Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-16 / 244. szám
1956 OKTOBER 16 NAPIG n Javult az öregek és munkaképtelenek ellátása Pécs város szociális eredményei és problémái A VÁROSI TANÄCS szőriéi pc'itikai osztályának az elmúlt évben 1 300 000 forint hitel állott rendelkezésére szociális gondozásra. Ebből 600 gondozottunk részére folyósítottunk segélyt — legutóbb már felemelt összegben is. A közsegélyek összege azonban a megélhetést még nem biztosítja. Ezért feladatunk a közsegélyek összegszerű felemelését sürgetni és az indokolt igényt az 1957-es évi költeégvetés elkészítésénél is figyelembe venni. A legrászorultabb öregjeink, azok, akik élelmezésüket saját erejükből megoldani nem képesek, számszerint 110- en vannak. Ezek naponta két- tál ételes ebédellátásban részesülnek. Községéi yeseink három téli hónapon át, tüzelősegélyt és évi egyszeri ruha- segélyt kaptak. Az átmenetileg bajbajutottak részére pedig alkalmi segélyeket folyósítottunk. A városi tanács szociálpolitikai osztályának felügyelete alatt három szociális otthon működik 320-as ágylétszámmal. Arra törekedtünk, hogy oí hónainkban a gondozási és ellátási színvonalat emeljük. A rosszabb adottságú, korszerűtlen otthonunk részbeni felújítására, fürdőszobák, ter- rasz létesítésére, tatarozásra, a városfejlesztési költségből 210 OuO forintot fordítottunk. Programba vettük a Xavér utcai otthonunk teljes modernizálását. Ennek tervezése mér elkészült és erre a célra a felújítás egy részösszege már rendelkezésre áll. A jelenlegi 8—10 ágyas szobák helyett — a terv megvalÓ6u- lááa után — 2—3 ágyas szobákban nyújtunk otthonosabb környezetet öregjeinknek. Szociális otthonaink férőhely- kihasználtsága teljes, sőt az utóbbi időben már elhelyezési nehézségeink is voltak. Az új városrészek kiépítésével kapcsolatban foglalkoznunk kell még egy szociális otthon létesítésének kérdésével, mert a lakosság száma sokezer fővel emelkedik és a mostani ágvlétszám nem elegendő a rászorultak elhelyezésére. Legutóbb rendeződött a 14— 16 éves korú fiatalok munkába helyezésének kérdése. Üzemeink, vállalataink megértéssel kezelik a fiatalok ügyét. Azonban nem sikerült 1400 millió ember foglalkozik mezőgazdasággal Az Egyesült Nemzetek Szervezete a napokban tette köz- tó igen terjedelmes, alapos és érdekes tanulmányát „Mező- gazdaság a világgazdaságban” címmel. Ebből a tanulmányból vettük ki a következő érdekes adatokat: Földkerekségünkön a legtöbb a mezőgazdasággal foglalkozó ember. Az emberiség mintegy három ötödé, vagyis több mint 1 400 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ezek közül 913 millió (65 százalék) a Távol-Keleten él, 153 millió (10 százalék) Afrikában. Az utóbbi 150 év folyamán a mezőgazdasággal foglalkozó emberek arányszáma jelentősen csökkent. Földkerekségünk földterülete mintegy 12 000 millió hektár. Ebből 9—10 százaléka megművelt, 17 százaléka me» tó és legelő, 29 százalék erdő' Ha a trópus' égöv alatt nem művelt földeknek csak mintegy 20 százalékát megművelnék, akkor a szántóföldek százalékaránya a világon mintegy 49 százalékkal növekedne. Az 1909—1919. évi időszaktól az 1948—1950. évi időszakig a búza terméshozama, a tudományos vívmányok segítségével Európában 5 százalékkal, az USA-ban pedig 26,5 százalékkal növekedett. A legnagyobb állatállománya a Távol-Keletnek van, ahol igavonásra és tejtermelésre használják. A legtöbb ló Latin-Amerikában és Európában vám Jelenleg a világon évente 25- 30 millió tonna halat fognak, pedig 50—60 millió tonnát kihalászhatnának, anélkül, hogy ez veszélyeztetné a halállományt. 1952-ben a világon (a Szovjetuniót kivéve) összesen 640 millió tonna búzát, rizst és kukoricát, 37 millió tonna cukrot, majdnem 155 millió tonna burgonyát, 40 millió tonna húst, 240 millió tonna tejet termeltek, 26 millió tonna halat fogtak, több mint 1300 millió köbméter fát vágtak ki, 300 millió bála gyapotot és mintegy egymillió tonna gyapjút termeltek. A világon a mezőgazdaságban alkalmazott traktorok száma majdnem megkétszereződött a háború előttihez viszonyítva. 1952-ben (a Szovjetunió nélkül) 6 millió 300 ezer, 1954-ben pedig már 7 millió 100 ezer volt a mezőgazdaságban használt traktorok száma. kellő eredményt elérni az öregek és csökkent munkaképességűek munkábahelyezésénél, megélhetésük biztosítása érdekében. A váll Mátok nem szívesen alkalmaznak öregeket és csökkent munkaképességűeket. A Pécsi Vegyesipari Vállalat, mint célvállalat, a szociálpolitikai szervek kezdeményezésére jött létre, de a sokféle fogyatkozásban szenvedők munkábaállítását a fennálló kötöttségek mellett nem volt képes egoldani. A vállalat jelenleg 60 százalékban foglalkoztat csökkent munkaképességűeket, számszerint 100—110 főt. A SZOCIÁLPOLITIKÁI állandó bizottság, a szociálpolitikai csoportok tevékenysége mellett, szükség van egy széleskörű társadalmi aktívahálózatra is, hogy a város szociális problémáit megoldhassuk. Városunkban jelenleg 120—140 aktíva segíti már eredményesen a szociálpolitikai feladatok jobb ellátását. Eredményesen gondozták a hadigondozottak rászorult rétegeit, a katonai szolgálatot teljesítőik itthon maradt hozzátartozóit, a cigány családokat. A koldulás felszámolása érdekében a lakosság körében felvilágosító munkát végeztek, sokat fáradoztak a közsegélyezettek gondozásánál. Tömegkapcsolataink szervezésénél még csak a kezdetnél tartunk, de már az eddigi eredmények is megmutatják, hogy minél jobban szélesedik tömegkapcsolatunk, annál gyorsabban tudjuk megoldani városunk szociális problémáit. Kovács Antalné a városi tanács szociálpolitikai osztályának vezetője. Szigetelőcsapok * — meleg- sajtolással ■ A távvezetéki oszlopokhoz * használatos szigetelőcsapokat! vasból esztergályozták. Az] így készített csapoknál az anyag 60 százaléka kárba veszett. Már négy évvel ezelőtt is gondolkoztak azon, hogy aj szigetelőcsapok gyártását miként lehetne melegsajtolássa! megoldani. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál most két hónapi kísérletezés után rájöttek a dolgok nyit-; jára. Az új módszer előnye: gyor-J sabban készülnek a csapok ést igen sok anyagot tudnak meg.; takarítani. Az új módszer sze-j rint készült csap mintapéldá-S nyalt már elkészítették. A sza-S kitó és egyéb próbákat elvé-| gezték. Megkezdték az új" módszer szerinti sorozatgyártást is. Az év végéig mintegy 30 ezer, jövőre pedig 100 ezer szigetelőcsapot gyártanak. A csapokat a Pécsi Porcengyárba szállítják. Az alsój észt porcelánmasszába mártják, míg a felső részbe porcelánharangot szerelnek, majd hárdín ilyen csapot egybekapcsolnak. Ezekből a termékekből nagyobb mennyiséget külföldre — hír szerint Indiába — szállítanak. Nyílt levél Szőke Istvánhoz KEDVES SZŐKE ISTVÁN! Néhány napja, hogy beszélgettünk a kővágószöllősi bánya legényszállásán, ahol annyi munkatársaddal együtt Te is laksz. Elmondottad, hogy nemrég még a pécsszabol- csi István-áknán mint csillés dolgoztál, s a több kereseti lehetőség miatt változtattál munkahelyet. Panaszkodtál. Panaszoltad azt, hogy számításod szerint a múlt hónapban csaknem 4000 forintot kellett volna keresned, de nem kaptál, csak 1700 forintot. „Hát érdemes azért a rongy 1700 forintért dolgozni?“ — kérdezted. Pár szóval azt is elmondottad, hogy jelenleg mint szivattyúkezelő dolgozol. En akkor azt válaszoltam, hogy nem olyan megvetendő fizetés az az 1700 forint. Erre huncutul kacsintottál rám s azt mondtad: „De miért ne hőzöngjön az ember? Mindenki annyit keres, amennyit kiverekszik magának. Hál nem?“ Akkor este nem volt időnk hosszabban beszélgetni, ezért most nyílt levélben írom meg véleményemet. Azért így, mert nem Te vagy az egyedüli, aki — engedd meg, hogy nevén nevezzem a dolgdkat, — fejőstehénnek nézi népgazdaságunkat. Ne értsük félre egymást! En egyetértek azzal, hogy mindenkinek meg kell fizetni munkáját, s a kereset nagyságának az elvégzett munkával arányban kell állnia. Nem egy bányászt ismerek, akik 4—5 ezei forintot keresnek havonta. De ezek becsületesen megdől goznak azért a pénzért, ha úgy tetszik, a munkájukkal „verekszik ki" a több fizetést, s nem spekulációval. Mer' Te Szőke elvtárs, spekulálsz. Jól jegyezd meg, a több ke resetet a több és jobb munkával lehet elérni s nem „hőzöngéssel“. Még fiatal vagy Szőke István, alig 25 éves. Vart időd s ha akarod van erőd is ahhoz, hogy elérd vágyadat: többet keresni. De ha kapni akarsz, adnod is kell: több jobb munkát. Ha a bányában akarsz maradni tanácsolom tanuld meg a vájárszakmát s akkor teljesítménybérben dolgozva semmi akadálya annak, hogy akár hatezer forintot, vagy ennél is többet keressél... Abban a reményben, hogy megértettük egymást, üdvözöl GARAY FERENC Megoldódik a gázkérdés Átmeneti vontótottság után gyors ütemben haladnak előre a Pécsi Kokszművek üzembővítési munkálatai. Az üzem területén kívül, a volt városi sintértelep helyén kerül felállításra a húszezer köbméteres új gáztartály, amelynek betonalapozásával részben elkészülték (már. A harminchat Leszerelő tisztek figyelmébe Azok a tisztek, akik a hadsereg 1956. évi létszámcsökkentése folytén leszereltek, vagy leszerelésre kerülnek, és valamely egyetem nappali tagozatára kívánnak felvételt nyerni, felvételi igényüket november 1-ig a Honvédelmi Minisztérium személyügyi főcsoportfőnökséghez adják be. (HM személyügyi főcsoportfőnökség, Budapest, V., Balaton utca 5—7.). Jelentkezni lehet elsősorban a Műszaki Egyetem különböző karaira, a Közgazdaságtudományi Egyetemre, a vidéki egyetemek jogi karára, valamint az agrártudományi egyetemre. Jelentkezési feltétel: érettségi, vagy azonos értékű végzettség, harminc éves korhatár (kivételes esetben ettől eltekintenek) és megfelelő egészségi állapot. méter átmérőjű, köralakú betonalapzat jelzi a gá/."tartály helyét. Folyamatban van a tartályhoz csatlakozó új fúvóház építése is. Az építőknek igen sok nehézséget kellett leküzdeniök, amíg eddig eljutottak, mert a talajszint alatt lévő dögtetemek egészségügyi elszigetelése :ülönleges eljárásokat és számos hatósági közbelépést tett szükségessé. Ugyancsak megélénkülő tevékenység tapasztalható a három új és egy régi Koller- rendszerű gázfejlesztőből álló generátortelep építésénél is, amely az üzem területén létesül. Mint Péter István főmérnöktől, a beruházási osztály vezetőjétől értesültünk, itt is az a cél vezeti az építőket, hogy még a téli hideg beállta előtt elkészüljenek a generátor-csarnok betonozásával és még ez évben hozzákezdhessenek a generátorok szereléséhez. Csak ez esetben biztosítható ugyanis, hogy a generátorok az 1957-es esztendő vé- "■én üzembe lépjenek Pécs vé- j ros gázellátási problémáinak végleges megoldása érdekében. W. G. Illetékesek figyelem! Miért hétszáz félét? Arra a kérdésre, mire lenne most leginkább szüksége a mohácsi gépgyárnak, így is lehetne válaszolni: magnetofonkészülékre. Hogy miért? Balta Ferenc igazgató és Makai János párttitkár véleménye szerint azért, hogy ne kelljen minden alkalommal, külön-külön mindenkinek, akit illetékesnek éreznek, gondolgetik magukba a féddeci likő-l 1 . ri. a lányok, és legénykí- seroik sóváran lesik, mikor hat a szesz... A feljárólép- cso korlátjába erősen festett no kapaszkodik, beléje pedig egy katona ott, ahol nem szokás kapaszkodni. A rendező a lépcsőn áll, de nem lát semmit..; És ha látna... Egy szó — és kitörne a verekedés. A katona kapatos, nem egyedül jött, a rendezők pedig csalt gyéren tűnnek fel itt-ott a táncolók, ivók között. Megkérdezzük a DlSZ-tit- kárt: ~~ Fontos, hogy Bzeszes- Ualt mérjenek itt ki? *T Nem- Legjobb lenne, ha málnát, esetleg sört adHátha egyszer „legjobb ienne”, mi az akadálya? , Í,,t?rem falának tejfölösképp kisfiú támaszkodik. — Ki engedett be? Mit keresel itt? — támad neki a DISZ-titkár. A gyerek, P. Gyula előszedi igazolványát, mutatja Tizenhat esztendős, kéménv- seprö-tónuló, DISZ-tag. Minden bélyege a helyén van,— joga van tehát Itt tartózkodni. Ezt mondja azzal, hogy a dokumentumait előtárja. Szavakkal azonban mást mond: *— Ha tudtam volna, hogy nem.szah^ - és ősrimtén kétségbeesik. Most mér ml nyugtatgatjuk: — Senki sem mondta, hogy nem szabad, csak nem való! — Ühüm.., — És táncolni tudsz? A gyerek képe felderül. — Tudok... Nővérem tanított meg otthon..; Nálam is van a képe..; Amatőrfénykép kerül elő az igazolványok közül. Karácsonyfa előtt mosolygós, csinos kislány kacérkodik a lencsével. Gyuszi ragyog, szemmel- láthatóen büszke a nővérére, aki őt táncolni tanította, és akitől legszívesebben megkérdezném: miért engedi kls- öccsét éjíélutánig kimara- dozni? Persze, ugyanezt megkérdezhetném Gyuszi édesanyjától is, akinek kis barátunk talán már elmesélte, hogy szombaton este „igazoltatták.“ 0 talán csak izgalmas kalandot lát benne, Anyjának azonban tudnia kell, hogy a nyomozó azt tette, amit ő elmulasztott: figyelmeztette Gyuszit a rossz társaság, az Italozás, a kimaradozások következményeire. Mert sokminden akad nap. jainkban is, amit nem jog és törvény, hanem a család, az édesanya szava, a közösség szabályoz; Igaz, olyan dolgok is akad nak, amelyekhez a törvé. nyéknek van közük. ÉJJEL FÉL KETTŐ. A Doktor Sándor úton, a Gyöngyvirág cukrászda előtt ponyvás teherautó vesztegel. A soförfülke üres, pedig drága rakomány van a ponyva alatt. A rendszám fölött apró lámpa világít, SP 114. — Hol lehet a pilóta? — Bizonyára a Gyöngyvirágban. Odabenn húzza a harmó- nikás, meleg és világos van, a szomjas torok italhoz juthat. Igen, odabenn van a pilóta — de nem iszik. Nem iszik, csak vár. Az ajtó melletti asztalnál hárman ülnek. Az egyik a sofőr, a másik kettő: utas. Németh Imre raktáros és Ocsenás Pál szállítási osztályvezető a kővágószöllősi bányából. A két férfi jócskán italos, az egyik már bizonytalanul forgó nyelvvel fecseg — tér. mészetesen vállalati ügyekről. — Ez már így jött ide — mondja az üzletvezető. 1— Csak egy liter bort és feketét kértek. És természetesen kaptak, pedig — mindenki tudja — részegeket szeszes itallal kiszolgálni tilos! A két emberre vár a sofőr. — Mióta? — Egy órája lehet > s t — Mikor fcradte * munkát? — Reggel hétkor.;; Pestre mentem, aztán felrakodtam, mikor Pécsre érkeztem, mondták, hogy két' embert haza kell hoznom ... Elmentem értük és Itt megálltunk. Tizennyolc és fél órája dolgozik. És most két ember miatt nem tehette le a fejét... Fiatalokat kerestünk eddig, de erre mégis előkerül a ceruza és a notesz .;; Nemcsak azért, mert a gépkocsivezető óraszáma, bére az italozók miatt növekszik, mert az állammal fizettetik meg fuvarukal és a várakoztatást, hanem elsősorban azért, mert egy ti zen- nyolc-tizenkilemc órája dolgozó embert szívük van még egy órahosszat, még két órahosszat ébrentartami.;: TOVÁBB már úgysem lehet. Mert négy óra után egyetlen éjjeli szórakozóhely sem üzemel már. Elbúcsúzunk egymástól. És kézszorítás közben megállapítjuk: jók, hasznosak az ilyen éjszakai 6éták. Üdvös lenne, ha a DISZ, az okta< tásii osztály és a rendőrség összefogna és rendszeresen, minél gyakrabban végigsétálná a várost — a fiatalok érdekében. tiarami László nak vagy tudnak, elmondani a gyár sok panaszát, gondját és baját, a mi véleményünk szerint pedig azért is, mert így néhány példányban sokszorosítani lehetne az összegyűjtött panaszokat és minduntalan le lehetne forgatni őket városi tanácsnál, megyénél, vagy akár magasabb helyeken is. Az igazgató Így nevezi a gyárat: Müórás- és kazánkovács cég, ahol gyermekkocsi- kölcsönzéstől vasöntésig mindennel foglalkoznak. Mit is gyárt a gépgyár ? Kutakat és szeszlepároló készülékeket, tűzcsapokat és kombájnalkatrészeket, rostélyokat, szíjkerekeket, motorokat és öntvényeket. De félre a tréfával! Jelene és jövője, a tervek megvalósítása, a zavartalan anyagellátás, a többtermelés érdekében profilirozást kér, vár, sőt — könyörög az üzem vezetősége. Mert tény ugyan, hogy a gyár teljesiti a tervét, hogy tele van zászlókkal és öklevelek- kel az igazgatói iroda, hogy a munkások mindent megtesznek, amit kémek tőlük, hogy előbb vagy utóbb mindig elkészítik mind a hétszáz féle árut, amit rendelnek tőlük, de az is tény, hogy rendkívül sú lyos anyag gondokkal küszködnek minduntalan, hogy nem tudnak reálisan tervezni, hisz nem tudják, mit fognak rendelni tőlük egy hónap múlva, hogy nem tudják, mi lesz a jövőjük, mit fejlesszenek, az öntődét, vagy az asztalosmü helyt? És mindennek egy az oka- a hetszáz féle árucikk! Néhány bizonyíték. Balta elvtars rendelést kotor elő az íróasztalból. n~7 NuMní mPPal ezelőtt GYFVrí1? kewnünfcet a MEQ -7YjLL' h°QV sen*- őJcet szőkéd v ’amostlásó&an, és gyártsunk nekik ötven kereszttartót, de már a jövő hétre. U-vasunk, ami kellene, nincs, végig telefonálom az összes eszembejutó vállalatokat, talán egyiküknek van. Nincs. Az volt a szerencsénk, hogy találtunk az udvaron heverni egy halom szegvasat, amit feldolgozhattunk helyette. Mert miből sejtsem én előre, hogy október elején U-vasakra lesz szükségem? Egyéb. Most kell beadnia a vállalatnak a jövő évi anyagigényét. De mire? Balta elvtárs kétségbeesetten széttárja a karját: — Mire igényeljek én anyagot, ha nem tudom, mi is lesz a tervem 1957-ben? Hogy kutakat gyártunk-e vagy mindenkinek mindent? Mert most úgy készítenek anyagigénylési tervet, hogy mindenből kérnek valamit, amiről eszükbe jut, hogy esetleg majd szükségük lehet rá. Profilirozást! Arra kértek a mohácsi gyárban, húsz felkiáltójellel írjuk le ezt a szót, hogy végre észrevegyék, megértsék azok, akiknek meg kellene ezt érteni Mohácson, Pécsett és Budapesten egyaránt. Mert egyelőre — így mondja Makai elvtárs, a párttilkár — hiába sírunk, nincs olyan felsőbb szerv, amelyik úgy jön- ne, hogy segíteni is akarna. Profilirozást, de mire? Lehetne például kútgyártásra. Az ország összes kútjaihoz szükséges mindenféle felszerelést gyártani tudna a gépgyár. Sött valószínűen a szomszédba, Ju- goszláviába is szállíthatnának* ha csak kutakat készítenének. És akkor — szinte hihetetlenül szép lenne, mondják a gyáriak —, valóban tudnák, mi a tervük, biztosan megmondhatnák. milyen anyagokra lesz szükségük ahhoz, hogy teljesíthessék, milyen üzemrészeket fejlesszenek és milyeneket szüntessenek meg. (KOCSIS)
