Dunántúli Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-16 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI # NAPLÓ YA MEGYEI PA'R7BIZOTUAÜ f S A MEGYE I TANÁCS LAP. XIII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM ARA 59 FILLÉR VASÁRNAP, 195« SZEPTEMBER 16 A 1VÍagyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége politikai bizottságának határozata a kollégiumi mozgalomról Őszi szemle után Az őszi mezőgazdasági munkál- tettős feladatot jelentene.. gépállomásoknak. Egyrészt a kései terményeket kell ide’ében és a lehető legkisebb veszteséggel betakarítani, másrészt most kell jó talajmunkával és vetéssel lerakni a jövő évi bő termés alapjait. Ez a kettős feladat nem könnyű. Teljes felkészülést kíván a gépállomás dolgozóitól és gépeitől egyaránt. A Baranya megyei gépállomások a tavaszi tervet 150.7 %-ra, a nyárit 130.5%-ra teljesítették. Ezt a munka-lendületet kell az őszi idényben is folytatni. De a legjobb dolgozók munkája is csak akkor lelhet eredményes, ha a munkát végző gépek — az erőgépek és munkagépek egyaránt — jókarban vannak és teljes üzemkészséggel várják az egyes munkafolyamatok megindulását. Ezt a felkészülést ellenőrizte a megyei gépállomási igazgatóság szeptember első hetében minden egyes gépállomáson, a gépállomásokhoz tartozó brigádszállásokon és egyes termelőszövetkezetekben is. A felkészülési szemlék kiterjedtek mindenre, ami az őszi munkákkal ösz- szefüggésbem van. Az őszi munkaszerződések megkötése, a vetőmag előkészítése, tisztítása, próbacsíráztatása, a rsávázószerek és műtrágya biztosítása, a kötelező kemyér- ga bona vetés terül etek kijelölése, az istállótrágya kihordása épp ügy ellenőrzés tárgyát képezték, mint az erőgépek és munkagépek állapota, vagy & gépállomás telephelyének rendje, tisztasága és a dolgozók őszi védőruházatának, esököpenyének állapota. A szemlék célja nem a hibakeresést követő megtorlás volt, hanem segítő beavatkozás a nagy munkák küszöbén: Általában azt tapasztaltuk, hogy az erőgépek üzemképesek, de a munkagépek területén sok a mulasztás. Sok dolgozó, de egyes gépállomási vezetők sem látják be, hogy a rövidebb ideig — esetleg csak idényszerűen — használt munkagép épp oly elengedhe. tétlenül fontos eszköze a jó munkának, mint a csaknem állandóan használt erőgépek! A munkagépek közül épp az ősszel legfontosabb feladatot elvégző vetőgépeknél és műtrágyaszóróknál találták a szemle'jizottságok a legtöbb hibát. A villányi és a harkányi gépállomáson egyes vetőgépekben kicsírázott zabot és kukoricát lelhetett találni. A kiváló teljesítményű, fúvós rendszerű műtrágyaszórókba pedig úgy belekeménye- dett a műtrágya-maradék, hogy csak hosszabb javítás után lelhet azokat újra használhatóvá tenni. A silózási tőidény elején még üzemképtelen silótöltők is vannak a harkányi, homorudi, pécs- váradi, sásdi, vajszlói és villányi gépállomásokon. A ku- korica-szárvágó kombájnokat még nem készítette elő Boly, Pécsvárad, és Villány. A vetőmagelőkészítés legfontosabb gépe, a szelektor, még javítás alatt áll Palotabozsokon Pécsváradon, Sellyén, Vajsz- lón és Villányban. Bolyban 3, Harkányban 9, Pécsváradon 10 és Vilányban 22 vetőgépen kell még kisebb-nagyóbb javítást végezni mielőtt munkába állhatnának. Villányban mindössze 2 tárcsásborona áll teljesen üzemkészen. A vajszlói gépállomáson nincs kielégítően biztosítva az ekevasak élezése: Mindezek a hibák olyanok, melyeken néhány nap alatt segíthetnek az érdekelt gépállomások, de késedelmességükkel értékes munkaidőt veszítenek, amá az őszi munkák nyugodt ütemben és határidőre való elvégzését nehezíti meg. Olyan sokrétű és változatos munkában, mint a gépállomá- si, mindig vannak és lesznek is nehézségék. De épp abban nyilvánul meg a gépállomási vezetők rátermettsége és akarata, hogyan „állanak hozzá" a munkához, hogyan néznek szembe a nehézségekkel? Miért nem jelent nehézséget ugyanaz Sellyén vagy Palotabozsokon, ami Harkányban problémaként jelentkezik? Ha Roskó elvtárs nem a műhely- munkások engedélyezett lét- rzámának elégtelen voltét bizonygatná, hanem ehelyett elismerten jó szervezőképességét, tapasztalatait és szakmai tudását inkább valami gyakorlati megoldás keresésére fordítaná, bizonyára kevesebb hibát találtunk volna Harkányban! A szemlék kiterjeszkedtek a munkájukat elvégzett gépek tarolására is. Itt még mindig sok a hiba. Gépállomási dolgozóink és a vezetők egyaránt jól látják el ma már a termelés és a munka feladatait, de sajnos, sokat mulasztanak még mindig a társadalmi tulajdon, a népvagyom gondozása, megőrzése tekintetében. A tavaszi és nyári munkájukat elvégzett gépeket kezelőik sok helyen nem tisztították meg. Még Bereczki elvtárs, a villányi gépállomás legjobb kombájnvezetője is csak többszöri figyelmeztetés után hozta rendbe azt a kombájnt, amellyel a megyei elsőséget és ezzel a Földművelésügyi Minisztérium jutalmát kiérdemelte. A sellyei gépállomáson mintaszerű rendet talált a szemlebizottság, de ugyanezen gépállomás kétujfalusi brigádszállásán szocialista üzemhez méltatlan rendetlenséget; A szemlék sok hibát és mulasztást tártak fel, de a legtöbb dolgozó becsületesen pótolta is már azóta mulasztását. Az ellenőrzés tehát nem volt hiábavaló. És ezen az úton kell továbbhaladnunk mindaddig, amíg minden egyes traktoros a jó munkateljesítmény mellett nem törődik lelkiismeretesen a rábízott gép gondozásával, a társadalmi tulajdon védelmével is, amíg minden gépállomás és brigádszállás külső képében is példamutató szocialista nagyüzemmé nem lesz. Baranya megye 15 ^pállo- mása az 1956. évi ősei «emlék után teljes erővel kezdi meg az őszi munkákat. Jóssá István a megyei gépállomások igazgatója. Szeptember 20*ra befejeződik a műszaki határzár eltávolítása Mint ismeretes, a Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy az ország déli és nyugati határán el kell távolítani a műszaki határzárat. A határozat szerint a munkálatokat szeptember 20-ig be kell fejezni. A határzár eltávolítását a néphadsereg műszaki alakulatai, s a határőrség műszaki harcosai végrik. A munkálatok nagy ütemben folynak, 8 a több, mint hatszáz kilométeres déli határszakaszon a zár eltávolítását befejezték, a nyugati határon pedig már csak néhány kilométeres szakasz van hátra. A honvédség és a határőr ség képviselői elmondották a sajtó munkatársainak, hogy a műszaki zárat — a Minisztertanács határozatának megfelelően — szeptember 20-ig mindenütt eltávolítják; Bányáink jelentik Üzemeink pénteki tervteljesítése: KOMLÓ: Kossuth-akna 95,1% IlI-as akna 120,8 „ Anna-akna 105,5 „ Béta-akna 84,4 „ Nagymányok 103,5 „ Máza 86,5 „ Szászvár 100,0« Tröszt 97,3»/. PÉCS: András-akaa 97,7% Széchenyi-akna 92,5 „ Béke-akna 89,7 „ Tstván-akna 90,7 „ Petőfi-akna 98,6 „ Tröszt 93,6% ot Cse edeztek fel a Bakonyban A magyar ásványolaj és földgáz kutató intézet néhány munkatársának barlangkutató csoportja cseppkőbarlangot fedezett fel a Bakonyban. A csoport, amely a veszprémi Szikra sportkör keretei közt működik, már egy éve kutatja a Bakony víznyelői,, mert a hegység kőzetösszetételének alapján feltételezték, hogy víznyelők nyomán nagyobbmére- tű cseppkőbarlangra is bukkannakA Politikai Bizottság megvizsgálva a népi kollégiumi mozgalom megítélése és a kollégiumi nevelés kérdései kapcsán kialakult vitát, a következőket határozta: A volt népi kollégiumi mozgalom — egyes hibái ellenére is — a Magyar Kommunista Ifjúsági Mozgalomnak alapjá- , ban egészséges hajtása volt. amely pozitív szerepet játszott az új szocialista értelmiség nevelésében. Tanulóifjúságunk szocialista nevelésének megjavítása, köz- oktatásügyünk fejlesztése szükségessé teszi, hogy az egyetemek, főiskolák és középiskolák mellett működő diákotthonokat, diákszállókat fokozatosan és kellő körültekintéssel kollégiumokká alakítsuk át és így gyökeresen megjavítsuk a tanulóifjúság szocialista közösségi neveléséi. A hazánkban nagy múltra visszatekintő, a gyakorlatban helyesnek bizonyult kollégiumi közösségi nevelés intézményét szocialista nevelésügyünk és Ifjúsági mozgalmunk szerves részévé keli tenni. Az új kollégiumok kialakításakor a mai körülményeknek megfelelően fel kell használni a régi népi kollégiumi mozgalom (NÉKOSZi nevelési vívmányait, egészséges tapasztalatait. Meg kell vizsgálni a volt Eötvös kollégium szakmai nevelési rendszerét is abból a szempontból, hogyan lehet alkalmazni annak pozitív tapasztalatait. Az új kollégiumok törekedjenek arra, hogy a közösségi érzéstől áthatott, az értelmiségi hivatásra felkészült, szakmailag magasan képzett, a hazához, a dolgozó néphez hű, a párthoz és a marxiz- mus-leninizmnshoz ragaszkodó ifjúságot neveljenek. A kollégiumok ifjúsági ön- kormányzata segítse elő a szocialista demokratizmus ki- 'ejlesztését ifjúságunk életében és az ifjúság társadalmi felelősségtudatának fokozását. Gondoskodni kell arról, ho"v a kollégiumi ifjúság ne különüljön e! az egész diákság életétől, hanem ellenkezőleg. aktívan vegyen részt a középiskolák és az egyetemek ifjúsági mozgalmában. Az új kollégiumok működési feltételeinek megfelelő kialakítása érdekében támaszkodni kell a '"gszélcscbb társadalmi öntevékenységre és kezdeméuve- zésre, különböző lömé""-•'erezetek és a Hazafia* Neutront Korzé «árulására és támogatására is. A kol'éTiumok megalakítása során tekintetbe, keli venni a korábban működe néuf ''•oüévfumnktói eltérő mai fel- íételeket és ezért körültekintő, gondos tudománvos-n«”,a- gógiai vizsgálatokkal ke” kialakítani az új ko,léE’,””')k munkájának gyakorlati tormáit és módszereit. A Politikai Bizottság felhívja a DIS7 Kömouf 'V-e- tősége és az Oktatásügy- -'*i- nisztérium figyelmét -—a, hogy tegyék meg a szűk ' •*« rttézkedéxcket a kollé-- ~i|' -"«dszer kialakítása és a kollégiumi nevelés kérdéseinek kidal gozása céljából. Új munkalehetőség asszonyoknak Kétharmadával bővítik a Hirdi Kenderfonót Augusztus utolsó napjaiban bizottság szállt ki Hirdre, hogy eldöntsék a Kenderfonó sorsát: fejlődjön tovább, vagy maradjon a régi kereteit, között. Azt tervezték előzőleg, hogy a gyár 1800 orsós kapacitását felemelik. A kapacitásnöveléshez viszont épületekre lenne szükség. Szükség lenne egyszer a honvédség felszabadult be- tonelemgyártó telepére és ezenkívül két munkateremre, amelyet szolidan számítva másfél millió forintból meg lehetne építeni. Az építkezési költségek miatt a bizottság — amelyben képviseltette magát többek között a Könnyűipari Minisztérium és az Országos Tervhivatal is — az iparág kapacitásnövelését a nagylaki kendergyárnak akarta adni, mivel ott van épület, s csak gépek kellenek. Ezzel szemben a nagylaki gyár munkaerő- hiánnyal küzd, ami viszont Hirdnek van bőségesen. A hirdi gyár fejlesztése mellett szóltak még az ezévi nagyszerű eredmények, az élüzem. cím kétszeri elnyerése, valamint a százezerforintos anyag- meg.akarítás júliusban. A bizottság végül úgy döntött, A magyar külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata A Szuezi-csatorna használói szövetségének létrehozására vonatkozó Eden-tervvel kapcsolatban • Rubin Péter, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium szóvivője, szombaton ismertette a sajtó képviselőd előtt a magyar Küliigyminásztérium nyilatkozatát a „Szuezi-csatorna használói szövetségének“ létrehozására vonatkozó Eden-terwel kapcsolatban. A nyilatkozat ezeket mondja: „Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok között lefolyt előzetes tárgyalások után Sir Anthony Eden, angol miniszterelnök az alsóház szeptember 12-d rendkívüli ülésén bejelentette, hogy létrehozzák a „Szuezi-csatorna használódnak szövetségét.“ E szervezet létrehozása tovább növeli a szuezi kérdés körül kialakult feszültséget. Ezzel kapcsolatban a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztériuma szükségesnek tartja leszögezni a következőket: A szuezi-csatorna Társaság államosítása körüli vitában az érdekelt nyugati kormányok figyelmen kívül látszanak hagyni azt a körülményt, (Folytatás * 3. oldalon) hogy a hirdi beruházás előnyösebb, s a ráfordított összeg hamarabb megtérül, mint Nagylakon. így kapott a Hirdi Kenderfonógyár 1200 orsós kapacitásnövelést. Ezenkívül hatszáz orsó modernizálására i* sor került. Ezeket a gépeket Szegedről hozzák majd ide. Ezenkívül kapnak egy új gere- henezöt, két finom kártolót, két zarándoktörőt, egy előkár- tolót, két új kócnyújtó szisz- témet. Az íj gépek elhelyezéséhez három új munkatermet építenek másfél millió forintos beruházással. Az új épületek 1959-re készülnek el, s akkor állítják munltóba az említett gépeket is. Megkapta a gyár a honvédség betonelemgyártó telepét is, ahol 11 kétszoba, összkomfortos lakást biztosítanak a gyár műszaki gárdájának és nagycsaládú munkásainak. Ezenkívül itt helyezik el a gyár raktárait is. A honvédségi épület három és fél millió forinttal csökkentette a bővítési költségeit. Apró mag — nagy haszon A megye sok községében zúgnak még a cséplőgépek, de a zsákokba nem acélos búza, nem hegyesvégű zab folyik. A sűrűszövésü zsákok lassan telnek és ha belenyúl az ember valamelyikbe, százezernyi VASARI képek Egy forgalmas vásár mindig szívet-lelket gyönyörködtető látvány annak, aki szereti a szép jószágokat, a zajt az itt-ott felcsattanó veszekedést, a szüntelen alkudozást, s a sikeres alkudozásokat megpecsételő pohár sörök és borok összekoccanását. Szentlőrincen ilyen igaz* vásárra toppantunk be m minap. Az út mellett, a vásár legszélén csikóra alkuszik egy nehézszavú fekete ember egy szentlőrincivel. Szépek a csikók, nem engedik elmenni a vevőt, aki mindig elindul, aztán vissza-visszatér, nézi az állatokat, aztán a gazdát, a!ki könyörtelenül állja a reménykedő pillantásokat. — Nyolcezer. —r ismétli már vagy tizedszer, — Olcsóbban nem? — kérdezi a másik. Drága az ára, —* Drága hit. De a csikók is drágák. A vevő nem szól csak sóhajt. A lőrinci folytatja, keményen. — Mert tudod, milyen ember voltam! Olyan is vagyok. Meg a csikók is olyanok,,, Nyolcezer! 8« nem enged. Kevéssel odébb egy szürke kanca előtt már paroláénak. — Hűséges, jó ló ez — ma- gyarázgatja a vevő kezét szorongatva a régi gazda. —El akarták vinni katonának, még a háborúban, 44-ben úgy ősz körül. Mikor kivezették az útra, megbokrosodott, megharapta azt a csirkefogót, aki vezette. Elvágtatott, hogy csak három nap múlva találtam meg. Jött hazafelé.,. A vevő hallgat egy darabig, morfondírozgat magában, aztán meghökkenve szól: — De hiszen még az előbb azt mondta, csak nyolc éves a ló. Most meg már tizenkettőnél is több? Hiába, ebben a vásárban sem mond mindig mindenki igazat • A bódék környékén legalább akkora a rohangálás, sürgés-forgás, mint az állatok körül. Adnak óedka kabátot 150-ért (de „csak magának“!) üvegmosót, fejkendőt (csodálatosat!) zsebkendőt (eltéphetetlent) 20-ért, 26 forintos törülközőt, tűzoltósapkát, amiről senki sem tudja, honnan került elő. Egy pesti rövidáruüzlet vezetője izgatottan szomszédot, ® Nincs egy tükrük? Van nálam egy nő, nem akar kardigánt venni, csak ha megnézheti magát a tükörben. Legalább hordanának magukkal tükröt az ilyen hiú asszonyok, ha látni akarják magukat! Végül előkerül egy tükör. Az asszony valóban csinos és a kardigán sem csúnya. Nagy vásárokon mindig könnyen el lehetett veszni. Ez a vásár igazán nem nagy, de elkeveredni itt is lehet. A szolgálatos rendőr biciklijén türelmesen ül egy kis- legény. Jóskának vallja magát, többet nem hajlandó nyilatkozni sem rendőrnek, sem újságírónak. Már dél felé jár, tíz óra körül találták. Baj éppen nincs vele, de hát Nem keresi senki, Végül nagysokára egy sokcsomagos asszonyka érkezik lelkendezve, összecsókol)a a gyereket, aztán ártatlan mosollyal a rendőrhöz fordul: — Biztos úr, ugye nem haragszik? Láttam, olyan jól érzi itt magát a Jóska! Gondoltam, legalább nyugodtan vásárolok. Lehet erre szólni? Legfeljebb megadóan bólintani. Most már úgyis mindegy! apró, sárga mag pereg vissza az ujjai közül. Aprómagot csépelnek, a lucerna és lóhere magját veretik ki ezekben a hetekben mielőtt az őszi rossz idő el nem áztatja a kazlakat, és penésszel nem vonja be a sok milliárdnyi apró szemet. Apró magot csépelnek, de nagy hasznot várnak és kapnak is belőle azok a termelő- szövetkezetek, amelyek nem restelték a magfogás kevés fáradtságát; Baranyában csak a mohácsi járásban az eddigi cséplési eredmények szerint., több, mint 220 mázsa ’ lucerna- mag és közel ezer mázsa lóhere magot takarítanak be az idén. Mit jelent ez számokban, illetve mit jelent ez a termelőszövetkezeti tagok zsebébe jutó pénzben? A lucemamagnak 3 500, a lóherének 2000 forintjával veszik át mázsáját- És még papír sem kell, hogy kiszámítsuk: az ezer mázsa lóheremagért két millió forintot kapnak a mohácsi járás termelőszövetkezeted. A lucernáért közel 800 ezer forintot; Van olyan termelőszövetkezet, mint például a bólyi Kossuth, amelyik több 200 ezer forinttal növelheti pénzjövedelmét, az apró magból, a majsi Táncsics, amelyik 240 ezer forintot kap 120 mázsa lóheremagjáért, és nem ritkaság a bor- jádi Egyetértéshez hasonló tsz sem, ahol 10 mázsa lucernamagért és 80 mázsa lóheremagért közel 200 ezer forintot oszthatnak szét munkaegységeik összegének emelésére. Alig két gombostűfej nagyságúak ezek a magok, de a belőlük származó haszon milliós. Gazdagítja a tagokat, de gazdagítja az országot is, mert külkereskedelmünk aranynál többet érő valutája lesz belőle*
