Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-19 / 302. szám

2 IM A P Í ft 1956 DECEMBER ti ’ Ez olyan példa, amely szét fogja oszlatni a szocialista táborral szembeni ellenséges fellépéseket Hétfőm « szovjet-lengyel egyezmény aláírás« után. Josef Cyrariikievicz, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsé­nak elnöke ebédet adott Se- pilovnak a Szovjetunió kül­ügyminiszterének és Zsükov- n«k a Szovjetunió honvédelmi miniszterének Lengyelország­ban való tartózkodása alkal­mából. Az ebéd alkalmával a len­gyel kormányfő kijelentette: — A szerződés aláírása meg­győzően tanúskodik arról, hogy milyen nagy jelentősé­get tulajdonít a szovjet kor­mány az október 30-i deklará­ció megválóéi Ideának, vala­mint az idén novemberben Moszkvában aláírt szovjet- lengyel közös nyilatkozatban foglaltak valóra váltásának. Mint Cyrankievicz rámuta­tott: a szerződés aláírása meg­győzően példázza, hogyan fej­lődhet, és hogyan kell fejlőd­nie a szocialista országok kö­zötti viszonynak, és olyan pél­dát mutat amely sok rokon- ssenwet fog kiváltani a szov­jet és lengyel nép iránt, közös, békés munkájuk iránt. Ez olyan példa, amely szét fogja oszlatni a szocialista táborral szemben megnyilvánuló ellen­séges fellépéseket. Sepilov külügyminiszter be­szédében nagyra értékelte az üj szerződés jelentőségét. Be­szélt továbbá azokról a mes­terkedésekről, amelyeket a reakciós erők a népek sza­badsága és függetlensége el­len folytatnak. A reakciós erők kísérletet tettek arra, hogy kihasználják a lengyelor­szági dolgozók bizonyos ré­szének érthető elégedetlenségét amelyet az előző vezetőség hi­bái váltottak ki. Sepilov befejezésül tósztot mondott az összes szocialista országok nagy baráti közössé­gének erejéért, virágzásáért, és a proletár-szolidaritásért. Az egyezmény megállapításai A szovjet csapatok ideigle­nes jelenléte Lengyelország­ban — hangsúlyozza a szerző­dés — semmiben sem érint­heti a lengyel állam szuvere­nitását, és nem vezethet be­avatkozásra Iengyelország belügyeibe. A szovjet csapatok létszá­mát, valamint településük he­lyét külön egyezmény alapján határozzák meg. A szovjet csapatok mozgásához Lengye!- ország területén mindenekelőtt a lengyel hatóságok engedélyét kell kérni. A Lengyelország területén állomásozó szovjet csapatok tagjai a személyi állomány és a családtagok kötelesek tisz­teletben tartani és betartani a lengyel törvényhozás előírá­sait. A szovjet katonai egysé­gek ottartó2lkodásával, szemé­lyi állományukkal és család­tagjaikkal kapcsolatos kérdé­seket, valamint a szovjet csa­patok által használt helyisé­gek, közlekedési- és híradó- eszközök és a közszolgálatok Igénybevételének rendjét és A főtéma : Európa A Bourbon palotában teg­nap kezdték meg a Guy Wol­let kormány külpolitikájának vitáját. A vita valószínűleg — szo­kás szerint — három napig tart, és ezután — ismét szo­kás szerint — a miniszterel­nök felveti a bizalmi kér­dést. Utána a képviselők kará­csonyi szünetre megyéjükbe utaznak. A napirenden ismét Fran­ciaország több katonai kér­dése szerepel, melyek az utóbbi esztendőkben az ösz- szes — úgynevezett nagy vi­tákban — helyet kapnak. Szó lesz Algériáról, Tuniszról és Marokkóról, majd az európai kérdésekről, az Euratomról és a közös piacról. Ezúttal újdonság lesz a francia-ame­rikai viszony megvitatása, amely zsákutcába jutott. Es végül hosszas húzás-halasz­tás után szó lesz az Egyiptom elleni francia-angol akcióról. Pénteken, vagy szombaton szavaznak a kormány iránti bizalomról és mindezekről a kérdésekről. Ez a szavazás a miniszterelnök újabb szerző­dése lesz a parlamenttel, olyan szerződés, amely meg­nyújtja a kormány életét még egy Időszakra. Meddig re? Azt még nem lehet tudni.... A válság előidézését ja­nuár végére várják, a kor­mány születésnapjára. Egyelőre ebben a vitában nem lesz sem válsin. sem miniszteri változás, — ahogy ezt tegnapelőtt a köztársasági mozgalom vezetői kijelentet­ték. Márpedig jórészt tőlük függ a kormány sorsa. Ami pedig a szocialisták közötti megosztottságot illeti, amiről az utóbbi Időben na­gyon sokat beszélnek, az teg­nap enyhült, a Szocialista Párt Nemzeti Tanácsának Párizs mellett tartott ülése végén, amikor szavaztak. Guy Molletnek 3 24? szava­zata volt 270 ellenében. En­nek az oka az opportunitás. Úgy vélték, hogy amíg má­sok nem akarnak válságot előidézni — minek Idézzék elő ők maguk, a saját házuk­ban? Egyelőre csak azt mondták meg, hogy mit nem helyeselnek: a kormány egyiptomi akcióját és algériai politikáját. Guy Mailét az algériai hely tetei pozitívnek minősítet'e. mert szavai szerint a pacifi- kdció politikája megakadá­lyozza a. gyarmati rendszer­hez való visszatérést, és meg fogja teremteni a korszerű Algéria új alapjait. Ez alka­lommal is azt mondták, hogy a kormány képviselői soha­sem egyeznek bele és nem is egyeztek bele abba, hogy kö­veteljék az elkerülhetetlen érintkezés felvételét, hogy el­érjék a tűz beszüntetését azoknál, akik harcolnak. A Közel-Kelet helyzetével kapcsolatban a kormány rá­mutatott a „szabad világot", a békét fenyegető veszede­lemre, amit ,/tz egyiptomi diktátor a Szovjetunióval tár­sulva jelent“ — mondja en­nek a „szocialista" találkozó­nak a határozata. A kormány most minden békés eszközt felhasznál, hogy elérje a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételét. Íme ezek azok a „szocia­lista“ tételek, amelyeket elő­készítettek a vitára. Úgy ké­szítették el őket, hogy tesse­nek a jelenlegi kormánytöbb­ségnek, amelytől a bizalmat kérik. A kormány ennek az egész vitának a súlypontját Európa-politikájára helyezte, hogy a maga oldalára állítsa az úgynevezett európaikat, szóval az Euratomra, a sza­badpiacra, a Saar-kérdés ren­dezésére. A vitának az úgy­nevezett „európai jel“ alatt kell folynia, llyformán a kor­mány azt hiszi, elkerül min­den lehetséges megjegyzést, amely az algériai problémá­ra, az egyiptomi akció gaz­dasági következményeire, és az Amerikával meg a többi országgal fennálló viszonyok állapotára vonatkozik. E téma tekintetében is sok minden van, amit a kormány más alkalomra odáz el, Meg­jegyzések mégis lesznek és a miniszterelnöknek meg a kül­ügyminiszternek súlyos pilla­natokat kell majd átélnie. Mindezt azonban nem az­ért teszik, hogy Guy Wollet megbuktassák, hanem azért, mert a jobbszárny meg akar­ja mutatni, hogy a kormány politikájának elég sok Achll- les-sarka van, tehát szorosab­ban kell kapcsolódnia parla­menti szövetségeseihez. A jobboldal tulajdonkép­pen képmutatóan várja a vi­lágszervezet előtt folyó algé­riai vita végét és azt, hogy az Egyiptom elleni invázió gazdasági következményei ‘rősebben kifejezésre jussa ■ nak, hogy a majd megalakuló új kormánynak a jobboldal részvételével legyen hit is miárt eádolniá azok feltételeit külön egyez­mények szabályozzák. A Lengyelországban állomá­sozó szovjet csapatok jogha­tóságával kapcsolatos kérdé­seket a következőképpen ren­dezték: a Lengyelország te­rületén állomásozó szovjet csa­patok személyi állománya ál­tal elkövetett büntettek ügyé­ben általános szabályként len­gyel törvényhozást és bírói el­járást alkalmaznak. Ha e sze­mélyek bűntetteiket csak a Szovjetunió vagy szovjet ál­lampolgárok ellen követték el, úgy ügyükben szovjet bírósá­gok illetékeseit. A lengyel hatóságok kérésé­re a szovjet csapatok személyi állományának olyan tagját, aki bűnös a lengyel jogrend megsértésében, visszarendelik Lengyelországból, A szovjet csapatok és kato­nai személyek ellen elkövetett bűntettek esetében a bűnösök ugyanolyan felelősséget fognál: viselni, mintha bűntetteiket lengyel fegyveres erők és ka­tonai személyek ellen követték volna el. A szovjet-lengyel szerződés előirányozza: a Szovjetunió kormánya megtéríti Lengyel- országnak azt az anyagi kárt, amelyet a szovjet katonai egy­ségek és személyi állományuk cselekedetei vagy mulasztásai okozhatnak. Lengyelország kormánya hajlandó megtéríte­ni a Szovjetuniónak azt a kárt. amelyet az állami hivatalok vagy lengyel állampolgárok mulasztásai idézgetnek elő a szovjet katonai egységek és személyi állományuk vagyoná­ban. Az ilyen esetekben eset­leg előálló vitákban vegyes bizottság dönt. Ez a szerződés a ratifikációs okiratok kicserélésének napján lép életbe. Ez Moszkvában történik meg. A szerződést szovjet részről Dimitrij Sepi­lov és Georgij Zsukov, lengyel részről A. Rapacki külügymi­niszter és M. Spichnilski nem­zetvédelmi miniszter írta alá. Rádratés Eisenhower és Nehru tarozásáról Washington (MTI): Eisenho­wer elnök Nehru indiai mi­niszterelnök kíséretében hét­főn az elnök farmjára, a Pennsylvania állambeli Gettis- burghba utazott, ahol folytat­ni fogják tanácskozásaikat. Úgy tudják — hangzik a jelen­tés — hogy ezek a a tanács­kozások a nemzetközi kérdé­sek széles körét ölelik majd fe', beleértve a Közép-Keletet és Magyarországot is — hang­zik az amerikai rádiójelentés, Nehru kedden tér vissza Washingtonba és az amerikai rádióban és televízióban be­szédet fog intézni az Egyesült Államok népéhez. Eisenhower és Nehru több mint tízórás magánbeszélgetést folytatott Gettysburg (MTI): Hírügy­nökségi jelentések beszámol­nak arról, hogy Eisenhower elnök és Nehru indiai minisz­terelnök hétfőn Gettysburgbam négyszemközti beszélgetést folytatott. James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn este közölte, hogy Eisenhower és Nehru több mint tíz órát tárgyalt. Az elnök a sajtó ré­szére szánt rövid nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy a megbeszélések „sok dologra terjedtek ki nemzetközi téren”. Politikai körök úgy vélik, hogy ezeken a megbeszélése­ken, amelyeken sem amerikai, sem pedig indiai részről nem vett részt más kormánytag, megvitatták a közelkeletl vál­ságot, a keleteurópai és a tá- volkeleti helyzetet, valamin* szó volt a leszerelésről. Az amerikai közvélemény még csak utalást sem kapott arra nézve, hogy e kérdések keretében miről volt szó. Nehru folyékonyan beszél angolul és így tolmácsra sem volt szükség. Mint amerikai részről .hiva­talosan közölték, Eisenhower elnök érdeklődött a második indiai ötéves terv problémái iránt. Úgy vélik, hogy az elnök új, nagy gazdasági segélyprog­ramot fog felkínálni Indiának, mivel Nehru utalt arra, hogy a Szuezi-csatorna használha­tatlansága súlyosan érintette az indiai gazdaságot. Kizárólag a osztrák kormányon mű ik a fiatal orúak gyors hazatérése I magyar kormány jegyzéke az osztrák követséghez A külügyminisztérium közli: A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma 1956. de­cember 18-án az Osztrák Köz­társaság budapesti követségé­hez jegyzéket juttatott el. A külügyminisztérium sürgette a Magyarországra visszatérni kí­vánó magyar állampolgárok ügyének rendezését. A jegyzék részletesen ismerteti a ma­gyar kormány eddig tett lépéseit (amnesztia-rendelet, vízum-kérdés a hazatelepí­tést intéző bizottság részé­re, jegyzék a tizennyolc éven aluli magyar állampol­gárok hazasegítése ügyében), majd leszögezi: a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tériuma mély sajnálattal álla­pítja meg, hogy a fent emlí­teti kérdésekben az Osztrák Köztársaság kormánya és az osztrák hatóságok részéröl mlndezidelg semmiféle intéz­kedés nem történt, ami érthe­tetlen mind a hivatalos magyar szervek, mind a magyar köz­vélemény számára, annál is in­kább, mivel más államok szer­veinek megbízottai az osztrák hatóságok támogatásával min­den nehézség nélkül hathatós tevékenységet fejthetnek ki Ausztria egész területén, hogy szülőföldjüktől távoleső or­szágokba továbbvándorlásra birják a magyarok ezreit, akiknek jelenti'« része az oszt­rák sajtó megállapítása szerint is vissza kíván térni hazájá­ba. A magyar külügyminiszté­rium teljes mértékben Indoko­latlannak tartja az osztrák hi­vatalos szervek magatartását, amely lehetetlenné teszi a bé­csi magyar követség beosztott­jai részére a különböző tábo­rokban élő és hazatérni kívánó magyar állampolgárok haza­utazásának elősegítését, vala­mint a magyarok hazatérését intéző bizottság ausztriai mű­ködését. A magyar külügyminiszté­rium kénytelen feltételezni, hogy ennek az eljárásnak csak az lehet a célja, hogy elódáz- zák és meghiúsítsák az Osztrák Köztársaság területére távo­zott magyar állampolgárok pontos tájékoztatását, a haza­térés akadálymentes és bünte­tőjogi eljárás nélküli lehetősé­géről. A magyar külügyminiszté­rium nem hagyhatja szó nél­kül azon körülményt sem, hogy az utóbbi időben a hiva­talos osztrák szervek által be­vezetett adminisztratív intéz­kedések, (kihallgatások, bel­ügyminiszteri engedélyezés, ujjlenyomatok, stb.) nagyon megnehezítik és meghosszab­bítják a hazatérni kívánók akaratának teljesülését. Az 1956. október 28-át kö­vető magyarországi események következtében az Osztrák Köz­társaság területére távozott gyermekek és ifjak túlnyomó többsége a szülők megkérdezé­se, szülői engedély nélkül, leg­inkább kalandvágyból hagyta el a családi otthont, mint erre a magyar külügyminisztérium 1956. november 28-án átnyúj­tott jegyzéke már utalt. Sajná­latos, hogy ez a jegyzék, ralnt a már eddig említetlek Is, osztrák részről mlndezidelg ér­demben megválaszolatlanul maradt. Az érintett családok ezrei türelmetlenül várják az osztrák kormány álláspontjá­nak ismertetését, mert tud­ják, hogy kizárólag az osztrák kormányon és annak hatósá­gain múlik a fiatalkorúak gyors hazatérése, és meggyő­ződésük, hogy ezeket a gyer­mekeket és Ifjakat nem tekint­hetik politikai menekülteknek. A magyar külügyminisztérium ísméte’ten kijelenti ho"v ma­gyar részről a fiatalkorúak gyors hazahozatala érdekében mindent megtesznek és nyoma­tékosan követelik, hogy oszt­rák részről sürgősen nyújtsa­nak lehetőséget a fiatalkorúak csoportos, vagy egyénenkénti hazahozatalára, amelyet szü­lőit százai megrázó írásokban sürgetnek az illetékes magyar hátságoknál. A külügyminisztérium jegy­zékében felkérte az osztrák követséget, hogy nyomatéko­san hívja fel kormánya figyel­mét az em'ített kérdések fon­tosságára, mert ezeknek gyors és pozitív megoldása megfelel a nemzetközi jog és a huma­nitás elve'nck és e'ősegitheti a két szomszédos ország kapcso­latainak egészséges fejlődését. Tíz perc alatt a világ körül London (MTI) A Tamjug jelentése szerint az angol kül­ügyminisztérium szóvivője hét­főn kijelentette, hogy a kül­ügyminisztériumban tanulmá­nyozzák az újabb amerikai le­szerelési javaslatokat. Hozzá­fűzte, hogy az amerikai kor­mány hivatalosan tájékoztatta Nagy-Britanniát terveiről. A washingtoni kezdeménye­zés igen élénk visszhangot kel­tett a brit fővárosban, ahol egyesek úgy vélekednek, hogy az amerikai javaslatok „forra­dalmi Jellegűek.“ Azt is meg­jegyzik. hogy Londont csak akkor tájékoztatták a javasla­tokról, amikor az amerikai külügyminisztérium szakértői már befejezték az amerikai leszerelési javaslatok kidolgo­zását. Ez mindenesetre ellen­tétben áll a három nyugati ha­talom eddigi kölcsönös tanács­kozási gyakorlatával. I A washingtoni javaslatok | érthető érdeklődést keltettek a szovjet kormánynak küldendő I nyugati válasz Iránt Is. A j Szovjetunió ugyanis november 111-1 jegyzékében sznitén ú iabb javaslatokat terjesztett e'ő és •síkra szállt egy legmagasabb | szinten tartandó öthatalmi ér­tekezlet összehívása mellett. * Róma: Az Olasz Kommu­nista Párt új Központi Veze- í tősége ismét Palmiro Togliattit 1 választotta meg a párt főtit­kárává. A főtitkárhelyettes Luigí I-OT17Ő * Londo": 1,V'»••óv An,r ,,'!:an Ismét Jegyre vásá­rolják a benzint. A gépkocsl- 1 tulajdonolok mintegy 60 szás­zatokkal kevesebb benzint kapnak, mint eddig. Egy má­sik londoni jelentés arról szá­mol be, hogy 6 százalékkal felemelték az acél árit. Ez az intézkedés a fémáruk előállí­tási költségeinek további emel­kedéséhez vezet. * Párizs: A hétfői francia hivatalos lapban megjelenít a pénz és iparügyi miniszter végzése a benzin és más kő- olajtermékek árénak tíz szá­zalékos növeléséről. A szuezi hadműveletek kudarca után Franciaországban szintén rend­kívüli mértékben korlátozzák a benzinfogyasztást. * Burma: Csou En-laj kínai mínlsztere'nök és Burma mi­niszterelnöke az egyik kínai határmenti helységből kedden Burmába érkezett. A két mi­niszterelnök megbeszéléseket folytatott a két ország között fennálló határkérdésekről. * Tajwan: Robert Bahn amerikai külügyi államtitkár tegnapelőtt Tajwan szigetére érkezett, hogy Csang-Kal-eek- kel tárgya'jon. Újságírók meg­kérdezték tőle: várható-e vál­tozás Amerika lríoal politiká­iéban Nehru washingtoni lá­togatása következtében. A tá­vol-keleti ügyekkel foglalkozó államtitkár határozottan azt válaszolta: hogy nem számít ■'Vtozásra * Varsó: A lengyel Int’'" t-egiMpelőU közölték, hogy a Nemzeti Egységfront járási és körzeti bizottságai kitűzték a jelölt-listákat a közelgő kép­viselő választásokkal kapcso­latban, és a választási bizott­ságok országszerte kifüggesz­tették a választók névjegyzé­két. Ezzel döntő szakaszához érkezett a lengyelországi vá­lasztási kampány, * Bonn: A nyugatnémet kor­mány \ úgynevezett atomtör­vényt bocsátott ki. A törvény intézkedik a magenergia elő­állításáról és hasznosításáról valamint az azzal járó veszé­lyek elleni védelemről. * Belgrád: A Belgrádban tartózkodó Svéd Sándor ope­raénekes kijelentette, hogy az Egyesült Államokba akar tá­vozni. * Kairó: Az egyik kairói lap beszámol arról, hogy Csou En-laj a Kínai Népköztársa­ság államtanácsának elnöke a lap pekingi tudósítójának ki­jelentette, hogy a Kínai Nép­köztársaság minden rendelke­zésre álló eszközzel segíti Egyiptomot az imperializmus elleni bátor harcában. „Az egyiptomi nép nincs egyedül — mondotta Csou En-laj — támogatják Ázsia és Afrika népei, továbbá az egész világ szabad népei. Mindaddig ké­szek Egyiptom ügye mellett harcolni, míg a béke, és az igazság ügye győzedelmeske­dik az egész világon. Az egyip­tomi nép minden győzelme ügyben az emberséges életért harcoló népek diadala is. Egyiptom győzelme a szabad­ság é6 a béke győzelme1» A Kínai Népköztársaság állam­tanácsának elnöke hangsúlyoz­ta, hogy Nasszer elnök az egyiptomi nemzet nagy harco­sa; és tevékenysége az egyip­tomi nép törekvéseinek kife­jezése és érvényre juttatja az Egyiptommal szomszédos né- '«rekvéseit is. Csou En- XI kifejezte az egyiptomi nép végső győzelmébe vetett hitét. * New York: Az ENSZ köz­gyűlése hétfő délután folytatta a vitát arról a javaslatról, hogy növeljék a Biztonsági Ta­nács ideiglenes tagjainak szá­mát. A latin-amerikai orszá­gok és Spanyolország javasol­ták, hogy a Biztonsági Tanács­nak a jövőben az eddigi hat helyett, nyolc ideiglenes tag­ja legyen. A lengyel kiküldött elvben helyeselte a Biztonsági Tanács kibővítését, de hangsú­lyozta, hogy a Kínai Népköz- társaságot állandó tagként be kell venni a Biztonsági Ta­nácsba. valamint, hogy a ke­let-európai országoknak bizto­sítékot kell nyújtani, hogy mindig legyenek képviselőlka Biztonsági Tanácsban. Mível ezt a latin-amerikai Javaslat nem Irányozza elő, a lengyel küldöttség a Javaslat ellen sza­vaz — mondotta a lengyel ki­küldött. Kuznyecov szovjet kü’ügymlnlszter szintén elle­nezte a latln-amerlkat orszá­gok indítványát. Végül hang­súlyozta, hogy a FUlöp-szlge- Xk nemrégen történt bevá­lasztása a Biztonsági Tanács­ba — Jugoszlávia helyébe — megkülönböztetést jelent a kelet-európai országokkal szemben,

Next

/
Thumbnails
Contents