Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A télre készülnek NAPLÓ A BARANYA MCGYE! PÁRVBIZOTrsÁ'ü fS A MEGYEI TANÄCS- LAP. XIII. ÉVFOLYAM, 333. SZÄM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1956 OKTOBER 3 Gyakran bírálunk munkáso­kat azért, mert közömbösnek mutatkoznak a vállalati, a nemzeti érdekekkel szemben, s csak a saját érdekeiket nézik. Ilyenkor ritkán gondolunk ar­ra, hogy ez a közömbösség nem jellembeli sajátosság, ha­nem bérpolitikánk hibáinak a terméke. Nem lenne közöm­bös a munkás, ha érezné, hogy saját érdekei azonosak a vál­lalati vagy népgazdasági érde­kekkel, — ha ezeket a ma még gyakran kereszteződő érdeke­ket közös nevezőre hoznánk. Az érdekeknek sokkal kéz­zelfoghatóbban közöseknek kell lenniük, nemcsak úgy, hogy a munkás az elvégzett munka után megkapja a nor­maszerinti bért, hanem érde­keltté kell tenni a munkást a vállalat nyereségében is. Ha ezt megvalósítjuk, ugrássze­rűen megnő a vállalatok nye­resége, következésképpen eredményesebben dolgozunk, több lesz a nemzeti jövedelem. Több lesz a nemzeti jövede­lemnek az a része is, amit a termelés bővítésére fordítha­tunk, de több lesz a munká­soknak jutó rész is. Ha találomra kiragadunk egy iparcikket, vagy anyagot, azon is bebizonyítható ennek aa elvnek, a helyessége. Nézzük az egyszerű és közönséges épí­tőipari anyagot: a téglát. A téglagyári munkásnak normá­ra fizetnek az agyag kiterme­lése és előkészítése során és normára fizetnek a gyártás egész folyamata során. Nem érdekelt a jó minőségben, ez­ért a tégla sokszor gyenge mi­nőségű. A szállítás folyamán a vasutas kevés gondot fordít a téglára, amely erősen össze­törve érkezik a vállalathoz, mint ahogy az ezelőtt három héttel a Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalat hét vagon téglá­jával is történt. A szállító munkás tehát tovább fokozza a károkat, mert neki semmi köze ahhoz, hogy használha­tatlan az anyag egy része. A kőműves aztán — mivel egyet­len ösztönzője szintén a meny- nyiségi norma — nem dolgoz­za be a törött darabokat, mert fél és negyed téglákért több­ször kell lehajolni, kisebb lesz a teljesítménye, kevesebb a keresete. Ebből fakad a Ielkct- lenség, a nemtörődömség, a hanyagság. Természetesen ilyen körülmények között a vállalat magasabb önköltség­gel dolgozik, drágábban állít elő egy lakást, s talán éppen az a munkás méltatlankodik a drága lakásért, aki a tégla- ügyben szintén érdekelt. Mi itt a teendő? Valameny- nyi dolgozónál, kezdve a tégla­gyártól, a vasúton és a szállító- munkásokon keresztül a kő­művesig, be kell vezetni, de most már nem szóban, hanem tettel, az anyagi érdekeltséget. Ezt pedig nem azzal kell el­érni. hogy a munkást szigo­rúbb ellenőrzéssel rászorítjuk a törött tégla bedolgozására, mert ez nem mindig vezet cél­ra, hiszen így kevesebbet ke­res, s jogosan elégedetlen. Sokkal eredményesebb, ha mi­nél hamarabb részesévé tesz- sWik a vállalat valamennyi alkalmazottját a vállalat nye­reségének. Ha a munkás a huUadékanyag felhasználásá­nál „veszít" is a norma sze­rint, mégis jól jár a részese­déskor, mert a vállalat gazda­ságosabban dolgozik és többet nyújthat nyereségéből. Nő így a népgazdaság haszna? Igen! Feltétlen nő. s nő a munkásé Is, mert közös az érdekeltség! Ötven interpelláció a városi tanácsülésen i A hétfőin délután 3 órakor kezdődött városi tanácsülést, kedden reggel 8 órakor foly­tatták és délután negyed öt óra tájban fejezték be. Fel- szabadulásunk óta ez volt a javaslatokban és interpellá­ciókban leggazdagabb tanács­ülés, amelyen a tanácstagok hozzászólásaikkal nagymér­tékben segítették a tanácsot a hibák megszüntetésében és a feladatok megoldásában. Szó­ban és írásban közel ötven in­terpelláció érkezett be, illetve hangzott el és azokra a ta­nácstagok a tanácsülésen szó­beli választ is kaptak. Azok a tanácstagok, akik a tanács­ülésen nem voltak jelen, írás­beli választ kapnak kérdé­seikre. , A keddi tanácsülésnek a tervezettnél későbbi befejezé­se miatt az érdekesebb inter­pellációkat és válaszokat, la­punk csütörtöki számában is­mertetjük részletesen. A hétfői ülést ismertető cik­künkbe hiba csúszott. — A déli városrészben nem 41 149, hanem 4149 lakás építésére kerül sor. Gombamódra szaporodnak az új szakcsoportok! — Újabb 177 dolgozó paraszt lépett be a földművesszövet­kezeti társulásokba — Pellérden hétfőn este egyszerre két szakcsoport is kimondta megalakulását — Még egy hónapja sincs, hogy napvilágot láttak kormá­nyunknak azok az intézkedé­sei, melyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó parasztok egy­szerűbb formában is élvezhes­sék a szövetkezés előnyeit — megyénk területén azonban máris nyolc új szakcsoport alakult, 177 taggal. A Mező- gazdasági Termékeket Értéke­sítő Szövetkezeti Központ je­lentése szerint a legutóbbi na­pokban Felsőszentmártonban mondották ki egy zöldség- és burgonyatermelési szakcsoport megalakulását, amelyben ti­zenhatan vesznek részt. A ti­zenhat tag egyhangúan Kraj- csik Pált választotta meg a szakcsoport elnökének. Pellérden hétfőn este a föld­művesszövetkezet keretén be- lül egy aprómagtermelő és egy géphasználati szakcsoportot szerveztek meg a gazdák. Az aprómagtermelő szakcsoport­ban 22 fő az alapító tagok száma, akik fejenként egy hold aprómag termelő terü­lettel vesznek részt a társulás­ban, elsősorban a közös érté­kesítésben. Az aprómagter­melő szakcsoport tagjai mind­járt bejelentették részvételü­ket a géphasználati társulás­ban is, amely velük együtt 40 tagot számlál. Ez a társulás nem a gépállomás eszközeire számít, hanem saját maga ter­vezi megvenni a szükséges gé­peket önön erejéből' és a föld­művesszövetkezet nyújtotta hi­telből. Ezeket a gépeket a tár­sulás tagjai majd ingyenesen használják, akik pedig nem vesznek részt a társulás mun­kájában, azok térítés ellené­ben vehetik igénybe. A tavalyt hosszú és zord tél sok nehézséget okozott a gaz­dasági élet szinte valamennyi területén. A nehézségek java­része azért jelentkezett, mert több helyen nem időben, s nem elég alaposan készültek fel a hidegebb időjárásra, s a szoká­sosnál nagyobb fagyokra. Az idén hamarabb és alaposabban kell felkészülnünk a tél foga­dására, hogy ne érjen megle­petésként bennünket a hideg napok beállta, s továbbra is zavartalanul folyhasson a munka minden területen. A télre való felkészülés már több pécsi vállalatnál megindult, A pécsi szénmedence téli készülődéséről Vereckei Lajos elvtárs, a Pécsi Szénbá­nyászati Tröszt igazgatója az alábbiakat mondotta: — A tröszt vezetősége idő­ben gondoskodik a téli felké­szülésről. Egyik legfontosabb feladatunk a bányáinkhoz ve­zető országutakon biztosítani a zavartalan közlekedést. Intéz­kedtünk, hogy megfelelő mennyiségű salak és hófogó rendelkezésünkre álljon. Ezen kívül —• minden eshetőségre felkészülve — mindhárom bá­nyakerületünkben megfelelő és elegendő szállást is biztosí­tunk arra az esetre, ha valami váratlan körülmény nehezíte­né dolgozóink hazaszállítását. Szállásainkat, valamint üze­meink fürdőjét, műhelyeit fe­lülvizsgáljuk és a törött abla­kokat kijavíttatjuk, kályhák­ról, fűtőtestekről gondosko­dunk. A külszíni munkások ré­szére elegendő védőruhát biz­tosítunk. Az elmúlt télen különösen sok gondot okozott a vasasi kötélpálya zavartalan üzemel­tetése. A kötélpályán a TMK munkálatok folyamatos elvég­zésével igyekszünk ezt az akadályt megelőzni. Pécssza- bolcson a már elhasználódott láncpályát kicseréljük. A mi­nisztérium termelési főosztá­lyának segítségével előrelátha­tóan sikerül a kopott lánc he­lyett újat beszerezni. Gondoltunk arra is, hogy nagy téli hófúvásoknál, hava­zásnál külszíni fejtéseink mun­kája akadozhat. Ezért intéz­kedtünk, hogy elegendő mély­szinti tartalékfrontfejtés elké­szítésével innen tudjuk pó­tolni a külszíni fejtések ter­meléscsökkenését. A telet meg előző őszi esők elvezetésére A Baranya megyei Tanácsi Téglagyári Egyesülés versenyfelhívása A Baranya megyei Tanácsi Téglagyári Egyesülés elhatá­rozta, hogy valamennyi tele­pén bevezeti a szovjet gyors téglatégetési módszert és a kemencék hasznos légköbmé­ter kihasználását a legmcsz- szebbmenőkig fokozza. Egyesülésünknél a gyorsége­tési módszerek bevezetése után a hasznos légköbméter ki­használás hatékonyan emelke­dett és bár a nyerstéglában semmiféle pernye, vagy egyéb égőtermék bekeverve nincsen, telepeink kiváló eredményét bizonyítja az, hogy az 1955-ös évben az alsómocsoládi tégla­gyárban 24,8, míg egyesülési szinten 23,1 darab tégla volt a kemencék légköbméteren, kénti kapacitása. Fenti tények alapján elhatá­roztuk, hogy egyesülésünk al­sómocsoládi telepe, valamint egész egyesülésünk gyors-tég- laégetési versenyre hívja ^ ki az ország valamennyi tanácsi téglagyárát, tanácsi téglagyári egyesülését és építőanyagipa­ri egyesülését, a téglaégetés­ben, a kemence hasznos lég­köbmétere kihasználásának fo­kozása érdekében. Csehszlovák miniszter­helyettes látogat a pécs- váradi gépállomásra A Csehszlovák Köztársaság gépállomásainak miniszteriie- lyettesi rangban lévő főigaz­gatója Szőke Mátyás földmű­velésügyi miniszterhelyettes kíséretében pénteken látoga­tást tesz Pécsváradon, me­gyénk legjobb gépállomásán, 1956. augusztusában elért eredményeink: I. Az alsómocsoládi tégla­gyár I köbméterre eső kihor­dása: 48,9 tégla, ebből: elsőosztályú 89,9% másodosztályú 1,5 „ harmadosztályú 7,4 „ negyedosztályú 1,3 „ SZABÓ LAJOS párttitkár AOROS JÁNOS ü. b. elnök II, Az egész egyesülés egy légköbméterre eső kihordása: 34,9 darab tégla. Az értékelésre a Város- és Községgazdálkodási Miniszté­rium Helyiipari Főosztályát kérjük fel. Előre építőanyagén átásunk jobb és több termeléséért! ÁCS LAJOS igazgató HAICS BÉLA HVDSZ TB elnök a vízlevezető árkok rendbe­hozását már elvégeztük, Bányáinknak a biztosításhoz szükséges fával való folyama­tos ellátásáért jelenleg 6 hét­re elegendő bányafát tartalé­kolunk — fejezte be nyilatko­zatát Vereckei elvtárs. A MÁVAUT legnagyobb problémája az üzemanyaggal kapcsolatosan szokott jelentkezni. Éppen ez­ért már három tonna petróleu­mot szereztek be a télre. Az idő hidegebbre fordulásakor a gázolajat ezzel a petróleum­mal keverik majd, hogy ellen­állhasson a fagynak. Beszerez­tek húsz darab kartel-kályhá' is, ami az autóbuszok indulá­sát könnyíti meg. Gondoskod­tak a hűtők befagyása elleni biztosításként fagyálló folya­dékról is. Az elmúlt télen sok bosszan- kodást, idegeskedést, s főleg igen sok nehézséget okozott a MÁVAUT vezetőinek és szere­lőinek egyaránt a helyhiány. Szerelőműhelyük olyan kicsi, hogy abban nem férnek el. Az elmúlt télen a leghidegebb hó- fuvásos napokon is az udvaron dolgoztak a szerelők, kockáz­tatva egészségüket. Ezen a problémán a vállalat semmi­képpen sem tud 6aját erejé­ből segíteni. Nincs merre *er- jeszkednáe, s nem tud helyi­ségeket sem kiüríteni. Egyet- ’en megoldás lenne, ha a vá­sártéren lévő honvédségi ga­rázst megkaphatná a vállalat, ahová húsz darab IKARUSZ is elfér. A szerelők kényelme­sen, s zárt helyen dolgozhat­nának itt. Nem kellene fagyos- kodniuk, kevesebb lenne a be­teg, s eredményesebb — a té­len amúgy is nagyobb felada­tokat jelentő •— szerelés. A vállalat igénye és kérése tel­jes mértékben jogosnak mond­ható, amelyet legrövidebb időn belül teljesíteni kellene, hogy az enyhe időjárást kihasznál­va megfelelően berendezked­hessen, felkészülhessen. Á Kokszművekben az elmúlt télen sok gondot okozott a fagyveszély elhárítá­sa. Ezért az üzem már most felkészül a télre. A fagyások és hőveszteségek csökkentése érdekében főleg a nádpalló Ta­karásokat és gőz, valamint vízvezetékek szigetelését készí­ti elő az üzem. Szélviharokból eredő lehűlések elkerülése cél­jából — hogy a város gázellá- 'ásában fennakadás ne álljon be — deszkaburkolatokat épí­tenek a fagyveszélynek kitett helyeken. A vezetlek és szi­vattyúk szigetelési munkálatai máris megkezdődtek. Az erősen gépesített vegy­ipari üzemben döntő fontos­ságú, hogy a mérőműszerek minden időben pontos adato­kat mutassanak. Ezért a sza­badban elhelyezett műszerek hibátlan működésének biztosí­tására a vállalat vezetősége gőzfűtéseket rendszeresít. A kezelőszemélyzet egészségé­nek védelme érdekében a ke­zelőfülkéket gőz, illetve kályha fűtéssel látják el. Ezen kívül a hideg idő tartamára — akár­csak a múlt télen — állandó éjjel-nappali műszaki ügyele­tet tartanak majd. Ezeknek az óvintézkedések­nek végrehajtásával a Koksz­művek vezetői biztosítottnak látják az üzem téli munkájá­nak zavartalanságát. A pécsváradi gépállomás megkapta a megyei pártbizottság vándorzászlaját A múlt vasárnap ünnepeltek a pécsváradi gépállomás dol­gozód. A tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkálatokban a megye valamennyi gépállo­másai közül ők értek el leg­szebb eredményt. S ezzel el­nyerték a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Katona Lajos elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke köszöntötte a gépállomás dolgozóit, majd be­szédében példaképül állította eléjük Simonfi Sándor, Mol­nár Géza és Tischler Pál traktorosokat, illetve Schveit- zer Antal brigádját, akik eb­ben az esztendőben kiváló munkájukkal országos viszony­latban is első helyre kerültek.- Az ünnepi beszéd után Katona elvtárs átadta a megyei párt- bizottság nevében a vándor­zászlót; 13 ezer hold földet tagosítottunk a megyében A megyei tanács mezőgaz­dasági igazgatósága jelenti: Négy község kivételével a megyében mindenütt befeje­ződött a tagosítás. Jelenleg Szentlőrincen cseretárgyalás, Bogdásán, Zokon és Dráva- sztárán pedig birtokrendezés folyik; A tagosítással kapcsolatosan különösebb problémák Szent­lőrincen, Bogdásán és Káki­cson merültek fel: A táblák kialakítása körül alakult ki vita a termelőszövetkezet és az egyéni gazdák között; Me­gyénkben eddig körülbelül 13 ezer hold földet érintett a ta­gosítás; Meghosszabbították az orosz nyelvtanfolya­mokra a jelentkezési határidőt Az MSZT Pécs városi tit­kársága a kezdő, haladó, tár­salgási, szakmai és fordítói orosz nyelvtanfolyamára a je­lentkezési határidőt október 19-ig meghosszabbította. Jó gazda módjára... A szigetvári földművesszö- vetkezet választott vezetősége jó gazda módjára vezeti a földművesszövetkezetet. ön­álló javaslatokkal, jó elgondo­lásokkal mindig a célkitűzé­seknek megfelelően irányítot­ta. A vezetőség összeforrottab- ban. egységesebben irányítja a szövetkezetei, mint bármi­kor. Most nagy mezőgazdasá­gi munka folyik, de a vezető­séget érdekli a szövetkezet munkája. Bizonyítja az a tény is, hogy a szeptember húsza­dikán este 8 órára meghirde­tett vezetőségi ülésen a 42 vá­lasztott vezetőből 30-an meg­jelentek. Az értekezleten érté­kes javaslatok születtek és fontos határozatok láttak nap­világot, melyek a földműves­szövetkezet munkáját tovább viszik előre. Határozatot hozott a vezető­ség, hogy a molványi helyi szervezetné] egykalapácsce da­rálót álMt üzembe és vállal­ták, hogy 2 000 forint célrész­jegyet fizetnek be három hét alatt. A földművesszövetke- teti tagoknak holdankénti 8 fo­rint kölcsöndíjért vetőgépet adnak használatra. A szövet­kezet vezetősége javasolta, hogy a jelenleg nem működő szigetvári mész- és téglaégető üzemet vegyék igénybe. Tíz nap határidőt adott a szövet­kezet elnökének a szükséges tájékozódás megszerzésére. A vezetőség utasította a szövet kezet elnökét, hogy a szente- gáti állami gazdasággal tíz na­pon belül állapodjanak meg az italbolt áthelyezésére vo­natkozóan és a tagok által be­fizetett 3 500 forint célrész­jegyből rendezzék be az ital­boltot. Utasította arra is, hogy a szigetvári Veres testvérek ügyében — aldk földműves- szövetkezeti tagok voltak — járjon el a párt- és tanács- szerveknél. A Veres testvérek egyikét már mentesítették a kulákli6ta alól, azonban a köz­ség lakosságának véleménye szerint a másik sem volt ku- lák. A szövetkezet elnökének kö­telességévé tették, hogy mi­után a körzet több községében aprómagtermelő, burgonya és zöldségtermelés! társulást kí­vánnak alakítani a dolgozó parasztok —< tíz napon belül tájékozódjék, hogy a termelé­si társvlásoknak tudnak-e biz­tosítani vetőmagot? A vezetőségi értekezleten felszólalt a dencsházai terme­lőszövetkezet elnöke, Somogyi elvtárs is. Elmondta, hogy a szigetvári földiművesszövetke- zet komoly segítséget adott a termelőszövetkezetnek, vető­gép, eke, borona és különbö­ző kisgépek kölcsönzése útján. Csordás István, a szövetkezet főkönyvelője pedig a tsz köny­velését több mint fél éven ke­resztül díjmentesen végezte. Azóta is rendszeresen segíti a tsz jelenlegi könyvelőjét; A szigetvári tmsz vezetősé­ge tárgyalt továbbá arról is, hogy a III. negyedévi eredmé­nyek alapján megvan \ lehető­ség, hogy újra „Kiváló föld- művesszövetkezeít” legyenek. Ezért a szövetkezet elnökét és főkönyvelőjét felkérte a to­vábbi lendületes munkára és ennek végrehajtásához felaján­lotta a segítséget is. A szövet­kezet vezetősége nemcsak ezen feladatok végrehajtásában ön- lló, hanem önálló volt akkor is, amikor elnököt kellett vá­lasztani. A MÉSZÖV és a já­rási központ több elvtárs sze­mélyére tett javaslatot, azon­ban a választott vezetőség ki­jelentette, hogy a szövetke­zetnek ő a gazdája és Szerecz László volt FJK főkönyvelőt kívánják megválasztani elnök­nek. Szerecz elvtárs alig há­rom hónapja vezeti a szövet­kezetét, de máris összeforrott a vezetőséggel és minden fel­adatot vele együttesen old meg. Kikéri a vezetőség javas­latait és támogatását. Ebből fakad, hogy Szerecz elvtársat szeretik, s vezetésével a szö­vetkezet munkája állandóan javul: Az értekezlet végén kijelen­tették, hogy a választott veze­tőség minden tagja belép va­lamilyen termelői társulásba, természetesen azok, akik még nem tagjai a tsz-eknek. Az összefogás, a kollektív munka jellemezte a vezetőségi ülést és ez az erénye a szi­getvári földművesszövetkezet egész munkájának is. KABACS BÉLA Kitzes érdekeltséget!

Next

/
Thumbnails
Contents