Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-20 / 248. szám

Gyorsítsak meg a vetést! Fehérvári Nándor elvtárs, a pécsi járási ta­nács elnökhelyettese a következőket mondot­ta a vetésről: — A pécsi járás területén az egyéni gaz­dáknak mintegy 16 405 holdat kellene bevet­niük kenyérgabonával. Sajnos, október 10-ig csupán 451 hold került bevetésre. A termelő­szövetkezetek áem állnak jobban. A tervezett 5 733 holdnak csupán 13 százalékát vetették be. Néhány község, mint például Bakonya, Gerde, Kökény, Kisheiend, Szálán ta, — még egyáltalán nem adott hírt arröl, hogy a köz­ség határában megkezdték a vetést. — Kétségtelen, a száraz Időjárás is befolyá­solja a vetést. Sőt mondhatnám azt, hogy a fő hiba itt kereshető. Olyan tapasztalatunk is ............ ■ ' ■——— van azonban, hogy az említett községekben a tanács nem szorgalmazza a vetést, ezekben a községekben nem működnek a termelési.bi­zottságok. Mert akármilyen száraz is az ősz, — hogy mást ne mondjak — Boda, BUkkösd, Baksa vagy Görcsöny községekben mégiscsak előrehaladtak a munkákkal. Tehát ott, ahol a községi tanács szívvel-lélekkel azon van. hogy a kenyérgabona minél előbb a földbe kerüljön, ott a nehéz körülmények ellenére is viszonylag jól halad a munka. A járási ta­nács most 'elhatározta, szorgalmazzuk a vetés meggyorsítását. Ebben a munkában elsősor­ban a tanácsokra, a népfrontra és a termelé­si bizottságokra számítunk. A rókák réme A ravasz rókákkal folytatott örökös viaskodás vagy az ola- szi határban termő jófajta szőlőlévé csípte pirosra Bar­ka István arcát — nem tud­nám megmondani. Most a ró­kákról beszél, mivelhogy vad­őri tisztséget visel; Eddig már 12 rókának lyu­kasztotta át a bőrét. Pedig na­gyon nehéz puskavégre fogni a jószágot. Egész kis tudo­mánnyal felér a meglesése. Este sötétedéskor, meg haj­nalban napfelkelte előtt jár a vackára; A szemfüles vadőr vizslatva járja a kerületét s minden lyukat átvizsgál. Sha megállapítja, hogy abban róka Kultűrház épül Bclvárdgyu- lán, s nem is kicsiny. 240 ezer forintba kerül. Ebből százez­ret ad az állam. A többi a köz- ségfejlcsztésből, a meglévő és felhasználható anyagból snem utolsósorban a gazdák önkén­tes munkájából tevődik össze. A gazdák szívesen segítenek, hogy mielőbb te tő alá hozzák. Nem sajnálják a vasárnapokat sem. Mennek téglát rakodni Péesváradra, fuvart vállalnak és gyalogmunkára jelentkez­nek. Kinek mi könnyebb s mi­hez van ereje. Csakhogy akár­mennyire Igyekeznek Is, min­dent mégsem tudnak maguk elvégezni. Például nincs a köz­ségnek gépkocsija s a téglát Pécsváradról másként nagyon költséges lenne szállítani. Hanem így sem valami olcsó mulatság a szállítás egyes vál­lalatok és gépkocsivezetők jó­voltából. Az történt, hogy vasárnapra rendeltek két gépkocsit a TE- FU-tól. Meg is jelentek, for­dultak Is éppen kettőt és dél­után háromnegyed kettőkor kijelentették: vasárnap van, ők bizony nem dolgoznak to­vább. Pedig a belvárdgyulal gazdák még rakták volna a téglát. Másik vasárnap csaknem ugyanez ismétlődött a Buda pesti Autóközlekedési Vállalat IXIV., Pillangó u. 13/a) gép­kocsijával. A pécsi erőműnél dolgozó részleg helyettes ve­zetője ígérte és küldte a segít­séget s mintha ez a gépkocsi­vezetőknél hagyomány lenne, most is háromnegyed kettőkor hagyta abba a munkát a va­sárnapra hivatkozva s hozzá­tette: még más fuvarja Is van (?!) Bár kettőt fordult, mégis három forduló árát követeli a községtől. Ilyen segítséggel — mondják a bclvárdgyulaiak.—, nem lesz kész egyhamar a művelődés háza s a 240 ezer forint sem lesz elegendő, Elvtárslasabb segítséget vár­nak. tanyázik, máris haditervet ké­szít; Hajnalban — ötven-hat- van méterre a lyuktól — úgy helyezkedik el, hogy a róka neszét ne vegye ottlétének. Fi­gyeli a szél járását, a bokro­kat, hogy kilátása legyen, az­tán vár;;j vár türelmesen. Egyszer csak megjelenik a hegyes orr a lyuknál. Körül­szaglász, beleszimatol a leve­gőbe s mikor semmi veszély sincs, hirtelen iramodás s mint a villám veszi útját a fa­lu felé — tyukászni. S ekkor kell a biztos kéz, az éles szem. Egy durranás s kinyújtózik a róka; Hát így megy ez valahogyan. — Van azért nekünk nemes vadunk is — folytatja. — Ti­zenötödikével megkezdődött a fácánhajtás, *— Akad-e sok puskavégre? — Nem mondhatnám. Két- háromszáz holdat is bejár az ember, mire hat-hét fácánt lát. Ez bizony kevés; Tízezer forint értékű jutal­mat osztott ki a járási tanács népművelési osztálya az if­júsági seregszemlén legjobban szereplő kultúrcsoportoknak. * Kővágószöllősön megkezdte rendelését az új üzemi orvos. Kővágószöllőstő] néhány kilo­méterre eső Bakonya lakói Is rövidesen orvost és orvosi ren­delőt kapnak. * Pcilérden a következő esz- tenrt*h«n 50 ezer forint érték ben orvosi rendelőt létesít* bek. Ezért aztán inkább a dúva- dat irtja, még a szarkákon, szürkevarjún tölti ki vadász­szenvedélyét, de érdemes is, mert minden beszolgáltatott kutyaorrért, szarkalábért töl­tényt kap. A tölténnyel pedig újra lő­het s azért újabb töltény jár s megy a körforgás tovább, csak úgy ne járjon, mint egyik tanácselnökünk. Kóbor­kutyát vélt a rókában s az or­ra elől vitte el a baromfit; Be kell tartani a megállapodást! Vókó József hirdi gazda jó szomszédságban él líobroczky Józseffel. Még a kukoricatö­résben is segít neki. Dobrocz- kynak két holdon termett idén kukoricája. Harminc má­zsás átlagot törnek le most he­ten — a Dobroczky család meg a jószomszédok. Magyar-libanoni kereskedelmi megállapodás A Magyar Népköztársaság és a libanoni Népköztársaság kö­zötti gazdasági kapcsolatok fej­lesztése és elmélyítése céljá­ból a két kormány képviselői október 15-től 19-ig Budapes­ten tárgyalásokat folytattak. A tárgyalások, amelyek a kölcsönös megértés és szívé­lyesség jegyében folytak, ma­gyar—libanoni kereskedelmi megállapodás létrejöttéhez ve­zettek. A megállapodást a két delegáció vezetője október 19- én, pénteken parafálta. Az igazgatónál vendégek vannak (nem illő ilyenkor zavarni), a gépállomás -fő- mezőgazdásza meg a főmér­nök ebédelni ment, ki ad fel­világosítást arra, hogyan dol­goznak a traktorosok az ócsárdi körzetben? Vékonyka lány fogad az egyik szobá­ban. Tanulónak nézem (feke­te diákköpenyt visel), vagy miamelyik gépállomási veze­tő lánya s a papát jött hív­ni? Varga Margit nem tanuló, nem is látogatóba jött kis­lány, hanem brigádelszámoló. A Zalka-brigád ügyes-bajos dolgait intézi. S hogy ügye­sen, pontosan, — azt bizo­nyítja, hogy néhány perc alatt választ ad mindenre. Nemcsak a brigád eredmé­nyeit, helyzetét ismeri ala­posan, de tisztában van a gépállomás százalékaival is. Sorolja. — A ml brigádunk — a Zalka-brigád — az első a gépállomáson. Az őszi tervet Is, az évest is a legnagyobb százalékra teljesítette. Az őszi idényben 63,9 százalékot értek el és 1 698 normálhold- nyi munkával végeztek. Érái József vontatás éves tervét már 140,2 százalékra túltel­jesítette, a brigád is túl mn már a száz százalékon. Ered­ménye 108,4 százalék. A Papp István brigádja az ócsárdi, garéi meg a s-iklós- bodonyi határban dolgozik. A termelőszövetkezetnek, egyé­nieknek egyaránt. A brigád­elszámoló nemrég érkezett meg a községekből. Az egyé­nieknél járt szerződéskötés végett s eredményesen. — Ócsárdon kilenc, Gazé­ban is ugyanannyi egyéni paraszt kérte a gépállomás segítségét s nem is kis mun­kára. Takács Lipót ócsárdi egyé­ni gazda négy hold közép­szántást és négy hold tárcsá­zást kíván elvégeztetni a traktorosokkal. Kassai Pál meg a garéi határba hívja a Papp-brigádot. Két hold föld­jén középszántást kér tőlük- A többi feliratkozott gazda is —■ ki két, ki három holdon — azon igyekszik, hogy traktor­eke akaszkodjék a földjébe, s könnyen, gyorsan, főleg alaposan felszántsa a föld­jét. Gondolom is, mondom is: ennyi gazda szereti a trak­tormunkát Garéban is, Ócsárdon is. Miért nem ala­kítanak hát géphasználati társulást. Nekik is könnyebb lesz, meg a gépállomásnak is. Egyszerűbb az elszámolás, könnyebb a munka s Varga Margitnak sem kell sorrajár- ni valamennyi egyéni gaz­dát. Eggyel tárgyal csak, a társulás vezetőségével. Megígéri: megtudakolja, nincs-e szándékukban ilyen társulás alakítása? S búcsú- zásnál még elsorolja: >— Az ócsárdi gépállomás a legutolsó értékelésig 100,9 százalékra teljesítette éves tervét. Hányszor, de hányszor el­mondtuk már az aranyigaz­ságot: >,Pécsnek zöldövezetre van szüksége. A zöldáru­hiányt csak úgy tudjuk meg­előzni, ha kertészetet létesí­tünk és minél több gazdával kötünk szerződést". így igaz kevés a zöldárunk, de akkor miért rohadt el az elmúlt ■vekben vagonszám a ká­poszta Szalántán, Szilváson és más községekben? Es mi­ért nem kötünk hát több gaz­dával szerződést? — Hogy miért nem akar­tak szerződni a gazdák? — ismétli a kérdést Udvarácz Mihály, a Szalánta és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetke- zet felvásárlója. — Hm. Hát ennek több oka van. Először is két éve a rossz időjárás miatt kevés káposzta ter­mett. Olyan kevés, hogy a gazdák nem tudták leadni a leszerződött mennyiséget. S n MEZÖKER? Megkötbérezte az embereket, csak azért, mert kevesebb káposztájuk termett. — Tavaly meg annyi volt a káposzta — szól közbe Pázmány József üzemág- csoportvezető, — hogy itt maradt a gazdák nyakán. Azaz, eló'ször úgy látszott, hogy nem marad itt, mert tá­rolási szerződést kötöttek. A gazdák jóhiszemüleg bele­mentek. Megkapták a tárolt áruk értékének a felét. Ez eddig rendben is volna, de.-.. Jött a fagy és tönkrement a káposzta. Volt gazda, akinek az összes káposztája elro­hadt. Ezért egy fillért sem kapott, vissza kellett fizetni az előleget, sói még kötbért is. — Aztán itt van a harma­dik eset — folytatja Udva­rácz Mihály. — Néhány gaz- ddnaJc nem engedték el a szerződött terület után a be­adást. Nem tudom, mit mondjak erre hamarjában. Megszok­tam a panaszokat, naponta öntik ki előttem szívüket a parasztok. De, hogy ilyen ci­nikusan, ilyen ridegen is — beszéljünk őszintén — pisz­kosan kisemmizzenek embe­reket — még álmomban sem mertem gondolni. De nézzük tovább, mi a helyzet jelenleg! — Jelenleg már jobb. Az idén a kevés eső miatt rossz termés várható káposztából. A gazdák 80 mázsára szer­ződtek holdanként, de jó lesz, ha megterem a tiz mázsa. Természetesen a szerződők az idén is féltek a kötbér­től. Azt mondták: nem szer­ződünk addig, míg nem tud­juk mi lesz a kötbérrel. Az elmúlt napokban elkészítet­ték a jegyzőkönyveket, ame­lyekben biztosítják a gazdá­kat, hogy nem lesz kötbér- így napokon belül annyi szerződést kötöttünk, mint tavaly összesen, de még min­dig vannak jelentkezők... —> magyarázza Udvarácz elv­társ. Ez a helyzet Szalántán. de mi van Kozármislenyben és a pécsi járás többi községé-' ben? — Kozármislenyben még egy holdat sem szerződtek) — adja meg a feleletet Ma­gyar István, az FJK felvá­sárlási osztályának vezetője. — Ennek okai Is ugyanazok, mint amiről Szalántán pa­naszkodtak, no meg az is, hogy itt a földművé sszövet­kezet nem sokat tesz a szer­ződésért. — A járásban 135 holdat kellene leszerződnünk, de ebből mindössze csak 87 hold­ra kötöttünk szerződést. Nem nagyon hisznek már a pa­rasztok az Ígérgetésben ét mi — sajnos — csak azíí mondhatjuk, ami a rendelet­ben van­Nem hisznek a parasztok1 Nem csoda, hisz éveken ke­resztül csak azt ígérgettél> nekik: „Megoldjuk a szállí­tást. Nem rohad el egyetlen szem áru sem“. És mi tör­tént? Minden évben, sőt mér az idén is volt áru, ami elro­hadt. Vagy itt van a másik igen égető kérdés. A szerző­dők éppen az elmúlt évek tapasztalatai alapján kérték: a szerződtető állapítson meg egy alsó árhatárt, amelynél olcsóbban nem veszi át a terméket. Megígérték cukor­borsónál, meg is tartották, de a többi áruféleségre nem, mert nem engedélyezték az alsó árhatár megállapítását. S még egy sérelem- Az idén már nincs kötbér, de van más. Szalántán például a nyolcvan mázsa helyett 10—12 mázsa káposztát te­rem egy hold föld, csak az­ért, mert nem volt eső. Es mit csinál most a szerződ­tető vállalat? Megnézi a ká­posztát is megállapítja, hogy az egy holdon várható ká­poszta közepes termés esetén hány négyszögölön termett volna meg. Kijön egy szám: mondjuk kétszáz négyszögöl. Es itt jön a parasztok legna­gyobb fájdalma, mert az egy hold leszerződött területből ez a 200 négyszögöl -mentesül csak a beadás alól. Bajok vannak a szerződés- kötés körül. Csodálkoznak? — Nincs min. Amíg ezeket az ostoba rendelkezéseket meg nem szüntetik, amíg be nem tartják a szavukat a szerződtetők, ne is számít­sunk nagyobbmérvü szerző­déskötésekre. Beszélni kell a parasztok­kal egyenesen, nyíltan, őszin­tén és be kell tartani a meg­állapodást. SZALAlJANOS Mi újság a járásban ? Szabadszentkirályon és Szentlőrincen a TT1T rende­zésében népfőiskola indul. 50- 50 fő jelentkező szükségei ah­hoz, hogy a népfőiskola négy A Zsongorkőregéje A török időkben, amikor Pécstől északra, észak-nyugatra a dúsan termo szőlők helyén még hatalmas rengeteg húzódott, a mai Istenkútnál kis házikó állt. Gazdája Miklós, sok véres csata után Ide vonult vissza, hogy csendes vadászgatással töltse el életét. Békében és csendben teltek az évek és az ősz harcos életének napsugaras alkonyára csak az borított tátyolt, hogy egyetlen leányának, a szépséges Csillá­nak kérője akadt, a daliás Zsongoi. Csilla szeretete — melyet eddig egyedül öreg apjára fordított — most már meg­oszlott az apa é6 az ifjú jegyes között. De ez a felhő is hamar elvonult és az ifjak megegyeztek, hogy nem hagyják el az öreg Miklóst. Zsongor ideköltözik, együtt éldegélnek hármasban, míg majd többen is lesznek és gyermokkacagás veri fel az öreg kunyhó csendjét. Nyugodt és derűs volt az élet az er­dei kis házikóban ... Tőle nyugatra a Jakabhegy csúcsán, a régi pálos kolos­tor várszerű kastélyában a török ren­dezkedett be. Mahmud pasa paradicso­ma volt itt, ahonnan az odaliszkok lár­mája, a tambura pengése és a nakárs csengése nem egyszer egész Miklós pá zálg elhallatszott. De az a zaj éppúgy nem bántotta az öreg Miklóst és a szép­séges Csillát, mint az a halk harang­szó, amelyet néha a déli szél a város­ból házukig elvitt. De a nyugodt békességnek egy napon hirtelen végeszakadt. Amikor egy vada- - szat után Miklós hazaérkezett, üres voit a kis ház, Csilla eltűnt. Az öreg Mik­lós síró szemekkel tette tűvé Zsongor- ral együtt az egész vidéket, de Csillát nem találták sehol. És az ifjú szerelmes, Zsongor, nem maradt nyugton. Sok-sok kérdezősködés után megtud­ta a szörnyű valót: Mahmud pasának meghalt legkedvesebb felesége és a gyá­szoló pasa vigasztalásul elrabolta a szépségéről messzeföldön híres Csillát. Zsongor, az ifjú szerelmes, mint púrja- vesztett oroszlán felordított szörnyű dü­hében és megesküdött, hogy megszaba­dítja Csilláját. Egy sötét, zivataros éjszakán, amikor a Jakabhegy évszázados fái recsegtek, ropogtaik, amikor a halandók csak félve tekintettek ki az ablakon, útnak indult Zsongor. Mint sötét árny lopódzott vé­gig a Jakabhegy rengetegén. A sötétsé­get, a tomboló vihart kihasználva, ki­kerülte az őrök éberséget és Csilla ablaka alá suhapt., Csilla megérezte, hogy szerelmese i az ablak alatt van: kinyitotta ablakát, Zsongor feldobta kötélhúgcsóját és a két szerelmes nem-’ sokára'egymás karjaiban volt. ölelték csókolták egymást. De nem volt veszte­getni való idejük.. Egymás karjaiban el­ülő ujjak. a kerteken, falakon át a bol­dogság tőle. Már az utolsó falon kúsztak át, ami­kor egy felvillanó villám fényében az őrök észrevették a szökevényeket. Egy pillanat alatt meggyúltak a fáklyák, máris talpon volt az őrök hada és űző­be vette a szökevényeket. Csilla az ijedtségtől elájult és Zson­gor remegő szívvel rohant karján az édes teherrel üldözői elől. Az üldözés azonban nem tarthatott sokáig. A ren­geteg nem tudta elnyelni a szökevénye­ket és a rohanás egy hatalmas sziklánál ért véget. Zsongor ott állt karjában Csillával a szikla fokán, amely előtt a szakadék ásított, mögötte pedig a vi­har zúgását is elnyomva ott hallatszott az üldözők zaja. Nem volt választás. Zsongor még egyszer, utoljára megcsó­kolta az ájult kedves ajkát és édes ter­hével együtt levetette magát a szaka­dék«». A halálkiáltást elnyomta a vihar zú­gása ; ; , Néhány nap múlva a kővágószőlősi nép a szikla alján két holttestet talált melyben a szépséges Csillát é6 ifjú sze. reimeeét, Zsongort Ismerte fel. A nép meghajtotta a fejét a halál előtt és «ziklát, melyről Zsongor levetette ma­gát, elnevezte 7«ongorkőnek. hogy örö* időkre hirdesse a szerelem hatalmát. tagozatán — közhasznú Isme­retek (I), a család és a világ (II), a műveltség útja (Hl), mezőgazdasági szakismeretek (IV), —■ az oktatást megkezd­jék. A főiskola elvégzése után a hallgatók oklevelet és jel­vényt kapnak. ér Gérdén november 8-án este 6 órakor az atomenergia fel- használásáról tart előadást Zsukovits Imre, a TTIT mű­szak] szakosztályának vezető­je. * A szabadszentklrályi és az ócsárdi termelőszövetkezetek fejlődésének történetét rajzok­ból összeállított tablón mutat­ta be a pécsi járási tanács népművelési csoportja. * Kővágószöllősön munkás­akadémiát indít a járási ta­nács népművelési csoportja a TTIT közreműködésével. — Ugyancsak Kővágószöllősön mintegy 200 írnl-olvasni nem tudó dolgozó részére alapisme­reti tanfolyamot is indítanak. * Pccsdevecseren Bútor Ká­roly tánctanár, a Járási nép­művelési csoport dolgozója megkezdte a társas tánc okta­tását. •it Bicsérden, Szabadszentkirá­lyon és Gerdán fotószakkör alakult. A népművelési csoport nemrég adta át az új fotó- ■7r Wn-ö-knek a fényképezőgé­peket. 1 fizet a Mórica

Next

/
Thumbnails
Contents