Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-13 / 242. szám

N4PHÍ. 1956 OKTŐBEIt IS Molnár Erik igazságügy miniszter sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Szűkítik a katonai bíróság hatáskörét Ezután a katonai bíróság hatáskörének szűkítéséről be­szélt. A katonai bíróság kü lön bíróság és különleges bíró­ság, — mondotta. Jellegét és hatáskörét a katonai szolgá­lati viszonnyal összefüggő kü­lönleges büntető-politikai cé­lok: a fegyelem, a harckész­ség, a szolgálati rend biztosí­tása és a katonai titok meg­őrzése szabják meg. Hatáskö­rét tehát úgy kell megszabni, hogy az csakis olyan bűnügye­ket öleljen fel, amelyekben e sajátos érdekek megóvása a különleges eljárást valóban szükségessé teszi. — A. törvényjavaslat csak olyan személyeket hagy a katonai bíráskodás hatálya alatt) akiknél ténylegesen fel­merülnek az előbb említett különleges szempontok. A ja­vaslat szerint polgári személy- lyel szemben katonai bírósá­gok csak olyan bűntett miatt járhatnak el a jövőben, ame­lyek közvetlenül sértik a hon­védelem érdekeit. A büntető < végre­hajtási szerveket kivonják a belügy­minisztérium fel­ügyelete alól Beszélt a büntetésvégrehaj­tási szervek felügyeletéről is, amelyek, mint ismeretes, je­lenleg a belügyminiszter pa­rancsnoksága alatt állanak, A javaslat értelmében ezt is megváltoztatják, mert a bör­tönbüntetés végrehajtásánál nem az őrizetet ellátó szervek fegyveres funkciója az ural­kodó szempont, hanem a bün­tetés nervelőjellegének az ér­vényesítése. A szocialista tör­vényességgel jobban össze­egyeztethető az olyan szerve­zés, amely nem ugyanannak a főhatóságnak ■ a kezébe egye- • :síti a nyomozószervek és a büntetés végrehajtási szervek feletti felügyeletet. Ezért in­dokolt, hogy a büntetés-végre­hajtási szerveket kivonjuk a belügyminiszter parancsnok­sága alól és az igazságügymi­niszter felügyelete alá helyez­zük őket. Ezt a szervezeti vál­tozást irányozza elő a javas­lat és ennek megfelelően mondja ki azt is, hogy a sza­badságvesztés büntetések fél­beszakítása, valamint a felté­teles szabadságra bocsátás az igazságügyminiszter, illetve az általa felhatalmazott szerv hatáskörébe tartozik majd — mondotta. Egyszerűsítik a házassági bontó­peres eljárást Ezután a polgári perrendtar­tás módosítására irányuló ja­vaslat fontosabb rendelkezé­seit ismertette. Részletesen beszélt a házassági bontópe­rek egyszerűsítéséről. A javas­lat lényegesen egyszerűsíti a házassági bontóperes eljárást, anélkül azonban, hogy a há­zasság felbontásának kérdésé­ben más elvi alapra helyez­kedne, illetve feladná a csa­lád és különösen a gyermek érd ekeinek következetes vé­delmét. A módosítás megszünteti az előkészítő eljárást. Eddig a házassági bontóperekben első fokon a megyei bíróság, má­sodfokon a legfelső bíróság járt el. A hatáskör megváltoz­tatásával a bontóperek a já- 'rásbíráság hatáskörébe kerül­nek. — Az állampolgárok és a b ; jságok lényegesen közelebb kerülnek egymáshoz. A jövő­ben a bontóperek elsőfokú bírósága az első tárgyaláson megkísérli a házastársaik 1A békítését. Kibékülés esetén al eljárás ingyenes. A per illeté­két nem az eljárás megindítá­sakor, hanem csak akkor keli leróni, ha a békítés eredmény­telen maradt. A békítési kí­sérlet után csak harminc nap elteltével tűzi ki a bíróság a •tárgyalás időpontját. Beszélt a ktilön-uieték megszüntetésé­ről iSj Válaszok az újságírók kérdéseire Ezután az újságírók számos kérdést tettek fel az igazság­ügyminiszternek. Ki a felettese a katonai bí­róságoknak? — hangzott az első kérdés. — A katonai bíróságok fel­ügyelet szempontjából az igaz­ságügymi nisztériumhoz tartoz­nak, a minisztérium külön ka­tonai főosztály által gyakorol­ja a felügyeletet. Mi az elvi álláspont a bírák függetlenségének kérdésé­ben? — A legteljesebb mérték­ben a bírói függetlenség elis­merése alapján állunk — vá­laszolta Molnár Erik igazság­ügyminiszter — és hozzátette: senki sem befolyásolja a bú-ót döntésében. Az ítélkezést el­vileg csak a legfelső bíróság irányíthatja. Ez a gyakorlat nagymértékben megvalósult már eddig is. — Általában a bűntények fennforgása esetén köteles-e az_ ügyész minden esetben vádat emelni? — Az ügyész köteles vádat emelni, ha tudomása szerint a bűncselekmény elkövetése fennáll; — Farkas Vladimír és tár­sainak ügye katonai bíróság elé kerül-e és nyilvános, lesz-e a tárgyalás? — hang­zott a következő kérdés. Az igazságügym-iniszter vá­lasza: Farkas Vladimír és tár­sainak bűnügye katonai bíró­ság elé tartozik, mert amikor a bűncselekményeket elkövet­ték, mint katonai bíróság ha­táskörébe tartozó személyei; jártak el. . Fennáll-e annak a lehetősé­ge, — amennyiben a vizsgá­lat során bebizonyosodik, hogy más személyek is te­vékeny részesei voltak ha­sonló minőségben a törvény­telenségeknek, — hogy a kört kiszélesítsék? Válasz: Arról nem tudok nyilatkozni/ hogy áz ügyük­ben megindult eljárást kiter­jesztik-e szélesebb körre vagy nem. Ezt a kérdést a legfőbb ügyésznek lehet feltenni. — Mennyiben terheli fele­lősség az igazságügyminisz­tériumot a Rajk elvtárs el­leni perben és a többi poli­tikai| perben történt törvény­telenségekért? — Az igazságügymtniszté- riumot — mondotta Molnár Erik — semminemű felelősség nem terheli a Rajk elvtárs el­leni perben és a többi ismert politikai perben. Ezeket a pe­reket olyan szervek folytattál; le, amelyek felett- akkor az igazságügyminisztérium . sem­miféle felügyeletet nem gya­korolt, a bírói eljárás felett sem gyakorolt semmiféle fel­ügyeletet. Ezek az ügyek tel­jesen az igazságügyminiszté­rium hatáskörén kívül zajlot­tak le; — Az ilyen ügyekben ítél­kező bírókkal szemben indi­tott-e fegyelmi eljárást a minisztérium? — Azokat ’ a bírákat, akik az ismert politikai perekben • el­jártak — hangzott a válasz, — leváltották,- Többé ilyen ügyekben nem járnak él. A bírák egyébként képz anyagot kaptak,; formailag - teljesen korrektnek látszó anyagot. A vádlottak a tárgyaláson fenn­tartották beismerő vallomásu­kat. Nem egyszerű dolog tehát az ér-intett tórákkal szemben eljárná — mondotta Molnár Erik' igazságügymíniszterl — Milyen intézkedések vár­hatók annak érdekében, hogy politikai jellegű bűn­perekben ne fordulhassanak elő ilyen törvénytelenségek? — A jövőben e törvényte­lenségeket úgy kívánjuk meg­előzni, hogy megszüntetjük á különbírósági eljárást és biz­tosítjuk, hogy a politikai pe­rek is teljes mértékben az igazságügyminisztérium fel­ügyelete alatt folyjanak le, hogy a minisztériumnak mód­ja legyen gondoskodni a tör­vényesség legszigorúbb meg­tartásáról. Ezzel kapcsolatban már megtörténtek az összes in­tézkedések. A helyzet ebben a tekintetben gyökeresen meg­változott. Megkérdezték a miniszter­től, mi a véleménye a halál­büntetés eltörléséről. — A halálbüntetés eltörlé­sének kérdésével — válaszol­ta, — egyelőre nem a minisz­térium, hanem egyéb illetékes szervek foglalkoznak. A kér­dés azonban igen komolyan felvetődött. Döntés még nincs. A minisztériumnak egyéb­ként az az álláspontja, hogy halálbüntetésre csak különle­ges körülmények, között lehet szükség, normális körülmé­nyek között- ez teljesen feles­leges. , ' . : ; ■ v A sakkozás! szívesen tekintik hódolói sport­nak, legalábbis a gondolkodás sportjának. De hogy sakkozás közben komolyan meg is sé­rülhet a játékos — ahogy az nemrégiben egy lipcsei verse­nyen megtörtént — még ők sem gondolhatták. Itt ugyanis egyik játékosnak elzsibbadt a lába. Fel akart állni, hogy ki­nyújtózkodjék. Közben azon­ban megbicsaklott, a földre esett és eltörte a lábát. Az nutograniin-vadászat egyre , elterjedtebb sport lesz; Az ismert belga kutató Pic­card professzor azonban netm ad többé, autogrammot. Nem­rég ugyanis aláírásával 10 000 frankos váltót kézbesítettek neki. Piccard professzor nem emlékezett a váltóra, nem tud­ta, hol csinálhatta ezt az adós­ságot és hogy a váltót mikor írta alá. A vizsgálat kiderítet­te, hogy a váltót autogramm- vadászok rohama közben egy­szerűen az orra alá tartották, a professzor pedig aláírta. Negyvenmillióval szaporodik évente az emberi­ség — állapította meg az ENSZ. Jelenleg 2,7 milliárd ember él a földön. Földrészek szerint megoszolva a legtöbb ember Ázsiában él, közel 1 500. millió, a legkevesebb Ausztrá­liában (Óceániát is beleszámít­va), összesen 15 millió. A há­rom legnépesebb ország: Kína (közel 600 millió), India (382 millió), Szovjetunió (több mint 200 millió). Mosd Pljadc fogadta a belgrádi magyar nagyköveiét Belgrad (MTI): Mose Pijade, a jugoszláv szövetségi nem­zetgyűlés elnöke pénteken délelőtt fogadta dr. Münnich Ferenc belgrádi magyar nagy­követet- ' Lapzárta Ellenőrzés a Mecsek cukrászdában Már erősen beesteledett, megteltek az eszpresszók, szó­rakozóhelyek vendégekkel. Az asztalok közt halk szavú, ud­varias férfi kéri a személy­azonossági igazolványokat. — Ellenőrzés a Mecsek cukrász­dában. Ellenőrzés és nem ra- zia, mint azt egy megijedt asz- szony elhíreszteli. Nem is alap­talanul, hiszen éppen neki nincs igazolványa. Mindjárt az első asztalnál hasonló a helyzet. — Nem hoztam magámmal táskát. — És az igazolvány? — Benne maradt. A fér} igazolja most az egy­szer s így elkerüli a bekísé- rést. De máskor..; Két fiatal lányka ül a boxban. Gesztenyepürét fo­gyasztanak s gyanakvással néznek a nyomozóra. Az egyik­nek nincs igazolványa. Könyö­rög és panaszkodik. Még nincs tizenhat éves s nem tudta, hogy a lakásbejelentőt magá­val kell hoznia. Tizenhatéves és szülők nélkül szórakozik este. S itt a Hadovadoboz is. Nagylegény most Szilágyi Gé­za. Nincs semmi „zűr” körü­lötte, aá Igazolvány is rend­ben. Neveti a többieket. Még tréfálkozik is. — Pécéznek, pécéznek? Mi­ért nem papagájjal húzatják ki? Hamar lecsendcsedik s odébb áll, hogy negyedóra múlva a Pannóniában fogyasz- sza az ürmöst. Az őrsön ismert alakok, ma­gyarázkodnak. Táncos József ismét rendőrkézre került. Ed­dig már 15 évet ült és 24 al­kalommal volt büntetve. Leg­újabb „csínytevése”:., vereke­dés és megtámadta a rendőrt. Most panaszkodik. Miért hoz­ták ide. Hiszen nem csinált semmit. A verekedés? Ugyan kérem... Vári Mihállyal is itt talál­koztam. Annyira Utas, hogy nehezen ül a széken. Hangosan magyaráz: — Engedjenek el engem, kérem. Büntessenek meg, de nekem menni kell. Munká­ba... Igen! Munkába. Reggel is­mét dolgozik a Pedagógiai Fő­iskolán (ha ugyan igaz). Októ­ber 3-án önkényesen hagyta el a Mélyépítő Vállalatot. — Csak nem fogom a földet hányni ingyért. Még kenyérre sem • elég. De borra igen. Azért hozták be, mert bot­rányosan viselkedett az utcán. S mindez mire jó? A hado­vadobozok, táncosok és részeg várik ellenőrzése? Biztonság is, figyelmeztetés is. Főleg azoknak a szülőiének, akik ké­ső este egyedül elengedik lá­nyaikat, fiaikat a „cuki“-ba. Most csak egy gesztenyére. Holnap már féldecire s ki tud­ja mi lesz holnap után ..-.?! (Gáldnnvi) Ollen hauer: „Szükséges a Szövetségi Köz­társaság viszonyának normalizálása a népi demokratikus országokká/' Berlin (MTI) Erich Ollen- hauer, a Német Szociáldemo­krata Párt elnöke csütörtökön Szörnyű órák egy olasz iskolában két elmebeteg támadása miatt Róma (MTI) A'Milano mel­letti Terrazzano község elemi iskolájában 97 tanuló "és 3 ta­nítónő tartózkodott, amikor délelőtt 11 órakor megtámadta őket hét elmebeteg férfi, két testvér. Az egyiket, akit mint közveszélyes őrültet kezeltek egy elmegyógyintézetben, nem­rég bocsátották cl, mivel csak­nem teljesen gyógyultunk ta­lálták, a másik gyengeelméjű is teljesen testvérének ha'ása alatt cselekedett. A két elme­beteg több lőfegyverrel, nagy­mennyiségű vitriollal és több kiló tritollal felszerelve beha­tolt az iskolába, a tanulókat és a három tanítónőt egy te­rembe zárta és kijelentette, hogy csak 200 millió líra vált­ságdíj ellenében hajlandó őket szabadonbocsátani. A község lakossága délelőtt 11-töl dél­után 5-ig idegtépő órákat élt át. Az iskolát csendőrök és rendőrök vették körül- Ott to­longtak a gyermekeikért aggó- ftó szülők is. A lőfegyverekkel felszerelt közveszélyes örült — Arturo Santano lövöldözött a rendőrökre és a tömegre, ne­hogy valaki megközelítse az iskolát. Azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg a kért pénzösszeget, minden gyerme­ket előbb vitriollal megvakít, és aztán felrobbantja az egész iskolát. A rendőrök parancsnokával az orvosok i. -ölték, hogy az őrült akkor is tömegmészár­lást követ el, ha megkapja a pénzt. A közlés után a rend­őrök cselekvésre szánták el magukat. Az egyik tanítónő bent nekitámadt az egyik őrültnek s ugyanakkor a rend- rök is megkísérelték a be­hatolást az iskola épületébe. Ezt megelőzően egy Sante Zen- naro nevű helybeli munkás egy ablakon bemászva, meg­támadta a közveszélyes őrül­tet, de ez őt azonnal agyon­lőtte. Közben azonban a rend­őr nek sikerült bejutniok az épületbe és súlyosan megsebe­síteni az őrültet. A gyengeel­méjű ezután minden ellenállás nélkül megadta magát. Ami­kor a rendőrök elvezették őket, a szülők meg akarták lincselni a két támadót. A gyermekek közül senki sem sebesült meg, megsebesült viszont az egyik rendőr és egy anya, aki be alcart hatolni az iskolába, hogy ' kiszabadítsa kisfiát. Csütörtökön reggel minden olasz iskolában megemlékez­tek Sante Zennaro-ról, aki életét áldozta a gyermekei^ tért. sajtóértekezletet tartott Nyu- gat-Berlinben. Az értekezleten Ollenhauer válaszolt a Ma­gyar Távirati Iroda berlini tudósítójának kérdéseire. A tudósító azt kérdezte, hogy a Szociáldemokrata Párt, amely nemrég interpelláció formájá­ban sürgette a keleteurópai államokkal való nyugatnémet viszony normalizálását, milyen módon képzeli el a kérdés megoldását. Ollenhauer vála­szában hangsúlyozta, hogy a keleteurópai államokkal a le­hető legrövidebb időn belül szükséges a viszony normali­zálása. „Először talán állandó kereskedelmi képviseleteket kellene szervezni, s azután tenni a következő lépést. Mi azt követeljük, hogy e téren a Szövetségi Köztársaság aktív legyen" — mondotta. — Arra a közbevetett kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Bonn eddig azért nem volt hajlandó a normalizálásra, mert Ma­gyarország és a többi nejpi de­mokratikus állam elismeri a Német Demokratikus Köztár­saságot, Ollenhauer kijelentet­te: gyökerében helytelennek tartja az ilyen kifogásokat „Nyílt véleménycsere“ A Borba cikke Belgrád (MTI): A Borba pénteki számában „Nyilt vé­leménycsere" címmel az aláb­bi cikket közli: Az utóbbi hetekben kevés olyan esemény történt, amely a nemzetközi közvéleményben és a politikusok körében olyan élénk érdeklődést váltott vol­na ki, mint Hruscsov jugo­szláviai magánlátogatása és Tito rövid krimi pihenése. Ez félig-meddig érthető Is. Az olyan személyeknek minden közvetlen kapcsoláta, mint amilyen Tito és Hruscsov — legyen az hivatalos, vagy ma' gánjellegű — érthető érdek lődést vált ki, mert világos, hogy személyes találkozóikat véleménycserére is féLhaszmál- ják. Nem lehet azonban egyetér teni azzal, ahogy a nyugati sajtó egy része szenzációhaj húszó, spekulatív módon fog­lalkozik ezzel a nem hivatalt« látogatáscserével; Jellemző, hogy minden egyes spekulatív módon kiagyalt kommentár a tényoket teljesen nélkülöző, mesterségesen cletrehívott fel­tételezéseken és kombináció­kon alapuló vélt következteté­sekkel zárul. Kétségtelen tény, hogy lehetetlen reális értéke­léshez jutni akkor, ha valaki irreális álláspontról, mestersé­ges sémákból indul ki. Pedig ebbe a hibába számos kom­mentátor most is beleesett és egészen addig ment, hogy a tényéktől rendkívül távolálló- án mutatta be a dolgokat. Mindenekelőtt a „színpa­diasán megrendezett látogatás hátterének” és „ezt a váratlan látogatást előidéző nézetelté' réseknek” a leírásáról van szó, amelyekben azt erősítge- tik, hogy „rendkívül komoly és kritikus helyzet állt elő” hogy „Jugoszlávia és a Szov­jetunió között kömoly nézetel­térés következett be’ü így csak azok beszélhetnek és írhatnak, akik nem tudják felfogni kellőképpen egy evo­lúciós folyamat lényegét és fej­lődését. És ha valaki most azt állít­ja, hogy köztünk és a Szovjet­unió között „komoly nézetel­térés következett be”, az lé­nyegében saját tájékozatlansá­gát bizonyítja, mert közismert, hogy a jugoszláv—szovjet vi­szony egész eddigi fejlődésé­ben — a kapcsolatok rendezé­sétől kezdve napjainkig — a széleskörű kölcsönös egyetér­tés mellett voltak nyitott kér­dések és véleménykülönbségek is, mindenekelőtt a szocializ­mus jelenlegi erőiről és ele­meiről alkotott vélemény, to­vábbá a szocialista erők együttműködésének elveit és formált illetően. Nem arról van szó, hogy most „komoly nézeteltérés kö­vetkezett be”, hanem arról, hogy szabad és egyenjogú vé­leménycserére került sor a nyitott kérdésekről és a véle­ménykülönbségekről, amiket az egymás közti viszonyban sohasem titkolt egyik fél sem. Mindez természetesen nem Jelenti azt, hogy az utóbbi idő­ben nem történtek bizonyos váratlan dolgok. Jugoszlávia tudomást szerzett az SZKP Központi Bizottságának egy leveléről, amelyet nemcsak a szovjet párt tagságához juttat­tak el, hanem egyes külföldi kommunista pártok vezetőihez is. Ebben a levélben szó volt országunkról és vezetőinkről Is. Ugylátszik, hogy ez a le­vél azt a véleményt juttatta kifejezésre, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nem teljes egészében marxista-le­ninista szervezet, hogy vannak bizonyos szociáldemokrata ten­denciák és így tovább. Ilyen levél megjelenése nem ■ áll összhangban az SZKP és a JKSZ közötti viszonyra vonat­kozó moszkvai deklaráció szel­lemével. Mi azonban meg va­gyunk győződve arról, hogy ez az ügy most elintézést nyert és hasonló eset a jövőben nem fog többé megtörténni; A nyugati sajtó sokat írt az említett levél tartalmáról. Ez teljes egészében érthető. Az a ' végkövetkeztetés azonban, amelyet a levél alapján a nyu­gati sajtó egy része levont — nevezetesen az, hogy a szovjet vezetőség visszatér a sztáliniz­mushoz — teljesen a spekulá­ció gyümölcse volt, aminek -emmi köze sincs a valóság­hoz. A jelenlegi világ egyes prob­lémáit Illetően fennálló véle­ménykülönbség — beleértve az úgynevezett szocialista tá­borhoz való viszony oly fontos kérdésében fennálló vélemény­különbséget is — nem zavar­ta Jugoszláviát és a Szovjet­uniót együttműködésük to vábbfejlesztésében és szilárdf tásában. Semmi alap sincs ar ra, hogy ezek a véleménykü lönbségek a jövőben bármifé le komolyabb akadályt képei: nének kapcsolataink tovább fejlesztésében. A Szovjetunió nak és Jugoszláviának ugyan is sok közös érdeke van é sok közös érintkezési pon van közöttük. Megteremtőd tek együttműködésük szilár alapjai, amelyeket világosa meghatároz és lerögzít a há rom közös jugoszláv—szovje dokumentum. Mindez lehető vé teszi azt Ls, hogy a jelen kor nagy problémáira vonat kozó véleménykülönbségekre — amely véleménykülönbsc gekben nincs semmi különö és meglepő —nyílt elvtárai é egyenjogú vitát folytassanak. A mai társadalmi fejlődé nagy - kérdéseire vonatkoz egyes nézetek helyességért végső soron a társadalmi gya korlat dönt. Ez az igazsa egyetlen objektív kritérium! A jelenlegi tapasztalaitokról t a mai világ új problémái« folytatott nyílt és őszinte véle menyesére azonban rendkívi hasznos lehet a szocialista gon dolat cs gyakorlat továbbfej lesztcsc szempontjából;

Next

/
Thumbnails
Contents