Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-31 / 311. szám
1956 DECEMBER 31 IV * P ! Ó 3 ÚJESZTENDÖ - REMÉNYEK. ERLEIŐJE Legyen nyugodt, békés az életünk Lapunk munkatársa felkereste Vajda József csapatvezető vájárt, a Petőfi-aknai munkástanács elnökét, hogy mondja el: milyen vágyakkal, kívánságokkal vág neki az újesztendőnek. Hozzászoktunk, hogy az ilyen újévi körkérdések alkalmával egészen személyes jellegű kívánságokkal, óhajokkal hozakodnak elő a meginterjúvoltak. Ezidén azonban — Vajda Józsefnél és a többieknél — nem így történt. Az ország nehéz helyzete, a valamennyiünkre nehezedő nagy-nagy felelősség más vágyakat kelt ma a szívekben, mint ahogyan az eddig volt. Lássuk hát, mit kíván, mit szeretne az új esztendőben megélni Vajda József csapatvezető vájár? • Elsősorban azt kívánom, hogy a kormány tagjai a jövőben is szívükön viseljék a dolgozó nép sorsát, annak érdekeit s ne forduljon iöbbet elő az, ami a múltban történt. Én. mint a Petőfi-aknai munkástanács elnöke külön kérem a kormánytól, hogy sokkal több megértést tanúsítson a munkástanácsok iránt. A vezetésben gyakorlatlan új emberekből tevődik össze ezeknek a tanácsoknak többsége, s teljesen új utakon haladnak. Épen ezért fokozott segítségre, támogatásra szorulnak, hogy életképessé váljanak. Kívánom még, hogy nyugodt, békés legyen az életünk. Ne legyenek többé törvénysérté- ' sek, a néptől elszakadt vezetők. A törvények a dolgozó népet, a becsületes embereket védjék, s ne ellenük szolgáljanak. Szeretném, ha az új esztendőben a kölcsönös megértés, egymás nemzeti érdekeinek tiszteletbentar- tása mellett rendeződne a magyar—szovjet viszony, s népünk most már valóban elindulna a jobb, szabadabb élet útján. Nekünk az új esztendőben sok új munkásra lesz szükségünk. Sok olyan családos dolgozó jelentkezett máris, akinek ha lakás! tudnánk biztosítani, szívesen végezne bányamunkát. Sajnos a lakásigényeknek még a 20 százalékát sem tudjuk kielégíteni. Pedig ha legalább 150—200 új munkást felvennénk, nagyon jelentős mértékben emelkedne termelésünk. A kormány ígért lakást a bányászoknak. Szeretnénk, ha már a tavasszal Vasasbanyán is a saját szemünkkel győződhetnénk meg az ígéret valóraváltásároL Szeretnem, ha a mi üzemünk bányászai is kivétel nélkül megértenék az ország nehéz gazdasági helyzetét, s az új évben úgy kezdenék meg és folytatnák a munkát, hogy azzal is hozzájáruljanak a jólét mielőbbi megteremtéséhez. Mi, a munkástanács tagjai úgy kívánunk dolgozni, hogy tevékenységünk mindenképpen az üzem. az ország érdekeit szolgálja. Elmondta: VAJDA JÖZSEF csapatvezető vájár, a Petőfi-aknai munkás- tanács elnöke. Az egész munkástanács óhaja A pécsi szénibányák munkástanácsainak tagjai fontos dolgokról, a termelés új formában való megszervezéséről és a bürokrácia csökkentéséről, felesleges munkakörök megszüntetéséről tárgyaltajk, amikor lapunk munkatársa felkereste őket. Az 1957-es esztendőtől elsősorban azt várják a munkástanács tagjai, hogy önálló és rentábilis gazdálkodást folytathassanak. Az önállóságot úgy képzelik el, hogy minden termelő egység, az országos szénszükséglete' figyelembevéve, a saját maga által elkészített terv szerint dolgozzon. A termelő egységek munkáját egy igazgatóság fogná össze, amelynek tevékenysége a pénzügyi, értékesítési, anyagbeszerzési, műszaki fejlesztési, beruházási és egyéb hasonló jellegű műveletekben merülne ki. Sajnos, a Szénbányászati Minisztérium nem ért egyet a munkástanácsnak ezzel az. elképzelésével. A minisztérium a komlód és pécsi tröszt felé egy kerületi főigazgatóságot akar még szervezni. Ezt a főigazgatóságot a munkástanács tréfásain „kis m.inísztérium“-nak nevezte el. A munkástanács tagjainak az a véleménye, hogy a kerületi főigazgatóság nemhogy csökkentené, hanem növelné a bürokráciát és létesítése azt a célt szolgálná, hogy a minisztériumban feleslegessé vált íróasztalokat ide helyezzék el. Ahhoz, hogy a termelés teljes mértékben zökkenő nélkül meginduljon, feltétlenül szükséges a bizalom, szükséges az, hogy. a bányászok bízzanak vezetőikben és a munkástanácsban. A bizalom megteremtéséhez szükséges egyes olyan személyeknek az eltávolítása a vezetésből, akik kompromittálták magukat az elmúlt években, eljátszották a dolgozók bizalmát. Így pl. már eltávolították a tröszt éléről Vereekei Lajos igazgatót. A munkás- tanács most olyan igazgatót szeretne a tröszt élén látni, aki jó szakember, jól ért a bányához. A jó munkának feltétele a szakszervezettel és az MSZMP szerveivel való együttműködés. Az új évnek elsőrendű feladata lesz az együttműködés megteremtése. Persze, ez csak úgy jöhet létre, hogyha mind a munkástanács, mind a szakszervezet és az MSZMP szervezete tiszteletben tartják egymás jogait és bíznak egymásban. A Pécsi Szénbányászati Tröszt munkástanácsa bizalommal tekint az újesztendő elé. Örömmel üdvözli a munkástanács a kormánynak azt az intézkedését, hogy jóváhagyta 500 lakás építését a tröszt dolgozói részére. A lakásépítéssel kapcsolatban már folyamatban van a helykijelölés és a beruházási terv elkészítése. Népünk életében az újesztendő épp ti olyan nevezetes nap, mint karácsony, húsvét, pünkösd, Péter-Pál, Balázs, Medárd, vagy Luca-napja. J Régi hagyományok, szólás- í mondások fűződnek az újév-, i hez s ezekben hűségesen visz 1 szat-ükröződik a falu népének i gondolatvilága, a néphit. 4 Sellyén például azt tartják, } hogy „Ujesztendőben nem szoktak tikot őni, nehogy kikaparja az évi hasznot. Disznóhúst ettek újesztendő napján, mert a még bétúri a hasznot“, vagy „A rigieknek az vöt a szokásik. hogy az esztendő első napján sömmit ki nem adtak a házbu, mer , ha kiadtak, akkor abba az i esztendőbe sok vót a kiadás'1. Hegyszentmártonban az újesztendő hajnalán az a szokás, hogy az ivattyutályuba ezüst pénzt és egy tojást tesz nek, hogy abban az évben sok pénze legyen a háznak és tele legyen az istálló jószággal. Gödreszentmárton- ban újévkor piros almát tesznek a mosdóvízbe, hogy a mosakodó szép legyen. A diósviszlóiak azt tartják, hogy „Újév napján nem jó pénzt kiadni, mert akkor az év minden napján pénzt kell kiadni“, a drávapisk’.eknek viszont az az álláspontjuk, hogy: „Ha újévkor beteg emberrel találkozunk először, akkor betegek, ha egészséges sei találkozunk, akkor egészségesek leszünk“. Nagytótfaluban újesztendő napján az a hit járja, hogy: ( „Újév reggelén hajnalban ki- mennek a leányok az utcára i s amilyen keresztnevű férfivel találkoznak elsőbben, ( olyan keresztnevű lesz a férjük’1. fis végül hadd álljon itt( a hör nyékié k mondása: „Ha i újévkor a szobasarkát beme- { szeljük. nem leszünk fejfájósak“. Régi szólás-mondások, hiedelmek ezek, amelyek az idősebb nemzedékről maradtak I a fiatalokra. Hogy hisznek-e < bennük a fiatalok? Ki tud- ( ja... Talán igen, talán nem. I De egy bizonyos: több aszpirin fogy a falusi patitkákban, ] mint amennyi mész a festékestül — fejfájás ellen. P. J. Újév után költözik.. • A mecsekpölöskei régi tanácsházáról már levették a táblát, az új tanácsházát pedig még belülről tatarozzák, s így a tábla nem „illetékes” a homlokzatán. A költözködést az tette szükségessé, hogy a tanács nemrégen elhalározta: jóvátesz egy — 1951-ben elkövetett — igazságtalanságot. Az igazságtalanság áldozata Keresztes András középparaszt, a régi tanácsháza tulajdonosa. Hol van. hot él? A saját portáján. Hátul, egy kétszer kétméteres, ólnál alig magasabb szobában. Valamikor a nagy pajtához ragasztották és eredetileg mosókonyha volt. Keresztes András az istállóban kosarat fon. Vizes a kövezet, az istálló falát kiverte az izzadság, s az ajtó hasadékain veszettül süvít be a hideg. Állandó vendég itt a köszvény ... De hova menjen? Egy hét múlva már nem lesz ilyen gondja. Csupán egy hét már... de öt esztendőt kellett eltöltenie a nedves fészerben, embernek nem való lakóhelyiségben. — Miért? — Kulákot csináltak belőlem. Bosszú dolga volt. Egyik rokonom tette... ő tűrt ki a sajátomból. Aztán könnyes szemmel meséli: Ö volt a falu utolsó bírója. Nem akarta „elvádolni”, mégis megválasztották. Egyszer jött a távoli rokon, hogy szántsa meg a földjét. Négy hold az egész. Nem vállalta. Nem vállalhatta. Magának is volt tizenhat holdja, s mellette a bírói tisztség ,.. Később a rokon bort kért. Bort sem adhatott. Abban az évben kevés termett. Majd meg a beadás kényszerítette. hogy lemondja a tejet amit a rokon hordott el naponta. Harag lett az eredménye — és a bosszú, öt éves nyomorúság. Először a házából túrták ki. Áttették egy nedves egér-patkány lakta lakásba, de onnan is tovább kellett mennie, míg végül ideköltözött a saját portájára — lakónak. De ne hánytorgassuk a múltat, — inkább nézzünk előre. A mecsekpölöskei tanács igazságot tesz. Már visszaadták régi jogait Keresztes Andrásnak — erkölcsileg rehabilitálták. Anyagi elégtételt is kap: hozzájut régi tulajdonához, megkapja házát. — Ezután a gazdálkodás is jobban megy — mondom neki. Elsírja magát. Szinte rázza a zokogás, s alig tudja kinyögni: — A gyerekeim!... Azok nélkül nem sokat ér már az életem... öreg vagyok a tizenhat holdra. — Hozza ide a fiát! Nem lehet! Ugyanis a tanács Keresztes András írásos beleegyezésével ugyan, de elvett egy szobát a házból azzal, hogy itt lesz majd a leendő pártszervezet helyisége. Pedig ez a szoba Keresztes Andrásnak a boldogságot jelentené. Ezentúl naponta láthatná fiát, két kis unokáját. Lenne megoldás! Hiszen a volt pártházban három nagyobb és egy kisebb szoba van. Ebből az egyik a tanácsiroda lesz, már le is választották. A két nagyszobában pedig a szolgálati lakás lesz. holott eddig is csak egy szoba-konyha volt a tanácstitkár lakása. Az egyik szobán most falazták be az ajtót, mely az udvarra nyílik, s igen alkalmas lett volna párthelyiségnek. Az a helyzet tehát, hogy adtak is valamit Keresztes Andrásnak, meg nem is. Ha á-t mondtunk, mondjunk b-t is! Tegyenek pontot végre Keresztes András ügyére! Ezt várja az öreg gazda az új évtől! JfLit nárnak, mij zerdnhiek Molnár Gábor formázó: Regős György cipészmester: — Nekünk, dolgozóknak itt a Sopiana Gépgyárban az a fel adatunk az újesztendőben, hogy áttérjünk a minőségi munkára, önálló lett az üzemünk s ezért úgy kell dolgoznunk. gazdálkodnunk, hogy üzemünk kifizetődő legyen. — Amikor még normában dolgoztunk, magam is arra törekedtem, hogy minél több di- namópajzsot készítsek. Naponta . lagosan 100—110 darabot csináltam. Ebből a mennyiségből 115—90 darab volt selejt- mantes, a többi hasznavehetetlenné vált. Hogy mit jelentett ez? A selejtes darabokon az öntéskor feleslegesen dolgozlak. Ugyanakkor, a vas olvasztásához is több szénre volt szükség. Ezután 80—-90 darab d;: -'mópajzsot készítek el és mint mar kipróbáltam — a selejt nem lehet több négy darabnál. — Az órabérre való áttérés i v-i-ezott munkát követel. ; ••• i; •" '.kor becsületbeli • ctrdést is. Besorolásom szerint a szakmai gyakorlatot is 4 gyelembevévcv kilenc forint! órabért állapítottak meg számomra. Ezért a pénzért érdemes becsületes, .ió munkát végezni. De a megállapított ösz- szegnél többet is kereshetek, ha kifogástalan' lesz a minőség. Ez azonban fordítva is áll. Ha nem lesz megfelelő a munka minősége, akkor csökken a keresetein. Ez persze nem cél a számomra. Ugyanis az a vágyam, hogy a feleségemnek az új esztendőben már ne kelljen eljárni dolgozni. Otthon két gyermekünk van, azokkal kell törődnie. Aztán egy 1800—2000 forintos rádiót is akarok vásárolni az új esztendőben, és néhány bútordarabot kicserélni. Van tehát miért törekednem. — Az én jő munkámon is múlik az új esztendőben, hogy az év végén osztalékot osszon szét az üzem. Ebből az osztalékból — ha mindannyian jól dolgozunk — én is viszek haza. Bizonyára sokan mások is gondolnak az új esztendőre. Ha jó minőségi munkával készült termékek kerülnek ki az, üzemekből, lehetőség nyílik arra is. hogy csökkenjenek -z árak. rröbb ruha Ju< rr!nv- nyiunk számára. Több közszükségleti cikket is vásárolhatunk. f)e a tervek önmagukban bármennyire is szépek. szükséges, hogy béke legyen. Ha pedig béke van, nyugodtan dolgozhatunk a nemzet javára. Markó Imre Üzemünk,, a vasas: bánya kapja meg az önállóságot, hogy a személyi ügyekben, és főleg a gazdasági vezetés terén végre már az üzem műszaki vezetői és a dolgozók képviselői, a munkástanácsok közösen szabhassák meg a tennivalókat. Az elmúlt időkben a tervszámokkal és egyéb módon a legapróbb részletekig előírták, hogy mit csináljunk. A fő- követelmény mindig a meny- nyiség volt és másodrendű a gazdaságosság. A jövőben úgy szeretnénk, ha a íőkövetelmény a gazdaságosság lenne. Tudjuk jól, hogy a mennyiségi követelményt nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen most nem, amikor az ország vérkeringésének megindításához a széntermelés felfejlesztése az alapvető követelmény. De ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a gazdaságos termelés sokkal inkább az ország érdekeit szolgálja, mint a minHuszonhat éves voltam. 1931 ben, amikor önállósítottam ma gam. Ekkor már külföldi tafőmérnök: den áron való mennyiségi tervteljesítés. A második kívánság ebből fakad. Ez a gazdasági helyzet stabilizálódása. Úgy érzem, hogy ez az ország valamennyi dolgozójának kívánsága. Ha a gazdasági helyzet stabilizálódik, akkor a jelenlegi bizonytalanság is megszűnik. Azt is tudjuk, hogy ehhez a szénbányászatnak mint a nehézipar bázisának a munkája szükséges. Röviden: Szén kell, hogy e folyamat megindulhasson. Én bízom abban, hogy lesz elegendő szén. A bányászok legnagyobb sérelme orvoslást nyert. A jelenlegi kereseti lehetőségek — ha a forint vásárló értéke nem csökken — a mi üzemünkben s gondolom másutt is a legteljesebb megelégedést váltották ki. És éppen ezért a kiegyensúlyozott, megelégedett, gazdaságilag stabil jövő reményében kivárok az üzem dolgozóinak az iijftn- vezetőség nevében boldog' és szabadabb új esztendőt. pasztalatokkal is rendelkeztem, hiszen két évet töltöttem Franciaországban. Pécsről több mint 2'0-an dolgoztak Norman- diában velem együtt, különböző szakmákból. X franciák megbecsülték a magyar kézműipart. Mindezt azért mondom el, mert nem ezt tapasztaltam itthon az utóbbi évek során. Sokat gondolkodtam azon, hogy a kormány miért nem teszi lehetővé, hogy a kisiparosok termékeit külföldön is árusítsák. Erre az állam nenj fizetett volna rá ..: A felszabadulás után ahogy teltek az évek, egyre nehezebb sorsuk volt a kisiparosoknak. 1948-ig korlátlanul vásárolhattunk a bőrösnél. Ezzel szemben később már csak kiutalásra jutottunk hozzá az anyag hoz. A negyedévi legtöbb kiutalás hét kiló bőr volt, a legkevesebb pedig 2 kiló és 80 deka. Még gondolni sem lehetett arra, hogy új cipót készítsek. A kevés anyagkiutalás egyben a tanonclartóst is lehetetlenné tefíe. Pedig szükség lett volna az utánpótlásra a cipésziparban is. A jelenlegi kormány köny- nyített a kisiparosság helyzetén és ennek nagy jelentőséget tulajdonítok. Én usven nem tartok segédet, de nagy- jelentőségű a kormány intézkedése, hogy eltörölte a 400 forintos kereseti adót. Az adózás mérséklése is azt bizonyítja, hogy a kormánykörök belátták: szükség van a kisiparosokra. A kormány eddigi intéz kedései bizalommal töltenek el engem is, derülátó vagyok. Soha életemben nem akartam nagyságos úr lenni. Egyetlen törekvésem, hogy boldoguljak. Ma még nagy nehézségekkel küzdünk. Ezért nem is várok arra, hogy már biztosítva legyen a szabadvásárlási lehetőség. Tudom, hogy ennek még nem jött el az ideje, hiszen bőrt külföldről hozunk be. Bízom azonban az új esztendőben, hogy mihelyt lehetővé válik szabadon vásárolhatjuk az anyagot; Úgyis csak annyit vei ' k ’ .’öle, amennyire éppen szükségünk lesz. Jó lenne az is, ha a lehetősége-hez képest kaptafákhoz jutnánk. Erre is igen nagy szükségünk van. hiszen a régiek megvisel» tek. kooott*,rÚjévi népszokások Baranyában Miért nem szabad újév napján tyúkot vágni — Hogy kerül az itatóvályúba a pénz — Kerülni kell újévkor a beteg embert — Mi jobb: kimeszelni a szobasarkát, vagy az aszpirint bevenni — Minek a mosdóvízbe piros alma
