Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-20 / 248. szám

Gyorsítsak meg a vetést!

Fehérvári Nándor elvtárs, a pécsi járási tanács elnökhelyettese a következőket mondotta a vetésről:

— A pécsi járás területén az egyéni gazdáknak mintegy 16 405 holdat kellene bevetniük kenyérgabonával. Sajnos, október 10-ig csupán 451 hold került bevetésre. A termelőszövetkezetek áem állnak jobban. A tervezett 5 733 holdnak csupán 13 százalékát vetették be. Néhány község, mint például Bakonya, Gerde, Kökény, Kisheiend, Szálán ta, — még egyáltalán nem adott hírt arröl, hogy a község határában megkezdték a vetést.

— Kétségtelen, a száraz Időjárás is befolyásolja a vetést. Sőt mondhatnám azt, hogy a fő hiba itt kereshető. Olyan tapasztalatunk is

............ ■ ' ■———

van azonban, hogy az említett községekben a tanács nem szorgalmazza a vetést, ezekben a községekben nem működnek a termelési.bizottságok. Mert akármilyen száraz is az ősz, — hogy mást ne mondjak — Boda, BUkkösd, Baksa vagy Görcsöny községekben mégiscsak előrehaladtak a munkákkal. Tehát ott, ahol a községi tanács szívvel-lélekkel azon van. hogy a kenyérgabona minél előbb a földbe kerüljön, ott a nehéz körülmények ellenére is viszonylag jól halad a munka. A járási tanács most 'elhatározta, szorgalmazzuk a vetés meggyorsítását. Ebben a munkában elsősorban a tanácsokra, a népfrontra és a termelési bizottságokra számítunk.

A rókák réme

A ravasz rókákkal folytatott örökös viaskodás vagy az ola- szi határban termő jófajta szőlőlévé csípte pirosra Barka István arcát — nem tudnám megmondani. Most a rókákról beszél, mivelhogy vadőri tisztséget visel;

Eddig már 12 rókának lyukasztotta át a bőrét. Pedig nagyon nehéz puskavégre fogni a jószágot. Egész kis tudománnyal felér a meglesése.

Este sötétedéskor, meg hajnalban napfelkelte előtt jár a vackára; A szemfüles vadőr vizslatva járja a kerületét s minden lyukat átvizsgál. Sha megállapítja, hogy abban róka

Kultűrház épül Bclvárdgyu- lán, s nem is kicsiny. 240 ezer forintba kerül. Ebből százezret ad az állam. A többi a köz- ségfejlcsztésből, a meglévő és felhasználható anyagból snem utolsósorban a gazdák önkéntes munkájából tevődik össze.

A gazdák szívesen segítenek, hogy mielőbb te tő alá hozzák. Nem sajnálják a vasárnapokat sem. Mennek téglát rakodni Péesváradra, fuvart vállalnak és gyalogmunkára jelentkeznek. Kinek mi könnyebb s mihez van ereje. Csakhogy akármennyire Igyekeznek Is, mindent mégsem tudnak maguk elvégezni. Például nincs a községnek gépkocsija s a téglát Pécsváradról másként nagyon költséges lenne szállítani.

Hanem így sem valami olcsó mulatság a szállítás egyes vállalatok és gépkocsivezetők jóvoltából.

Az történt, hogy vasárnapra rendeltek két gépkocsit a TE- FU-tól. Meg is jelentek, fordultak Is éppen kettőt és délután háromnegyed kettőkor kijelentették: vasárnap van, ők bizony nem dolgoznak tovább. Pedig a belvárdgyulal gazdák még rakták volna a téglát.

Másik vasárnap csaknem ugyanez ismétlődött a Buda pesti Autóközlekedési Vállalat IXIV., Pillangó u. 13/a) gépkocsijával. A pécsi erőműnél dolgozó részleg helyettes vezetője ígérte és küldte a segítséget s mintha ez a gépkocsivezetőknél hagyomány lenne, most is háromnegyed kettőkor hagyta abba a munkát a vasárnapra hivatkozva s hozzátette: még más fuvarja Is van (?!) Bár kettőt fordult, mégis három forduló árát követeli a községtől.

Ilyen segítséggel — mondják a bclvárdgyulaiak.—, nem lesz kész egyhamar a művelődés háza s a 240 ezer forint sem lesz elegendő,

Elvtárslasabb segítséget várnak.

tanyázik, máris haditervet készít; Hajnalban — ötven-hat- van méterre a lyuktól — úgy helyezkedik el, hogy a róka neszét ne vegye ottlétének. Figyeli a szél járását, a bokrokat, hogy kilátása legyen, aztán vár;;j vár türelmesen.

Egyszer csak megjelenik a hegyes orr a lyuknál. Körülszaglász, beleszimatol a levegőbe s mikor semmi veszély sincs, hirtelen iramodás s mint a villám veszi útját a falu felé — tyukászni. S ekkor kell a biztos kéz, az éles szem. Egy durranás s kinyújtózik a róka;

Hát így megy ez valahogyan.

— Van azért nekünk nemes vadunk is — folytatja. — Tizenötödikével megkezdődött a fácánhajtás,

*— Akad-e sok puskavégre?

— Nem mondhatnám. Két- háromszáz holdat is bejár az ember, mire hat-hét fácánt lát. Ez bizony kevés;

Tízezer forint értékű jutalmat osztott ki a járási tanács népművelési osztálya az ifjúsági seregszemlén legjobban szereplő kultúrcsoportoknak.

*

Kővágószöllősön megkezdte rendelését az új üzemi orvos. Kővágószöllőstő] néhány kilométerre eső Bakonya lakói Is rövidesen orvost és orvosi rendelőt kapnak.

*

Pcilérden a következő esz- tenrt*h«n 50 ezer forint érték ben orvosi rendelőt létesít* bek.

Ezért aztán inkább a dúva- dat irtja, még a szarkákon, szürkevarjún tölti ki vadászszenvedélyét, de érdemes is, mert minden beszolgáltatott kutyaorrért, szarkalábért töltényt kap.

A tölténnyel pedig újra lőhet s azért újabb töltény jár s megy a körforgás tovább, csak úgy ne járjon, mint egyik tanácselnökünk. Kóborkutyát vélt a rókában s az orra elől vitte el a baromfit;

Be kell tartani a megállapodást!

Vókó József hirdi gazda jó szomszédságban él líobroczky Józseffel. Még a kukoricatörésben is segít neki. Dobrocz- kynak két holdon termett idén kukoricája. Harminc mázsás átlagot törnek le most heten — a Dobroczky család meg a jószomszédok.

Magyar-libanoni kereskedelmi megállapodás

A Magyar Népköztársaság és a libanoni Népköztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése és elmélyítése céljából a két kormány képviselői október 15-től 19-ig Budapesten tárgyalásokat folytattak.

A tárgyalások, amelyek a kölcsönös megértés és szívélyesség jegyében folytak, magyar—libanoni kereskedelmi

megállapodás létrejöttéhez vezettek. A megállapodást a két delegáció vezetője október 19- én, pénteken parafálta.

Az igazgatónál vendégek vannak (nem illő ilyenkor zavarni), a gépállomás -fő- mezőgazdásza meg a főmérnök ebédelni ment, ki ad felvilágosítást arra, hogyan dolgoznak a traktorosok az ócsárdi körzetben? Vékonyka lány fogad az egyik szobában. Tanulónak nézem (fekete diákköpenyt visel), vagy miamelyik gépállomási vezető lánya s a papát jött hívni?

Varga Margit nem tanuló, nem is látogatóba jött kislány, hanem brigádelszámoló. A Zalka-brigád ügyes-bajos dolgait intézi. S hogy ügyesen, pontosan, — azt bizonyítja, hogy néhány perc alatt választ ad mindenre. Nemcsak a brigád eredményeit, helyzetét ismeri alaposan, de tisztában van a gépállomás százalékaival is.

Sorolja.

— A ml brigádunk — a Zalka-brigád — az első a gépállomáson. Az őszi tervet

Is, az évest is a legnagyobb százalékra teljesítette. Az őszi idényben 63,9 százalékot értek el és 1 698 normálhold- nyi munkával végeztek. Érái József vontatás éves tervét már 140,2 százalékra túlteljesítette, a brigád is túl mn már a száz százalékon. Eredménye 108,4 százalék.

A Papp István brigádja az ócsárdi, garéi meg a s-iklós- bodonyi határban dolgozik. A termelőszövetkezetnek, egyénieknek egyaránt. A brigádelszámoló nemrég érkezett meg a községekből. Az egyénieknél járt szerződéskötés végett s eredményesen.

— Ócsárdon kilenc, Gazéban is ugyanannyi egyéni paraszt kérte a gépállomás segítségét s nem is kis munkára.

Takács Lipót ócsárdi egyéni gazda négy hold középszántást és négy hold tárcsázást kíván elvégeztetni a traktorosokkal. Kassai Pál meg a garéi határba hívja a

Papp-brigádot. Két hold földjén középszántást kér tőlük- A többi feliratkozott gazda is —■ ki két, ki három holdon — azon igyekszik, hogy traktoreke akaszkodjék a földjébe, s könnyen, gyorsan, főleg alaposan felszántsa a földjét.

Gondolom is, mondom is: ennyi gazda szereti a traktormunkát Garéban is, Ócsárdon is. Miért nem alakítanak hát géphasználati társulást. Nekik is könnyebb lesz, meg a gépállomásnak is. Egyszerűbb az elszámolás, könnyebb a munka s Varga Margitnak sem kell sorrajár- ni valamennyi egyéni gazdát. Eggyel tárgyal csak, a társulás vezetőségével.

Megígéri: megtudakolja,

nincs-e szándékukban ilyen társulás alakítása? S búcsú- zásnál még elsorolja:

>— Az ócsárdi gépállomás a legutolsó értékelésig 100,9 százalékra teljesítette éves tervét.

Hányszor, de hányszor elmondtuk már az aranyigazságot: >,Pécsnek zöldövezetre van szüksége. A zöldáruhiányt csak úgy tudjuk megelőzni, ha kertészetet létesítünk és minél több gazdával kötünk szerződést". így igaz kevés a zöldárunk, de akkor miért rohadt el az elmúlt ■vekben vagonszám a káposzta Szalántán, Szilváson és más községekben? Es miért nem kötünk hát több gazdával szerződést?

— Hogy miért nem akartak szerződni a gazdák? — ismétli a kérdést Udvarácz Mihály, a Szalánta és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetke- zet felvásárlója. — Hm. Hát ennek több oka van. Először is két éve a rossz időjárás miatt kevés káposzta termett. Olyan kevés, hogy a gazdák nem tudták leadni a leszerződött mennyiséget. S

n MEZÖKER? Megkötbérezte az embereket, csak azért, mert kevesebb káposztájuk termett.

— Tavaly meg annyi volt a káposzta — szól közbe Pázmány József üzemág- csoportvezető, — hogy itt maradt a gazdák nyakán. Azaz, eló'ször úgy látszott, hogy nem marad itt, mert tárolási szerződést kötöttek. A gazdák jóhiszemüleg belementek. Megkapták a tárolt áruk értékének a felét. Ez eddig rendben is volna, de.-.. Jött a fagy és tönkrement a káposzta. Volt gazda, akinek az összes káposztája elrohadt. Ezért egy fillért sem kapott, vissza kellett fizetni az előleget, sói még kötbért is.

— Aztán itt van a harmadik eset — folytatja Udvarácz Mihály. — Néhány gaz- ddnaJc nem engedték el a szerződött terület után a beadást.

Nem tudom, mit mondjak erre hamarjában. Megszoktam a panaszokat, naponta öntik ki előttem szívüket a parasztok. De, hogy ilyen cinikusan, ilyen ridegen is — beszéljünk őszintén — piszkosan kisemmizzenek embereket — még álmomban sem mertem gondolni. De nézzük tovább, mi a helyzet jelenleg!

— Jelenleg már jobb. Az idén a kevés eső miatt rossz termés várható káposztából. A gazdák 80 mázsára szerződtek holdanként, de jó lesz, ha megterem a tiz mázsa. Természetesen a szerződők az idén is féltek a kötbértől. Azt mondták: nem szerződünk addig, míg nem tudjuk mi lesz a kötbérrel. Az elmúlt napokban elkészítették a jegyzőkönyveket, amelyekben biztosítják a gazdákat, hogy nem lesz kötbér- így napokon belül annyi

szerződést kötöttünk, mint tavaly összesen, de még mindig vannak jelentkezők... —> magyarázza Udvarácz elvtárs.

Ez a helyzet Szalántán. de mi van Kozármislenyben és a pécsi járás többi községé-' ben?

— Kozármislenyben még

egy holdat sem szerződtek)

— adja meg a feleletet Magyar István, az FJK felvásárlási osztályának vezetője.

— Ennek okai Is ugyanazok, mint amiről Szalántán panaszkodtak, no meg az is, hogy itt a földművé sszövetkezet nem sokat tesz a szerződésért.

— A járásban 135 holdat kellene leszerződnünk, de ebből mindössze csak 87 holdra kötöttünk szerződést. Nem nagyon hisznek már a parasztok az Ígérgetésben ét mi — sajnos — csak azíí mondhatjuk, ami a rendeletben vanNem hisznek a parasztok1 Nem csoda, hisz éveken keresztül csak azt ígérgettél> nekik: „Megoldjuk a szállítást. Nem rohad el egyetlen szem áru sem“. És mi történt? Minden évben, sőt mér az idén is volt áru, ami elrohadt. Vagy itt van a másik igen égető kérdés. A szerződők éppen az elmúlt évek tapasztalatai alapján kérték: a szerződtető állapítson meg egy alsó árhatárt, amelynél olcsóbban nem veszi át a terméket. Megígérték cukorborsónál, meg is tartották, de a többi áruféleségre nem, mert nem engedélyezték az alsó árhatár megállapítását.

S még egy sérelem- Az idén már nincs kötbér, de van más. Szalántán például a nyolcvan mázsa helyett

10—12 mázsa káposztát terem egy hold föld, csak azért, mert nem volt eső. Es mit csinál most a szerződtető vállalat? Megnézi a káposztát is megállapítja, hogy az egy holdon várható káposzta közepes termés esetén hány négyszögölön termett volna meg. Kijön egy szám: mondjuk kétszáz négyszögöl. Es itt jön a parasztok legnagyobb fájdalma, mert az egy hold leszerződött területből ez a 200 négyszögöl -mentesül csak a beadás alól.

Bajok vannak a szerződés- kötés körül. Csodálkoznak? — Nincs min. Amíg ezeket az ostoba rendelkezéseket meg nem szüntetik, amíg be nem tartják a szavukat a szerződtetők, ne is számítsunk nagyobbmérvü szerződéskötésekre.

Beszélni kell a parasztokkal egyenesen, nyíltan, őszintén és be kell tartani a megállapodást.

SZALAlJANOS

Mi újság a járásban ?

Szabadszentkirályon és Szentlőrincen a TT1T rendezésében népfőiskola indul. 50- 50 fő jelentkező szükségei ahhoz, hogy a népfőiskola négy

A Zsongorkőregéje

A török időkben, amikor Pécstől északra, észak-nyugatra a dúsan termo szőlők helyén még hatalmas rengeteg húzódott, a mai Istenkútnál kis házikó állt. Gazdája Miklós, sok véres csata után Ide vonult vissza, hogy csendes vadászgatással töltse el életét.

Békében és csendben teltek az évek és az ősz harcos életének napsugaras alkonyára csak az borított tátyolt, hogy egyetlen leányának, a szépséges Csillának kérője akadt, a daliás Zsongoi. Csilla szeretete — melyet eddig egyedül öreg apjára fordított — most már megoszlott az apa é6 az ifjú jegyes között. De ez a felhő is hamar elvonult és az ifjak megegyeztek, hogy nem hagyják el az öreg Miklóst. Zsongor ideköltözik, együtt éldegélnek hármasban, míg majd többen is lesznek és gyermokkacagás veri fel az öreg kunyhó csendjét.

Nyugodt és derűs volt az élet az erdei kis házikóban ... Tőle nyugatra a Jakabhegy csúcsán, a régi pálos kolostor várszerű kastélyában a török rendezkedett be. Mahmud pasa paradicsoma volt itt, ahonnan az odaliszkok lármája, a tambura pengése és a nakárs csengése nem egyszer egész Miklós pá zálg elhallatszott. De az a zaj éppúgy nem bántotta az öreg Miklóst és a szépséges Csillát, mint az a halk harangszó, amelyet néha a déli szél a városból házukig elvitt.

De a nyugodt békességnek egy napon hirtelen végeszakadt. Amikor egy vada- - szat után Miklós hazaérkezett, üres voit a kis ház, Csilla eltűnt. Az öreg Miklós síró szemekkel tette tűvé Zsongor- ral együtt az egész vidéket, de Csillát nem találták sehol. És az ifjú szerelmes, Zsongor, nem maradt nyugton.

Sok-sok kérdezősködés után megtudta a szörnyű valót: Mahmud pasának meghalt legkedvesebb felesége és a gyászoló pasa vigasztalásul elrabolta a szépségéről messzeföldön híres Csillát. Zsongor, az ifjú szerelmes, mint púrja- vesztett oroszlán felordított szörnyű dühében és megesküdött, hogy megszabadítja Csilláját.

Egy sötét, zivataros éjszakán, amikor a Jakabhegy évszázados fái recsegtek, ropogtaik, amikor a halandók csak félve tekintettek ki az ablakon, útnak indult Zsongor. Mint sötét árny lopódzott végig a Jakabhegy rengetegén. A sötétséget, a tomboló vihart kihasználva, kikerülte az őrök éberséget és Csilla ablaka alá suhapt., Csilla megérezte, hogy szerelmese i az ablak alatt van: kinyitotta ablakát, Zsongor feldobta kötélhúgcsóját és a két szerelmes nem-’ sokára'egymás karjaiban volt. ölelték csókolták egymást. De nem volt vesztegetni való idejük.. Egymás karjaiban elülő ujjak. a kerteken, falakon át a boldogság tőle.

Már az utolsó falon kúsztak át, amikor egy felvillanó villám fényében az őrök észrevették a szökevényeket. Egy pillanat alatt meggyúltak a fáklyák, máris talpon volt az őrök hada és űzőbe vette a szökevényeket.

Csilla az ijedtségtől elájult és Zsongor remegő szívvel rohant karján az édes teherrel üldözői elől. Az üldözés azonban nem tarthatott sokáig. A rengeteg nem tudta elnyelni a szökevényeket és a rohanás egy hatalmas sziklánál ért véget. Zsongor ott állt karjában Csillával a szikla fokán, amely előtt a szakadék ásított, mögötte pedig a vihar zúgását is elnyomva ott hallatszott az üldözők zaja. Nem volt választás. Zsongor még egyszer, utoljára megcsókolta az ájult kedves ajkát és édes terhével együtt levetette magát a szakadék«».

A halálkiáltást elnyomta a vihar zúgása ; ; ,

Néhány nap múlva a kővágószőlősi nép a szikla alján két holttestet talált melyben a szépséges Csillát é6 ifjú sze. reimeeét, Zsongort Ismerte fel. A nép meghajtotta a fejét a halál előtt és «ziklát, melyről Zsongor levetette magát, elnevezte 7«ongorkőnek. hogy örö* időkre hirdesse a szerelem hatalmát.

tagozatán — közhasznú Ismeretek (I), a család és a világ (II), a műveltség útja (Hl), mezőgazdasági szakismeretek (IV), —■ az oktatást megkezdjék. A főiskola elvégzése után a hallgatók oklevelet és jelvényt kapnak.

ér

Gérdén november 8-án este 6 órakor az atomenergia fel- használásáról tart előadást Zsukovits Imre, a TTIT műszak] szakosztályának vezetője.

*

A szabadszentklrályi és az ócsárdi termelőszövetkezetek fejlődésének történetét rajzokból összeállított tablón mutatta be a pécsi járási tanács népművelési csoportja.

*

Kővágószöllősön munkásakadémiát indít a járási tanács népművelési csoportja a TTIT közreműködésével. — Ugyancsak Kővágószöllősön mintegy 200 írnl-olvasni nem tudó dolgozó részére alapismereti tanfolyamot is indítanak.

*

Pccsdevecseren Bútor Károly tánctanár, a Járási népművelési csoport dolgozója megkezdte a társas tánc oktatását.

•it

Bicsérden, Szabadszentkirályon és Gerdán fotószakkör alakult. A népművelési csoport nemrég adta át az új fotó- ■7r Wn-ö-knek a fényképezőgépeket.

1 fizet a Mórica