett Íí1 a nyertesek között. Szekeres József péesbányetelepi vájár 25.000 forintot nyert, míg Tandmamn György porcé'ángyért korongos 100 forintos kötvényével 5.000 forintot nyert. ! TOLLHEQYEN ... Elvégre kiutaló is kell. . , / Német ttfnclemexek / érkeztek Pécsre é A Német Demokratikus Köztársaságból új tánclemezek érkeztek Pécsre a Kossuth Lajos utcai Hanglemezboltba. Az NDK-ból összesen 600 német hanglemezt szállítottak és1 ezek iránt olyan nagy volt az1 érdek’ődés, hogy egy nap alatt1 300 darabol adtak el belőlük \ Közlekedési baleset Súlyos kimenetelű közlekedési baleset történt Pécsett a Hunyadi János és Aradi vér- f tanúk útja sarkán. A Ká’vá-é rta utcából tehergépkocsijával f jött lefelé Sörös János hu-f szonötéves gépkocsivezető, aki f gépkocsijával nekiment az ut-f. ea sarkán lévő háznak. A gép-J kocsi erősen megrongálódott, f ‘sörös János pedig agyrózkó-J dást szenvedett. Már megszoktam a sorbán- állást. Néhány hete én is tülekedtem a Csemegében egy kiló szalonnáért, naponta kenyérért, sorbanálltam, hogy cukrot, lisztet, miegymást kapjak. No, nem mintha pánikba estem volna,- de mit lehet tudni, hátha kifogyunk élelmiszerből, aztán nézhet jük a napot. Igaz? Hanem... vannak dolgok, amiért nem állnék sorba, s nem is értem, hogy másuknak milyen türelmük van várakozni a járdán órákhosz- szat. Most nem is azokról vari szó, akik napokon át ott álltak a gombüzlet előtt, vagy a vaskereskedések előtt, hogy elhordják az összes drótkerítésnek valót és valamennyi borjúláncot. Még azokról sem akik önkéntelenül is felsorakoztak a kukoricás asszony viharvert kályhája elölt, mert mit lehet tudni, hátha holnap már nem lesz még pattogatott kukorica sem! De szó van azokról, akik a játéküzletek előtt toporognak kora reggel nyitás előtt, hogy minél előbb bejuthassanak az üzletbe és válogathassanak a játékok között. No persze, közeledik a karácsony, elvégre a Jézuska sem szállítja ingyen az ajándékokat. Ezt is be kell szerezni, úgy mint a sót, vagy a cukrot. Nem is ez a baj. Hanem az, hogy — annak ellenére, hogy játékáruból elegendő készlet van — mégis sorba állnak, tolakodnak, tépik, nyüvik egymás ruháját. Megértem már néhány karácsonyt, de száj- harmonikáért, trombitáért, Donald Kacsáért, mackóért, rollerért még embert nem láttam sprbanállni. Csak most. Pedig nem hinném, hogy az idén kétszer annyi gyerek van mint tavaly, azt •sem hinném, hogy otthon -■-id - »1-- fa a mim'' is bele akar ülni a hintalóba, tehát sokkal több játékárura most sem lehet szükség, mint tavaly. Vagy még is így lenne? Mondom, nem akarok pánikot kelteni, de ha valaki biztos forrásból tudja, hogy nincs, illetve nem lesz játékáru, akkor ... isten neki fa- kereszt, — ...esetleg én is bevásárolok. Az ember nem lehet eléggé előrelátó! Lesz egy hosszú telünk, az ember mit csináljon unalmában, minthogy délutánonként beülünk majd a hintalába, a házmester szájharmonikánk Kovács, az adóügyi a második emelet 7-ből pedig rollerversenyre hívja ki a szem- kö-H háztömb lakóit. Mégis csak Igazuk van a sorbanállóknak. Elvégre — ha már annyi mindent felvásároltunk, — hintaló is kell. Kell, ha mondom ...! „Úgy éreztem, gyilkolnom kell64 Zsebkéssel gyilkolt a szadista szinorló orvosnő A kiváncsiak tömege vette körül azt a' kis csoportot, amelyet egy holttest exhumálására rendeltek ki a Domonkosok templomához. Az emberek megborzadtak, amikor a szörnyűségesen elnyomorított holttestet kiásták a templom falánál tévő kőkocka alól. A tetem arca a felismerhetetlen- ségig szét volt verve, mellét hatalmas vérfoltok tarkították. „A hulla mindössze két- három hete kerülhetett a föld alá“ — állapították meg a jelenlévő szakértők. Amikor a holttestet beszállították a kórbonctani intézetbe, s lefolytatták a vizsgálatot — az orvosi megállapítások alátámasztották a rendőrségi nyomozás eddigi adatait. Most már fehér en-fekeién bebizonyosodott, hogy bestiális gyilkosságról van szó... Tóth Ilona Gizella szigorló orvosnő 1956. november 1-én ’ett a Domonkos utcai ideiglenes kórház felelős vezetője. A fiatal orvosnő már az első napokban fegyvereseket gyűjtött maga köré. akik Gyöngyösi Miklós büntetett előéletű budapesti lakos vezetésével a környező utcákban kommunistákra „vadásztak“. (Gyöngyösi három évet és hat hónapot töltött börtönben a felszabadulás után háborús bűncse- 'ekményekért.) Tóth Ilona és Gyöngyösi elhatározták, hogy addig ,,vadászhatnak’‘ a kommunistákra. ameddig csak tudnak. Mint a nyomozás megállapította, Gyöngyösi — akit az ellenforradalmárok A feketehajú is kiönti szí<-c keserűségét: — Ismertétek azt a magas, lányt? — súgja a többinek. Ott lakott a vasútnál. Tudjátok mi lett vele? Megismerkedett egy holland mérnökkel s elvetette magát. A nyáron utaztak ki Hollandiába. Már írt is. Állítólag nagyszerűen élnek. — Aztán hozzáteszi: — Hogy milyen marha szerencséjük van egyeseknek. Pedig állítom, hogy nem volt egy szép nő, s mégis .., — Nézd én nem vagyok olyan igényes — kuncog a kis szöszke, jobb hijján megelégszem egy orvossal is. Azok jól keresnek... — Áh. A kis szerény — szól a csokornyakkendős. Ezen aztán ismét nevetnek. — Csak röhögjetek — mérgelődik a szöszi. Addig úgy sem nyugszom, amíg egy kedvemre való orvost nem találok, Na persze nem olypn kis incifinclt, hanem komoly praxist. Pénzeset. A fene nézte volna ki eb‘ l bői a „kislányból", hogy min jár az esze. A tojáshéj még a szoknyáján van, de már rá akarja varrni magát valakire. S nem is akárkire. Mert azt ugyebár igazán nem lehet tőle zokon venni, hogy szép ruhákat akar, hogy fel akar tűnni, hogy gondtalanul akar élni. S mindezt hogyan? Egy •ó pénzes emberhez férjhez- nanni ■ a-'án minden megvan old-a. Értékes embert keres. S mit tud adni a leendő férjé- mk ói Azonkívül! Ugyan kése ni, hát már ez is érdekes? ... Az álmodozásnak a vállas férfi gyors beszéde vet véget: — Na elég a dumából lányok — mondja, — inkább azt beszéljük meg, hogy most hova megyünk? — Ma sehova — válaszol határozottan a feketehajú. — A mutter tegnap is kiverte a balhét, mert későn értem haza... Nem akarta elhinni, hogy a Macánál tanultunk . ■. Mert ugye most sokat kell pótolnunk a tanulásban — toldja meg, ezen aztán az egész társaság röhög. — Hát akkor ma gyerünk haza — mondja a Pistuka s fizetni készül. — Holnap ismét a régi helyen? Ugye? — kérdi. A lányok bólintanak. Feláll a kis asztaltársaság. A Maca dülöngél s úgy dúdolja: Hej ... mambó ... itáliá- no... Kicsit vonaglik is hozzá. Aztán elmennek... Szegény „mutter”. Ha tud- ° ná hol jár a kislánya. Tanulni? Ugyan, minek? Majd jön egy álomlovag, egy királyfi hófehér paripán, vagy egy „vén kappan”, végszükségben egy orvos is megteszi. Alább nem adja. Ja, hogy mi lesz a vizsgán? Elénekelhetik: hej... mambó... itáliánó... Kis fruskák Nem férnek a bőrükbe, viszket... a bőrük. Két t'i'atmas pofont érdemelnének. Hogy kijózanodjanak... A rumosfeketétől.., GARAY FERENC „Piri“-<nek becéztek — november 18-án este az utcán feltartóztatott egy férfit, s fegyveres társai segítségével a kórházba bevitte. Itt az iVe- tőt megmotozták, megvizsgálták igazolványait, s meeá’la- pították, hogy az illető volt államvédelmi sorkatona. Mivel a kis csoport halált k(á’- tott a védtelen ember feíére, Tóth Ilona elhatározta, hogy megöli a volt államvéde'mis- ta sorkatonát. Először klóret- hillel elaltatta áldozatát, majd amikor bekövetkezett az eszméletlenség állapota, benzines In lekciót fecskendezett a nya- ki vénába. A gyilkos orvosnő idegességében rosszul adago1- 1a az injekciót, mert a hatás — az azonnali halál — nem következett be. Ekkor segítségül hívta bűntársait. Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc ráléptek az áldozat torkára, s így akarták megfojtani. Mivel az áldozat ha’á’a még mindig nem következett be, az eszméletlen fiatalembert kivittek a mellékhelységbe, ahol azután Tóth Ilona orvosnő zsebkéssel többször szíven szúrta. A szadista banditák áldozatuk holttestét pokrócba csavarlak. majd levitték a Domonkos templomhoz és a templom Jobboldalán levő kőkocka aló temették. Ez tehát a Domonkos utcai exhumált sír titka. A szörnyű gyilkosságra hamarosan fény derült, s Tóth Honát és társait ’©tartóztatták. A szigorló orvosnő eleinte cinikusan, nevetve fogadta a vádat, de amikor elébe tárták a bizonyítékokat s rávall.ottak társai is — megtört és sírva beismerte rémtettét. A szadista orvosnő így indokolta bűncselekményét: „Úgy éreztem, gyilkolnom kell". A gyi'kos és társai ügyében tovább folyik a vizsgálat, mert feltételezhető, hogy más bűn- cselekményeket is elkövettek. , (Megjelent a Népszabadság dec. 18-1 számában.) Kilenc vagon cukor érkezeti Pécsre A városi tanács kereskedelmi osztályától szerzett értesülésünk szerint, december 17- én, hétfőn kilenc vagon cukor érkezett Pécsre a Kaposvári Cukorgyárból. A cukrot a FÜSZÉRT kiszállítja a kiskereskedelmi vállalatok fűszer- bo’tjaiba. Hír szerint Baranya, ’lelve Pécs város részére összesen 30 v igon cukrot kötöttek le a Kaposvári Cukorgyárban;
