Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

2 ív x p j 19S6 SZEPTEMBER SS A megyei tanács hétfői ülése Ercteítsük a tsz demokráciát! Dulles beszéde a londoni értekezletről és a szuezi kérdésről Vita a beszámoló felett (Folytatás az 1. oldalról) A vitában elsőnek felszóla­ló Sziveri Kálmán tanácstag, a Szocialista Munka Hőse, a mágocsi termelőszövetkezet el­nöke a tsz-szervezést gátló kö­rülményekről szólt. Nagyobb megbecsülést kell adnunk a szövetkezetbe lépett paraszt- embereknek — mondotta töb­bek között. Nemcsak addig van szükség a parasztra, amíg beszervezzük. Az utasításezerű hang nem tetszik a gazdák­nak. Én a magunk termelő- szövetkezetével kapcsolatban mondom, hogy nagyobb meg­becsülést kívánnak a dolgozó parasztok. Szólt arról, hogy a gépállomásokat jobban kellene felszerelni rétkaszálókkal is. mert így ez még sok kézi munkaerejét leköti a szövet­kezeteknek. Sziveri elvtárs után előbb Marschalkó Péter, majd Dal mer Péter megyei tanácstagok következtek szó­lásra. Futó Ferencné tanács­tag, az adorjáspusztai terme­lőszövetkezet tagja elmondot­ta, hogy az újonnan v? •'.- tott tsz-elnök jól vezeti u, an a közös gazdaságot, de durva magatartása sérti a tagokat, akik már szólni sem mernek önkényes intézkedései miatt. Czégény József tanácstag a határozati javaslat módosítá­sára tett indítványt. Fordítson nagyobb gondot a végrehajtó bizottság az elkövetkező he­tekben a zárszámadás lefoly­tatására, hogy azok reális ké­pet adjanak. Lukács Antal tanácstag kér­te a v. b.-t, hogy terjesszen fel javaslatot a sorbanállások elintézésére az illetékesekhez, mert erről a Minisztertanács határozata sem intézkedik. A •ossz hitelgazdálkodás mellett a tsz-ek eladósodásánál azt is tekintetbe kell vennünk, hogy á tsz-ek rossz gazdasági év­ben is végeztek beruházáso­kat, amelyekre az egyéniek rossz termés után nem is gondolnak. Meg kell gyorsíta­ni a kisgépek és a szállítóesz­közök átadását: nem lehet egy hatszáz holdas tsz silózását attól tenni függővé, hogy mikor küld a gépállomás siló- töltőt. Módosítsuk úgy a ha­tározati javaslatot, mondotta, hogy az alacsonyabb típusú társulásoknak nagyobb segít­séget nyújtsunk. Hangsúlyoz­ta, hogy most íegfontoeabb feladatnak a meglévő, gyen­ge tsz-ek gazdasági és politi­kai megerősítését tartja. Ja­vasolta, hogy a tanácsülés a meghívott vendégeknek is ad­ja meg a szót. Andics József né tanácstag felvilágosítást kért arra, hogy mivel a rehabilitált személyek egyrésze visszaköveteli a tsz tulajdonába került istállókat, gazdasági épületeket, mit csi­náljanak? Pekarek Géza, Bu­dai Miklós, Benkő János, Ba­logh István, Zákány József és Pálkuti Keresztély elvtársak felszólalása után Katona La­jos elvtárs válaszolt a felme­rült kérdésekre. — Vannak még tsz-elmökök. akik megsértik a törvényessé­get, túlteszik magukat a tag­ság akaratán. Itt nem a fel­sőbb szervektől kell várni a segítséget Futó elvtárenő, ha­nem maga a tagság vonja fele­lősségre a közgyűlés előtt és eremtsen rendet. Dalmer elv­ára kérdésével kapcsolatban, hogy legyen-e dísztagja a ta­nácselnök és a titkár a tíz­nek, az a válaszunk, hogy ha családjuk tagjai földművelés­sel foglalkoznak, akkor ter­mészetesen az a helyes, ha be­lépnek a tsz-be és így mutat­nak példát. Tsz-ben nem dol­gozó, úgynevezett dísztagokra nincs szükség. Andics elvtárs­nő kérésére válaszolva: kár­áétól juk a rehabilitált szemé­lyeket anyagilag is, de ez nem mehet a szövetkezet kárára. Nincs az előírva, hogy a saját tulajdonát kell visszaadni, még ha az a tsz érdekelve1 ellentétes Is — fejezte be vá- aszadfisát Katona elvtárs. A megyed tanácsülés a mő- losított határozati javaslat el- 'ogadása után rátért a máso­dik napirendi pont megtár­gyalására. A Helyreállítási Bizottság munkájáról szóló jelentésre ás vitára lapunk holnapi szá­mában visszatérünk. Angol szakértő levele a Manchester Guardianben Mint az United Press lon­doni tudósítója közli, John Philby, a középkeleti kérdések ismert angol szakértője a Manchester Guardian című laphoz intézett levelében ki­jelenti: az angol kormány úgy döntött, hogy a Szuezi-csator- ' na nemzetközi ellenőrzése jó dolog, egyszerűen azért, mert most az egyiptomiak igazga’- ják ezt a viziútat, nem pedig az angolok, Anglia hetvenegy esztendőn át tartott ellenőrzése alatt a Szuezi-csatornát, és szembe- szállt minden olyan kísérlet­tel, amely nemzetközi igazga­tás alá akarta azt helyezni. Most, hogy Nasszer elnök a Szuezl-csatoma Társaság álla­mosításával gyökeresen meg­változtatta a helyzetet, az an­golok megváltoztatták állás­pontjukat és határozottan a nemzetközi ellenőrzés mellett foglalnak állást. Philby azt írja, hogy angol kormány mindig fő aka­dálya volt annak, hogy telje­sen érvénybe lépjen „az 1888. évi konstantinápolyi egyez­mény", A marcinellei bányák Bois du Cazler nevű tárnájában augusztus 8-án történt súlyc« szerencsétlenség utolsó halá­los áldozatait még mindig nem sikerült felszínre hozni. Mint a DP A közli, szombaton ismét áttörte a falakat a be­falazott 715-ös folyosón dü­höngő tűz, amely a mentési Jugoszláviából Magyarországra látogat az indiai ének- és tánc­együttes Vasárnap megérkezett Bel­ládba az indiai ének- és tánc­együttes, amely az elkövetke­ző napokban Jugoszlávia kü­lönböző városaiban lép fel. Jugoszláviai fellépésük után az indiai művészek Magyar- országra utaznak vendégsze­replésre. munkálatok résztvevőinek éle­tét veszélyeztette. A bánya­mentők ezért kénytelenek vol­tak távozni a tárnából. Emlékezetes, hogy a súlyos bányaszerencsétlenségnek 282 halálos áldozata volt. Közülük 27-nek a holttestét még min­dig nem sikerült felszínre hozni. Huszonhét ottmaradt... Hírügynökségi jelentések szerint Dulles amerikai kül­ügyminiszter Londonból visz- szatérve vasárnap televiziós beszédben nyilatkozott a lon­doni értekezletről és a szuezi kérdésről. Helyeslőleg vette tudomásul azt az angol-fran­cia döntést, hogy a szuezi kér­dést a Biztonsági Tanács elé terjesztik. Kijelentette, hogy felfogása szerint nem lett volna helyes a szuezi kérdést a csatornát használók szövet­ségének megalakulása előtt Biztonsági Tanács elé terjesz­teni, de azt hiszi, hogy ez a szövetség már működni fog, amikor a tanáé« érdemben tárgyalja majd a szuezi kér­dést. A csatornát használók szö­vetsége Dulles szerint nagy mértékben az ENSZ segítségé­re lesz, mert „lehetőséget nyújt a gyakorlati Intézkedé­sekre a csatornát használó or­szágok, valamint Egyiptom között, anélkül, hogy új szer­ződésbeli kötelezettségekre volna szükség”. A külügymi­niszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik a Szuezi csator­nának valamilyen nemzetközi igazgatásához. Elutasította Egyiptomnak azt a Javaslatát, hogy egy újabb szerződésben biztosítsák a szabad átkelést a csatornán. Dulles ezután a szuezi kér­dés megoldásénak lehetőségei­vel foglalkozva a televízió munkatársának kérdésére azt válaszolta, hogy amikor Lon­donban tartózkodott, nem vi­tatta meg, mi történhetnék, ha az ENSZ-nek sem sikerül­ne megtalálnia a kérdés békés rendezésének módját. „A megoldásnak — mondotta — az igazságon és a nemzetközi jogon kell alapulnia”. Később azonban hozzátette; „nem le­het mindig arra számítani, hogy az országok nem fognak az erőhöz folyamodni, hacsak nincs egy olyan alternativa, amely megfelel a nemzetközi jognak és az igazságnak. Ha­csak nincs egy igazságos meg­oldás, úgy véleményem szerint nem lehet elvárni azt, hogy örökösen azt kérjük a népek­től. ne folyamodjanak az erő alkalmazásához”. „Kérdéses — folytatta Dul­les — hogy érdemes-e hábo­rút Indítani a csatorna miatt, mert a Szuezi csatorna helyett más víziutat lehetne kiépíte­ni. Ennek tanulmányozása a csatornát használók szövetsé­gének egyik feladata. így pél­dául olcsóbb volna, ha a nagy tankhajókat a Jóreménység fokának megkerülésére küldet nék, mintha ezek a hajók a csatornát vennék igénybe”. Dulles hangoztatta, attól tart, hogyha „Egyiptom nem orvosolja gyorsan a helyzetet”, úgy arra fognak gondolni, hogy a csatorna helyett más útvonalat vegyenek igénybe. Azt is kijelentette, hogy vé­leménye szerint az amerikai hajóskapitányok „hosszú ideig haboznának, mielőtt szovjet révkalauzt vennének fel ha­jójuk fedélzetére”. Az, hogy a Szuezi csatornánál újabban alkalmazott szovjet révka­lauzok vezetnének amerikai hajókat, Dulles szerint „ellen­tétben állna a csatorna hasz­nálatának tisztességes feltéte­leivel”, Dulles a továbbiakban közöl­te: javasolni fogja Humphrey pénzügyminiszternek, tegyen olyan intézkedéseket, amelyek­nek értelmében az amerikai hajóknak a csatorna használa­ti illetékeket az Egyesült Ál­lamokban lévő befagyasztott egyiptomi folyószámlákra kelljen befizetniük. Végül pe­dig hangsúlyozta: az Egyesült Államok a jelenlegi körülmé­nyek között nem újítja meg azt az ajánlatát, hogy segít­séget nyújt Egyiptomnak az asszuani gát építéséhez, Angol vélemény a Biztonsági Tanács összehívásáról Közlemény a szaudarábiai, szíriai és egyiptomi állam« fő megbeszéléseiről Az AFP szerint illetékes an­gol helyen kijelentették, hogy a Biztonsági Tanács, amely szerdán a szuezi kérdéssel foglalkozik, meghívja Egyip­tomot, hogy vegyen részt a vitákon. Mint hozzáfűzik, a szerdai ülést a kérdés előzetes tanulmányozásának szentelik. A kérdés lényegére vonatkozó viták — mint hiszik, — csak akkor kerülnek sorra, ami­kor október 1-én már össze­ült a második londoni érte­kezleten résztvett országok nagykövetednek bizottsága, hogy a csatornát használók szövetségét létrehozza. A brit külügyminisztérium­ban kijelentették, Nagy-Bri- tannia és Franciaország az ér­demi tárgyalások során azt leéri majd, hogy a Biztonsági Tanács hagyja jóvá a csator­na nemzetközi irányításának helyreállítása céljából tett tizennyolc-hatalmi ja vasiato­kat, amelyeket Kairó Manzies látogatása után elutasított. Mint hozzáfűzik, a brit kormány továbbra is teljes mértékben támogatja a csa­tornát használók szövetségét. az a véleménye, hogy a szö­vetségnek fontos szerepe lesz a szövetség tagjai és az egyip­tomi kormány közötti kapcso­latokban. A külügyminisztériumban végül hozzáfűzik, hogy Sel- wyn Lloyd minden vitán résztvesz majd, amikor az ér­demi kérdéseket tárgyalják. A szerdal ülésen Nagy-Britan- niót Sir Pierson Dixon kép­viseli. ,A kairói rádió hétfőn rész. leteket közölt abból a közle­ményből, amelyet Szaud-Ará- bia királyának, Szíria és Egyiptom köztársasági elnöké­nek Dammanban, illetve Ri­tádban folytatott megbeszélé­seiről kiadtak. Az egyiptomi rádió szerint a közlemény mindenekelőtt „rá­világít az összes arab problé­mák legfrissebb fejleményeire és az izraeli veszélyre, „majd megerősíti, hogy a három ál- ’amfő „nézete teljes mérték­ben egyezett a szuezi ügyben* Kétszáz letartóztatás Nicaraguában Somoza nicaraguai köztár­sasági elnököt, aki ellen pén­teken este merényletet követ­tek el, vasárnap megoperálták — közli az AFP. A műtét négy és fél óra hosszat tartott. Az orvosok szerint az elnök álla­pota kielégítő- A nicaraguai rendőrség mintegy kétszáz embert tartóz­tatott le vasárnap, amikor igyekezett felkutatni az elnök merénylőjének „valószínű tár­sait.“ Letartóztattak két ismert politikai vezetőt. Az egyik Emiliano Chamorro tábornok, a Konzervatív Párt vezetője, aki Somoza hatalomrajutása előtt Nicaragua elnöke volt; A másik Enoc Aguado, aki „Független Liberális Pártot" igyekezett létrehozni, hogy szembeszálljon Somoza újra- megválasztása iránti törekvé­sével. Mi fáj Fekete Nándornak? — Nézze elvtársfum, én már nem mondom, mekkora volt a károm, nem az a párezer forint fáj nekem mi Beszélgetés közben mondja ezt Fekete Nándor, palé! ti­zenötholdas gazda. Két hónap­ja már, hogy panaszt tett a eáadi gépállomásra, men an­nak hanyagsága folytán szé­pen termett bíborheréjóngk a cséplése rosszul sikerült. Két hónapja levelez a Baranya Megyei Tanács Mezőgazdasá­gi Igazgatóságával, a Szabad Földdel, a Földművelésügyi Minisztériummal, hogy pana­szát valamilyen módon orvo­sa-ják végre. Két hónapjai ha bármilyen hivatalos em­berrel találkozik, már mond­ja az ügyet és kéri a segít­séget. Szívósan küzd a maga igazáért, s azért, hogy ne ká­rosodjék a gépállomás hibája miatt. Miért teszi? Nyilván azért, mert látni szeretné mun­kájának az eredményét. Most mégis azt mondja, hogy őt nem az elszenvedett kár, az elvesztett pénz bánt­ja. „Okozott ennél nagyobb kárt Is az időjárás” — mond­ja. Más fáj neki még ennél is Jobban. Nézzük csak, mi is történt a nyáron Pálén. Jónéhány gazda szerződött aprómagtermelésre, fogtak Is magot, s amint eljött a csép­ié« ideje, gépet kértek a sásdi gépállomástól. A gép megér­kezett, a gazdák a közág szé­rűre hordták a csépelnávalót és megkezdődött a munka. B Szabó József bfberheréjével kezdték, gyönyörűen U is csé­pelték, B. Szabó mennyiségi és minőségi prémiumot ka­pott a Magtermellető Válla­lattól. Góz Áron körülbelül egy hold bíborhere termésé: hozta, kapott belőle 196 kg igen jó magot; Szépen kezdődött, de aztán abbahagyták a eséplést, jött az eső és a takaratlan gép megázott, fűrészei megdagaa- tak, fémrészeit megtámadta a rozsda. Mikor aztán üjra Kezd­ték, a'gép a szem egy részét összetörte, másik részét a pelyvába szórta. Tóbiás gaz­da 130 kg magot adott ét a vállalatnak, de már igen gyen­ge minőségben, a vállalat ma­gasnak találta a törött sze­mek arányát. Ekkor került sor Fekete Nándorra, aki egyébként két évig a sásdi gépállomás cséplőgépszerelője volt. Rögtön észrevette, hogy a gép rosszul dolgozik, a kel­leténél alacsonyabb fordulat­számmal Jár, s láthatta az eredményt is a llszttéőrölt ap­rómagban ás a szemmel tele pelyvában. Megálllttatta a gé­pet, tiltakozott a hanyag munka ellen. Felajánlotta, hogy segít megjavítani és be­állítani a gépet (az első alka­lommal is az 6 segítségével indult a csépié*), de a gépke­zelő, 0rsÓ6 Sándor fiatal gép­állomást dolgozó nem engedte, mondván: 6 a felelős. Fekete Nándor nem akarta, , hogy aprómagtermését elpocsékol­ja a rosszul dolgozó gép. Tor- nyi Sándor és Feczer József kismen.nvleégfl bíborheréjét még elcsépelte Orsós, mert ők „nem voltak finnyásak", azután a munka ismét meg­szakadt. A gép és a közös szé­rűre hordott bíborhere ott ázott és száradt tovább a sza­bad ég alatt. Segítséget kért a Járási tanács mezőgazdasá­gi osztályétól. Nem kapott. Panaszt tett a gépállomáson. Oda se hallgattak. Kártérítési perrel fenyegetőzött. Kinevet­ték. Megkérte Hajducsi elv­társat, a Járási pártbizottság munkatársát, hogy intézked­jék. Annak sem volt nagyobb szerencséje, de legalább meg­ígérte, hogy nem hagyja any- nyiban a dolgot. Irt ezután Fekete Nándor a Földművelés­ügyi Minisztériumnak, a mi­nisztérium utasította a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyát, hogy vizsgálja ki a dol­got. Ki is ment Szilágyi Mi­hály, megnézte a lisztté tört aprómagot, a maggal tele pely­vát, a közös szérűn kicsépe- letlenül kallódó bíborherét, je­lentést tett, s a minisztérium kötelezte a gépállomást, hogy a palái közös szérűn folytassa az aprómagcséplést* Lámcsak — mondhatnánk erre, — hiszen szépen rende­ződnek a dolgok. Igaz, hogy Szllvási elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztály­vezetője azt mondta: „Ejnye, ejnye Fekete elvtárs, hát kel- ‘ett magának mindjárt a mi­nisztériumhoz szaladni?” De ezt el lehet viselni, mert csak­ugyan kellett. Hanem Fekete Nándor — hogy biztosabb le­gyen a dolgában — a Szabad Földnek is írt. A Szabad Föld azután írt a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságá­nak és kérte, hogy vizsgálja ki a dolgot. A Mezőgazdasági Igazgató­ság is írt a sásdi gépállomás­ra. így történt, hogy alig árke- Szám: 832—341/2/1656. Érdekes levél. Azt mondja: „panaszát megvizsgáltam" Falén, legalábbis az utóbbi negyedévben, senki sem lát­ta Geréby elvtársat, sem a Mezőgazdasági Igazgatóság más munkatársát. Igaz, a technika rohamléptekkel fej­lődik, ki tudja, milyen táv- irányított vizsgálati módszert találtak fel az Igazgatóságon. zett meg a minisztérium leve­le, amely szerint Fekete Nán­dornak igaza van, a csépié»: (persze megfelelően beállttól géppel) folytatni kell, mégegy levél érkezett, a Baranya megye Mezőgazdasági Igazgatóságtól. Ezt aztán Igazán érdemes tel­jes terjedelmében közölni: GEREBY GYÖRGY megyei főmezőgazdász Második mondata igen ra­vasz. (Ez Márton István elv- társnak, a gépállomás Igazga­tójának levele nyomán író­dott). Ami cséplée a gépállo­másén folyik, cj.*k megtelő ő lehet, mert ott sen miféle c..ép- lés sem folyik. Hogy aztán a k*>zK» rzérükön mi történik?... A továbbiakban: Az. "T?y s gépá'lomás nem huzatolt be Fekete Nándor tanyájára, csakugyan nem hiba. Nem­csak azért, mert ezt rendelet tiltja, hanem azért sem, mert erre senki sem kérte, legke­vésbé Fekete Nándor, mert ő tu (Ve legjobban, hogy nincs is ‘aryája. Végül: miért fel téte­lezi Geréby elvtárs, hogy Fe­kete Nándor és Tompa d.e- lyeseji: Tomyi) Sándor mm hitték a közös szérűre a csc- pelnivalójukat? Azért, mert a gépállomás levele így állítla. Vitték Ok. A szalmája, pely­vája ma is ott van, a pelyvá­ba került sok mag szépen ki­csírázott, ki is zöldéit már. A gépállomás augusztus utolsó hetében mégiscsak el- ■sépeue Fekete Nándor bfbe r- »eréjét. Sajátkezű!og igazftot- ta meg a gépet, ügyelt, * gy kifogástalanul dóig izzók, s a tönkreázott, majd agyonszé- radt heréből a várt 6 mázsa helyett sikerült kiveretnie 160 kiló', Még jó, hogy a Mag- temreltető elfogadta és nem kötbér*-zett. Az anyagi veszteségbe nvr beieryugodott. Már csak ez >> levél fáj neki. Az a rjammit- döjr-ség, a panaszokkal szem­beni közömbösség, and ebbel a levélből árad. Az a felfo­gás. amely szerint T/ndegy, mi ver. a levélben, érlelmet- Itirég vagy mel-éo-js/é'ós: a parasztnak el ke,) sOgH.tia a hivaltlos szerv „ala,»os vi.-í- "rth • és megfontolás . apján" ztlle'ett döntését. Jó lenne végre a „hivatali gyakorlatban is érvényre Jut­tatni azt a meggondolást, hogy hátha esetleg a panaszosnak ‘s igaza lehet.;: Mészáros Ferenc Fekete Nándor, egyéni gazdálkodó Palé, 27. hátszám. A „Szabad FÖld”-höz eljuttatott panaszát megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az nem fedi a valóságot. A bíbor- here csépiéi minőségileg megfelelő volt a Sásdi Gépállomáson. Az a körülmény, hogy a gépállomás nem huzatott be az On tanyájára külön, nem hiba, mert miniszteri rendelet mond­ja ki, hogy aprómagot csak közös szérűn szabad csépelni. A közös szérűn a sásdi gépállomás minden aprómagot el­csépel. Ha On és Tompa Sándor nem vitték be a közös szérűre az elcsépelendő aprómagot, akkor a gépállomás nem tehet egyebet, mint felajánlja, hogy az elmaradt aprómagot Sásd községben, az ottani közös szérűn utólag elcsepell. Egyes ter­melők aprómagjdnak elcséplése kedvéért nem szabad a közös szérűn kívül, az egyesek portájára vagy tanyájára a cséplő­gépet behuzatni. Pécs, 1958. atKTUtztus 21,

Next

/
Thumbnails
Contents