Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)
1956-11-28 / 284. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xni. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Szervezzük a pártot ARA 50 FILLCR CSÜTÖRTÖK. 1956 NOV. 39 A forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete a november havi bérek kifizetéséről A forradalmi munkás-paraszt kormány 1956 november hónapra folyósítandó munkabéreket az alábbiakban szabályozza: I A forradalmi esemé- A* nyekre való tekintettel a kormány engedélyezi, hogy mindazon dolgozók részére, akik 1956 november 20-ig bezárólag a munkát felvették, vagy munkakészségüket igazolták, a november 1-től november 20-ig terjedő időre az alábbiak szerinti bér kerüljön kifizetésre: A kormány egyidejűleg elrendeli, hogy azoknak, akik november 20-a után a munkát akár egyénileg, akár közös határozat alapján beszüntették vagy esetleg a jövőben beszüntetik, a sztrájk időtartamára munkabér nem fizethető. O a) Az élelmiszeripart “* és sütőipart kivéve a villany, gáz és vízszolgáltató illetve termelő vállalatok, a posta, a hírközlés, és rádió, valamint a nevelőintézetek és a nyugdíjintézetek dolgozói részére, akik Budapesten november 4 és 10-e között a harcok idején munkát végeztek, a vállalati munkástanácsok illetve az intézmények vezetői a munka alapján törvényes rendelkezések szerint fizetendő béren és pótlékon felül a kérdéses napokra eső túlóramentes keresetnek megfelelő jutalmat folyósítsanak. A jutalom költségként számolandó el. b) A munkástanácsok jogosultak az a) pont szerinti jutalmat folyósítani azoknak a dolgozóknak is, akik a harcok alatt nem az a) pont alá tartozó üzemekben munkát végezték, pl. kazánfűtők stb. é) A sütőipari, budapesti kereskedelmi és egészségügyi dolgozók jutalmazásáról a kormány korábban intézkedett. 3. 4. a) A november 1-től 20- ig bezárólag a tényleges munkát végző dolgozóknak kifizetendő a törvényes rendelkezések szerint számfejthető munkabér, amennyiben az biztosítja a b) pont szerinti keresetet. b) Mindazoknak, akik a munkát november 20-ig bezárólag felvették, vagy munkakészségüket igazolták, de munkát nem végeztek, november 1-től 20-ig terjedő időre kifizethető az előző átlagkereset — lásd 5. pont szerinti — egy napra eső részének és a november 1-e és 20-a közötti munkanapok szorzata. Ameny- nyiben az aj pont szerinti bérek számfejtése akadályba ütközik, a munkát végző dolgozók bére is elszámolható jelen b) pont szerint. a) November 21-től 30- ig bezárólag tekintettel arra, hogy a dolgozók egy része önhibáján kívül nem dolgozhatta le a munkarend szerinti munkaidőt, a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a bérek a következőképpen kerüljenek kifizetésre: A ledolgozott óráikra a tényleges teljesítmény szerinti bér vagy az 5. pont szerinti átlagórabér fizetendő. A ledolgozott órák és az eddigi munkarendszerinti napi órák közötti különbözeire elszámolható az 5. pont szerinti átlagórabér 80 százaléka. Azoknak, akiknél a 80 százalék alkalmazása a havi összkeresetet 800 forint alá csökkentené, a 800 forint havi összkeresetet kell a havi végelszámolásnál biztosítani. Azoknak, akiknek keresete az 5. pont szerinti átlagbér alapján 800 forint alatt van az átlagbér csökkentés nélkül fizetendő ki. b) Az a) pont szerinti rendelkezés alkalmazható azokra is, akik közlekedési akadályok. Kétharmadban dolgoznak a vasasiak A pécsvidéki bányaüzemek közül elsőnek Petőfi-aknán indult meg a rendes termelő munka. A vasasi bányászok ismerték fel elsőnek, hogy a sztrájk jelenleg a saját érdekeik ellen folyik, hogy a kibontakozás, követeléseik teljesítése csak a normális élet, a rend. a rendszeres termelő rnunka helyreállításával lehetséges. Szerdán délelőtt többek között beszélgettünk Hudacsek Károly vájárral, a munkástanács helyettes elnökével. Elmondotta — és ezt a munkástanács többi tagjai s a bányaüzem egyik mérnöke is megerősítette —, hogy szerdán délelőtt 416 bányász jelentkezett munkára. Ezek a bányászok már nemcsak fenntartó és előkészítő, hanem többségükben termelő munkát végeztek. Kedden 430 csille szenet küldtek a felszínre és Rücker- aknai készletükkel együtt 600 csille szenet szállítottak át Szabolcsra. Hudacsek Károly örömmel újságolta, hogy Petőfi-aknán kedden már áttértek a kétharmados termelésre. Ezen a napon a délutáni műszakban 60 leszálló volt, de mivel egyre több vidéki bányász is jelentkezik munkára, ennek a számnak a növekedése várható. A vidéki munkásokkal kapcsolatban a munkástanács tagjai elmondották, hogy közülük Szerdán már 127-en bejöttek fiolgozni. Hudacsek Károly, mint a munkástanács elnökének helyettese, kedden sorra- járta azokat a községeket (Hi- (mesháza, Fazekasboda stb.), f*jiol bányászok laknak és megkérte őket, jelentkezzenek munkára. A szerdai 127 vidéki leszálló már részben ennek az eredménye. — Hétfőtől — véleményem szerint — a vidéken lakó bányászoknak nemcsak a zöme, hanem valamennyi jelentkezik munkára — mondotta Hudacsek Károly. Majd így folytatta: ■— A vidéki munkások egy része még azért nem jelentkezett, mert nagyon sok mostanában a lakodalom és a disznóölés. — Milyen a bánya állapota? — kérdeztem. — Ilyen szépen a vasási bánya még nem nézett ki. Volt időnk bőven a karbantartásra s ezt ki is használtuk. A termelés minden feltétele biztosítva van. — Mi a véleményük a pécs- bányai bányászok álláspontjáról? — Mi helytelenítjük, hogy Pécsbányán még nem dolgoznak — közli Hudacsek Károly. — Semmi értelme a további sztrájknak, mert romlásba dönt bennünket, de nemcsak bennünket, hanem még a többi iparág dolgozóit s végső soron az országot is. — Mi vasasiak is a sztrájkjog fenntartásával kezdtük meg a munkát, miután a 48 órás sztrájkunk végétért. De látjuk, hogy követelni csak akkor lehet, ha mi is adunk, ha szenet termelünk, ha támogatjuk a kormányt. Ha termelünk, ha a kormány határozatait végrehajtjuk, akkor joggal el is várhatjuk, hogy a kormány is támogassa, lehetővé tegye követeléseink megvalósítását. Ezért nem értünk egyet a pécsbányaiakkah 5. anyag-, energiahiány stb. miatt a munkástanács döntése alapján nem dolgozhatnak. a) A 3. és 4. pont alkalmazásánál előző átlagkeresetnek az 1956 szeptember havi, az 1956 harmadik negyedévi kereset vagy idényjellegű vállalatoknál a novemberihez hasonló természeti Időszak keresete alapján kiszámított túlóra- illetve prémium- mentes napi illetve órakereset tekintendő. A szakminisztérium határozza meg, hogy az említett lehetőségek közül melyiket melyik vállalatnál kell alkalmaznia. b) A havi 350 óra munkára kötelezett gépjárművezetőknél és a vasúti utazóforgalmi személyzetnél az a) pont szerinti átlagkereset kiszámításánál a túlóradíj és a kilométerpénz is figyelembe veendő. c) Az alkalmazottak átlag napi keresetének kiszámításánál a havi keresetet a munkanapok számával kell elosztani. Mindazok a vállalatok. amelyeknél október 24 és november 20-a között folyamatos termelés volt, azonban a havi, illetve negyedévi prémiumfeltételeket mégsem teljesítik, jogosultak a 100 százalékos tervteljesítésre betervezett prémium keresetet igény bevenni és abból rendszeresen prémiumban részesített dolgozók részére prémiumot fizetni. <7 Fenti 5., 6. pontban * • foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a vállala6. 8. 9. 10. tok, hivatalok, intézmények alkalmazottaira és a havidíjas munkásokra is. A 3„ 7. pont szerint kiszámított november havi összkeresetből levonandó a pénzügyminiszter további rendeletéi szerint a november hónapban kifizetett előleg és végre kell hajtani az egyébként szokásos levonásokat is. (Adó, stb.) A novemberi végelszámolás alapján fentiek szerint folyósítandó feszég csak az előírt bérfizetési napokon kerülhet kifizetésre. A kormány felhatalmazza a vállalati munkástanácsokat, intézmények, hivatalok vezetőit, hogy a forradalmi illetve harci események idején őrség szolgálatot teljesítő dolgozók járandóságát a helyi körülmények figyelembevételével méltányos alapon rendezzék. A kormány utasítja a minisztériumok vezetőit; gondoskodjanak sürgősen jelen rendelet végrehajtásáról, és utasítja a pénzügyminisztert, bogy a rendelet betartását a Magyar Nemzeti Bank útján ellenőriztesse. A rendelet helyi végrehajtásáról, a vállalati munkástanácsok illetve hivatalok, intézmények vezetői gondoskodjanak. Budapest, 1956 november 27. K/iDAR JÁNOS s. k. a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke 11. Előkészületben: Általános amnesxtiar endetet a határátlépőknek A Magyar Távirati Iroda munkatársának értesülése szerint, rövidesen rendelet jelenik meg, amely amnesztiát biztosít mindazoknak a magyar állampolgároknak, akik 1956. október 23-a után — tiltott határátlépéssel — hagyták el az országot. A rendelkezés mindazokra vonatkozik, akik ez év végéig önként visszatérnek Magyar- országra. Hasonló rendelet készül többfajta más cselekményre is. (MTI). Megszűnik a szesztilalom! szesztilalNyers Rezső közellátási kormánybiztos, november 30-tól kezdve, az egész ország területén megszüntette mat. yóből érkeznek a hírek: szervezik az új pártot, a Magyar Szocialista Munkáspártot A aellyei járásban mór több mint húsz pártszervezet van, számos községben szervező bizottság alakult. Komlón közel nyolcszáz volt párttag és párton- kivüli kérte felvételét, a mohácsi járási intézőbizottság tagjai idejük nagy részét a községekben töltik, beszélgetnek a pártról, a pártszervezetek létrehozásáról. Nincs könnyű dolguk. Az elmúlt években sokat veszített hiteléből a marxizmus- leninizmus eszméje, a szocializmusról szóló tanítás Az MDP gyakorlata számos kérdésben lábbal tiport;- Marx—Engels—Lenin halhatatlan tanításait, beszeny- nyezte azt az eszmét, amelyért a munkásmozgalom sokezer kiváló harcosa áldozta életét. A pártban dü- börgött a taps, hangzott az éljen, előre elkészített cir- kalmas beszédeket szajkózok, s közben a kommunisták tízezrei fojtották magukba véleményüket, nézeteiket. Demokrácia? Szavakban hirdették, de a vezetőket nem lehetett bírálni. Néhány vezető döntötte el az ország sorsát, váltott le, helyezett funkcióba embereket, szavuk. kinyilatkoztatásuk megmásíthatatlan érvényű volt, s közben a kommunisták nagyrésze is hallgatásra, némaságra volt ítélve. Mostanában sokan hajlamosak olyan következtetésre, hogy a párt egész tagsága a bűnös politika szolgálatában állott. Ez nem igaz! Az MDP-ben ezer számra voltak becsületes kommunisták, kiváló, közmegbecsülésnek örvendő elvtársak, akik felemelteik szavukat az önkény ellen, akik elviselhetetlennek tartották a helyzetet. Különösen a XX. kongresszus után nagyon sokan felléptek a marxizmus-le- ninizmus tisztaságáért, követelték a törvénysértései; megszüntetését, a bűnösök megbüntetését, a szocialista demokrácia érvényesítését. A népért, az igazi szocializmusért küzdöttek. A Magyar Szocialista Munkáspárt is a marxizmus- leninizmus eszméit tűzi zász- . lajára. De ez a párt nemcsak szavakban hirdeti, hogy Marx és Lenin tanításai vezérlik, hanem tetteiben akarja azokat az ország sajátosságainak megfelelően érvényre juttatni. Az MSZMP a nép érdekeiért küzdő párt, amelyet áthat a mélységes emberszeretet, az őszinte igazmondás, a szocializmus ügye iránti hűség. A párt tagjai bátran és határozottan képviseljék ezeket az elveket. Meggyőződéssel valljuk, hogy ha becsületesen dolgoznak, valóságos bizalmat szereznek a nép körében, mert igaz ügyet képviselnek. A párt szervező munkáját is új alapokra kell helyezni; Az MDP súlyos hibája volt, hogy mindenkit bevett tagjai közé. Az önéletrajzok, a kérdőívek, a különféle jellemzések, a pártbürokrácia más fajtái csak arra voltak jók, hogy felesleges munkát adjanak és elfeledtessék, hogy az emberekkel kell foglalkoznunk. A lélektelenség, az emberek papírokból való megítélése — amelyet kötelező éberségként könyveltek el — odavezetett, hogy karrieristák kerültek a pártba. Furakodók. talpnyalók nevezhették magukat kommunistáknak, akiknek csak addig volt jó a piros könyv, amíg elérték egyéni céljaikat. Se sz.eri, se száma az olyan „kommunistáknak”, akik a nehéz időben eldobva, eltépve tagsági könyveiket, megtagadták az eszmét. S akadtak olyanok is, akiit a fegyveres felkelés idején raboltak, fosztogattak, gyilkoltak. A megújhodott párt politikáját, eszméjét tiszta, becsületes emberek képviselhetik, azok a munkások, parasztok és értelmiségiek, akik az elmúlt években és ma is meggyőződésből vállalták a párttagságot. Azok a pártonkí- vüliek — s az MSZMP-nck már sok ilyen tagja van —, akik demokráciát és szocializmust akarnak, akik a független, demokratikus és szocialista Magyarországért küzdenek. Ez nem taktikai lépése a pártnak — mint ahogy sokan vélik és mondják is. A párt határozottan elhatárolja magát a karrieristáktól, rablóktól, opportunistáktól és ingadozóktól, nem tartja méltónak őket a párttagságra, mert sosem voltak őszintén és hittel a szocializmus, a nép ügye mellett. A párt azt a történelmi hivatását, hogy a munkásosztályt, a dolgozókat a szocializmus építésére vezesse, csak akkor teljesítheti, ha szervezett, erős és egységes a jövőbe vezető utat illetően, ha tagjaiban bíznak az emberek, tisztelik őket és elfogadják vezetésüket. A párt tagjai most, a kezdet kezdetén sokat tehetnek ezért. Azt írtuk: nincs könnyű dolguk azoknak az elvtársaknak, akik önként vállalva szervezik az új pártot. Akkor mi ad erőt és lelkesedést ahhoz, hogy időt és fáradságot nqpn nézve járják a falvakat, agitáljanak az üzemekben? Az a tudat, hogy sosem volt ilyen szükség pártra, mint ma. A munkásosztály, a dolgozók legjobbjai követelik, várják a párt megalakulását. Azt mondják: a párt segítségével meggyorsíthatjuk a rend, a fegyelem megszilárdítását. Ezért gyűjtik egybe a dolgozók legjobbjait, ezért rendezik a párt sorait; £(/(/ eiéi nap. 'HudapeMeti Szürke és piszkos Budapest ezen a későőszi napon. A házakról tehullott vakolat, mésztörmelékek — a tragikus napok sajnálatos emlékei tarkítják aszfaltját. A hangulat is megfelel a külsőnek. Nyomott és nehéz. Sohasem láttam kevesebb mosolyt egyetlen nagyvárosban sem. Az emberek az utcán mindig sietnek, mintha hideg lakásuk négy fala között el akarnák felejteni a város gyászos képét, amely ott hagyta nyomát minden járókelő arcán. — A legnagyobb irónia abban van — mondta egyik magyar barátom — hogy az élet tovább folyik és áradatával megtöri azokat, akik elvesznek a csalódásban és pesszimizmusban. A Lenin körúton vagyok. Mindenütt borzalmas pusztítás, romok. A Hungária, a Royal és más nagy épületek barokk homlokzatából csak összetört vakolat, tégla és vastörmelékek maradtak. Mindennap újabb számadatokat hallok az ideérkezett építőanyag mennyiségéről. arról, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek a károk kijavítására, de ezt itt alig lehet látni A hivatalos statisztika szerint mintegy 40 000 lakás ment tönkre. Megnyílnak az üzletek is, mindennap 1öbb. Amikor tizenkét nappal ezelőtt másodszor érkeztem Budapestre, csal kevés élelmiszeripari üzlet volt nyitva Mo-f már más ’ kedéseket is kinyitottak. ügy tűnik azonban, hogy inkább csak szimbólumok, mert polcaik majdnem üresek. Az Oktogon-on találkozom egy régi ismerősömmel, egy csepeli munkással. Beszélgetésünk kérdés nélkül kezdődik. Dolgoznak — mondja — de mindez még messze van az igazi munkától. Nines elegendő szén, nincs nyersanyag, amikor Leáll az egyik üzemrész, a többi is kénytelen leállni. Előveszem a Népszabadság-ot, amelyben ez áll: „A helyzet a bányákban javul.“ Sok számadat van az újságban. A mátrai medencében 1 500 tonnát termeltek, Nógrádban több mint 1 800-at, az egyváltásban dolgozó komlói bányászok hatszázat, a tatabányaiak 1 300 tonnát és így tovább. Ennél azonban jóval kevesebb jutott el a gyárakba. A közlekedés nagyon lassú és emiatt nem tapasztalható jelentős javulás a gyárakban. Eltűntek a szubjektív problémák. A kormány és a munkástanácsok is a legnagyobb erőfeszítéseket teszik a munka teljes elindítására és a dolgozók ebben támogatják őket. Most olyan problémák merőinek fel, amelyeket nem tehet öez- szejöveteleMeel vagy felhívásokkal etm- tézni. Elbúcsúzom barátomtól és folytatom utamat a csúszós járdán. A pártaktivisták ülésére gondolok, amelyen részt- vett Kádár is. Igazat adok egy pesti aktivistának, aki véleményem szerint az zúg egyik legidőszerűbb kérdéseivel is foglalkozott: az ellenforradalom elleni harc nemcsak katonai feladói, — mondotta. — Többet kell foglalkozni az ország felépítésével, ez a legnehezebb probléma. A Magyar Távirati Iroda közölte, hogy törvény készül, amelynek alapján amnesztiát kapnak mindazok a személyek, akik október 23-a után illegálisan elhagyták az ország területét és az év végéig önszántukból visszatérnek. Egyes adatok szerint ilyenek több mint hetven ezren vannak. A Nyugati pályaudvarnál találkozom egy régi ismerősömmel. Azt mondja, arról gondolkodik, hogy kijusson ebből a sárból. Tudom, nem arra a sárra gondolt, amelyben mindketten állunk. Általában sokan vannak, akik így gondolkodnak, akik ilyen lehangoltak. Hasztalan ákarnék meggyőzni bárkit is ezek közül, hogy mérlegelje ezt a szándékát. Megállapítom, hogy sok idő kell még. sok erőfeszítés, hogy az emberek bizalma visszatérjen. Hiszem, hogy ezt a kormány is tudja. Az utcákon nagy sebességgel rohannak a Pobedák. A legtöbb közülük — színe alapján — a belgrádi taxikra hasonlít. Különböző jelzéseket viselnek. Valamikor — mondják — meg lehetett ismerni, hogy a társadalmi hierarchia melyik lépcsőfokán van az, akinek a kocsit rendelkezésére bocsátották. Ma már állítólag nincs így. A régi jelzéseket azonban még nem távolították el. oedimiptk •meg kellene tenni.- B RÓNI SZLÁV TADICS
