Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-20 / 222. szám
2 NAPF’« 1956 SZEPTEMBER «I A kincseket kiviszik - a nyomor megmarad Kérdezzenek meg egy latin- amerikait: hogy van az, hogy az önök országai gazdagok, a nép azonban szegény? Így válaszol: — Ez azért van, mivel a kincseket kiviszik az amerikai monopóliumok, a nyomor azon ban megmarad. Az Egyesült Államok monopóliumai mélyen behatoltak a latinamerikai országok gazdasági életébe, a réz, a vas, az olaj, az uránérc, a banán, a kávé — mindez az ő kezükben van. Mint a Barron's című amerikai folyóirat legutóbbi száma közölte, az Egyesült Államok most Közáp-Amerika olajlelőhelyeit igyekszik megkaparintani. Amerikai geológusok kutatnak olaj után, próbafúrásokat végeznek a Panama és Mexikó között fekvő dzsungelekben és hegyekben. Ha olajlelőhe- lyekre bukkannak, a monopóliumok nyomban koncessziót szereznek a földekre. Így tosanengelesi olajipari vállalkozók koncessziós jogot szereztek körülbelül 6 millió hektárra Nicaragua mindkét partvidékén. Guatemalában az egyik amerikai társaság 270 000 hektár kiterjedésű területen végeztet kísérleteket. Az olajnak mindig profit- szaga van. íme néhány szám: mint ismeretes, a tíz amerikai milliárdos olajkorporáció közül a legnagyobb a „Standard Oil Company of New-Jersey“. Több mint 300 leányvállalata van. Ezek közül sok a latin- amerikai országokban működik. A társaság évi jövedelme körülbelül 6 milliárd dollár. Ennek csaknem a fele a latinamerikai országokból szármázik. Ezek a nyereségek hatszorosát képezik például Venezuela bevételeinek, A latinamerikaiak „zöld po- Hp’‘-nak nevezik az amerikai Vnited Fruit korporációt, amely megfosztotta Közé p- Amerika lakosait mai gazdagságuktól: a banántól, a kávétól és a trópusi termékektől; a Standard Oil el akarja venni tőlük a jövőjüket is — az olajat. KAIRO Az AFP híre szerint Húszaséin Aziz külügyi államtitkár kedd délután összehívta Irán, Portugália, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Svédország, Burma ás Ausztrália diplomáciai képviselőit, hogy közölje velük a Biztonsági Tanács elé terjesztett egyiptomi jegyzék szövegét. Bulganyin elvtárs válaszai Kingsbury Smith kérdéseire Moszkva (TASZSZ) Kingsbury Smith, az Internationa' News Service amerikai hír- ügynökség alelnöke és vezér- 'gazgatója táviratot Intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez és kérte válaszoljon több, a Szuezi-csatoma prob- émájával összefüggő kérdésre Az alábbiakban közöljük N A. Bulganyin válaszait Kingsbury Smith kérdéseire. KÉRDÉS: a középkeleti háborús veszély elhárítása érdekében hajlandó-e a Szovjetunió kormánya haladéktalanul résztvenni egy államfői színvonalon tartandó találkozón Egyiptom, India, Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányaival? VALASZ: a szovjet kormány már állástfoglalt amellett, hogy a szuezi kérdést Igazságosan, békésen, tárgyalások útján kell megoldani. Hogy elősegítse e kérdés Ilyen megoldását, a szovjet kormány hajlandó résztvenni Egyiptom India, Franciaország, Nagy- Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormány fölnek értekezletén. KÉRDÉS: Ügy véli-e ön, hogy az említett hatalmak vehetőinek értekezlete békés meg oldást tudna találni a szuezi kérdésre, olyan megoldást amely egyfelől megőrizné Egyiptom szuverénitását, másfelől pedig biztosítaná a csa- omán való hajózás szabadsagát az egész világ hajói szamára? VALASZ: Kétségtelenül lehetne találni ilyen békés megoldást a szuezi kérdésben. Mint Ismer „les, Egyiptom kormánya már kifejezésre juttatta, hogy hajlandó a többi érdekelt állammal együtt felülvizsgálni az 1888. évi konstantinápolyi egyezményt és egyezményt kötni a csatornán való hajózás szabadságára vonatkozólag, Egyiptomnak ez a javaslata megnyitja az utat a szeuezi kérdés békés rendezéséhez. Magától értetődik, hogy a csatornán való szabad hajózásra vonatkozó megfelelő egyezményt végeredményben úgy kell létrehozni, hogy ezt a kérdést megvitatják egy széleskörű nemzetközi értekezleten, valamennyi érdekelt állam részvételével. KÉRDÉS: Ha az említett hatalmak vezetői megegyezésre tudnának jutni a Szuezi- csatorna kérdésének rendezéséről, h' ilandó lenne-e a Szovjetunió kormánya ezt az egyezményt ratifikálás végett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjeszteni? VÄLASZ: A szovjet kormány nem ellenezné, hogy ezt az egyezményt az ENSZ elé terjesszék. KÉRDÉS: Mennyi időn belül volna hajlandó résztvenni a Szovjetunió kormánya fent említett találkozón és az ön véleménye szerint hol volna jó megtartani azt? VALASZ: A Szovjetunió kormánya a résztvevők számára bármely alkalmas időpontban és bármely elfogadható helyen hajlandó részt venni egy ilyen találkozón, ha az összes említett hatalmak hajlandók a szóbanforgó találkozóra. Alkalmas hely lehetne például Genf, természetesen akkor, ha a svájci kormány ehhez hozzájárul. Bölények a belorussziai védett területen Belorussz SZSZK délnyugati részén a breszti és a grod- nyenszki területen van a „Bejovezsszkaja puscsa" nevű állami védett terület. Ezen a 12 ezer hektáros védett területen különböző vadak és növények vannak. Az egyik ritka állat a bölény. Bölényből 28 darab van Közös nyilatkozat a Maiyar fiéplrázlársaság és Kambodzsa közötti diplomáciai kapcsolat lelvcteleről A Magyar Népköztársaság kormánya és Kambodzsa királyi kormánya a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét illetően az alábbi közös nyilatkozatot fogadta el: A Magyar Népköztársaság kormánya éa Kambodzsa királyi kormánya a békés együttélés elveinek alapján, azért, hogy a népeik közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez ezzel is hozzájárulnak, elhatározták, hogy egymással diplomáciai kapcsolatokat létesítenek. A két kormány megállapodott abban, hogy a követségek felállításával és követek akkreditálásával kapcsolatos 'kérdésekben újdelhi külképviseletei útján későbbi időpontban tárgyalásokat folytatnak. A berlini szovjet katonai parancsnok nyilatkozata Berlin (TASZSZ) Kocuba ezredes a berlini szovjet katonai parancsnok helyéttese a berlini szovjet katonai parancs nők nevében szeptember 18-án a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában ezeket mondta: Az utóbbi időben olyan jelentések láttak napvilágot a nyugetberlini sajtóban, amely k szerint Berlinben „szövetségéé cenzúrát" alkalmadnak a postai levelezés és telefon- beszélgetések ellenőrzésére. Ilyen állítások olvashatók azokban a jelentésekben, amelyek a szóbanforgó kérdésnek a nyugatberüni szenátus szép. tember KM ülésén történt meg vitatásáról szólnak. Berlin város szovjet katonai parancsnoksága leszögezi, hogy a szovjet postacenzura a berlini szövetséges parancsnokság felszámoláséval egyidejű- lett megszűnt. Azóta szovjet részről semmiféle cenzúrával sem ellenőrzik a német lakosság levelezését. KUlföIdl hírek Nemzetközt szeminárium Jugoszláviában Belgrád (TASZSZ): Sajtójelentések szerint szeptember 17-én Fiúméban megnyílt a munkások gazdasági képzettségének kérdéseivel foglalkozó nemzetközi szeminárium. A szemináriumon a Szovjetunió, Belgium, Norvégia, Francia- ország, Ausztria, Olaszország. Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Marokkó, Kína, Burma és Jugoszlávia képviselteti magát. A szeminárium szeptember 27-lg tart. Célja a munkások gazdasági képzettségének fejlesztésében szerzett tapaszt álatok kicserélése. Izmaiba (MTI); Wilton Wynn, az AP riportere írja: A Nasszer-kormány kedden alkalmat adott a világnak arra, hogy megtekintse azt az erőfeszítést, amelyről egyes egyiptomiaknak az a véleménye, hogy a piramisok építése óta a legnagyobb arányú. Az egyiptomi tájékoztatá»1 * ügyi minisztérium majdnem ötven »ajtó-, rádió- és televi- dótudósítót ültetett gépkoPARIZS Párizsban a világhírű Bor- bonne-egyetemen szerdán ül össze a néger írók és művészek első világkongresszusa. Körülbelül 10 feketebőrű író és művész vesz részt a kongresszuson Afrikából, Haiti szigetéről, az afrikai angol gyarmatokról. A résztvevők között lesz a világhírű néger művésznő, Josephine Baker Is. KAIRO Sajtójelentések szerint az egyiptomi kormány meghíváséra Egyiptomba érkezett szovjet és jugoszláv révkalauzok, valamint még nemzetísécsikba és autóbuszokba, hr kiránduljanak a csatorna területére. A Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Japánt, Angliát, Ceylont és még sok más országot képviselő sajtótudósítónak megmutatták a csatorna működését. A* egyiptomiak büszkék am, hogy megszakítás nélkül tudják biztosítani a csatorna forgalmát, noha pénteken több mint tOO külföldi alkalmazott elhagyta munkahelyét. gü révkalauzok megkezdték a szuezi, az izmaiba!, • port* szaldl kikötő munkájának tanulmányozását, NICOSIA Harding ciprusi kormányzó elutasította három halálra ítélt: Michael Kuászovtasz, Andreaaz Panajidetz és Szte- Uoez Mavromatlsz kegyelmi kérvényét. A börtön angol hatóságai értesítették a halálraítélteket, hogy csütörtökön klvégzlk őket. NEWYORK Szeptember 11-én Washing* ionban megkezdődött a latin- amerikai országok eln&kej személyes képviselőinek tanácskozása. A tanácskozásokon olyan bizottságokat alakítanak, amelyek javaslatokat készítenek elő, hogy az amerikai államok szervezete „valóban a gazdasági, pénzügyi, szociális és műszaki együttműködés hatékony szervévé váljék." SZKOPLYE Jugoszláv lapjelentéaek s*e. rint a macedóniai hegyekben; Ljubot, Popova Sapkán, Ti táv Vmhon és a Korabon az el* múlt napokban leesett az első hó. Szkoplyéban, Macedónia fővárosában Is váratlanul hidegre fordult az idő, úgyhogy szombaton az emberek téllka* bátot öltöttek; Külföldi sajtótudósitók látogatása a Szuezi-csatoma területén Választás előtti „párbaj“ A külföldit mindig meglepi az amerikai elnökválasztások szokatlan légköre. Az amerikai politikai küzdőtéren már Jóval a választás időpontja előtt hatásos öasze- cst. fásokat rendeznek a Köztársaság) és a Demokrata Pért között. Mindkét párt képviselője igyekszik befeketíteni vetélytársót és magát kedvező színben feltüntetni. Csábító ígéreteikkel, hogy választóiknak „békét" és „virágzást“ biztosítanak, próbálják letromfolnl egymást. Amint azonban lezajlik a választás, a politikai élet ismét a régj mederben folyik tovább. Mint a franciák mondják: „Minél több változás, annál több marad a régiben", Most. amikor a pártok közzétették programjukat és jelöltjeik nevét, a választási harc új, döntő szakaszba lépett, amely az Egyesült Államok elnökének és alelnökinek megválasztásával november 6-<S i zárul. Az Etscu- hower és Stevenson, a Köztársasági és a Demokrata Párt jelöltlet közötti választási harc lesz ez. Eisenhower és Stevenson, mint Ismerete? 1952-ben már összemérték erejüket a választási harcban. Az akkor már 20 éve „ellenzéki“ Köztársasági P írtnak népszerű névre volt ssüksége és Eisenhower tábornokot jelölte az Egyesült Allan elnökének. Eisenhower tábornok, mint katonaember nem tartozott egyik politikai párthoz sem, de beleegyezést adta, hogy a Köztársasági Párt elnöknek jelölje. A Köztársasági Párt győzelme az 1932-es elnökválasztáson egyenes következménye volt a Truman-vezeí- te demokrata kormány csődbejutott kül- és belpolitikájának. Az amerikai nép ellenezte a koreai veszélyes háborús kalandot, a velejáró katonai kiadásokat és követelte a visszatérést a béke és a nemzetközt együttműködés politikájához. És a republikánusok, akik megígérték, hogy végetvot- nek a koreai háborúnak, többséget szereztek a választáson. Ma a republikánus kormány politikája megegyezik a volt demokrata kormány politikájával. A választási programok és a kongresszusokon elhangzott beszédek tartalma nem hagy kétsége* afelől, hogy a repubHkánusok és a demokraták nézetei a bel- és külpolitika vnlamenv- nyi alapvető kérdésében azonosak. A választási harc egyazon politikát valló két párt között zajlik, A két párt választás előtti párbajai és választási programjai nem egve- bek puszta propagandánál. Képviselőik beszédei csak arra hivatottak, hogy magukhoz édesgessék a választók különböző csoportjait. A republikánusok felszólítanak minden amerikait, hogy támogassák „energikus'’ erőfeszítéseiket, melyeknek célja, hogy az Egyesült Államok „szép és ragyogó új világ“ legyen, a demokraták felhívásai pedig ahhoz kérik a támogatást, hogy az országot „új, hatalmas, somdöntő korszakba“ vezessék. Az amerikai propaganda szószólói tudják, hogy a két- pártrendszerű választás nem ad más lehetőséget a választóknak, mint hogy a két bur- zsoá párt egyikének jelöltjeire szavazzanak, ezért minden áron. azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a két párt között elvi eltérések vannak. Hogy megőriznék a tömegek illúzióját a demokraták és a republikánusok nézeteltéréseiről, megrendezik a „politikai viszálykodás“ nagy ie- leneteit és csábítóbbnál csábítóbb javak halmazát ígérik választóik ak. A Demokrata Párt választási programjának külpolitikai része, melyet a hidegháború szellemében dolgoztak ki, élesen bírálja a republikánus kormányt, amiért az amerikai népet „az atomháború” veszélyébe sodorta. Ami igaz, az igaz. És a demokraták mégis azzal vádolják a republikánusokat hogy elmaradnak a katona’ készülődésben és csökkent"’ a katonai kiadásokat és a fegyveres erőket. A Demokrata Párt nyíltan síknaszáll azért, hogy „hatalmas védelmi erő álljon rendelkezésre”, hogy folytassák a katonai blokkok és szövetségek összetákolását és megerősítéséit. A szocialista tábor országaival szembeni ellenséges pdMWkája különösen nyíltan jutott kifejezésire abban a követelésben, hogy ne adjanak helyet a Kínai Népköztársaságnak azENSZ- b©n és rendezzenek „szabad választásokat” a népi demokratikus országokban. A republikánusok természetesen nem maradnak adósok és válaszul a Demokrata Párt vezérelnek bírálatára igyekeznek bizonygatni az amerikai kormány külpolitikájának „sikereit” Kérkedve kijelentik, hogy az Egyesült Államok rendelkezik „a leghatalmasabb ütőerével az egész világon”, A jövőre nézve „hatalmas fegyveres erő” fenntartására, a fegyverkezési hajsza folytatására tesznek ígéretet és elleneznek mindenfajta kereskedelmet a „kommunista világgal”, szembeszegülnek azzal, hogy a Kínai Népköztársaság képviselői részt vegyenek az ENSZ-ben és lándzsát törnek a népi demokratikus országok belli eveibe való beavatkozás mellett. A két párt választási programjából tehát szemléltetően kitűnik a Renubbkénus és p Köztársasági Párt lelki rokonsága. Ha akadnak is nézeteit érések közöttük, eziek csupán taktikai jellegűek, amelyeket a választóéi propaganda az amerikai választók becsapása érdekében felfújnak. „Az egyik párt úgv véli, — írja a New York Times, — hogy Amerika tekintélye erősen csökkent; « másik párt szerint újabb magas fokra hágott. Ha eltekintünk a kritikai l| « dicsérő megjegyzésektől, kiderül, hogy mindkét párt egységes a jövő szempontjából, döntő jelentőségű kérdésekben.“ „A kritikai és a dicsérő megjegyzéseknek” közvetlen kapcsolatuk van a két párt hatalmi harcával, az amerikai kormány és a kongresszus ellenőrzéséért folytatott harccal. A választási harc kimenetele számos hivatásos republikánus és demokrata politikus számára a „lenni, vagy nem lenni” kérdése. Hiszen nem egyébről van szó, mint jónéhány igen előnyős állásról a kormányban és a kongresszusban, olyan állásokról, amelyek tekintélyes politikai és anyagi tőkét Jelentenek. — Harc folyik az államok kormányzói tisztségéért, 435 kén- képviselőházi és S0 szenátusi mandátumért is. A „választási harc” homlokzata mögött a monopolisták, a mai Amerika igazi urai húzódnak meg, akik igyekeznek a nekik megfelelő mederbe terelni a harcot, elvégre ék pénzelik ás ők aratják le gyümölcseit. S a Köztársasági és a Demokrata Párt, mint ismeretes, egyaránt az amerikai imperializmus pártjai, egyaránt kapcsolatban vannak a tőkés monopóliumok különböző csoportjaival. Az amerikai uralkodó körök politikája tehát a Köztársasági és a Demokrata Párt együttes erőfeszítéseinek eredménye. Az amerikai monopóliumok „két párt politikájának” lényegét a választás előtti ígéretekkel igyekeznek leplezni. A republikánusok hamisítatlan amerikai rek- 1 Amaze bemben „a három P”-t, három angol szó — Peace, prosperity, progress — (béke, virágzás, haladás) kezdőbetűjét választották jelszavuknak. Ez azonban csak üres reklám, mely a választók figyelmét kívánja felkelteni. Amint azonban az utolsó szavazólapokat is elnyelték az urnák — mint Mark Twain mondotta, — egycsap&sra elfelejtik a választók előtt tett ígéreteiket. Annyi bizonyos, hogy mostanáig így volt. Es m*nt mondani szokták, a múlt szekerén nem sokáig lehet döcögni. Most, amikor a nemzetközi események fejlődése messze megelőzte az erőpolitika megcsontosodott dogmáit, a két amerikai rivális párt méginkábto kénytelen majd „a béke hívei* nek” álarcát ölteni magára,
