Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-13 / 242. szám

világ proletárjai egyesiljetek BUNÁNTŰLI » liszt tözleméiiye NAPLÓ BARANYA MEGYEI PA'RVBIZOTUa'ü fS A MEGYEI TANACS LAP XIII. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 OKTÓBER IS A Belügyminisztérium tu­datja, hogy hazánk és né­pünk hű fiainak, a mártír­halált halt, Köröndi Béla r. ezredes és Horváth Königs­berg Ottó r. alezredes elv­társak földi maradványait 1956. október hó 13-án, dél­előtt 10 órakor a Farkasré­ti temetőben katonai pom­pával helyezik örök nyuga­lomra. Elárult szerelem Építsünk olcsóbban, pában - több lakást! Az elmúlt tíz esztendő alatt hihetetlenül sokat építettünk, mégis azt kell mondanunk, hogy az építőipar az ország rohamos fejlődése mellett vi­szonylag elmaradt. Miért? Drágán és lassan építünk. Az építőipar vezető szak­emberei ugyan mindent elkö­vetnek, hogy olcsóbbá tegyék az építkezések önköltségeit. A koinplex-'brigádok szerve­zésével érnek el megtakarí­tást. Például a Baranya me­gyei Építőipari Vállalatnál az összes munkások (harminc— harmincöt százaléka ilyen komplex-brigádban dolgozik, s munkájuk hozzávetőleges számítások szerint 10 száza­lékkal kisebb költségeket je­lent cgy-egy munkahelyen. Ez dicséretes eredmény, de ko­rántsem kielégítő. Külföldi szaklapokat és bu­dapesti kísérleteket figyelcm- bevévc azt látjuk, hogy aliol- nap minden körülmények kö­zött a szerelésszerű nagyüze­mi jellegű építésé. Ezt az utat kell nekünk is követni, mert a jelenlegi 10—15 százalékos költségcsökkentés nem jelen­tős eredmény akkor, amikor egy 17 lakásos épület másfél millióba, egy 48 lakásos épü­let pedig 3—4 millióba kerül. Melyik munkás tud ezer fo­rintos átlagkereset mellett 70- 80-00 'ezer forintokat kifizet­ni eoy lakásért, vagy százezer­nél is többet egy családi há­zéit. Havi fizetésből kevesen. Éppen, ezért az 5—10 százalé­kos költségcsökkentési kísér­leteken túlmenően alapvető változást kell elérnünk mind az olcsóbb, mind a gyorsabb építés tekintetében. Milyen lehetőségeink van­nak nekünk, pécsieknek? Le­hel ősegünk bőven van, szem­ben az ország nagyon sok vi­déki városával. Csak a kezün­ket kell kinyújtanunk, s itt a szinte kimeríthetetlen anyag­forrás, az újhegyi salak és Peru ve. Salakból már sikerült kikísérletezni n agy szil árd ságú téglablokkol, s a tanács irá- nyítása alatt megindul egy sa- lakeiemgyárló üzem létesítése, amely hetenként egy családi házhoz való blokkot készít el. Ez már szép eredmény, de meg kellene gyorsítani a műn­ké f. Másik lehetőség: a Baranya Megyei Építőipari Vállalat is megindítana egy pernyebeton- h’okk-gyártó üzemet, amely naponta 40—50 köbméter ele­met készítene, amely egy la­káshoz elegendő. Két-három emeletes házakat építene az új és régi erőmű környékén. A lelop a régi erőműnél lenne. Ott a nyersanyag és ott a rá- r,i(H gőz, a szárításhoz. Közel <! vasútvonal is, a vasbeton­elemek szállítására is, A per­nyebeton lllokk-készítő üzem- be* Félmillió forint kellene, ami hamarosan megtérülne. Az építkezés szereléssel tör­ténne. s már kezdetben fele annyi idő alatt mint a jelen­legi, emellett csupán szerény számítások szerint már indu­láskor 20 százalékkal olcsóbb tenne egy emeletes ház. A salak és pernye felhasz­nálása mindenképpen kifizető­dő még addig is, amíg a tég- la a fő építési anyag, s addig is amíg a kutatók még ol­csóbb. még előnyösebb anya­got nem kísérleteznek ki. Ha naponta egy lakáshoz szükséges anyagot állít elő a Svár. az azt jelenti, hogy na­ponta készül el egy lakás. Két- három év alatt megoldódna Éécs lakásproblémája. Csak ötszázezer forint kell az indu­láshoz, s aktívabb, gyorsabb •hunka az Építéstudományi Kutatóintézettől. Ne várjunk hosszú hónapo­mé! Ragadjuk meg a lehetősé Bet! Molnár Erik igazságügy miniszter saj tótáj ékozt atój a As igazságügy minisztérium fontos törvényjavaslatokat terjeszt az országgyűlés elé — Katonai bíróság tárgyalja Farkas Vladimir és társai ügyét Pénteken délelőtt sajtótájé­koztatót tartottak az igazság- ügymdnisztéri umban, amelyen Molnár Erik igazságügymi­niszter beszélt azokról a tör­vényjavaslatokról, amelyeket az igazságügyminiszter nyújt be az országgyűlés októberi ülésszakán: az államigazgatási eljárásról, a büntető perrend­tartás módosításáról, a polgári perrendtartás módosításáról, valamint a polgári törvény- könyvről. Új büntető törvénykönyv készül A büntető és a polgári per-| ezek a törvényjavaslatok nem rendtartás módosításával kap-1 célozzák a bünitető és a pol- csolabban hangsúlyozta, hogy | gári perrendtartás gyökeres Megalakult a megyei VIT- előkészítő bizottság Moszkvában, 1957. július 28 j és augusztus 11 között rende­zik meg a DÍVSZ kezdeménye­zésére a legközelebbi világif­júsági találkozót A VIT-re — mint az előző években is — felkészül a Ba­ranya (megye ifjúsága. Hogy ez a felkészülés hogyan és mint folyjon, milyen keretek között történjék, arról tanács­kozott a VIT megyei előkészí­tő bizottsága csütörtöki ala­kuló ülésén. A bizottság tagjaiul a DISZ Baranya Megyei Bizottsága a megye, párt, társadalmi, sport és kulturális szerveinek veze­tőit, illetőleg képviselőit hívta meg. A bizottsági tagok alapo­san megvitatták a DlSZ-bizott- ság VIT felkészülési tervét és ■felhívás-tervezetét, és úgy ha­tároztak, hogy konkrét célki­tűzéseket dolgoznak ki, ame­lyek alkalmasak lesznek arra, hogy az ifjúság minden réte­gét megmozgassák. Az előkészítő bizottság el­nöke: Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyet­tese, titkára: Mitzki Ervin elvtárs, a DISZ Megyei Bizott­ságának ágit. prop, titkára. Megalakult a kulturális és sport albizottság is. A kultu­rális albizottság elnöke: Antal György, a zeneművészeti szak­Örizeibc vélték Farkas Mihályt A Legfőbb Ügyész utasítá­sára a szocialista törvényes­ség megsértése miatt őrizetbe vették Farkas Mihályt. iskola igazgatója, a sport-al­bizottság elnöke: Csernus Kál­mán MTSB-elnök. Külön albizottságot válasz­tottak a megyei felhívás meg­szövegezésére (a csütörtöki vi­tán elhangzottak figyelembe­vételével). Az albizottság 17- én ül össze, így várható, hogy a VIT megyei előkészületeire, a versenyekre és a pályáza­tokra való felhívást még a jö­vő héten olvashatja a megye ifjúsága. átalakítását, csupán néhány jelentős részletkérdést szabá­lyoznak a Központi Vezetőség júliusi határozatainak szelle­mében. Ezzel azonban az igaz- ságügymindsztérium távolról sem tekinti lezártnak a két perrendtartás reformját, hi­szen számc« fontos kérdést kell még eldönteni, széleskö­rűen megvitatni. A polgári törvénykönyv javaslatát az igazságügyminiszter az októ­beri országgyűlésen nyújtja be és az előreláthatólag a jövő évben emelkedik törvényerő­re. Az új büntetőtörvény­könyv készül, -vz igazságügy- minisztérium valószínű, a jö­vő év közepére fejezi be a munkát. Az a terv, hogy e két törvénykönyv — a polgári és a büntető anyagi jogkodifiká­lása után az abban foglalt követelményeknek megfelelő­en-jövőre készítik el a bünte­tő és a polgári perrendtartás átfogó jellegű módosítását. (Folytatás a 2. oldalon.) a címe a századvégi Lettországban élő két szerelmes asz- szony történetének. A két nővér közül az egyik a vagyont választja, a másik a szerelem szavát követi. Melyik lesz bol­dog, melyik boldogtalan, melyik választott jobban? — erre a kérdésre ad választ a magyarul beszélő szovjet film. Tito elnök fogadta a magyar szakszervezeti küldöttséget Belgrad (MTI): Joszip Broz Tito köztársasági elnök pénte­ken délelőtt fél tízkor a Fe­hér Palotában fogadta a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttségét, amely Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével tartózkodik Jugoszláviában. A köztársasági ■ elnök hosz- szabb beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival; A küldöttség jugoszláviai láto­gatásáról Gáspár Sándor, a küldöttség vezetője, a követ- 'kező nyilatkozatot adta a ma­gyar sajtónak: ■Mi kezdeményeztük ezt a találkozót a jugoszláv szak- szervezeti vezetőkkel, hogy nyolc év után normalizáljuk és helyreállítsuk az 1948-ban megszakadt kapcsolatokat. Szeretnénk megismerkedni a Bányáinkból jelentjük Több mint egymillió forinttal olcsóbb a vasas! szén • A vasasi bányászok ebben az évben az eltelt három ne­gyedév mindegyikében a ter­vezettnél olcsóbban termelték a szenet. , Az önköltségcsökkentést el­sősorban a tervtúlteljesítéssel érték el: az elmúlt kilenc hó­napban terven felül csaknem 13 ezer tonna szenet szállítot­tak külszínre. De tervtúltelje- sítés és tervtúlteljesítés között Is van különbség. A vasasiak nem létszámtöbblettel, hanem a fejteljesitménj' fokozásával érték el eredményüket. S ez az igazi siker, mert ez egyben mutatja azt is, hogy a mű­szakiak megteremtették az elő­feltételeket. Melyek ezek az előfeltételek? A szakosítás bevezetésén so­kat munkálkodtak. Közel van­nak a kétharmados termelés és az egyharmados biztosítás megvalósításához. Lényegében ■olyan fejtésük már nincs is, ahol ne így dolgoznának, de néha még közbecsúszik egy kis hiba. A szakosítás megvalósítása szinte magával hozza a fej­tési sebesség növelését. Ezen a téren is vannak eredmények: szeptemberben például fejté­si sebességi tervüket is meg­tetézték. Azonban ha gyor­sabb az, előrehaladás gyor­sabban kell gondoskodni a ki­merülő tömegtermelő munka­helyek pótlásáról is. Eirre is gondoltak és ezért az elövájá- sokat három harmadban tele­pítették. A több szén termeléséhez több bányafa szükséges. A fa­takarékosság elősegítéséért a méretszerinti fa fejtésbe szál­lításán kívül rátértek a hosz- szú pillérekkel való biztosítás­ra, amivel mintegy 10 százalé­kos famegtakarítást .érnek el. A faidombiztosításnál pedig minden harmadik sort beton­téglával falazzák ki, ez is lé­nyeges fatakarékosságot jelent. A bányászok becsületes munkája, a műszakiak irányí­tása meghozta az eredményt: az eddig eltelt 9 hónap alatt a Petőfi-akna bányászai több mint 1 millió forinttal olcsób­ban termelték a szenet; jugoszláv szakszervezeteknek, különösen 1948 után kifejtett munkájával. Leginkább a szakszervezet munkájában tör­tént változások érdekelnek bennünket, mert a szocializ­mus építésének különböző for­mái vannak, ha lényegében nincsenek is nagy eltérések. Jövetelünknek tehát nem az a célja, hogy egy kapcsolattal több legyen, hanem szeret­nénk elmélyíteni a két ország dolgozói közötti barátságot is. Sokat hallottunk a munkás- tanácsokról és most módunk­ban áll megismerkedni mun­kájukkal. Ezért nagy várako­zással tekintünk a találkozó elé. Hol tartja a Kamaraszínház mai bemutatóját? Közöltük, hogy a volt Tisz­ti Klub épületének emeletét a Pécsi Nemzeti Színház Ka­maraszínháza kapta meg. Azt Is közöltük, hogy a Kamara­színház évadnyitó előadása ma lesz, mikoris a „Nászuta- zá®-’ című zenés vígjátékot ■ adják elő. Félreértések elke­rülése végett szükségesnek, tartjuk közölni, hogy a Ka­maraszínház előadásait to­vábbra is a Pannónia Szálló nagytermében tartja, addig, amíg a Tiszti Klub színház- termében a szükséges átala­kításokat elvégzik. Az új he­lyiségben előreláthatólag no­vemberben kezdi meg mű­ködését a Kamaraszínház. Olcsóbb lett a kisipari cipó A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ jó munkáját és hírne­vét dicséri, hogy még Pápáról, Debrecenből, Szegedről, Győr­ből és Budapestről is érkez­nek megrendelők. A szövetke­zet valóban szépen dolgozik, s műhelyéből kikerült cipők el- len nincs is más kifogás, csu­Szüreti dalocskák helyett... F alaim „nagykutya“ volt ez a Szihorszky, övé volt ez a szőlő is itt ni! Ifjú Fábos József kezével leír egy fél­kört s ebbe a félkörbe kanyarítja ezt a több holdnyi szőlőt a hegyoldalban. Itt szüretelnek most a pécsi állami gaz­daság szőlőmunkásai. Ilyenkor a riporter valahogy úgy kez­dené irományát, hogy „Színes kendők­től tarkáink a hegyoldal, lányok. asszo­nyok hajuldoznak a tőkék között s vidám nótát kap szárnyra a kora őszi szellő .., stb." Hát itt nem énekelnek. Ellenben ... Figy éljék csak! — Entölern is kérdezzenek valamit! Gyalog járunk be Meszesről, mert ha busszal járnánk, rámenne fizetésünk fele . •.; — Havi öt-hatszázból erre nem futja ám! — írják meg az igazat! — Ugyan! Nem lesz ebből semmi! S folytathatnám még... Bognár Jó­zsef azt mondja: — Itt nálunk még nem járt sem az ü. b. elnök, sem a párttitkár, mióta szü­retelünk. Hát őket nem érdekli a ter­més? A szüreteink aggódnak a prémiumért is. A nyáron, cseresznyeéréskor hét— nyolc kiló cseresznyét kaptak csak pré­miumként, pedig „volt dögivei“! Nekik csak a silányabbikból jutott. És Huber Adámot is meg kellene hall­gatni: — Kérem — ennek ugyan nem sok köze van a szürethez, de ha már itt vannak, hát elmondom! A nyáron Keresztes-pusztán csépel­tek. A pécsiek megkapták a napidijat (nem sok persze, 5 forint csupán...) de Huber, — aki Pécsváradról jár be — már nem kapta meg az öt forintot: De nemcsak egyéni sérelmeiket pana­szolják el, hanem azt is, ami „közös- ügy"• Az öreg Galgóczi Gyuri bácsi hat esz­tendeje dolgozik már itt a gazdaság­ban. —... De még ilyent nem láttam! Nézze csak azt a kopárságot. Ott ni! Hát ott valamikor szőlő volt. De aztán kivágták, helyébe gyümölcsfát ültettek. A szőlő akadék volt... Pedig nem volt öreg, hozott termést jócskán. — Baj van a metszéssel is —■ szól közbe ifjú Fábos. — A ki azt mondja: iud szőlőt mets ni, azt nekiállitfák. Ki törődik azzal, hogy később kitűnik: nem sikerűit a metszés? Senki. Tavaly itt egy ember nekiállt a fáknak, azt mondja, majd ő megmetszi valameny- nyit• Hát úgy nézett ki, mintha sarló­val vágta volna! Csak PöJöte Erzsi nem panaszkodik, — búr lenne neki is mondanivalója, — hanem inkább a többieket csitít- gatja: — Annyi a bajunk látja, de azért mégis dolgozunk. Hiába, a szőlőt sze­retni kell. Az ember egész esztendőben bajmolódhk ezekkel a vékonyka venyi­gékkel s aztán őszre látjuk az értelmét. Lesz az iáén olyan bor, hogy már rég volt ilyen a Mecsekben! Kevesebb lesz, mint tavaly, de a mi­nősége! Egy szó mint száz:. savanyú bort nem iszunk az idén Baranyában! Ideje is. Elvégre bortermő vidéket la­kunk, miért ne igyunk jó bort, ha te­hetjük? Igaz?! Hanem az állami gazdaság szüreti mulatságán ott leszünk. Ott aztán oda Ítéli sodródni majd az igazgató mellé. Nem az ünneprontás kedvéért, de a panaszokat egy-két pohár bor mellett meg lehet majd tárgyalni. Fehér asztal­nál, aranylő nektár melleit mégis "ugértőbbák mm «mftawfc**« (RAB) pán az, hogy eléggé drágák. Ezen akar segíteni a szövet­kezet azzal, hogy a mai naptól 10 féle cipőt hat százalékkal olcsóbban értékesít, mint amennyibe a méretes készít­mények kerülnek. A szövetkezet mindent el­követ, hogy a lakosság igé­nyeit mind mennyiségben, mind választékban és minőség­ben tőle telhetőén kielégítse. Egy-egy új fazon készítésénél meghallgatja a vásárlókat és a kereskedelmi szakembere­ket, úgy kezd csak a sorozat- gyártáshoz. Külön érdekessége a szövet­kezeti cipőknek, hogy készí­téskor figyelembe veszik a pé­csi lábak sajátosságát, már­mint azt, hogy Pécs környéke hegyes vidék lévén, az embe­rek lába valamivel szélesebb, mint mondjuk a kecskemé­tieké. Ezért az országosan el­fogadott kaplafaszámolf, ame­lyekkel a cipőgyárak is dol­goznak, nem alkalmasak pé­csiek lábbelijének készítésére. A szövetkezet a pécskörnyéki # játosságot figyelembevéve kereskedelemnek készített cipőket kissé szélesebbre hagyja: A módszer, amelyről csak igen kevesen tudtak ed­dig, kitűnően bevált. A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ törekvéseivel nagyszerű példáját adja annak, hogyan kell a lakosság igényéinél* megfelelően dolgozni, s a le* hetőség szerint nagyobb lasztékot biztosítani« l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents