Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-18 / 246. szám
VIJ 4C PROLET4RJ 4! EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A, B AR. A NY A M C G Y E I PA'RTB IZ 0 T iS a'u f 5 AM EGYE I TA N A'CS L A P. A belgrádi tárgyalások igen komoly, konkrét, pozitív eredményre vezettek Josadp Bros Tito és Gerö Ernő nyilatkozata XIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ifi ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956 OKTÓBER 18 lem mellékes feladat! Az év végének közeledtével az eddigi tapasztalatok alapján hasznos, ha a termelési mutatók alakulásának állandó figyelemmel kísérése mellett, Sokszor helytelenül másodrendű kérdésként kezelt munka- védelmi beruházások megvizsgálására is több gondot fordítunk. Vannak üzemek, ahol elmondhatják: a rendelkezésünkre álló munkavédelmi kereten belül jól gazdálkodtunk. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél szeptember 1-ig a megadott keret 70 százalékát használták fel. Nagy összegeket ruháztak be például Pécsbá- ryán, Pécsújhegyen, Petőfi- aknán új munkásfürdők építésére, javult a bányákban a por és gázvédelem is. Természetesen ezzel korántsem mondhatni azt, hogy a pécsi szénmedencében a munkavédelem terén már semmi kívánnivaló nincsen. Ellenkezőleg! A pécsi bányák munkavédelme még nem kielégítő. De annyi bizonyos, hogy a tröszt tervszerűen használja fel a munkavédelemre előirányzott (sajnos, •nég mindig nagyon alacsony) összeget. A rendelkezésre álló összeg felhasználása azonban nem megy mindenütt tervszerűen. Különösen mezőgazda- sági üzemeinkben vannak jelentős hibák ezen a téren. A szentlőrinci gépállomás például erre az évre előirányzott több, mint 180 ezer forintból a* első félév végéig alig negyvenezer forintot használt fel. Pedig lenne tennivalójuk, teert sem megfelelő szálláshelyisége, sem fürdője nincs a_ gépállomásnak. Kevésbé törődnek a munkavédelmi beruházásokkal többek között a bükkösdi, a gyulapusztai ál; lami gazdaságban, ahol az első félévi munkavédelmi tervből semmit sem teljesítettek. A munkavédelmi beruházások teljesítése vagy nem teljesítése pedig egyik fokmérője annak, hogy az egyes üze- mek vezetői mennyire lelkiis- rocretesen vagy lelkiismeretlenül veszik figyelembe a dolgozók munkakörülményeinek állandó javítását. .. A munkavédelem terén sok özemben fennáiló hibák kijavítása elsősorban a szakszervezetek feladata. A szakszervezeteknek az eddiginél sokhal alaposabban kell ebben az ‘rányban is tevékenykedniök Jó példát mutatott ezen a téren nemrég a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportja» amely — nagyon helyesen — nem engedte meg a Sopiana Gép- Wár öntödéjében az új villa- niosdarú működését addig, amíg azt megfelelő munka- védelmi felszerelésekkel cl nem látják. Ehhez a példához hasonlóan a szakszerveze- tek tegyenek meg minden tétek telhetőt és szerezzenek érvényt a munkavédelmi rendelkezéseknek. A Szakszervezetek Országos fanácsa IX. ülésén új határo- zati javaslatok kerültek megvitatásra, amelyek többek kö- *öU utalnak a munkavédelmi kérdésekre is. Az üzemi bizottságoknak joguk van szót {■“telni és megkövetelni a hibák kijavítását. Tűzzék napirendre és vitassák meg a dol- f0,*ók munkakörülményeinek Jobbátétclét szolgáló munkavé- "ehni beruházások teljesítését isj Több termelőszövetkezet megváltoztatta nevét a jugoszláv határ mentén A napokban Baranya megye halár-menti járásaiban több termelőszövetkezet tagsága közgyűlésen határozta el, hogy nevét megváltoztatja. A korábbi években — a magyar— jugoszláv viszony megromlása következtében — ugyanis olyan neveket tukmáltak a közös gazdaságokra, amelyek a jugoszlávellenes politika kifejezői voltak és méltán sértették a határszéli dolgozók többségének önérzetét. A termelőszövetkezetek tagjai most úgy határoztak, hogy az új nevekkel a magyar és a jugoszláv nép barátságának, a békés együttélésnek adnak kifejezést. A gordisai Déli Őrszem Tsz, a Béke, a mattyi Határszéli Szabad Nép Tsz, a Közös Űt, a kovácshidai Déli Bástya Tsz pedig a Béke Ütja nevet vette fel. A délszláv lakosú Felsőszentmártonban a termelőszövetkezeti tagok úgy határoztak, Hogy közös gazdaságuk az eddigi Dráva Őre elnevezés helyett Zrínyi Miklós nevét viseli; Pécsi villamosipari küldöttség utazik az ISDK-ba Az elmúlt hetekben több német villamosipari szakember járt megyénkben. Megtekintették a hálózatépítési módszereinket, valamint a DÉ- DÁSZ műhelyeit, berendezéseit. A német vendégek látogatását még e hónap végén visszaadják a pécsiek. Előreláthatóan október 23-án héttagú pécsi villamosipari küldöttség megy Kari Marx Stadtba. az ottani áramszolgáltató vállalat munkájának és berendezéseinek tanulmányozására. A pécsiek vezetője Kövesdy József, a DÉDÁSZ igazgatója. A küldöttség tagjai: Mittinger Gyula főmérnök, Szabó Antal, a beruházási osztály vezetője, ■ Bólyi Dániel, az üzemviteli osztály vezetője, Parneczky Gcza, a kaposvári üzletigazgatóság főmérnöke, Rokita Nándor, az építési osztály vezetője és Fere nczi Elek, keszthelyi, csoportvezető. A pécsi szakembereket különösen a németek üzemzavar- elhárítási módszere, a tervezés, anyagellátás, beruházás Ma kezdődik a sorsolás A II. Békekölcsön kilencedik sorsolását október 18—21 között Nagykanizsán rendezi meg az országos takarékpénztár. A húzásokat csütörtökön, pénteken, szombaton délután 15,30—18,30 óra között, vasárnap pedig 10—12,30 óra között bonyolítják le. és üzemszervezés érdekli. Érdeklődnek még a balesetelhárítási oktatásról, a munkaver- senyról, áramfogyasztási díjak számlázásáról, stb. Tervek szerint a németek magyarországi látogatása és a látogatás visszaadása csupán kezdeti lépése a két hasonló célú és feladatú magyar és német vállalat közötti szoros együttműködésnak. A későbbiek folyamán gyakrabban, s rendszeresebben tartanak majd tapasztalatcserét. Belgrád (MTI): Jos zip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára szerdán este a belgrádi magyar nagykövetségen nyilatkozatot adott a Magyar Rádiónak. Tito kijelentette: — Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a. Magyar Dolgozók Pártja képviselői közötti megbeszélések a legjobb, a legbarátibb elvtársi szellemben folynak. Véleményem szerint a magyar küldöttség jugoszláviai látogatása és az itt folyó megbeszélések igen nagy jelentőségűek az országaink közti kapcsolatok további elmélyítése szempontjából. Sok sikert kívánok a magyar dolgozóknak a .szó-* cializmus építésében cs boldog jövőjük érdé« kében kifejtett alkotó munkájukban. Gerő Ernő elvtárs a következőket mon» dotta: — A magam részéről csak megerősíthetem azt, amit Tito elvtárs mondott, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége közötti tárgyalások a legszorosabb, lcg- barátibb szellemben folytak le: igen komoly» konkrét, pozitív eredményre vezettek. Ez a találkozó mindkét ország és mindkét párt számára nagyjelentőségű és előremutató. Alekszandar Rankovics nyilatkozata Belgrád (Tanjug) dar Rankovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának titkára, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttségével folytatott tárgyalásokon résztvevő jugoszláv küldöttség vezetője kijelentette a Tanjug munkatársának, hogy a megbeszélések baráti és nyilt légkörben folynak. A két országban már eddig megteremtődtek az ilyen megbeszélésekhez szükséges feltételek, — mondotta Rankovics, majd így folytatta: — Reméljük, hogy e megbeszélések hozzájárulnak a két párt, valamint a magyar és a jugoszláv nép közötti együttműködés megteremtéséhez és a kapcsolatok fejlesztéséhez. Alekszandar Rankovics a továbbiakban kijelentette, hogy a két párt képviselői az eddigi megbeszéléseken megvizsgálták mind a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja közötti együttműködésre, mind pedig az államközi viszony és a két ország gazdasági kapcsolataira vonatkozó egyes kérdéseket. Alekszan- Mindkét fél kívánságára — folytatta Alekszandar Rankovics — megvitatták a két ország szocialista építésében szerzett tapasztalatokat is. A magyar elvtársakat különösen a jugoszláv gazdasági rendszer, a munkás önigazgatás és a kommunális rendszer érdekelte. A magyar pártküldöttség tagjai — mondotta Alekszandar Rankovics, — kifejezésre juttatták óhajukat, hogy egy küldöttséget menesszenek Jugoszláviába, amely részletesebben tanulmányozná országunk gazdasági rendszerét, valamint a társadalmi szervezetek, de különösen a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége munkáját és mechanizmusát — mondotta Alekszandar Rankovics. Fogadós a belgrádi magyar nagykövetségen Belgrád (MTI): Dr. Mümxich Ferenc, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete szerdán este ünnepi fogadást adott a Magyar Dolgozók Pártja Jugoszláviában tartózkodó küldöttségének tiszteletére. A fogadáson resztvettek a magyar küldöttség tagjai: Gerő Ernő, Hegedűs András, Apró Antal, Kádár János és Kovács István. Jugoszláv részről megjelent a fogadáson Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Ankét a tervezés egyszerűsítéséről A Pécsi Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének Tervgazdasági Bizottsága kedden este amké- tot rendezett a tanácsi vállalatok tervezésének egyszerűsítéséről, ahol Pál Jánosnak, a megyei tanács tervosztálya munkatársának a Dunántúli Naplóban már korábban ismertetett javaslatát vitatták meg. A javaslat lényegesen egyszerűbbé kívánja tenni a helyiipari, tanácsi vállalatok és kisipari szövetkezetek tervezését, össze akarja sűríteni a tervezés nagyon is megszaporodott mutatóit s ezzel amellett, hogy megkönnyebbiti az adminisztratív munkákat, nagyobb önállóságot és érdekeltséget akar adni a vállalatoknak. A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy a tehetőségekhez képest minél hamarább biztosítani kell a nagyobb önállóságot a helyiipari vállalatoknál, de a nagyüzemeknél ás. Uj alapokra kell helyezni az anyagi .érdekeltséget, mint a termelés egyik legfontosabb tényezőjét, de úgy, hogy az ne sérthesse a tervgazdálkodást Általában megegyeztek abban, hogy a Pál János által javasolt öt mutató: a teljes termelési érték, a kiemelt árucikk mennyiségének meghatározása, a lakosságnak történő szállítás megszabása, a termékre jutó anyaghányad és a száz forint önköltségre jutó nyereség előírása alapvetően helyes. De ezeken a pontokon kívül többen javasolták a létszám és a béralap meghatározását a leegyszerűsített tervezésben is, mert az, hogy egyes vállalatok tetszés szerint alakíthassák béralapjukat, a jelenlegi szakmunkáshiány következtében lehetőséget adhat a csábítgatásokra és áz amúgy is nagyfokú munkaerővándorlás fokozódására. Néhány felszólalónál felmerült az a vélemény is, hogy a helyiipari vállalatokat teljesen ki kellene kapcsolni a népgazdasági tervezésből. Ezeket a javaslatokat azonban, mivel megvalósításuk veszélyeztetné a gazdasági élet teljes egységét, a vitázők többsége elvetette. Az ankét hozzájárult a tervezés újfajta módszereinek ki- alafeításáhozj Végrehajtó Bizottságának főtitkára, továbbá Alekszandar Rankovics, Szvetozar Vukma- novics, Lazar Kolisevszki, Vladimir Bakancs, Ivari Gosnyak és Gyúró Szalaj, a JKSz Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagjai, valamint M orrúi Markovics, Otmar Kreacsics, Haszan Brkics, Veljko Zekovics, a JKSz Központi Bizottságának tagjai. Résztvettek e fogadáson a jugoszláv államtitkárságok, továbbá a politikai és társadalmi élet képviselői. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. A szerdai megbeszélések Belgrad (MTI): A Magyar ■ Dolgozók Pártja Bolgrádban tartózkodó küldöttsége és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának képviselői szerdán délután négy órakor tartották negyedik megbeszélésüket a JKSz székházában, A két pánt közötti tárgyalások legfontosabb, döntő szakasza ezzel eredményesein lezárult; A magyar küldöttség tagjai szerdán este tizenegy óra 20 perckor különvonattal Tuzla, keletboszniai bányavárosba I utaztak. QESZTENYESZÜRET Csapa zöld ez a falu, csupa fa. Már az országút mentén a lombos akácok olyan sátrat fontak, mely alá csak imilt-amott búvik a napfény. S az udvarok! Mind megannyi gondosan ápolt, viruló gyümölcsöskert. Tele pirosló álmával, húsos körtével. A szilvafákon már csak a gyerekek böngésznek. A dióverést is elvégezték a legtöbb háznál. De a borospincék ajtaja tárva és édeskés illat terjeng körülöttük. Szüretelnek. Jófajta szőlő is terem a zengővárkonyi határban a lankái, néhol még meredeken nekiiramló domboldalakon. Van itt hát mindek, ami egy gyümölcsös büszkesége lehet s nem túlzás: Zengő- várkony Baranya egyik gyümölcsöskertje. Mégsem erről híres — pedig méltán lehetne, — hanem az ősi szelídgesztenyéseiről, fenn a Partosban meg a Hajdú temető mellett. Az ősi szó itt a kornak szól, mert a zengővárkonyi határban nem ritka az ötszázéves fa sem. Hatalmas törzzsel, hogy három ember is összeakaszkodhat, mire átalérik a derekát. S a vastagtörzsü fák között is a leghíresebb a Nagygom- boséké a Högyös kút mögötti gesztenyésben. Már a földig hajolnak derékvastagságú ágai s korát a török időkre teszik. Még a törökök ültették ide a gesztenyefákat s hireszte- lik a faluban,: nem egy ma is termő fa még látott tar koponyát. Aztán, hogy kitakarodott a török, elvadult az erdő és áthatolhatatlan sűrű lett a gesztenyésből. Apránként irtották, tisztogatták az őslakosok. Mindenki akkora területet fogott, amennyit bírt s amilyen nagy volt a szava az elöljáróság előtt. Legalább is igy meséli cl Sipos Lajosné s hozzáteszi: —• Azér ilyen sirkes-sar- kos, ahogy éppen irtani bírták ősi régeink. Siposéknak 144 saroköl jutott s rajta 25 fa terem. Egyszer többet, máskor kevesebbet. Aszerint, milyen idő járja. Idén jónak mutatkozott eleibe a gesztenye, de a száraz ősz nem engedte kifejlődni a szemeket. Be»ültek, clseny védték. A gesztenyeszüret ideje van most. A szüret nem valami kellemes, mulatságos dolog. Csakúgy verik, minta diót, hosszú bottal. Aztán gondosan összegereblyézik — a levelet és a gesztenyét — s úgy válogatják. Köpüfával kiköpülik, mert megszúr ja az ember kezét. A gesztenye között is van sokfajta, akárcsak a szőlőben meg a borban. Siposné sorolja s mutatja is. — Ez itt a jó koppadó. Könnyen lejön a héjjá. Aztán lelni fényeset meg feketét. Van, amely egészen sárga, mint a körte. A telelő fajtát még nem szedik. Annak nincs itt az ideje, csak október végin. Mondják, hétköznap nincs nagy mozgás a gesztenyésben. De vasárnap! Minden fára jut egy ember, ki veri, ki szedi, ki köpüli. Előkerül' | a serpenyő is és egy-kettőre ^ kipattan a héjjá a kedvenc (| csemegének. Olyan ez, mintT szüretkor a mustkóstolás. De hát ez is az! Gesztenyeszü- pet GALDONYl BÉLA Ágcsemyőből üzenik Minden nap küldünk egykét szerelvény olajat (Távbeszélő jelentés.) A nagylengyel, olajkút ei- vizesedése után a Szovjetunió kormánya úgy határozott, — mint már jelentettük — ez évben százezer tonna kohókokszot cs hetvenezer tonna kőolajat küld terven felül hazánk megsegítésére. A kőolajat — mivel Záhonyban jelenleg még nem működik az átfejtő — Csehszlovákián keresztül juttatják el a magyar olajfinomítóikhoz, Vcőolaj-feldolgozó vállalatokhoz, hogy onnan indulhasson tovább a gépállomásokra, az üzemekbe, elégítse ki hazánk szükségletét. Agcsernyő csehszlovák határállomás vállalta magára a saját, nagy kapacitást és erőfeszítést igénylő feladata mellett, hogy a szovjet kőolajat a lehető leggyorsabban eljuttatja Magyarországra., Dubik Ferenc elvtárssal a csehszlovák határállomás helyettes főnökével léptürúk érintkezésbe távbeszélőn, aki a következőket mondotta: — A Szovjetunió naponta küldi állomásunkra a száz és száz olajjal megrakott ciszternát (tartályt). Allomá--------------1 -n —r---------------■ su nk dolgozói minden lehe-(\ tőséget kihasználnak, hogy a lehető leggyorsabban fejtsék át a hozzánk érkezett üres magyar tartályokba a szovjet olajat. Azon vagyunk, hogy a magyar sze- 11 relvények minél hamarább 1» megérkezzenek rendeltetési 1 > helyükre. Sajnos, kevés at hozzánk érkező magyar tar- t tály. Ezért kérjük a magyar|> vasutat, hogy ne késlekedje- nek, a lehető leggyorsabban küldjék vissza a tartályokat, hogy cltudjuk szállítani az itt levő nagymennyiségű olajat. — Határállomásunk dolgozói tisztában vannak azzal, hogy Magyarországnak szüksége van minden tonna olajra s ezért soha nem látott munkaverseny bontott t most itt szárnyakat. Minden nap küldünk egy-két szerelvényt. Legutóbb például — I október 17-én — egy nap alatt harmincöt négytengelyes tartályvagont indítottunk útnak. Azt akarjuk, hogy Magyarországon ne Zc-J gyének bajok az olajellátás- ■ sál. KOPKA JANOS } * ************** m f% fi r*il
