Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-16 / 300. szám

4 NAPLÓ *36. DECEMBER 1«. 1 A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete a rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapításáról A magyar forradalmi mirn- kás-paraszt kormány rendele­tet adott ki a rögtönbírásko- tlás részletes szabályainak meg­állapításáról. A rendelet szerint a rögtön- ítélfl bíráskodás a katonai bí­róságok hatáskörébe tartozik. A rögtönítélő bíráskodás le­folytatására a Népköztársaság E'nöki Tanácsa más bíróság kijelölése iránt is tehet intéz­kedést. A rögtönítélő bíróság egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álL Azt a rzemélyt, akit rögtön­ítélő bíróság elé tartozó bűn- cselekmény gyanúja terhel, előzetes letartóztatásba kell helyezni és haladéktalanul át kell adni a legközelebbi kato­nai ügyésznek, illetőleg a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak intézkedése szerint alakult bíróság területe szerint illeté­kes ügyésznek. A terhelt csak akkor állít­ható rögtönttélő bíróság elé, ha tettenérték vagy ha a bű­nösségének bebizonyításához szükséges bizonyítékok nyom ban a bíróság elé tárhatók. Ebben az esetben az ügyész a terheltet vádirat mellőzésével a legközelebbi katonai bíróság, illetőleg a kijelölt rögtönítélő bíróság elé állítja. Nem állíthatók a rögtönítélő bíróság elé az elmebetegek, más súlyos betegségben szen­vedő személyek felgyógyuld suk előtt, valamint a teherben levő nők. A rögtönítélő bíróság ítéle tében halálbüntetést szab ki, ha a terheltet a rögtönítélő bíráskodás alá tartozó vala­mely bűncselekményben egy­hangúan bűnösnek mondja ki. Ha a köznyugalom helyreál­lítása és a társadalom rend­jének védelme halálbüntetés alkalmazását nem teszi szük­ségessé, a rögtönftélő bíróság halálbüntetés helyett tíztől ti­zenöt évig terjedhető börtön- büntetést szabhat ki. Arra a terheltre, aki a bűn- cselekmény elkövetésekor hu­szadik évét még nem töltötte be, halálbüntetés helyett 10 évtől 15 évig terjedő börtön- büntetést, ha pedig a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor életének 18. évét nem töltötte be, öt évtől tíz évig terhedhető börtönbüntetést kell kiszabni. A rögtönítélő bíróság hatá­rozatai ellen — a perújítás a törvényesség érdekében hasz­nált perorvoslat kivételével — perorvoslatnak helye nincs. Ha a terheltet halálra ítél­ték, a rögtönítélő bíróság az eljárás után nyomban határoz abban a kérdésben, hogy az el­ítéltet (kegyelemre ajánlja-e vagy 9em. A kegyelemre aján­lás kérdésében a tanács osaik egyhangúan hozhat elutasító határozatot. Ha a rögtönítélő bíróság a halálraítéltet kegyelemre ajánlja, az ügy iratait az eset­leg beadott kegyelmi kérvény­nyel, valamint az ügyésznek és a rögtönítélő bíróságnak a vé­leményével együtt azonnal az igazságügy miniszterhez ter­jeszti fel. Ebben az esetben a halálbüntetés végrehajtását a kegyelemről szóló döntésig fel kell függeszteni. Ha a rögtönítélő bíróság az elítéltet nem ajánlja kegye­lemre, Intézkedik a halálbün­tetés végrehajtáséról. A ke­gyelmi kérvénynek a büntetés Végrehajtására nincs felfüg­gesztő hatálya; a büntetést az ítélet kihirdetésétől számított két órán belül végre kell haj­tani. A börtönbüntetés végrehaj­tását a rögtönítélő bíróság ítéletének kihirdetése után azonnal foganatosítani kell. A rendelet végül kimondja, hogy a rögtönbíráskodás meg­szüntetéséről a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa intézke­dik. A rögtönbíráskodás meg­szüntetését ugyanúgy ki kell majd hirdetni, mint annak el­rendelését Halálra ítélték A miskolci rögtönítélő bíró' ság tegnap tárgyalta Soltész József és Nagy András ügyét, Mindkettőre bebizonyosodott a fegyverrejtegetés vádja, A büntetett előéletű Nagy And­rást a rögtönítélő bírósá fegyverrejtegetés bűntette miatt halálra ítélte. A bíróság az ítélet meghozatala és kihir­detése után Nagy Andrást ke gyelemre javasolta. Soltész Jó­zsefet, aki 14 évre elítélt sző kött fegyenc büntetett előéle­tű a rögtönítélő bíróság ha­lálra ítélte. A halálos ítéletet végrehajtották. A Finommechanikai és Motorjavi!6 Vállalni minden részlege dolgozik A vállalat dolgozói vala­mennyien munkához láttak. Az orvosi műszer ós géprészleg dolgozói a röntgengépeket hoz. zák rendbe. Az orvosi műsze­reket nlkkelezik. Az írógép részleg teljes kapacitással Vég­zi a munkáját. A PVC részleg hulladék anyagokból új vízve­zetékcsöveket állít elő. Vulka­nizálják az autó és a motorke­rékpárok külső és belső gumi­abroncsait, ezenkívül javítják a gumicsizmákat és a gumi­bakancsokat. A kályhás rész­leg a lakosság tűzhelyeit, kály­háit javítja. A megjavított kályhákhoz és tűzhelyekhez füstcsöveket készítenek. A kölcsönös támogatás alapján • •• Ha a terhelt ellen az illető bűncselekmény miatt a rendes bűnvádi eljárást mór megindí­tották, rögtönbíráskodósnak ugyanazon cselekmény miatt többé nincs helye. Az ügyet a rögtönftélő bíró­ságtól más rögtönítélő bíróság­nak átadni nem lehet. A terhelt ellen az eljárás leghosszabb tartama — Ide­értve M ítélethozatalt Is — há­romszor huszonnégy óra. A határidőt a terhelt rögtöníté­lő bíróság elé állításának Idő­pontjától kell számítani. Ha ezt a határidőt nem lehet meg­tartani, az ügyet az általános szabályok szerint hatáskörrel bíró és illetékes rendes bíró­sághoz kell áttenni. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő. A rögtönítélő bí­róság eljárásban védő részvé­tele kötelező. Az állami gazdaságok dol­gozói együttéreznek azokkal a törekvésekkel, amelyek a múlt bűnös hibáinak teljes megszüntetéséért folynak. — Együttérzésüket megmutat­ták akkor, amikor minden rendelkezésre álló eszközt megragadtunk, hogy biztosít­suk a város, az üzemek dol­gozóinak élelemmel való el­látását: tejet, tojást, húst és zöldségféle ségeket szállít­sunk. Az állami gazdaságok dol­gozóinak becsületes munkája biztosíték volt arra, hogy a város dolgozói legális áron juthassanak-a termelvények- hez s ezzel az árdrágítás le­küzdésében is aktív részt vállaltunk. Az állami gazda­ságok dolgozói a jövőben is igyekeznek biztosítani az üzemi dolgozók ellátását, ez azonban csak akkor járhat teljes sikerrel, ha a szüksé­ges támogatást megkapják az üzemektől. Éppen ezért felhívással fordulunk hozzá­juk, hogy ebben a törekvé­sünkben segítsenek bennün­ket. A Baranya megyei állami gazdaságok igazgatói, mun­kástanács elnökei kérjük az energia szolgáltató vállalato­kat — ezzel kapcsolatban a bányászokat —, hogy ez ál­lami gazdaságoknak adjanak megfelelő mennyiségű villa- mosenergiát és szenet. Kér­jük az Áramszolgáltató Vál­lalatot, naponta délután 16 órától reggel 8 óráig bizto­sítson számunkra villamos­energiát, hogy az állatállo­mány takarmány- és vlzszük ségletét megoldhassuk. Kér­jük a szerelőipari, valamint a villamossági és alkatrész- gyártó üzemek dolgozóit, hogy az állami gazdaságok által megrendelt anyagokat alkatrészeket bocsássák ren­delkezésünkre a gépjavítás befejezése érdekében. Ezzel a jövő évi folyamatos gaz­dasági munkát segítik elő. Üzemek dolgozói! Elvtdr- sak! Segítsetek bennünket, hogy ezután is hiánytalanul elláthassunk benneteket éle­lemmel. A Baranya megyei állami gazdaságok igazgatóinak ér munkástanácsainak megbí­zásából: Eszterhal Sándor igazgató Gátonyi Emil munkástanács elnök Petőházl Gábor az igazgatóság vezetője Köszönjük a megértő segítséget Szerdán történt. Sokan, gyer­mekekkel álltunk a Széchenyi téri autóbuszmegállónál és vár­tuk, hogy jöjjön értünk a ko­csi, amelyik hazavisz bennün­ket Meszesre és a Bősök teré­re. Eddig is sok panasz volt a közlekedésre, de a mai nehéz időkben mégj'obban megnőttek a nehézségek. Beszélgetés köz­ben megtudtam, hogy vannak köztünk olyanok, akik Pest­ről jöttek gyermekeikkel. Vártuk a kocsit, de hiába. Azt mondták negyed 7-kor megy az utolsó kocsi. Topog­tunk, mert bizony hideg van hosszú ideig áesorognl. Az esti járőrszolgálat jött hozzánk és megértéssel hall gáttá panaszunkat. Ezután te­lefonon m gkérdezte a for­galmi irodát, hogy megy-e még kocsi. Megnyugtattak öen-J ntínket, hogy legyünk tűre-1 lemmel, biztosán elvisz 3k I Lassan múlt az idő és jöttl is egy kocsi, de felkanyarodott a forgalmi elé. A karhatalom emberei, meg miközülünk is egypáran eléje mentünk a le­felé jövő autóbusznak és meg­állítottuk. Kérjük vigyen min­ket haza, azonban eredmény­telenül. Hosszú, felesleges húza-vona után a bajtártak kijelentetek, hogy minden­képpen hazaszállítanak ben­nünket. Végre 7 órakor — a kis alvó gyerekeket látva — vállalko­zott Kiss Balázs József, hogy hazavisz minket, s elindultunk. Ezúton szeretném, megkö­szönni annak a három ismeret­len bajtársnak, — akik ki is kísértek bennünket — őrt fel­áldozó seal1 sé^ét. Ebből is lát­tuk. hoay a karhatalmi hr tár­sak értünk vannak. mos* mu­tatkozik meg igazan a seattmn akarás és ezek a tettek h''7-ák mlndjoh'mn h>:z-} hozzánk őket. Rédey Tibor és 45 Utis. Só, cukor, petróleum... Kapcsolják a villanyt a ver- sendi gazdák, nem gyullad. Mennének az istállóba, hajnal­ban, úgy 4 óra tájban, de még ilyenkor mind fent vannak a csillagok. Pedig etetni kell. A petróleumlámpa ott lóg a falon, de hiába sercen a gyufa, a bél nem szív fel petróleumot, üres az edény. Gyertyát vesz­nek hát a versendi gazdák, meg mécsest s annak a fényé­nél etetnek hajnalban, fejnek este, már hetek óta. Mennének a boltba, s ven­nének petróleumot, meg sót a disznóöléshez, cukrot a kará­csonyi tésztába, de hiába kér­dezik: — Van-e só, cukor, petró­leum? A válasz mindig egy: nincs! Pedig a falubeli gazdák most is csak. úgy, mint egy éve, vagy kettővel ezelőtt —* ta'én még jobban — gon ’os- doskodnak a város ellátásáról. Meghíztak a sertések, meg­ütötték már a Búlyt a ttaok és nem lehet már tovább a 1 -omfiakat tartani. Viszik a piacra, vásárra, de a kapott pénzen nem tudják megve-ni a legszükségesebbet: a sót, cukrot és petróleumot. Arra kérik hát a városi munkásokat, dolgozzanak hogy ismét fellendüljön a gazda?*'*.1 élet, hogy legyen elegend" só, cukor, petróleum, hogv ne kel­jen mécsvllágnál vakoskod- nlok hajnalban és késő este.;' A Baranya megyei Területi Egyeztető Bizottság felhívja a megyében lévő vállalatok, in­tézmények és hivatalok dolgo­zóinak figyelmét arra, hogy az egyeztető bizottságok törvé­nyes keretek között továbbra is működnek. Az egyeztető bi­zottságok működését semmi* lyen törvény és kormányren­delet nem hatálytalanította, így Vitás ügyeikkel továbbra is fordulhatnak az egyeztető bizottsághoz. Felhívja továbbá azon dol­gozók figyelmét, akiknek mun­Iliid a Terii'eti Ei/ezte'ö i/otlság kaügyi vitájuk elbírálásra 1958. október 23-a előtt be lett nyújtva a TEB-hez és ügyük ezidelg semmilyen formában nem nyert elintézést, Illetve követelésük jelenleg is fennáll, úgy ezen igényüket név, lak­hely, munkahely megjelölés­sel akár szóban, írásban, vagy telefonon jelentsék be. Cin1; Baranya megye Területi Egyeztető Bizottsága, Pécs. Széchenyi tér 9—10. Telefon'- 17-75. a Területi Egyeztető Bizottság elnöke. Megvalósuló kormányprogram S?Ärs,*‘ a bólyi gépállomáson Tervok az önállóságról Január elsejével önállóan termelő és elszámoló üzem lesz a bólyi gépállomás is. A mun­kástanács és az igazgatóság dönti el a Jövőben, milyen munkát vállalnak, milyen mun kaerővel dolgoznak és maguk gondoskodnak ezentúl a gép­állomás fenntartásáról. Az át­állás és átszervezés nem kötny- nyű dolog, ezért a gépállomá­son már most megtették az el­ső lépéseket az önállóság felé. Első volt, hogy kiszámolták, hogyan tudnak rentábilisan — minél több haszonnal — lé­tezni, de úgy, hogy annak ne a paraszt lássa a kárát. Am akárhogyan ís számolgatták, ha csak a traktorok munkájá­ra támaszkodnak a jövőben, nem tudnak haszonnal dolgoz­ni. Ezért elhatározták, hogy melléküzemágakat létesítenek, olyanokat, amelyek kis befek­tetéssel megvalósíthatók és hasznára vannak a gépállo­másnak. MOTORKERÉKPÁR és AUTÓIAVITÓ műhelyt léte­sítenek. A forgalmas bólyi üt mellett nincs kilátás munka­nélküliségre s a környék mo­torkerékpárosai csak örülnek, ha Ilyen Javítóműhely műkö­dik a gépállomáson. 3 nem Is akármilyen műhely ez. Dele- jezui is tudnak, ha szükséges és a nagyjavítást is elvégzik, ha kérik. A faluban nem valami jó ál­lapotban Vannak a szivattyús kutak. Javításukhoz minden feltétel meglelhető a gépállo­máson. El te vállalták, csak egyszer legyenek önállóak. A kovácsműhely kapacitása sem Volt teljes egészében ki­használva eddig. Most ezen Is segítenek. A falunak, a kör­möknek elvé-' *• a koc-'vasa­kat, a mezőgazdasági esz­közök nagyjavítását. Termé­szetesen figyelembe veszik a környék kisiparosainak érde­kelt te és előlük nem válalnak fel munkát. Csupán olyan ko­vácsmunkát végeznek, melyet a kisiparosok vagy nem győz­nének, vagy felszerelés híjén nem tudnának elkészíteni. De nemcsak „vas"-mun(kával foglalkoznak ezentúl a bólyi gépállomáson. Most már Vég­legesen üzembe állítják az ön­tözéses kertészetet. Hat holdon kívánnak korai zöldségféléket termelni, közvetlenül a gépál­lomás mellett. Már korábban is foglalkoztak ezzel a terv­vel. A vezetéket te elkészítet­ték, de a minisztérium rossz szemmel nézte s nem javasolta az öntözéses kertészet üzemel­tetését. A jövőben nem lesz beleszólása sem minisztérium­nak sem másnak, hogy milyen melléküzemággal növelik jö­vedelmüket a gépállomásáéit. 3 amit tavaly csak „törvényte­lenül“ csinálhattak, most az önállóság jogalapján bátran elvégezhetik. A KERTÉSZET igen hasz­nos. A tavalyi „dugva" terme­lés eredményeképpen ötven fillérrel olcsóbban adták a munkásoknak a korai zöldség­féléket s a konyha is ebből főzött. Kenyérgabona fejadag is kell * aépállomásiaknak, csak­úgy, mint eddig. Ezért 23 hol­don gazdálkodnak. Közösen művelik — munka után — közösen aratják, betakarítják. Ez a 23 hold már tavaly Is termett a gépállomásnak, de a termést teljes egészében le kellett adni az államnak. Most ez is megmarad a gépállomás­nak. Természetesen, a fő üzemág a talajmunka és a szállítás lesz a jövőben is, de más, új alapokon. A jövőben — mivel más gépállomások is önállóak lesznek — versenyezni kell a palotabozsokiakkal, » pécsvára- diakkal, hogy a parasztok — termelőszövetkezetek és egyé­niek — a bolyi gépállomás traktorjaival dolgoztassanak. Ez más verseny lesz, mint a 12 év alatt elterjedt munka- verseny. Munkáról lesz szó itt is, de másmilyen formában. Ezért a közeljövőben három kérdést kell megoldani. Ol­csóbban, jobban és bürokrácia nélkül kell elvégezni a talaj- műnkét. Olcsóbban úgy dolgozhatnak, ha változtatnak a gépállomás szervezésén. Már eddig Is so­kan kijelentették a munkások közül, hogy szívesen vissza­mennek falujokba gazdálkod­ni. Elsősorban ezekkel a mun­kásokkal beszélgetnek s ha vállalják, biztosítják számuk­ra, hogy újra földműveléssé1 foglalkozzanak. Az olcsóbb ter­melést biztosítja az is, hogy változtatnak a műhely eddigi munkamódszerén. Két üzem­képes traktor állandóan ké­szen áll, hogv bármikor Id- küldhessék dolgozni. Ha tehát valahol leállt egy gép, máris küldik helyette a másikat, hogy sem a traktorosnak, sem a parasztnak ne legyen kiesé­se. így folyamatos lesz a talaj- mutika is, a műhelymunka is. Jobban akarnak dolgozni, ezért négy „öreg“ traktort ki­selejteznek, mert nem tudott vele a traktoros keresni, de a végzett munka sem volt kielé­gítő. Kombájnokat is selejtíte- nek s az alkatrészeket raktá­rozzák, javításnál felhasznál­ják. A jobb munkát segíti a brigádok új szervezése is. Egy brigádnak 9—10 gépe lesz. A brigádvezetők irányítják azo­kat a jövőben is, de minden brigádnak külön kijelölnek egy szerelőt (ez eddig nem Ivóit). Ugyaniakkor megszün­tetik a brlgádelszámolói beosz­tást s így 21-ről 14-re csök­kentik a brigádokban a tóny- ' égésén nem termelők létszá­mát bürokrácia nélkül úgy termelhetnek, ha változ­tatnak az eddigi könyvelési és elszámolási gyakorlaton. A gépállomás fennállása óta csak 13 alkalommal változott az elszámolás s egyre bonyo­lultabb lett A traktoros soha­sem tudta, mennyi jár neki s az áttekintése is szakképzett embert igényelt. Természete­sen a sokféle elszámolási mód között akadt jó te, megfelelő is. Most félredobva mindazt, ami rossz volt, a helyes mód­szerekből kívánják kialakíta­ni a gépállomás önálló elszá­molási rendszerét. Csupán az a baj, hogy még nem tudják: felülről kapják-e meg a köny­velés és az elszámolás formá­ját vagy maguk alakíthatják lei olymódon, hogy az a javu­kat szolgálja? A régi papír­munka fenntartAsa azt jelente­né a bólyi gépállomásnak, hogy mégegy könyvelőt kell alkalmaznia. Ez pedig csak a költségeket növelné, minden haszon. nélküL Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a bólyi gép­állomás ilyen szervezés és tervek mellett már a jövő év­ben haszonnal zár. Ezért ter­veket készítenek a nyereség elosztásáról, a bérezésről is. A traktorosok kétharmada eddig te 1600 forint körül ke­resett havonta átlagosan. Az önállóság bevezetése után sem csökkenne az átlagos bér 1500 forint alá. A természetbeni jut­tatásokat Is csakúgy biztosít­ják, mint eddig. A cséplőíész- ből adnak fejadagot a munká­soknak « ha kér valaki, még takarmányt is biztosítanak szá mára. Az üzemi konyhában to­vábbra is folyik az étkeztetés. Négy forintért étkezhetnek s hogy jó az ellátás: bizonyítja: a faluból pedagógusok és má­sok is a gépállomás konyhájá­ra járnak, hét forintért kapják az ebédet. (Az így beszedett összeg fedezi a konyha önkölt­ségét.) A BÉREZÉS végleges for­májáról még nem döntött 3 gépállomás munkástanácsa és vezetősége. Két javaslat 15 van. Egyik: Meghatároznák mennyit kapjon a traktort»5 egy hold után. A másik: 3 gépével megkeresett összeg bi' zonyos százalékát fizetnék k> neki. Ezenkívül év végén osZ' talékot kapnának a tiszta nye' reségből az elvégzett műnk3 arányában. Már arról is tervezgetnek) hogyan végzik a jövőben 3 beruházásokat, felújításokat- Elhatározták, hogy évente 3 tiszta jövedelem húsz százaié' kát beruházásra fordítják. bői vásárolnak új munka- és erőgépeket, ebből építkeznek és javítják a meglévő épül®' teket. Ha azonban ez kevésnek bizonyulna, úgy kémek az ál' Iámtól hitelt, hogy nagyot»0 beruházásokat is egyszerre el' végezhessenek. Mennyi terv, mennyi érv ®s javaslat hangzott el máris ** önállóság felé haladó bóly1 gépállomáson, de az igazi, ,a végleges döntéseket hétfő3 hozza a munkástanács és 3 gépállomás vezetősége. Először Is eldöntik, mely községekben dolgoznak ezen' túl, hány gépet küldenek eg^ községbe és kiválogatják a gé­pekhez a traktorosokat... mennek sorra minden kérdé­sein, mí,g végül eljutnak 3* Önállósághoz. G. U-

Next

/
Thumbnails
Contents