Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-04 / 289. szám

2

N A PT rt

KEDD, 195« DECEMBER 4t'

Nyílt levél

Péesbányatelep dolgoséihoz

gádjával együtt igen szépen dolgozott a báDecemfoer 3-án, Széchenyi aknán megtartott röpgyűlésen felelőtlen személyeik részéről olyan kijelentések hangzottak el az ideiglenes rendőrökkel kapcsolatban, amelyeket egyszer és mindenkorra vissza kell utasítani. Amit elmondtak, szemenszedett hazugság, melynek célja az, hogy becsületes embereket lejárassanak, erkölcsileg lehetetlenné tegyenek.

Kik ezek az emberek, akiket spiclinek, munkakerülőnek, munkásárulónak és köpö- nyegforgatónak nyilvánítottak? Molnár (4) József vájár, aki öt testvérével együtt gyerekkora óta az üzemben megszakítás nélkül, 32 éve dolgozik, a Horthy-rezsdm idején már szervezett dolgozó volt, mindenki aki ismeri, éppen egyenes jeneméért, korrekt magatartásáért tisztel.

Maul Nándor, 36 éves bányász. Szakértelme következtében került felügyeleti beosztásba. És mert nem minden kérdésben azonosította magát az MDP rákosásta vezetőinek politikájával, leváltották, megbélyegezték és kizárták á pártból. Ugyancsak szervezett munkás volt 1945 előtt is, amikor a szervezett munkások osztályrésze üldözés és megpróbáltatás volt.

Ferk János, 26 éve dolgozik a bányáiban.

Egyike azoknak, akik a legrégibb bányász dinasztiából valók. Nagyapja 40 évet, apja 42 évet dolgozott mint bányász egy üzemnél. Az 1934-es éhségsztrájknak egyik szervezője volt. 1953-ban, mimt ÜB elnököt azért váltották le, mert helytelenítette a pótműszakokat.

Preiner József, 1933-től a bánya dolgozója. 1931-ben lépett be a Vasas Sakszervezetbe, azóta szakszervezeti tag. 1949-től 1954-ig a bányalgazgatóság szakszervezeti alapszervezetének elnöke voll

Gyúr kő János, 25 éves; 1948-től dolgozik

az üzemben, mint kőműves. Azt sincs okunk tagadni, hogy 1954-ben 6 hónapig az állam- védelmi hatóságnál teljesített szolgálatot, ahova nem önként ment, hanem behívták. Hat hónap letöltése után az üzemhez tért vissza saját kérelmére, ahol mint brigádvezető, brinyászlakások javításán.

így lehet sorolni tovább a neveket. A becsületes józan gondolkodású bányászokra bízzuk, ítéljék meg: lehet-e ezeket az embereket munkakerülőknek, munikósárulóknak, spicliknek és köpenyegforgatókmak nevezni. Tudjuk ezeknek az embereknek minden vágyuk az, hogy minél előbb a termelőmunkába állhassanak. Ugyanakkor azonban felelősségüket is érzik a lakóterület és az üzem biztonságúért. Nem a munkások ellen fogtak fegyvert. Erre sem Molnár József, sem Mául Nándor, sem a többi nem volna képes.

Nem tudjuk, hogy az a fiatalember, aki ezen a röpgyűlésen felolvasta ezeknek az embereknek a nevét és követelte eltávolításukat az üzemből, tudta-e, hogy kikről van szó. Ismeri-e őket, mert őt Pécsbányón kevesen ismerik. Nem tudjuk, hogy nem azzal a céllal tette-e ezt, hogy a bányászokat rágalom alapján ezembeáfllítsa egymással. Ha ilyen céllal tette, akkor meglehet győződve arról, hogy törekvése nem sikerült, mert Pécs- bányán a Takács Józsefek, a Glock Imrék, a Kult Istvánok és általában a régi bányászok tudják, hogy Molnár Józsefet, Maufl Nándort rágalmazták;

Mert Meszesen a Búzás Rezsők, a Gráea- ner Antalok, az Echter Jánosok, a Kiskovács Istvánok és a többiek is tudják, hogy Ferk Jánost és a többieket ért vádak — rágalmak.

Végezetül még csak annyit: ha a bányatelepek lakói úgy határoznak, hogy nem kell fegyveres erő a bányatelepek nyugalmának és biztonságának megvédésére, akkor az illetékes szerveket kérni fogjuk a kirendeltségek megszüntetésére. Ebben a kérdésben azonban ne a városban lakók és ne a legónylakásokon lakók, hanem a bányatelepek lakossága illetékes dönteni. Mert ha ez az intézkedés visz- szaüt, akkor az elsősorban rajtük csattan, ami egyikünknek sem lenne kívánatos.

AZ MSZMP PÉCSBÁNYATELEPI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA.

Az egyetemi önkormányzatról

Kónya Albert nyilatkozata

J ŐT$be*nézés

Tegnap délelőtt az oktatásügyi minisztériumban Kónya Albert ismertette az egyetemek vezetőivel az egyetemekre váró feladatokat és a közeljövőre tervezett szervezeti változtatásokat; Leeíőbb ideje — mondotta — hogy az egyetemek önkormányzatának kérdése ne csak jelszó legyen. Nem elegendő azonban, ha néhány soros rendelkezéssel visszavonják az autonómiát élTámasztjék a söntés olda-1

lát, kezükben a borospohár. I A csapos fürgén mozog: „Egy | fröccs.s« egy kevertegy fél konyak;;;” — mondja sa poharakat egymásután sorakoztatja a pultra;

Lehetünk vagy húszán s kisebb csoportokba verődve beszélgetünk; Nyílik az ajtó s belép, azaz hogy betámolyog egy alacsony, viharkabátos, gumicsizmás ember. Haja belelóg a szájába, a csikk pedig ugyanonnan kifelé. Odamegy a pénztárhoz, blokkot vált egy deci pálinkára. A csapos kiméri, odanyújtja neki. Felét egyből megissza, csetlik-botlik egyet-kettőt, aztán mellettem megáll. Már ahogy tud, kissé bizonytalanul. Átölel;

— Mert tudod ör. .e; .gém — gurgulázza — azért az még sincsen rendjén, hogy engem ..; engem a Lajost: 5; csak úgy máról holnapra;:: hogy nekem azt mondják, hogy lógós ember.;: hogy én lógós?;;: én aki most is itt vagyok;:: hát mondd öregem, hát nem itt vagyok?.hát lógok én?.;:

Most már én is átölelem, mert ha nem tartanám, elesne. A körülöttünk állók nevetnek. Akik nemrég jöttek s nem tudják, hogy én csak „áldozat” vagyok, megjegyzik: de be vannak rúgva! Kényelmetlenül érzem magam, de mit csináljak? Lassan elengedem a Lajost, aki csúszik lefelé s már a térdemet öleli... Megissza a maradék pálinkáját is. Még mindig fogja a térdemet s úgy mondja:

— Hát én;:: én lógós.:, csak azért, mert én nem csusz kálók senki előtt sem... mert én mindig a sarkamra állok... mert én mindig egyenes vagyok ...

törlő régebbi rendeletet: Ma

más autonómiára van szükség, mint néhány évvel ezelőtt, hiszen van olyan terület is, ahol ma nagyobb az egyetemek vezetőinek hatásköre, mint a múltban volt;

Az önkormányzathoz természetesen sok minden hozzátartozik. Biztosítani kell, hogy a professzorok, véleményüket, tudományos álláspontjukat szabadon kifejthessék és

▼a a lábamon. Fogja a bokámat, úgy folytatja:

— Azért kell engem máról holnapra:; 1 mert én nem kapaszkodók senki után?::: mert én a saját lábamon mindenkor megállók?:; ■

Arrébb lépnék, de nem tudok, annyira belekapaszkodik a bokámba. Szabadulni szeretnék. Taktikázni próbálok; Először óvatosan kihúzom alóla a lábamat, aztán valósággal kilépek az öleléséből. Megfogom Lajost a hóna alatt — többen segítenek — s leültetjük egy padra. Amint szilárd alapot érez maga alatt ismét rákezdi:

— Én nem dolgozok:;; én nem dől.: .go;; .zok:; a

Páran körülállják, nem any- nyira azért, mert olyan szimpatikus egyéniség a Lajos, hanem inkább azért, hogy le ne essen a pádról.

— Hát én dolgozok? :;: — kérdi a Lajos s igyekszik tőle telhetőén kihúzni magát.

— Be vagy rúgva Lajos! — mondják neki többen is s nevetnek rajta.

— Lajos feje hol előre, hol

hátra billen. Aztán ahogy a torkán kifér — nem nagyon fér ki — elordítja magát: nem dolgozok: : 1

Többen csitítják. Nem sok eredménnyel. Unjuk Lajos ordítozását, elfordulunk tőle.

A söntésajtó sűrűn nyitó- dik, csukódik, jönnek-mennek az emberek. A csapos fürgén mozog: ;;.egy fröccs..; egy málna.;: — mondja s rakja a poharakat a pultra. Az emberek beszélgetnek, poharaz- gatnak.

A beszédbe már csak ritkán, s mind jobban elcsukló hangon szól bele a sarokból a Lajos: — nem dől...go... zok.: ;

De már senki sem figyel

rá: : :

fOUUH}

oktatási munkájukat tudományos lelkiismeretűkkel összeegyeztethessék.

Kónya Albert véleménye szerint a felvételi vizsgáknak nyilvános versenyvizsga jelle- güeknek kell lenniök. A minisztérium feladata mindössze a létszámmegállapítás lenne, de ezen. belül a szociális ösz- szetételre vonatkozóan semmiféle keretszámot nem adnának meg.

Az egyetemek vezetésében a felső irányítás és az egyszemélyi felelős vezetés helyett ismét a kollektív testületi vezetésnek kell érvényesülnie. Ezt a feladatot a kari- és egyetemi tanácsok oldhatják meg. Tagjaikat és vezetőiket — legalábbis túlnyomó többségben — kinevezés helyett választani kell; A minisztérium feladata ebben az esetben csak a választott vezetők tisztségükben való megerősítése lenne.

Nemzetközi hírek

Nehru indiai miniszterelnök beszélt Csou Em-laj kínai miniszterelnök legutóbbi indiai látogatásáról. A látogatás alkalmával megállapítottam — mondotta Nehru, — hogy a bizonyos kérdésekben kapcsolatban fennálló nézeteltérésektől eltekintve széleskörű megegyezés áll fent közöttünk. Olyan sok kérdésben értünk egyet, hogy ez lehetővé teszi számunkra az együttműködést. Lehetetlenség az — mondotta a továbbiakban Nehru,

— hogy Kína továbbra is kí- vülm áradjon az ENSZ-en.

*

A Kreml nagypalotájában tegnap aláírták a Szovjetunió és a Román Népköztársaság küldöttségei között lefolyt tárgyalásokról szóló közös közleményt. A nyilatkozat aláírásánál jelen voltak: Hruscsov, Bulganyin, Kaganovics, Miko- ján, Molotov, Pervuhin, Sza- burov, Brezsnyev, Furceva, Zsufcov, Sepllov, Svernyik elv- társak és mások, valamint a román kormányküldöttség tagjai

*

India moszkvai nagykövete, aki egyben indiai-magyar követ is, tegnap Budapesten meg beszélést folytatott India prágai nagykövetével is, aki több, mint egy hét óta tartózkodik Magyarországon;

*

Selvyn Llyod angol külügyminiszter bejelentette az alsóházban, hogy Anglia és Franciaország haladéktalanul kivonja csapatait Egyiptomból. Kijelentette továbbá, hogy Izraelnek vissza kell vonulnia még a Gaza-i övezetből is és a terület ellenőrzését az ENSZ- re kell bízni Pinean francia külügyminiszter hasonló nyilatkozatot tét a nemzetgyűlésben.

Az angol rádió jelentése szerint két-három héten belül kerül sor a Szuezi-csatoma övezetének angol-francia és izraeli kiürítésére,

*

A Star című angol lap közli, hogy a magyar menekültek egy csoportját a middlandi bányákba küldték, ahol olyan menekültek is dolgoznak, akik a háború után emigráltak Ang liába. Más lapok arról adnak hírt, hogy lanchasteri textilgyárak, ahol rendkívül silány munkafeltételek vannak, ugyancsak magyar menekülteket alkalmaznak.

*

Löwenstein nyugatnémet herceg, parlamenti képviselő,

— aki többször együttérzését nyilvánította a magyarországi ellenforradalmárokkal — a napokban kijelentette, hogy a Szabad Európa rádióállomás magyarországi hírei szerinte is kitalált események. Hozzáfűz- tc, hogy „ml akik Budapesten voltunk, semmit sem tudunk a Szabad Európa által közölt

I dolgokról.“

— Lesz-e eztán termelőszövetkezeti mozgalom? — kérui tőlem a minap egy paraszt s hozzáteszi nagy bizonytalankodva: — Mert tudja az nem volt jó, nem bizony. Semmi haszna, semmi veleje. Csak a sok szó, s azonkívül semmi...

— Semmi? Hát éppen nem mondhatnám!

Legyint az öreg.

— Mert nem igaz — folytatja aztán — a kalitkába fogott madár is megszokja idővel, dt ha egyszer kiengedik ::: Nahát ez megy itt ma. Kiengedték a madarat.«

Magam is jól ismerem a tsz-szervezés hibáit s azt hittem hamarosan feledésbe megy a kalitkával való pél- álózás. De nem így történt.«

A paraszti munkának, a föld megművelésének az utolsó 12 esztendőben két módja alakult ki. Az egyik: kora hajnalban felkél a paraszt. Költi a fiát, vagy az egész családot. Aztán befognak és mennek napestig szántani, vetni, betakarítani. Közben valaki hazaszalad, mert otthon van a jószág, etetni, itatni kell. S a másik: a szövetkezeti út, amikor mindenki ott dolgozik, ahová legjobban húzza a képessége, s a munka nehezét elvégzik a gépek. Ami ezen felül a tagokra marad, azt közösen megmunkálják;

Hogyan lesz ezután?

A kormány kimondta: nincs ellene, hogy egyes termelőszövetkezetek feloszoljanak, ha azt az egész tagság kívánja, de határozottan ellenez minden erőszakos tsz- szervezést vagy fejlesztést. Erre mór meg is indult a szövetkezetekben a munka. Egyes helyeken kimondják a feloszlást és törvényesen vagy a törvényes alapokon kívül széthordják a sok éven át összegyűjtött közös vagyont. Nem ritka eset, hogy olyan is visz belőle, akinek eddig semmi köze sem volt a tsz-hez.

De azt is hallottam, hogy

kevés az a feloszlás előtt álló termelőszövetkezet, ahol ne maradna egy mag, egy egészséges kis csoport, amelyik semmi áron nem akar szakítani , a közös gazdálkodással. Azt mondják: amíg gyenge volt a csoport és keveset fizetett, bent maradtunk, nem hagytuk el, akkor most még úgyse megyünk, amikor jobb lesz.“ Hanem mindjárt megkapják rá a feleletet kérdés formájában: „Aztán mi a biztosíték arra, hogy jobb lesz?“

A biztosíték kézzelfogha» tóan eddig csak annyi — S ez a csak egy-egy csonortnak sokszázezer forintot jelent -* hop” eltörölték a beszolgáltatást. A másik biztosíték as a kis mag, az a tizenöt-hús* kitartó tag, aki nem tágít; Most igazan nem tartja őket erőszakkal senki. Most nem fenyegeti őket a végrehajtó, és nincs mögöttük 3 beszolgáltatás fenyegető réme; Mégis maradnak, mert négyöt év alatt megszerették a közös -"lí-dálkodást.

Sokan mennek. Nem marasztalja őket senki. De az is helytelen lenne, ha a jövőben bárkit is ' ' ' ' --’nak — bármilyen módon is —• hogy lépjen be a termelőszövetkezetbe. Nem kell és nincs szükség termelőszövetkezeti mozgalomra. Ehelyett erős, a mt ugazd sági munkákat mintaszerűen végző szövetkezetekre van szükség; Mert jó közmondás az: „A jó bornak nem kell cégér!“ Mihelyt látja a paraszt, hogy a közösben kevesebb munkával több kukoricát termelnek és főleg olcsóbban, felad minden tartózkodással és maga megy közéjük;

Nincs is hiba azokban a

termelőszövetkeze teliben, ahol nem alkalmazzák * „meggyőzés“ erőszakos módszereit: A btremendi Dózsa Tsz nem oszlik. Most is dolgoznak. Silóznak. Egységes a tagság, mert egy akarattal mentek a közösbe. Sőt! Most, hosw a harkányi tsz kimondta a feloszlást, pályáznak a melegágyi kertészetre. A harkányiaknak nem volt jő, a beremendiek harminc kilométerről is elvállalják, hogy gazdag jövedelmező kertészetté változtatják;

Olyat is hallottam, hog? feloszlik ugyan a csoport, de helyében már alakulóban van az új, amelyikbe a régi tagokból csak azokat veszik be, akik eddig is jól dolgoztak- Siklósnagyfaluról, Nagyhaf- sónyból, Kátolyból. de több községből is hasonló híreket hoztak. S ez lesz majd az igazi termelőszövetkezet, a *tó szoros értelmében szabad ** önkéntes paraszti társulás, minden kötöttség és „ágitatás“ nélkül;

Ezért nincs szükség „tér*

melőszövetkezeti mozgalom' ra", de annál több jól működő termelőszövetkezetre és egyéni gazdaságokra. Hadd versenyezzenek és döntsék el maguk között az elsőbbséget- Gáldomyi Béla.

Most már teljesen lecsúszik a földre. Ül a lábam előtt, asm Qwtósabban mfiüfriMips

Nem hallgattunk az izgatókra

November 26-án este tartotta taggyűlését a kozármislenyi Jobb Élet Termelőszövetkezet, amelyen két betegen fekvő tag kivételével mindenki részt vett. A kérdés az volt: fenn marad-e a termelőszövetkezet, vagy sem. A tagság egy tag kivételével a fennmaradás mellett szavazott. így a termelő- szövetkezet tagjai tovább építik és erősítik saját jövőjüket

Most készülünk a zárszámadásra. Eddig kiosztottunk munkaegységenként 3 kiló búzát, 1 kiló árpát, 1 kiló burgonyát, 2 kiló kukoricát és 12 forint készpénzt, amellett, hogy saját erőből elkészítettük az öntözéses kertészethez szükséges berendezést, a halastó talajmunkáját is elvégeztük az egyéb beruházások mellett.

Érthető, hogy a mi tagságunk, is fel- lélegzett, amikor megtudta, hogy kormányzatunk-megszüntette a beszolgáltatást és kimondta, hogy ezentúl a termelőszövetkezetek önállóan gazdálkodhatnak. Elmaradt a felsőbb utasítás és nagy könnyebbséget jelent a beszolgáltatás eltörlése, hisz — bár mindössze 280 hold földje volt a termelőszövetkezetnek, 1955-ben mégis 230 kiló baromfit, 4500 darab tojást, 8000 liter tejet, 17 mázsa sertést, 2500 kiló vágómarhát, 270 mázsa búzát és még 14 mázsa sertést árpa helyett kellett majdnem ingyen beszolgáltatni. Mindezek megszűnése után a termelőszövetkezet tagjai látják a jövőt és ez az oka annak, hogy nem oszlott fel.

A termelőszövetkezet tagjai már elkészítettek fövőévi tervüket is. Az őszi

vetéssel — 12 hold búza kivételével — végeztünk, de ha az idő engedi, a visz- szalévő 12 holdat is elvetjük. A hét és félholdas halastóban nyüzsög a ponty. Júniusban 70 ezer ivadékot tettünk a halastóba. Még nem halásztuk la a tavat, pedig a halak nagyon szépek. így a meglévő halállomány a jövő gazdasági évet erősíti majd. A hal nagyrésze a pécsi dolgozók asztalára kerül, de a tavasszal megnyitjuk az országút mellett a halászcsárdánkat is, ahol friss hal és halászlé várja majd a dolgozókat Természetesen mi azt kérjük, hogy « PKV engedélyezzen itt egy feltételes megállót, hogy a kirándulók is élvezhessék a festői környezetben elterülő halastavat és ha a vendég megkívánja, ehessen is a tó termékéből, jó halászlét, kirántott halat fejes salátával, no meg a jó falat után kortyolgathasson, finom vörösbort is. De lesz itt, ha kell kirántott csirke, vagy csirkepaprikás t®, hisz a termelőszövetkezetnek egy jolmu- ködő baromfi farmja is van,

Jól működik a termelőszövetkezet szeszfőzdéje is. Éjjel-nappal üzemeltetjük és nemcsak a helyi, hanem a környék bérfőzési igényeit is kielégítjük. Ez is jó jövedelmet biztosit a tagoknak.

Jövőre a 15 holdas öntözéses kertészetünk is szép jövedelmet ígér. A feltételeket már biztosítottuk és a tavasz- szal már minden reggel friss zöldségárut hozunk fel a pécsi piacra.

Sertésből az idén. 120 ezer forint hasznunk származott. Jövőre ennél több lesz, hisz a beadás megszűnt és ez jelentősen növeli a bevételünket a sertésfarmon én

Kifejlődött már a megfelelő kocaállományunk és máris mintegy 60 keménykö- tésű (fehér-fekete) malac hancurozik oz ólakban. Sertésgondozólnk kiváló szakemberek és ez biztosíték arra, hogy jé' vőre még több sertést adunk a pécsi dolgozóknak.

A tsz darálóját Banki bécsi kezeli- Ez a daráló igen jelentősen segíti a ser- téstenyészettinket azzal, hogy a takar- mány egyrészét innen biztosttjuk.

Tehenészetünk még fejlesztésre vár. Jelenleg 11 fejős tehenünk van, de 1057- ben jelentősen fejlesztjük tehenészetük’ két, hogy tejtermékeinkkel is megjelenhessünk a pécsi piacon. A jövőben működtetjük az idén felszerelt fölöző gépünket is és friss vajjal segítjük PécS közellátási problémáinak a megoldását- Ezzel párhuzamosan természetesen növekszik a tagok jövedelme is.

Befejezésül meg kell emlékezni minden egyes tagunkról is, hisz a nyáron még arra is képesek voltak, hogy 80 höld gabonát gép hiányában kézzel arassanak le. Minden egyes tag átérti a kormány intézkedéseinek jelentőségét és ezt annál is inkább nagyra becsű}*1 mert többé nincs irányított termelés gyapot és gumipittypang termelés, amely 1950—52-ben 400 ezer forint ráfizetést jelentett a termelőszövetkezetnek. Végezetül meg kell mondanom azt is, hogV október 23-tól napjainkig, minden ta0 becsülettel állt a helyén és nem hallda' tott az izgatókra, akik pedig nem egyszer meg is fenyegették őket.

aóuroM mikaí*

tsz elnök

A Lajos...