Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-31 / 311. szám

2

' *• « o

to*/;

Közös köziemeny a -»ugoszcv Kommunisták Szövetsége kü döttségének és a Lengye Egyesü f Munkáspárt Központi Bizottságának tárgya ása»ró!

Belgrád (MTI) A belgrád rádió ie!.enti: Varsóban szom baton vége: értek a Jugosz'á« Korttmlmis'ák Szövetsége kü döttségének és a Lengy Egyesült Munkáspárt Közpor ti Bizottsága képviselőin- tárgy?’ásai. A szombati záró 0 'sen -etozar Vükmai. vies vezetésével iélen volt s JFS 7 kíi’döttséeének va'.a- mennyi tarja. Wladyslaw Gc mu'ka eső titkár vezetésére pedig o‘t Voltak a LEMP Po Útikat Bizottságának tagjai.

Az Q'és Után közös közit ttiényt adtak ki:

A tárgyalások eredményeként — hgngzik a köz' éh) — a megvitatott kérdés?kbrr kö’esönös megértéire jutottak Megtárgyalták a szocializmushoz vezető fel’ődés Útjait. Je- len‘ős figyelmet szenteltek g párt szerepének a szocialista építés irányításában.

Mindkét fél megállapította hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyven esztendő alatt a szo- ela’Izmus eszméje nagy törté- ne'mi sikert aratott. A* szocializmust építő országokban s szocializmus további fejlődése életbevágóan fontos a haladó társadalmi fejlődés világméretű további győzelmei szempontjából.

Mind a két fél kiemelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Xx. kongresszusának nagy jelentőségét mind a szocializmus elmé'etének és gyakor'atának fejlesztése, a nemzetközi munkásmozgalom mozgásbak-zása szem- Pohtiábó!, mind pedig abbdr a tekintetben, hogy megfelelő alap jött létre a kom(iunista és munkáspár' íelves együttműködéséhez

Mindkét fél egyetértett át ■n, hogy az ep',-os országi i’önböző utakon juthatna’ él a szocializmushoz, gazd" i'.va ezá’tai a társada'omnn Ikerülhete'lenül a szóda'1 -ms irányába tartó formáit.

. megbeszélések során a It tál egyetértett abban, hogy ■"»ártok között elengedhetett iüi kéto'dalu együ'tműkötíé.' re van szükség, mégpedig szé'.esebbkörű tájékoztatás é* áz őszin ,e pártviták alapjár t viták az egyes kérdésekber "'ennálló nézetkü'onbsége megmagyarázására vagy a vélemények összeegyeztetéséi-r -zolgálnak.

A vitának és szükség eseté" a kölcsönös alkotó és őszint" bírálatnak segítsezet ke»' jelentenie a szocia'izmus el mé'etéuek és gyakar'atána’ tfiké'etesí lésében, de nem vezethet a belső párt- és á' lami kérdésekbe való beavatkozáshoz.

A kölcsönös együttműködés tffle elveinek következetes megvalósítása a kommunista és munkáspártokat egybeköt«' nemzetközi kapcsolatoknak valamint a szocialista országok szolidaritásának megszilárdításához vezet. .

A két fél azt az álláspontot vallja, hogy a mai körülmények között a kétoldali párt- közi kapcsolatok jelentik a kommunista és munkáspártok együttműködésének leghelyesebb formáját, s egyszersmind megállapítja, hogy ez nem zárja ki a kommunista és munkáspártok, valamint a haladó mozgalmak szélesebbíörú együttműködésé! egye Özös érdekű kérdésekben. Mindkét fé! egyetértett ab an is, hogy a nemzetkö szültség enyhítésére és a vi ágbéke trfesSzi’árdPásáért Vi /ott harcban, továbbá a dol- -ozó tömegek és elnyomott nejek ér-’-keinek mr"védésé,r olyíatott kU-le’emben a szó ■la’ista pártok és haladó rr álmák között, lelyek á> .'gyenjogúság és a bélűgj-ekb való benetnavalkozás a’apiá- hajtenak f 'ttműködni ■heg kell valósítani és ki ker /élesíteni ezt az együttműkö

?é5t.

A két küldöttség megállapi ott- hoey a LEMP és a KSZ eddigi együnműködés' eredményes volt és ezt az együttműködést tovább kell szélesíteni. Ezzel kapcsolatba- a két küldöttség kifejezésre juttatta óhaját, hogy együttműködésük útjai a következők legyenek: pártkü’döttsé- gek cseréje kli’Önbüző szinten, pártsajtó és kiadványok cseréje, va'amint a pért- együttműködés minden egyéb formájának a'ka'wa- zása a minél jobb, kö’esönös vélemény- cs tapasztalatcsere érdekében.

A JKSZ és a LEMP képviselői annak a mély meggyőződésük ,..k adtak kifejezést, hogy a két párt ilyenfajta együttműködése hasznos lesz a Tugoszláv Szövetségi NépkÖz- ‘ársasé/ és a Lerigyel Nép- köztársaság baráti kapcsola- . fának fejlesztése szempontjából és hozzájárul a szocializmus ügyének messzi'árdí'ásá- hoz - indkét országban ás a béke megszilárdításához a világon.

10 ezer mérfölddel többet bet’ózott a szuezi zártát miatt az Avala

Nemrégiben egy galambszürkére festet! "iceáiljáró futót» be a rijékai kikötőbe Már váriák előre jelezte érkezését, hiszen hosszú útról érkezett. Az Avala jügesz öv motoros volt ez, amely a szuezi krtzi miatt kénytelen vö t megke-ülni az afriké1 földrész' % ún 'érni haza.

A háború alatt ez volt az első jugoszláv hajó. amely ezen az Úton hajózó:- A -ávol ke’eti kikötőköől indult hazafelé, .«mikor a Vörös-tenger bejáratánál. Port Szudánnál, le kellett állni. Nem juthatott már át a Szuez' ■satomán. Visszafordult.

— Már ekkor sok hajóval találkoztunk, — mesélik az .Avala hajnstlsztjei — kinn a nyílt tengeren várták mi .esz. Számunkra különösen megnehezítette a helyzetet az, hogy Rangoonbói jövet mar csak egy hét választott el, hogy hazaérjünk. Fárasztó út után álig vártuk hogy otthon legyünk.

:— Mégsem volt más kiút, mint ezt a hosszú körutat választani, amely 37 nappal meghosz- szabbította utunkat. Hajónkon —• mesélte az első tiszt — nem vo't rész’etes’tengeri térkép az afrikai partokról. Adenben már előttünk összevásárolták a többi hajók, melyek ugyanilyen aorsra jutottak. Csillagászati térképre

ómaszkodva indultunk e: a Jóreménység Fcka felé Mind messzebb kerültünk hazánkból és mind többet ültük k-rü a rádiókészü- "■ keket.

— Tizenöthapl hajózás után elértük a Jó- . mónvsée Fokát és ezt megkerülve az Atomi ■'au pon « • érképek hűén a portokéi távol kel len hajóznunk. November 17-én '■.-■.önünk ki r'ap<. lownban. Jö --p’ rr< ?.s/akí- !ás ró kü' hajóvás után Még isisé rtaö felkeresek bennünket Vb ykó Lesir- jusosz’dv konzul, és iónévánv jugoszláv kivándorló, •rUEOszláv-estet :s rendeztek számunkra. Hét ■éve nem járt már arra jugoszláv hnjó é~ tivoli honfitársaink nagy érd« V.Iöt)*W kétdezeei- ek bennünket a hazáról, itt kaptuk még hosszú idő után annyira vár* postánkat is. Ot nap után folytattuk fárasztó utunkat. Pakar körül találkoztunk az első jugeo:? áv hajóval, a túrvar tartályhájóvál, mely otthoni '-'kőtőbő.- jött.

Az Avala Rangoontó; Rijékáig az Egver'éő- nél is hosszabb utat telt meg. közel Hl ezer ménfőddel többet hajózott mintha a' Szuezi csatornán jött volna keresztül.

(Megjelent a jugoszláviai Magyar Szó december 20-1 számában.)

cA öiláq legnagyobb emlékmiloe

Az Humanité a magyar kormány eddgi eredményező!

Párizs (MTI): Az Hümanlté szombati száma közli budapesti tudósítójának jalentósét:

A Kádár-kormány — Írja 7— rövidesen nyilvánosságra hozza programját, fez a dokumentum kiindulópont és egyben valaminek a végét jelenti. Végét jelenti a kormány kezdeti tevékenységének és az első két hónap mérlegét Is meg- mvjatia A kormány aktivitása a közbiztonság terén a rend teljes helyreállítását mutatja, a szociális intézkedések területén pedig egész sorát az áj rendszabáyoknak. A mérleg kevés is, sok is. Kevés, ha az ember arra gondol, hogy menynyi még a tennivaló. Sok; ha meggondoljuk, hogy a Kormánynak mindent ájra kellett kezdenie.

A lap tudósítója ezután megállapítja, hogy a Kádár-kormány Intézkedései hozzájárul tók a megbékélés légköréhek megteremtéséhez ös Olyan lé' lektani feltételeket teremtették, amelyek lehetővé teszik a gazdasági csata megvívását és megnyerését. Uj szakasz kezdődik, amely lényegébon arra ad választ, hogyan lehet és kell. építeni tovább a szocializmust. Mely pártok és milyen emberek állnak a szocializmus építése mellé? Senki ellen sincs ellénvetés, aki őszinte híve a szocializmusnak. A kormányprogram közzététele után előreláthatóan egész sor tárgyalás és vita indul majd, amelynek várható eredménye az lesz, hogy rövl- debb-hosszabb Időn belül szá- lesebbkörű kormány alakul, amely munkájában a nemzet minden erejének részvételére 1 számíthat.

a oenzetltTi helyzet Hí sí jeSlrak tM

Oj Delhi (MTI). Az AP Amerikai hírügynökség Jelend.

Nehru hullat mimsztefe-nók pénteken este hazaérkezett az Egyesült Államokban tett látogatásáról.

Az indiai miniszterelnök megérkezésekor ki.|e!eh*etle hogy a nemzetközi helyzet ktsto jobbnak tűnik.

Nehru a leázere és ró' szólva tz* mondta, hogy a Kérdés „mee'ehetósen közel van a meed’dáshoz".

Nehru repü’őgépe az Űj- De'hibe va’ó hazatérés e’Ött Bombayban is földre szállt. A

bombayi repülőtéren Nehru szintén adott nyilatkozatot és a többi között a kővetkezőket

jelentette kJ:

— Túl sok kiabálás folyik most a világon. Talán jobb tartózkodással és emberséges érzülettől eltöltve közölni a mondanivalókat.

— A közénk ^»etá és a kelet- 'urópai vá'ság ellenére van remény a Jövőt illetően, mivé oZck a vá'ságok megmutatták a vi ágköza-élemény iránv át és Hit, hogy a világközvélemény hathatósan reagál az agresz- szlóía és az elnyomás«.

Tovább frrdii! a pimi ferdptorony

Mindenki hallott már a pisai fehdetorohyról. „Ez a torom mihdjobban elhajlik”, — Jelentették ki azok a tudósok, akik .egutópb tanulmányozták ezt a csodálatos építményt Ediiig a mérnökök különféleképpen szerették volna meggátolni ezt. de sikertelenül. Az ide év folyamán Toscana te- rü'«üén hatalmas esőzések voltak és ez oda vezetett, hogv I rornrtv sokkai lobban meg tlíilt. mint a szokásos évi egy hiülméter, noha tavaly a tojom? talapzatát úgynevezett

cementlnJekclókkaJ megerősítették. Az elhajlás annál veszélyesebb, mivel 82 épület

Véő részén-k fa'atn apró Repedések keletkeztek. Ezért a pisai Városi tanács segítségül hívta Itália legjobb építész- mérnök-it, akik azt a feladatot kapták hogy őrizzék meg ezt az érdekes építményt. A mérnökök kijelentették, hogy a pisai torony további dőlését csalt az alapzat megerősítésével vagy a torony alátámasztásával tehet megakadályozni.

Nasszer a jövő évben a Szovjetunióba lálouat

Moszkva {Mii). A moszkvai rádió jelenti, hogy Nasszer -’nők közölte egy látogatóban lévő szovjet küldöttséggel: lít57-ben feltétlenül ellátását a Szovjetunióba. — Nasz- szer eredetileg ez év augusztusában akart a szovjetunióba utazni. A látogatást akkor elhalasztották a Szuczi-csator- nával fog'alkozó londoni értekezlet miatt. IV. IV.

Bél-ÜnkotAb&n, a

siiu-ifidlánok egykori hazájában egy Felte- te-hegyáek nevezett, majd 2Ó0 méter ma pás gránit-tömb olAa iában egyedülállóan. hatalmas vállalkozásba fögótt egy jónevü szobrász: egymaga

bele akarja Vésni a gránit szlklatöMbbe a világ legnagyobb domborművét, egy indián lovas alakjában.

Korczak Zllókáw^ki. gz a lengyel származású szobrász korán hírnévre lett szert az Egyesült Államokban. 1939-ben a new yórkl vildgkláll{táson első díjat nyert Pá- derewskiről készített szobrával. Egy ideig dolgozott a Éushmo- re-i emlékművön is. Washington, Jefferson, Lincoln és Theodore Roosevelt elnökök Szintén sziklába vájt szobrán Ezt az utóbbi emlékművet

egy Borglum nevű

szobrász 20 segédjével együtt majdnem, egymillió dollár állami költséggel tizennégy év alatt végezte el, Az emlékmű nyolcvan méter magas.

ZilOkowski egymaga, minden állami támogatás nélkül, saját erejéből akar egy két- és félszer -nagyobb. pontosán 200 méter magas emlékművei faragni a grá- nnsziKlábd. (Összehasonlításképp: a gize hl piramis ISÓ méter, a Washington-emlék- mií ISO méter magas). A szí'u-indidnok egyik nemzeti hősének, a Crazy HorSe- nak (Örült lóvas-áóJk) alakját akarja a gránitba vésni, annak az indián főnöknek lovas alakját, aki 1876- ban tönkreverte Custer tábornok hadait Litte Big Hornnál, s

akit a fehérek gálád módod tőrbecialra egy évvel később megöltek. A fna már maroknyi Sziu-tádiá- nok főnöke ugyanis törzse nevében megkérte, hogy állítson emlékművet, hadd tudják meg a fehér emberek, hogy az indiánoknak is voltak nagy hőseik. Zilo- kOwskVt meghatotta az indiánok kérése. é$ azóta egész erejét teljes idejét és minden vagyonát erre a

mm ízonta.

A költségeket mindeddig úgyszólván mind maga fedezte- azon a kévésén kívü’ amit a szlu-lndiinok adhattak neki. Kilenc év óta dolgozik inár élete művén, S ázt hiszi, hogy 23 év alatt be is fejezi. Kezdetben mindenki bolondnak tartotta, de évek hosszú során kivívta magának az elismerést. A különben elhagyott vidék, vállalkozása nyomán, fÖlVÍrült. 1947 óta, amikor elkezdte a munkát, m..j ’.nem egymillió turista látogatta meg a tálat, néhány hotel épült már ott, ahol azelőtt a madár sem járt. És ómi neki a legfontosabb: az efníé*-mŰ lassan formát nyert. A. 49 éves szobrász naponta ott doloozik a hegyodalbdn: tltna- mittül, légsűrítő'! fúróval, csákánnyal

Hit müvét sike-ill befejeznie, nemcsak a világnak valóbatt legnagyobb ilyenne- mü, müvét alkotja meg, hanem örök időkre szóló emléket állít Amerília ösla- kólrUtk, az olyan szégyenletes módon meg csalt, kirabolt és kiirtott indiánoknak is.

(Megjelent a jugoszláviai „7 Nap"

című lapban)

fl Pravda cikke E. Kartlelj beszédéről

IV.

Ezek a gazdasági vezetés Jugoszláviában fennmaradt centralizálásának nyilvánvalóan káros sajátságai. És íme áz emellett ugyancsak meglévő szélsősége». decentralizálás néhány gyümölcse: „...Jugoszláviában sok felesleges dolog épül, legalábbis helyi forrásokból, ugyanakkor nincs elég pénz olyan építkezésekre, ame 'yek a legszükségesebbek volnának”.

Nem azt jelentik-e mindezek a beismerések, hogy Jugoszlávia példája közvetett módon újból megerősíti a de- mo.kratlkus centralizmus lenini elvének életerejét a gazdasági vezetés vonatkozásában Is? Ennek az elvnek a megva- ’ósítása — amely elv összekapcsolja az egységes központi vezetést az alulról jövő legátfogóbb kezdeményezésekkel, s mindezt a nemzeti-állami sajá tósságoknak megfelelően, — természetszerűleg jár bizonyos nehézségekkel. Nyilván nem szabád éé nem lehet azt mondani, hogy ezeket a nehézségeket Jugoszláviában már leküzdötték és nem lehet útját más országok számára mintaként ajánlani.

Ha viszont arról van szó. hogy a gyárakat és üzemeke' kivegyék a szocia’ista állam kezéből és egyes munkáscso- oortok k-zébe adják, az ilyesféle régi követelésekkel kapcsolatos vita a Szovjetunió 'lorrtmunísta Pártja számára már rége" túlhaladott: a pár:

lenini vezetésével már 1921- ben megtartott X. kongresszusán határozatot hozott erről a követelésről és elítélte azt, mint a marxizmus elvéivel el- ’entétbem álló, anardió-szin- dikalistá követelést.

Bármit mondjon is Kardelj, a szocialista állam állami tu- lpjdona — éppert ez a társadalmi tulajdon, mivel nem egyes szentélyeké, hanem az egész társadalomé. E ttjifjdon- rtak magukon á dolgozódon kívül más gazdája nincs. Az ezzel ellentétes állításokat, amelyek egyes teóretlkusokná1 még mindig divatosak, még a btírzsoá sajtó ts „a szocialista gondolkozás marxelőttl forrá- íáinak“. méghozzá Prudhon- nak tulajdonítja. A kommunts táknáik azonban semmi okuk Sincs, hogy Marstól visszatérjenek Fmdhonhóz.

Mi annak hívei vagyunk hogy a szocialista gazdasági tevékenység legkülönbözőbb formái fejlődjenek minden országban. Az igazság kritériuma azonban a gyakorlat. A gazdasági tevékenység llyén vagy olyan formálnak Igazi próbaköve mindenekelőtt az, hogyan mozdítják elő a népgazdaság felemelkedését, am' nélkül lehetetlen a szociálist? építés legfontosabb feladatának megöldilsa — a nép anyagi jólétének fokozása. Egyelő- -e azonban még korai árró bíáZéltÜ, hogy a gazdaság irányítás új jugoszláviai for- i 1 jelentőé gazdaság! eredményességet mutatnának és

azt a példát jelentenék, amelyet mindenütt követni kell.

E. Kardelj beszédében kijelenti, hogy „az SZKP XX. kongresszusa előtt lényegében csak Jugoszlávia kereste komolyabban és találta meg az ismeretes politikai megoldásokat az átmeneti Időszak ellentmondásaihoz ...“ így beszélni azonban annyit jelent, mint tágadni azt, hogy mindegyik testvérpárt fejleszti a marxizmust—lehinizmust, annyit jelent, mint tagadni hatalmas hozzájárulásukat a marxizmus —leninizmüs kincsestárához és az új társadalom építésének gyakorlatához. Az Ilyesféle kijelentésekben meg kell látni, hogy Kardelj a jugoszláv utal a legjobbként propagálja, bár szavakban tagadja azt a tényt, hogy ilyesféle propagandává’ foglalkozik. A kővetkező példo megmutatja, hová vezethet egyes szocialista onszágok szembeállítása másokkal. Von Brentano nyugatnémet külügy miniszter a NATO legutóbbi tanácsülésen, amint a Paris Press lTntransigeant című ’ap írja — azt javasolta, hogy az északatlanti tömb szervezete segítse elő a „tltoizmus*' fejlődését a népi demokratikus országokban, minthogy véleménye szerint ez a módszer megbízhatóbb, mint a megdöntésre való közvetlen fel- hójtás“.

Kardelj leplezetlen nagyké »őséggel gúnyolja azoknak a

szocialista országoknak kommunistáit, amelyekben szavai

szerint „megszűnt a politika’*, s csupán „a tervszámokról, az acél- és géptermelésről, a burgonyáról és kukoricáról, a takarmányozás módjáról való vitatkozás maradt meg.“ Ém- ’ékeztetni kell azonban árra. hogy a politika koncentrált közgazdaságtan. Lenin tánltot- ta: „kevesebb politikai Szó- fecsérlést. Kevesebb Intellektuell fejtegetést. Közelebb az élethez!“

A szovjet emberek nem szán dékoznák beavatkozni Jugoszlávia belügyetbe. Jugosz'ávia népeinek, mint bármely más ország népeinek is, joguk van ahhoz, hogy sajátosan rendezzék be életüket. Ez a jog elvitathatatlan. A SzovjetUhló őszintén sikereket kíván a dicső jugoszláv népnek a szocializmus építésében, flipget’e- nui attól, hogy a jugoszláv elvtársak ennek az építésnek milyen konkrét tormáit részesítik előnyben. De miért kell szembeállítani Jugosz’ávia fe.i- ’ődcsét más szocialista országok fejlődésével?

Az ilyen irányvonal szembeszökő ellentétben áll a marxizmus—leninizmüs elveivel, a szocialista internacionalizmus elveivel. Az ilyen Irányvonal különösen ártalmas amikor a reakció elkeseredett rohamokat intéz a kommunista pártok el’en. minden eszközei megkísérli megbontani a nemzetközi kommunista mozgalom ■>p«égé't.

(Vége)

Ne hm:

AFRIKA KORUL