Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-06 / 236. szám

VILÁG PROt.F7 4K.t4t EGYES fi JETEK ! # / mraiMioii MA Az első októberi eső után A szentlőrinci technikumban 9.7 mm csapadékot mértek A BARANYA MEGYEI PAR .'<S Uü I ESa'ü ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP. XIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR mammmammmmmmmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmm Önálló és bátor tetteket a bányász­szakszervezetekben ! A bányász dolgozok igen nagy megelégedéssel fogadták a SZOT IX. ülésszakát és an­nak határozattervezetét. So­kan megjegyzik, hogy jó érzés végre a szakszervezetek önál­lóságáról, bátorságáról és kezdeményezőkészségéről hal­lani és arról olvasni, hogy a szakszervezetek kiállnak a dol­gozók érdekeiért. Aki ismeri a bányászszak­szervezeteket, az nem csodál­kozhat a dolgozókon, önálló­ság nálunk az utóbbi években csak annyi volt, amennyit a tröszt szakszervezeti trösztbi­zottsága megadott, önálló és bátor kezdeményezések így nem is születhettek, csak a vasasi Petőfi-akna üzemi bi­zottsága próbálkozott meg ve­le esetenként. Itt bátran ki­álltak a dolgozók érdekei mel­lett és bátran harcoltak a törvénytelenségek ellen is — de még itt se érhettek el tel­jes eredményeket. Hogy meny­nyire nem, bizonyítja az a tény is, hogy a vasasi Petőfi- aknának, négyszeres élüzem címe ellenére sincs „kiváló dolgozó“ jelvénnyel kitünte­tett bányásza. A többi aknán rosszabb volt a helyzet. Többször meg­történt, hogy a bányászok ro­vására nem hajtották végre a kollektív szerződés előírásait. (Példaként említhetnénk az István-aknai útat, amelyet már -tavaly meg kellett .volna javítani, és még most se ja­vították meg.) A személyi kul­tusz légköre idején szakszer­vezeteink sokszor nem mertek fellépni a do' r-izók jogos kö­vetelései mellett, nem ellen­őrizték, hogy a normák meg­felelnek-e a helyi viszonyok­nak s hogy a normákat kiad­ják-e határidőre. így történt meg Pécsszabolcson, hogy né­hány dolgozó csak a hónap kö­zepén tudta meg, hogy mi is a normája. Hibák voltak az egészségvé­delemben is. Bányakerületünk vágataiban még ma is nagy a víz és sár (főleg a szabolcsi kerületben), Vasason és Pécs VI. kerületben pedig túlmeleg munkahelyeket is találhatunk. E tekintetben is sok munka vár üzemi bizottságainkra, inert még ma se harcolnak eleggé az egészséges és bizton­ságos munkahelyekért. Ilyen problémák közepette tárgyalták meg aknáinkon a SZOT IX. teljes ülése anyagát és határozattervezetét. A szak- szervezeti aktívaértekezleten rengeteg' hozzászólás, bírálat és kérés hangzott el. A vasa­snak például jogosan kérik, hogy a nyugdíjazásnál a szol­gálati időt vegyék figyelembe és ne a keresetet, hogy a nyugdíjazásnál földalatti mun­kaidőnek számítsák az akna­vájárok, bányakőművesek és bányalakatosok szolgálati ide­jét, — az újhegyi dolgozók is jogosan kérnek munkaruhát. A kérelmek mellett konkrét javaslatokat is hallottunk. Üzemi bizottságaink pontról- pontra elemezve a SZOT hatá­rozattervezetét, például java­solják, hogy a határozatterve­zet egyik pontjában pontosan fogalmazzák meg, hogy ki büntessen a munkavédelem elhanyagolásáért — a szak­szervezet-e vagy az üzemveze- tőség-e? Ha nem akarunk visszaesni a személyi kultusz légkörében fogant hibákba, akkor üzemi bizottságainknak harcolniok kell a dolgozók jogos követe­léseiért és szakszervezeted ük­nek a dolgozók érdekvédelmi szervének kell lenniök. Persze azt is meg kell magyarázni, hogy nincs még nálunk Ká­naán vagy „terülj-terülj asz­talkám” bőség. Bányászaink többsége ugyanis arra számit, hogy január 'elsejével minden régi hiba megoldódik, akár a bérkérdésekről, akár a nyug­díjügyekről legyen szó. Nos, bátran meg kell mondanunk, hogy népgazdaságunk teherbí­ró képességét máris meghalad­tuk s ha szó is van arról, hogy a hibákat orvosolni akarjuk, ezt január elsejével még ko­rántsem tudjuk megtenni. A nyugdíjnál például egyelőre csak a legalacsonyabb kategó­riáknál emelhetünk, ami pedig a bérkérdéseket illeti: amikor aknáinkon megvalósul az ön­álló vállalati. elszámolás, ak­kor ezt ott, az üzemvezetőség­nek és az üzemi bizottságnak kell elintéznie. A szakszervezeti munkáról szólva, mindennek a lényegét összefoglalhatjuk abban, hogy az egész tagsággal összefogva cselekednünk kell. A SZOT IX. teljes ülésének határozat- tervezete — bár csak tervezet s vitatkoznak rajta, mégis megállapíthatjuk, hogy — zö­mében jó. Az irányelvek te­hát megvannak, most már tet­tekre van szükség, méghozzá nem is akármilyen, hanem ön­álló, bátor és kezdeményező tettekre. Fónai János SZOMBAT, 1956 OKTOBER 6 Ma villanyfénynél ünnepelnek Varga községben Varga község lakosságának régi kívánsága teljesült: októ­ber frán. kigyullad a villany­fény a faluban. Ebből az alka­lomból a felsőegerszegi köz­ségi tanács ma délután fél 5 órakor Varga községben kul­túrműsorral egybekötött vil­lanyavatási ünnepséget ren­dez, amelyen Vadon Antal elvtárs, a sásdi járási tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Az ünnepség után táncmulat­ságot rendeznek. Sokáig váratott magára az első októberi eső. Régen hiá­nyolták már megyénk terme­lőszövetkezetei és az egyéni gazdák. S ha nem is volt va­lami kiadós eső — Villányban 6 ,6, Mohácson pedig 6,2 milli­métert mértek. — Azért csak használt valamit a földnek, s megyeszerte erőteljesen meg­indult az ősziek vetése. Erről beszél most Száraz Gyula elvtárs, a mohácsi me­zőgazdasági technikum igaz­gatója, aki szintén kevesli a csapadékot. — Az iskola földjein már korábban is erőteljesebb ütem­ben folyt a vetés. Porba ve­tettük az őszieket és gondo­san apróra elmunkáltuk a föl­det. Nagyon vigyáztunk és vi­gyázunk most is arra, hogy rögmentes legyen a magágy, melyet most ez a kevéske eső sem tudott teljesen átáztatni. Valamit azért csak használt? — Hasznos volt az őszi ár­pánknak. Korábban elvetettük és azok a szemek, melyek nem kerültek túlságosan mélyen a talajba, most kaptak egy kis nedvességet és duzzadni kez­denek. Természetesen ez után is elkelne egy jó, kiadós eső, hogy a csírázáskor legyen ele­gendő vize a gyenge növény­nek. Sásdon — azt kell monda­nunk, — megakadályozta a további talajmunkát az elég­gé kiadós eső. Reggel nagy boltokban állt a víz az utcá­kon, a határban nem tudták folytatni a megkezdett szán­tást. A gépállomás is leállás­ra kényszerült, mert nagy han­tokat szántott az eke és csak önkretette volna a talajt, ha vább erőltetik a szántást. Mit mondanak a mekényesi tsz-ben? — Nálunk ma a Bukructhál dűlőben vetjük a búzát. Na­gyon vártuk már ezt az esőt. Igen kellett a tíz hold káposz­tára is. Már csak fonnyadozott a nö­vény a nagy vízhiányban és az utolsó hetek száraz napjai nagyon megviselték. Most kezd teborulná és hamarosan ki­heveri a hosszú szárazságot. Kell is. Mintegy félmillió fo­rint haszonra számít a 10 hold káposztából a mekényesi ter- u előszövetkezet. A megye déli részein arról ájékoztatnak, hogy igen hasz­nos volt az első októberi eső. — Szava és Bisse környékén — tájékoztat Horváth mező­gazdász elvtárs a harkányi gépállomásról, — nagy hasz­na volt a csapadéknak. Első­sorban az, hogy a már elvég­zett szántást most könnyebben ‘udjuk elmunkálni. Ezért a gépállomás csaknem vala­mennyi erő- és munkagépe kint dolgozik a körzet terme­lőszövetkezeteiben. Tárcsáz­nak és aprítják a rögöket, sogy jól előkészített és por­hanyóé talajba kerüljön a mag. A harkányi gépállomás munkáját nagyban segítik a termelőszövetkezetek. Ezekben °. napokban munkába állítják ■’ataikat is és sietnek a tár­csázással, hogy mielőbb elké- -/ítsék a magágyat. Az első napon beérkezett ’■'ülések és jelentések alap­ián elmondhatjuk, hogy ha ke­vésnek is bizonyult az első októberi eső, azért termelő- szövetkezeteink, állami gazda- ónk és az egyéni parasztok i megye egész területén fel- )■; sználják azt, hogy jól előké- zítsék a rögös talajt az őszi abonafélék vetésére. iVémel szakemberek pécsi látogatása A Pécsi DÉDÁSZ és a Kari Marx-Stadt áramszolgáltató vállalata között megkötött ta­pasztalatcsere egyezmény ke­retében az elmúlt napokban négy német szakember tar­tózkodott városunkban. A né­met vendégek — Eberhardt Maennich műszaki igazgató, Johann Bierbaum mérnök, Emst Michel üzemvezető és Karl Rockelmann lakatos, alapszervezeti pártt tikár — megtekintették először a buda­pesti országos villamosenergia teherelosztó központot, majd Sztálimvároson keresztül ér­keztek városunkba. Városné­zés után megtekintették Mo­hács, Bátaszék, Nagyharsány, Szigetvár és Hóból községek villamoöberendezését, hálóza­tait, illetve az itt folyó hálózat- építési munkálatokat. A né­met vendégek különös figyel­met szenteltek a vasbetonosz- lopos hálózatnak, mert náluk ez jóformán ismeretlen. 1958- han akarnak olyan üzemet lé­tesíteni, ahol vasbeton villany- oszlopokat gyártanának. A látogatások után rövid ta­pasztal atcsere-megbesaélésen ismertették egymással a né­met és magyar szakemberek a magyar és német áramszolgál­tató iparág szervezeti felépí­tését. A magyarok ismeretei rövidesen tovább bővülnek majd, amennyiben vagy e hó­nap végén, vagy a jövő hónap elején Kövesdi József válla­lati igazgató vezetésével kül­döttség indul útnak, amely visszaadja a németek látoga­tását. A német elvtársak egy kes- kenyfilm felvevő- és leadó készüléket hoztak ajándékba. fi. gépet új munkamódszerek és balesetvédelmi imtésskedé- sek felvételére és tapasztalat- cserére használják fel. Napraforgómagért — disznózsírt! A tavalyinak t zszeresét cseréitek ke a gazdák A földművesszövetkezeti olajcseretelepeken esztendők óta nem volt olyan nagy for­galom, mint idén, amikor nap­raforgómagjukért cserébe nem csak étolajat kaphatnak, ha­nem disznózsírt is igényelhet­nek a gazdák. A befutott je­lentések szerint 1955 hasonló időszakában mindössze 12 má­zsa napraforgómagot cseréltek ki a termelők, idén azonban ez a mennyiség már több mint tízszeresére növekedett. — A cseretelepek 65 mázsa disznó­zsírt adtak ki eddig naprafor- ló csere ellenértékeként a ter­melőknek; városi tanács javaslatára szállítási kirendeltséget létesítettek Pécsett Pécsett a kereskedelem áru­szállításait nagymértékben ne­hezítette a szállítóeszközök hiánya. A Pécsi Ruházati Bolt, a Pécsi Állami Áruház és több más vállalat az árut kényte­len volt kis kézikocsijával szállítani. Amikor a kiskocsit lejtős úton fölfelé húzták, sok­szor lepotyogott az áru, pisz­kolódott, rongálódott; 0 A TEFU, a kereskedelmi vállalatok részére nem tudott megfelelő számú kötbéres te­hergépkocsit biztosítani, a vál­lalatok saját tehergépkocsija pedig már elhasznált állapot­ban volt Például a Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat, valamint a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vál lalat gépkocsijai többet voltak javítás alatt, mint az áruszál­lítás szolgálatában, pedig ez a két vállalat látja el a város lakosságát a legfontosabb élelmiszerekkel. A sűrű gép­kocsijavítások miatt, egyes árucikkek, élelmiszeráruk szállításárnál időnként zava­rok mutatkoztak; A szállítási nehézségek meg­szüntetése érdekében Pécs vá­ros tanácsának kereskedelmi osztálya • azzal a kéréssel for­dult a belkereskedelmi mi­niszterhez, hogy — Salgótar­ján, Miskolc, Szeged példájá­ra — Pécsett is létesítsen szál­lítási kirendeltséget. A Bel- kereskedelmi Minisztérium Szállítási Igazgatósága a ta­nács kérésének eleget tett és >któber 1-én, Pécsett, szállítá­si kirendeltséget létesített. A szállítási kirendeltséget a József Attila utca 17 szám alatt, az Erdőgazdaság volt gépjavító műhelyének helyisé­gében állították fel és egyelő­re a budapesti Iparcikkszállí­tó Vállalat keretén belül mű­ködőik, A vállalatnak 10 darab három és fél tonnás Csepel tehergépkocsija, 2 darab 2 tonnás Gránit-furgonja, vala­mint 6 darab háromnegyed tonnás kistehergépkocsi ja van. összesen tehát tizennyolc gép­kocsival biztosítja a pécsi kis­kereskedelem áruszállítását; Amennyiben kocsiparkja meg­engedd, a nagykereskedelmi vállalatok árucikkszállításaira is sor kerülj Mindössze egy hét óta mű­ködik a Belkereskedelmi Mi­nisztérium pécsi szállítási ki- rendeltsége, de ez idő alatt szállítási probléma nem volt; A kiskereskedelem áruszállí­tási nehézségei megszűntek, emellett a hús javarészét most már csukott tehergépkocsikon szállítják; Már csak a búza van hátra (Telefonjelentés) A siklósi állami gazdaság­iban valamennyi őszi növény­ifélét elvetettek, a búza kivé­telével. A búza vetéstervüket (is csaknem 50 százalékra tel­jesítették. A hátralévő vetés­sel tíz munkanap alatt végez- | nek a gazdaságban. * --------------­A mohácsi városi tanács terveiből • A mohácsi városi tanács (mezőgazdasági állandó bizott- >sága legutóbbi ülésén határo- 'zatot hozott arról, hogy az 1 1957-es községpolitikai terv­en milyen munkákat kíván 'elvégeztetni. A határozatot jó­váhagyás végett a tanácsülés 'elé terjesztették; Szó van a határozatban a rév szigeti oldalán egy pajta-« szerű pihenő létesítéséről, a jenyei út mindkét oldalán az járkolás befejezéséről, három 'kút létesítéséről és más fel- I adatokról. Nagy munka lesz ! a tervszerinti 240 holdas lege­lő létesítése, amelyen ugyan- 'csak fúrnának két kutat, épí­tenének két pihenő karámot, 'felállítanának 4 itatóvályút éi 'fásítanák a területet. Foglal- ' kozik a határozat 3 holdas fűz­telep és egy facsemete tároló és csomagoló létesítésével. A határozatban előírt ősz» mirniVát IrÄHieönp o/o* Szabad szombat az etámííéfiitUezéstiél Korszerű biztosítás Petőfi-aknán Petőfi-akna bányászai a má­sodik félévben eddig 6620 ton­na szenet szállítottak terven fe’ül a külszínre. A többlet- szén kitermelését lényegesen me skönnyítették a tervszerű fsháró, elővájó, karbantartó műveletek. A nagy nyomás és ta’pduzzadás miatt gyakran kellett és kell bővíteni a vá­gatokat. Ennek megszünteté­sére jobban szorgalmazzák a kör1 etvezetők a korszerű bá­nyabiztosítás alkalmazását. A második bónyakörleiben az összes új biztosítási eljárást kipróbálták. Kétszáz méter szállítóvágatot ácsoltak ki ok­tóber 1-ig Moll-ácsolattal, fa­kocka falazással. A második szint II. északi irányvágaton ott, ahol nincs különösen nagy kőzetnyomás, a fa-ácsolatot, mely a kihúzó légj árat me­leg. párás levegőjétől rövid idő alatt elkorhadt, most vasbeton tám- és süvegfákkal ácsolják ki. Az ötödik szinten a lég-ak­nai rakodó betonfalazatát a nagy nyomás miatt állandóan újítását alkalmazzák a mollo- zásnál. Az új eljárás szerint a középső cs úszó-fákat tám- fák helyett a talpban elhelye­zett csuklós mollvas tartja. Ez­zel a csuklós mollácsolással Sokszor beszámoltunk már a város hatá- ^ rában folyó nagyarányú erőműépítke­zésről, az itt tapasztalható friss munkalendü­letről, lázas tevékenységről. De nem mindig van ám itt ilyen lázas tevékenység! Minden hónap második péntekjének délutánján útra kél a szorgalmas építők serege, hogy talán nagyon-nagyon távol lévő otthonában töltsön el egy csendes pihenőnapot, az úgynevezett ,,szabad szombatot.“ Az építőmunkások nagy­része messzi vidékről került ide s a szabad szombatokon úgyszólván megüresednek a la­kóházak, legényszállások. Ha azután egy ilyen napon téved erre az újságíró, hát alig ismer rá az egyébként oly serény tevékenységű javitani kellett. A munkálatok j gyakran akadályozták a szál-< lítást, ezért 3.6 méter átmé- < rőjű vas-tübingel biztosították. < A Moll-ácsolatok alsó támfáit, a talp és oldalnyomás gyorsan l. , , ^ , , , - -» eltörte, kinyomta, ez sok mun- é helyre. Mindenütt lezárt ajtók, behúzott fug- kát adott a karbantartóknak. # Oönyű ablakok. Egy csukott ablak mögül halk Most a nagy kőzetnyomású é rádiózene hangjai szűrődnek ki; távolabbról munkahelyeken Tamási 1st-é harsány, végtelenül magányos füttyszó száll ván elvtárs, a Pécsi Szénbá- felénk valamelyik tágas, most nyilván üres nyászati Tröszt főmérnökének (I legényszobából. Embert nem látunk sehol. Már jóideje bolyongunk a néma házsorok között, amikor kint, a földgyalúgépek szántot­ta. sárga homoktenger szélén végre élőlényre buklcanunk. De ez sem. amolyan közönséges nappali ember, hanem Hauk Antal bácsi, a Földgép Vállalat éjjeli őre. A szabad szomba- báztosítják a hetedik szint I-} tokon neki huszonnégyóráznia kell: ezért ta- északi 9-es telepri alapvágatot, i1 lálja őt ébren délután a bágyadt szeptemberi Vasas-bányán a 2-es körlet- <' napfény. ben is jól bevált a T. H. gyű- d — De jól is esik ilyenkor már egy kis na- rűzés. Hetedik szint I. északi poeska — mondja vidáman hunyorítva, mi- 9-es telepiében 70 méter alap-11 alatt hosszú léptekkel átgázolunk a lábunk folyosót biztosítottak már ed- (• alatt szétfreccsenő laza, sárga homokon, a dig T. H. gyűrűzéssel. A kor- főépület-építkezés irányába. szerű biztosítás többezer forint? he”f kutyaugatás fogad bennünket. . f majd előkerül egy or, apró, derűs, harcias értékű banyafat, munkabért, ember, kezében félelmetes, görbe vasboUál. takarított meg már eddig is az# Nem fél egyedül? — kérdezzük « kU em- élüaena Vasa6-bányának* bari, — Nem én! Velem a kutya — feleli nevet­ve, a hatalmas vizsla felé intve. — Rosszul is járna, aki idemerészkedne! A kutya, látva, hogy jóbarátok vagyunk, elhallgat, s elfeküdve csakhamar folytatja ebédutáni szendergését. Tágas, több méter mély katlan szélén ál­lunk. A majdani erőmű épületből eddig el­készültek már az alagsorral, melynek beton­födémjéből vékony, lcampós vasrudak százai emelkednek ki: ezek lesznek a betonoszlopok vasszálai. Most itt is minden mozdulatlan és elhagyott. A betonkeverő és kőTnízó gépek is dermedten állnak a katlan peremén, akár­csak az anyagszállítást végző motorvontatá- sú, kicsiny csilleszerelvények. A rendező­pályaudvar felől vonatfütty szakítja meg a némaságot, utána még süketebb a csend: tisz­tán halljuk, amint a fejünk felett lévő víztar­tóból szabályos időközönként egy-egy vízcsepp hull egy vaslemezre. körülnézünk. Ez hát a nagy építkezés **■ színhelye! De honnan ez a szívszoron­gató, mozdulatlan csend? A gépek mind itt vannak: a földgyalúk, kotrógépek, exkaváto­rok, az óriás árokásógép s a púpos hátú ele­vátorok mind. Csupán egy valaki hiányzik: az ember. Pénteken délután háromnegyedegy órakor egy intésre megálltak a munkáskezek és az ember elvonult a színhelyről. S vele az élet, a mozgás. Nélküle siralmasan merednek a féligkész falak, értelmetlenül, magatehetet- lenül állnak a gépek. S így is maradnak hét­főn reggel 9 óráig, amikor újra élet költözik a falak közé, csikorogva, de vidáman megin­dulnak az exkavátorok és keverőgépek, meri ismét jelen van már minden tevékenység vég­ső szervezője: a dolgozó ember.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents