Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-23 / 279. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Xttl. ÉVFOLYAM, 280, SZÁM ÄRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 NOVEMBER 23 \K; A sztrájkjogról A sztrájkról beszél ma min­denki. A termelő munka im­már egy teljes hónapon át tar­tó szünetelése minden embert a legközelebbről érint. Azt is, aki a háttérben meglapulva rendszerváltozást vár a sztrájk­tól, s azt is, aki családja- sor­sáért aggódik és félti a mun­kásosztály hatalmát. Nehéz ma még csak nyomon követni is, hogy a sztrájk folytatása érdekében eddig hány jogos, hány erőltetett és jogtalan kö­vetelés hangzott ek Ezúttal csak a legutóbbi napokban el­hangzott egyik követelést néz­zük meg közelebbről. Lapunkban is közöltük, hogy a munkások néhány csoportja követeli a sztrájkjog elisme­rését a kormánytól. Helyes-e, jogos-e ez a követelés, mit je­lentene törvénybeiktatása, nyerne-e vagy veszítene vele a munkásság? Elsősorban azt kell megér­tenünk, hogy a sztrájk, mint a munkásosztály fegyvere a ká- zsákmányolók ellen, a tőkés társadalom tipikus kísérőjelen­sége. A munkásoknak ahhoz, hogy, jobb munkafeltételeket harcoljanak M a tőkésektől, szervezettem, kell fellépniük. Sztrájkkal, a munka szerve­zett beszüntetésével kényszerí­tik engedményekre a gyár tu­lajdonosát, akinek a gyár minden órá>-”; termelése bu­sás hasznot, viszont minden órányi állása jelentékeny ká­rokat okoz. A munkásosztály harcát a párt szervezte, ha politikai célokért, a szakszer­vezet, ha gazdasági követelé­sekért folyt. A tőkések termé­szetesen a békés tárgyalástól a . sendőrszuronyok akcióba- léptetéséig minden eszközt felhasználnak a sztrájkolok el­len. Jól tudják ezt az idősebb munkások, bányászok, nincs szükséf hosszabb magyarázat­na azonban más körülmé­nyek között folyik a sztrájk. Nincsenek tőkéseink, a hata­lom és a gyárak tulajdonjoga a munkásosztály kezében van. Eszerint a sztrájk ma a mun­kások éllen, a munkásosztály hatalma ellen irányul, teljes mértékben a munkásokat sújt­ja, nekik okoz károkat; A legutóbbi hetek esemé­nyeit vizsgálva azonban azt látjuk, hogy nem ilyen egy­szerű a dolog. Különösen az októberben kezdődött esemé­nyek első időszakában voltak a munkásosztálynak olyan kö­vetelései a kormánnyal, azaz az ország vezetésében szere­pet játszó szőkébb réteggel, szemben,, amelyek a sztrájkot sok tekintetben indokolttá és jogossá tették. Ilyen követelés volt, hogy a munkások való­ban a gazda, a tulajdonos mód­jára szólhassanak bele üzemük életébe, a termelőmunka irá­nyításába. Jogos követelés volt, a munkások erdekeit sértő bér rendszer megszüntetése és he­lyébe a munkásérdekeknek megfelelő bélrendszer, a meg­élhetést biztosító bérszínvonal megállapítása. Jogos volt az a követelés is, hogy a munká­sok valóban gyakorolhassák is demokratikus jogaikat, tényle­gesen beleszólhassanak az or­szág sorsát megható uzó poli­tikai kérdésekbe. A jogos követelésekért, a szocialista demokrácia megte- rer* téséért vívott küzdelem során számos fiatal fegyvert fogott, a munkán ,tály ^pedig évtizedes küzdelmei során ki­alakult hatásos t'egyveréhéz, a sztrájkhoz nyúlt. Igaz. hogy ez a sztrájk gazdaságilag már kezdettől fogva a munkásér­dekek ellen irányult, de októ­berben olyan helyzet alakult ki, amelyben a munkásosztály okkal vállalhatott gazdasági hátrányokat is politikai köve­teléseinek teljesítéséért. A Rá- kosi-klihk által kialakított ká­ros vezetési módszerek meg­szüntetése, a bürokratikus ap­parátusok útján történő veze­tés megszüntetése, és egészsé­ges, valóban demokratikus szocialista rendszer kialakítá­sa összehasonlíthatatlanul fon­tosabb volt a munkások szá­mára, mint az akkor válható néhány napos vagy néhány he­tes termeléskiesés köveíkez- menye. Azóta azonban eltelt egy hónap és gyökeresen megvál­tozott a helyzet. A munkások lényeges politikai és gazdasági követelései teljesültek. Meg­alakultak a munkástanácsok, amelyek működését most már törvényerejű rendelet is bizto­sítja és szabályozza. Ezek ré­vén lényegében megoldódtak a gazdasági jellegű , problémák is. mert minden üzem mun­kástanácsa maga tervezi meg a termelést és alakítja ki a helyileg legjobb bérrendszert, tehát a továbbiakban — ter­mészetesen ezzel együtt orszá­gos jellegű rendezés és gaz­dasági átszervezés végrehajtá­sával — egy-egy üzem kollek­tívája önmaga teremt magá­nak olyan feltételeket, ame­lyek a munkásokra nézve a legkedvezőbbek. Azok a követelések tehát/, amelyekért a munkásság sztrájkot indított, legnagyobb­részt teljesültek, másrészt tel­jesítésük legfőbb feltétele most már ..csak a termelőmunka megindítása az egész ország­ban. Ma már a sztrájk semmi­képpen sem érdeke a- munkás- osztálynak, sem külön-külőn a munkásoknak. Más gazdaság; eredménye ma már nem lehet, mint a termelési kiesés okoz­ta sokmilliós veszteség és népgazdaság nagymértékű le­romlása, munkáscsaládok ez, reinefc éhezése. Más politikai eredménye nem lehet, mint a munkásosztály hatalmának gyengítése és aláásása. A sztrájkjog követelésével fellépni ilyen körülmények között lehet pillanatnyilag népszerű dolog, de a munká­sok számára semmiképpen sem hasznos és nem ésszerű. A sztrájk jogát elismerte a kormány azzal, ho- >• a sztrájk ellen a hatalom erejével nem hanem csak meggyőzéssel lé­pett fel. De a sztrájkjog tör­vénybeiktatása azt jelentené, hogy e jog gyakorlásához anyagi alapot is kell biztosí­tania a kormánynak, s ez azt jelentené, hogy munka nélkül jövedelem szerzését tenné le­hetővé. Ez ellenkezik a szocia­lizmus közismert elvével, munkások régi jogos követe­lésével; ..aki nem dolgozik, ne is egyék.’1 Világos tehát, hogy a sztrájkjog törvénybeiktatá sának követelése ma, amikor a sztrájk am úgyis folyik és éppen a munkások érdekei el lenére folyik, nem lehet munkások tömegeinek a köve telese. Ez a jog megvan, munkások — ha szükségesre látják, — bármikor élhetne! vele, de világosan kell lát nunk. hogy ma, egy hónapos sztrájk után nem, a munkás­ság él ezzel a joggal, hanem egy szűk. munkáséi!«*» réteg él vissza vele. Á jogi karon megkezdődött az oktatás A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Ka­rán a nappali tagozaton az ok­tatás hétköznaponteint (szom­bat kivételével) a délelőtti órákban tanszéki foglalkozá­sok keretében folyik. A pótaUam vizsga-időszak megkezdődött. Akik ezideig nem jelentkeztek, azt pótol­hatják. A levelező tagozat hallgatói számára jelentkezés és előze­tes megbeszélés után a kon­zultációs foglalkozások a jövő héten megkezdődnek. Azok a korábbi joghallga­tók, akik tanulmányaikat évek­kel ezelőtt megszakították s az ősz folyamán tanulmányaik­nak a levelező tagozaton való folytatására engedélyt kaptak, különböző vizsgák letétele céljából jelentkezhetnek. Je­lentkezhetnek saját érdekük­ben, illetőleg a különbözeti vizsgák megbeszélése céljából Szók is, akiknek a postaszol­gálat szüneteltetése miatt a felvételi határozatot még nem kézbesítették. Nagyon leromlott a pécsi bányák állapota A fenntartás már nem elegendő Munkatársunk tegnap fel­kereste Vereekei Lajost, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatóját, aki a pécsi bá­nyaüzemek állapotáról a kö­vetkező tájékoztatást adta. — Bányáink állapota na­gyon súlyos. Már nemcsak a fejtési alap- és légvágatok mennek tönkre, hanem a fő­szállító vágatok állapota is egyre rosszabbá válik. Mivel a széntermelő munkahelyek, elsősorban a fejtések többé­ke vésbé egy hónapja nincse­nek művelve, az összeduzaa- dás nagyon sok kárt okoz. Ezt fenntartással megakadá­lyozni nem lehet, ennek csak egyetlen ellenszere van: a termelő munka. A termelő munka meg­indításával tudjuk csak meg­menteni bányaüzemeinket a még nagyobb mérvű pusztu­lástól, mert bár a munkás- tanácsok szorgalmazzák a fenntartást, annak gyakor­latilag nem sok jelentősége \an. Az a fenntartó munka, amit minden bányaüzemben előre meghatározott létszám végez, nem képes a bánya pusztulását megakadályozni mégpedig több okból. Egy­részt azért, mert a fenntartó munkát végző bányászol; teljesítménye nagyon ala csony. Ez adódik részben a munka természetétől, rész­ben abból, hogy a fenntar tást mindig más és más bá­nyászok végzik, mindig más és más munkahelyeken. Ugyanakkor feltétlenül szá mításba kell venni a jelen­legi rendkívüli állapotoka' is, mert a szakmáját legjob­ban értő bányász sem tud ma teljes értékű munkái nyújtani, nem beszélve azok ról, akik nem is akarnak. A termelés szüneteltetése, a tervszerűtlen és nem folya­matosan végzett fenntartás következményei: a talpduz­zadás, a rossz vasutak, a« összegyüleinlett talpvíz okoz­ta akadályok nagyon nehe­zen kűzdhetők le, De hozzá kell kezdeni, amíg leküzd­hetők, mert mindegyikünk, minden bányász érdeke most ■ zt követeli. Verecke’ Lajos még el­mondotta, hogy a téliesitési munkákat nagyrészt sikerült már elvégezni. Nem lett be­fejezve az újhegyi szénmosó téliesítése, itt vannak még nyitott térségek s fennáll a fagyveszély. Most, hogy meg­kezdődött a havazás, nehéz­ségekbe ütközik majd a. lánc- üyák üzemeltetése is. Ezenkívül a trösztigazgató özöite, hogy felülvizsgálják: hányán laknak jelenleg a 'egényotthonókban s hogyan lehet ezeket a lakókat egy helyre összpontosítani. Az így felszabaduló helyiségeket lakássá akarják átalakítani. Előreláthatólag 20—25 lakást nyernek így. Hazánk a világ érdeklődésének homlokterében November 22-én román kor­mány- és partv ezet ókból álló küldöttség érkezett Budapest­re. A küldöttség, melynek tag­jai Gheorghin Dej, a Román Munkáspárt Központi Vezető­ségének első titkára, Stoiea, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, tár­gyalásokat folytat az elnöki tanács, a forradalmi munkás­paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt képvi­selőivel. A tárgyalások még nem fejeződtek be. Közös zá­róközJemcny ma, 23-án jelenik meg. november A Lengyel Vöröskereszt köz­ponti tanácsához, valamint a vöröskereszt vajdasági szer­vezeteihez továbbra is érkez­nek az adományok a magyar lakosság részére. Magánszemé­lyek, különféle intézmények gyógyszereket és különféle élelmiszereket adományoztak. Több, minit húszmii !ió zlotyit gyűjtöttek. A gyógyszerekkel és élelmiszerekkel megrakotí Javul ms iparosok anyagellátása — A magyar forradalmi' munkás-paraszt kormány meg­alakulása óta az adóügy és az anyagellátás területén tapász- talható-e némi javulás? — J A Rákóczi út 24-ben műkö­dik néhány napja a Pécs- Baranya! Ipartestület. Az a szerv, amely 5100 baranyai iparos problémáival foglalko­zik. Az irodában Erdőit Löszig, titkárra! az iparossá® helyré­éről beszélgetünk. A múltban rengeteg sére­lem érte az iparosságot — mondja Erdőst László. *— Vajon, amikor az alkalmazot­tak utáni különadót elrendel­ték, az ország akkori vezetői iátták-e, hogy egy egyedül dolgozó áesiparos hogyan állít fel hatalmas gerendákat a szédítő magasban? Az adóki­vetésnél figyelembevették-e azt, hogy cipészmesterünk két és fél kiló talpbőrbó! milyen .horribilis“ jövedelemre tehet szert? Vajon milyen órabért számolhatott fel iparosunk és kinek, arra az időre, míg mű­helyét bezárta és anyagért sza­ladgált? Az ország akkori ve­zetői törölték ugyan a „tisz­tességtelen versenyre" vonat­kozó szankciókat, de „módot adtak“, hogy iparosaink a 970 forintos fát 2.200 forintért-, a 20,80 forintos meszel 76 forin­tért, a 24 forintos cementet pedig 150 forintért vásárolhas­sak. tettük a kérdést. Iparosságunk forradalmi tanácsainak megbízottal az el­múlt napokban már felvették a kapcsolatot az il letékes pénz­ügyi szervekkel. Közölték ve­lük, hogy 1955 november 1-től az alkalmazott tartási’ küilön adót eltörölték és a kőműves iparba« a forgalmi adót is megszüntették. Ezt a két in­tézkedést természetesen csak első lépésnek tartjuk és remél­jük, hogy a magyar forradal­mi munkás-panaszt kormány iparosságunk részére további adókedve nmén yeket biztosít majd. — Anyagosztályunk egyes üzemek forradalmi tanácsaival felvette a kapcsolatot. Ennek eredményeként a Pécsi Bőr­gyártól 1029 kiló kruppon tal­pat, a pécsi MESZÖV-fől 40 kiló Wane hasszeletet, a pécsi ÜVÉRT-tőt 90 négyzetméter táblaüveget, a városi tanács élelmiszeripari osztályától pe­dig 170 kiló -lisztet kaptunk. A kruppon talpat a cipészek, Wane hasszeletet a szíj jártók, táblaüveget az üvegesek, a Lisztet pedig az élelmiszeripari dolgozóknak juttattuk. Iparosságunk bízik abban, hogy -hamarosan helyreáll a rend, a nyugalom és met urdui a forgalom. Amint, ez bekövet­kezik, anyagosztályun-k azon­nal felveszi a kapcsolatot a budapesti anyagelosztó köz­pontokkal. Elsőrendű felada­tunknak tekintjük, hogy az iparosságot megfelelő anyag gal lássuk el, hogy teljes ka­pacitással megkezdhesse mun­káját —fejezte be nyilatkoza­tát Erdőéi László titkár. ötödik gépkocsiszállítmányt a héten indítják útnak Magyar­országra. * Sepilov. a Szovjetunió kül­ügyminisztere kijelentette az ENSZ közgyűlése előtt, hogy a szovjet csapatok kivonulnak a Német Demokratikus Köz­társaságból. Lengyelországból. Magyarországról és Romániá­ból, amint a nyugati hatalmak felszámolják más országokban lévő légi- és tengerészeti tá­maszpontjaikat. A Szovjet kül­ügyminiszter ezután a nyugati hatalmakhoz fordult, hogy tá­mogassák a legújabb szovjet- leszerelési javaslatot. Sepilov indítványozta, hogy 1957-beu tartsanak világérlekezletet. amelyen a gazdasági kérdé­sekről tárgyalnának és az ENSZ keretében alakítanának egy nemzetközi kereskedelmi szervezetet. * A Szovjetunió indiai nagy­követe tegnap meglátogatta Nehru indiai miniszterelnököt és megbeszélést folytatott vele a magyarországi események­ről. A fogadás a szovjet, nagy­követ kérelmére történt. Teljes üzem a Szigetvári Konzervgyárban Talán, ilyen kedvvel még sohasem dolgoztak a sziget- túri konzervgyár munkásai, mint ezekben a napokban. Tudják, hogy ők éppen a mun­kájukkal járulhatnak legin­kább hozzá a követelések meg­valósulásához. A forradalom kritikus im jaiban, bár kis létszámmal, A postán visszatér a normális élet 11 50« távirat Két héttel ezelőtt még vagy ezer elintézetlen távirat púpo­sodon a postán, most pedig nincs egyetlen, régi távirat sem. A távirati részleg dolgo­zói — míg más üzemek sztráj­koltak — éjjel-nappali mun­kával felszámolták a restan­ciát. Az utóbbi napokban össze­sen 11 500, nagyobbrészt régi távirat érkezett Budapestről. Ezt a hatalmas mennyiséget a levél- és hírlapkézbesítők be­állításával továbbították a cím­zettekhez. Beszélgetés » fő várossal A városi t elefone! ő f i zetok többször bosszankodnak, hogy már megint süket a készülé­kük. Pedig — mint a szak­emberek elmondották — nem a posta a hibás. Esetenként — különösen délelőttönként — olyannyira megszaporodtak a beszélgetések, bogy az auto- mu-tagepek megóvása érdeké­ben kénytelenek kikapcsolni I Ha a normális élet vissza- a magáhkészülékekét. Délután tér, a távolsági telefonközpont ég este már korlátlanul!, lehet beszélgetni a magánkészüleke- ken is. Megnőtt a távolsági magáné beszélgetéselv száma is, de a szükségletekhez képest még mindig minimális. Ennek oka nem a központ dolgozóinak á'Hítólagoe kősszivüsége, hanem az, hogy a távolsági beszélge­téseik zömét az élelmiszeibe- szerzések foglalják le. Szerdán még normális ösz- szdíöttetétsiük volt a főváros­sal, sőt minimális számiban még magánbeszélgetések is történtek. (Budapesten átmenő beszélgetéseket még nem kap­csolt a fővárosi központ. Mis- kolccal vagy Sátoraljaújhely- lyeí be;:zéieetnj tehát még nem tehet.l Később valahol elrom­lott Pécset a fővárossal össze­kötő kábel és tegnap délelőtt Nagykanizsán, Kaposváron és Szekszárdon át próbálkoztak kapcsolatot jmMM Buda­pest tel. dolgozói naponta 10 000 inter- urbán kapcsolást is el tudnak végezni. A normális forgalom; naponta 3.400 interur-bán be­szélgetés. Csomagfelvétel egyelőre nincs Amint Gyimesi Lajos, az osztály egyik dolgozója elmon dotte, nem a posta az oka. A posta dolgozói bármikor ké­szek a csomagfelvételre, ha annak értelme van. Ez pedig a vasút és a MA VAUT dol­gozóitól függ. Természetesen a levelei; száma is kevés. Borbós Vilmos kézbesítő brigádvezető például egy hónappal ezelőtt 200—250 magánlevelet adott át napont a címzetteknek, most meg csak 30-at. Szívesen vinne többet mert amint mondja, „akkor jókedvű a postás, ha levelet vihet az embereknek. Ennek azonban a közlekedés a felté­tele — a vasút és a MÁVAUT teljes munkája. mégis dolgoztak a gyárban. Mind több dolgozó munkába- állításával azon fáradozott a gyár vezetősége és munkás- tanácsa, hogy a könnyen rom­landó nyersanyagot megment­sék. Sikerült, feldolgozni 11 vagon káposztát és 5 vagon szőlőt. Múlt hét péntekén a bánya­vidék és a városi lakosság jobb ellátása céljából meg­kezdték az üzemben a kész­étel gyártását. A gyár kisegítő üzemének munkásai — laka­tosok, kádárok, asztalosok, ládázók és festők — szintén a készétel gyártásnál segédkez­nek. 4.000 egy és negyed kilós szalontüdős üveg vár elszállí­tásra, kedd óta már libapör­költet is gyártanak, és hama­rosan székelygulyást is készí­tenek. Készételt két műszak­ban gyártanak és Pecsre, Komlóra, Zalaegerszegre, Nagy kámzsára ^»állítják. Vegyes­ízt három műszakban, össze­sen 60' dolgozó készít hétfő óta, naponta másfél-két vagon- nyit. A gyár udvarán és raktá­raiban rengeteg a már csoma­golt, és vasúti szállításra váró készáru: a lecsó, zöldborsó, zöldbab, finomra, vegyesíz, készétel és több tízezer üveg cékla. Teherautók naponta jön­nek. egy kettőre megrakod­nak, és már viszik is a fconzer- vet szerte a megyében. De nagy szükség lenne máj’ a vasúti szállításra még mielőtt beáll az erősebb fagy, nehogy kárt tegyen a szabadban tárolt konzervárukban.

Next

/
Thumbnails
Contents