Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-25 / 252. szám

1936 OKTOBER 25 NAPIft s Éljenek a munkástanácsok A Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága forró szeretettel köszönti a pécsi és baranyai üze­mekben már megalakult munkástanácsokat, az üzemi demokrácia alap­pilléreit. Kedves elvtársak, ked­ves munkatársaink! Ti, a munkástanácsok tagjai fogjátok megvaló­sítani a magatok terüle­tén valamennyiünk óha­ját, rég kivánt vívmá­nyát. a teljes üzemi de­mokráciát. A már megalakult munkástanácsok biztosít­sák a termelés folyama­tosságát, a munka zavar­talanságát. de ez csak a kezdet: rájuk vár üze­münk jövő képének, bel­ső rendszerének, terme­lési és részesedési kérdé­seinek megoldása. Javasoljuk, hogy a me­gye valamennyi üzemé­ben alakítsák meg a dol­gozók bizalmából a mun­kástanácsokat, lássanak hozzá az igazi üzemi de­mokrácia megteremtésé­hez. Megyénkben nyugalom van, a baranyai hazafiak helyt állnak eszményeik mellett. Legfontosabb ‘fel­adatunk a nyugalom, a rend további zavartalan biztosítása. A munkásta­nácsok az üzemekben a nép hatalmának szervei, őrködjenek szilárdan a nép hatalmán. ÍEljenek a munkástaná­csok, éljen az üzemi de­mokrácia, előre a szocia­lista demokratizmus tel­jes megvalósulásáért! A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA BARANYA MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Mit várnak a párttól, a kormánytól, a munkástanácstól a Sopianában ? előtti követelések nagyrésze helyes, s ma is helytálló. Ez­ért azt várom az új Politikai Bizottságtól, hogy vegye figye­lembe ezeket. Az ország' gaz­dasági erejéhez mérten javít­son a párt ás a kormány a gazdasági helyzeten. Várom az életszínvonal, a reálbérek emelkedését. Véleményem sze­rint 1946—47 óta az életszín­vonal, nem emelkedett, hanem csökkent. Legalább a 47-es életszínvonal biztosítását tar­tom szükségesnek, Háry Lajos szerszámkészítő ezeket mondja: — A fegyveres felkelést el­ítél««. Ez a sztálinista restau­rátoroknak adhat alapot az eddigi követelések visszauta­Tegnap reggel 7 órakor a pécsi Sopiana Gépgyárban héttagú munkástanács alakult, amely­nek célja többek között a rend fenntartása. A munkástanács tudta nélkül 6em gazdasági, sem politikai intézkedés nem történhet a gyárban. A gyár kapuit lezárták, de a termelés zavartalanul folyik. A munká­sok figyelemmel kísérik a rá­dió közleményeit, kialakult véleményük, hogy a vitás kér­désekben nem a fegyverek hangjának kel] dönteniük. Ez­ért elítélik és provokációs tett­nek minősítik a középületek elleni támadást. Petrovics Sándor esztergá­lyos így nyilatkozott: — A budapesti fegyveres fel­kelést provokációnak tartom _ Vannak, akik azt erősítik.; ji , hogy a felkelést az egyetemis-j Üzemek, vattaiatok, szervezetek táviratai: ták robbantották ki. Ezt nemi hiszem, mert az egyetemi ifjú­ság a szólás-szabadság alap­ján vitázott s követelte a hi­bák kijavítását. Sokkal na­gyobb a valószínűség arra hogy az ifjúság megmozdulá­sát ellenforradalmi erők fel­használták. s így akarják ma­gukról a figyelmet elterelni, r felelösséget az ifjúságra hárí­tani. re A fegyveres összetűzései sítására. — Az új Politikai Bizottság tói, Nagy Imrétől, a Miniszter- tanács új elnökétől várom a parasztság helyzetének javulá­sát- Olyan intézkedések kelle nek, amelyek visszaadják a parasztok termelési kedvét, s újra fellendítik a mezőgaz­daságot. — Az ipar helyzetén is vál­toztatni kell. Nagyobb önálló­ságot kell az üzemeknek b-izto sítani, emellett lehetővé keli termi, hogy a munkások bele­szólhassanak a gyárak ügyei­be, irányításába. Munkásta­nács kell, amely biztosítja az ésszerűbb termelést, a büro­kratikus túlzások megszünteté­sét. a íEnvveres provonroi Munkástanács István-aknán A pécsszabolcsi István-akna bányászai szerdán reggel le­szállás előtt 10 tagú munkás- tanácsot választottak. A mun­kástanács tagjai meghatároz­tál; feladatukat: Rücker-akna György-akna és István-akna területén őrködnek a rendre. István-akna épületének egyik szobájába érkeznek a jelentések: az üzem területén minden rendben. — A telefonnál Bánó Józse, elvtárs, a munkástanács tagja tart telefonügyeletet. Ö tájé-' koztat a munkástanács pilla­natnyi feladatáról: — A munkástanácsnak leg­fontosabb feladata most az üzem termelésének biztosítása az üzem védelme. A munkás- tanács értesítése, illetve bevo­nása nélkül senki sem csele­kedhet az üzemben, s ezt & vé­leményt az üzem vezetősége is magáénak vallja. Rész István vájár lép a szo­bába, ő szintén a munkásta­nács tagja. Tőle kérdezzük meg, milyen volt a hangulat reggel leszállás előtt? — Bányászainknak vannak követeléseik, elsősorban a bér­rendezés és a lakásprobléma megoldása terén. Úgy tudjuk, hogy pártunk és kormányunk elismerve a bányászok jogos kérését, ez év végéig a bér­kérdést megoldja- Ma reggel a munkástanács megválasztása­kor a bányászok saját problé­máikról nem beszéltek. De csak ügy zúgott a felolvasóié- rem. amikor a bányászok an nah az elhatározásuknak ad­tak hangot, hogy minden esz­közzel menvédik a munkásha­talmat. Elítélték a burzsoá restaurációs cselekedeteket. Leszálláskor mondották: ha valaki is meg akarja a ter­melésünket zavarni, csak szól­jatok: jövünk! Az István-aknából egymás utó" dördülnek fci a szénnel lei- -uóIt bizonyítva: a mély ben - bányászok kezében < bér- 'imitieret -i fejtőkalapá­csok dübörögnek. A napszinten a munkásla nács tagjai örködnek ;u A Pécsi Porcelángyár dol­gozóinak kollektívája meg­elégedéssel vette tudomásul pártunk és kormányunk ve­zetésében történt változáso­kat. A rend helyreállítására irányuló intézkedésekkel egyetértünk, és elítéljük a provokatív megnyilvánuláso­kat. Biztosítjuk a Központi Ve­zetőséget, hogy pártunk he­lyes irányvonalát követjük. A Pécsi Porcelángyár dolgozói * Mi, a Pécsi Állami Aruház dolgozói mélységesen elítél­jük a budapesti ellenforra­dalmi provokációt és a vér­ontást. A szocializmus épí­tését a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek irányításával kívánjuk folytatni. Az ifjúság követe­lését jogosnak tartjuk, bár annak nem minden pontjá­val értünk egyet, örömmel vesszük tudomásul azt, hogy a magyar kormány élére Nagy Imre elvtárs került. Köszöntjük a Magyar Dol­gozók Pártja Körponti Veze­tőségének új tagjait. Min­dent elkövetünk, hogy az áruforgalom zavartalan lebo­nyolításával segítsük a nyu­godt, békés munkát. A Pécsi Állami Aruház dolgozói * A kozármislenyi Jobb Élet Termelőszövetkezet tagsága egyöntetűen pártunk mögött áll és elítéli a provokátoro­kat. Nem engedjük a mun­kás-paraszt szövetséget megbontani és válaszul még jobb munkával készülünk to­vábbi eredményeink fokozá­sára. A kozármislenyi Jobb Élet Termelőszövetkezet tagsága HÍREK Szállodai dolgozók tapasztalat- cseréje A budapesti Margit-szigeti Nagyszálló Vállalat legjobb dolgozói — számszerint negy­venötén — hétfőn délben két­napos tapasztalatcserére ér­keztek Pécsre a Nádor Szállo­da Vállalat dolgozóihoz. Meg­ismerkedtek a vidéki szállodák problémáival, majd megtekin­tették a várost, annak műem­lékeit, a Mecseket, a Zsolnay múzeumot és ellátogattak a Pannónia Sörgyárba. Változatosabb lesz a bányász és főiskolai büfék ellátása t A Déldunántúli Üzemélel­mezési Vállalat arra törek­szik, hogy a bányász és főis­kolai büfék ellátása minél vál­tozatosabb legyen. A vállalat saját sertéshizlaldájában októ­ber 25-én megkezdik a sertés­vágást és összesen kétszáz ser­tést vágnak le. Ebből cseme- geszalo-nnát, kenőmájast, te­pertőt, gyulai kolbászt és fej­sajtot készítenek a bányász és főiskolai büfék részére. Üjabb tonhalszállítmány érkezett Dániából Dániából és Norvégiából újabb tonhalszállítmány érke zett az országba. A Pécsi Hús és Tejkiskereskedelmi Válla­lat újabb 30 mázsa tonhalat szerzett be Budapestről és ezt húsüzleteiben h zza forgalom­ba. Negyvenkilenc vagon paprikát szállítottak el idén a bári álla­mi gazdaság kertészetéből, pe­dig a gazdaság terve csak 42 vagonra szólt. Paradicsomból is jóv'al nagyobb volt a termés a tervezettnél. Harmincnyolc vagon helyett csaknem ötven vagonnal adtak át fogyasz­tásra. Nagy Imre besséde után ff ég nem érzett örömmel töltött el hétfőn délután a pécsi egyetemisták diákparlamentje. Egy éledő, mai gáhoztérő ifjúság szárnybontogatásának lehettem tanúja. Ha mérni lehet ezt az örömöt, akkor ennél az örömnél még nagyobb szomorúság és keserűség fojtott egész nap, amióta a budapesti rádió reggel hétórai hírei helyett, csak egy szűkszavú, riasztó közleményt hallottam, amely hírül adja, hogy az elmúlt éjszaka fegyveres bandák támadták meg Budapest, hazánk háborús sebeiből még alig kigyó­gyult fővárosa középületeit, intézményeit, üzemeit. Ez a fegyveres támadás sötét és véres árnyat tud bo­rítani, szárnyszegője lehet a legszebb ifjú gondolatoknak és azt az egyre egészségesebbé váló folyamatot, amely a XX. kongresszus óta és a júliusi határozatok nyomán ki­bontakozóban van, könnyen megakaszthatja. Ez volt első gondolatom, ez riasztott talpra, ezért aggódtam mindaddig, amíg a rádióból fel nem hangzottak azok a közlemények, amelyek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek bölcs határozatait adták tudtul az országnak. Nagy Imre a kormány élén. Nagy Imre a politikai bizottságban és a Központi Vezetőségben, oly megnyugtató és oly biztonsággal eltöltő tudat, amely egycsapásra meg­teremti a hétfőn elhangzott ifjúsági követelések megvaló­sításának alapját. A politikai bizottság új tagjainak név­sora egyértelmű és teljes garancia arra, hogy országunk, népünk életében a júliusi határozat szelleme egyre gyor­suló ütemben, egyre szélesebben jut érvényre. Azok pedig, akik ezt fegyveres összetűzések, utcai har­cok provokálásával meg akarják akasztani, méltók arra, hogy a dolgozó nép hatalma lesújtson rájuk. ORSí FERENC Minden ellenkező híreszteléssel elleniéiben... Hogyan, hogyan sem, szer­dán reggel híre terjedt, hogy örsi Ferencet, a pécsi író­csoport egyik legnépszerűbb és legismertebb tagját — le­tartóztatták. Az egyetemi hallgatók őszinte aggodalommal érdek­lődtek, igaz-e, hogy a fiatal irót, a rádió munkatársát megfosztották szabadságától, és ha igen, miért? A város más helyein olyan hangulat kezdett kialakulni, mint Tán­csics Mihály kiszabadításá­nak idején. — Negyedóránként, fél- óránkint csengett a telefon a rádióban, és érdeklődtek: mi van velem. Csodálkoztak. A MAV-sximfonikusok hangversenye A szakszervezetek székházá- 'an szép műsorral adott hang- •ersenyt október 20-án este a VIÁV Szimfonikus Zenekar, Tegyi József karnagy vezeté­kével. Az igényes műsor fel­hívja a figyelmet a szépen fej- ődő zenekar új, helyes irány- választására. A műsor első ré­szében — a Mozart-évre való ekintettel — két Mozart mű- /et szólaltattak meg: „aköny- iyek közt mosolygó" G-moll szimfóniát és a mindig elbű­völő Kis éji zenét. Mindkettő­nek nagy sikere volt, bár a "5-moll szimfónia II. tétele nég további csiszolásra szorul. \ műsor második részében Bartók, Kodály és Hacsatur- :án műveket hallottunk, igen ló előadásban. Szép volt az „Este a székelyeknél“ üde, lí­rai hangvétele, a falusi este hangulatát idéző oboa-szólam vezetésével és az „Ürögi ka- násztánc", a duda-szólam jó kihangsúlyozásával; Rendkívül érdekes Hacsa- turján modem, bátor „Álar­cosbál“ szvitje, melyet a zene­kar lendületesen, csillogóan és láthatóan nagy kedvvel ját­szott. Ki kell még emelnünk a zenekar és énekkar együttes szép munkáját Kodály: Kál­lai kettősében; Az énekkar precíz szólamai, szép szöveg- mondása, telt hangzatai és va­lóban odaadó daloló kedve szép emléket hagyott a lelkes hallgatóságban; Sz. Szabó Lászlóné Fontos javaslatok a begyűjtési rendszer megváltoztatására Aktívaülés a begyűjtési minisztériumban A begyűjtési minisztérium pártbizottsága kedden dél­után a minisztériumban akti- vaülést hívott össze a begyűj­tés időszerű kérdéseinek meg­tárgyalására. Az ülésen Szo- bek András begyűjtési mi­niszter tájékoztatót adott ar­ról, milyen tervek készülnek a minisztériumban a begyűj­tés egyszerűsítésére, a hibák kijavítására. Az utóbbi idő­ben — mondotta — minden oldalról felvetik a begyűjtési rendszer sürgős felülvizsgálá­sának szükségességét. Ez he­lyes is, de helytelen és túl­zás, ha minden begyűjtés megszüntetését követelik. A mai helyzet ezt még nem teszi lehetővé. A begyűjtési terv teljesítésében máris érezhető a túlzott követelésekkel tá­masztott hangulat rossz hatá­sa. A miniszter megemlítette, hogy a begyűjtési szerveket magukra hagyták és nemcsak bírálták a begyűjtési dolgo­zókat, hanem például egy haj­dúböszörményi nagygyűlésen a hivatalvezető felét követel­ték. Feltétlenül törvény elé kell állítani mindenkit, aki hibát követett el, de az emlí­tett követelés hangoztatása «négy lnljrMfj A miniszter ezután ismer­tette azokat a javaslatokat, amelyeket a minisztérium a begyűjtés egyszerűsítése ér­dekében kidolgozott: annak érdekében, hogy a termelők érdekeltségét a ter­melésben fokozzuk, enyhíteni kell a begyűjtési rendszer túlzott adójellegét, különösen a kenyérgabona begyűjtésben. A kényéi gabona begyűjtése terén a javaslat az, hogy a földadó természetbeni fizeté­sét 1957 január elsejétől meg kell szüntetni, a kenyérgabo­na beadási árát hatvan fo­rintról százhúsz forintra kell emelni és a vetőmag mellett meg kell hagyni a termelők számára a háztáji szükségle­tet is. Kenyérgabona értéke­sítési szerződéses rendszer helyett fokozatosan be keli vezetni a szabadfelvásárlási rendszert. A kukoricaértékesítési szerződéses rendszert 1957- >ől kezdődően meg kell szün- ‘etni és egyidejűleg növelni -'éli az állati termékek sza,­d felvásáFásót, vagyis ne . takarmányt gyűjtsük be ■nem a kész terméket, a bízott állatot. A sertés magánvágások után zsírbeadási kötelezett­séget 1957 április elsejétől kezdve meg kell szüntetni, a vágási engedélyek további 'fenntartásával. A kötelező baromfi és bor­beadást 1957-től kezdve meg kell szüntetni. A kieső meny- nyiséget szerződések és álla­mi szabad felvásárlás útján kell biztosítani. El keli töröl­ni a kulákok különbeadási kötelezettségét is. Rendezni kell a szociális kedvezmények kérdését. Rendezni kell az elemi károk esetén adandó kedvezmények ügyét is, hogy ne csak a tűz és jégkár után csökkentsék a beadást. A kedvezmény meg­adását mindenfajta kárra ki kell terjeszteni. A zöldtrá­gyázást végző termelőszövet­kezeteknek adott egy éves beadási mentességet ki kell terjeszteni az egyéni terme­lőkre is. A termelőszövetke­zeti csoportok eddig akkor kaptak öt százalékos beadási kedvezményt, ha közösen tel­jesítették a beadást. Meg kell kapniok a kedvezményt akkor is, ha külön-külön ad­uik be. A szarvasmarhabe- ndás csökkentése érdekében 1957-től meg kell engedni hogy a szarvasmarha beadást sertésen kívül baromfival, tojással, tejjel is teljesíthes­sék. Nagy hiba volt eddig az évekre visszamenő hátralé­kok behajtása. Javasoljuk, hogy minden év lezárása után az első negyedévben rendezni kell az előző évi hátralékokat, rendezni kel! azok hátralékát, akik önhibá­jukon kívül nem teljesítették a beadást. Meg kell szüntet ni a hátralékok tíz százalék­kal történő felemelését is. Fokozatosan rendezni kell a kialakult mezőgazdasági árrendszer jellegi árarányta­lanságait; Végül hivatkozott a minisz­ter Gomulka elvtárs legutób­bi beszédére, amelyben hang­súlyozta, hogy bár a begyűj­tés nem állandó velejárója a szocializmiL. építésének, de jelen pillanatban fenn kell tartani a begyűjtés rendsze rét. A beszámoló uíán az akti vaülés részvevői közül sokan javaslatokat fűztek az el mondottakhoz és feltárták azokat az okokat, amelyek a jelenlegi helyzetbe* vezettek« mikor magam válaszoltam: köszönöm, csak megvagyok. Ha ismerőseimmel találkoz­tam az utcán, összecsaoták kezüket és első kérdésük volt: „Hát téged nem fogtak le?" Egészen természetes és lo­gikus a kérdés: ugyan, mi­ért fogták volna el, miért tartóztatták volna le örsi Ferencet? A rémhírterjesztők azon­ban nem keresik a logikát, az ésszerűséget, ha csak ab­ban nem, hogy céltudatosan megzavarják a megfontoltan cselekvő egyetemistákat, és olyan zavarost igyekeznek teremteni, amelyben könnyű a halászat. Ez esetben is ez történt. örsi Ferenc ugyanis nincs letartóztatva, nem is volt le­tartóztatva. Olyannyira nem, hogy maga kereste fel szer­dán este szerkesztőségünket és miközben átadta lapunk­nak szánt nyilatkozatát, el­panaszolta, hogy már dolgoz­ni sem tud az állandó tele­fonok kereszttüzében — a rémhírterjesztők „jóvoltá­ból". Mert örsi Ferenc dolgozik, az új, megtisztult légkörben, sokkal inkább, mint eddig, méghozzá szabadon dolgozik — minden ellenkező híresz­teléssel ellentétben. Bőven van élelmiszer Tegnap délelőtt 11—12 órá­tól kezdve a pécsi üzletek, kü­lönösen a fűszer és élelmiszer- üzletek forgalma szokatlanul megnőtt. Ml az oka? Egysze­rűen az, hogy a háziasszonyok a rendkívüli állapotok miatt félnek: üres marad éléskamrá­juk. Szétnéztünk a pécsi üzletek­ben. megkérdeztük az üzletve­zetőket, indokolt-e a félelem? Papp Antal, a Kossuth utcai Csemege-üzlet vezetője elmon­dotta, hogy bár este fél hatig, tehát a szokásos csúcsforgalom kezdetéig 10—15 ezer forinttal emelkedett a forgalom az átla­gos napi bevételhez viszonyít­va. mégis elegendő árú áll ren­delkezésre. A háziasszonyok főleg lisz­tet, kenyeret, cukrot, zsírt vá­sárolnak. A vásárlás nem pá­nikszerű. senki nem akarja fel­halmozni ezeket a cikkeket, de sokan olyanok is vesznek — ha kisebb tételben is — akik­nek még napokra lenne az em­lített élelmiszerekből. — A kenyér estére elfogyott. Ez máskor is előfordult már, de tekintettel a helyzetre, a péküzemek Ígéretet tettek a kora esti órákban, hogy újabb tételeket sütnek, — mondta Papp Antal üzletvezető. — Cu­korból tonnákra való mennyi­ség áll raktárunkban. Zsírunk akár két napra elegendő, a szerdai forgalomhoz hasonló roham ellenére is. Lisztből is kielégítő mennyiséggel rendel­kezik raktárunk, de ha mindez nem lenne elég. megnyugtatá­sul elárulom, hogy a FÜ- SZERt-raktár tömve van áru­val, s ki tadjuk elégíteni az igényeket;

Next

/
Thumbnails
Contents