Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-28 / 255. szám
' 1956 OKTÖBER 28 N A Pl rt 9 Ma megalakul a munkástanácsok megyei bizottsága A munkástanácsok küldötteinek gyűlése a Sopiana Gépgyárban T egnap, a délutáni órákban •*- a Sopiana Gépgyár kultúrtermében megbeszélésre jöttek össze a pécsi és pécs- köi-fci'éki üzemek, valamint több termelőszövetkezet munkástanácsai, képviselői. Az egvbegyűlt munkások elhatároznák, hogy minél hamarabb megalakítják a megyei munka Manáwot, amely dönt a me- %: i érintő minden kérdésben, s biztosítja a karhatalmi szervek-leél együtt a város, illetve a megye nyugalmát és biztonságát. A megbeszélésen résztvettek a városi, illetve a megyei pártbizottság vezetői, tagjai, a karhatalom képviselői és az egyetemista fiatalok kiküldöttei. Megállapodtak abban, hogy a megyei és a városi pártbizottság, valamint a belügyi szer- vek teljes mértékben azonosítják magukat a munkástanácsok követeléseivel. A megegyezés értelmében a belügyi szervek vezetői gondoskodnak a karhatalom túlkapásainak megakadályozásáról, ezzel szemben a munkástanácsok nemzetőrséget állítanak fel, amely fegyverrel a kézben a katonasággal és a rendőrséggel együtt tartja fenn a rendet. Tegnap este már felfegyverzett MEFESZ-tagok vettek részt a karhatalom munkájában. A nemzetőrség tagjait nemzeti színű karszalaggal jelölik meg Ma és holnap pedig mér az üzemi munkások is adnak em bereket a nemzetőrségbe. Az üzemi munkástanácsok tagjai, s valamennyi résztvevő teljes egyetértésével a következő követelést állították ösz- sze. amelyet eljuttattak a kormánynak: I A Baranya megyei mun- kástanácsokat munkájukban a megye dolgozói leg- messzebbmenően támogatják. O A rend fenntartása érde- “• kében az egyetemi fiatalokból és munkásokból nemzetőrséget kívánunk felállítani, amely a karhatalmi szervekkel együtt fog működni a rend fenntartása érdekében. Ma este (27-én) már nemzeti színű karszalagos fiatalok fognak a katonákkal együtt őrködni a város békéje fölött. 9 Várjuk a kormánytól, hogy hirdessen fegyver- szünetet, s parlamenterek küldésével tudja meg, hogy a felkelők miért harcolnak. A választ közöljék az ország lakosságával. /f A szovjet csapatokat *• most már halogatás nélkül vonják ki a harcokból, s küldjék vissza állomáshelyükre. EJ A szovjet csapatok no- vember elsejére hagyják el az országot társadalmi ellenőrzés mellett. Erről a rádió és a MÁV állandó, folyamatos tájékoztatást adjon. „Mi így csináltuk66 Egy öreg bányász nyilatkozata a munkástanácsról Hetesi József öregmeszes i nyugdíjas bányász tagja volt 1918-ban a Ferenc-aknai munkástanácsnak. A munkásta- nácsrnűködéséről ezeket mondotta lapunk munkatársának: — Az akkor mintegy 520— 560-as létszámú Ferenc-aknán 12 tagú munkástanács dolgozott. A tanács élén elnök és elnökhelyettes állt ,A munkás- tanács lakásügyi, termelésiigyi ás bányatakarékossági bizottságokra oszlott. A három bizottságnak összesen hat tagja nőit. A munkástanács mindenbe beleszólt. Mi határoztuk meg, bogy kit veszünk fel és amikor tolvajok és jasszök keveredtek az aknára —, hogy kit bocsátunk el. Mi döntöttünk a bérügyekben is. Norma nem nőit, egyéni bérezés helyett esapatbérezést használtunk. JQy munkaközben is könnyen kiszámítottuk, hogy például 15 csillére mennyit kapunk és nepi mérgelődtünk a sokszor Mértani ábrákhoz hasonló bér- cédulák miatt. Á bányászok meg voltak elégedve azzal az akkori időkben a'ánylag magas fizetéssel, ü1aelyet a munkástanács megállapított. Ritka volt a panasz, amiatt se sopánkodtunk, hogy ® bányászok fial nem jönnek hozzánk dolgozni. Jöttek mindnyájan, mert elég jól kerestek és jönnek most is. ha tanúink hibáinkból. Ami pedig a sokat emlegetett vállalati jövedelmezőséget illeti: a sok harccal kiverekedett magas “ér mellett a DGT folytatta a széchenyi-aknai, István-aknai, áj hegyi és újmeszesi (a mai óregmeszesi) építkezéseit és ^ég mindig jelentős összeg ju- ■>U a kapitalisták páncélszekrényébe. Azt hiszem, most is »ok jutna az állampénztárba, ha a bányászok több bért kapnának. A lakásügyi bizottság a la- háselosztásokban döntőét, a termelési bizottság a termelés emelkedését és — az akkori kdöknek megfelelően — főleg n minőséget szorgalmazta. Ha _ üzemvezetőség több palát ráért egy csapatnál, mint amennyi volt, akkor a bizottság addig verte az asztalt, míg hi nem verekedte igazát. Ha viszont a követelés jogtalannak bizonyult, akkor lecsilla ^itatta az embereket. A munkástanács megválasztja a következőképpen tör- a munkások válóban demokratikusan megválasztották * tanácsot, a tanács pedig Iá* jelölte elnökét és elnökhelyettesét. Az elnök és elnökhelyettes, — ha nem volt valami sürgősebb munka, — leszállt a bányába és dolgozott. Ez azonban ritkábban történt meg, többnyire a napszinten tartózkodtak és erre az időre a legmagasabb vájárfizetésben részesültek. (Megérdemelték, mert többet dolgoztak nyolc óránál.) Mivel a munkástanácsok és az üzemi bizottságok működése teljesen párhuzamos, és mivel helyesebb lenne a munkás- tanács elnökét és helyettesét függetleníteni", mint az ti. b. elnököt, úgy vélem, hogy nincs is szükség üzemi bizottságokra. (Tévedés ne essék! Nem a szakszervezetek megszüntetésére gondolok: arra .igenis szükség van. De nem az üzemi bizottságra.) Az üzemi bizottságok helyiségeit szerintem munkástanácsoknak kellene átadni. 1918—19-ben a . munkástanács tagjai rendesen dolgoztak és azt hiszem, így kellene most is lennie. A munka zöme az elnökre és az elnök- helyettesre hárult. Az elnöknek olyan nagy tekintélye és hatásköre volt, hogy az igazgató semmi lényegeset sem tehetett rpegkérdezése nélkül, sőt, az elnök nem egyszer megvétózta az igazgató elgondolását is. Ezt esetenként most. is alkalmazni lehetne, természetes más formában, hiszen a helyzet azóta alaposan megváltozott. A munkástanács ketszer-há- romszor ülésezett hetente és havonta egyszer számolt be a bányászoknak. Az elnöknek és elnökhelyettesnek még akkor is össze kellett hívnia, ha látszólag nem is volt különösebb probléma. Szerintem nagyon jó volt így, mert ha a munkástanács tagjainak valami panaszuk volt az elnökre, azonruíl elmondhatták és nem kellett várakozniok. Megjegyzem, hogy az elnököt, elnök- helyettest vagy a munkástanács valamelyik rosszul dolgozó tagját bármikor leválthatták. A munkástanács elnö ke vagy valamelyik tagja íQV nem tetézhetett hibát-hibára és nem élhetett vissza a bányászok bizalmával. Távolról se mondtam el a munkástanácsokról mindent, arra se törekedtem, hogy valami receptet adjak a fiataloknak. ítéljék meg. hogy mi lenne a jó és vezessék be üzemükben1 fZ Ha a szovjet csapatokat a harcból azonnal ki nem vonják, a megye dolgozói — a közüzemek kivételével — nem veszik fel a munkát, s az egyetemi hallgatók nem mennek előadásra. *7 Ha a szovjet csapatok • * november 1-ig el nem hagyják az országot, a közüzemek kivételével a megye dolgozói nem veszik fel a munkát, az egyetemi ifjúság pedig nem megy előadásra. A bányász elvtársak napi egy-két órás leállással fejezik ki majd szolidaritásukat. Halogatás esetén teljes leállás mindaddig ameddig követeléseinket el nem fogadják. A megyei és városi pártbizottság követeléseinket helyénvalónak tartja. Követeléseink megvalósításában együttműködnek a munkástanácsokkal mind a jelenben, mint a jövőben. © Követeléseinkre a vá- *-'• laszt a Kossuth rádión keresztül várjuk. A szovjet csapatok kivonására vonatkozó, választ, november 28-án déli; 12 óráig várjuk. Q A harcokban elesettek •** özvegyeinek és öreg szüleinek a .kormány biztosítson nyugdíjat. ■j A Országszerte alakulja- nak központi munkás- tanácsok az üzemek demokratikusan megválasztott munkástanácsainak tagjaiból és az: ifjúság képviselőiből. Ezek a; tanácsok vegyenek részt a vá-j rosi és megyei tanácsok mun-: kajában. í I A munkástanácsok, ha! kell, fegyverrel is meg-Z védik a munkáshatalmat az; esetleges burzsoá-restaurációs! törekvésekkel szemben. A munkástanácsok bíznak az* új kormányban és Központi; Vezetőségben, bár egyes mi-! niszterekkel nincsenek meg-; elégedve. Nem helyeslik Apró* Antal és Bebrits Lajos mi-! niszteri kinevezését. Ettől füg-: getienül a kormány általános; célkitűzéseivel egyetértenek,! és várják a részletes kormány- programot. Síkra szállnak az új központi Vezetőség és az új kormány mellett, amely a magyar nép minden rétegének érdekeit képviseli, s összetételében biztosítja az ország függetlenségének megteremtését, a demokratikus, és szocialista Magyarország felvirágzását. A város és a megye dolgozói helyeselik a munkások, a fiatalok és a karhatalmi szervek megegyezését és szoros együttműködését. A megyei munkástanács megválasztására rövidesen sor kerül. A város több üzemének munkásai — 26-os Autóközlekedési Vállalat. Szikra Nyomda. MÁV Fűtőház, stb. — zömében ehhez hasonló követeléseket juttattak el szerkesztőségünkbe. A követeléseikkel egyetértünk, de valamennyit leközölni — helyszűke miatt — nem áll módunkban. Munkásosztályunk a maga gazdája fi Dean ú! Haplo szerkesztőéin megélni I a jmHitai'a A Dunántúli Napló szerkesztőségének és kiadóhivatalának munkatársai szombaton délelőtt megalakították hattagú munkástanácsukat. A munkástanács és a szerkesztőbizottság a napokban ülést tart, pontokba foglalják kíváságai- kat és síkraszállnak a sajtó- szabadság mellett. A Dunántúli Napló szerkesztősége magáévé teszi a város munkásságának és ifjúságának követeléseit, és ezek megvalósítását minden erővel támogatja. A DUNANTÜLI napló szerkesztősége Megalakultak megyénkben is a munkástanácsok és elmondhatjuk, hogy megalakulásuk pillanatától kezdve igen tevékenyen láttak munkához. Máris azt láthatjuk, togy valamennyi mát megalakult munkástanács nagy felelősségérzettel küzdött a ért. Nálunk azonban a mun-; kástanács még ismeretlen j szervezet, még nem volt ilyen és nincsenek tapasztalataink arról, hogyan, milyen formák között működjék, mire terjedjen ki a jogköre, és hogyan éljen ezzel a jogkörrel. Ismerjük azt a tervet, hogy megyénk munkástanácsai küldöttségei akarnak indítani Jugoszláviába, hogy az ott már evek óta működő munkástanácsok tapasztalatait tanulmányozzák. A SZOT azonban már e tapasztalatok és országunk sajátosságai alapján dolgozott ki javaslatot, amely szerintünk is igen megszívlelendő. Helyes, ha munkástanácsaink e javaslatot messzemenően figyelembeveszik. A javaslat a. szocialista demokrácia elve alapján készült, amit már az is bizonyít, hogy a választás módszereire nézve semmiféle kikötést, kötelező sablont nem tart szükségesnek előírni, még azt sem, hogy ez a választás titkos legyen-e, vagy nyílt. A javaslat szerint a munkástanács teljes jogú és teljes felelősségű tulajdonosa munkahelyének. Annyira, hogy a gazdasági és műszaki vezetőket is joga van felven ni és elbocsátani. Beleszólhat a vezetés minden kérdésébe, mivel azonban egy nagylétszámú testület nem hívható mindennap össze, kisebb küldöttségeket, bizottságokat bíz meg külön feladatok elvégzésével. A javaslat az igazgatói tanácsot említi, amely a gyár állandó igazpa tója mellett működik és a Tanácskozásra jönnek össze a munkástanácsok küldöttei Baranya megye és Pécs város üzemeiben, hivatalaiban és intézményeiben megválasztott munkástanácsok! Az üzemek, vállalatok, hivatalok dolgozói többségükben megválasztották már a munkástanácsaikat, amelyek megPéntektől-szombatig Komlón Pénteken este Komló kökö- nyösi kerületében összetűzésre került sor a karhatalmi szervek és az összeverődött tömeg között. A rendőrökre kézigránátot dobtak, mire viszonzásul riasztó lövéseket adott le a karhatalom. Az összecsapásnak egy halálos áldozata és két sérültje lett. Szombaton délelőtt ismét nagyobb tömeg tüntetett a Béke szálló előtti téren, szemben a rendőrséggel. Követeléseiket sajnos kődobásokkal kísérték egyesek, mire a rendőrség kénytelen volt) ismét riasztó lövéseket leadni. Sebesült egy Volt; Béta-aknán a foglyok próbáltak kitömi a táborból. (Nem politikai foglyok!) A börtönőrség figyelmeztette a lázadókat, ne közeledjenek a drótkerítéshez. A figyelmeztetés nem használt. Az őrség fegyverét használta, s így hat ember megsérült, de halálos áldozat nem volt. A foglyok ezután az épület tetejére cipeljék szalmazsákokat és meg- ’vújtották azzal a céllal, hogy a börtönépületet leégetik. Szándékuk nem sikerült, mert a betonépüloten néni volt éghető anyag; választásuk óta eredményesen dolgoznak. Hogy a most választott munkástanácsok feladatukat szélesebb körben és eredményesebben tudják végezni, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanács (Színház tér 1.) székházának földszinti nagytermében vasárnap, 28-án délelőtt 9 órakor a munkástanácsok küldöttségeivel, — a jugoszláviai munkástanácsok tapasztalatainak felhasználásával — tájékoztatót tartunk. Kérjük az üzemek, vállalatok és hivatalok munkástaná-* csait, hogy megbízottalkat a megbeszélésre küldjék el. A száz személynél kevesebb létszámmal dolgozó üzemek, vállalatok és intézmények a megbeszélésre legalább egy tagot (megbízólevéllel ellátva), a száz dolgozónál többet fog lalkoztató üzemek, intézmények és vállalatok legalább két munkástanács-tagot, ahol a dolgozók összlétszáma a 300-at meghaladja,, onnan öt főt, az ezer dolgozón felüli üzemekből nyolc főt, kétezer dolgozón felül pedig tíz főt küldjenek a megbeszélésre üzemeink, vállalataink. A megbeszélésen a küldöttek javaslata alapján megválasztják a Munkástanácsok Megyei Bizottságát. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa munkástanács utasításai alapján dönt. Válás?'hr. a munkástanács más feladatok-a.: ■ ‘gye ütan- dó vagy ideiglenes jellegű bizottságoka. is Nem szól a avaslat arról, hogy a megválasztott munkástanács mennyi ideig képviselhet a munkásokat de ésszerűnek ártjuk, hogy a munkásfaYnofi f-ripaninn1' • c(i » r.róHcn. •»> - a 'í- ;ávála$?tá8 olkfilvtiával lyelembe kell venni. ho:r a nunkántenácsok valóban ni tagokkal frissüljenek fe’ A 7vár vagy üzem teljes >£- lektívájának ezen kinn o- ga van ahhoz, hogy a ■ 7kástanácsnak azt a ta:. at, iki feladatait elhanyag '.ja, ragy egyéb okból alku íratlannak bizonyul, visszahi 1 ja vagy leváltsa. A munkástanácsok nu ct- tlakulása egyúttal a „felülről’’ diktált tervek régóta sérelmezett problémáját is megoldja. A gyár termelési tervét és fejlesztési feladatait a munkástanács határozza meg. A bérrendszer kialakításának, a beruházás és nyereségrészesedés elhasználásának, a munkarend megállapításának joga lényegében minden korlátozás nélkül azt jelenti, hogy a gyár munkásai elvileg és a gyakorlatban egyaránt a tulajdonos jogait gyakorolják és a tulajdonos teendőit látják el. Ezzel a szocialista forradalomnak azt a vívmányát, hogy a termelés eszközei a nép tulajdon’ha kerüljenek, most kézzelfogható, a munkások száméra azonnal érthető és életükre, felfogásukra nagy hatást ■* gyakorló ténnyé, szociális-a rendszerünkre jellemző gyakorlattá tesszük. Munkástanácsaink már az első napokban bebizonyították, hogy jó gazdái üzemeiknek, mégis fontos, hogy hangsúlyozzuk: a tulajdonos-1"? mindenre kiterjedő jogával, "f a tulajdonos ugyancsak mindenre Hterjedő felelőssége is együttjár. A munkástanácsok felelősék gyáruk teljes kollektívája, s az ország egész dolgozó népe előtt. Felelősek, hogy az általuk vezetett gyár a lehetőségeknek megfelelően a legtöbbet tegye a népgazdaság erősítéséért, a dolgozók jólétéért; hogy gépeik kapacitását a lehető legjobban kihasználva gazdaságosan termeljenek; hogy jó minőségű és alacsony önköltségü termékeket állítsanak elő. Felelősek a munkástanácsok azért is, hogy a munkások számára kielégítő munkafeltételekről, igazságos bérezésről, szociális ellátásról, balesetvédelemről gondoskodjanak. A munkástanácsok megalakítása tehát annyit jelent: munkásosztályunk eléggé felnőtt és érett ahhoz, hogy saját kezébe vegye saját sorsának irányítását. Jelentős nap a pécsi üzemekben A pécsi szénmedencében már szombaton a délelőttös műszakban számos pécsi bányász szállt bányába, hogy a szükséges fenntartási munkákat elvégezzék. A délutá- nos műszakváltásra már sűrű sorokban érkeztek a bányászok, a délutános harmadnak tröszti szinten csaknem fele bányába szállt. A komlód szénmedence minden aknáján megalakultak a munkástanácsok. Az utóbbi napokban valamennyi harmad dolgozói — ha nem is teljes létszámmal — bányába szálltak és termeltek. A Pécsi Széntónyászati Tröszt újhegyi üzemében ma délelőtt megalakult a munkástanács. A munkástanács vezetői első ténykedésként felvették a kapcsolatot a tröszt másik három kerületében megalakult munkástanáccsal. Itt is, mint mindenütt, ahol megalakult a munkástanács, megszervezték a munkásőrséget, hogy meg« védjék üzemüket. Az üzemben rend, fegyelem uralkodik. Tóth János, a munkástanács tagja az egész munkástanács véleményét tolmácsolva a következőket mondoirta: — A Pécsújhegyi Erőmű szénellátását biztosítjuk és így reméljük nem lesz áramszünet Pécsett. A Pécsújhegyi Erőműben rend, nyugalom van, a munka zavartalanul folyik, A munkástanácsot most választják. Mezei elvtáre, a vállalat vezetője elmondotta: a nyersanyagellátásban nincsen számottevő fennakadás, egyedül csak nyers apró szénből mutatkozik némi hiány, de ez az áramellátást nem veszélyezteti. Mezei elvtárs többek között elmondotta azt is, hogy mit vár a most megalakuló munkás tan ácstői; — Ha a munkástanácsok valóban olyan széles jogkörrel rendelkeznek, mint ahogy ezt az eddigi sajtótájékoztatókból ismerjük, akkor remélem, hogy a vállalatok önállósága tényleg megvalósul. Ez meggyőződésem szerint a munkának lényeges megjavítását eredményezi és nagy lépést jelent a bürokrácia felszámolásában. A Pécsi Víz- és Csatornaműveknél is nyugodtak az emberek. Tegnap délben befejezte megbeszélését az öttagú munkástanács előkészítő bizottság, amely többek között a következőket tűzte feladatként a megalakulandó munkástanács elé. Először is meg keli szilárdítani a munkafegyelmet, biztosítani kell a termelést, Pécs város vízellátását. Bernáth Antal, az előkészítő bizottság tagja elmondotta: — Egyetértünk a Sopiana Gépgyár, a pécsbányatelepi munkások felhívásának minden pontjával és minden erőnkkel támogatjuk őket4
