Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-03 / 233. szám

2

NíPTö

1956 OKTÓBER 9

Az Olasz Szocialista Párt határozata

Életbe lépett

Csehszlovákiában

az olasz szocialista erők egyesítéséről

Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottsága határozatot hagyott jóvá a szocialista erők egyesítéséről. A határozat szerint e kérdés konkrét tartalommal tölthető meg, ha a két párt egységesen lép fel a következő feltételek alapján:a szakszervezeti mozgalom egységes felfogásának helyeslése és az összes dolgozók egységét célzó akcióegység elfogadása, minden politikai, ideológiai és vallási megkülönböztetés nélkül; kölcsönös kötelezettségvállalás az állampolgárok közötti megkülönböztetések megszüntetéséért folyó harcra, kezdve a munkahelyektől és a közhatalommal való kapcsolatoktól; kölcsönös kötelezettségvállalás olyan olasz belpolitika érdekében, amely ma nemcsak elveti az atlanti kötelékek tá- madójellegű értelmezését, hanem hatékonyan hozzájárul a nemzetközi enyhüléshez, a békéhez, az egymással szembenálló tömbök megszüntetéséhez a gyarmati népek felszabadításához. „Mint a szocialista egység politikájához vezető első konkrét lépést, az Olasz Szocialista Párt azt kéri az Olasz Szocialista Demokrata Párttól, ismerje el a középpolitikával való próbálkozás túlhala- dottságát, vonja le ebből a szükséges következtetéseket és az Olasz Szocialista Párttal együtt a baloldal felé történő kibontakozás politikáját kérje a kongresszusát tartó Keresztény-Demokrata Párttól.“

Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottsága ezután visszautasítja az antiklerika- lizmus vádját és kifejezi azt a kívánságát, hogy kiküszöbölődjenek a szocialisták és a katolikusok közötti ellentétek, amelyek nem vallási, hanem politikai természetűek. A határozat végül megerősíti az elmúlt évek egységpolitdkájának érvényességét, majd leszögezi, hogy „ennek a politikának a formái, amelyek között a szocialisták és a kommunisták kapcsolatai alakultak, mindig változtak az olaszországi osztályharc különböző szakaszai szerint. Ezek a kapcsolatok hosszú évek közös harcai során alakultak ki, közös áldozatok után. Az így elért vívmányok lehetővé teszik, hogy ma ezek a kapcsolatok új formákat öltenek az egységpolitika tartós eredményeinek biztosítása érdekében, a két párt autonom kezdeményezésével és szabad elhatározásával.

Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt vezetője vasárnap Viterboban beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, az Olasz Szocialista Párt nem kéri a szociáldemokratákat arra, hogy minden további nélkül kilépjenek a kormányból, hanem csak arra, hogy rábírják a keresztény-clemokra tálcát a baloldal felé történő kibontakozás politikájának megvalósítására s csak akkor menjenek át ellenzékibe, ha a Keresztény-Demokrata Párt nem határozza meg világosan politikáját

A Japán Szocialista Pár! a szénbánya és a villany- energia-ipar államot tását, a hadsereg létszámának csökkentését javasolja

A Japán Szocialista Párt vezetői kedden javaslatot készítették, amelyben indítványozzák az ország szénbánya és villanyenergia iparának azonnali államosítását — jelenti az AP amerikai hírügynökség. A tervezet értelmében a vas- és acél-, a műtrágya- és a hajóépítő-, a szállító- és a cementipar államosítását öt

évre elhalasztanák.

A jóváhagyás céljából később a párt elé terjesztendő javaslat-tervezet egyúttal indítványozza a nemzeti véderő létszámának több mint felére csökkentését. A Japán szocialisták eddig is ellenezték az új fegyveres erő felállítását, de csak most elsőízben tettek ezen túlmenő javaslatot.

a 46 órás munkahét

Október 1-én életbe lépett Csehszlovákiában az az új törvény, amely 46 órára, a fiatalkorú dolgozóknál pedig 36 órára csökkenti a munkahetet.

Fokozatosan megszűnik a vasúti személyszállítás korlátozása

Október 25-ig fokozatosain megszűnik a vasúti személyszállítás korlátozása, mert a bányászok dereka« munkájával és behozatal útján sikerült nagyobbmennyiségű szenet biztosítani a MÁV részére. Már pénteken, október 5-én háromezer vonatkilométerre terjedő korlátozást megszün tét a MÁV; mintegy negyven személyvonatot közlekedtet azokon a vonalakon, amelyeken erre leginkább szükség van. Október 10-én hétezer, október 15-én tízezer és végül október 25-én tizenötezer \0- natkilométerre terjedő korlátozás szűnik meg és ezzel a tervezett téli menetrend teljes egészében érvénybe lép.

Karaesi főutcája

Pakisztán fővárosában, Karacsiban nagy a forgalom. Kelet tarka vlselete és Nyugat fényűző élete találkozik Itt. Az utca forgatagában — modern autók és egymást előző kerékpárok között — nem ritka a púpos teve sem, amint súlyos terhével nyugodtan lépeget a főutcán,

n r. Kulcsár Sándorra sen■

^ ki sem mondhatta, hogy osztályidegen, nem megbízható, maradi ember. Parasztgyerekből lett orvos, szülei és egyik testvére Csokonya-Vi- sontán egy termelőszövetkezetben dolgoznak, másik testvére vasbetonszerelő. Kulcsár dr. tehetséges, fiatal kutatóorvos, bőrgyógyász, érdekli és foglalkoztatja a rák, gyógyít, tanul, értekezéseket is írna. De csak úgy, ha nyugalomban, békességben hagynák élni, kutatni. dolgozni.

Az 6 ügye ott kezdődött, hogy néhány éves klinikai gyakorlat után 1955 májusában kinevezték a sikondai bányászszanatórium igazgatójává. A szanatóriumot elhanyagolt, rossz állapotban találta, a megyei egészségügyi szervek keveset törődtek vele, úgy gondolták, hasznosabban, okosabban is fel tudnák használni ezt az erdőben meghúzódó modern épületet. Kulcsár látta, hogyan működik a szanatórium, de látta a benne rejlő óriást lehetőségeket is. Meg volt győződve róla, hogy a bányászoknak szükségük van erre a nyugodt, friss levegőjű pihenőhelyre. S ennek tudatában dolgozott. Felszereltette a laboratóriumot, új műszereket szerzett be, úgy, hogy egy Idő múlva minden olyan vizsgálatot le tudott már folytatni, amire egy nagy rendelőintézet képes. Meggyógyított sokszáz beteget. Szívesen jöttek hozzájuk a bányászok, népszerűek lettek. Kulcsár doktor sokat tett a szanatóriumért, a bányászokért. Olyan érdemei vannak, melyeket senki sem tapadhat le.

/Csendesen, zavartalanul végezte a dolgát. Amíg betegek voltak a szanatóriumban, egyetlen napot sem pihent, vasárnap Is kezelt, gyógyított, Szabadideje abból a

Kulcsár doktor

három napból állt, amit akkor vett ki, amikor a régi betegek eltávoztak és az újak még nem érkeztek meg. Így ment ez több mint egy esztendeig, ez év május végéig. Ami ezután történt, így meséli:

— Május utolsó hetében minden megállt. Anyám meghalt, kiújult a régi ideg betegségem. Akkor lettem rosszul, amikor éppen kiürült a szanatórium. A feleségem behozott Pécsre, az idegklinikára, megvizsgáltak, de délután már visszamentem Slkondára. Orvos vagyok, ismerem a betegségemet is, tudtam, hogy komolyabban meg kell nézetnem magamat. Felutaztam

Pestre és meghagytam, ha nem jönnék vissza az új csoport érkezéséig, szerezzenek helyettest a komlói rendelőintézettől.

— Négy hétre lefektettek. Ezt azonnal megírtam Slkon- dira. Míg a kórházban voltam, semmiről sem tudtam, de mikor visszajöttem, villámcsapásként ért egy levél a minisztériumtól: felmondanak, egyrészt, mert beteg vagyok, másrészt, mert bejelentés nélkül otthagytam a munkahelyemet.

Először itt álljunk meg. — Mennyiben volt jogos a felmondás? Törvényellenes, mert betegsége alatt senkinek felmondani nem lehet. Ez benn áll a Munka Törvénykönyvében, amely a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot is kötelezi. De nem igaz a bejelentés nélküli távozás sem. Kulcsár betegsége első négy napján szabad volt, oda ment, ahova akart, mire pedig letelt a négy nap, megjött a levele arról, hogy kórházban tartják. Hol itt a felmondási indok?

ogy nem volt egészen helyes, amit tettek, arra a minisztériumban is hamar rájöttek. Először a minisztériumi titkárság vezetője jött Si- kondára, szabadkozva, aztán egy levél érkezett, a felmondás visszavonásával.

Az emberek azonban érzékenyek és Kulcsár dr. is ember. Nem fogadta el a hatálytalanítást, más állás után nézett, Erre azért is oka volt, mert ismét leromlott az állapota — amihez némi köze a felmondás körüli herce-hurcá- nak is lehetett — és szükségét látta, hogy egy időre olyan munkát találjon, ahol nem kell napi hat óránál többet dolgoznia. Az új helyet elég könnyen megtalálta. Azóta is ott dolgozik: három órát Meszesen, másik hármat Pécsbá- nyatelepen. Ugyanazok a betegei, akik Sikondán voltak, bányászok. Szeretik és becsülik, ezért utána jöttek.

De az új munkahellyel lakásgondok is születtek. Mikor Slkondára ment Kulcsár, felmondta a pécsi lakását. Minek tartotta volna? Most viszont ki kell mennie Sikon- dáról. A minisztérium először Uj-Meszesen remélt találni neki egy kétszobás lakást, mondván, hogy jogtalanul lakik benne a mostani lakó. Elejtették. Aztán Mdnfán ígértek valami lakást. Kiderült, hogy nincs. Aztán mégis került, egy sötét, földes egyszoba-kony- hás parasztházban, kartonnal, deszkákkal elválasztva a másik lakótól. Kulcsár — érthetően — neu» fogadta el. Közben sürgették, hagyja el a szanatóriumot. A pécsi tröszthöz fordult segítségért, kérte, támogassák, hogy az október

ügye

elején Meszesen átadandó lakások közül egyet megkaphasson. Vereczkei elvtárs, a tröszt igazgatója csodálkozott a kérésen, úgy tudta, kapott már a doktor lakást Mánfán. Aztán küld egy levelet, szeptember tizedikén, hogy nem tud lakást adni. A megyei tanács egészségügyi osztálya a következő fórum. Nem segít. Miért? ügy tudják, Kulcsár kapott már lakást Pécsett. Honnan tudják így? Most már azt ígérik, utánanéznek, mit tehetnek. Máig is ezt teszik. Később jött egy levél az Egészségügyi Minisztériumtól: „Értesítem, hogy lakásjuttatása biztosítva mn. Forduljon a szénbányászati tröszt igazgatójához.” Vereczkei elvtárs így válaszol:

— Nem adok lakást, egyrészt, mert nincs, másrészt, mert nem tartozik rám.

Es végül egy újabb levél a sikondai szanatórium igazgatójától: „Felhívjuk, hogy a jelenleg használt szolgálati lakást 8 napon belül hagyja el”

I tt tart az ügy ma.

De hová menjen Kulcsár doktor? Mánfára, a földes, egyszoba-konyhába, amiben egyébként más lakik? Most, amikor — helyesen — arról beszélünk, hogy meg kell becsülni az értelmiséget, senki sem kívánhatja egy kitűnő kutatóorvostól, hogy ezt tegye! A tröszt nem törődik a doktorral. Visszautasította amán- fai lakást, tegyen, amit akar. A minisztérium úgy tudja, a tröszt majd intézkedik. A merni egészségügyi osztály „kivizsgál.” De meddig? Es mit? Lakás kell Itt, nem BrDMM tartó vizsgálati

A Dunántúli Napló jogi tájékoztatója

Az egyeztető bizottságokról

A dolgozó és a vállalat között a munkafeltételek megállapítása, vagy alkalmazása kérdésében felmerült vitákat általában az egyeztető bizottság útján, bizonyos esetekben a bíróság előtt, s kisebb részben szolgálati úton kell elintézni;

Mindenütt, ahol üzemi bizottság működik és a dolgozók száma a 30 főt eléri, egyeztető bizottságot kell alakítani. Ez az úgynevezett vállalati egyeztető bizottság. A vállalati egyeztető bizottság 4 tagja közül 2 a vállalat igazgatóját, 2 pedig a dolgozókat képviseli. Az olyan vállalatoknál, melyeknél üzemi bizottság nem működik, vagy a dolgozók létszáma a 30 főt el nem éri, általában járásonként közös egyeztető bizottságokat kell alakítani;

Az egyeztető bizottság tagjait egy év tartamára jelöli ki a vállalat igazgatója, illetőleg üzemi bizottsága;

A vállalati egyeztető bizottságok elsősorban azokban a vitás ügyekben járnak el, melyek elintézésére a törvény az egyeztető bizottságoknak kizárólagos hatáskört biztosít. Az ilyen vitákat végérvényesen az egyeztető bizottság dönti el, tehát a dolgozó vagy az igazgató a bizottsági eljárás befejezése után sem fordulhat ezekben az ügyekben a bírósághoz. Az egyeztető bizottság jár el azokban az esetekben is, amikor bizonyos viták elintézésére nincsen ugyan kizárólagos hatásköre, mégis azért, mert a munkaviszony még fennáll, a dolgozó és a vállalat közötti vitát az egyeztem bizottság elé kell vinni. Végül eljárhat akkor is, ha a munkaviszony megszűnt, azonban a felek egyike az ügyet az egyeztető bizottság elé szándékozik vinni. Ez utóbbi esetben azonban előfeltétel az, hogy az ügyben bíróság előtt eljárás még ne legyen folyamatban.

az egyeztető bizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok a viták, amelyek: a) a bérosztályba és fokozatba való besorolás, b) a munkaidő vagy túlmunka szabályozása, c) a rendes szabadság mértéke, d) a munkaruha igényjogosultság,

e) a védőételek kiszolgáltatása,

f) áthelyezés, g) a munkaviszony megszüntetése kérdésében, akár a munkaviszony tarDe vannak egyéb dolgok is. Kis ebbek-nagy óbbak. Mondjuk kisebb az, hogy a szanatórium bútorait kihordták Kulcsár szobájából. Talán az is kisebb, hogy megtiltották neki a fürdőszobahasználatot, holott Sikondán boldog-boldogtalan a szanatóriumban fürdik. Esetleg még az is apróság, hogy nem engedik meg, hogy a szanatóriumban étkezzék (más idegenek tehetik). — Mindez lehet kicsiség. Talán fel sem érdemes háborodni miatta!

De nagyobb dologról is van szó. A szanatórium vezetői — ki tudná, miért — elkobozták Kulcsár doktortól azokat a kórlapokat, amelyeket maga készített, amelyeken a saját tudományos adatait összegyűjtötte, hogy tanulmányt készítsen, többek között azért, hogy bebizonyítsa, mennyire hasznos a sikondai éjjeli szanatórium a bányászok egészségvédelme szempontjából.

Hogy dolgozzon Kulcsár doktor? Nincs lakása, nem tud étkezni, nem fürödhet, elvették a bútorai egy részét, képtelen tudományos munkát végezni, mert jogtalanul elszedték az összegyűjtött bizonyítékait.

ulcsár dr. nem kíván

semmiféle kártalanítást. Azt mondja, kutatóember, aki nem akar mást, csak lehetőséget arra, hogy dolgozhassák. Lakást Pécsett vagy Uj-Meszesen és a Sikondán összegyűjtött, elkobzott adatokat. Ez minden óhaja. Sok ez?

Nyugodt életet kívánunk biztosítani a nép értelmiségének, réginek és újnak egyaránt. Kulcsár doktornak is. Ezt meg kell érteniük az ügy összes illetékeseinek, akik szintén több megbecsülést remélő értelmiségieknek tartják magukaif

KOCSIS TAMAS

tama alatt, akár annak megszűnése után merülnek fel;

Az egyeztető bizottság az eljárást panasz alapján folytatja le. Ezt akár írásban, akár szóval elő lehet terjeszteni. Utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A panaszt attól a naptól számított 2 hónap alatt lehet előterjeszteni, amikor a panaszos a sérelemről tudomást szerzett. Később csak abban az esetben lehet a panaszt egyeztető bizottság elé vinni, ha a panaszos a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el; A bizottság köteles a panaszt 8 nap alatt elintézni. Az eljárás során mindkét félnek módot kell adni arra, hogy álláspontját előterjeszthesse és megindokolhassa. Ezzel egyidejűén lehetőleg meg kell jelölni a bizonyítékokat, a kihallgatni kért tanuk nevét és lakhelyét és be kell nyújtani az esetleges okirati bizonyítékokat is. A bizottság üléséről a panaszost és a vállalat igazgatóját legalább 48 órával megelőzően értesíteni kell, hogy megfelelően fel tudjanak készülni;

Az egyeztető bizottság az

ülésen köteles a panasszal foglalkozni, az érdekelteket _ a szükséges tájékoztatással ellátni, kötelességeikre figyelmeztetni, a bizonyítást a szükséghez képest lefolytatni és arra törekedni, hogy a jogszabályok betartása mellett mindkét félre megnyugtató és meggyőző megegyezés jöjjön létre. Ezt azért emeljük ki, mert az egyeztető bizottságok a legtöbb esetben éppen azt hanyagolják el, ami a feladatuk, nevezetesen az egyeztetést és helyette mechanikusan az egyik vagy a másik álláspont mellett foglalnak állást. Az egyeztetés nem azt jelenti, hogy a vállalat igazgatója és a munkavállalók egyezkedjenek, hanem azt, hogy az ellentéteket kiegyenlítve, a véleményeket közös nevezőre hozva, a bizottság az igazságnak megfelelő döntést hozzon.

A panaszos az egyeztető bizottság bármely tagja ellen kifogást jelenthet be, ha őt elfogultnak tartja. A kifogás felől az egyeztető bizottság határoz, de a kifogásolt tag e határozathozatalban részt nem vehet.

Még mindig elég sok esetben előfordul, hogy az egyeztető bizottságok törvénysértő módon nem fordítanak kellő gondot a tények alapos tisztázására, főleg a panaszos érdemi védekezésének jegyzőkönyvbe vételére. A bizottság üléseiről egyénenként külón- külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvbe röviden fel kell venni az ü’és során elhangzott nyilatkozatokat, a hozott határozatot és annak indoklását.

Az egyeztető bizottság határozatáról az érdekelteknek 3 napon belül jegyzőkönyvi másolatot kell küldeni. A határozat a vállalatra és a dolgozóra egyaránt kötelező.

Az elsőfokon eljárt egyeztető bizottság határozata ellen a vállalat igazgatója, a dolgozó, valamint az üzemi bizottság is a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt fellebbezéssel élhet. A fellebbezést 'rásban vagy élőszóval lehet előterjeszteni. A fellebbezés “lintézése a területi egyezhető bizottsághoz tartozik. Különös ielentősége van annak, hoev a határozat ellen az üzemi bizottság is fellebbezéssel é’hat. Előfordul ugyanis, hogy a iol- "ozó feszélyezve érzi magát a fellebbezés benyújtásában, az üzemi bizottság viszont érdek- képviseleti jogköre alapján önállóan is fellebbezést nyújthat be. Az üzemi bizottságnak egyik fontos feladata éppen az. hogv az egyeztető bizottságban működő tagjai segítségével figyelemmel kísérje a hozott határozatokat és ahol szükség van arra, akár a vállalat füzem), akár a dolgozó érdekében éljen a fellebbezés jogéval.

Október 13: megyei gazdászbál

Október tizenharmadikán az MSZT és a TTIT összes helyiségében tartják meg a megye mezőgazdasági szakember reinek nagyszabású isméik»* dési estjét és őszi bálját;