Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-18 / 246. szám

N \ p r <*> 1956 OKTÓBER 18 Tarka hasáb Marokkóban a gyermekkocsit is közlekedé- : si eszköznek minősítették, hogy nagyobb legyen a közle­kedési adóbevétel. Az indoko­lás: a gyermekkocsik éppen úgy igénybeveszik az utat. mint más közlekedési eszkö­zök és ugyanúgy parkolóhely­re is szükségük van. A női fehérnemű csupán 80 év óta látható nyil­vánosan. Egy new-yorki üzlet merészelt először ilyen ruha­darabokat a kirakatba tenni 1876-ban. Noha nagy ellenál­lásra talált, a nyílt árusítás azután mindenütt elterjedt. A kertekben azonban a szárítás­ra kiakasztott női fehérnemű* még sokáig kendőkkel takar­ták be. A helyes közlekedésre nevelni — fontos feladat. Egy holland kisváros rendőrsége ebben a szellemben meglepetésszerűen ellenőrizte a parkolást. Sza­bálytalan parkolás miatt egy tucat gépkocsi rendszámát ír­ták fe}. Köztük volt a város rendőrfőnökéé is. Ritka jubileumot ünnepel Sydney Nash, angol festő, aki Cunterbury-ben lakik. Városá­nak híres székesegyházát tl- zenötezerszer rajzolta cs fes­tette meg. Ennek ellenére egyetlen rajz sem maradt ná­la, valamennyit eladta. Ma, 41 év múltán Nash emlékezet­ből le tudja festeni a templo­mot és ez a művészet továb­bi vásárlókat biztosít neki. Ucjárta a világot egy levél, amelyet áprilisban az oberpfalzi Mitterteichből küldtek a 25 kilométerre fele­vő Babilon falucskába. A fel­adó csak Babylon-t írt rá és a levelet egy New York ál­lambeli hasonló nevű helység­be továbbították. Ott nem vet­ték át és a levél az Irakban ...lévő bibliai Babylanba vándo­rolt. Onnan végül is hat hó­nap múlva eljutott a címzett­hez. Pineau külügyminiszter elégedetlen Amerika szuezi politikájával A francia nemzetgyűlés ülése Párizs. (MTI) A francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén Pineau külügyminiszter vála­szolt a szuezi vitában elhang­zott felszólalásokra és kijelen­tette, hogy Franciaország szá­mára a szuezi kérdésben a játéknak még nincs vége. A mérleget csak akkor lehet majd megvonni, ha ez a játék már befejeződött. Pineau bírálattal illette az Amerikai Egyesült Államok­nak a szuezi kérdésben tanú­sított magtartását. — Végtelenül nehéz nyomon követni az amerikai magatar­tási alakulását — mondotta — 'számos sajtókonferencia nyo­mán egy kissé fiuktuálová vált e politika alakulása. Ar­ról is beszéltek, hogy olyan megoldásra van szükség amely szerint a régi csatorna­társaságot más típusú ameri­kai társasággal váltják fel. E behelyettesítő megoldás meg­valósulását a francia közvéle­mény nem fogadta volna el s ez veszélyeztette volna a fran­cia—amerikai barátságot is. — Az Amerikai 'Egyesült Államok magatártása — foly­tatta a francia külügyminisz­ter — elvitathatatlan kiábrán­dulást keltett bennünk. Ez azonban nem indokolja azt. hogy most a felszarvazott férj szerepét játsszuk. A mi szemünkben szükségesnek tű­nik, _ högy megvitassuk az at­lanti szerződés alkalmazásá­nak kérdését, általában egy szövetség olyan egész, amelye nem lehet alkotóelemei sze­rint megbontani. — A szuezi válság másik- tanulsága az — folytatta Pi­neau — hogy szükségessé vált siettetni az egységes Európa megteremtését, Nagy-Britan- nla részvételével. Öva intette ezután a nem­zetgyűlést a defetista kam­pánytól. Kiemelte, hogy Fran­ciaországnak még van ütőkár­tyája, majd hangsúlyozta: ve­szélyes utópia az az elgondo­lás, hogy Franciaország egye­dül cselekedjék. A kormány meg akarja nyerni a játszmát, és ha ehhez megkapja a nem­zetgyűlés bizalmát, elhatáro zását meg is valósíthatja. Pineau külügyminiszter be szódét csak a szocialisták tap solták meg, az ülésterem k; zepén és jobbo1 dalán ige gyér volt a tetszésnyilvántta A görög kormány külön megbízottja elutazott Budapestről Pierre Garouíalias rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követ, a görög kormány külön megbízottja néhánynapos bu dapesti tartózkodás után októ bér 17-én, szerdán elutazó Budapestről. Befejeződött Eden és Selwyn Lloyd párizsi tárgyalása Párizs (MTI) Edén brit mi­niszterelnök és Selwyn Lloyd külügyminiszter kedden késő este befejezte egynapos pári­zsi tárgyalását Guy Mollet francia miniszterelnökkel és Pineau külügyminiszterrel. A tárgyalásokról éjfél után közös nyilatkozatot adtak ki. E szerint a két ország tovább­ra is kitart a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett angol- francia határozati javaslat mellett, beleértve annak a Szovjetunió vétója következ­tében elutasított második sza­Sikeresnek bizonyult az angol gyermekparalizis-oltóanyag Sikeresnek bizonyult a gya­korlatban az angol gyártmá­nyú gy ermekpa ral i zis -szói-um. A 200 000 beoltott gyermek kö­zül ebben az évben csupán 10 kapta meg a betegséget. A be­oltott gyermekek közül egy sem halt meg és a 10 beteg gyermek közül hat már tel­jesen túl van a betegségen. A még fel nem gyógyult négy gyermek közül egyiknek sem súlyos az állapota. Az angol oltóanyagban hasz­nált 3 virustörzs nem foglal­ta magában az egyes más szé­rumféleségekben használt vi­rulens virustörzset, hanem egy enyhébb törzset használt ehe­lyett. Az Angol Orvostudomá­nyi Kutatótanács széleskörű vizsgálatot folytat, hogy pon­tosan megállapítsa az angol szérum hatásosságát. További jobbratolódás as Adenauer kormányban Berlin (MTI) Az Adenauer kormány hónapok óta készülő átalakítása megtörtént. Az át­alakítás egyetlen meglepetése az, hogy Blücher továbbra is alkancellár maradt. Blank hadügyminiszternek fel kellett adnia hivatalát és felszámol- tá • a különleges miniszté­riumokat is. Ezzel a megoldás­sal kútba esett az a „nagy kormányátalakítás“, amelyről az utóbbi időben a nyugatné­met sajtó írt, arra gondolva, hogy Adenauer Brentanot ne­vezi ki alkancellárrá és egy­úttal politikai ’ örökösévé­Az átalakítás következtében az eddig húsz tagú kormány 16 tagra csökkent és soraiból kivált Blank hadügyminiszter, Neumayer igazságügyminisz­ter, Kraft és Schäffer különle­ges miniszter: Az átalakítás további jobb- ratolódást hozott az Adenauer kormányban. A hadügyminisz- leri bársonyszékbe Strauss volt atomerőügyi miniszter ke­IJjabb légköri zavarok A második világhábo­rú óta 1945 után most történt első ízben, hogy német hadipilóták idegen országok fölött repültek vadászgépeken. A für­sten—feldbrucki repülő­térről korszerű amerikai gyártmányú ■ léglökéses gépekkel 1400 kilométe- 1 rés utat tettek meg,Nyu- p gat-Európa fölött és Lis- (i sabonba szálltak. Rövidé- i rült, akinek célja, hogy a bon­ni hadsereget mielőbb atom- haderővé tegye, Mint ő maga mondotta, „a fegyverkezés súlypontjává kell tenni az .atomerő katonai felhasználá­sát.’* Az atomerőügyi miniszter ■így szabaddá vált posztját Balke postaügyi miniszter örökölté,' aki előző miniszteri székét is- megtartotta. Balke a hírhedt I: G. Farben vegyipari konszern igazgatósági tagja. Feladata, hogy a nyugatnémet államot „első osztályú atom- hatalommá’* tegye és termé­szetesen e közben biztosítsa az I. G. Farben busás hasz­nát. Az igazságügyminisztérium élére Merkatz, a fasiszta Né­met Párt elnöke került. Mer- katzot a szakszervezetek vad ellenségeként ismerik; kaszát is. Ez a szakasz —min emlékezetes — azt mondta k hogy a londoni értekezlet t zennyolc hatalmi javaslatai­nak, amelyek a Szuezi csator na nemzetközi igazgatásár vonatkoztak, kell alapját ke pezniök a megoldásnak, ha csak. Egyiptom nem áll c olyan indítvánnyal, , amel ugyanilyen biztosítékot nyű a csatornát igénybevevő orsza goknak. aaaaaBaBBaBaaaaaa8aaaaaaBaaaBiaB8aaaCB«aaaBa8aBaaaBaaaaaaaaaaBBBaaaiaaBaaaaaaaaaaa Borisz Zsirnov A kincsek völgyében — Utijegyzetek — Leninabad: kapu a ferganat völgyben. Innen minden irány ban szétfutnak az aszfalto­zott grszágutaik, amelyek a régi tevekaraván-ösvények helyén épültek. Végtelen ára­datként száguldanak a sze­mélyautók, a teherautók, a motorkerékpárok. Csak nagy ritkán láttunk az út szélén száraz gyapotszárakkal meg­rakott kocsikat, amelyek elé szamarakat fogtak. Ritkaság a tevekaraván is. A tevéket olyan rakománnyal málház- zák*fel, amelyeket nem lehet kocsin átvinni a homdksiva- tagon. A nagy város 'körül, bár­hová tekint az ember, min­denütt folyik az építkezés. Az építés lendülete öleli át egész Észak-Tadzsiklsztánt, az egész ferganai völgyet. Nehéz a választás, melyiket látogassuk meg. Azt taná­csolták, hogy először nézzem meg a Lcninabadtól 70 kilo­méterre levő daljverzínszki sztyeppét. Ott, a viztelen föl­dön, új oázis létesül, most fejezik be a hatalmas öntö­zőcsatorna építését, új falvaik születnek. A száraz sztyep­pétől több mint 19 000 hek­tárt hódítanak el a gyapot- ültetvények, gyümölcsösök és szőlőskertek részére. Csodálatos volt másik uta­zásom is a kirgiz hegyekbe, ahonnan a Hodzsa-bakirgani öntözőrendszer kiindul. Tud­tam, hogy régesrég ez látta ?.l vízzel a hodzsenti oázist Emiatt hosszú ideig ellensé- keskcdett egymás kö~ött a kirgiz és a tadzslk nép. A kirgizek azt tartották. hogy az ő hegyeikről folyik, le a víz, csak a kirgizek földjét öntözheti: a tadzslkok azt bi­zonygatták, hogy a Hodzsca Dakírgan—Száj folyót maga Allah irányította az ö vő1- gyükbe... A népék ' ellenség esiedésí már régen végétért A kirgi zek és a tadzslkok közös^r kényszerítették a folyót minrt két nép földjének öntözésé­re. A folyó felső folyásánál vasbetongátat ■ építettek, ez onnan a víz a hegyle vg vágott csatornákon árad a völgybe. A kirgiz csatorna átszeli a hegyet és balra, a hegy mögötti völgybe jut, a tádzsikít vödig egy hegyszo­roson át vezetik a meredek jobbpartra. A tad~rlki völgy ben a kékszínű viz egyesül a Szír—Darja zavaros vizé- v l. A Szír—Dórját hr'elmas szivattyúkul 50 méter ma­gasra emelték. így a régi. primitív öntöző-hálózat az egész leninabadi oázist élet- rekeltő, szeleten elágazó ön­tözőrendszerré Vet. (Folytatjuk) Kijelölték a Me/bourneba utazó magyar olimpiai csapatot A magyar olimpiai bizott­ság szerdán este a Népstadion márványtermében ülést tar­tott. amelyen véglegesen el­határozták az olimpián rész­vevő magyar sportküldöttség létszámát, s névszerint is ki­jelölték az egyes versenyző­ket és kísérőket. Sebes Gusztáv ismertette, hogy az olimpiai kiküldetésnél az 1956. évi eredményeket vet­ték alapul, olyan formában, hogy az 1—3. helyre esélyes versenyzőket jelölték ki. A magyar olimpiai bizott­ság elnöke ezután javaslatot tett a MOB-nak a magyar sportküldöttség összetételére vonatkozóan, s a bizottság a javaslatot elfogadta. Eszerint Magyarország 172 főből álló sportküldöttséggel vesz részt a XVI. nyári olimpiai játéko­kon, ebből százhat a verseny­ző, hatvanhat pedig kisérő, edző, technikai munkatárs, stb. A sportküldöttsógen kívül nyolc magyar újságíró, illetve rádióriporter is utazik áz olim­pia színhelyére. A sportolók a következők: Atlétika: Iharos Sándor, Je­szenszky László, Kovács Jó­zsef, Rozsnyói Sándor, Rózsa­völgyi István. Szentgáíi Lajos, Szabó Miklós, Tábori László. Csányi György, Goldoványi Béla, Varazsdi Géza, Kiss László, Jakabffy Sándor, Cser­mák József, Klics Ferenc, Ró­ka Antal, Vígh Erzsébet és Gyarmati Olga. Birkózás: Baranya István. Pólyák Imre, Tóth Gyula, Szilvási Miklós, Guí-ias György, Kovács Gyula, Hódos Imre és Galántai Bálint. Evezés: Ütő Géza, Kávai Zoltán, Rihec2iki József és Ko­vács Csaba; Kajak—kenu: Hatlaczky, Kiss, Urányi, Fábián, Szigeti, Vagyoczky, Pa rti, Hernek, Farkas, Hundes, Wieland, Mo­hácsi és Berkes Gyuláné. Lövészet: Kovács Miklós, Kocsis Miklós, Takács Károly, Kun Szilárd, Krebsz Sándor. ökölvívás: Döry András, Papp László. öttusa: Benedek Gábor, Moldrich Antal, Ferdinándi Géza és Bodi János. Torna: Takács Attila, Héder János, Keleti Ágnes, Köröndi Margit, Tass Olga, Kertész Aliz, Bodo Andrea, Gulyás Károlyné és Nagy Márta vagy Bánhegyiné. Úszás: Záborszlky Sándor. Csordás György, Magyar László, Tumpek György, Áts Jenő, Gyenge Valéria, Szőke Kató, ördögh Zsuzsa, Temes Judit, Székely Ripszlma, Szé­kely Éva, Littomericzky Má­ria, Pajor Éva és Killermtmn Klára. Továbbá Temes Judit, Boros Kató és Takács Kató közül egy versenyző. , Vívás: Gyuricza József, Fü- löp Mihály, Marosi József, Tilly Endre, Somod! Lajos (tőrvívás), Rerlch Béla, Sáko- vics József, Balthazar Lajos, Berzsenyi Barnabás és Nagy Ambrus (párbajtőr), Gerevlch Aladár, Kárpáti Rudolf, Ko­vács Pál, Magay Dániel, Ke­resztes Attila és Hámori Jenő ’kard); Kovácsné Nyári Mag­da és Dömölky Lídia (női tőr). Vízilabda: Jeney László, Bo­ros Ottó, Gyarmati Dezső, Bol- vári Antal, Zádor Ervin, Mar­koviig Kálmán, Kárpáti György, Kanizsa Tivadar, Ma­yer Mihály, Hevesi István és Martin Miklós. sen Athénba is elrepül­nek az új német légi­haderő amerikai kikép­zést kapott pilótái. Persze a virágnak meg­tiltani nem lehet.., Aki­nek szárnyat adtak, az rö- pülisr,. (Z) Valóság, vagy álom? ■ Két ajgedzori vadászember, Lazar és Káro tüzet gyúj­tott egy rókalyuk szájában és szerencsésen ki'-is füstöl­ték a komát. Mikor előke­rült a ravasz, csak elnyúlt élettelenül. Betették a va­dásztarisznyába, aztán hama­rosan még egy fürjet is löt- • tek, azt is melléje dugták. Cipelték a tarisznyát he­gyen-völgyön által, de vala­hogy aznap többé nem ked­vezett a vadászszeréncse. Nehéz volt a róka, meleg is volt, hát elhatározták, hogy egy szikla mögé rejtik a zsákmányt, s majd hazafelé . útba ejtik; Cserkészték tovább a me­zőt, csalitot, már estébe is hajlott az idő, de csak nem akadt puskavégre semmi: üres kézzel, kedvetlenül in­dultak vissza; Ahogy a sziklához érnek, látják ám, mozog a tarisz­nya ;;; Megéledt a róka. Ott ül a háló-tarisznyában és kíván­csion nézegeti, vizsgálgatja a fürjet. Bizonyára azon tű­nődött, mi történt tulajdon­képpen?. Nemrég még a füst fojtogatta a lyukban, most meg íme, itt van épségben, elevenen, ráadásul pedig egy készre tálalt‘kövér-fürj is hever az orra előtt. Mi ez? Alom, vagy valóság? Valami feketeség Furcsa egy szerzet ez a Szed rak, meg kell hagyni! Sohse tudja az ember igazá­ban, lódít-e őkelme, avagy maga is igaznak véli, amit mond. Megesik például, hogy hirtelen fölneszei, s iz­gatottan ordibálnl kezd: „Farkasok, farkasok!*’ A .puskánk után kapunk per­sze, de még tölteni sincs idő, már ki is derül: csak a ku­tyák kaptak össze valami dögmaradókon. A macskát Szedrek rend­szerint; nyúlnak nézi, és ga­lambnak a szarkát. És, ha rálő valamire, talált, vagy nem talált, így kiált fel nagy diadallal: „Épp a szívébe ment, becs’szavamra!” Szóval hát ilyp-n ember ez a mi Szed rakunk. Egyszer is vaddisznóra in­dult Garegin komájával, aki ugyanolyan nagyotmondó és pánikos természet, mint ő. Alig érnek az erdőbe, egy­szerre valami feketeséget látnak a csalit között. Kap­ják a puskát, s oda neki mindketten: „dürr, dürr!“ Azonmód ott is maradt a fe­keteség, moccanás nélkül; — Na, ezt épp szíven ta­láltam, becs’ szavamra! — lelkendezik Szedrak. — Én meg a két szeme kö­zé eresztettem — szól diadal­lal a koma is, s azzal már törtet is be a zsákmányhoz. Szedrak a nyomában. Félrehajtják a lombot, s megállnak íöldbegyökered- zett lábbal: egy korhadt tus­kó meredezett ott — sértet­lenül. A hét álomszuszék Kiváló vadász lenne kü­lönben Baba, csak hát ott a bibi nála is, hogy... Ámbár, akad a mi vadászaink között épp elég, akinek először a sa­ját fejére kell tapintania; Egyszer is vadászatról ér­kezett Baba, s mesélni kezdi a köréje gyűlt barátainak: — Megyek, csak megyek, tudjátok, aztán látom ám egyszer csak, hogy a Tatév- val átéllenben az egyik hegy­csúcs mögül füstöl valami. Aha, mondok, értem! A med­vék feküdtek le téli alvásra, tehát a lélegzetük párállik olyan nagyon. Csöndben elő­húztam a H-semet. aztán a' meleg pára-köd közepette fölkaptattam egész a hegy szívéig. Mentem, csak men­tem és eljutottam végre a medvék barlangjához. Szét­nézek, hát látom ám: hét medve fekszik ott sorban. Alszik mind és hortyog ret­tentő mód. Csak nézem, őket és, sehogy sem tudom, me­lyikkel kezdjem? Végre Bsz- szeszedteim az érőméi és be­ledöftem a kést a legnagyob- bik oldalába a szíve iránt. Nem ébredt föl; A többi álomszuszék meg nem vett észre semmit, aludt mind el- eresakedve!;:; Hát sorra mind a hetet ledöftem. Rög­tön abba is maradt a nagy hortyogás; — Mégis, hogy lehet az Ba- bá? — hitetlenkedett vala­ki. — Egy sem ébredt volna föl a szúrásra? — Hm.-.-, Hova gondolsz? Hogy ébredhetne föl egy medve az én késem alatt?..; Mohó muckő Nagyszerű méhese van Lernadzor falu kolhozának! A sebesfolyású hegyipatak virágzó völgyében vagy 2 000 kaptár sorakozik. Jenok apónak, a méhes kezelőjének azonban jócskán kijut az öröm mellett az ürömből; mérgei ödésből is: gyakorta jelentkeznek n mé­hesben hívatlan vendégként a medvék. Egész éjszakákat ébren virraszt hát az öreg, védelmezi a méhest. De hiá­bavaló dolog: alvás nélkül végtére mégsem bírhatja: Az egyik éjszakán, amikor Jenok apó egy kicsit csak épp egy szemernyit elszú- nyókált, belopódzott a mé­hesbe egy anyamedve, a kör­me közé kapott egy kaptárt, aztán szép csöndben,, óvato­san visszaosont az erdőbe. A sűrűben' megnyugodott. Leült a kaptár mellé, kibon­totta s nekiesett mohón, medve módra a mézzel ra­kott kereteknek..; Falta, csak tömte a mézet lépestől, méhestől, se látott, se hallott. Végre is úgy jóllakott, de úgy, hogy csak eldült ott helyben és megdöglött. Reggel rátalál Jenok apó a póruljárt mackóra, ros2" szalóan megcsóválta a fejét, s így dörmögött a bajuszába' — Ej, ej, hát nem tudtá1 mértéket tartani te sem” Lám, úgy jártál, mint n mi jó Karo szomszédunk a ko­mája lakodalmán. Persze másé volt a méz, mi? Ez rendben Is volna, de az 3 has, az mégis csali a maga­dé! Vahtang Ananjan: VADASZKALANDOX

Next

/
Thumbnails
Contents