Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)
1956-11-12 / 268. szám
KÜLÖNKIADÁS« % • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK.' DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Xm. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR HÉTFŐ, 1056. NOVEMBER 12. A Boranya Megyei Rendőrkapitányság felhívása a megye lakosságához 1956. október 23-a után különböző hadfelszerelési tárgyak kerültek polgári személyek birtokába. így például: lőfegyvereken kívül egyenruházati cikkek és a fegyveres szervek egyéb felszerelési tárgyai. Felhívjuk tehát a polgári személyeket, hogy az így birtokukba jutott kincstári anyagokat haladéktalanul, de legkésőbb november 14-én délután 5 óráig szolgáltassák be a lakóhelyük szerint illetékes rendőrkapitányságokon, illetve vidék it a rendőrőrsön Pécs város és Baranya megye katonai parancsnoka felhívja a honvédség állományába tartozó személyeket, hogy azon cikkeket, melyek nem képezik személyi felszerelésük tárgyát, szolgáltassák be. Ezen beszolgáltatás! kötelezettség vonatkozik valamen nyi ilyen felszerelési tárgyra és gépjárműre is. JEL^NSZKY MARTON ' alezredes. ll manar Ml rate-srazi Mu eílssfii a m lap vagjia mulatt kttiM iidazi. m az arszag arias, m lelt as Maa m a szocializmus so Kádár János elvtárs rádióbeszéde A Szovjetunió kormánya a szocialista országok egyenjogúságáról Országunk én valamennyi Hépj demokratikus ország *zempontjábó! történelmi je- knfcóségű nyilatkozat látott napvilágot október 30-án a ®2ovjet kormány részéről. A nyilatkozat — amellyel a magyar sajtó a különleges körülmények miatt nem foglalkozott — megállapítja: „A közműit idők eseményei megkutatták, hogy szükségessé vált megfelelő nyilatkozatot termi a Szovjetunió álláspontjáról a Szovjetuniónak a töb- pi szocialista országokkal való kölcsönös kapcsolatait illetően, *!*ősorban gazdasági és katonái téren." A nagy fontosságú deklaráció jjündenekelőtt rámutat arra ü°gy a Szovjetunió külpolitikájának alapjait eddig is a üáké* együttélés, a barátság és ** együttműködés politikája képezte és ez a politika a legkövetkezetesebben a szociális- iá országokkal való kölcsönös kapcsolatokban nyilvánult meg >>A szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társadalom felépítésének közös áábményei és a proletár internacionalizmus elvei egyesítenek, kölcsöi.ös kapcsolatukat a teljes egyenjogúság, az állami függetlenség és szuverenitás, a területek sérthetet- 'Jhségének tiszteletben tartása az egymás bel ügyeibe való "e nem avatkozás elveire épít- Mtik fel." Joggal állapítja meg a nyi- l»tkozat, hogy ezeknek az elj Veknek az érvényesítése je- jntös szerepet játszott a nép: üsmokratlkus országok egész “urának létrejöttében és még- ^rősödésében. Ugyanakkor a nyilatkozat nem elégszik meg ,l?ok.nak a pozitív elemeknek a ^sorolásával, amelyek a szo- e!alis; a államok egymás közötti viszonyát jellemzik, hanem nyi’tan és őszintén rá- Jhutnt azokra a hibákra, ámenek ezen a téren megmutat- ,.Az új rend kialaku- ■ksúiak és a társadalmi viszonyok gyökeres forradalmi át- ttuiónö'^ eorán nenn kis óimban fordultak elő nshéz- •K’3"k mego’datlan feladató!-' ‘i '..'és hibák öhbok ko (.ci allst a c-szájok U- ■•Üttl kapcsolatok terén is, °-ya. (Ivséi-íésék és hibák helyek csorbították az egyen ••'vét a szocialista or- *"«- •«•»«Mi kapcsolr.tok• IvX. .ongrvsszus elfte- •. e°eket a hibákat M a szovjet kormány nyilatkozatának éppen az a célja, hogy e kongresszus szellemében a szocialista országokhoz való viszonyában maradék nélkül. megvalósítsa a népek egyenjogúságának lenini elvét. Ennek megfelelően a Szovjetunió késinek nyilatkozik a szocialista országok kormányaival megtárgyalni mindazokat a rendszabályokat, amelyek alkalmasak arra. hogy a hem- zeti szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elveit érvényesítse a szocialista államok közötti gazdasági és katonai kapcsolatok terén. A nyilatkozat többek között kimondja, hogy a szovjet kor mány kész megvizsgálni a to- bi szocialista országokkal egvütt — amelyek a varsói szerződésben részt vettek — a Románia, Lengyelország és Magyarország területén tartózkodó szovjet csapatoknak a kérdését. ..Ebben a kérdésben a szovjet kormány abból a közös elvből indul ki, hogy a varsói szerződésben résztvevő egyik vagy másik állam csapatainak elhelyezése a varsói szerződéshez tartozó másik állam területén valamennyi — a szerződésben résztvevő — ország közös megállapodása alapján és csakis annak az államnak a hozzájárulásával történik, arnelvnek területén saját kérésére ilyen csapatokat elhelyeznek, vagy elhelyez ni szándékoznak.“ A szovjet kormány nyilatkozata nagy figyelmet szentel a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kölcsönös kapcsolatainak és a leghatározottabban kinyilvánítja, hogy ......kész megfelelő tárgya so kat kezdeni a Magyar Nép- Köztársaság kormányával es n varsói szerződés többi résztvevőjével a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kérdésében ..." A szovjet kormánynak ez : nagyjelentőségű nyilatkozata a 1 égtéljesebb mértékbeli alkalmas mindazok megnyugtatására. akik akár jó-, akár rosszhiszeműen, de hitelt adtak o'van híreszteléseknek, mintha a Szovjetunió elzárkózna a •«•a"vár kormánynak arra ve najkozó javaslata elől. hogy a varsói szerződésben résztvevő országok bevonásával a rend holvreállítása után mogvizs- á'iák a szovjet csapatok Ma- • Aí-VíAI vn*ő k!vp‘' " (Megjelent a Szabad Nép november 9-i szamában.) Munkások, Parasztok, Értelmiségi dolgozók, Honfitársaim! Szólni kívánok az általános helyzetről, s ezzel kapcsolatban a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány álláspont járói néhány fontos kérdésben. Közölhetem, hogy az ország egész területén, mind a fővárosban, mind vidéken, a Magyar Népköztársaság ellen intézett nyílt fegyveres támadást leverték. A fegyveres felkelésben résztvevők nagyrészc vagy letette vagy eldobálta fegyverét. A nagytömegű eldobált fegyvert katonai és polgári szerveink most szedik össze. Budapesten és a Budapestről északnyugatra vezető utak mentén még egyes felfegyverzett személyek és kisebb fegyveres csoportok kóborolnak és rejtőzködnek. Ezek a szórványos lövöldözéssel é6 orvlövésekkel még mindig zavarják a tömegek békés életét, nyugalmát, biztonságát. I>e ezek ártalmatlanná tétele is gyors ütemben folyik. Vidéken a békés napi munka megindítása mindenütt ■ rendben megy. A vasutak, a bányák. az üzemek, a közhivatalok jelentős részében a munka megindult. Az iskolákban al tanítás megkezdődött. __J Ke dvezőtlenebb a helyzet Budapesten. Bár itt is megkezdődött a munka a hivatalokban, a közintézményekben, a vasútnál, a fővárosi üzemeknél, és többezren álltak munkába olyan jelentős budapesti üzemekben, mint a Ganz vagon, a Beloiannis gyár, a Mávag és más üzemekben, mindez mégis messze elmarad > vidéki helyzethez képest. A törvényes rend helyreállítását illetően is más a. helyzet Budapesten és más vidéken. Az ország vidéki területén — egyes Komárom megyei fal- \ ’kát kivéve, ahol lövöldözéseket rendeztek a Budapesten szétvert és innen kiszorított fegyveres támadók szétszórt maradványai, — teljesen helyreállt a törvényes rend. Budapest egész termeiéről ezt nem lehet még ma sem elmondani. A megsemmi- Mfott fegyveres támadó eső portokból megmaradt, és nappal a pincékben c- más helyeken rejtőzködő nrvlftvészek | • • ' -"W> 3/- /• Vícr*1}-?> hü'l dákba verődnek. Csütörtökön este több helyen áruházakul és vasúti pályaudvarokat támadták meg és fosztottak ki. Pénteken este szintén garázdálkodtak. Felgyújtották például a Royal szálló épületét, és kifosztották a Rákóczi úton a Guttmann Aruházat. A lakosságban általános az óhaj, a törvényes rend, a békesség, a rendes mindennapi élet, a munka megindítása után. és elítélő hangulat lett úrrá az orvlövészekkel, a fosztogatással, gyújtogatással szemben, mely jelenségek még' ma is sok kárt, megpróbáltatást és szenvedést okoznak békés lakosságunknak. Az általános helyzetről szólva, nyíltan meg kell mondani, hogy más. súlyos és gyors megoldást kívánó kérdéssel is meg kell küzdeni a kormányszervek, a helyi hatóságok és a dolgozó nép egyesített erőfeszítésével. Ennyit az általános helyzetről. Azzal a megjegyzéssel, hogy a kormány megítélése szerint két-három napon belül Budapesten is végezni lehet 'teljesen a csoportos orv- ’övészekkel, a fosztogatókkal, a gyújtógatőkkal, és ezzel az egész országban helyre fog állni a törvényes rend, a békés építő munka első, nélkülözhetetlen feltétele. Három alapvető feladatról kell nyíltan beszélnem: Először: az ország határállomásain és most már a Budapest Télé meglhduTt vonatokon a testvéri szocialista országokból megsegítésünkre küldött jelentékeny mennyiségű élelem- és gyógyszerküldemény van. Az ország számos vidékén nagymennyiségű hízott sertést és más élelmiszert gyűjtöttek össze hatóságaink Budapest számára. Az élelmiszer gyűjtésében becsülettel vett részt hazafias parasztságunk Is. Budapest népe pedig ugyanakkor, sajnos, súlyos ellátási nehézségekkel küzdött. A második feladat: Budapesten a harcok során igen sok lakás megrongálódott vagy íeljesen elpusztult. Sok család a lél küszöbén hajléktalanná vált. Harmadik: az üzemekben, a bányáknál a vasút! forgalomban bekövetkezett munkakiesés miatt a most dolgozni kezdő gyárak nyersanyag, de Különösen szén, olaj és más ítöanyaghlánnyal küzdenek. A tüzelőanyaghiány a buda- pesti. liáztartásokat is fenyegeti. «Ta teendő ebben a helyzetben? Mindenkinek a maga helyén és feladatkörében munkához kell látnia teljes erővel és nagy lendülettel. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az ország dolgozó népe teljes egyetértésre jusson néhány alapvető kérdésben. ------Ho gyan tett békés tüntetésből, a dolgozók jogos követeléseinek kifejezéséből ellenforradalmi megmozdulás V l Milyen kérdésekre gondolok? Egyetértésnek kell lenni abban, hogy az október 33-án megindult népmozgalom alapvető oka azokban a súlyos hibákban és bűnökben keresendő, amelyeket az ország és a párt vezetésében döntő befolyással bírt Rákosi klikk követett cl az ország dolgozóinak kárára. Tudni kell azt is, hogy e káros cselekedetekkel és módszerekkel szemben fellépő tömegek felháborodása teljesen jogos volt. A megmozdulásban résztvetí tömegeknek nem a Magyar Nép- köztársaság népi hatalmának inegrendítése, hanem ellenkezőleg a .hibák elleni fellépésén keresztül annak megszilárdítása és megerősítése volt a célja. Amennyire teljesen világos ma már az, hogy a tömegmegmozdulásban tisztaszándékú emberek vettek részt, továbbá: hogy még a fegyveres felkelésben részt vett fiatalok nagyrésze is a szocialista rendszer és a nép- köztársaság hívének vallja magát, a fegyveres felkelés és tömegmegmozdulás résztvevőinek soraiban kezdettől fog va jelen voltak, és mindinkább előtérbe kerültek azok az ellenforradalmi erők. amelyeknek célja nem a hibák • ’ ■ ........"m a Ma-zvar 'Né pköztársaság kormányának es allaroaoak w a dolgoz« nép hatalmának megdöntése volt. Ezek az ellenforradalmi erők azt tűzték célul maguk elé, hogy megsemmisítsék szocialista forradalmunk vívmányait, az államosított ipart és kereskedelmet, földosztást, és ezzel a kapitalista-nagybirtokos rendszert állítsák vissza hazánkban. | Tudnunk kell, hogy az~e11 enforradal om ' több vonalon indított támadást népi demokráciánk ellen. Politikai vonalon nap mint nap jobbra tolta a kormányt, amelynek az állandó személycserék mind jobboldali színezetet adtak. Nem kétséges, hogy az ellen- forradalom rövid időn beiül magát Nagy Imrét is mint egyetlen kommunistát is felesleges és elavulttá vált holmiként kidobta volna a. kormányból. Ezt Mindsacnthy bíboros politikai fellépése sok dolgozóval megértette. Az államhatalom ellen fegyverrel harcolók összetétele és ennek megfelelően a fegyveres felkelés JeHoge is gyorsan változott Miközben kiváltak a népi hatalmat megdöntenl nem kívánó ifjak a harcból, letéve vagy átadva a fegyvert, rohamos mértékben aktivizálódtak ,a börtönből kiszabadult, továbbá a békés polgárok álarcát mindaddig viselő szemé1 vek, végül a nyugat! ha- ; • >i->hon tél régóta lesben álló horthysta katona- é: csendőrtisztek.' Növelte a baj a börtönökből kiszabadílou közönséges bűnözők hada. Ezek fegyverhez jutva, különböző rémtetteket követtek el, növelték az anarchiát, és az ellenforradalmárok szándékait segítették elő. De igazi arcát az ellenforradalom a fc- hérterrorraJ_áedte fel az egész nép előtt.^Mialatt Budapest en a harc első szakasza folyt és vidéken szórványosan a tömegek békés tüntetései zajlottak le, ez alatt egyes helyeken, így például a Dunántúlon, különösen pedig Bács megye déli részén és a Győr Soproni vonalon jól szervezett fegyveres ellenforradalmi bandák százával gyilkolták le állati módón a kommunistákat, egyszerű munkásokat, parasztokat, értelmiségieket. minden haladó embert, .akit kezükbe kaparinthatta^, J Ugyanez ismétlődött még még nagyobb mértékben és brutálisabb roham formájában. amikor a kormány Budapesten tűzszünetet rendelt el. Miközben kormánykörökben koalícióról és demokráciáról folyt a szóbeszéd és hallgattak a felkeléssel szemben az államot védő fegyverek, ágyúval lőtték a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székbázát. egyes fegyveres csoportok keresték fel haladó emberek lakását egész Budapesten. fse.polcw, (Folytatás a 2. oldalon.
