Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-16 / 300. szám
1 1956. DECEMBER 16. N 4 P T ó 3 Fontos intézkedésekre készül a kormány a mezőgazdaságb Beszélgetés a földművelésügyi miniszter első helyettesével A napokban felkerestük Soós Gábor elvtársat, a földművelés- ügyi miniszter első helyettesét, hogy tájékoztatást kapjunk a parasztságot érdeklő fontosabb kérdésekben. A miniszterhelyettes elvtárs az alábbi válaszokat adta: KÉRDÉS: Milyen kedvezményekben részesülnek a jövőben az egyénileg gazdálkodó parasztok? VÁLASZ: Az a tervünk, hogy a jövőben nagyobb mennyiségű műtrágyát adunk ki az egyéni parasztoknak. Természetesen ez a gyártás fokozatos növekedésétől is függ. El akarjuk kerülni a múlt káros hibáját, hogy főleg csak a termelőszövetkezeteknek juttattunk műtrágyát. A másik kedvezmény, hogy bankhiteleket nyújtunk az egyéni parasztoknak. Lehetővé tesszük számukra gazdaságuk fokozottabb gépesítését. Építkezzen a paraszt. Korszerűsítse gazdasági épületeit. Ezenkívül hozzásegítjük, hogy gazdaságát belterjesebbé tehesse. Vásároljon és telepítsen szőlőt, gyümölcsöst, hozza létre az öntözéses gazdálkodás alapjait. Mindehhez nagy anyagi támogatást, hiteleket és egyéb segítséget kíván nyújtani az állam. Gondoskodunk az egyéni parasztok jobb gépellátásáról is. Nagy előnyöket és lehetőségeket biztosítunk a géphasználati egyszerű társulások létrehozásához. Elsősorban kedvezmények, hitelek és nagyobb gépek, traktorok vásárlását kívánjuk biztosítani. Ugyanakkor a jövőben nagyobb kapacitással állnak az egyéniek rendelkezésére a gépállomások is. Sőt! Azt is elősegítjük, hogy 15—20 gazda összefog és a gépállomástól bérbeveszi a gépeket, mégpedig kedvezményes áron. Ez alatt értem, hogy a gépállomás sem károsodik, de a parasztok sem fizetnek magas bért á gépekért. Segíteni kívánjuk az egyszerű paraszti társulások létrehozását, természetesen a legteljesebb önkéntesség betartásával. Társuljanak a parasztok a legkülönbözőbb munkák elvégzésére, ha úgy látják, hogy így jobban és többet tudnak termelni. Hogy milyen sokoldalúak lehetnek az ilyen társulások, csak egy példát említek. Alakíthatnak Vízrendező és hasznosító társulást, — s ez különösen Baranyában tanácsos megkísérelni — ugyanakkor a földjeiket továbbra is egyénileg művelik. A rétjeiket már közösen víztelenítik, csatornákat közösen építenek hogy a földjeiktől távoltartsák az árveszélyt vagy egyéb vala- mennyiük számára hasznos munkát közösen elvégeznek. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek lesznek a jövőben arra, hogy a parasztok ismereteiket bővítsék? VÁLASZ: Az eddig igen jól bevált arany- és ezüstkalászos tanfolyamokat folytatjuk. Szeretnénk, ha a parasztfiataljaink valóban műveltek és sokoldalúan képzettek lennének, hogy ne csak fizikai erejükre támaszkodva termeljenek többet és jobban, hanem ésszerűen és a legújabb agrotechnika fel- használásával műveljék földjeiket. Szeretnénk, ha minél többen tanulnának a parasztfiatalok közül a mezőgazdasági technikumokban s azt elvégezve visszatérnének a gazdaságukba és hasznosítanák a tanultakat. . A szaktanácsadást szélesíteni fogjuk és a téli időben esttanfolyamokat javaslunk a parasztoknak. Mindezt ismétlem helyi kezdeményezésre bízzuk és olyan témáról hallgatnak elő dást a parasztok, amilyen őket közvetlenül érinti és érdekli. . , A közeljövőben megjelenik a teljes kormányprogram ér abban nagy teret kap a mező gazdaság is. Külön kihangsúlyozzuk henne, hogy a helyi szakembereket használják ki és kérjék fal e’őadások me tartására, hogy a mezőgazda- sági termelést ezáltal is fejlesz- •zükj KÉRDÉS: Milyen rendeletek és utasítások jelennek meg a közeljövőben a földművelés- ügyi minisztérium részéről? VÁLASZ: Rövidesen megjelenik a földtulajdon és föld- használatról szóló rendelet, mely szabályozza az adásvételt és a haszonbérletet is. Ugyanakkor kimondja, hogy az állami gazdaságok és a tovább működő termelőszövetkezetek földterületeihez hozzányúlni, abból kiszakítani vagy kisajátítani tilos. A földreformban elért eredményeinkből egy szemernyit sem engedünk és a szocializmus eddigi szakaszában elért vívmányainkat is megvédjük. Hamarosan napvilágot lát a szövetkezeti törvény is, mely kimondja, hogy a parasztság önkéntes elhatározására kell bízni, milyen szövetkezeti formát választ magának és hogyan kívánja megalapozni a közös gazdálkodást. Azonkívül intézkedik majd a szövetkezeti törvény az állami segítség és támogatás formáiról és módjáról is. A beadási kötelezettség eltörlése után más módon kell biztosítani a város, az egész ország ellátását. Ezért kiterjesztjük a szerződéses termelést, intézkedünk az árakról és egyéb, a szerződésben résztvevő parasztok jogairól és kötelességeiről. Az árak kialakításánál figyelembe vesszük a parasztság érdekeit és azt, hogy az adott termékre milyen mértékben van szüksége a népgazdaságnak. Természetesen, ha a paraszt nem találja meg a számítását, akkor szabadon értékesítheti a terményt. A szerződésekkel egyrészt biztosítani akarjuk a város fenn- akadásn^iküli ellátását, másrészt pedig a parasztot, hogy ne legyen kitéve a piac ingadozásának, mert mi tud./, nem egyszer tö-*őnt már emia1 katasztrófa a paraszti gazdasá gokban. Ezek csak a főbb és a közeljövőben megjelenő rendeletek és intézkedések, de valamennyi égető kérdésben dolgozunk ki intézkedéseket. KÉRDÉS: Említette, hogy hamarosan megjelenik a föld- tulajdon és a földhasználatról szóló rendelet. Szeretnénk néhány közelebbi dolgot megtudni róla. VÁLASZ: A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium álláspontja az, hogy engedélyezni kell minden paraszti gazdaságot, mely a családi munkán alapul, de ugyanakkor elejét vesszük mindenféle kizsákmányolásnak. Engedélyezünk 20—25 hold földet azoknak, akik ténylegesen földműveléssel foglalkoznak, ebből élnek és tartják el családjukat. A haszonbérleti földterület határa is körülbelül 20—25 hold lesz és az állam nem kíván beleszólni, milyen áron, milyen feltételek mellett történik a bérbeadás. A továbbiakban Soós Gábor elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese elmondotta, hogy véleménye szerint a termelőszövetkezeti mozgalmat, mint ilyent le kell választani az állami szervek munkakörétől és a parasztok önkéntes elhatározására kell bízni. Ugyanakkor az állam ellenőrizze, hogy a törvényesség szigorú betartásával és a közeljövőben megjelenő termelőszövetkezeti törvény keretein belül alakulnak-e a szövetkezetek, nem alkalmaz- nak-e nyomást a parasztokra és biztosítva van-e a szövetkezet jövedelmező fejlődése. Gáldonyi Béla Tizenötezer méter karácsonyfát szó lítanak Pécsre A Baranya megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ (MÉK) gondoskodik Pécs város lakosságának karácsonyfaellátásáról. A vállalat néhány nappal ezelőtt Szombathely környékén és Nagykanizsán megállapodást kötött a fenyőfa szállítására. December 16-án, vasárnap gépkocsit indítanak Szombathely környékére, ahonnan 10.060 méter karácsonyfát hoznak Pécsre. December 18-án, kedden pedig Nagykanizsáról 5 000 méter fenyőfát szállítanak. A vállalatnak talán sikerül import fenyőfát is beszereznie. A karácsonyfákat a zöldségboltokban és a piacokon hozzák majd forgalomba. I Kodály Zoltán 74 érés A nyugati rádiók és lapok í néhány nap óta olyan híreket i terjesztenek, hogy Kádár Já- ? nos elvtárs, a forradalmi mun- , kás- paraszt kormány elnöke f eltűnt volna Budapestről. A ? bécsi rádió csütörtökön a kö- ? vetkező hírt röpítette világgá:^ „Budapesten olyan hírek ke- ^ ringenek, hogy Kádár napok ? óta nem jelent meg munkahe-? lyén a parlamentben. Tartóz- a kodása ismeretlen”. Az angol j lapok pedig kiszínezett híresz- ? teleseket közöltek arról, hogy? „Kádár János állítólag eltűnt, j vagy öngyilkosságot követett | el, vagy pedig agyonlőtték”. Pénteken este már annyi' hasonló jelentés tornyosult a < szerkesztőség asztalain, hogy | megkérdeztük Kádár János < elvtárstól, vajon ő maga mit : szól e híresztelésekhez. Dolgo-1 zószobájában találtuk a fórra- < dalmi munkás-paraszt kormány ( elnökét. Amikor elmondtuk ? neki, hogy milyen híresztelé- ? sokét bocsátott szárnyra róla? a nyugati sajtó, mosolyogva? válaszolta: „Az a bánatuk? azoknak, akik ezeket a híreket ? terjesztik, hogy sem el nem' tűntem, sem öngyilkos nem t lettem, sem agyon nem löt- < tek”. Azt is elmondotta, hogy? pénteken is számos megbeszé- (- lést folytatott. Tárgyalt pél- ? dául Csanádi György vasút- ? ügyi kormánybiztossal, Keleti ( Ferenc bukaresti magyar ? nagykövettel. Fogadta a dél- ? után folyamán Káltai és Szír- f mai elvtársakkal együtt a Ma- ? gyár Ujságírószövetség elnök-? ségét. S mast is fontos meg- ? beszélésről vontuk el néhány ? percre. ? A nyugati sajtó és rádió te- t hát ismét hazudott. Bécsből is- ? mét egy „kacsa” röppent fel. ? S igazat lehet adni Gordon ? Shepherdnek, a Daily Tele- ? graph bécsi tudósítójának, aki? a napokban a következőket ír- ? ta: „A bécsi hírek jórészt ? megerősítésre szorulnak, és ? kétségtelenül van bennük sok? túlzás, vágyálom és valótlan- ( ság”. ? Ma, 1956. december 16-án tölti be hetvennegyedik életévét hazánk legnagyobb élű művésze, Kodály Zoltán. Nekünk pécsieknek különösen jóleső érzés erre az évfordulóra emlékezni, hiszen — úgy érezzük — erősebb szál fűz Kodály Zoltánhoz bennünket, mint jónéhány magyar várost, kivéve Kecske métet, szülővárosát. Ez a szál, amelynek alapján jobban magunkénak érezzük Kodályt, néhány éve, a nagy zeneszerző és népdal-gyűjtő hetvenedik születésnapjával kapcsolatban szövődött, amikor a pécsi Kodály-ünnepségeken a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola kórusa a 45 után először városunkba érkező mestert az egyik leghíresebb Kodály-művel, a Psalm,us Hungaricussal fogadta, amely az egész világot meg hódította. Pécs zeneművész társadalma a hagyományokhoz híven ma is meg akarta ünnepelni a Kodály-évfordulót. de a körülmények miatt a tervezett hangverseny, amelynek fénypontja a Budavári Te Deum lett volna — elmarad. Az elmaradt ünnepség helyett is üdvözöljük az ünneplő Kodály Zoltánt. Megragadjuk ezt az alkalmat, s néhány szóban emlékezni kívánunk Kodály életének főbb pontjaira, egy- egy nagy alkotására. Kodály Zoltán 1882-ben született. Első zenei élményei: találkozás a népdallal. Sokáig nem döntött pályájáról. Előbb magyar-német szakos nyelvtanárnak készült, közben a Zeneakadémián Ko- essler professzor zeneszerzési tanszakát hallgatta. 1905-ben indult el első népdal-gyűjtő kőrútjára. 1906-ban kezdődött közös kutatásuk és barátságuk Bartók Bélával. Kodály Zoltán népdal-gyűjtő útja lelkes kezdeményezés, úttörő munka, forradalmi lépés volt, a kozmopolita hatások ellen, a nemzeti kultúra felvirágzásáért, értékes nemzeti hagyományaink felkutatásáért, továbbfej* lesztéséért. Rendkívül eredményes kutató körútja után külföldön is tanulmányozta a zenei stílus új irányait, majd hazatérve 1907-ben, mint a Zeneakadémia zeneszerzö- orofesszora kezdi el pedagógus-tevékenységét, melynek >redményeként a népdal-hagyományokra támaszkodó •atal zeneszerzők gárdáját dta a nemzetnek. Kodály kiemelkedő, köz- smertebb müvei: a Székely ■cinó, a Marosszéki táncok, ■i Galántai táncok, a Fel- szállott a páva, a Jézus és i kufárok, a Concerto, a Budavári Te Deum, s az elmúlt ériek legnagyobb remeke, a Kossuth-díjjal jutalmazott Kállai-kettős, amely ma a legkedveltebb számok közé tartozik. Kodály Zoltán élete és munkássága sokrétű. Értékelése évtizedekre munkát ad a zenetörténészeknek. Külön köteteket érdemel zeneszerző munkássága mellett a pedagógus-tevékenysége, tudományos működése, s gyűjtéseinek tanulmányozása, felmérése. Kodály Zoltán napjainkban is újabb és újabb sikerekkel, művekkel gazdagítja a magyar zene- művészetet, munkássága lelkesíti a fiatalabb zeneszerző generációt, amelynek példaképe, tanítója egy fél évszázada. Ma, a hetvennegyedik születésnapon a pécsiek megemlékezésként ígérhetjük, ha újra megindul Pécs zenei élete, az elsők között csendülnek fel újra a „Magyar zsoltár”, a Psalmus Hungarians dallamai. S addig is további gazdag munkáséveket és jó egészséget kívánunk Kodály Zoltánnak, akiről jóbarátja, Bartók Béla így nyilatkozott: „Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt legtökéletesebben testet a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallomás a magyar lélek mellett”. Kertészeti szövetkezetét alakítanak Harkányban A siklósi járásban több termelőszövetkezet feloszlott, többek között a harkányi is. A gépállomás agronómusai és a termelőszövetkezeti tagok nagyrésze most tervbevette, hogy kertészeti szövetkezetei alakítanak Harkányban és kezelésbe veszik a melegágyi kertészetet. Két vagon cipő érkezett az MDK-hől A Tisza Cipőgyártól négyezer pár különböző cipő: férfi gazda csizma, férfi száras, valamint gyermekcipő érkezett Pécsre a Cipőnagykereskedelmi Vállalathoz. Ugyanakkor a Szegedi Cipőgyártól háromezer cipő érkezett. Ezek javarésze olyan női cipő, amit exportra készítettek, fenti árukat BaJlátőqatás a niltátuji ukúUtban Mindannyian emlékszünk LfM- még az iskolaévekre, a faragóit ■padokra, tanáraink, tanítóink arcára, egyes osztály társainkra. Emlékszünk arra is, hogy mennyit dicsérték például a VI/b-t, mert ez az osztály mindig fegyelmezett, rendes, szorgalmas De bezzeg a IV/a — azok voltak ám csak a diákok! Minden csínyben benne voltak, sok borsot törtek a tanárok orra alá. Ilyen „borstörő” osztály a villányi általános iskolában az V. fiúosztály. Ide megyünk most a nevelővel nyelvtan órára. — Én csak helyettesítek itt — súgja az osztály ajtajában, — amvnt hallom most csend van. — Jónapot kívánok — hangzik kórusban amint belépünk. — Jónapot kívánok — feleli a nevelő — üljetek le. Fészkelődés, nevetgélés innen- onnan, de amikor a ttínár meg kérdi: mi is volt a feladat? — s közben az egyik lurkó füzetéért nyúl — elhalkul a zaj és figyelnek. A fogalmat jelentő és a fogalmat nem jelentő szókról felelnek, — ki jobban, ki kevésbé szabatosan, a füzetek között is akad rendes, kevésbe rendes, a táblára írnak mondatokat. amelyekben ravaszul elrejtve megbújnak n helyesírás rejtelmei. Nem is olyan rosszak ezek a gyerekek «=» áüafktottam meg óra végén. Természetesen azon gondolkodni lehet, hogy ezen az órán miért voltak jobbak. Talán azért, mert a helyettesítő nevelőt kevésbé ismerték, vagy a látogató jelenléte fékezte játékos kedvüket. Mindegy, mentő körülmény számuk ra, hogy gyerekek, fiatalok, — fiúk. Az óra végén az iskola igazgatójához, Nagy Bélához mentünk. Vajon milyen problémák foglalkoztatják jelenleg az igazgatót, a nevelőket, az iskolát? A forradalmi idők után — öröm/mel mondhatom — válaszol kérdésünkre az igazgató — nem volt különösebb baj. Rendesen haladunk a tananyaggal. a hiányzások sem nagymérvűek. Ebbe az iskolába hét községből járnak gyerekek, s a patkó nyálakat kivéve — Palkonya hét kilométerre van ide — gyalog is eljöttek. C ha már a bejárásnál tar ° tunk — fűzi tovább a szót — elmondom: mi is és a szülők is örülnének, ha Marokon — mert az is hozzánk tartozik részben osztott iskola működhetne. A tanács biztosít helyiséget és felszerelést. Csak a vasútállomásig három kilométert kell a gyerekeknek gyalogolniok, azután az utazás. Ha Mátokon lenne iskola, r rye*ekek egész naniuk-f. a ti" velővel tölthetnék, nem menne kárba sok értékes óra. mt Az idegen nejelv oktatásával nincs különösebb probléma? — Itt a rendelet megjelenése előtt is oktattunk német nyelvet — ez marad továbbra is. — Sőt — folytatja az igazgató büszkeségével — ha éppen szükséges, angolt is taníthatunk — van nevelőnk. A beszélgetés során szót ejtettünk a téli szünetről is. A hosszabb szünet nem okoz órakiesést, mert már így is a 90. tanítási napnál tartanak. — Januárban a napközit is fenntartjuk — tájékoztat tovább az igazgató — s ide nemcsak a napközisek jöhetnek a szünet alatt, hanem az elsősök mindannyian — mert velük igazán Sokat kell foglalkoznunk — teszi hozzá, hiszen az alap lerakása felelősségteljes feladat. Eddig csupa jót' hallottunk ebben az iskolában. Megpróbálkozunk hát egy fogós kérdéssel. — Rémhírek nem terjedtek a gyerekek között? — Közöltek egykét dolgot a gyerekek, de mi igyekeztünk a lehetőségek szerint mindenre magyarázatot adni. Az eseményeket figyelemmel kísértük és így feleltünk: aki magyarnak érzi magát gyerekek, az ma a saját munkaterületén szorgalmasan dolgozik. Problémát okoz jelenleg a tananyag ■í~?í" -tatása de ezt is a nevelők lelkiismeretére, tudására bíztuk — én hiszem nem is less sámánt fen/mkadot. Am afc kománytan helyett helyesírási és szerkesztömjzat tanítunk. A gyerekekről már hallottunk. Láthattuk, hogy Villányban is tájékozottak a nevelők, saját belátásuk szerint helyesen intézkednek — a gyerekekért. De hát nekik maguknak nincsenek problémáik, vágyaik, reményeik? Mit várnak ők ma a kormánytól, az Oktatásügyi Minisztériumtól, vagy a szakszervezettől? A lanári szobában lévő falitáblán a Szabad Föld december 9-i száma egyik oldalát láthatjuk. Címbetűk vastagon szedve hirdetik: dr. Kónya Albert egyetért a pedagógusok szabad szakszervezetének követeléseivel. A cikk felsorolja mindazt, ami fáit a pedagógusoknak a fizetésrendezéstől kezdve az 50 százalékos vasúti kedvezményig. — De ehhez még ntí hozzátennénk — felelik — az illetményföld problémánkat. Nem követeljük, kérjük a tanácstól, hogy a nekünk járó földet ne a legsilányabból oWa ki és ne a határ legtávolabbi részén. Nagy kérés? Nem. A földrendezéskor feltétlenül megoldható probléma — a villányi pe- dagócrusok megelégedésére. A tanítós véget ért, a gye- rekek — legtöbbjük csizmában, mert igen nagy a sár — hazaindulnak. Búcsút ne ‘izünk mi is — és elmondhat juh: jóérzéssel távoztunk. 9i * ranya, Somogy és Tolna megye között osztják szét. Szombaton délelőtt a Német Demokratikus Köztársaságból 2 vagon cipőárú érkezett Pécsre. A közeli napokban még a budapesti Duna Cipőgyárból, a Divat Cipőgyárból és a BÖRTEX- től hoznak cipőket városunkba. A siklósi járásban mindenütt működnek a tanácsok A siklósi járásban — Dráva- csehi kivételével — a tanácsok mindenütt működnek. A drá- vapalkonyai tanácselnök és tanácstitkár hetenként kétszer átmegy Drávacsehibe a tanácsi ügyek intézése céljából. Öt tanácselnök, illetve tanácstitkár kivételével, a siklósi járásban a tanácselnökök és tanácstitkárok mind a helyükön vannak és dolgoznak. Kétszázötvenezer forint értékű szerszámúm Budapestről 250 000 forint értékű szerszámárú érkezett a Baranya megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz. A szerszámáruk között van vaskeretes fűrész, keresztvágó fűrész és a nagy keresletnek örvendő fűrészreszelő. A szerszámokat a vállalat napokon belül eljuttatja a kiskereskedelmi vállalatokhoz és a földművesszövetkezetekhez. Uj körzeti orvosi rendelő Pécsett A Jókai Mór és Digchka Győző utca sarkán elkészült a lenújabb körzeti orvosi rendelő. A városi tanács egészség- ügyi osztálya a körzeti orvosi rendelőt műszakilag á4’-erte és a közeli hetekben sor kerül anno1 ’ • ■■•vl-- 's. Ás új körzeti orvosi rendelő megnyitására előreláthatólag 2057, tantor akije» JtanU sor. Nyugati álmok
