Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-18 / 246. szám

Vi titxó pár (oktatást! Ha valamikor öröm volt a pártoktatáson részt venni, akkor ma, a mai viszonyok kö­zött kétszeresen az. Hisz ma a pártoktatás nem azt jelenti, hogy mindent készpénznek keli venni, hogy mindazt, amit brossúrákban leírtak, úgy kell fújni, mint jó kereszténynek a hiszekegyet. Ma arra van szükség, hogy a pártoktatásban résztvevők a saját elgondo­lásukat mondják el, vitatkozzanak az egyes kérdésekről és a marxizmus-leninizmus kiasz- szikusai alapján döntsék el véleményük he­lyességét. A sellyei járásban ebben az évben több mint 500 párttag vesz részt a pártoktatásban. Ez azt jelenti, hogy ötszáz ember vitatkozik, ötszáz ember látóköre szélesedik. Természe­tesen e néhány tény sok mindentől függ. Függ attól, hogy a propagandisták mennyire hasz­nosítják azt a három napot, amit a járási pártbizottságon töltenek el, ami az oktatásra való felkészülésük fundamentumát jelenti. De függ az oktatás színvonala attól is: melyik alapszervezetbcn hogyan készítik elő az ok­tatást, a hallgatókat és attól, hogy a hallgatók mennyire készülnek fel a vitákra, a véle­ménynyilvánításra. Ha már az előkészületekről beszélünk, szól­ni kell ezzel kapcsolatban egy-két dologról. A pettendi tsz alapszervezcte az idén is az el­sők között rendelte meg az oktatáshoz szük­séges anyagot. Tavaly is ez az alapszervezet volt az első nemcsak az anyagmegrendelés­ben, hanem abban is, hogy itt annyian fejez­ték be az oktatási évet. ahányan elkezdték és ez a szervezésen kívül a jó propagandis­tának, a hallgatók aktivitásának köszönhető. Egy-két hét választ el már csak bennün­ket a pártoktatás beindulásától. És, hogy eb­ben az oktatásban itt a sellyei járásban öröm lesz-e részt venni, vagy sem, az az alapszer­vezetek vezetőitől, a propagandistáktól, a hallgatók tanulni akarásától és a járási párt­bizottságtól függ. Még van idő: mindenki el­gondolkodhat azon, hogy megtett-e már min­dent az idei pártoktatás színvonalasabbá té­teléért, sikeréért. Sz. J. HÍREK — Királyegyházán megkezd­ték a templom javítását. Je­lenleg a torony helyreállításán dolgoznak. * — A sellyei járás termelő- szövetkezetei jelenleg 70 szá­zalékra állnak a kenyérgabo­na vetési terv teljesítésében. Azt szeretnék, ha október 20- ra teljesen befejeznék a ke­nyérgabona vetését. A járási tanács kimutatása alapján ta­valy ilyenkor a járás termelő­szövetkezeteiben a meghatáro­zott terület 30 százalékát ve­tették csak be. — Sósvcrtlkén az elmúlt na­pokban 11 taggal burgonya- termesztő szakcsoport alakult. A szakcsoport elnöke Szántó János 22 holdas gazda. A já­rási tanácstól szerzett értesü­lések alapján közölhetjük, hogy Vajszlóban is alakuló- félben van egy géphasználati szakcsoport. — A teklafalusi termelőszö­vetkezet egy nagyteljesítmé­nyű darálót és gatterfűrészt vásárolj — A sellyei gépállomás ed­dig 7 vagon aprómagot csépelt el. A legtöbb aprómag a csányoszrói termelőszövetke­zetben termett — 60 mázsa. * — Felsőszentmárton — á já­rásban elsőnek — befejezte az összes őszi munkát: a kukori­catörést, a cukorrépaszedést és a vetést is. Jelenleg a cu­korrépát szállítják. Először vonaton Az elmúlt napokban Sik­lós felé utaztam. Terehegyen egy idős bácsika szállt fel a vonatra és megkérdezte: — Ez a vonat Harkányba megy? . — Miért ez az óvatosság? — gondoltam magamban, miközben az öreg ember így diskurált a kalauzzal. — Tudja, én még soha sem jártam erre. Eltévesz­tettem a vonatot. Sellye fe­lé akartam menni és a pé­csire szálltam fel. Még sze­rencse, hogy itt, ezen az ál­lomáson megtudtam, hogy hová megy a vonat... Már-már arra gondoltam: csuda messzire való lehet ez a bácsi, hogy még Harkány­ban sem járt, amikor a gon­dolat továbbfolytatásában a kalauz kérdése akasztott meg. — Hová való a bácsi? — Oszrai volnék — így az öreg és a kalapjához bök. mutatja, hogy ott van a ka­lappántlikában a jegy, ve­gye ki a kalauz. Sokat hallottam én már arról, hogy vannak olyan emberek, akik még a köz­ségük határán kívül sem voltak. Én most találkoztam először ilyen emberrel. Az értelmiségi határozat nyomán. . . Az elmúlt napokban Sely- iyén az általános iskolában gyűltek össze az értelmiségi­ek, hogy megvitassák a Köz­ponti Vezetőség értelmiségi határozatát. A megbeszélésen elmondották eddigi tapasztala­taikat és rávilágítottak olyan kérdésekre is, amelyek eddig „kényes kérdéseknek’* számí­tottak. Ilyen kényes kérdés volt az, hogy a gazdasági ve­zető nem mindenütt szakkép­zett és ebből eredően olyan fura dolgok történtek és tör­ténnek például egyes állami gazdaságokban, hogy az állat- tenyésztő agronómusnak a szakképzetlen igazgatótól kell kémle engedélyt, hogy ilyen vagy amolyan szakkérdésben intézkedhessek. — Véleményünk szerint ezen lehetne segíteni, mert az elmúlt egy évtized alatt ké­peztünk ki olyan megbízható értelmiségiekét, akik ezt a fel­adatot el tudnák látni — Újra éled az erdő Motorral járjuk a vajszlói I erdészet közel tízezer hőid-1 nyi területét. Kalauzom Fo­dor Imre szakelőadó. Szüle­tett erdész. Apja is erdész, a húga is, sőt a sógora is erdő­mérnök. Fodor Imrén lovag­lónadrág és kis erdészkabát van, fején pedig emlékekkel díszített zöld vadászkalap. A határszélen, a vejti sá­von, amely nem is olyan rég még a „senki földje” volt, másfél hete kezdték meg a munkát. Egy holdnyl részen már letarolták a magas fűz­fákat, most feldarabolják azokat. Palkó Pál és Halas Dezső erdömunkások robba­nómotor fűrésszel, Szél Ár­pád, Szabó Gyula és Horváth Ferenc a villanyfűrésszel. Pár percre cigarettaszüne­tet tartanak, beszélgetünk. A nyáron a bükkhátl ré­szen dolgoztak, tölgyfákat daraboltak, nem egyszer tér- digérő vízben. Igaz, a kereset is jó volt: 8 forint teljesít­mény órabér. — Valamilyen panaszuk van-e? — Egy lenne, — mondja Halas Dezső, — de az elég nagy. ... és szinte érthetetlen. Itt dolgozik április óta az er­dészetben és még nem kapott egy szem fát sem. Két hó­napja akart rá befizetni, azt mondták: egy hónap műim. Egy hónap múlva leltár miatt küldték el Most meg nincs fa. — Talán vegyek 300 forin­tért egy métert máshonnan, amikor az erdészettől 27 fo­rintért jár?! Palkó Pál is beleszól. — Én is befizettem egy méter fára, a Szél Árpád meg öt méterre, hogy majd a cseri erdőrészen megkap­juk. El voltunk érte, de ott nincs cny szál sem. Gör- csönybcn van. 18 kilométer­re ide. De Így drágább len­be a fuvar, mint a ja. Itt bizony sürgősen tenni kell valamit! Az erdészet csányoszrói csemetekertjében alig van most élet. — Uborkaszezon ideje ez nálunk — tréfálkozik Töl­gyes Lajos, a kert vezetője. — Csak éppen tiz állandó munkásunknak tudunk most valamilyen munkát biztosí­tani. Az időjárás sem a csemete­kiemelésnek, sem a vetésnek nem kedvez. Pedig van itt mit kiemelni. Másfél millió a tölgyakác, fenyőcsemeték, és a juhar-, eper-, szil-, hárs- és vértölgysuhángok száma, amelyekkel a vajszlói erdé­szetben tavaszig száz holdon telepítenek új erdqt, tavasz- szal aztán újabb 50—60 hol­don, a többi facsemetét pe­dig szerteküldik az ország többi erdejének felfrissítésé­re, a suhángokat Utak, lege­lők fásítására és mezővédő sávok létesítésére. __ Forgalmas napun., van ma, — fogad irodájában Szántó Sándor erdészetveze­tő. A múlt gazdasági év 16 és félezer köbméteréből még ezer köbméter fa vár elszál­lításra. A java már az erdei és vasúti rakodókon van, tő mellől most hordja ki 14 fo­gat az utolsót a kisági erdő­ből. A vontató a nádigai er­dei rakodón lévő 130 köbmé­tert szállítja a sámodi állo­másra. A bükkhátl kerület iparvasúti rakodójáról pedig három fogat fuvarozza a fát a vajszlói vasútállomásra, ahol kedden négy vagon rönkfát raktak be, egyiket már délelőtt el is vitték a barcsi fűrésztelepre. Az erdészet vezetősége már i korábban hozzálátott, hogy a téli főszezon idején meg]ele-1 lő szálláshelyeket biztosít­son a sok erdőmunkásnak. Még októberben elkészül a csányoszrty vasútállomáson a munkásmelegedő. Novem­ber közepéig a cseri erdőré­szen egy üresen álló házat alakítanak át munkásszállás­sá, és itt üzemi konyhát is létesítenek. WEIDINGER VILMOS mondták a résztvevők. A pe­dagógusok csakúgy, mint a többiek, azt nehezményezték, hogy az elmúlt években nem érezték a párt részéről azt a megbecsülést, amit tizenegy­éves jó munkájukkal megér­demeltek volna. Hangoztatták valamennyien, hogy nem ■ any- nyira fizetésemelésre, hanem erkölcsi megbecsülésre vágy­tak, hogy a pedagógusokat ne nézzék le annyira, hogy egyes községekben a tojásbegyűjtést is velük végeztessék el. A megbeszélésen résztvevők kifogásolták azt is, hogy nincs klub az egyes járási szék­helyeken, községekben, ahol az értelmiségiek nemcsak, hogy megbeszélhetnék a prob­lémáikat, kicserélhetnék vé- ’eményüket, hanem szakmai­lag is fejlődhetnének. Az összejövetelen ismét be­bizonyosodott, hogy az értel­miségiek bíznak a pártban, a kormányban és bíznak abban, hogy ezekre a fájó kérdések­re megkapják a feleletet, a tet­teket. Negyven vagon citrom várható október végére Bihari Ferenc, a belkeres­kedelmi minisztérium élelmi­szeri főigazgatóságának veze­tője, tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát. — Miért volt drágább az idén néhány zöldségféle? A nyári időjárás nem volt kedvező a zöldségfélékre. Sú­lyos elemi károk sújtották például a vöröshagymatermő vidéket, a Makó környéki területek víz alá kerültek, ké­sőbb pedig egy gombabeteg­ség okozott súlyos károkat. Káposztából a nagyarányú ro­varkár miatt a tavalyi termés­nek csak a töredékét sikerült betakarítani. — A szokatlanul száraz nyár a továbbiakban sem ked­vezett a zöldségféléknek- Segí­tett volna, ha az öntözhető területeket jobban kihasznál­ják, ez azonban nem történt meg, sőt — különösen az álla­mi gazdaságoknál és termelő- szövetkezeteknél — az öntö­zött zöldségtermesztés az utób­bi években erősein csökkent, így a csökkenő termelés mel­lett, ha exportkötelezettsé- geinket is teljesíteni kívánjuk, a megmaradó kis mennyiségek magasabb árakat eredményez­nek. — Miért nem árusítanak több vitamintartalmú élel­miszert, különös tekintettel a télre? — Ezen a téren jelentős a javulás. Ebben az évben pél­dául sokkal több vitamintar­talmú élelmiszer' kerül forga­loméi», mint például tavaly. A boltok jórészében már kap­ható a C-vitamintartalmú sajt, a C-vitaminos cukorka és dra­zsé. A konzervek közül pedig forgalomba kerül mintegy húsz vagomnyi C-vitamintar- talmu lecsó, öt vagon vegyes íz, öt vagon paradicsomlé, tíz vagon savanyúság, öt vagon különböző finom íz, ízesített paprikapüré. vöröskáposzta, saláta, paradicsompaprika-sa­láta, valamint a közkedvelt pritamin. — Mit tesz a belkereske­delem annak érdekében, hogy déligyümölcsöt, de el­sősorban citromot korlátla­nul lehessen vásárolni? — A belkereskedelem évek óta a legkülönbözőbb módo­kon próbálja biztosítani a la­kosság részére azokat a déli— gyümölcsöket, amelyek a többi népi demokráciában általában kaphatók. Ez a törekvés azon­ban a különböző felső szervek, így elsősorban az Országos Tervhivatal és a Nemzeti Bank ellenállásán meghiúsult. — Igen sok értetlenség és szűklátókörűség leküzdése után most valószínű, lehetőség nyílik arra, hogy még ebben az - évben bizonyos gyarmat­árukat és déli gyümölcsöket — így kakaót és banánt vásá­roljunk. Citromból már októ­ber végére negyven vagon vár­ható. — Helyes lenne, ha az Or­szágos Tervhivatal, a külkeres­kedelmi minisztérium és a Nemzeti Bank belátná hogy ebben a kérdésben a fogyasz­tók kívánsága és a népgazda­ság érdeke pontosan találkozik és íg£ lehetőséget adnának ar­ra, hogy külkereskedelmi szer­veink útján valamennyi déli­gyümölcsfajtából — füge, kó­kuszdió, banán, narancs, stb. — az ellátást folyamatosan biztosíthassuk. 528 emeletes felhőkarcoló Chicago (AFP): Frank Lloyd Wright amerikai épí­tész kedden a sajtó képvise­lői előtt ismertette egy több mint 1600 méter magas épü­let terveit. Az épület egy kardhoz hasonlít, amelynek markolata a földön van. 528 emelete lesz és körülbelül 150 méter magas torony lesz a tetején. Az építész szerint 130 000 személy (Pécs egész lakos­sága) dolgozhat az épületben és az erre a célra épített he­lyiségekben húszezer gépko­csi parkírozhat. Az épület váza acélból, külső burkola­ta részben alumíniumból, részben rozsdamentes acélle­mezekből készül, A Chicago városának szánt terv megva­lósítása százmillió dollárba kerül. A tervrajzclk "^körül­belül hét méter magas irat­csomót alkotnak. A tá^atéteukMi Ha a plébános — kuruzsol Bosnyák Mihály, felsőszent- mártoni plébános a lelkek gyógyítása mellett ku rúzs lás­sál is foglalkozott, összesen 76 féle gyógyszert adott a hoz­záforduló betegeknek. A sely- iyel járásbíróság kuruzsláyért október 31-én tárgyaláson vonja felelősségre Bosnyák Mihályt. Küldték, hát felvette... Libor Ferenc, a vajszlói gép­állomás traktorosa volt. Mi­után otthagyta a munkahelyét, nem illette meg a családi pót­lék. A gépállomás nem jelen­tette ki a távozás után Libor Ferencet, így az SZTK még munkahelye elhagyása után 6 hónapig küldte számára a pénzt, amit Libor Ferenc fel­vett; A sellyei járásbíróság társadalmi csalásban bűnös­nek mondta ki Libor Ferencet és ezért 300 forint pénzbünte­téssel sújtotta. ORMANYSAQI pofonok A dolog tulajdonképpen úgy foly- tatódott, hogy Keresztfalván a kocsmában, délután öt óra nyolc perc­kor a helyi nyugdíjas plébános kapott egy pofont. Ez istentelen cselekedet, — azazhogy a tenyér elindítója a tökrészeg Banda Vendel volt, mond­ván: —.. Hát ha nem énekli el azt a „mi­senótát”, akkor... S jött a pofon. Banda Vendel és ugyancsak tökré­szeg barátja, Kerek Bence ezután föl­ültek a szekérre, — amelyen egész dél­után trágyát hordtak a gazdaság föld­jére, — és hazaindultak Duhajfalvára, ahol is nekik este a kocsmában jele­nésük lészen. Vagyis párbaj, méghozzá Nyurga Ferkóval, aki... No, amíg hazaér két emberünk a szekérrel, elmondjuk a pofonok kez­detét is. Az történt, hogy Kerek Bence szeretője egyik hajnalban — mielőtt munkába indult volna — betért Nyurga Ferkó agglegényt szobájába. Ferkó len­gő magyarban talpra ugrik, gyufáért kotorász, s amikor meglátja a bővérű asszonyt a szoba közepén állni..; No igen ... Szóval Ferkó semmi jónak nem elrontója..; Csakhogy amíg Nyurga az asszony önkéntes ajánlkozását elemzi éppen valaki zörög az ajtón! Ez pedig Kerek Bence, megismerni üvöltéséről, h: másról nem is. — Csald le az udvarra, addig meg szökök.. .1 — súgja az asszony. Nyui ga ki is lép az ajtón és Kerek Bencé karon fogja. Leérnek az udvarra. — Idefigyelj, te Nyurga! Ha én egy­szer ... Érted? ... Ha én egyszer meg tudom; hógy az asszonnyal összeázüröd a levet, akikor... Igaz történet költött nevekkel S rettenetes öklét meglóbálta Nyurga előtt, ki ugyan nem éppen félénk em­ber, ezért csak egykedvűen pislogott s az egészhez ennyi megjegyzése volt: — Nekem?! Talán még azt hiszed, hogy nálam van?! Mert ha akarod, megnézheted ám, tessék! így mondta Nyurga, gondolva, hogy Kerek csak nem lesz akkora sülthal, hogy ezt el is hiszi. De Kerek Bencé­nek már napok óta döngicsélt a bogár a fülében s hát, az asszony reggel mintha korábban kelt volna, mint más­kor. Ez is gyanús. Kerek tehát elindul a lakás felé, majd egy perc múlva már kezénél fogva ráncdgálja s időnként pontos ütésekkel „bírálja“ a bővérű fe­hérnépet. Kerek Bence még aznap el­határozta Banda Vendel barátjával együtt, hogy fizetés napján — ami pe­dig tizedikén lesz — Nyurgát párbaj­ra hívják a kocsmában. Most már értik ugye, miért szekerez- nekezek olyan veszettül hazafelé? Ma ugyanis tizediké ... A kocsmában — ahogy ezt mondani szokás — vágni lehetett a füstöt. Ke­rek Bence a cimborájával kikéri a fél­decit, amikor Nyurga Ferkó belép az ajtón. Kerek oda sem néz, hanem csak úgy a válla fölött hátra 6zól: — Aki most bejött, az menjen ki...! Nyurga beljebb lép és megjegyzi: > — Menjen ám a.:; S megmondja micsoda. Erre Kerek kapja Nyurga göncét, de mindjárt ísszakézből kap is egy jókora pofont Banda Vendel meg már az üveg csa- ádit emeli s dobja Nyurga felé, de hajjaj...! Nyurga feje úgy himbálódzik, hogy egyetlen üveg sem találja. Valaki közbelép, a gazdaság bognára, hogy: „Gyerekek! Hát e*.A felebarátií^“ Tp* vább nem mondta, csak csodálkozott. Utána meg leült. Azután elfeküdt. Ban­da Vendel ugyanis a tizedik sörös­üveggel elnémította. No de aztán most neki ám Nyurgának! Tépik, nyüvik, a füle már öklöfnnyire dagadt s olyan mint egy tapló. Nyögnek, hörögnek, ordítanak, köpködnek, végig nyalják a padlót, mikor Banda Vendel kiadja az utasítást Kereknek: — Húzzuk ki az utcára, az anyjának a.; .1 S már is vonszolják kifele, el is tűn­nek mindhárman a sötét éjszakában. De hohó;; ! Alig múlik egy perc, az ajtóban megjelenik Nyurga. Egyedül. Nyomában egy pillanat múlva Kerek lép be, kiköpi a fogát és szipog erősen, mögötte meg Banda Vendel, aki ugyan hétrét hajol és ott markolja magát, ahol. ; ; Nyurga persze vigyorog, mert mégis csak kikészítette a két parasztot. Csak­hogy Banda Vendel elordítja magát, valahogy így: „Vigyázz, Kerek...!“ S elhajítja a másfél literes családis üve­get Nyurga felé. Nyurga elkapja a fe­jét, s az üveg repül tovább, tovább;n neki Kerek Bence koponyájának,.» ... Ez volt a tizenhetedik üveg, amit egy krétahúzással a kocsmáros feljegy­zett a pult alatt. No meg volt persze más is, egyszóval a kár összege vagy 1500 forint; A rövidebbet a párbajból Kerek és Banda Vendel húzták, mert másnap a munkakönyvükkel a zsebükben elhagy­ták Duhajfalvát. Azt mondják Kővágó­szőlősre bujdosnak nagy, nagy szégye­nükben ; 11

Next

/
Thumbnails
Contents