Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-28 / 255. szám

2 NAPLÓ 1956 OKTOBER SS 1 A kormány új tagjainak ételrajza (Folytatás az 1; oldalról) gazdapárt főtitkára lett, hó­na pról-hónapra élezték a har­cot ellene, végül Rákosi ösz- szeesküvéssel vádolta meg és az ellene emelt vádak alapján szovjet hatóságok letartóztat­ták. Több év utón idén tért haza a Szovjetunióból és Pécs melletti házában nyerte visz- sza egészségét, hogy most a nemzet életének e sorsdöntő óráiban isimét felelős helyre lépjen azok é-dekében, aki­kért egész életében küzdött: a magyar parasztokért, a nép boldog, szabad jövőjéért Münn'ch Ferenci Münmidh Ferenc 1886-ban született. Jogi egyetemet vég­zett. Az első világháborúban mint hadifogoly került Orosz­országba és ott résztvett a ma­gyar hadiüoglyok forradalmi szervezetének megalakításá­ban. 1918 elején hazatért Ma­gyarországra, ahol 1919-ben kommunista tevékenységért letartóztatták. Kiszabadulása után a Tanácsköztársaság had­seregében fejtett ki tevékeny­séget. Résztvett a spanyolor­szági szabadságharcokban, 1938. áprifisában a 11. nemzet­közi dandár parancsnoka lett. A felszabadulás után először pécsi főispán* majd ezt köve-5 tőén budapesti rendőrkapi­tány. 1949-ben a héWnki, 1950- ben a szófiai, 1354-ben moszk­vai nagykövet. 1956. augusztu­sától a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban képviselte hazánkat. Münmich Ferencet 1956. október 24-én beválasz­tották az MDP Központi Ve­zetőségébe* Babies Antal I elmozdították állásából. 1945. után ismét megbízták az egye­temi urológiai klinika vezeté­sével, amelynek élén áll ma Is. Babies professzor 1948 óta tag­ja a Magyar Dolgozók Pártjá­nak. ^^Gyene^AntafJ 1921-ben született, munkás­család sarja. Már kora ifjú­ságában bekapcsolódott a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkájába. Tagja volt a Györffy kollégium vezetőségé­nek. A Horthy-rendőrség 1944- ben letartóztatta A háború befejezése titán a MADLSZ funkcionáriusa lett. Közben a közgazdaságtudomá­nyi egyetemen tanult. Részt­vett a NÉKQSZ megszervezé­sében és később a szervezet főtitkára lett. A NÉKOSZ fel­oszlatása után teljesen mellőz­ték és bár közgazdász diplo­mája volt, kénytelen volt se­gédmunkásként dolgozni. Nagy Imre elvtárs, aki akkor az ag­rártudományi egyetemein dol­gozott, maga mellé vette ta­nársegédnek. Az 1953-as júniu­si határozat óta a Társadalmi Szemle mezőgazdasági rova­tának vezetője. Janza Károly I 1902-ben született a Veszp­rém megyei Dovószpatonán. Tízgyermekes pékmester gyer­meke. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1921—27. között. Tanulmányai befejez­tével három évig vidéken volt orvos, majd hat évig buda­pesti egyetemi klinikán volt díjtalan gyakornok, illetve ta­nársegéd. Megszerezte a sebé­szi képesítést, 1940-ben pedig megkapta az egyetemi magán­tanári címet. 1941-ben meg­bízták az urológiai kMndka ve­zetésével, azonban 1943-ban Induljanak meg a helyi vonatok Október 27, A pécsi vasútállomás váró­termének padjain már dél­előtt sincs üres hely. A fo­lyosón és az előcsarnokban is türelmetlenek az embe­rek. A legtöbben munká­sok. munkásnők, Itt dolgoz­nak Pécsett, és mivel szom­bat van, utazni akarnak. Sorra megkérdezik az ügyeletes rendőröket, hogy mégis mikor Indul már meg valamelyik helyi vonat­járat. A rendőrök a fejüket rázzák. Senki nem tud sem­mit. Es az emberek, munká­sok és munkásnők ülnek, áesorognak, várnak. Megkérdezem Pápai Jenőt, a pécsi MÁV Igazgatóság forgalmi osztályvezető he­lyettesét. Széttárja a kar­ját: — Felsőbb utasítás... A személyszállító vonatok nem közlekednek. Péntek este óta a helyiek sem. Es éppen szombaton! Ami­kor egy-két heti munka után százan és százan haza IgvoUernek a falujukba. Mit mond Tóth József, a pécsi MÁV Igazgatóság Igaz­gatója? — Helytelennek tartómén Is a rendelkezést. De beszé­lek a felettes szervekkel (Csanady György MÁV ve­zérigazgató, és a Honvédelmi Minisztérium), hogy legalább a helyi járatokkal BHBáadnl hassunk. *■*'"*' Janza Károly 1914-ben szü­letett, muükáscsaládból, apja asztalos, anyja gyári nrankás- nő. Mán fiatal korában be­kapcsolódott a munkásmozga­lomba ,a Ganz Hajógyár ta- noncainak ifi bizalmija lett. Húszéves korától a rákospa­lotai vasas szakszervezet veze­tőségi tagjaként dolgozott. A felszabadulás után a Ganz Hajógyár üzemi bizottságának elnöke, később a gyár első mtmkástgazgatója lett. Janza Károly 1949-ben vonult be a hadseregbe, ugyanebben az évben választották a XIII. ke­rület országgyűlési képviselő­jévé. 1950 óta a honvédelmi miniszter helyetteseként dol­gozik. Kossá Isfván | Kossá István 1904-ben szüle­tett Balatanlellén. Teljesen ár­ván, a veszprémi lelencháziban nevelkedett. Középiskoláit Keszthelyen, a premontrei gimnáziumiban végezte. Mivel az akkori nagy munkanélküli­ség közepette elhelyezkedni nem tudott, villamosvezető lett Budapesten. A Közleke­dési Alkalmazottak Szakszer­vezetében egészen fiatalon fő­titkárrá választották. Részt­vett a szakszervezeti ellenál­lási mozgalomban. 1932-ben a Horthy-rendőrség letartóztat­ta a Vörös Villamos című kommunista lap ügyében. — 1942-ben a 401-es számú kü­lönleges büntetőszázadban a szovjet frontra hurcolták. Ott Kossá elvtárs többedmagával átállt a szovjet hadsereg ol­dalára. 1944-ben a Szálasi-re- zsim alatt illegálisan hazajött Magyarországra, hogy az el­lenállási mozgalmat segítse. A felszabadulás után előbb a Szakszervezeti Tanács főtit­kára, majd iparügyi, később kohó- és gépipari miniszteri, az MTH elnöke, stb. funkció­kat töltötte be. Legutóbb az Országos Tervhivatal első el­nökhelyettese volt s ebben a munkakörében állandóan fel­lépett a tervgazdálkodásban lévő hibás nézetek és módsze­rek ellen. Nagy Imre 1896-ban született paraszt­családból. Az első világháború hadifoglyaként résztvett az Októberi Forradalomban. A magyar munkásmozgalomban a huszas évek elején kapcso­lódott be. A felszabadulás után — mint földművelésügyi miniszter a magyar földre­form törvény megalkotója és végrehajtója volt. Ezután több poszton dolgozott a kormány­ban mindaddig, amíg a Ráko­si -önkényuralom a nép igazi érdekeiért kiálló kommunista politikust hallgatásra ítélte. 1953-ban az 6 nevéhez fűző­dött az az óriási visszhangot kiváltó kormányprogram, amely célul a nemzet legége­tőbb problémáinak megoldá­sát, a népjólét emelését, a ha­za függetlenségét tűzte ki. A hatalmas lelkesedéssel foga­dott program megvalósítását a népellenes Rákosi-klikknek sikerült ideig-óráig elodáznia, sőt Nagy Imrét lemondásra kényszerítettéfc, a pártból ki­zárták. Magyarország legnép­szerűbb politikai vezetője azonban nem adta fel a har­cot A sztálinista restauráció időszakában köréje tömörül­tek a nemzet hazafias erői, a kommunisták csakúgy, mint a pártonkívüldek. Munkások, parasztok, értelmiségiek szá­mára egyaránt Nagy Imre ne­ve volt a zászló a nép szabad- ’ ságáért folyó harcban. Egész népünk egyöntetű kö­vetelése végül is győzelemre vezetett: Nagy Imre ismét a párt tagja, a kormány elnöke lett. Ribiánszky Miklós az á’.larm gazdaságok minisz­terének édesapja is mezőgaz­da sági szakember volt. Ri­ói ánszky Miklós, a Weisz Manfréd-féle derekegyházi uradalomban dolgozott régeb-(: ben. (( Az állami gazdaságok mi-,i nlsztériumának megalakulása- ] | kor a törzsállattenyésztő lgaz-(i gatóság vezetője volt. Amikorp a minisztériumot egyesítették ,| a földművelésügyi mi:iisztéri-(i ummal, az állattenyésztési fő-i igazgatóság helyettes vezetője,! majd az állami gazdaságok fő- igazgatóságának főigazgatóhe-! lyettese lett. Később az újra! önállóvá vált állami gazdasá- gok minisztériumában minis z-f terhelyettessé nevezték ki. P Munkásságáért 1953-ban Kos- é súth-díjjal tüntették lei. f Egyforma súllyal >m1íti pél- < > ilául a pécsi fűtöház, hogy le-1» gyen szabad a munkahely- f választás, hogy -ezessék be# a munkásautonómiát (hogy # csak két pé’dát említsünk) f azzal az ugyancsak ‘ogor ! ö- * vetéléssel hop.v az ufazAsze- * mélyset 210 érán felüli zni- 1 Hátát ' ál órává! tize'- i. j Talán soha nem kcz'.Tlev még új magyar kormány ^ munkáját Ilyen hallat' v<«! f nehéz körülmények köz"«. ■ Ne neliezítsilk még jobban j helyzetét, a kormánv és a! nép által egyaránt annyira p óhajtott kibontakozást azzal, . hogy a követelések áradatát.p zúdítjuk rá! a Akárcsak a kormánynak, )’ nekünk, a népnek is reálisan p fel kell mernünk helyzetiin- p. kct. A követelt és megígért P őszinte gazdasági tájékozta- P, tás után (szeretnénk ezt hal-#, lani az' országgyűlés legkö- P zelebbi ülésén vagy még P, előbb) számbavehetjük az P árak és bérek mcgváltozta- P, tását, a lakásépítkezések nö P~ velését, a fontosság és meg-1 valósít hat óság sorrendjébe’.: * megvalósíthatja a kormány J politikai és gazdasági köve -J telesek minden egyes pont- { ját. * Véleményünk szerint nem p számol lehetőségeinkkel az, ^ aki minden egyes pont azon- a nali megvalósítását követeli.^ vagy a sztrájkjog követeié- p sével együtt (ami jogos) él is p a sztrájkkal, beszünteti a p munkát — és ugyanakkor) több árut, olcsóbb árakat isi követel. p Időt, lehetőségeket kell # adnunk új kormányimknak, f hogy követeléseinket teljesít- # hesse! Időt és lehetőségeket,' nyugalmat, rendet, hogy za- f vartalanul megkezdhesse J munkáját, és bebizonyíthas- \ 4 A rendőrség jelenti az elmúlt éjszakáról Szombati számunkban már hírt adtunk az éjszakai ese­ményekről. Hajnali 3-4 óra! után már nyugodtabban telt el az éjszaka. • A városházi rendőrőrs pa­rancsnoka délelőtti telefon- beszélgetés során elmondotta, hogy az éjszaka őrizetbevett egyéneket is néhány óra múl­va elengedték, két részeg ki­vételével. Az őrizetbevett személyeket azért kísérték be az őrsre, mert nem vették fi­gyelembe a kijárási tilalmat és az utcán tartózkodtak. A náluk talált boxereket, tőrö­ket, vasdarabokat azonnal el­kobozták, Ahogyan olvassuk az üze­mek, vállalatok, intézmények követeléseit, a tömör, súlyos mondatokat, a pontokba fog lalt kívánságokat, szinte min den egyes pontná’ az! mond Juk: helyes, jogos ind akoli szovjet hadsereg kivonása, .1 reális bér- és árpolitika, a nem termelő dolgozók látszó, mának csökkentése és a töb­bi. az egész ország, az egész nép és minden egyes emba. számára renddkívül fontos követelés. Rengeteg memorandum született az elmúlt napokban. Ezeknek a memorandumok­nak legtöbb pontja meg­egyezik egymással. A Sopia- na Gépgyár követelései nagy százalékban azonosak a fíi- tőház kívánságaival, az egye­tem követelései közül nagyon sok megtalálható a 2(5-os Autóközlekedési Vállalat dol­gozói kívánságainak sorában. Éppen ezért egészen ter­mészetes, hogy szombaton délután a Soplana Gépgyár­ban közös alapot találtak a különböző üzemek, szervek munkástanácsai. Ezek a követelések az új kormány elé kerülnek. Az elé az új kormány elé, amelyben valóban bízik a nép, amely ígéretet tett ar­ra, hogy számbaveszl és tel­jesíti a nép jogos kívánsá­gait és amely történelmünk során először képes is arra, hogy ígéretét valőraváltsa. Mindenki tudja, hatalmas, minden erőt megkövetelő feladat lesz ez, rengeteg hi­bát kell jóvátenni, sok sebet kell begyógyítani, járatlan ösvényeken kell járni és új utakat kell kutatni. Jogosak a követelések. De lehetetlen azt várni, hogy egy most alakult új kormány egyszerre, 24 vagy 48 órán belül, vagy akár heteken be­lül valamennyit meg tudja valósítani. A követelésekből azonban ez nem derül ki. Tíz oerc a rádióban Soha még ilyen forgalom nem zajlott a pécsi rádió stú­diójában! Egy pillanatra sem marad villáján a telefonkagyló. Ahogy az „önkéntes telefonls- ta", örsi Ferenc író, leteszi, máris újból élesen fel rikolt a csengő, és örsi már diktálja a szöveget: — A Pécsi Gázszolgáltató Vállalat munkástanácsa csat­lakozik a Sopdana felhívásá­hoz :: 1 Még be sem fejezi, cseng a másik vonal; Pécs aranybányája Regen úgy október kő- zepe felé, amikor a Mecsek lankái csodálatbaejtették színpompás szőnyegükkel a járókelőket, hangos volt az Aranyhegy, a Makár alja, a Donátus, a Lámpásvölgy. Mindenki nagy ünnepre ké­szült ra szüretre. Szólt a nó­ta, fürge leánykezek munká­ja nyomán megteltek a put­tonyok, csurgott a mézédes must, megteltek a pince hor­dói, á híres mecseki rizling- gel, cirfandlival és szívet vidító nektárral; Csodálatos hegy ez a mi Mecsekünk. Az itt termett borok hírneve túlszárnyalta a határokat is és a híres tör­ténelmi borvidékek közé emelte különleges, értékes nedűje. A mecseki borvidék ekkor még majdnem 2000 kát. holdas területen nyújtó­zott él; S most? — Sokszáz holdat kitevő, jó állományú szőlő vált gazdanélkülivé, majd ké­sőbb évenként váltogatták új gazdáikat. „Csak most terem­jen, — mit törődöm vele, hogy jövőre mennyi lesz" — elve érvényesült. Magasodtak a tőkék, vékonyodtak a vesz- szök, eltűntek és támasz nél­kül maradtak az elárvult, egykor híres szőlők. Most el­csendesült a nóta..» nincs szükség a jókedvű szüretelők hadára, hiszen ami terem, azt könnyen leszedik a család tagjai úgy vasárnap ebéd után; Igaz, a szegényszürethez, hozzájárult a rendkívüli Idő­járás la, aminek következté­ben elfagyott a vessző. De vannak ennél sokkal kóro­sabb tünetek is, amelyeket ha nem tüntetünk el sürgő­sen, beköszönt rövidesen a mecseki szőlővldék végzete. Hát miért csak mo6t jutott eszünkbe a híres mecseki szőlő érdekében felkiáltani? Az 1953 decemberi kormány- határozat után összeültek megyénk legjobb szőlőszak­emberei, szakbizottságot ala­kítottak, amely jelentést dol­gozott ki a Baranya megyei híres szőlők és gyümölcsö­sök, mint Villány, Siklós, Pécs, Mohács, Szederkény helyzetéről és meghatározta a rekonstrukciós és fejlesz­tési feladatokat; Mi lett az eredmény? Ahe­lyett, hogy legalább ígéretet kaptunk volna, még válaszra sem méltatták a munkánkat. Azóta « helyzet sú­lyosbodott Nincs felújítás, nincs talajerő-visszapótlás, nem pótolja a már 25—30 cm-re zsugorodott szőlőkaró­kat Ezért egyre kevesebb a szőlőtermés, ezért konganak az üressé tői a hordók, ezért zárul be a pince ajta, ha ész­reveszi a gazda, hogy arra közeledik valaki. Igen már most arra gondol, hogy jövő évben miből Is fogja fedezni a szőlő munkáját és a véde­kező szerek árát. Hiszen az idén is 80—100 forintot fize­tett ki egy-egy napi munká­ért. Az Idén még csak meg tudta tenni, mert tavaly volt termése, de mi lesz jövőre? Tudvalevő, hogy a mecseki szőlő gazdái 80 százaléka fi­zetésből él és kedves kedvte­lését tölti a szőlőben munka­idő után. De a fizetését még­sem költhet! mind a szőlőre. Segíteni kell, de hogyan? Az egyénileg dolgozó szőlőé gazdák legnagyobb megsegí­tését az országunkban gom­bamódra elszaporodó egysze­rű társulások megalakulásá­ban látom. Ezt tették a mó­ri, az egri és a Badacsony- vidéki szőlősgazdák. Társul­janak értékesítési, védeke­zési, felújítási, gépi művelési és más társulások formájá­ban. Fogjanak össze egy-egy dűlő gazdái, alakítsák meg a hegyközségi szervezet cél­jaiknak legjobban megfelelő formáját. Tartsanak gyűlést, ahol a felvetett nagy problé­mákat megtárgyalják és utá­na határozzanak a tenniva­lókról, Biztosítsa államunk a kedvezményes szaporító anyagok vásárlását, mint ahogyan azt a termelőszövet­kezeteknél tették. Találjunk megoldást a talajerő vissza­pótlására, hiszen hatalmas szennyvíztelepünk van, amely évente többszáz vagon tőze- ges szerves trágyát tudna juttatni a gazdáknak kedvez­ményes áron és kedvezmé­nyes szállítási feltételek mellett. Az erdőgazdaságok könnyítsék myg a karóellá­tást Az elhagyott szőlőterü­leteket adják el kedvezmé­nyes hosszúleláratú fizetési feltételek mellett olyanok­nak, akik szőlőt szeretnének telepíteni, Minden történelmi borvi­déknek meg van a maga ál­lami szőlőgazdasága, amely képviseli és egyben irányítja a vidék jellegének megfelelő termelést, mint pl. Bada­csony, Mór, Csopak, Eger, Villány, Szekszárd stb. Ala­kuljon egy új állami szőlő- gazdaság, amelynek a főfel­adata a mecseki történelmi szőlővldék hagyományainak ápolása és fejlesztése. A ku­tató intézet tudományos célt szolgál, kiváló eredménnyel, a faiskolai szaporító anyag termelés és a kertészkedés terén hatalmas lendületet mutat a kertészeti vállalat kollektívája. Sajnos, a pécsi áll. gazdaság szőlészete ko­rántsem nyújtja azt, amire hivatva lenne; Tudom, hogy hatal­mas áldozatokat követel a történelmi borvidékünk re­konstrukciója, de megéri. A nyár folyamán a megyei bor­versenyen a pécsi áll. gazda­ság furmintja nyerte el az első díjat, utána szintén a pécsi bor következett a kuta­tó intézet cirfandlijaként, de az országos versenyben első helyet nyerte el a Pécsi Szőlészeti Kutatóintézet fur­mint bora. Boraink elkerül­tek a ljubljanai nemzetközi bor kiállításra is és a Me­csek leve itt is dicsőséget szerzett hazánknak. Ez pedig kötelez. Szabó Márton — Itt a pécsi rádió..; Tata­bányára akar üzenetet külde­ni. Sajnos, nem lehet;;; Nem, nem azért.;; Tata kívülesik■ a pécsi rádió hatósugarán.;: A mi műsorunkat csak 50 kilo­méteres körzetben hallják.;: Igen, igen.;. Ha felvennénk és felolvasnánk az üzenetet, ön megnyugodnék, de az nem, akinek küldi, ment egyszerűen nem hallja.;; — Üzenetet küld? Hová?:; 1 Mehet, diktálom: Tomecskö János üzend féleségének Kom­lóra, hogy jól van;;-. Igen, 10 percen belül beolvassuk.- Na­gyon szívesen. A „telefonistával” nem lehet beszélni. Nincs egy pillanat­nyi szabad ideje. A stúdió töb­bi munkatársának is van elég dolga azokkal, akik személye­sen jönnek be, és hozzák üze­neteiket; Két fiatal lány apróka cédu­lát nyújt át az egyik diktáló munkatársnak; Az kézbeveszi, belepillant és már kattog áz írógép: „Sebők Józsefnek üzenik gyermeked Pécsbagotára, hogy iól vannak, egészségesek.” —1 Fizetni nem kell? —kér­di az egyik lány és nyitja az erszényét; — Nem kell, az üzenetküldés Ingyenes. Talán még a kapuig sem ér le a két lány, mikor a gépelt szöveg már a hangszigetelt, párnázottfalú prózai stúdióban van, Balogh Mária rádióripor­ter kezében. Es Komlón, Pécsbagotán és szerte a megyében megnyug­szanak az aggódó hozzátarto­zók. (AMI) Á MAHART közli, hogy a Deák Ferenc gőzös meg­érkezett Becsből és Pünkösd­fürdő kikötőben állt meg. Az utasok ott szállnak lú. ATání csics gőzös még Becsben vám I Követelések és lehetőségek ] ; Adjunk időt a kormánynak ; Rengeteg üzenet Sok csatlakozás a Sopiana felhívásához Nem pihennek a rádiósok

Next

/
Thumbnails
Contents